Találatok a következő kifejezésre: Mi a aközött, hogy valaki (9 db)

Mi a különbség aközött, hogy valaki tetszik és hogy valakihez vonzódom?

Legjobb válasz: Valaki tetszik: külsõ tulajdonságai alapján bejön. Valakihez vonzódsz: testileg kívánod, ott ólálkodik a kémia.

Valaki tetszik: külsõ tulajdonságai alapján bejön. Valakihez vonzódsz: testileg kívánod, ott ólálkodik a kémia.
A vonzódás több mint kémia.
#2 mivel több mint kémia?
A kérdező hozzászólása: Értem, köszönöm!:)

Mi a különbség aközött hogy valaki szeret vagy hogy szerelmes beléd?

Az egyik lány azt monta szeret...de azt monta nem szerelmes...és ezt nem értettem... :/ Lányok nállatok mit jelent ha valakinek azt mondjátok szeretlek??

Legjobb válasz: szeret mint barátot vagy egy testvért.. ennyi ezen mi olyan nehéz ?

szeret mint barátot vagy egy testvért.. ennyi ezen mi olyan nehéz ?
Szeretni egy családtagot vagy állatot lehet. Szerelmesnek lenni meg valakibe szerelmesek vagyunk...õõõõizééé...dugnánk.
Más dolog a szeretet és a szerelem.Szeretetet bárki iránt érezhetek, a családom, a barátaim iránt, szerelmes viszont csak egyvalakibe leheetke, akihez vonzódom, aki tetszik, és aki mellett el tudm képzelni magam, megfog benne valami.
A kérdező hozzászólása: De azt monta h nem úgy szeret mint egy harvert/barátot..! Akkor mivan?? xD
Hogy akár még szerelem is lehet belõle, idõvel.
Van többféle szeretet. Máshogy viszonyulunk emberekhez, akiket szeretünk. Van, akit úgy szeretünk, mint testvért, van akit, mint szülõt, van, akit mint barátot és van, akit mint a szerelmünket. Mind szeretet, de mind másmilyen. Ez a lány téged barátilag szeret. Ennyi.

Mi a különbség aközött, hogy valaki AIDS-es vagy HIV pozitiv?

Akkor ki az AIDS-es?

Legjobb válasz: Ha valaki Hiv+, akkor õ még "csak" hordozza a vírust! Tünetei ekkor még nincsenek, de természetesen fertõz. Az Aids, az már maga az autoimmun betegség, amikor már jelentkeznek különbözõ betegségek. Ilyenkor már egy kisebb tüdõgyulladásba is belehalhat a beteg. :(

Ha valaki Hiv+, akkor õ még "csak" hordozza a vírust! Tünetei ekkor még nincsenek, de természetesen fertõz. Az Aids, az már maga az autoimmun betegség, amikor már jelentkeznek különbözõ betegségek. Ilyenkor már egy kisebb tüdõgyulladásba is belehalhat a beteg. :(
és még egy kis adalék: ha HIV-pozitív elõfordulhat, hogy soha nem lesz AIDS-beteg. és ha jól emlékszem Czeizel Endre mondotta egyszer, hogy a Magyar lakosság 10%-a genetikailag védett a betegségtõl.
A kérdező hozzászólása: na igy már értem . köszi szépen :)
És a Czeizel ezt mire alapozta? Mi az, hogy genetikailag védett? Szerintem hülyeséget beszél az a manus... Akkor ennyi erõvel már a gyógyszer is meglehetne ellene. egyébként egy tény: A nõk mindent könnyebben elkapnak. Legyen az hív, gomba, akármi...mert közösülés során mindig keletkeznek mikrosérülések ( ezeket észre sem vesszük). Sokkal sérülékenyebbek vagyunk, mint a férfiak. Szóval csak óvatosan... Mindenesetre én is szeretnék a védett 10 %ba tartozni, ha tényleg van ilyen. Bár teszek is, hogy ne legyen soha semmilyen bajom.


Lányok! Mi a különbség aközött, hogy valakinek köszi-t vagy köszönömöt írtok?

Csak mert észrevettem, hogy a múltkor írtam egy csajnak a képéhez, hogy szépvagy, erre azt válaszolta, hogy köszönöm. Ma egy másik csajnak írtam születésnapjára. Mindenkinek azt írta, hogy köszi, kivéve nekem, nekem köszönömöt írt. Miért?

Legjobb válasz: Olyan érzés, mintha sokkal idõsebbnek néznének, vagy nem is tudom :D

A kérdező hozzászólása: Olyan érzés, mintha sokkal idõsebbnek néznének, vagy nem is tudom :D
A kérdező hozzászólása: KÖSZÖNÖM a válaszokat :D
hozzád akar menni
A kérdező hozzászólása: xD én is erre gondoltam, csak nem voltam biztos benne :DD
Nem kell tulertekelni egy szot. Semmi nagy dolgot nem jelent. Max akkor van jelentese ha egy 15 eves egy felnottnek kezd el koszit mondani , ebben az esetben a jelentese: bunko
én a hozzám közelállóknak írok köszit, a többieknek köszönömöt.

Mi a különbség aközött, hogy valaki a börtönben 100-200 évet kap, vagy életfogytiglant?

Sztem nincs lényegi különbség... akkor akit 100 évekre ítélnek el, miért nem kap inkább életfogytiglant (vagy fordítva)?

Legjobb válasz: nem röhejes. az életfogytiglanit jó magaviselet miatt megszakíthatják, ezt viszont nem..

nem röhejes. az életfogytiglanit jó magaviselet miatt megszakíthatják, ezt viszont nem..
Ha jol tudom akkor az eletfogytiglan az nem is eletfogytiglan hanem csak 40 ev...legalabb is en ezt hallottam.
A "börtönközösségben" bizonyára fel lehet vágni vele:) Látod, én jobb vagyok nálad...
Szerintem is eleg rohejes amikor a biro bejelenti, hogy az elitelt 178 ev letoltenot kap :) ) Jobb lenne, ha eletfogytiglant mondananak.
sztem is hülyeség.... ennyi erõvel a oszló hullát is benntarthatnák , 150 év az 150 év címszóval
Ez alapján tudni lehet, hogy milyen súlyos bûnt követett el.
Életfogytiglanból felmenthetik és kiengedhetik jó magaviselet miatt, 25 év letöltött után.

Mi a különbség aközött, hogy valaki aktív vagy passzív BAR-listás?

Legjobb válasz: az aktívnak még van tartozása, a passzív már visszafizette, de még büntetésben van.

az aktívnak még van tartozása, a passzív már visszafizette, de még büntetésben van.
a passzív nem büntetésben :-), hanem nyilvántartásban szerepel: még 5 évig azt követõen hogy a tartozását visszafizette. Bocsi
Akkor az aktív nem vehet fel újabb hitelt, de a passzív már igen?

Mi a különbség aközött, hogy beszélni akar valaki pl. angolul vagy nyelvvizsgázni?

Úgy értem, hogy itt ezek a fórumon német nyelvb?l valaki azt mondta, hogy 2 félév alatt fel tud készíteni arra, hogy beszéljen valaki, de ha nyelvvizsga kell, akkor 5 félév. Én eddig úgy gondoltam, hogy ha valaki beszél, annak sikerül a nyelvvizsgája, azonban az, hogy valakinek van nyelvvizsgája nem biztos, hogy beszéli a nyelvet. Csak a környezetembe van egy tucat ember, akinek van nyelvvizsgája, de nem tud beszélni, innen a példa.

Legjobb válasz: Óriási a különbség a kettõ között. Beszélni nehezebb, azonnal kell mondani, nincs gondolkodás, felkészülés, tételhúzás, vizsga. Akkor és ott mondani kell, ami oda vonatkozik és a szituáció megkívánja. Az sem feltétlenül olyan nagy baj ilyenkor, ha helytelenül mondod, nem a legjobb kiejtéssel, a lényeg, hogy megértsenek (és ne értsenek félre), ne akadjon el, ne akadozzon a kommunikáció, hanem az megfelelõ szinten fentmaradjon az információcsere. A nyelvvizsga ezzel szemben nem igazán nyelvtudást, hanem akadémiai-nyelvészeti kompetenciát, nyelvhelyességet, valamint kötött vizsgarutint, kirakathatást, mûértést mér. Nyelvvizsgán úgy is át lehet menni, ha nem nagyon tudsz beszélni, vagy csak nagyon keveset, de azt pl. helyesebben, lassabban, taktikusabban, stb. Nyelvvizsgán sokat számít a taktika, vizsgarutin, betanult-bekészített szövegek, túlélési képesség is. A való életben a tényleges beszédkészség idegen nyelven 1000x többet ér, mint bármilyen nyelvvizsga. Nyelvvizsgát csak azért szoktak tenni, hogy felvételin plusz pontot szerezzenek, megkapják a diplomát, vagy közigazgatásban kapjanak rá nyelvi pótlékot. Másra nem jó, már mindenki tudja, hogy nem a tényleges nyelvtudást méri, csak egy papíros. Ha tényleg használhatóan beszélsz egy nyelvet, a kutyát nem érdekli, hogy van-e rólad nyelvvizsgád. Van példa arra, hogy valaki beesik a nyelvvizsgára, és bár jól beszéli a nyelvet, de a nyelvhelyességi hibák, szlengek, pontatlanságok, tájszólás miatt annyira lepontozzák (igazságtalanul), hogy nem megy át. Fordítva még gyakoribb, hiába van nyelvvizsgája, mikor beszélni kéne hirtelen a való életben (turista kér útbaigazítást, vagy tárgyaláson, állásinterjún hirtelen, bejelentés nélkül nyelvet váltanak), csak hebeg-habog, lebénul, nospíkinginglis, lájderkájndojcs, izé, derégnembeszéltem, nekünkmégorosztkellett tanulni típusú kifogások tudnak csak felszínre jönni. Nem adok igazat a nyelvtanárnak, fordítva kéne legyen. Nyelvvizsgázni lehet 2 félév hatékony felkészítés, és intenzív tanulás után is, de a tényleges, használható nyelvtudáshoz általában többet kell tanulni egy átlag nyelvtanulónak.

Óriási a különbség a kettõ között. Beszélni nehezebb, azonnal kell mondani, nincs gondolkodás, felkészülés, tételhúzás, vizsga. Akkor és ott mondani kell, ami oda vonatkozik és a szituáció megkívánja. Az sem feltétlenül olyan nagy baj ilyenkor, ha helytelenül mondod, nem a legjobb kiejtéssel, a lényeg, hogy megértsenek (és ne értsenek félre), ne akadjon el, ne akadozzon a kommunikáció, hanem az megfelelõ szinten fentmaradjon az információcsere. A nyelvvizsga ezzel szemben nem igazán nyelvtudást, hanem akadémiai-nyelvészeti kompetenciát, nyelvhelyességet, valamint kötött vizsgarutint, kirakathatást, mûértést mér. Nyelvvizsgán úgy is át lehet menni, ha nem nagyon tudsz beszélni, vagy csak nagyon keveset, de azt pl. helyesebben, lassabban, taktikusabban, stb. Nyelvvizsgán sokat számít a taktika, vizsgarutin, betanult-bekészített szövegek, túlélési képesség is. A való életben a tényleges beszédkészség idegen nyelven 1000x többet ér, mint bármilyen nyelvvizsga. Nyelvvizsgát csak azért szoktak tenni, hogy felvételin plusz pontot szerezzenek, megkapják a diplomát, vagy közigazgatásban kapjanak rá nyelvi pótlékot. Másra nem jó, már mindenki tudja, hogy nem a tényleges nyelvtudást méri, csak egy papíros. Ha tényleg használhatóan beszélsz egy nyelvet, a kutyát nem érdekli, hogy van-e rólad nyelvvizsgád. Van példa arra, hogy valaki beesik a nyelvvizsgára, és bár jól beszéli a nyelvet, de a nyelvhelyességi hibák, szlengek, pontatlanságok, tájszólás miatt annyira lepontozzák (igazságtalanul), hogy nem megy át. Fordítva még gyakoribb, hiába van nyelvvizsgája, mikor beszélni kéne hirtelen a való életben (turista kér útbaigazítást, vagy tárgyaláson, állásinterjún hirtelen, bejelentés nélkül nyelvet váltanak), csak hebeg-habog, lebénul, nospíkinginglis, lájderkájndojcs, izé, derégnembeszéltem, nekünkmégorosztkellett tanulni típusú kifogások tudnak csak felszínre jönni. Nem adok igazat a nyelvtanárnak, fordítva kéne legyen. Nyelvvizsgázni lehet 2 félév hatékony felkészítés, és intenzív tanulás után is, de a tényleges, használható nyelvtudáshoz általában többet kell tanulni egy átlag nyelvtanulónak.
Ez relatív. A nyelvvizsgát mindenki leszarja, csak továbbtanuláshoz pontot ér. Ha valaki beszéli a nyelvet, tud kommunikálni, senkit nem érdekel, hogy van e papírja, vagy nincs.
Nincs nagy különbség. Ott is van beszélgetõs feladat.
A kérdező hozzászólása: "Nem adok igazat a nyelvtanárnak, fordítva kéne legyen. Nyelvvizsgázni lehet 2 félév hatékony felkészítés, és intenzív tanulás után is, de a tényleges, használható nyelvtudáshoz általában többet kell tanulni egy átlag nyelvtanulónak." - Én is így látom! Köszönöm a jó válaszokat!
Ha beszélni akarsz, akkor gyakorolni kell. Keress 1 tanárt aki erre koncentrál.Vannak tanárok akik a nyelvtant nyomják, és vannak olyanok akik pedig a beszédet. Neked kell tudni elsõsorban mi a célod a nyelvvel, de szerintem mindkettõ egyformán fontos. Akkor lesz jó a nyelvtudásod, ha harmóniában van mindkettõ.
ha az elsõ szempont, hogy beszélni tudjál, akkor sokat kell beszélni valakivel gyakorolni, vannak beszéd centrikus órák, ha pedig a nyelvvizsga a fontos, akkor sok tesztet kell megírni, de a nyelvvizsgánál is fontos a beszéd, szerintem egyformán fontos. ha nem tudsz beszélni, akkor mit ér a sok nyelvtan , a sok passzív tudás? Nem tudod alkalmazni akkor megette a fene.
Uccsó jól írta. És ez az átlagosra vonatkozik, de vannak akiknek egyéb nehézségeik is vannak amiért még nehezebb megtanulnia, még ha nagyon motivált akkor is. (dislex, látás, hallás stb) míg másoknak ez szinte a vérükben van. (aspi). A nyelvvizsgát letenni igazából nem egy nagy kunszt, egyszerûen tudni kell vizsgázni. Azt viszont soha nem felejtem el, hogy anno 2-es érettségi angol után 4 évvel, közben nulla angolozással, Dovernél az útlevélkezelõs-visszafordítós ipse kioktatott, hogy nem busszal, hanem coach-al utazok. Kiráz a hideg még ma is, ahhoz képest egy nyelvvizsga semmiség.
A kérdező hozzászólása: "Ha eddig nem esett volna le, beszélni lehet nyelvtanilag helytelenül, nyögve-nyelve, kézzel-lábbal mutogatva, tõmondatokban, tele szóismétléssel. Vizsgán így rögtön buksz." Én nem gondolnám, hogy egy magántanárnak ez lenne a célja!!! Egyébként mitõl ne érteném meg, nem formális nyelvek és automaták ez, mert azt nehéz megérteni, elhiheted!
Ha eddig nem esett volna le, beszélni lehet nyelvtanilag helytelenül, nyögve-nyelve, kézzel-lábbal mutogatva, tõmondatokban, tele szóismétléssel. Vizsgán így rögtön buksz.
De nem érted, hogy bármit mondhat a nyelvtanár. Úgyis rajtad múlik, hogy mennyit tanulsz egyedül.
A kérdező hozzászólása: Na jó, de ezt (mármint, ami a kérdésemben volt), egy nyelvtanár mondta, hogy ha csak beszélni akar a kérdezõ, akkor arra 2 félév alatt felkészíti, ha nyelvvizsgát, akkor 5 félév. Tehát akkor fontos neki a nyelvtan, elvégre nyelvtanár!
Ez szerintem nem igaz. Beszélni bármit lehet ez nem érv. Az nem beszéd, hogy megkérdezed merre van a hentes, vagy a kocsma. Szerintem nyelvvizsgát sokkal gyorsabban is le lehet rakni, mint 5 félév.
Vizsgázni tudni kell. Ha csak beszélsz, és meg akarják érteni mit hablatyolsz, akkor meg fognak érteni. Egyedül csak a nyelvtanár és a vizsgáztató nem akar megérteni, mindenki más igen.
Gondolom az, hogy ha nyelvvizsgázni akarsz, akkor a nyelvtant is tudni kell. Ha csak össze vissza beszélni, ahhoz nem, mert amúgy megértenek, mégha helytelenül is beszélsz, viszont a nyelvtani hiányossággal nem engednek át a vizsgán.
A kérdező hozzászólása: Persze, ezzel egyet is értek, de a kérdésem az akart lenni, hogy tudásban mi a különbség?
"Nem adok igazat a nyelvtanárnak, fordítva kéne legyen." CSeréljél vele helyet!

Mi a különbség aközött ha valaki ivott és részeg vagy bevan állva pl fűtöl? Hogy lehet megkülönböztetni?

Legjobb válasz: Talán a szagáról? Ittas állapotban alkoholszagtól bûzölög az ember általában, nem?

Talán a szagáról? Ittas állapotban alkoholszagtól bûzölög az ember általában, nem?
A kérdező hozzászólása: Nincs különbség külsõleg vagy viselkedésben?
Figyelj, igazából egyik állapotban sem voltam még, fõleg nem a fû általiban, és abban biztosan nem is leszek. Szóval szerintem nem igazán van/lenne különbség.
A fû általában ellazít, vidám lesz tõle az ember, röhögcsél, mint egy ötéves. A pia meg tehet agresszívvá is, szomorúvá is. De persze az is gyakran kivált örömmámort. Szóval egyértelmûen megmondani nem lehet.

Ha valakivel meg kell állapodnom valamiben, ami számomra eléggé fontos, és írunk róla egy papírt, mi a különbség aközött, hogy magunk írjuk meg tanukkal vagy ha ügyvéd előtt írjuk?

Teszem azt, ha csak mi magunk között papíroznánk le a dolgot, akkor ha a másik fél mégis elállna a megállapodástól, az a papír mennyire véd engem, amit nem ügyvéd el?tt írunk meg?

Legjobb válasz: Két tanús papír és az ügyvéd által készített között a különbség az, hogy az amit az ügyvéd ír abban foglaltak megfelelnek a magyar törvényeknek (ha nem az ügyvéd felel érte). Ha kölcsönrõl van szó, akkor közjegyzõvel kell csináltatni, ekkor nem kell bírósághoz fordulni, lehet egybõl behajtani törvényesen. Ügyvéd vagy két tanús esetben, bírósági per, ítélet, behajtás a menet. Ha csak megállapodás akkor ügyvéd is elég lehet, nem ismerve a részleteket elég nehéz segíteni. A lényeg azért jobb az ügyvéd, mert abban foglaltak a törvényi elõírásoknak nem mondhatnak ellen. Ha per lesz a dologból, nem kell attól tartani, hogy azért nem tudod érvényesíteni a jogodat, mert a szerzõdésed semmis az egyik pontja miatt ami ütközik a törvényekkel. Bármilyen megállapodásnál érdemes értéket meghatározni a szerzõdésben, így a késõbbiekben errõl már nem kell vitatkozni. Ha leírod a részleteket privátban, konkrétabb segítséget tudok nyújtani.

Két tanús papír és az ügyvéd által készített között a különbség az, hogy az amit az ügyvéd ír abban foglaltak megfelelnek a magyar törvényeknek (ha nem az ügyvéd felel érte). Ha kölcsönrõl van szó, akkor közjegyzõvel kell csináltatni, ekkor nem kell bírósághoz fordulni, lehet egybõl behajtani törvényesen. Ügyvéd vagy két tanús esetben, bírósági per, ítélet, behajtás a menet. Ha csak megállapodás akkor ügyvéd is elég lehet, nem ismerve a részleteket elég nehéz segíteni. A lényeg azért jobb az ügyvéd, mert abban foglaltak a törvényi elõírásoknak nem mondhatnak ellen. Ha per lesz a dologból, nem kell attól tartani, hogy azért nem tudod érvényesíteni a jogodat, mert a szerzõdésed semmis az egyik pontja miatt ami ütközik a törvényekkel. Bármilyen megállapodásnál érdemes értéket meghatározni a szerzõdésben, így a késõbbiekben errõl már nem kell vitatkozni. Ha leírod a részleteket privátban, konkrétabb segítséget tudok nyújtani.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!