Találatok a következő kifejezésre: Mi a az időről időre visszatérő álmoknak (1 db)

Mi a jelentősége az időről időre visszatérő álmoknak?

Már nem els?re álmodok egy idegen n?vel, aki a páromra "pályázik" és mindent elkövet, hogy megszerezze. Én meg teljesen tehetetlenül állok ott. Ezután pedig felébredek. :)

Legjobb válasz: Ha sûrûn ismétlõdik és nagyon zavar, az orvosi probléma. Amatõr módszerekkel ezen nem lehet igazán segíteni. Ha még nem, akkor azt mondom, hogy figyelj oda jobban a párodra, és foglalkozz vele többet - úgy beszélgetésben, mint együttlétben. Te meg pihenj és ne legyél zaklatott.

Ha sûrûn ismétlõdik és nagyon zavar, az orvosi probléma. Amatõr módszerekkel ezen nem lehet igazán segíteni. Ha még nem, akkor azt mondom, hogy figyelj oda jobban a párodra, és foglalkozz vele többet - úgy beszélgetésben, mint együttlétben. Te meg pihenj és ne legyél zaklatott.
A kérdező hozzászólása: Köszi a választ!
Ez azért van, mert féltékeny vagy a párodra! Nekem is voltak ilyen álmaim, de már elmúltak! Egyszerûen félted a szerelmedet!
Egyetertek az elottem szoloval. En is idonkent almodok ilyesmit, es nagyon rossz elmeny, de ez csak egy alom, nem a valosag. Csak felted ot mas noktol.
Nos egy ilyen álomnak a jelentõsége kétféle lehet. 1. féltékenység( ez azért felesleges, mert ha akar úgy is megcsal, ha meg nem, akkor meg bármi történjék úgy sem teszi meg) 2. megérzés (vannak olyan emberek akik elõre megálmodnak dolgokat) Amúgy ha mással kapcsolatban is vannak álmaid és zavaróak, akkor fordulj orvoshoz, mert az alvászavar egy igen komoly betegség.
Személy szerint nem tom de könytárakban vannak az ún. álmos könyvek ezekben bennevan..


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért baj az, ha valaki a mának él?

18/L vagyok és csak a mának élek. vannak terveim a jövőre nézve, de nagyon egyszerűek: van egy álomállásom, továbbtanulási tervem, szeretnék felnőtt koromban családot.

viszont pár embernek más a felfogása és örömmel csesznek le engem, hogy az enyém miért nem olyan. vannak ismerőseim, akiknek 10 éves terveik vannak, minden el van tervezve, tanulnak mint az állat, dolgoznak rengeteget, még társasági életet sem nagyon élnek, hogy majd évek múlva jó munkájuk legyen és sok pénzük. én viszont legalább 25 éves koromig csak tanulni és bulizni szeretnék.

engem nem nagyon érdekelnek a tetteim következményei. ha valamit elrontok, akkor helyrehozom. én most vagyok fiatal, most kell élveznem az életet. több fiúval szeretnék járni (mármint nem egyszerre :D) és nem elsőre megtalálni az igazit. az első barátom ezért utál most, mert szakítottam vele, ő meg azt akarta, hogy rögtön, ilyen fiatalon elkötelezze magát. szeretnék bulizni most, nem akkor, amikor már gyerekeim lesznek.

csak annyira tervezek előre, hogy mit fogok csinálni holnap. szeretnék mindent kipróbálni: szerelmeket, bulikat, élményeket.

egyik ismerősöm most kezdte az egyetemet, de már most gyűjti a pénzt a villanyszámlára, pedig egyetem végéig a szüleivel szándékozik lakni...

mégis mi ezzel a baj? miért gond az, hogy 18 évesen nem az tölti ki az egész életemet, hogy a távoli jövőre gondoljak?

0

Miért érzem úgy, mintha a múltban történtek valójában meg sem történtek volna?

Sokszor érzem úgy,hogy pár múltban megtörtént dolog nem is történt meg igazából,mintha álmodtam volna az egészet,mintha valaki vagy valami játszana velem ezzel.Más is van így?

2

Melyik a jó életforma szerintetek és miért? Ti milyenek vagytok/voltatok a középsuliban?

A, jó tanuló, aki reggel bemegy az iskolába, hazamegy tanulni, másnap ugyanez, szórakozása a számítógépezés, olvasás, jók a jegyei, jóban van a tanárokkal és nagyra törő tervei vannak. a szerelem nem játszik nála.

B, törődik a külsejével, akadnak fiúk/lányok, akiknek tetszik és meg akarja őket hódítani, van szerelmi élete, sokat bulizik, sokat megy el otthonról, nem tanul túl jól, nem is tanul sokat, nem éppen a tanárok kedvence.

egy szóval:

A, szorgalmas, tanul, de nincs társasági élete

B, van társasági élete, lételeme a szórakozás, de nem tanul és rosszak a jegyei

melyik a jobb és miért?

2

Ha valaki szeret, és teljes mértékben elfogad úgy ahogy vagyok, de én nem szeretem, mit csináljak?

Volt valaki, akivel együtt voltam egy ideig.. Igazából semmi baj nincs vele, nagyon kedves lány, jól tudtunk beszélgetni, volt sok közös dolog is, stb. De valahogy nem tudtam szeretni.. Nem tetszett az alaptermészete, a stílusa. Egy idő után nem szerettem vele beszélni. Túl kellene lépnem ezeken, és újra megpróbálnom vele? Az volt még a baj hogy nagyon messze lakott tőlem, de még ezen is túl tudtam volna lépni. Nem tudom, hogy jól döntöttem-e. :( Azt tudom, hogy nem lesz az életben több olyan ember aki elfogad és szeret úgy, ahogy vagyok, már ez is ritkaság volt. Ezért vacillálok.

1

Eldöntöttem, hogy kívül-belül megváltozok. Leírnátok a legjobb belső tulajdonságokat, és a legszebb külsőt?

Külsőnél lehetőleg csak olyat írjatok, amihez nem kell plasztika, mert bár szükséges lenne, nincs rá pénzem. :D
Előre is köszönöm a válaszokat. :)

5

Mit tegyek, hogy megváltozzak? 13 éves (többi lennt)

Alsóban tanárkedvenc voltam. Mintatanuló, 4 évig kitűnő ,ilyen verseny, olyan verseny. Ezért persze az osztály része nem nagyon kedvelt. Mikor felkerültem felsőbe, több tanár közé, már természetesen nem tudott kialakuulni ez a kedvencség. Ennek örültem is, azt hittem, így akik eddig nem nagyon kedveltek, majd megfognak. Hát nem lett így, pedig már nem jártam versenyekre, direkt elrontottam a próba-versenyt, hogy ne engem klüldjenek az országosra. Pedig (és ezt most nem kérkedésből mondom), lettem volna újra dobogós, mint egy évvel ezelőtt. Szóval direkt elrontottam, mert meg akartam felelni azoknak, akiknek eddig nem sikerült, és eszembe se jutott, csak utána, hogy Anya pedig milyen büszke lett volna rám, meg ha kitűnő vagy jeles lettem volna stb... Mostmár tudom, hogy nem kell mindenkinek megfelelni, mert ez lehetetlen. Annak kell, akik szeretnek minket, és mi is őket. De még mindig lelkiismeret furdalásom van emiatt, pedig tudom, már úgysem tudok rajta változtatni. Most azt szeretném, ha fél és évvégén kitűnő lennék, mert ugye 7. osztály évvége már számít a felvételibe, nyolcadikról meg nem is beszélve. Mit tegyek, hogy ne a múltra gondoljak, hanem a jelenre?

7

Merre tovább? Mit kezdjek magammal? (19/F)

Szoftverfejlesztő OKJ képzésre járok és nem hiszem, hogy ez lenne a jövőm.
Nem tudom mit kellene tennem. Én először szakácsnak akartam menni, de az anyám lebeszélt róla, mert a munkatársának a fia szakácsnak tanult és most nem talál munkát. Végül ugye "Mit is veszhetnék, úgy sincs jobb ötletem.." alapon beestem szoftverfejlesztőnek. Viszont tudom, hogy OKJ képzésen az ilyen képzések mit sem érnek mivel felületes az egész, maximum olyanoknak jó akik tovább mennek egyetemre.
Fejembe vettem, hogy jövőre újra érettségizek matekból és infóból (mivel a mostani érettségim csupa kettes lett) és villamosmérnöki szakra mennék tanulni. Viszont a röghözkötés és ez ebből adódó kilátástalanság teljesen eltántorít.
Tudni kell rólam, hogy jelenleg fogyózom mivel nagyon kövér vagyok és a kövérség rátelepszik az egész életemre. Nincsenek barátaim és a jelen körülmények között -tehát amíg le nem fogyok addig- ezzel nem is szeretnék foglalkozni.
Azt hittem, hogy OKJ képzésen egy kicsit kiereszthetek és új embereket ismerhetek meg akikkel legalább iskolaidőben hülyéskedhetünk. Erre mintha cseberből vederbe kerültem volna, és arra kellett rájönnöm, hogy a többség ugyan olyan "fapofa" mint én. Mindenki csak azzal beszélget akit régebbről ismer.
Vidéken élek és a napjaim utazással telnek, kb. napi 3-4 órát utazom.
Sokáig külföldre szerettem volna (Angliába), de nem tudok angolul.
Annyi mindent szeretnék, de még sincs egyetlen egy stabil pont ami motivációt adnia így végül sohasem kezdek bele semmibe.
Mindennap ilyen nyomottan kelek és fekszem le. Reggeltől estig azon agyalok, hogy mit kellene tennem és, hogy miért kell ilyen szánalmasnak lennem.
Amikor meglátok a korosztályomból való embereket akik vékonyak és jól néznek ki, vagy egy szép lányt rögtön elkezdek irigykedni és arra gondolok, hogy nekem is olyannak kellene lennem. Csajoznom kéne és hétvégente eljárni haverokkal. Ilyenkor mindig a szüleimet hibáztatom, hogy nem neveltek rendesen és hagytak elhízni és, hogy még most sem segítenek semmiben.
Szeretnék minél előbb elköltözni innen vidékről, csak sajnos nincs pénzem.
Mit kellene tennem? Hogy állítsak fontossági sorrendet? Hogy csökkentsem a feszültséget ami bennem kavarog?
Hiányérzetem van, mert egyszerűen kimaradtam eddig mindenből. Nem tudom mi érdekel igazán.
Az egész zsongás elveszi a kedvemet mindentől, a kilátástalanság pedig még rátesz egy lapáttal.
Mi merre hány méter?
Túl komolyan veszem? Csak egyszerűen lusta volnék és mind ez csak általam szült kifogások amiket már jól bebeszéltem magamnak vagy valós problémák?
Értitek egyáltalán?

5

Orvosi vizsgálat? Mindent elszúrtam tök hülye vagyok. Most milesz?

Jövőhéten megyek ilyen orvosi alkalmasságira vagy mire 1 gyógyszergyártó céghez... 20 éves vagyok ez elnne az első melóhelyem... De nagyon félek mert én hülye tegnap zöldet szívtam ... nagyon bánom már!!Nagyon ritkán szoktam de tegnap megesett. Félek hogy azon az orvosin kimutatnak vmit és nem vesznek fel. Apumék tutira kiakadnának.. nagyon parázok aludni se tudok :( Néznek ott ilyenfajta dolgokat? Soha többé nem csinálom ... :(

5

Rusnya vagyok? XD

De most komolyan? Nem kell írni, hogy kinek jövök be, vagy hogy szép vagyok-e csak annyit szeretnék hallani, hogy igen vagy nem. Előre is köszi és aki nem hülyéskedik annak megy a zöld kéz :))

6

Szeretethiányra mi a megoldás?

A barátom nagyon tartózkodó lett, a barátnőimmel nem érzem jól magam, teljesen jelentéktelennek érzem magam. Megveszek egy ölelésért, vagy hogy minden úgy legyen mint pár hete. Muszáj kitörnöm ebből, kérlek mondjatok valami ötletet!:\

7

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!