Találatok a következő kifejezésre: Mi a a kommunizmus és a (20 db)

Elmagyaráznátok nagyvonalakban mi az a kommunizmus és a szocializmus?

utánanéztem a neten, de annyira bonyolultan van leírva, meg külön van szedve a sok fajtája.

Miben különbözik a szocializmus és a kommunizmus?

Legjobb válasz: Kommunizmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunizmus Szocializmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializmus jó elemzést!

Miben különbözött a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus a a két világháború között?

Legjobb válasz: Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.

Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.
A fasizmus eredetileg az olasz tekintélyelvû rendszert jelentette, ami fogalommá vált. A nácizmus egy fasiszta, (és meglehetõsen undorító) ideológia, ami biológiai (kamu) alapokra hivatkozva a németeket a többi nép fölé, és pl. a zsidókat és a cigányokat a többi al´ helyezi. A kommunizmus egy utópikus elgondolás, a szocializmus megvalósulását célul kitûzõ politika. A szocializmus az emberek egyenlõsét próbálja megvalósítani (vagyoni és jogi). Utópia lévén kicsi a realitás tartalma. Ez nem csak a két világháború között, hanem ezek kitalálása óta így van. Ha valamit elvétettem, javítsatok ki. A neonácik meg kussoljanak.
Ez a kapa ez valami freudi csusztatas lehetett, termeszetesen azt akartam irni, hogy "egy kalap ala venni".
Az elsõ válaszoló nyilván a jellegzetes szivárványpólós, kovácspistis rétegbõl jött, esetleg ElQuro mester hívei közül való, erre utal utolsó mondata is. Mi köze a neonáciknak a kérdezõ kérdéséhez, te szerencsétlen gyökér? Miért nem a tetves kommunistákat kussoltatod, akik ma törvényesen (abszurdisztán, yeeah) mûködhetnek és tarthatnak fönn pártot Mo.-m...
Nehez ugy, mert pl a szovjet az tok mas volt a 30-as evek elott mint utan. A szovjetekrol a wikipediaban van egy jo cikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj_gazdas%C3%A1gpolitika Az oldal kozepen "A NEP fõ elvei" es a "A NEP felszámolása " cimu reszt olvasd el. A 30-as evek utanrol ritka a magyar nyelvu anyag, en legalabbis nem tudok. Angolul mondjuk van info dogivel. Kollektivizacio, a sztalini halado normak elmelete meg hasonlo kulcsszavak vannak. A szovjet rendszerben egy fontos cel volt a teljes foglalkoztatottsag, ugyanez a naciknal egy eszkoz volt a gazdasag felfuttatasara. A szovjeteknel a noi egyenjogusag neveben a noket a munkara osztonoztek, a nemeteknel, 1000 markat fizettek a htb-knek csak hogy otthon maradjanak. Ami az egyik rendszerben cel volt a masikban gyakran eszkoz valami masnak az eleresere, ezert aztan hasonlo dolgok tortentek es elegge nehez szetvallogatni mi miert tortent.
A kérdező hozzászólása: Ez rendben van, de mi a fõ különbség szélsõbal és szélsõjobb oldal között? Mindkettõ totális államot épített ki, a demokrációt eltörölték, a sajtó szabadságot is, személyi kultuszuk is volt és nacionalisták és imperialisták is voltak.
A kérdező hozzászólása: Az hogy lehet, hogy a tanárom szerint a fasizmus közelebb állt a kommunizmushoz, mint a nácizmushoz, ha egyszer a nácik mellé álltak a 2.világháborúban és mindketten szélsõjobboldaliak?
Az egesz nagyon szempont fuggo, kozgazdasagtani, ideologiai szempontok szerint is lehet oket hasonlitani. Celok szerint es az ahhoz vezeto eszkozok szerint is. Ez egyebkent egy erdekes tema lenne, de szerintem job lenne kulonbozo vezetoket megnezni a kulonbozo szempotok szerint, mert Mussolini, Pinochet es Hitler kozt rengeteg a kulonbseg, nem celszeru oket egy kapa ala venni. Hasonloan Lenin, Stalin, Fidel, Ceausescu, Kadar, Salvador Allende kozt igen komoly kulonbsegek voltak mind a celkituzeseikben, mind a vezetesi modszereikben, ha egyutt akarod nezni oket mint "kommunista rendszert" akkor tul sok lesz a kivetel, tul keves a hasonlosag. Mondjuk az utobbi sorban foleg Allende log ki, de azert ot is komcsinak hivtak Nyugat Europaban meg Amerika eszaki feleben.

A szocializmus és a kommunizmus között mi a különbség?

Azért nem értem mert mondják hogy Magyarországon is volt az oroszok idején kommunizmus de az mégsem volt kommunizmus hanem szocializmus viszont kommunizmusnak nevezik és annak tartják. Most mi van? Hogy van ez?

Legjobb válasz: 18.14 Nagyon jó megközelítés és a válasznak ez a lényege.Esetleg még annyit, hogy a kommunizmushoz két lépcsõ vezet. Az egyik a szocializmus a másik a fejlett szocializmus. Magyarország már a fejlett szocializmus társadalmi-gazdasági fokához ért és épitette.

18.14 Nagyon jó megközelítés és a válasznak ez a lényege.Esetleg még annyit, hogy a kommunizmushoz két lépcsõ vezet. Az egyik a szocializmus a másik a fejlett szocializmus. Magyarország már a fejlett szocializmus társadalmi-gazdasági fokához ért és épitette.
A szocializmusban van egy szûk vezetõi réteg a kommunizmusban meg nincs.
Olyankor amikor az áldozatairól beszélnek akkor a kommunista ideológiáról beszélnek és nem a társadalomról.Az átmenetét, mint a szocializmus vagy fejlett szocializmus nem beszélhetnek róla bár már hallottam olyant, hogy a szocializmus károsultjai.
Az hogy a kommunizmus tökéletes, a szocializmus pedig csak út a tökéletességhez.
Azért hívják kommunizmusnak azt a rendszert mert az volt a cél.Viszont csak a szocializmus építéséig jutottunk csak el. A különbség a 2 rendszer között az, hogy a kommunzimus az már teljesen tökéletes, mindenki egyenlõ, mindenki azt csinálja amihez ért, mindenki egyenlõen részesül a javakban.A szocializmusban még van osztályharc , de már ott is elérték azt, hogy a nincstelen réteg is kaphat a közösbõl, de még nincs ugyanazon a szinten mint mondjuk egy áruházvezetõ.
A világ egyetlen országában nem volt kommunizmus! Akkor miért beszélnek okosok a kommunizmus áldozatairól? Állítólagos történészek még ennyit se tudnak?
az is egy különbség hogy szocializmus volt és van is a világon, míg kommunizmus soha sehol nem volt még.
+ hallottam egyszer egy elég jó definíciót: A kommunizmus és a szocializmus ugyanarra a hegycsúcsra akar feljutni.A kommunizmus addig üti az embereket amíg fel nem másznak vagy bele nem döglenek.A szocializmus épít egy liftet amivel mindenki fel tud jutni.
"az is egy különbség hogy szocializmus volt és van is a világon, míg kommunizmus soha sehol nem volt még." Pol Pot megcsinálta volna ha nem kergetik el... szészórták a pénzt, és az értelmiséget, mûvelt embereket, papokat üldözték, ölték.
A szocializmus a kommunizmus álneve. :)
A szocializmus: Magyarországon a Rákosi- és a Kádár-korszakban a hivatalos cél a kommunista társadalom felépítése volt, de ezt nem lehetett rögtön megvalósitani, ezt az átmeneti idõszakot nevezték szocializmusnak A Kommunizmus: Sajnos ezt nem tudom nagyon megmagyarázni, de azért megpróbálom: ez egy eszme, ahol tiltották a sajtószabadságot, magántulajdont, demokráciát

A nácizmus és a kommunizmus áldozataira évente megemlékezünk. A liberalizmus áldozataira mikor fogunk?

Pedig ennek az ideológiának is nagyon sok áldozata van. Akár már emlékműveket is lehetne állítani. Liberalizmussal harmonizált jogrendszer ,törvények sok áldozatot szültek , sok halálos áldozatot. Közvetlen módon nem, de közvetett módon a liberalizmus felelős érte.

Legjobb válasz: "Itt nyugszik Tóth Béla, aki azt tehette, amit akart, amíg nem ártott vele embertársainak, emiatt tragikusan korán elhagyta e világot Nyugodjék békében."

"Itt nyugszik Tóth Béla, aki azt tehette, amit akart, amíg nem ártott vele embertársainak, emiatt tragikusan korán elhagyta e világot Nyugodjék békében."
Megint egy értelmes ember rakta fel a kérdést.... A liberalizmus az egyetlen olyan ideológia ami vmi hasznot is csinált az emberiségnek. Kommunizmus nacionalizmus nácizmus még jót nem hozott.
Én a gravitáció áldozatairól is szeretnék!
Megválaszoltad a saját kérdésedet az utolsó mondattal, a lényeg a közvetlenség és közvetettség közti alapvetõ különbség. Közvetett módon az alkohol, a cigaretta, az extrém sportok iránti vonzódás, az autóvezetés és még ezer másik dolog is kivált rengeteg halált, nem az általad vélt liberalizmus az egyetlen.
A hülyeség áldozatairól is meg kellene emlékeznünk, köztük rólad, kérdezõ.
Szerintem meg mindenki hibás akinek a nevében van olyan betû mint a liberalizmus szóban. Ez tény. Brit tudósok bizonyították, te menthetetlen idióta barom...
A liberalizmus egyik áldozata te vagy.
A liberalizmus lényegesen több áldozatot szedett mint a két világháború.
2014. február 24-én
A kérdező hozzászólása: Van egy amerikai barátom és vele beszélgettem errõl. Szerinte a liberalizmusnak már annyi áldozata van, hogy emlékmûvet lehetne állítani neki. Sok durva dologról mesélt, hogy mi történik náluk. Például Magyarországon is a liberalizmussal harmonizált törvények miatt nem lehet kordában tartani az egyik etnikumot.Egyszerûen nem megy. Az áldozatok , akik meghaltak emiatt az etnikum egyes egyénei miatt , az nagyrészt azok hibája akik liberális törvényeket erõszakoltak az országra.
ez olyan, mintha a második világháború németországában állítottak volna emlékmûvet a nácizmus áldozatainak ez egy kissé ironikus, nemde?
Én a természetes halált haltaknak rendeznék már egyet. Az a fekete csuklyás vidéki kaszát lóbáló egyén évente többszáz ezer talán milliós létszámú embertömeget öl meg bármiféle ok nélkül, puszta passzióból. A hatóságok és mainstream média mégsem kezd vele semmit. Csak azért mert nem dolgozik, rituális módszerekkel dolgozik és a csuklyája színe is fekete, meg persze halvány lila dunsztjuk sincsen, hogyan állítsák meg, saját töketlenségüket leplezve. Ráadásul tipikusan olyan egyénekre utazik, akik nem szennyezik magukat a fogyasztói társadalom által kitermelt szeméttel, nem hisznek a holmi liberális értékekben és tisztában vannak az elmúlt század erkölcsi tisztaságával és nemes egyszerûségével. A közvetett áldozatokról és a ténykedésének gazdasági hatásairól már nem is beszélve.
Elég a liberalizmusból, most már jöjjön valaki, és mondja meg mit gondolunk!!! Szebb lyövöt.
Ez a kérdezõ is csak egy náci majom, szóra sem érdekes a habos szájú epehányása.
Milyen áldozatokról is van szó? Mert a nácizmusnál könnyû megmondani:Azok az egyének akiket maga a náci ideológia ítélt halálra, mert valamilyen paraméterük (származásuk, szexualitásuk, vallásuk) nem fért a nácizmusba.Ezért maga az ideológia és annak követõi intézkedtek ezen egyének eltávolításának érdekében. De a liberalizmus hol említ olyan személyeket akiket el kéne törölni, vagy hol említ bármiféle szánt szándékú gyilkolásra való felszólítást? Sehol.A liberalisták az emberi jogokat tartják mindenek elõtt, és emberi alapjog a lét.Tehát már kizárt hogy maga az ideológia lehetne felelõs az elhunyt emberekért. Az hogy van egy állandó tényezõ (az általad említett etniukum) az nem a liberalizmus hibája.Elárulom:Ezzel semelyik ideológia nem tudna mit kezdeni.Mármint de.A nácik elégetnék õket, de ezt ne tekintsük már megoldásnak (legalábbis erkölcsi szempontból ne).Szóval?A cigánybûnözés miért lenne a liberalizmus hibája?Mintha az az évente több száz ember aki közúti balesetben hal meg, mind a közlekedésügyi szakembere hibája lenne.Nem, nem az õ hibájuk.Mivel a balesetek nagy része az idõjárási viszonyok, figyelmetlenség és egyéb külsõ tényezõk miatt történik.Nem azért mert konkrétan az utak rosszak. Így van ez a liberalizmussal is.Vannak dolgok amiket nem õ irányít. De ha a történelemben elõször képes lennél liberalizmust ellenzõ egyénként meg is indokolni az állításodat, tárt fülekkel várnálak (akarom írni:tárt szemekkel) Ui:Az amcsi ismerõsödtõl idéznéd hogy mi a gond a liberalizmussal az USA-ban, mert érdekelne.

Mi a különbség a szocializmus és a kommunizmus között?

Egyáltalán volt valaha valahol komunizmus? Valahol azt olvasom, hogy nem valahol hogy igen. Valaki érthetően magyarázza már el nekem.

Legjobb válasz: A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.

A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.
Kommunizmus az olyan mint a hupikék törpikék mesében a törpék társadalma , de tényleg , hülyeségnek hangzik de az õ társadalmuk valóban kommunista. A szocializmust az elõzõ leírta.Én nem támogatom ezt az eszmét , teljes mértékben a kapitalizmus híve vagyok , de természetesen nem az elvadulté ami most is jelen van.
Kommunizmua: Észak-Korea, szocializmus: Kuba. Ha a megvalósult modelleket nézzük. De ezek nagyon messze esnek az elméletitõl, amirõl Marx álmodott. Fõleg az Észak-Koreai.

Mi volt a különbség a szocializmus, és a kommunizmus között?

A szocializmus enyhébb volt valamivel?

Legjobb válasz: Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.

Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.
A kommunizmus, mint ideológia, egy csodálatos dolog. De amíg a Földön 2-en élnek, soha nem fog megvalósulni. Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.
Kommunizmus még soha, sehol nem valósult meg. Nem is fog, míg az emberek természete ilyen. A szocializmust ideológiailag a kommunizmus átmenteti rendszerének nevezték.
A kommunizmusnak egyetlen, szinte lényegtelen tulajdonsága a közös termelõeszköz, a sok tulajdonság közül. A kommunizmus - elvileg - az emberek egy olyan létformája, ahol minden ember a képességei szerint végez munkát, a képességei szerint tanul, nincs lehetõsége csalásra, a másik ember kizsákmányolására, ha ellátásra van (valódi) szüksége, megkapja, bármit cselekedhet, ami az elõbbiekkel összefér. Természetesen ennek az állapotnak a mûködtetésére sokféle intézményrendszer szükséges. A dolgoknak optimálisan kell mûködniük, hogy az erõforrások és szükségletek összhangban legyenek. A magántulajdon azért van kizárva, mert az felhalmozódhat, és lehetõséget teremthet a csalásra, kizsákmányolásra, továbbá kevésbé hatékony (ez elvileg igaz). Az állam azért van kizárva, mert büntetõ, megnyomorító képzetek társultak hozzá, egy hasonló feladatokat ellátó, szervezõ irányító rendszerre szükség van, csak ne államnak hívjuk. A pénz szükségtelenségét már belemagyarázták, valójában a pénz igazságtalan elõnyökhöz juttató szerepét zárták ki, a többi - más néven, más formában - maradt volna. A közös tulajdonnak csak annyi a jelentõsége, hogy úgy könnyebb szervezni a munkát. A fõ gond az, hogy az adott pillanatban (és az 1920-as, 1945 utáni években) kapitalizmus volt érvényben. Ezért ki kell találni azt a módszertant, hogyan lehet innen oda eljutni. Ez az út lett volna a szocializmus. Amikor még a kapitalizmus sok (de egyre kevesebb) eszköztára megvan, de kizsákmányoló funkcióját egyre jobban korlátozzák. Két lényeges dolgot érdemes említeni röviden. 1. Nem volt kidolgozva ez az oda vezetõ út. Senki nem számolt az emberi természet alapvetõ tulajdonságaival és a természettörvényekkel (jobbára azért nem, mert nem értettek hozzá, hiszen akik ezen dolgoztak, jó esetben társadalomtudományokhoz értettek - rossz esetben ahhoz se). Így olyan elveket határoztak meg, amelyek ellentétesek a természettörvényekkel. Például az evolúció alaptörvénye a harc, embernél verseny. Ez az új dolgok kitalálásának fõ motiválója. Ha elvesszük az embertõl ezt a lehetõséget, lopni fog. Akkor is, ha keményen büntetik. Mert a saját ösztöneit nem tudja legyõzni. Ezzel kezdõdött a bukása - csak nagy rendszerek, mint egy társadalom, igen nagy tehetetlenséggel rendelkeznek, egy beavatkozásnak évtizedes, vagy hosszabb hatása van. 2. Más dolog az elmélet, különösen a nem kellõen megalapozott, és más dolog a gyakorlat. A kommunizmushoz vezetõ út már 1920-ban megbukott, amikor kiderült, hogy sok embert nem lelkesít az eszme, de van eszköztáruk a saját gondolataik fenntartására (azt gondolták nem lesz ilyen eszköztáruk, ennek egyik módszere volt késõbb nálunk a nagybirtokosok és nemesség kitelepítése). ennek az lett a következménye, hogy az eszme követõinek selejtje hamar felismerte, jobb az eszmét a régi rend új formája megteremtéséhez használni (a régibõl maradjon a hatalom és elnyomás, mert nem tudjuk kizárni, az újból maradjon az, hogy mi legyünk az elnyomók, ne a régiek). És 1920-tól ez folytatódott a megfelelõ szóhasználattal, amíg bírta erõforrással. Persze nem ilyen egyszerûen, ahogy pár sorban leírható.
Ha jól emlékszem, mintha a norvégoknál lettek volna erre irányuló törekvések, a mezõgazdaságban náluk most is elég sok termelõszövetkezet mûködik. Nem kommunizmus, de kicsit hasonlít.
"'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!" Valóban, mondanál egy országot kérlek, ahol kommunizmust volt/van? Vagy te hazudsz és nem én?
"Ne hazudj!" Mondj egy példát, ahol volt.
3/3. Annak van igaza, aki szerint sehol nem jött létre még kommunizmus, mert az megvalósíthatatlan eszme. A szocialista államokban is csak "építtették" a kommunizmushoz vezetõ utat. Azért beszélnek kommunista államokról, mert ezekben az országokban a Kommunista Párt az uralkodó. De az államforma NEM kommunizmus.
'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!
Sok hülyeséget összehordtatok (tisztelet a kivételnek). Köznapi nyelven: a szocializmus a nép érdekeit összegyûjtõ és megvalósító eszme A kommün kizárja a demokráciát, azonban nem egy önkényuralom. De nem is egy rabszolgatartó államforma. Dolgozni mindig kellett. Most is kéne....

Mi a különbség a kommunizmus és a szocializmus között?

Legjobb válasz: A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.

A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.
szocializmusban a rendelkezésre álló javakat igyekeznek úgy elosztani, hogy mindenkinek jusson. Kommunizmusban már annyi javat termelnek meg, hogy mindenkinek az IGÉNYE szerint jut. Igy szól a mese.
a kommunizmus nem valósult meg, utópia maradt.

Mik az alapvető különbségek a szocializmus, kapitalizmus és kommunizmus között?

Elolvastam már ?ket wikipédiába, de ?szintén én még nem jöttem rá az alapvet? különbségekre :(

Legjobb válasz: Könnyû megkülönböztetni õket aszerint pl., hogy ki mennyit dolgozik és mennyit fogyaszthat. A kapitalista társadalom az árutermelésen, a termelõeszközök magántulajdonán és a piaci koordináción alapul. Tehát a piaci viszonyoktól függ a javak és a munka elosztása. Vannak kapitalisták (tõkések) és munkások. A munkások annyit dolgoznak, amennyit a tõkés elõír számukra, és annyit kapnak érte, amennyit a tõkés fizet. Ezen kívül vannak még kistermelõk. A szocializmusban köztulajdonban vannak a termelõeszközök, és a munkájuk arányában részesülnek az emberek a megtermelt javakból. A kommunizmusban az emberek a képességeik szerint dolgoznak és a szükségleteik szerint részesülnek a termékekbõl. A kapitalizmus sehol sem létezik abban a tiszta formában, ahogy itt le van írva. A szocializmus és a kommunizmus pedig még nem valósult meg soha.

Könnyû megkülönböztetni õket aszerint pl., hogy ki mennyit dolgozik és mennyit fogyaszthat. A kapitalista társadalom az árutermelésen, a termelõeszközök magántulajdonán és a piaci koordináción alapul. Tehát a piaci viszonyoktól függ a javak és a munka elosztása. Vannak kapitalisták (tõkések) és munkások. A munkások annyit dolgoznak, amennyit a tõkés elõír számukra, és annyit kapnak érte, amennyit a tõkés fizet. Ezen kívül vannak még kistermelõk. A szocializmusban köztulajdonban vannak a termelõeszközök, és a munkájuk arányában részesülnek az emberek a megtermelt javakból. A kommunizmusban az emberek a képességeik szerint dolgoznak és a szükségleteik szerint részesülnek a termékekbõl. A kapitalizmus sehol sem létezik abban a tiszta formában, ahogy itt le van írva. A szocializmus és a kommunizmus pedig még nem valósult meg soha.
szocializmusban az emberek a közösen megtermelt javakból egyenlõen osztozkodnak, a kommunizmusban az állam bocsájtja egyenlõen rendelkezésre a termelõ-eszközöket, míg kapitalizmusban az egyéneké. De amúgy tényleg ezt írja le Wiki is, én is puskáztam róla :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm nektek, így már világos.
Utóbbi válasz némi tudsát sejtet. Pontosan fogalmaztál!
A szocializmusban nincs akkkora terror, mint a kommunizmusban , de mindkettõben egyenlõbbek az esélyek a tisztességes életre, megélhetésre. a kapitalizmus mocskos kizsákmányolás(olyan ami most 2011-ben és a rendszerváltás utántol megy magyarországon). a kapitalizmusban mindenki nyomorog azért az 1-2 emberért aki piszok jól él.

Mi a különbség a kommunizmus és az anarchizmus között?

Legjobb válasz: A kommunizmus állami irányítás alatt történik, míg az anarchizmus alapból kizárja az állami irányítást és nem is nevezhetõ igazán politikai rendszernek.

A kommunizmus állami irányítás alatt történik, míg az anarchizmus alapból kizárja az állami irányítást és nem is nevezhetõ igazán politikai rendszernek.
A kommunizmus elméletileg úgy mûködne, hogy mindenki közösen dolgozik a nép, az ország jólétéért, és ezért cserébe mindenki egyformán részesül a javakból (tehát az utcaseprõ is ugyanolyan lakást és ellátást kapna, mint egy gyár vezérigazgató, hiszen elvileg a munkájuk ugyanolyan fontos). Na ez sajnos egy jóóóóó hosszú ideig nem fog mûködni :) Az anarchia alapelve, hogy nincs irányítás, nincsen viszony, nincs elosztás. Nekem kell valami, elveszem, ha valamit akarok, megcsinálom. Ha le akarnak lõni, akkor lelõlek. Nem akarnak törvényeket, nem akarnak szankciót, és nem akarnak együtt dolgozni sem. Na, e tetszene sok embernek, mert mindig azt képzelik, hogy mindenhol õk lennének a királyok :) Pedig mennyire tévednek XD
hogy a francban volna már az anarchiában magántulajdon? 2 legfõbb alapelve az anarchizmusnak hogy nincs állam és nincs magántulajdon. de az anarchizmusnak azért tényleg rengeteg vállfaja van. vannak olyan extrém fajtái is amikben gyakorlatilag tényleg farkastörvények uralkodnak. van ami meg inkább olyan élni és élni hagyni alapelven mûködne. elméletileg.
Az anarchiában van magántulajdon.
A kommunizmus az egy rendszer, ahol a dolgok rendben (amit a kommunizmus enged) történnek, törvények vannak és annak mentén. Az anarchizmusban nincs rend, nem tudni mi, miért történik és akik "csinálják" a történést, igazából õk sem tudják megmondani, céljaik a homályba vesznek....
az uccsónak igaza van! de én nemm csípem se az anarchiát, se a kommunizmust... és sztem mint mindenki más, saját, egyedi rendszert akarok! (kissé még vissza is esne a lakosság száma... kábé 3 millióval :D )
"A kommunizmus állami irányítás alatt történik" A kommunizmusban NINCS állam. "Communism is a sociopolitical movement that aims for a stateless and classless society structured upon common ownership of the means of production, free access to articles of consumption, the end of wage labour and private property in the means of production and real estate." Amúgy az jól írta, aki azt írta, hogy az a különbség, hogy az anarchiában van magántulajdon. Bár tény, hogy az is, hogy az anarchiának rengeteg ága van, és tényleg van olyan, amelyiknél nincs magántulajdon (pl. anarcho-kommunizmus) de a legtöbbnél van (pl. anarcho-kapitalizmus, szabadpiacos anarchia, zöld anarchia, stb.). Alapvetõen a nézetekben van a kettõben nagy különbség: egy anarchiában mindenki azt csinál, amit akar. Egy kommunizmusban viszont mindenki a közös jóért dolgozik.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!