Találatok a következő kifejezésre: Mi a a kommunizmus (41 db)

Miben különbözött a kommunizmus, a fasizmus és a nácizmus a a két világháború között?

Legjobb válasz: Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.

Az ideológia egészen más, a megvalósítás annyira nem. Azért a neonácikat kussoltam le, mert 1) sokkal többen vannak, és valószínûbb, hogy idepofáznak valamit (úgy látom találtam is egyet) 2) sokkal több az olyan hozzászólásuk, mint "írtsuk ki a mocskos zsidókat", stb. 3) a kommunizmusnak legalább az ideológiája nem arról szól, hogy irtsunk ki egy teljes népcsoportot. És hadd javítsalak ki: a párt, amirõl beszélsz (elméletben) szocialista, nem kommunista, nem ismerek egy Kovács Pistit se, és nem hordok rózsaszín pólót. Mindkettõ gusztustalan, de a nácizmus másik nagyságrend.
A fasizmus eredetileg az olasz tekintélyelvû rendszert jelentette, ami fogalommá vált. A nácizmus egy fasiszta, (és meglehetõsen undorító) ideológia, ami biológiai (kamu) alapokra hivatkozva a németeket a többi nép fölé, és pl. a zsidókat és a cigányokat a többi al´ helyezi. A kommunizmus egy utópikus elgondolás, a szocializmus megvalósulását célul kitûzõ politika. A szocializmus az emberek egyenlõsét próbálja megvalósítani (vagyoni és jogi). Utópia lévén kicsi a realitás tartalma. Ez nem csak a két világháború között, hanem ezek kitalálása óta így van. Ha valamit elvétettem, javítsatok ki. A neonácik meg kussoljanak.
Ez a kapa ez valami freudi csusztatas lehetett, termeszetesen azt akartam irni, hogy "egy kalap ala venni".
Az elsõ válaszoló nyilván a jellegzetes szivárványpólós, kovácspistis rétegbõl jött, esetleg ElQuro mester hívei közül való, erre utal utolsó mondata is. Mi köze a neonáciknak a kérdezõ kérdéséhez, te szerencsétlen gyökér? Miért nem a tetves kommunistákat kussoltatod, akik ma törvényesen (abszurdisztán, yeeah) mûködhetnek és tarthatnak fönn pártot Mo.-m...
Nehez ugy, mert pl a szovjet az tok mas volt a 30-as evek elott mint utan. A szovjetekrol a wikipediaban van egy jo cikk: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj_gazdas%C3%A1gpolitika Az oldal kozepen "A NEP fõ elvei" es a "A NEP felszámolása " cimu reszt olvasd el. A 30-as evek utanrol ritka a magyar nyelvu anyag, en legalabbis nem tudok. Angolul mondjuk van info dogivel. Kollektivizacio, a sztalini halado normak elmelete meg hasonlo kulcsszavak vannak. A szovjet rendszerben egy fontos cel volt a teljes foglalkoztatottsag, ugyanez a naciknal egy eszkoz volt a gazdasag felfuttatasara. A szovjeteknel a noi egyenjogusag neveben a noket a munkara osztonoztek, a nemeteknel, 1000 markat fizettek a htb-knek csak hogy otthon maradjanak. Ami az egyik rendszerben cel volt a masikban gyakran eszkoz valami masnak az eleresere, ezert aztan hasonlo dolgok tortentek es elegge nehez szetvallogatni mi miert tortent.
A kérdező hozzászólása: Ez rendben van, de mi a fõ különbség szélsõbal és szélsõjobb oldal között? Mindkettõ totális államot épített ki, a demokrációt eltörölték, a sajtó szabadságot is, személyi kultuszuk is volt és nacionalisták és imperialisták is voltak.
A kérdező hozzászólása: Az hogy lehet, hogy a tanárom szerint a fasizmus közelebb állt a kommunizmushoz, mint a nácizmushoz, ha egyszer a nácik mellé álltak a 2.világháborúban és mindketten szélsõjobboldaliak?
Az egesz nagyon szempont fuggo, kozgazdasagtani, ideologiai szempontok szerint is lehet oket hasonlitani. Celok szerint es az ahhoz vezeto eszkozok szerint is. Ez egyebkent egy erdekes tema lenne, de szerintem job lenne kulonbozo vezetoket megnezni a kulonbozo szempotok szerint, mert Mussolini, Pinochet es Hitler kozt rengeteg a kulonbseg, nem celszeru oket egy kapa ala venni. Hasonloan Lenin, Stalin, Fidel, Ceausescu, Kadar, Salvador Allende kozt igen komoly kulonbsegek voltak mind a celkituzeseikben, mind a vezetesi modszereikben, ha egyutt akarod nezni oket mint "kommunista rendszert" akkor tul sok lesz a kivetel, tul keves a hasonlosag. Mondjuk az utobbi sorban foleg Allende log ki, de azert ot is komcsinak hivtak Nyugat Europaban meg Amerika eszaki feleben.

Mi jó a Kommunizmusban?

Legjobb válasz: Semmi, ha olyan jó lenne még mindig az lenne.

Semmi, ha olyan jó lenne még mindig az lenne.
A kommunizmus arról szólt volna, hogy mindenki egyenlõ módon részesül minden jóból - nem lett volna szükség pénzre, mindenki bemegy a boltba és leveszi a polcról, amire szükség van. Mindenkinek lett volna autója, hozzávaló X egységnyi benzin, repülõje stb, egyszóval egyenország lenne, mindenki egyenlõ lenne. A gond ott kezdõdik hogy az ember alapvetõen mohó természet, nem elégszik meg senki azzal, amennyi jár neki. A másik meg, hogy kinek a munkája révén valósult volna meg mindez?
hát azért annyira pontosan nem lesz az olyan h még deciliterre megkapot a penzint az autódba meg kapsz repüllõt.de a komunizmus lényege h megad egy életszinvonalat.ez alatt azt értjük h nincsenek se szegények se gazdagok.nem lehet mondjuk 10 hold földnél több vagy nem lehet 2 házadnál több.tehát korlátozott a vagyonosodás de egy élhetõ életet kapsz.csak mondjuk olyan szigorú politika h ha szembeszegülsz akár még ki is végeznek de ha nem is jó idõre börtönt kapsz.

Mi volt a kommunizmus bukásának az oka amiért bekövetkezett a redszerváltás?

Legjobb válasz: Mert sokan unták, h nem lehet lopni pofátlanul meg nem lehet az ellopott pénzt ész nélkül elverni Kanári wellness hétvégén. Ennyi, most már lehet. Örülhetnek.

Mert sokan unták, h nem lehet lopni pofátlanul meg nem lehet az ellopott pénzt ész nélkül elverni Kanári wellness hétvégén. Ennyi, most már lehet. Örülhetnek.
Szerintem kizárólag a Szovjetunió gazdasági meggyengülése, illetve összeomlása.
Ugye tudod hogy az államadósság nagy része a kommunizmus miatt keletkezett, fenntarthatatlan volt(de természetesen hülyeség kommunizmusnak hívni, hiszen csak szocializmus volt, kommunizmusig sosem jutottak el)
Az, hogy fenntarthatatlan volt. Ennyi. Na ja, észak-koreai vagy kubai szinten fenn lehet tartani, de az meg az itteni nép többségének azért nem kellene :)
Természetesen érdektelen, hogy unták-e. A fenntarthatatlanságot szokták mondani, aztán a többség nem tud vele mit kezdeni. Egy adott rendszer mûködik valamilyen elvek alapján. De emberek mûködtetik, akiknek saját gondolataik is vannak. Meg van a rendszernek környezete is (ha nem mindenütt ugyanaz van, de ilyen utoljára a nagyon õsközösségben se volt). A kommunizmus egy elv volt, amelyet a gyakorlatba is kell ültetni, különben csak teória. Alapja a szabadság egyenlõség testvériség hármasa, csakhogy ezek értelmezése sokféle. Másik alapja (Lenin után), hogy a munkásosztály képes a gyakorlatba ültetni. Az érdeke valóban megvolt hozzá, csak a tudása nem. Ezért a fenti hármast szó szerint értelmezték (ráadásul még ez se volt igaz, de ez már a hatalmi kérdés problémája). Ha mindenki betû szerint egyenlõ, akkor értelemszerûen mindenben véleményt mondhat. Minthogy ez a rendszer alapelve volt, kódolva lett, hogy olyanok is beleszólnak, akik nem értenek hozzá, ezzel pedig rossz hatékonyságú rendszer (gazdaság, hatóság, oktatás, egészségügy és minden) jön létre. Márpedig ha van jobb hatékonyságú, akkor az elõbb utóbb akkora elõnyre tesz szert, amivel nem lehet konkurálni. Ráadásul az ember nem egyforma, van aki hátránnyal születik, van aki okosabb, stb. Ezzel az érdekek is eltérõek lesznek, ami feszültséget szül. Ha okos vagyok és sokat teszek, mégse fizetik meg, egy idõ után elégedetlen leszek. Különösen, ha látom, hogy másutt jobban megbecsülnének. Még egy probléma, hogy e rendszer vezetõje fél. Hatalmat akart az irányításhoz, de nem akarja a jobbnak átadni, aki viszont ezt látni fogja. Ezt ellensúlyozandó kell a besúgó hálózat, hogy a hátrányt leküzdve, a vezetõ idõben lépni tudjon. Erre rásegített a környezet. A kapitalista rendszer nem adott el jó technológiát (Cocom lista), hogy még gyengébb legyen a másik. Versenyt gerjesztett, hogy a másik hamarabb kimerüljön (Reagan ûrháborús terve). Nálunk a rendszer ellentmondásinak kiküszöbölésére nagyobb volt a szabadság. Ez olcsóbb is volt, mert sok mindent nem kellett ellenõrizni. Csakhogy ettõl meg még jobban látták az emberek az ellentmondásokat (lehetett nyugatra járni, egy orosznak Magyarország is nyugat volt - viszont itt voltak az idõnként hazalátogató katonák, volt mit mesélniük). Tehát a gazdaság gyengébben teljesít, a másik oldal erre rájátszik, az emberek észreveszik a különbséget, szeretnének õk is olyant, biztatják õket, máris létrejön a rendszerváltó hangulat. Nálunk (nem szívesen, de) megértették, hogy vége. Ezért ki lehetett egyezni. A többieknél nem volt ilyen egyszerû. Az oroszok kaptak egy Jelcint, az NDK falledöntést (miután mi kiengedtük õket). Nagy vonalakban ennyi. Persze sok finom részletkérdés és emberi jellemvonás befolyásolta, ez változtathatja a hosszát, de alapvetõen az döntötte el, hogy volt egy hatékonyabb rendszer, amellyel nem volt ez versenyképes.
A Szovjetunió elvesztette a fegyverkezési versenyt és ezzel az egész nagyonhidegháborút. Ez a legfõbb ok.

Elmagyaráznátok nagyvonalakban mi az a kommunizmus és a szocializmus?

utánanéztem a neten, de annyira bonyolultan van leírva, meg külön van szedve a sok fajtája.

Mi a különbség a szocializmus és a kommunizmus között?

Egyáltalán volt valaha valahol komunizmus? Valahol azt olvasom, hogy nem valahol hogy igen. Valaki érthetően magyarázza már el nekem.

Legjobb válasz: A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.

A kommunizmus az maga az eszme és a kommunista állam azt jelentené hogy az emberek közti különbségek eltünnek, nincs szükség pénzre, stb., szóval olyan mint a kánaán. A szocializmus nem feltétlenül vezet a kommunizmus felé, lényege hogy szociális igazságosságra, szóval végülis szintén egyenlõségre törekszik. Van nemzeti szocializmus, keresztényszocializmus illetve az a sarló-kalapácsos szovjet szocializmus ami nálunk is volt sokáig. Ennek célja nyílván az lett volna elõször az I. vh után hogy a világforradalom kiteljesedik és a kommunisták mindenhol átveszik a hatalmat, aztán egy hosszabb idõszakra próbáltak meg berendezkedni a szocializmus segítségével, mert látták hogy a kommunizmus nem fog eljönni egyrõl a kettõre.
Kommunizmus az olyan mint a hupikék törpikék mesében a törpék társadalma , de tényleg , hülyeségnek hangzik de az õ társadalmuk valóban kommunista. A szocializmust az elõzõ leírta.Én nem támogatom ezt az eszmét , teljes mértékben a kapitalizmus híve vagyok , de természetesen nem az elvadulté ami most is jelen van.
Kommunizmua: Észak-Korea, szocializmus: Kuba. Ha a megvalósult modelleket nézzük. De ezek nagyon messze esnek az elméletitõl, amirõl Marx álmodott. Fõleg az Észak-Koreai.

Mit gondoltok a fasizmus-kommunizmus-kapitalizmus háromszögről?

Azt vettem észre, hogy a kapitalizmus szerint a kommunizmus és fasizmus szinte ugyanaz. Míg a kommunizmus szerint a fasizmus a kapitalizmus imperializmusából alakult ("a finánct?ke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperaialistább nyílt terrorista diktatúrája" - Dimitrov. Míg a fasizmus szerint a kapitalizmus és a kommunizmus mind a zsidóság egy-egy rendszere hogy világuralomra törjenek (a kapitalizmusban a zsidók a burzsoáziát vezetik, kommunizmusban pedig a proletariátust). Err?l mit gondoltok?

Legjobb válasz: Szerintem a fasizmus-kommunizmus társadalompolitikai téma a kapitalizmus meg gazdasági.Mégis ,a kapitalizmus nem zárja ki a fasizmust csak a kommunizmust.A fasizmusban az egyén felemelkedése a tét, a kommunizmusban a közösségé,ami kizárja a kapitalizmust.

Szerintem a fasizmus-kommunizmus társadalompolitikai téma a kapitalizmus meg gazdasági.Mégis , a kapitalizmus nem zárja ki a fasizmust csak a kommunizmust.A fasizmusban az egyén felemelkedése a tét, a kommunizmusban a közösségé, ami kizárja a kapitalizmust.
Pontosítanám az elsõt, ugyanis a fasizmus és a liberalizmus az, ami szociálpolitikai nézet, a kommunizmus és a neoliberalizmus pedig a gazdaságpolitika két véglete. Az összes többi pedig ezeknek a keveréke egy síkon. Ha elvégzed itt a tesztet, megtudhatod a politika beállítottságodat, és elmagyarázzák mindazt, amit én most leírtam: http://www.politicalcompass.org/test
"Ha elvégzed itt a tesztet, megtudhatod a politika beállítottságodat, és elmagyarázzák mindazt, amit én most leírtam: http://www.politicalcompass.org/test" Nekem ez jött ki, valahol a Dalai Láma közelében lennék. http://www.politicalcompass.org/printablegraph?ec=-3.25&soc=.. Neked, 63% mi lett?
A kapitalizmus a szabad versenyre épül, de ez nem megvalósítható egy fasiszta rendszerben, mert ott csak az versenyezhet akit hagynak ill. támogatnak. Van benne valami egyébként.
Óceániának Eurázsia a szövetsége és Kelet-Ázsia az ellensége.
A kérdező hozzászólása: http://www.politicalcompass.org/printablegraph?ec=-5.12&soc=.. nekem meg ez jött ki
A kérdező hozzászólása: A válasz írója 71%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 01:47 közel vagyunk egymáshoz :D

Mi volt a különbség a szocializmus, és a kommunizmus között?

A szocializmus enyhébb volt valamivel?

Legjobb válasz: Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.

Kommunizmust nem lehet megvalósítani. Ami nálunk volt, az nem kommunizmus, köze nem volt hozzá, hiába nevezték annak. Az alapgondolat, mi szerint minden termelõeszköz közös, fantasztikus találmány. Sokkal olcsóbban és szakszerûbben tudnánk termelni a legmodernebb eszközökkel, mert szövetkezetekben lenne rá pénz. Csak komoly erkölcsi kockázata van, ami miatt lehetetlen. Magyarországon arra képtelenek vagyunk, hogy egy gépszövetkezetet létrehozzunk, Ausztriában, Hollandiában már kezdenek divatba jönni, a legmodernebb termelõeszközöket tudják így megvenni önerõbõl hitel nélkül.
A kommunizmus, mint ideológia, egy csodálatos dolog. De amíg a Földön 2-en élnek, soha nem fog megvalósulni. Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.
Kommunizmus még soha, sehol nem valósult meg. Nem is fog, míg az emberek természete ilyen. A szocializmust ideológiailag a kommunizmus átmenteti rendszerének nevezték.
A kommunizmusnak egyetlen, szinte lényegtelen tulajdonsága a közös termelõeszköz, a sok tulajdonság közül. A kommunizmus - elvileg - az emberek egy olyan létformája, ahol minden ember a képességei szerint végez munkát, a képességei szerint tanul, nincs lehetõsége csalásra, a másik ember kizsákmányolására, ha ellátásra van (valódi) szüksége, megkapja, bármit cselekedhet, ami az elõbbiekkel összefér. Természetesen ennek az állapotnak a mûködtetésére sokféle intézményrendszer szükséges. A dolgoknak optimálisan kell mûködniük, hogy az erõforrások és szükségletek összhangban legyenek. A magántulajdon azért van kizárva, mert az felhalmozódhat, és lehetõséget teremthet a csalásra, kizsákmányolásra, továbbá kevésbé hatékony (ez elvileg igaz). Az állam azért van kizárva, mert büntetõ, megnyomorító képzetek társultak hozzá, egy hasonló feladatokat ellátó, szervezõ irányító rendszerre szükség van, csak ne államnak hívjuk. A pénz szükségtelenségét már belemagyarázták, valójában a pénz igazságtalan elõnyökhöz juttató szerepét zárták ki, a többi - más néven, más formában - maradt volna. A közös tulajdonnak csak annyi a jelentõsége, hogy úgy könnyebb szervezni a munkát. A fõ gond az, hogy az adott pillanatban (és az 1920-as, 1945 utáni években) kapitalizmus volt érvényben. Ezért ki kell találni azt a módszertant, hogyan lehet innen oda eljutni. Ez az út lett volna a szocializmus. Amikor még a kapitalizmus sok (de egyre kevesebb) eszköztára megvan, de kizsákmányoló funkcióját egyre jobban korlátozzák. Két lényeges dolgot érdemes említeni röviden. 1. Nem volt kidolgozva ez az oda vezetõ út. Senki nem számolt az emberi természet alapvetõ tulajdonságaival és a természettörvényekkel (jobbára azért nem, mert nem értettek hozzá, hiszen akik ezen dolgoztak, jó esetben társadalomtudományokhoz értettek - rossz esetben ahhoz se). Így olyan elveket határoztak meg, amelyek ellentétesek a természettörvényekkel. Például az evolúció alaptörvénye a harc, embernél verseny. Ez az új dolgok kitalálásának fõ motiválója. Ha elvesszük az embertõl ezt a lehetõséget, lopni fog. Akkor is, ha keményen büntetik. Mert a saját ösztöneit nem tudja legyõzni. Ezzel kezdõdött a bukása - csak nagy rendszerek, mint egy társadalom, igen nagy tehetetlenséggel rendelkeznek, egy beavatkozásnak évtizedes, vagy hosszabb hatása van. 2. Más dolog az elmélet, különösen a nem kellõen megalapozott, és más dolog a gyakorlat. A kommunizmushoz vezetõ út már 1920-ban megbukott, amikor kiderült, hogy sok embert nem lelkesít az eszme, de van eszköztáruk a saját gondolataik fenntartására (azt gondolták nem lesz ilyen eszköztáruk, ennek egyik módszere volt késõbb nálunk a nagybirtokosok és nemesség kitelepítése). ennek az lett a következménye, hogy az eszme követõinek selejtje hamar felismerte, jobb az eszmét a régi rend új formája megteremtéséhez használni (a régibõl maradjon a hatalom és elnyomás, mert nem tudjuk kizárni, az újból maradjon az, hogy mi legyünk az elnyomók, ne a régiek). És 1920-tól ez folytatódott a megfelelõ szóhasználattal, amíg bírta erõforrással. Persze nem ilyen egyszerûen, ahogy pár sorban leírható.
Ha jól emlékszem, mintha a norvégoknál lettek volna erre irányuló törekvések, a mezõgazdaságban náluk most is elég sok termelõszövetkezet mûködik. Nem kommunizmus, de kicsit hasonlít.
"'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!" Valóban, mondanál egy országot kérlek, ahol kommunizmust volt/van? Vagy te hazudsz és nem én?
"Ne hazudj!" Mondj egy példát, ahol volt.
3/3. Annak van igaza, aki szerint sehol nem jött létre még kommunizmus, mert az megvalósíthatatlan eszme. A szocialista államokban is csak "építtették" a kommunizmushoz vezetõ utat. Azért beszélnek kommunista államokról, mert ezekben az országokban a Kommunista Párt az uralkodó. De az államforma NEM kommunizmus.
'Kommunizmusról senkinek sem lehet személyes tapasztalata, mivel tényleg nem jött létre sehol.' Ne hazudj!
Sok hülyeséget összehordtatok (tisztelet a kivételnek). Köznapi nyelven: a szocializmus a nép érdekeit összegyûjtõ és megvalósító eszme A kommün kizárja a demokráciát, azonban nem egy önkényuralom. De nem is egy rabszolgatartó államforma. Dolgozni mindig kellett. Most is kéne....

Miben különbözik a szocializmus és a kommunizmus?

Legjobb válasz: Kommunizmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunizmus Szocializmus: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szocializmus jó elemzést!

Mi a különbség a kommunizmus és a szocializmus között?

Legjobb válasz: A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.

A kommunizmusban teljes egyenlõség van, nincs magántulajdon és mindenkinek ugyanannyi jut mindenbõl. A szocializmusban még csak próbálják megteremteni a kommunizmus feltételeit.
szocializmusban a rendelkezésre álló javakat igyekeznek úgy elosztani, hogy mindenkinek jusson. Kommunizmusban már annyi javat termelnek meg, hogy mindenkinek az IGÉNYE szerint jut. Igy szól a mese.
a kommunizmus nem valósult meg, utópia maradt.

Mi a kommunizmus igazából?

...hogy köznyelven, nem amit a tankönyvekben leírnak.

Legjobb válasz: Kommunizmus igazából a közjó megtestülését jelenti szerintem, amikor mindenki ahelyett hogy saját magával foglalkozna, gyakorlatilag olyan egy közösség számára hasznos munkát végez, aminek akkor nem feltétlen van pénzben kifejezhetõ értéke, viszont mivel igazából termelnek, van mit enni és inni, az hogy egy héten át mondjuk a falu istállóját épitik, és ezért Pista nem kap egy fityinget max. kosztot igazából nem jelent gondot számára, mert következõ héten meg 12 másik segit neki az aratásban. Ez nem sokszor valósult meg nagyban valóban, mert nem felülrõl, hanem alulról kell épiteni. Szerintem egy aránylag közel álló dolog hozzá ez a kommuna: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/rozsaly-az-onfenntart..

Kommunizmus igazából a közjó megtestülését jelenti szerintem, amikor mindenki ahelyett hogy saját magával foglalkozna, gyakorlatilag olyan egy közösség számára hasznos munkát végez, aminek akkor nem feltétlen van pénzben kifejezhetõ értéke, viszont mivel igazából termelnek, van mit enni és inni, az hogy egy héten át mondjuk a falu istállóját épitik, és ezért Pista nem kap egy fityinget max. kosztot igazából nem jelent gondot számára, mert következõ héten meg 12 másik segit neki az aratásban. Ez nem sokszor valósult meg nagyban valóban, mert nem felülrõl, hanem alulról kell épiteni. Szerintem egy aránylag közel álló dolog hozzá ez a kommuna: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/itthon/rozsaly-az-onfenntart..
Annyi igaz belõle, hogy nem volt. Egyébként meg egy a maiaknál lényegesen emberségesebb rendszer. Remélem egyszer az emberiség is hozzáfejlõdik.
Az alábbi idézet tanulságos, mennyire megtévesztettek az antikommunisták a kommunizmussal kapcsolatban: "Mások a szükségletei egy fizikai munkásnak, mint egy irodában dolgozónak. Más egy családapának, mint egy gyerektelennek. Az egyik ember takarékos, a másik pazarló." - ez szinte szó szerint így írta le Marx a Gothai program kritikája címû mûvében. Idézem: "Minden jog annyit jelent, hogy egyenlõ mércét alkalmazok különbözõ emberekre, akik a valóságban nem egyformák, nem egyenlõk; ezért az "egyenlõ jog" az egyenlõség megsértése és igazságtalanság. A vulgáris közgazdászok, köztük burzsoá professzorok állandóan azt vetik a szemünkre, hogy megfeledkezünk az emberek egyenlõtlenségérõl. Ez a burzsoá ideológus urak rendkívüli tudatlanságát bizonyítja." - Marx és Lenin idézetekbõl válogatva
Egy megvalósíthatatlan utópia. Nem csak gazdasági szempontból, hanem azért is, mert nem veszi figyelembe az emberi természetet. Pl. minden ember egyenlõ, minden ember a szükségleteinek megfelelõen részesüljön a megtermelt anyagi javakból. Hogyan lenne ez megvalósítható? Mások a szükségletei egy fizikai munkásnak, mint egy irodában dolgozónak. Más egy családapának, mint egy gyerektelennek. Az egyik ember takarékos, a másik pazarló. Lehetne még sorolni a példákat.
A Marxizmus tudományos szocializmus, nem utópista. Valóban egyelõre nehezen elképzelhetõnek tûnhet a megvalósítása, de idõvel az egyetlen járható úttá alakul majd át. (Ez lehet akár évszázadok kérdése is) A kommunizmus egy olyan OSZTÁLYNÉLKÜLI rendszer, ahol a jogi egyenlõség mellett a termelõeszközök közös tulajdonba vételével a megtermelt javak arányosan oszlanak el a termelésben részt vevõ felek közt. Nincs tõkés, aki rárakja a saját hasznát, a nagyszabású termelés váltja fel a kis- és középtermelõket, ezzel szinte teljes gazdasági egyenlõséget létrehozva a társadalomban. A teljes kommunizmusban az államszervezet elhal, szükségtelenné válik, hiszen nem szükséges felsõ erõ a javak elosztásához.
Õsközösség, mai megfelelõje lenne, de nem mûködik, bár még sehol nem próbálták ki igazán, csak szocializmus volt/van.
Madách Imre falansztere nem a kommunizmusról szólt, hanem az utópista szocializmusról, amelyet Owen, Fourier képviselt. Marx és Engels utálták ezeket a próbálkozásokat. Olvassátok már el a Szocializmus fejlõdése az utópiától a tudományig címû mûvet, mielõtt balga politikai véleményt megfogalmaztok!!!!!! Megmondjam mi az utópia? A kapitalizmus. Azt hinni, hogy a kizsákmányoláson, háborúkon, a kisebbség többség feletti uralmán normális és élhetõ társadalom lehetséges. A kapitalizmus mûködésképtelen rendszer, eddig 1600 millió embert gyilkoltak le miatta a történelemben, ezeknek az embereknek a vére és kirablása árán egy csekély populáció képes volt megélni.
A kommunizmus az egyetlen reális alternatíva az igazságos társadalom elé. 1848. február 20-án jelent meg a Kommunista Kiáltvány (tehát tegnap volt az évfordulója). Ebben Marx leírta, hogy a kommunistákat azzal fogják támadni, hogy utópisták!!!! Nos, aki leutópiázta a kommunizmust, annak az a rossz hírünk, hogy Marx annyira okosabb volt nála, hogy 164 évvel ezelõtt képes volt megmondani, hogy tegnap az az illetõ hülye lesz.
Ezt nem lehet tudni, mert még soha, sehol nem volt kommunizmus. Ehhez képest nagyjából mindegy is, hogy ki mit fantáziál. Nem létezõ jelenséget nem lehet definiálni. Illetve lehet, de nem ér semmit.
Miért is? Szerinted van ma mûködõ szocializmus?
"Õsközösség, mai megfelelõje lenne, de nem mûködik, bár még sehol nem próbálták ki igazán" Ennek ellenére te megállapítod, hogy nem mûködik. Lehet, hogy te vagy Sztálin reinkarnációja? :)
Madách Imre írt egy mûvet az Ember Tragédiája címmel. Szemfülesebb olvasóknak bizonyára feltûnhetett ebben a "falanszter" szín, mely minden kétséget kizáróan a kommunizmust hivatott ábrázolni, a 19. század elképzelése szerint. Nem tévedett sokat az író. Igen, lehet hogy ez csak egy szépirodalmi mû, de nagyon is reális. Nem ismertetném a falanszter jelenet részleteit azon embertársaim miatt akik esetleg még nem olvasták a mûvet, de ajánlom mindenki figyelmébe.
A kommunizmus konkrétan a fidesz... :D

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!