Találatok a következő kifejezésre: Mi a lelki kínszenvedés, amit el (1 db)

a szüleim meghalnak!
azt amit most átélek, és már vagy 1, 5 éve tart!
Ha úgy kínoznának embereket elöttem mint a középkorban:S
Ha kiderülne hogy nincs Isten, se túlvilág. Csak a Nagy Fekete Semmi (halál után).
szülõk meghalnak
Sok rettenetes dolog van amitõl az ember szenvedhet de nekem az ha az "orrom elõtt csalnak meg" és bár nem tudom bizonyitani de tudom, arcátlanul a szemembe hazudnak.
viszonzatlan szerelem... (sóhaj)
a barátom +csal a legjobb barátnõmmel.
Kedvesem halála, amiért én vagyok a felelõs.
egy közeli ember halála!esetleg a gyerekemé, ezt nem tudnám feldolgozni!!
a gyerekeim halála
Meghalna az anyukám mert az apukám már meghalt balesetben azt mondják de szerintem nem!
Meghalna a nagymamám és a családom, illetve kínoznak valakit és nem tehetek semmit.
ha lenne gyerekem és meghalna
szüleim halála
Voltam pszcihiátrián, láttam borzalmas dolgokat embereket akik nem beszámithatók, lekötve sokszor anyaszült meztelenül , néhányan bepelenkázva, minden este taszigálva vitték öket a fürdõbe, sokszor rájuk se néznek az ápolók, hagyják õket kikötve egész nap a saját pisijük, kakijukba ülve.ha én ilyen lennék elég kinzás lenne, mert ezeknek az emberekenek sztem a halál már megváltás lenne, mert azt se tudják mi a saját nevük, és hogy hol vannak. Ez bozalom, nem kivánom a halálos ellenségemnek se!!!
Hogy egy szeretett ember halálos beteg (rák, aids) és a szemem elõtt épül le.
Egy gyereket (vagy általános értelemben: egy kiszolgáltatott embert) kínoznak elõttem és én nem tehet semmit.
Be vagyok zárva és le vagyok kötözve egy székbe. Velem szemben egy televízió. Végtelen mûsorfolyamban az utóbbi évek magyar focimeccseit közvetíti éjjel és nappal... üdv.: hegedor
Sajnos meg kellett élnem 21 éves fiam váratlan halálát.Nagyon klassz srác volt.Ez számomra a legrettenetesebb teher, amit életem végéig cipelek.
Kiszolgáltatott helyzetben lévõ élõlény (kisgyerek, állat, stb) kínzását, ami ellen nem tudok semmit tenni.
Gyermekem halála
A félelem. A tragédiákat fel tudnám dolgozni, de a félelembe beleõrülnék...
Gyermekem halála, psichikai othoni teror.
a megnemértettség érzése
látni mások kínszeveését tehetetlenül


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogy tudom pontosan megmerni, hogy hány cm magas vagyok?

egyszer 164 vagyok,aztan 165,majd vaglahogy 166ot merunk a baratommal. mindig mas jon ki,és kotve hiszem,h hetente 1cm-t nonek :D
van valami praktika h pontosra tudjam?
és még szt szeretném,hogy a sztároknak szerintetek a rendes magassagukat irjak oda,vagy csalnak picit az internetes adatoknal?

1

Ha mezitláb haladok egyenletes tempóban egész nap akkor mennyi idő alatt keményedik meg a talpam?

1

Gyakran hibazol? Pl munkahelyen

3

Eltoltam az életem, hogyan lépjek tovább? 28 / f

Egyetem végeztével...nos bezárkóztam. Otthon ültem több mint egy évig...utána kaptam állást - hamarabb is lehetett volna de nem akartam emberek közé menni - de a munka nem volt szakmai, és nem láttam benne jövőt...eljöttem, majd újabb munkahely...itt 2 hónapig bírtam, majd újabb munkahely - ez nem lett volna rossz, de ez megszűnt...rögtön utána újabb munkahely, ez sem volt szakmai meló...de gondoltam végigcsinálom. Ment is egy darabig, de ekkor kezdődtek a gondok: alvászavaraim lettek a mai napig nem tudom mitől... odáig fajult hogy gyakorlatilag nem tudtam teljesíteni a helyemen - kirúgtak...egy év után. Kerestem újabb állást - nem akartam külföldre menni mert beszari voltam - találtam is - de első nap gyakorlatilag rosszul lettem szó szerint, és felmondtam egy hét után.... végül befeküdtem a pszichiátriára.... bent voltam 1 hónapot, kijöttem, itthon voltam megint egy jó darabig, majd újra találtam melót.... de nagyon idegesített a gyógyszer szedés...így elmentem egy rehabilitációs intézetbe - próbaidő alatt 1,5 hétre - mikor visszajöttem kirúgtak innen is... ezek után még mindig gyógyszert szedve, nyitottam egy irodát egy üzlettárssal - de nem jött össze a dolog - majd találtam megint egy új munkahelyet - itt 1 hónapig húztam - nem bírtam felkelni a gyógyszertől reggel - végül visszamentem a rehabilitációs helyre - itt voltam 5 hónapig... kijöttem innen - kerestem állást de ez úttal angliában - fel is vettek egy nagy multihoz egy kisvárosba - itt voltam 3,5 hónapot - szedtem a gyógyszert, minden jó is volt eleinte, de utána megint nem bírtam felkelni....így eljöttem, a meló amúgy is "temporary position" volt, szóval nem nagy szám...Hazajöttem, most nyáron, a gyógyszerrel leálltam - nem vagyok még olyan jól, de fel tudok kelni reggel simán és energiám is van úgy ahogy nap közben...
Ez idő alatt kb. 5 év telt el, ebből összesen 1,5 évet ha dolgoztam.... nincs komolyabb tapasztalatom, pláne nem szakmai...ez a kisebbik baj...a nagyobbik hogy nem tudom feldolgozni a hatalmas mennyiségű elpocsékolt időt...nagyon bánt...rémálmaim vannak miatta, néha nyugtatót is be kell vennem hogy lehiggadjak. Gyakorlatilag ugyanott vagyok mint 5 éve....anyagilag és szakmailag is. Ráadásul az önéletrajzom ezt nyilván nem mutatja így, ki van kozmetikázva...ez is idegesít hogy hazudnom kell folyamatosan....
Elég idegesítő pályakezdőnek lenni 28 évesen.... és ez is még csak kisebbik gond... amit tanultam szakmát nem is érdekel annyira...totál mást akartam tanulni, de mindegy, azért nem tanultam azt amit szerettem volna mert nem voltam olyan jó matekból...
Ez a sztori egyszerű nyávogásnak tűnhet, "küzdeni nem akarás" -nak....de én már nem tudom mit higgyek, ki vagyok, mi vagyok. Egyetem alatt nagyon jól tanultam, tudtam is sok mindent, dolgoztam is mint egy állat, jártam edzőterembe....ezek közül az edzőterem maradt meg....
A kérdésem végül is, hogyan tegyem magam túl ennyi sikertelenségen, bénázásokon? Meg hogy hazudnom kell az önéletrajzomat illetően? Ráadásul mondanom sem kell hogy párkapcsolatom sem volt még soha... most már persze volna rá igényem, de úgy érzem már elkéstem mindennel.
Nem vagyok már elkeseredve, csak nagyon nem találom a motivációt ezek után ami történt.
Persze lehetne azt mondani hogy: "ha nem lenne mit ennem akkor mennék mint a kisangyal dolgozni" és ez így is van, azzal a kivétellel hogy ha tényleg így volna, már lehet rég halott lennék, mert nem bírnám elviselni a tudatot hogy nem vittem semmire az életben....
Hogyan tovább? Ha valaki tud esetleg pszichológiai megközelítésű könyvet, commentet írni azt megköszönöm!

4

Baj, hogy nem szeretek bulizni és nem megyek sehova?

AZ osztálytársaim minden hétvégén buliznak,én meg még a farsangra sem mentem el.

2

Sűrgös! Biztonságszervező 2 rendelkezik tűzvédelmi szakvizsgával vagy azt külön kell lerakni?

0

Fiúk szerint vonzó a kis mell is?

Gondolom,van itt 1000 ilyen kérdés ,de már annyit gondolkodtam rajta,hogy vajon egy pasi szemével ,mi a különbség a nagy és kis mell között? Úgy értem,hogy miért jobb(ha jobb) a nagyobb mell?

11

A szüleim miért nem őszintén velem?

Járok állásinterjúkra, ilyen tapasztalat nélküli pályakezdő mérnök végzettségű egyénként, de sehova se vesznek fel.

Szüleim oltogatnak, hogy miért nem vesznek fel.

Van az utcában egy gyerek, aki sokkal gyengébb iskolát végzett (azt is bukdácsolva), mint én, és nemhogy tapasztalata nincs, de még a nyelvvizsáját se tudta megcsinálni a diplomájához, mégis felvették dolgozni fél év keresgélés után (szintén diploma és tapasztalat nélkül)

Csak épp az a gyerek ilyen alapból motorb*zi meg jól megtermett, jófej, igazi jó munkásember. Én meg ilyen kis nyeszlett kocka vagyok, és hiába tudom elbeszélgetni rendesen angolul, meg hiába tanultam sokkal nehezebb dolgokat, mégse kellek sehova.

És megkérdeztem anyámékat, hogy na akkor mondják már meg ugyan, hogy ők kit vennének fel, engem vagy a srácot? De csak terelték a szót, és azt hozták ki, hogy ne feleseljek nekik.

Pedig anno gyerekkoromba mindig megkaptam, hogy:

"hogy BEZZEG AZ XY (xy-nak nevezzük most az illető gyereket)"

bezzeg ő milyen jó, mert eljárt nyáron teszkóba árufeltöltőnek, meg bezzeg ő lenyírja a füvet, meg bezzeg ő igy, bezzeg ő úgy

Akkor most miért nem vágják a pofámba a nyilvánvalót? Történetesen azt, hogy az a gyerek legalább megtanult élni, hiába nincs olyan jó papír a kezében, mint nekem.

Ja, meg hát rengeteg iylen gyerek van még, akikről anyámék ugy vélekedtek, hogy:

"bezzeg az xy, bármilyen hülye, az anyjáék mégis ugy csinálnak, mintha zseni lenne"

Csak azt nem veszik észre, hogy a gyereknek annyit mondogatták, hogy zseni, hogy a végén tényleg zseni lett. És legalább megtanult megállni a saját lábán.

Engem meg felneveltek, a "nem baj kisfiam, csak a kitűnő legyen meg" mentalitással, aztán csodálkoznak, hogy mivan.

9

Mihez kezdjek ilyen helyzetben?

Ki nem állhatom az osztályomat. Nem tudok beilleszkedni, kívülálló vagyok, ők mind nagyszájúak, bárkinek beszólnak.
Én csendes, visszahúzódó vagyok, ezt örököltem, és életem során sok csalódás ért, csak átbasztak, csúfoltak,piszkáltak. Ez most is így megy. Csak azért szóltak hozzám, hogy legyen kit kiröhögni. Mostanában aligha szólok hozzá valakihez, csak akin látom, hogy nem köcsög szándék vezérli, és tényleg beszélgetni akar. Ha van a közelben, olyan aki nem szimpatikus, vagy tudom hogy ki fog röhögni, beszólni annak a közelében egy szót sem szólok. Hülyének, butának tartanak. Lehet az is vagyok. Már reggel azon rettegek, hogy mi lesz az iskolában. Rettegek a nyilvános szerepléstől, feleléstől, inkább a halál... Félek ha felszólít a tanár,amikor mindenki rám figyel, mert általában kiröhögnek. Egyszerűen leblokkolok, ha olyan ember társaságában kell lennem akihez rossz élmények kötnek, olyankor nagyon hülye vagyok...
Olyan vagyok mint egy fogyatékos....
16/F Zalaegerszeg.

4

Valaki szereti még rajtam kívül a telet?

Egyszerűen imádom! Nincs annál felemelőbb érzés mint amikor felkelek reggel és látom, hogy szakad a hó :) ennek úgy tudok örülni akár egy gyerek. Áh és a refsegő hang amit a hó kiad amikor rálépek... És a hangulat is valami hihetetlen. Egyszerűen már alig várom :))
Van még aki így gondolkozik?

12

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!