Találatok a következő kifejezésre: Mi a ha lerobban az (2 db)

Olyankor mi van, ha a metró lerobban az alagút közepén? Vagy ha valami baj történik?

Legjobb válasz: Kitolják vagy kihúzzák a következõ állomásig.

Kitolják vagy kihúzzák a következõ állomásig.
Az nem igaz, hogy mindig el tud gurulni lendületbõl. Ha az elektronika valamiért letilt vagy az elõzõ térköz foglalt, akkor nincs mese, evakuálni kell az utasokat. Ezt a célt szolgálják a kocsik homlokfalain kialakított vészkijáratok, illetve a kisföldalattin a vésznyitók. A vészkijáratokat az Alstom kocsikon az utasok 1 perc késleltetéssel maguk is ki tudják nyitni, a 3-as metrón csak a személyzet tudja ezt megtenni kalauzkulccsal. Az oldalajtó vésznyitókat azonban az utasok is tudják használni. Fontos azonban, hogy mindezt csak utasításra tegyék, mivel a 2-es, 3-as metró vonalán a pálya feszültség alatt van, a kisföldalattin pedig az ellenkezõ irányú vágányra történik a leszállás, ott lehet forgalom. A 4-es metrón az alagút egyik oldalán van menekülõjárda.
Általában két állomás között nincs akkora távolság, hogy lendületbõl ne tudjon begurulni a következõre ( vagy vissza az elõzõre ).
#3 - nak igaza van nagyjából, annyival egészíteném ki, hogy tudtommal a vonalaknak mindenhol van lejtése. Tehát ha nincs olyan vészhelyzet, amikor evakuálni kellene, akkor a szerelvényt a puszta fizika be tudja vinni az állomásra.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat:)
Agent K: igen, ez megvan, csak azokra az esetekre próbáltam rávilágítani, amikor a vonat egyáltalalán nem tud mozogni fékhiba, informatikai problémák vagy siklàs miatt. De az sem nyerõ, ha a vonat elõtt vagy mögött másik, mozgásképtelen vonat áll (mondjuk tartós áramellátási hiba miatt).
Az oroszoknál sikerült ropogósra sütni néhány utast amíg beért a következõ megállóba. Ott nem 800 m a legnagyobb állomástávolság. Annyi a legkisebb.

Mi a teendő, ha lerobban az autóm valahol útközben?

Az autópályán vagy valamilyen más úton, és épp nincs ott sem benzinkút, sem autószervíz. Mit tehetek?

Legjobb válasz: Autópályán, ha egy mód van rá, érdemes kiszállíttatni az utasokat az autóból és a kerítés mellé küldeni a leállósávon elõzõ rendkívül szimpatikus autóstársak elleni védelemként. Egyébként ha mûszaki hibád van, lakott területen kívül elõször is az elakadásjelzõ háromszöget kell kitenned (újabban igen aranyos módon a csomagtér padlója alatt van neki hely, hogy ki ne tudd venni), mert a vészvillogó csak kiegészítõ jelzése a mûszaki hibának. Pontos számadatot nem tudok, hogy mennyivel az autó mögé kell kitenned (100 m talán elég), de ha nehezen belátható részen állsz (mondjuk éles kanyar után), akkor az elé kell kipakolni. Akkor a legjobban észrevehetõ, ha a sáv közepére teszed, de akkor hajtanak rá a leghamarabb. A sáv szélén több esélye van a túlélésre. Ha kinn van a háromszög, utána kezdhetsz neki a felnyitott motorháztetõ feletti tanakodásnak. Igaz, elmegy pár perc a háromszög kiszedésével, felállításával és kihelyezésével, de a saját érdeked, hogy tudják, nem poénból állsz ott. Ha nem tudod megjavítani az autót, akkor autómentõt kell hívni. Az újabb autóknál szinte mindig van valamilyen assistance-szolgálat, ezt vagy a vezérképviselet biztosítja, vagy az adott kereskedõ. Ennek a matricáját különbözõ szembetûnõ, de sérüléstõl védett helyeken (kesztyûtartó ajtajának belseje, csomagtérajtó belsõ oldala) szokták elhelyezni, általában úgy, hogy évekig olvasható marad. Ha jobb nem jut eszedbe, ezt érdemes megpróbálni. Utána pedig vársz, vársz, majd csak történik valami... (mondjuk odaér az autómentõ)

Autópályán, ha egy mód van rá, érdemes kiszállíttatni az utasokat az autóból és a kerítés mellé küldeni a leállósávon elõzõ rendkívül szimpatikus autóstársak elleni védelemként. Egyébként ha mûszaki hibád van, lakott területen kívül elõször is az elakadásjelzõ háromszöget kell kitenned (újabban igen aranyos módon a csomagtér padlója alatt van neki hely, hogy ki ne tudd venni), mert a vészvillogó csak kiegészítõ jelzése a mûszaki hibának. Pontos számadatot nem tudok, hogy mennyivel az autó mögé kell kitenned (100 m talán elég), de ha nehezen belátható részen állsz (mondjuk éles kanyar után), akkor az elé kell kipakolni. Akkor a legjobban észrevehetõ, ha a sáv közepére teszed, de akkor hajtanak rá a leghamarabb. A sáv szélén több esélye van a túlélésre. Ha kinn van a háromszög, utána kezdhetsz neki a felnyitott motorháztetõ feletti tanakodásnak. Igaz, elmegy pár perc a háromszög kiszedésével, felállításával és kihelyezésével, de a saját érdeked, hogy tudják, nem poénból állsz ott. Ha nem tudod megjavítani az autót, akkor autómentõt kell hívni. Az újabb autóknál szinte mindig van valamilyen assistance-szolgálat, ezt vagy a vezérképviselet biztosítja, vagy az adott kereskedõ. Ennek a matricáját különbözõ szembetûnõ, de sérüléstõl védett helyeken (kesztyûtartó ajtajának belseje, csomagtérajtó belsõ oldala) szokták elhelyezni, általában úgy, hogy évekig olvasható marad. Ha jobb nem jut eszedbe, ezt érdemes megpróbálni. Utána pedig vársz, vársz, majd csak történik valami... (mondjuk odaér az autómentõ)
Ezzel a kérdéssel nincs semmi baj, nem baj az, ha elõre próbálunk felkészülni bizonyos váratlan helyzetekre! Arra kellene törekedni, hogy lehetõség szerint minél hamarabb eljuttassuk az autót az út közepérõl mondjuk a leállósávba, vagy kapaszkodósávba, vagy az út szélére, hogy ezzel ne akadályozzuk a forgalmat. Autópályákon meghatározott távolságokban SOS-segélyhívó telefonokat találhat az ember, ezen kell szólni, és kiküldenek egy autót a segítségünkre. Ha nem autópályán állunk le, akkor meg vagy az embertársaink segítségében bízhatunk, vagy a mobiltelefonunkon kel tárcsázni bizonyos számokat, ahol segítséget tudnak nekünk nyújtani. (rokonok, szerelõ, autómentõ...)
Sárgaanygyal...


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!