Találatok a következő kifejezésre: Mi a a kommunizmus és (20 db)

Elmagyaráznátok nagyvonalakban mi az a kommunizmus és a szocializmus?

utánanéztem a neten, de annyira bonyolultan van leírva, meg külön van szedve a sok fajtája.

Miben különbözik a szocializmus és a kommunizmus?

Legjobb válasz: Kommunizmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunizmus Szocializmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializmus jó elemzést!

Miben különbözött a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus a a két világháború között?

Legjobb válasz: Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.

Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.
A fasizmus eredetileg az olasz tekintélyelvû rendszert jelentette, ami fogalommá vált. A nácizmus egy fasiszta, (és meglehetõsen undorító) ideológia, ami biológiai (kamu) alapokra hivatkozva a németeket a többi nép fölé, és pl. a zsidókat és a cigányokat a többi al´ helyezi. A kommunizmus egy utópikus elgondolás, a szocializmus megvalósulását célul kitûzõ politika. A szocializmus az emberek egyenlõsét próbálja megvalósítani (vagyoni és jogi). Utópia lévén kicsi a realitás tartalma. Ez nem csak a két világháború között, hanem ezek kitalálása óta így van. Ha valamit elvétettem, javítsatok ki. A neonácik meg kussoljanak.
Ez a kapa ez valami freudi csusztatas lehetett, termeszetesen azt akartam irni, hogy "egy kalap ala venni".
Az elsõ válaszoló nyilván a jellegzetes szivárványpólós, kovácspistis rétegbõl jött, esetleg ElQuro mester hívei közül való, erre utal utolsó mondata is. Mi köze a neonáciknak a kérdezõ kérdéséhez, te szerencsétlen gyökér? Miért nem a tetves kommunistákat kussoltatod, akik ma törvényesen (abszurdisztán, yeeah) mûködhetnek és tarthatnak fönn pártot Mo.-m...
Nehez ugy, mert pl a szovjet az tok mas volt a 30-as evek elott mint utan. A szovjetekrol a wikipediaban van egy jo cikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj_gazdas%C3%A1gpolitika Az oldal kozepen "A NEP fõ elvei" es a "A NEP felszámolása " cimu reszt olvasd el. A 30-as evek utanrol ritka a magyar nyelvu anyag, en legalabbis nem tudok. Angolul mondjuk van info dogivel. Kollektivizacio, a sztalini halado normak elmelete meg hasonlo kulcsszavak vannak. A szovjet rendszerben egy fontos cel volt a teljes foglalkoztatottsag, ugyanez a naciknal egy eszkoz volt a gazdasag felfuttatasara. A szovjeteknel a noi egyenjogusag neveben a noket a munkara osztonoztek, a nemeteknel, 1000 markat fizettek a htb-knek csak hogy otthon maradjanak. Ami az egyik rendszerben cel volt a masikban gyakran eszkoz valami masnak az eleresere, ezert aztan hasonlo dolgok tortentek es elegge nehez szetvallogatni mi miert tortent.
A kérdező hozzászólása: Ez rendben van, de mi a fõ különbség szélsõbal és szélsõjobb oldal között? Mindkettõ totális államot épített ki, a demokrációt eltörölték, a sajtó szabadságot is, személyi kultuszuk is volt és nacionalisták és imperialisták is voltak.
A kérdező hozzászólása: Az hogy lehet, hogy a tanárom szerint a fasizmus közelebb állt a kommunizmushoz, mint a nácizmushoz, ha egyszer a nácik mellé álltak a 2.világháborúban és mindketten szélsõjobboldaliak?
Az egesz nagyon szempont fuggo, kozgazdasagtani, ideologiai szempontok szerint is lehet oket hasonlitani. Celok szerint es az ahhoz vezeto eszkozok szerint is. Ez egyebkent egy erdekes tema lenne, de szerintem job lenne kulonbozo vezetoket megnezni a kulonbozo szempotok szerint, mert Mussolini, Pinochet es Hitler kozt rengeteg a kulonbseg, nem celszeru oket egy kapa ala venni. Hasonloan Lenin, Stalin, Fidel, Ceausescu, Kadar, Salvador Allende kozt igen komoly kulonbsegek voltak mind a celkituzeseikben, mind a vezetesi modszereikben, ha egyutt akarod nezni oket mint "kommunista rendszert" akkor tul sok lesz a kivetel, tul keves a hasonlosag. Mondjuk az utobbi sorban foleg Allende log ki, de azert ot is komcsinak hivtak Nyugat Europaban meg Amerika eszaki feleben.

Mi a különbség a szocializmus és a kommunizmus között?

Egyáltalán volt valaha valahol komunizmus? Valahol azt olvasom, hogy nem valahol hogy igen. Valaki érthetően magyarázza már el nekem.

Legjobb válasz: A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.

A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.
Kommunizmus az olyan mint a hupikék törpikék mesében a törpék társadalma , de tényleg , hülyeségnek hangzik de az õ társadalmuk valóban kommunista. A szocializmust az elõzõ leírta.Én nem támogatom ezt az eszmét , teljes mértékben a kapitalizmus híve vagyok , de természetesen nem az elvadulté ami most is jelen van.
Kommunizmua: Észak-Korea, szocializmus: Kuba. Ha a megvalósult modelleket nézzük. De ezek nagyon messze esnek az elméletitõl, amirõl Marx álmodott. Fõleg az Észak-Koreai.

Mi volt a különbség a szocializmus, és a kommunizmus között?

A szocializmus enyhébb volt valamivel?

Legjobb válasz: Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.

Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.
A kommunizmus, mint ideológia, egy csodálatos dolog. De amíg a Földön 2-en élnek, soha nem fog megvalósulni. Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.
Kommunizmus még soha, sehol nem valósult meg. Nem is fog, míg az emberek természete ilyen. A szocializmust ideológiailag a kommunizmus átmenteti rendszerének nevezték.
A kommunizmusnak egyetlen, szinte lényegtelen tulajdonsága a közös termelõeszköz, a sok tulajdonság közül. A kommunizmus - elvileg - az emberek egy olyan létformája, ahol minden ember a képességei szerint végez munkát, a képességei szerint tanul, nincs lehetõsége csalásra, a másik ember kizsákmányolására, ha ellátásra van (valódi) szüksége, megkapja, bármit cselekedhet, ami az elõbbiekkel összefér. Természetesen ennek az állapotnak a mûködtetésére sokféle intézményrendszer szükséges. A dolgoknak optimálisan kell mûködniük, hogy az erõforrások és szükségletek összhangban legyenek. A magántulajdon azért van kizárva, mert az felhalmozódhat, és lehetõséget teremthet a csalásra, kizsákmányolásra, továbbá kevésbé hatékony (ez elvileg igaz). Az állam azért van kizárva, mert büntetõ, megnyomorító képzetek társultak hozzá, egy hasonló feladatokat ellátó, szervezõ irányító rendszerre szükség van, csak ne államnak hívjuk. A pénz szükségtelenségét már belemagyarázták, valójában a pénz igazságtalan elõnyökhöz juttató szerepét zárták ki, a többi - más néven, más formában - maradt volna. A közös tulajdonnak csak annyi a jelentõsége, hogy úgy könnyebb szervezni a munkát. A fõ gond az, hogy az adott pillanatban (és az 1920-as, 1945 utáni években) kapitalizmus volt érvényben. Ezért ki kell találni azt a módszertant, hogyan lehet innen oda eljutni. Ez az út lett volna a szocializmus. Amikor még a kapitalizmus sok (de egyre kevesebb) eszköztára megvan, de kizsákmányoló funkcióját egyre jobban korlátozzák. Két lényeges dolgot érdemes említeni röviden. 1. Nem volt kidolgozva ez az oda vezetõ út. Senki nem számolt az emberi természet alapvetõ tulajdonságaival és a természettörvényekkel (jobbára azért nem, mert nem értettek hozzá, hiszen akik ezen dolgoztak, jó esetben társadalomtudományokhoz értettek - rossz esetben ahhoz se). Így olyan elveket határoztak meg, amelyek ellentétesek a természettörvényekkel. Például az evolúció alaptörvénye a harc, embernél verseny. Ez az új dolgok kitalálásának fõ motiválója. Ha elvesszük az embertõl ezt a lehetõséget, lopni fog. Akkor is, ha keményen büntetik. Mert a saját ösztöneit nem tudja legyõzni. Ezzel kezdõdött a bukása - csak nagy rendszerek, mint egy társadalom, igen nagy tehetetlenséggel rendelkeznek, egy beavatkozásnak évtizedes, vagy hosszabb hatása van. 2. Más dolog az elmélet, különösen a nem kellõen megalapozott, és más dolog a gyakorlat. A kommunizmushoz vezetõ út már 1920-ban megbukott, amikor kiderült, hogy sok embert nem lelkesít az eszme, de van eszköztáruk a saját gondolataik fenntartására (azt gondolták nem lesz ilyen eszköztáruk, ennek egyik módszere volt késõbb nálunk a nagybirtokosok és nemesség kitelepítése). ennek az lett a következménye, hogy az eszme követõinek selejtje hamar felismerte, jobb az eszmét a régi rend új formája megteremtéséhez használni (a régibõl maradjon a hatalom és elnyomás, mert nem tudjuk kizárni, az újból maradjon az, hogy mi legyünk az elnyomók, ne a régiek). És 1920-tól ez folytatódott a megfelelõ szóhasználattal, amíg bírta erõforrással. Persze nem ilyen egyszerûen, ahogy pár sorban leírható.
Ha jól emlékszem, mintha a norvégoknál lettek volna erre irányuló törekvések, a mezõgazdaságban náluk most is elég sok termelõszövetkezet mûködik. Nem kommunizmus, de kicsit hasonlít.
"'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!" Valóban, mondanál egy országot kérlek, ahol kommunizmust volt/van? Vagy te hazudsz és nem én?
"Ne hazudj!" Mondj egy példát, ahol volt.
3/3. Annak van igaza, aki szerint sehol nem jött létre még kommunizmus, mert az megvalósíthatatlan eszme. A szocialista államokban is csak "építtették" a kommunizmushoz vezetõ utat. Azért beszélnek kommunista államokról, mert ezekben az országokban a Kommunista Párt az uralkodó. De az államforma NEM kommunizmus.
'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!
Sok hülyeséget összehordtatok (tisztelet a kivételnek). Köznapi nyelven: a szocializmus a nép érdekeit összegyûjtõ és megvalósító eszme A kommün kizárja a demokráciát, azonban nem egy önkényuralom. De nem is egy rabszolgatartó államforma. Dolgozni mindig kellett. Most is kéne....

Mi a különbség a kommunizmus és a szocializmus között?

Legjobb válasz: A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.

A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.
szocializmusban a rendelkezésre álló javakat igyekeznek úgy elosztani, hogy mindenkinek jusson. Kommunizmusban már annyi javat termelnek meg, hogy mindenkinek az IGÉNYE szerint jut. Igy szól a mese.
a kommunizmus nem valósult meg, utópia maradt.

Mik az alapvető különbségek a szocializmus, kapitalizmus és kommunizmus között?

Elolvastam már ?ket wikipédiába, de ?szintén én még nem jöttem rá az alapvet? különbségekre :(

Legjobb válasz: Könnyû megkülönböztetni õket aszerint pl., hogy ki mennyit dolgozik és mennyit fogyaszthat. A kapitalista társadalom az árutermelésen, a termelõeszközök magántulajdonán és a piaci koordináción alapul. Tehát a piaci viszonyoktól függ a javak és a munka elosztása. Vannak kapitalisták (tõkések) és munkások. A munkások annyit dolgoznak, amennyit a tõkés elõír számukra, és annyit kapnak érte, amennyit a tõkés fizet. Ezen kívül vannak még kistermelõk. A szocializmusban köztulajdonban vannak a termelõeszközök, és a munkájuk arányában részesülnek az emberek a megtermelt javakból. A kommunizmusban az emberek a képességeik szerint dolgoznak és a szükségleteik szerint részesülnek a termékekbõl. A kapitalizmus sehol sem létezik abban a tiszta formában, ahogy itt le van írva. A szocializmus és a kommunizmus pedig még nem valósult meg soha.

Könnyû megkülönböztetni õket aszerint pl., hogy ki mennyit dolgozik és mennyit fogyaszthat. A kapitalista társadalom az árutermelésen, a termelõeszközök magántulajdonán és a piaci koordináción alapul. Tehát a piaci viszonyoktól függ a javak és a munka elosztása. Vannak kapitalisták (tõkések) és munkások. A munkások annyit dolgoznak, amennyit a tõkés elõír számukra, és annyit kapnak érte, amennyit a tõkés fizet. Ezen kívül vannak még kistermelõk. A szocializmusban köztulajdonban vannak a termelõeszközök, és a munkájuk arányában részesülnek az emberek a megtermelt javakból. A kommunizmusban az emberek a képességeik szerint dolgoznak és a szükségleteik szerint részesülnek a termékekbõl. A kapitalizmus sehol sem létezik abban a tiszta formában, ahogy itt le van írva. A szocializmus és a kommunizmus pedig még nem valósult meg soha.
szocializmusban az emberek a közösen megtermelt javakból egyenlõen osztozkodnak, a kommunizmusban az állam bocsájtja egyenlõen rendelkezésre a termelõ-eszközöket, míg kapitalizmusban az egyéneké. De amúgy tényleg ezt írja le Wiki is, én is puskáztam róla :)
A kérdező hozzászólása: Köszönöm nektek, így már világos.
Utóbbi válasz némi tudsát sejtet. Pontosan fogalmaztál!
A szocializmusban nincs akkkora terror, mint a kommunizmusban , de mindkettõben egyenlõbbek az esélyek a tisztességes életre, megélhetésre. a kapitalizmus mocskos kizsákmányolás(olyan ami most 2011-ben és a rendszerváltás utántol megy magyarországon). a kapitalizmusban mindenki nyomorog azért az 1-2 emberért aki piszok jól él.

Mi a különbség a kommunizmus és az anarchizmus között?

Legjobb válasz: A kommunizmus állami irányítás alatt történik, míg az anarchizmus alapból kizárja az állami irányítást és nem is nevezhetõ igazán politikai rendszernek.

A kommunizmus állami irányítás alatt történik, míg az anarchizmus alapból kizárja az állami irányítást és nem is nevezhetõ igazán politikai rendszernek.
A kommunizmus elméletileg úgy mûködne, hogy mindenki közösen dolgozik a nép, az ország jólétéért, és ezért cserébe mindenki egyformán részesül a javakból (tehát az utcaseprõ is ugyanolyan lakást és ellátást kapna, mint egy gyár vezérigazgató, hiszen elvileg a munkájuk ugyanolyan fontos). Na ez sajnos egy jóóóóó hosszú ideig nem fog mûködni :) Az anarchia alapelve, hogy nincs irányítás, nincsen viszony, nincs elosztás. Nekem kell valami, elveszem, ha valamit akarok, megcsinálom. Ha le akarnak lõni, akkor lelõlek. Nem akarnak törvényeket, nem akarnak szankciót, és nem akarnak együtt dolgozni sem. Na, e tetszene sok embernek, mert mindig azt képzelik, hogy mindenhol õk lennének a királyok :) Pedig mennyire tévednek XD
hogy a francban volna már az anarchiában magántulajdon? 2 legfõbb alapelve az anarchizmusnak hogy nincs állam és nincs magántulajdon. de az anarchizmusnak azért tényleg rengeteg vállfaja van. vannak olyan extrém fajtái is amikben gyakorlatilag tényleg farkastörvények uralkodnak. van ami meg inkább olyan élni és élni hagyni alapelven mûködne. elméletileg.
Az anarchiában van magántulajdon.
A kommunizmus az egy rendszer, ahol a dolgok rendben (amit a kommunizmus enged) történnek, törvények vannak és annak mentén. Az anarchizmusban nincs rend, nem tudni mi, miért történik és akik "csinálják" a történést, igazából õk sem tudják megmondani, céljaik a homályba vesznek....
az uccsónak igaza van! de én nemm csípem se az anarchiát, se a kommunizmust... és sztem mint mindenki más, saját, egyedi rendszert akarok! (kissé még vissza is esne a lakosság száma... kábé 3 millióval :D )
"A kommunizmus állami irányítás alatt történik" A kommunizmusban NINCS állam. "Communism is a sociopolitical movement that aims for a stateless and classless society structured upon common ownership of the means of production, free access to articles of consumption, the end of wage labour and private property in the means of production and real estate." Amúgy az jól írta, aki azt írta, hogy az a különbség, hogy az anarchiában van magántulajdon. Bár tény, hogy az is, hogy az anarchiának rengeteg ága van, és tényleg van olyan, amelyiknél nincs magántulajdon (pl. anarcho-kommunizmus) de a legtöbbnél van (pl. anarcho-kapitalizmus, szabadpiacos anarchia, zöld anarchia, stb.). Alapvetõen a nézetekben van a kettõben nagy különbség: egy anarchiában mindenki azt csinál, amit akar. Egy kommunizmusban viszont mindenki a közös jóért dolgozik.

Mi a különbség a fasizmus és a nácizmus illetve a szocializmus és a kommunizmus között?

ocsi h ha rossz helyre írtam

Legjobb válasz: politikai berendezkedés-eszme-világnézet , de az utolsó kettõ az összefüggõ fogalmat alkot, mivel a szocializmus a kommunizmushoz vezetõ út csak közöttük van még a FEJLETT szocializmus kategória .

politikai berendezkedés-eszme-világnézet , de az utolsó kettõ az összefüggõ fogalmat alkot, mivel a szocializmus a kommunizmushoz vezetõ út csak közöttük van még a FEJLETT szocializmus kategória .
A nácizmus a fasizmus egy durvább, fajelmélettel megtoldott változata. A szocializmus a kommunizmus elõtti idõszak.
A fasizmus alapvetõen szélsõjobboldali eszme. Többfajta gazdasági modellel is kompatibilis. A nácizmus (nemzeti szocializmus) esetén inkább egy középutat próbálna meg felhozni a kapitalizmus és a szocializmus (lásd lejjebb) között, esetleg õk is favorizálják a teljes újraelosztást (némelyik hungarista), a nácik egyformán kritizálják a túlzott kapitalizmust (imperializmus) és a kommunizmust. A szocializmus többértelmû szó. Alapértelemben a kommunizmus elõtti idõszakot vesszük rajta alapul, a társadalmi különbségek csökkentése a célja. Alapvetõen liberális (azaz az egyéni jogokat elõrébb tartja, mint a származtatottakat) eszme, bár a diktatúrák alatt az ellenkezõje valósult meg. A másik jelentése a szocializmus szónak az újraelosztásos rendszer, ami a kapitalizmus mellet is megél. Pl. szocialista rendszerû az egészségügyünk, a nyugdíjrendszerünk, az oktatás, a rendõrség, a tûzoltóság, a közterületek fenntartása, stb. Azaz egy központi összegbõl finanszírozzuk õket (adók), így a kevésbé gazdagok is hozzá férhetnek olyan dolgokhoz, amelyek régen csak a gazdagoknak volt lehetõségük. Hátránya az, hogy nem megfelelõ elosztás esetén esetleg pont a gazdagokat támogatjuk, vagy értelmetlen dolgokra lapátoljuk ki a drága pénzt. Sok mostani szocialista (mert nem antikapitalisták, nem vetik el a kapitalizmus jó dolgait, de szabályoznák azt és nem alkalmaznák azt pl. az egészségügyre) nem szereti a szélsõbaloldali diktatúrákat szocializmusnak nevezni, õk a kommunizmus szót használják inkább: ugyan nem valósult meg Marx utópiája, de a kommunizmusra törekedtek.
Természetesen fenn fogják tartani és megpróbálják felépíteni a kommunizmust Szovjetunió nélkül.
Ez attól függ. Ha megnézed Csehországot, Szlovéniát, Horvátországot, Szlovákiát, vagy éppen Magyarországot, láthatod hogy már nem olyan nagy a különbség Kelet, és Nyugat között. Ellenben Ukrajna, Fehéroroszország, meg néhány állam elég messze van ettõl.
hát csehország és szlovénia már teljesen nyugat sõt sok értelemben már különb is!
A kérdés teljesen értelmetlen. Miféle "egyedi rendszert" "tartanak fenn" ezek az országok? Mit szívsz, kérdezõ?

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!