Találatok a következő kifejezésre: Mi a a keresztény és (53 db)

Miben kulonbozik a kereszteny es a protestans vallas?

Miben hisznek ok?

Legjobb válasz: A keresztényen belül található a katolikus, az ortodox, az anglikán, a protestáns és az õsi egyházak pl. koptok. A protestánsok több részre oszlanak, pl. reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták stb. és van köztük egy csomó szekta is. Fontos, hogy ezeket megkülönböztessük. A katolikusok, anglikánok, ortodoxok és õsi egyházak között kevés a teológiai eltérés, inkább a szertartásbeli különbségek erõsek. A protestánsok között nagy eltérések vannak egymáshoz képest is. Leírom a különbséget a reformátusok és a katolikusok között: 1. ref.-eknél nincs keresztvetés, a szentek létét nem tagadják, de a szentté avatást helytelennek tartják. 2. ref.-ek szerint Máriát nem szabad tisztelni, szerintük a kat.-ok imádják õt (ez butaság). Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. 3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. 4. ref.-ek azt hiszik, hogy a kat.-ok imádják a szenteket, angyalokat, tárgyakat. Valójában csak a közbenjárásukat kérik Jézusnál, azaz, hogy imádkozzanak értük. Másért imádkozni a ref.-eknél is lehet, ezt mégis bûnnek tartják. 5. a ref.-eknem ismerikel a pápát. Az õ egyházukban nincsenek szerzetesek, apácák, papok, hanem lelkészek vannak, akik lehetnek nõk is. A tisztségeket választják, tehát alulról, és nem felülrõl épül ki az egyházuk. 6. náluk nincs mise, hanem istentisztelet van, ahol a prédikáción van a hangsúly. Nincs átváltoztatás, nincs ostya. Helyette kb.havonta egyszer úrvacsorát tartanak, amikor a hívek magukhoz veszik a kenyeret és a bort,ami szerintük csak jelképesen Jézus teste és vére. Nem kell gyónni ez elõtt, náluk nincsis gyónás, csak imábanvalljákés bánják meg bûneiket. Ezzel szemben a katolikusoknál minden misén magukhoz veszik a hívek Jézus testét, ami szerintünk nem csak jelképesen, hanem ténylegesen Jézus teste. 7. a ref.-eknél 2,a kat. oknál 7 szentség van. a, keresztség: mindkettõnél van b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. c, gyónás: a ref.-eknél nincs,náluk imában történik. d, bérmálás/konfirmáció: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. e, házasság: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. f, papi rend: csak a katolikusoknál van, mikor pappá szentelnek valakit. A ref.-eknél iymódon nincsen. g, betegek kenete: ref.-eknél nincs, õk csak imádkoznak a betegekért, amit a kat.-ok is tesznek. 8. a lelkészek házasodhatnak, a papok nem. 9. bonyolult teológiai eltérések.

A keresztényen belül található a katolikus, az ortodox, az anglikán, a protestáns és az õsi egyházak pl. koptok. A protestánsok több részre oszlanak, pl. reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták stb. és van köztük egy csomó szekta is. Fontos, hogy ezeket megkülönböztessük. A katolikusok, anglikánok, ortodoxok és õsi egyházak között kevés a teológiai eltérés, inkább a szertartásbeli különbségek erõsek. A protestánsok között nagy eltérések vannak egymáshoz képest is. Leírom a különbséget a reformátusok és a katolikusok között: 1. ref.-eknél nincs keresztvetés, a szentek létét nem tagadják, de a szentté avatást helytelennek tartják. 2. ref.-ek szerint Máriát nem szabad tisztelni, szerintük a kat.-ok imádják õt (ez butaság). Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. 3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. 4. ref.-ek azt hiszik, hogy a kat.-ok imádják a szenteket, angyalokat, tárgyakat. Valójában csak a közbenjárásukat kérik Jézusnál, azaz, hogy imádkozzanak értük. Másért imádkozni a ref.-eknél is lehet, ezt mégis bûnnek tartják. 5. a ref.-eknem ismerikel a pápát. Az õ egyházukban nincsenek szerzetesek, apácák, papok, hanem lelkészek vannak, akik lehetnek nõk is. A tisztségeket választják, tehát alulról, és nem felülrõl épül ki az egyházuk. 6. náluk nincs mise, hanem istentisztelet van, ahol a prédikáción van a hangsúly. Nincs átváltoztatás, nincs ostya. Helyette kb.havonta egyszer úrvacsorát tartanak, amikor a hívek magukhoz veszik a kenyeret és a bort, ami szerintük csak jelképesen Jézus teste és vére. Nem kell gyónni ez elõtt, náluk nincsis gyónás, csak imábanvalljákés bánják meg bûneiket. Ezzel szemben a katolikusoknál minden misén magukhoz veszik a hívek Jézus testét, ami szerintünk nem csak jelképesen, hanem ténylegesen Jézus teste. 7. a ref.-eknél 2, a kat. oknál 7 szentség van. a, keresztség: mindkettõnél van b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. c, gyónás: a ref.-eknél nincs, náluk imában történik. d, bérmálás/konfirmáció: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. e, házasság: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. f, papi rend: csak a katolikusoknál van, mikor pappá szentelnek valakit. A ref.-eknél iymódon nincsen. g, betegek kenete: ref.-eknél nincs, õk csak imádkoznak a betegekért, amit a kat.-ok is tesznek. 8. a lelkészek házasodhatnak, a papok nem. 9. bonyolult teológiai eltérések.
A protestánsok is keresztények! Lényeges különbség nincs közöttük. Ugyanazt a Bibliát használják, csak a szertartásaik térnek el egymástól. A katolikusok tisztelik Szûz Máriát, a szenteket, a templomaik díszesek, a protestánsok nem.
#2. " Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. " Ez baromság! "3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. " Egyrészt igen, másrészt szerintük nem attól lesz valaki jó hívõ, hogy minél több jelképeket használ, hanem attól, ahogyan él "b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. " De, ez a második szentség! A szentség fogalma náluk: Jézus rendelte el, illetve vannak látható jegyei, tehát a keresztség és az Úrvacsora.
A kérdező hozzászólása: koszonom a valaszokat!

Kik és mikor írták a keresztény Görög Iratokat? Mitől kanonikus ez a rész? Milyen bizonyíték van arra, hogy azok valóságot tartalmazzák? Mi a bizonyíték arra, hogy az apokrif iratok nem képezik a kanonikus írásokat?

kérlek titeket ne másoljatok be linkeket, valamint jelezzétek fel a pontos irodalmat, hogy aki utána szeretne nézni megtudja tenni!

Legjobb válasz: én csak az Újszövetséget ismerem mint kanonikus iratokat a kérdéseidre pedig te is nagyon jól tudod a választ, jt

én csak az Újszövetséget ismerem mint kanonikus iratokat a kérdéseidre pedig te is nagyon jól tudod a választ, jt
"Bizonyítékok hada van elõtted csak mert, te fizikai ember vagy nem szellemi egyet sem látsz majd ha megnyílik a szellemi szemed látni fogod!" Nem is tudtam, hogy ilyen szépen is ki lehet azt fejezni, hogy: "Majd ha teljesen meghibbantál te is megérted!"
a szerencsétlen meg ül a monitor elõtt és vigyorogva dörzsöli a kezét, hogy "hehe, szidnak, tehát tuti igazam van"...
a keresztényeket nem, csak a jt-t a 2 nem ugyanaz
Valoban nevetseges es egyben szanalmas az, hogy egyesek hitteritesre akarjak hasznalni azt a forumot, aminek a celja pont az lenne, hogy akinek valodi kerdese van, az fel tudja tenni. Kerdezo, ez lopas! Elveszed a lehetoseget masoktol, es lejaratod magadat, felekezeted, és a keresztenyeket! Ezeken gondolkozz el!
egyébként azért nem válaszolsz a 2. kérdéseire, mert ezekre nem tér ki a Hogyan érveljünk... ? pedig egy hívõnek ezekre illene tudni válaszolni
nem is tudtam, hogy a jehovásoknak vannak gnosztikus beütései is
Szia! A "keresztény görög iratok" egy Jehova tanúi elnevezés az Újszövetségre. Nagyon félrevezetõ, mert nagyon sok olyan keresztény görög irat van, ami hasznos, ám nem került bele a kánonba. Azokat, amelyek kanonizáció folyamán megvizsgálásra kerültek, négy csoportba oszthatjuk. Az elsõ két csoport a Homologoumena és az Antilegomena csoport, melyek az Újszövetséget alkotják. Az Újszövetséget 8 ember írta: Máté, Márk, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter és Júdás. Az iratok mind az elsõ században születtek. A Homologoumena csoportba azok az iratok tartoznak, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a "homologeo" igébõl származik, amelynek jelentése: egyetérteni.) Az antilegomena csoportba az a néhány ó- és újszövetségi irat tartozik, amelyeket szintén sokan és azonnal elismertek, egyesek azonban késõbb kétségbe vonták a kanonikusságukat. (Az elnevezés az "antilego" igébõl származik, amelynek jelentése: ellentmondani.) Ezek az ellenvetések, melyekrõl bebizonyosodott, hogy félreértésen, illetve meg nem értésen alapultak, nem rendítették meg e könyvek kánoni tekintélyét. Ide tartoznak: Zsidókhoz (héberekhez) írt levél, Jakab levele, Péter 2. levele, János 2. és 3. levele, Júdás levele és Jelenések könyve. Amit te apokrifnak tekintesz az a valóságban két csoport: A pszeudoepigráf iratok csoportja, melybe azok írások tartoznak, amelyeket egyöntetûen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.) és az apokrif iratok csoportja, melybe azok az iratok tartoznak, amelyeket általánosan nem fogadtak el kanonikusnak, egyesek vagy egyes zsinatok azonban igen. (Az "apokripha" görög kifejezés jelentése: elrejtett. Arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.) Vita tehát csak az antilegomena csoportba tartozó kanonikus iratok és az apokrifok csoportjába tartozó nem kanonikus iratok körül volt. Egy irat kanonikussága az alábbi ismérvek alapján vizsgálható meg: a) Isten szava tekintélyével szól-e? b) Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e? c) Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenrõl, az emberrõl stb.) d) Az Isten Igéjére jellemzõ életátformáló erõ megnyilatkozik-e általa? e) Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?) Az Újszövetség esetében az egyes iratok általános elterjedése, illetve ismertté válása is szükséges volt a kánon lezárulásához. Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis bizonyos idõt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása. Nem azért történt ez, mert sokáig tartott a vita az egyes iratokról, hanem mivel a keresztény egyház már az I. században az egész Római Birodalomra kiterjedt, idõbe telt, míg az összes irat mindenütt - Keleten és Nyugaton egyaránt - általánosan ismertté lett. A szent iratok széles körû megismerése istentiszteleti felolvasás által történt. (Vö. Jel. 1:3: "Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálás beszédeit". Maga az Újszövetség dokumentálja elsõ helyen, hogy a bennefoglalt iratokat is igen korán kezdték gyûjteni. Lk. 1:1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítõ írás volt ismert. Lásd még: II.Pt. 3:15-16, Jud. 17-18, I.Tim. 5:18, stb. A II-IV. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, Ireneus idéznek különbözõ újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché címû irat, amely szintén így idéz. A II. század közepén Marcion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyûjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben. Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvû, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzõje ismeretlen. A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából. Az i. sz. 206-ból való Codex Barococcio [egy elírás miatt magyar nyelvterületen Codex Baroccio néven is ismert], amely "A 60 könyv" címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belõle. Az egyháztörténetíró Euszebiosz (i. sz. 340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak. Végül Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma. Forrás: Bevezetés a Biblia tanulmányozásába címû teológiai tankönyv. Üdv. Péter
Mi bizonyíték van arra, hogy a Bibliát Iten "diktálta"? Mi bizonyíték van a vallások igaziságára? Ha lenne bizonyíték ezekre, nem hinnénk, hanem tudnánk.De mivel nincs, így csak el lehet hinni..bizonyíték nincs.
Vissza az oviba!Tanu aki mondja! :P
Mekkora színes háromszöget kérsz majd a táborban?
Szóval ne válaszoljon senki aki nem ért veled egyet? Akkor mit akarsz. Sûrû fejbólogatást? Amúgy hadd kérdezzem meg az internetes térítés idejét is el lehet számolnotok? Így gyûjtöd az órákat?
a második vagyok!MÁR ELNÉZÉST, DE HONNAN VESZED A BÁTORSÁGOT, HOGY LE JT-ZEL???írtam valamit, ami szerintem válasznak minõsíthetõ, vagy inkább elgondolkodtató, mindenféle hátsó szándék nélkül, te meg így reagálsz???És ne mondd, hogy nincs igazam!semmit sem tudhatunk ezer százalékra, csak ha meghaltunk, addig akárhogy is fáj, csak HINNI lehet!Vagy te látó vagy?Honnan veszed, hogy nincs nyitva az ú.n. harmadik szemem???És honnan veszed, hogy neked nyitva van??Ha így lenne türelmesebben állnál a válaszolókhoz, de így olyan vagy mint egy elmebajos, és kérlek ne haragudj meg ezért!De úgy kiakadtál, hogy én azt se tudom mit mondjak!!!Még hogy én bármilyen szektában???Nem is vagyok vallásos, csak hiszek istenben, és számomra egy kicsit minden vallás szekta..az igazság odaátt van!És addig meg éljetek már kifogástalan életet, ne bántsátok már egymást!!Nem ismerek olyan istenképet, amelyik ezt jószemmel nézné!!!
A kérdező hozzászólása: Pont titeket kerestem és pont ezeket a válaszokat ex-jt-k! Kérem a továbbiakban ti ne válaszoljatok, mert nem tudok felelni ezekre a válaszokra, pontosan tudjátok miért! Bizonyítékok hada van elõtted csak mert, te fizikai ember vagy nem szellemi egyet sem látsz majd ha megnyílik a szellemi szemed látni fogod! Ha nem érted akkor sajnálom :o)

Mit jelképez a keresztény vallásban a jobb szem és a jobb kar?

Ha jól tudom az igazságot szimbolizálják, de nem tudom, hogy ennek mi a bibliai háttere. Ez összefügg az "Isten jobbja" kifejezéssel valahogy?

Legjobb válasz: Szia! Mutatnál errõl Igét a Bibliából? Jómagam még sosem találkoztam vele, szóval szívesen megnézném a szövegkörnyezetet.

Szia! Mutatnál errõl Igét a Bibliából? Jómagam még sosem találkoztam vele, szóval szívesen megnézném a szövegkörnyezetet.
Van vmi ilyen, hogy ha a jobb szemed vagy a jobb karod bûnbe visz, akkor tépd ki, mert jobb szem nélkül meg kar nélkül, mint teljesen elégni a pokolban.
Máté 5:30 (de ne tudd meg, miket ad a google letépett kar keresésre...)
A kérdező hozzászólása: Ez tényleg így van, gondolom Isten adta így, nem tudom, hogy mi lehet ennek a gyökere.
apró javítás: angolban a "left"-nek mint a "leave" múlt idejének nincs köze a "left" mint baloldal szóhoz etimológiailag, ez véletlen egybeesés ("leave" + "d" múltidõjelbõl rövidült). a többi tényleg jó.

Ha Mózes 5. könyvének értelmében a zsidóknak joga és feladata ellenségeik kiírtása, mivel Istenük kiválasztotta őket erre, akkor a keresztények miért tiltakoznak néha a gázai dózerolások és a palesztinok írtása miatt?

Legjobb válasz: Minden vallásban találsz hasonló dolgokat. Például a mohamedánoknak szent kötelességük az iszlám vallás terjesztése, akár fegyveres úton is. Aki pedig a hitért vívott szent harcban esik el, az azonnal Allah mellé kerül a paradicsomba. (Ezért fanatizálhatók könnyen az arabok.) A keresztények sem különbek, mert bár a Biblia azt tanítja, hogy gyilkolni bûn, a különbözõ európai háborúkban mindkét oldalon megáldották a fegyvereket, és az Úr nevében küldték harcba a katonákat. A keresztes háborúkat is az Úr nevében, a keresztények által IS szentnek tekintett város, Jeruzsálem birtoklásáért indították. Iszonyú sok vérengzés írható a különbözõ vallások számlájára, oktalanság csak az egyiket kiragadni közülük.

Minden vallásban találsz hasonló dolgokat. Például a mohamedánoknak szent kötelességük az iszlám vallás terjesztése, akár fegyveres úton is. Aki pedig a hitért vívott szent harcban esik el, az azonnal Allah mellé kerül a paradicsomba. (Ezért fanatizálhatók könnyen az arabok.) A keresztények sem különbek, mert bár a Biblia azt tanítja, hogy gyilkolni bûn, a különbözõ európai háborúkban mindkét oldalon megáldották a fegyvereket, és az Úr nevében küldték harcba a katonákat. A keresztes háborúkat is az Úr nevében, a keresztények által IS szentnek tekintett város, Jeruzsálem birtoklásáért indították. Iszonyú sok vérengzés írható a különbözõ vallások számlájára, oktalanság csak az egyiket kiragadni közülük.
"De a kereszténység mára szembenézett saját hibáival, ...." Lasd az ilyen hazugsagokat, mint "a gázai dózerolások és a palesztinok írtása".
Szerintem ez marhaság, hogy a zsidók kiválasztott népség. Ez mese, miért pont õk, akik olyanok, amilyenek. Mi magyarok sokkal inkább lehettünk volna a kiválasztott nép. De Isten teremtette az embert maga képmására, akkor hülyeség arról beszélni, hogy van elsõbbrendûek. A bibliát zsidók írhatták saját érdekük szerint, megtévesztve az embereket. A zsidók kivonulása Egyiptomból is hemzseg a kételyektõl, szerintem és valószínû a zsidók nem kivonultak, hanem elüldözték õket a társadalmi szétziláló tevékenységük miatt. A zsidóknak nincs semmi joguk a Palesztínok irtására és földjük elvételére. Õket politikai okokból rakták oda, mert a közelkeleti cionista érdekeknek kellett 1 "ugródeszka" ország, hogy a térségben a befolyást meg tudja szerezni.
Na jó, rákerestem az idézetre, és tényleg így van, de a többit továbbra is fenntartom.
A bibliát több, mint 2000 évvel ezelõtt írták, és semmi de semmi köze nincsen az aktuálpolitikához. SEMMI. A kérdés pedig nyilván provokáció. És nem hiszem, hogy a Bibliában szerepel, hogy ki kell irtani (rövid i, nem tudom honnan jön ez a hosszú í divat) bárkit is. Persze tévedhetek, mert nem olvastam és nem is szándékozom, de ilyeneket nem írnak le egy vallási iratba.
"De a kereszténység mára szembenézett saját hibáival, ...." Lasd holokauszt tagadasa.
ne provokáld a zsidókat te gój
A kérdező hozzászólása: Egyébként több mint 2000 éves, mert elvileg Kr.600 körül keletkezett.
A kérdező hozzászólása: "S te legyõzöd õket, akkor töltsd be rajtuk az átkot, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj meg rajtuk." Ez a rész eléggé félreérthetetlen szerintem.Felszólít az ellenséggel való kíméletlen bánásmódra, kultúrájuk teljes elpusztítására.Nem tudom, hogy lehetne másképp értelmezni.2000 éves igen, de az Izraeli ortodoxok is hasonlóakra hivatkoznak, mikor megindokolják miért van kizárólagos joguk a volt Palesztínára.Ettõl kezdve pedig ez aktuálpolitika is.
"az ortodox zsidók pedig sosem ismernék el, hogy embertelen dolgokat mûvelnek." Ez már milyen mondat! Azzal tisztában vagy, hogy a cionizmus legélesebb bírálói pontosan az ortodox zsidók? Nem mintha a cionizmus eredendõen gonosz lenne.
A kérdező hozzászólása: A keresztény nemzetek számtalanszor bocsánatot kértek a holokauszt miatt, itthon Horthy leállíttatta a deportálást amíg megtehette.Erkölcsi és jelentõs anyagi kártérítést kapott a zsidó nép, országot kaptak a nyugattól, olyan területen ami sosem volt homogénen zsidó, még a bibliai idõkben sem, de most erõszakkal és asszimilációval azzá teszik, miközben mások számára kötelezõ toleranciát követelnek.A nyugati keresztény támogatás nélkül 1948-ban nem jöhetett volna létre Izrael sem, utána pedig nem lett volna képes magát megvédeni.A fanatikus zsidók mégis továbbra is kereszténygyûlölõk, Újszövetséget tépkednek, Jézuson gúnyolódnak.A holokauszt tagadást pedig törvény bünteti.Nincs még egy olyan nép, mely egy-egy genocídium után ilyen mértékû nemzetközi támogatást kapott volna, pedig rajtuk kívül sok nép élt át hasonlókat.
Most erre mit mondjak, a holokausztot csak azért nem tagadják, mert már törvénybe van szedve, mely miatt büntethetnek. Lényegében ez a törvény a szabad véleménynyilvánítást korlátozza/cenzúrázza. A történelmet mindig is az adott kor írta és úgy formázta ahogy akarta. Amúgy szerintem az, hogy a zsidó, vagy bármely más nép kiválasztott lenne, az egy nagy marhaság. Habár kész tény, hogy Amerikával elég jó kapcsolatot ápolnak, sõt a bankrendszer is a kezükben van, nagy öröm ez mindenkinek. Az egyik ismerõsöm mesélte, hogy tanított egy ilyen magyarországi iskolában... a gyerekeknek teljesen el volt szállva az agyuk, mert tudták, hogy mindent megtehetnek. Ugráltak a padon, meg ordibáltak a tanárral. A szüleik támogatták anyagilag az iskolát és amikor a tanár szólt az igazgatónak errõl a kaotikus helyzetrõl, még õt küldték el. Ha akár egy isten is valóban ezt támogatja, akkor még szerencse, hogy nem vagyok egy vallás tagja sem.
Tuti, hogy egy kipás szavazott le!
A kánaáni néptörzsek kiirtásának problémája Józsué könyvében Kánaán lakosai ellen vívott hatalmas harcokról hallunk. Összesen hét törzset gyõztek le és ûztek el. Ezt valaha Isten rendelte el így. Olvassák el ehhez a 4.Móz.33, 50-56-ot. Itt természetesen felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen intézkedést megmagyarázni? Abból kell kiindulnunk, hogy Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának Izráel népébõl kell származnia. Ezt a népet ezért különleges módon kellett védeni, mert az egész világ üdvössége ettõl függött. Másrészrõl a kananiták különösen bûnös életstílusukkal (kivételes erkölcstelenség, bálványimádás és spiritizmus) veszélyt jelentettek a környezõ népekre. A rothadás nemcsak a növények esetén fertõzõ, ugyanezek az elvek érvényesek a népeknél is. A kananiták bûne tehát különösen veszélyeztette volna Isten választott népét - és ezzel az üdvösségünket szolgáló tervét is. Ha Isten parancsot adott a kananiták kiirtására, úgy ez igazságos volt, mert:  Isten valaha beszélt a pátriárkákon keresztül Kánaán népéhez(1.Móz. 12, 8 ...”Oltárt épített ott is az ÚRnak és segítségül hívta az ÚR nevét” - 1.Móz. 20, 7 ...”mert próféta õ” - 1.Móz. 23, 6 “Istentõl való fejedelem”)  Isten 400 évet várt, ezzel hosszú idõ alatt adott lehetõséget a kananitáknak a megtérésre. (1.Móz. 15, 13-15)  A kananiták hagyták, hogy elmúljon ez az idõ kihasználatlanul. Isten igazságos ítéletét bûneik váltották ki. A kananiták bûneinek mértéke Józsué idejében lett teljessé.
Nincs kiválasztott nép és a zsidóknak sem volt sosem joga ellenségeik kiirtására. Az ószövetségi Isten az Asszír királyt jelenti, ezt senki nem tudja szinte, ezért beszélnek hülyeségeket a zsidók kiválasztottságáról. Ez az Asszír Isten küldött követeket Ábrahámhoz, hogy foglalják el Izraelt, innen ered sok félreértés. Jézus nem a zsidók közül való és ezek a mai Izraeli zsidók nem a sémita zsidók leszármazottai, hanem kazárok, a valódi zsidók azok a Palesztinok.

Mi a különbség a Katolikus a Református és a Keresztény vallás között?

Semmit nem tudok rolúk ha valamit rosszul írtam elnézést kérek.

Legjobb válasz: Nagyon hosszú lenne elmagyarázni, javaslom, neten nézz utána. Röviden: Sok keresztény vallás van, nem sorolom fel mindet, a katolikus vallások és a református ág is keresztény. A közös bennük az, hogy az egy Istent tisztelik, a Biblia a szent könyvük, és általában Jézus is isteni személy számukra. A felekezetekrõl olvass utáni elsõnek pl. wikipédián, több különbség van köztük, pl. tanítások, értelmezések, szabályok, belsõ felépítés, pápa elismerése, stb.

Nagyon hosszú lenne elmagyarázni, javaslom, neten nézz utána. Röviden: Sok keresztény vallás van, nem sorolom fel mindet, a katolikus vallások és a református ág is keresztény. A közös bennük az, hogy az egy Istent tisztelik, a Biblia a szent könyvük, és általában Jézus is isteni személy számukra. A felekezetekrõl olvass utáni elsõnek pl. wikipédián, több különbség van köztük, pl. tanítások, értelmezések, szabályok, belsõ felépítés, pápa elismerése, stb.
A kereszténység az a vallás neve. Ezen belül vannak egyházak, mint például a katolikus, vagy a református.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm válaszod!
Nem árt vigyázzni a vallásokkal.A katolikussal fõleg, de a reformátusok is például az eleve elrendelés híve(már aki)és ez szerintem badarság, hozzám az evangélikus áll a legközelebb de a lényeg hogy egy az Isten és a fia Jézus a mi megváltónk és a Biblián kívûl nincs más Szent írás.

Mi a különbség a hívő ember és a vallásos ember (a hívő keresztény és a vallásos keresztény ember) között?

Legjobb válasz: Gyakorlatilag jelentésbeli különbség nincs a kettõ között. Keresztény vallási vezetõktõl hallottam - akik szintén keresték a választ erre -, hogy inkább csak a használatában van különbség. Hogy miért, azt nem tudom, de arra a következtetésre jutottak, hogy a katolikus körökben a vallásos jelzõt akkor használják valakire, ha az illetõnek mélyen megélt, õszinte, hite van, s a hívõt inkább pejoratív értelemben használják, aki pl csak úgy tesz, mint ha erõs lenne hite és ez az életében is meglátszana, viszont valójában épp ennek az ellenkezõje az igaz rá, pl megjátssza a "szentéletû"-t. A protestánsoknál épp ellenkezõleg. A vallásos jelzõt használják pejoratív értelemben, s a hívõ bír szó a pozitív jelentéssel.

Gyakorlatilag jelentésbeli különbség nincs a kettõ között. Keresztény vallási vezetõktõl hallottam - akik szintén keresték a választ erre -, hogy inkább csak a használatában van különbség. Hogy miért, azt nem tudom, de arra a következtetésre jutottak, hogy a katolikus körökben a vallásos jelzõt akkor használják valakire, ha az illetõnek mélyen megélt, õszinte, hite van, s a hívõt inkább pejoratív értelemben használják, aki pl csak úgy tesz, mint ha erõs lenne hite és ez az életében is meglátszana, viszont valójában épp ennek az ellenkezõje az igaz rá, pl megjátssza a "szentéletû"-t. A protestánsoknál épp ellenkezõleg. A vallásos jelzõt használják pejoratív értelemben, s a hívõ bír szó a pozitív jelentéssel.
A vallásos ember dogmákban hisz, különbözõ gyakorlatokat végez azért, hogy a cselekedeteivel tetszen az Istennek. A hívõ tudja, hogy nem cselekedetekbõl, hanem hit által lehet megigazulni Isten elõtt.
AZ elottem ironak nagyon is igaza van , szemelyes hit nelkul nincs udvosseg.
Az égvilágon semmi. Csak annyi, hogy akik hívõnek nevezik magukat, de vallásosnak nem, azok letagadják azt, hogy õk is vallásosak.
én protestáns vagyok és valóban vallásosnak nevezem azokat az embereket, akik a látszat kedvéért járnak mondjuk pl templomba, Bibliával és rózsafüzérrel a kezükben és hívõ az, akinek élõ hite van
aki meg van keresztelkedve keresztény. aki el-el járogat, néha imádkozik, néha elõveszi a bibliát, de nincs mindenap ez az eszében VALLÁSOS keresztény. aki nap mint nap megéli keresztény HÍVÕ életét, annak igazi üdvössége van, elfogadta az , hoyg a kereszten Jézus érte szenvedett az õ bûneiért! és mivel ezt tudja és vallja, NEM AKAR EGY PERCET SEM NÉLKÜLE ÉLNI!!!!
A vallásos ember mindent csak a látszat kedvéért tesz, azért, hogy lássák, megszokásból. A hívõ keresztény ember viszont nem megszokásból és a látszatért tesz , hanem azért, mert engedelmeskedik Isten Igéjének. A vallásosság nem jó dolog önmagában , ha nincs élõ hit, akkor a vallásosság egy értelmetlen, hiábavaló dolog.

A keresztények honnan tudják, hogy mi való az "ördögtől", és mi nem?

Jézus azt mondta,hogy aki őt követi az még őnála is nagyobb dolgokat fog véghezvinni.Akkor a keresztényeknek képesnek kellene lenniük azokra a kaliberű dolgokra,amiket Jézus is véghezvitt.De alapjaiban irtóznak az ilyen dolgoktól,mert az ördögtől valónak tartják.Ezt honnan tudják? Jézus ilyet nem mondott,hiszen akkor ő sem tette volna meg ezeket a dolgokat.

Legjobb válasz: Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik.

Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik.
Nem tudják, ugyanúgy, mint bármely más ember. Ezért közülük néhány, akinek más érve nincs, ha nem tetszik neki, hivatkozik a bibliára. A bibliai idézeteket nem szabad szó szerint, és fõleg a mai gondolatvilágba helyezve érteni. Általában átvitt értelemmel valamilyen erkölcsi helyzetet magyaráznak a hasonlattal.
Onnan lehet tudni, mi van az ördögtõl, hogy megnézed, az adott dolog milyen célt szolgál. Ha önmagadat akarod valami nagynak láttatni, hogy lám, mire is vagyok képes, az biztos hogy nem Istentõl van. Jézus sok embert meggyógyított, de nem gyógyított meg mindenkit? Honnan tudta kit kell meggyógyítson, kit nem? Õ maga mondja el: A fiú önmagától semmit sem tesz. Ha látja az atyát cselekedni, akkor cselekszik õ is. (bocs, hogy nem pontosan idézek, most nincs kedvem keresgetni) Tehát Jézus az atyára figyelt, és csak azt tette amire az Atya vezette. Ha Isten engem egyszer úgy fog vezetni, hogy mondjam egy bénának, álljon fel, meg fogom tenni! És akkor az a béna fel is fog állni! De amíg Isten ilyenre nem kér, magamtól nem teszem, mert csak beégés lesz a vége! A Jézusba vetet hit reményt ad.
Mivel ISTEN kitöltötte szentlelkét/szentszellemét/ minden testre, kérdés hogy élünk -e vele. Ez az egy csatornna amellyel kommunikál az emberekkel. Élõ és ható.
A kérdező hozzászólása: Nevezhetjük szent léleknek végül is.arra gondolok, hogy aki azon dolgok felé fordul mint Jézus, az az addigi énjét félretéve képes lesz más tettekre, amiknek megvalósítását odáig az önzõ, kicsinyes, korlátozottabb énje nem tette lehetõvé.
A szentlélekre gondolsz? Amikor a szentlelket vagyis az üdvözítõt kitöltötte a keresztényekre valóban nagy csodákat tudtak tenni .Mindegyik egy akarattal saját nyelvén prédikálta a Krisztust. Gyógyítottak, halottat feltámasztottak, nyelveken szóltak, démonokat ûztek. A mai világban is vannak olyan emberek akik látomást látnak, prófétálnak, ki mit kap a szentlélek által. Természetesen onnan lehet felismerni hogy Istentõl van-e, ha beteljesedik. Van olyan ember aki ögdögöt ûz a Jézus nevében. Az ördögtõl valónak tartják ezen dolgokat a keresztények, de ha az ördögtõl való lenne akkor meghasonlana önmagában. Mert az ördög , ördögöt nem ûz ki.
A kérdező hozzászólása: Ne haragudjatok, de miért próbáltok hülyének nézni? ennek semmi értelme, komolyan.most vallásos létetekre megtagadjátok azt, ami a Bibliában van, csak azért, mert nem tudtok mit kezdeni ezzel a kérdéssel? Az adott igerészhez konkrét magyarázat fûzõdik a Bibliában, "Jelekrõl és csodákról" van szó.természetesen a szeretet is nagyon fontos, ez így igaz.a szeretet által tudjuk leküzdeni az egónkat, és ennek egyik következményeként képesek lehetünk olyan, nem hétköznapi dolgok megtételére is, amire Jézus volt képes.De nem a világnak kell ezekkel parádézni, nem azért vannak. 03:59 Ki mondta, hogy "parasztvakítás" a lényeg? én semmi ilyet nem állítottam, hogy mások elõtt kellene kérkednie annak, akinek ilyen képességei vannak.
A Biblia által kiiskolázott lelkiismeretük alapján
Jézus ilyet nem mondott. Ha mégis, akkor az csak arra vonatkozhatott, hogy még több embernek visszük el az Örömhírt. Nem földi, látványos csodákat kell tenni, azokat Jézus is csak úgy mellesleg csinálta. Nem a "parasztvakítás" a lényeg. Az a lényeg, hogy Jézus keresztáldozata, és az iránta érzett szeretet erõt adhat ahhoz, hogy egymással normálisan viselkedjünk. (És ezt egy életen át nagyon kevés hibával csinálni nagyobb dolog, mint jó néhány látványos csoda...) Hogy mi való az ördögtõl, az végtelenül egyszerû: ami a te (ember) dicsõségedet szolgálja, a te nagyságodat növeli, amit te azért csinálsz, hogy a hírneved, az elismertséged, a megbecsültséged nagyobb legyen, az mind-mind az ördögtõl való. Amit Isten dicsõségére teszel, a saját személyedet háttérbe szorítva, az Istentõl való. (Így egyébként a legnagyobb jócselekedet is lehet az ördögtõl való, ha kiállsz melldöngetve az emberek elé, és közlöd, hogy ezt neked köszönhetik ám!) Az ördög szerencsére buta, nem bújik ki a bõrébõl. Könnyen felismerhetõ a munkálkodása, ha azt nézzük, hogy az egónknak mit jelent az adott dolog.
Ezt írtad: Jézus azt mondta, hogy aki õt követi az még õnála is nagyobb dolgokat fog véghez vinni. Erre írtam. Egyébként Jézus ilyet nem mondhatott, mert Õ nála nagyobb dolgokat nem vihet véghez senki.
A kérdező hozzászólása: és elolvastad János 14; 12-14-et? Mert én ebben nem sok utalást találok keresztelõ Jánosra.....
Ezt a kérdésed elsõ mondatára írtam.
A kérdező hozzászólása: 18:49 Ezt kinek írtad?
Bocs de ezt nem Jézus, hanem Keresztelõ János mondta. Máté3:11 Én ugyan vízzel keresztellek megtérésre, de aki utánam jõ, erõsebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó: Õ Szent lélekkel és tûzzel keresztel majd titeket.
A kérdező hozzászólása: 17:30 Köszönöm válaszod! János 14; 12-14-re gondoltam.
A kérdező hozzászólása: 12:51 "Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik." És mi az a "kicsit is eltérõ"? Jézus azt mondta, hogy aki hisz benne, ugyanazokat a dolgokat megcselekszi, mint õ, sõt ennél nagyobb dolgokat is.Mit jelent az, hogy nagyobb dolgokat? ez nincs konkrétan definiálva a Bibliában, tudtommal.akkor, honnan lehet tudni, hogy mi az elvetendõ, és mi nem? De egyébként a halott feltámasztást, vízen járást, kenyérszaporítást, víz borrá változtatását, kézrátétellel gyógyítást, gyakorolják? mert ezek konkrétumok a Bibliában, és ezekre képesnek kellene lenniük.ezek nem jöhetnek a gonosztól, ha valaki, mint Jézust követõ teszi meg ezeket.
A kérdező hozzászólása: utolsó köszi a választ!

Mi a különbség egy sima keresztény gyülekezet és a többi (adventista, pünkösdi stb. ) gyülekezet között?

Ha ugyan abban az Istenben hiszünk és mindannyian ugyan ahhoz, a Jézus Krisztushoz tértünk meg bûneinkbõl, akkor mi szükség van mindenféle gyülekezet megalapításához? Miért nem nevezi mindenki magát simán csak kereszténynek?

Legjobb válasz: Mert nem a személy vérét és húsát imádják a tanítványok, hanem Jézust (a szellemét, a személyiségét, a tanítását, a szíve értékét, a megtestesült ígét stb.). Nem a matéria és a nevek számítanak, hanem a tartalom. A válasz pedig egyszerû. Nem ugyanazt értették meg Jézus tanításából. (szándékosan vagy nem szándékosan) A cégeknek meg jól jön a termékek megkülönböztetése és egyénre szabása. Én is megkérdezhetném, hogy mit számít, ha valaki keresztény vagy sem? (ha jó?)

Mert nem a személy vérét és húsát imádják a tanítványok, hanem Jézust (a szellemét, a személyiségét, a tanítását, a szíve értékét, a megtestesült ígét stb.). Nem a matéria és a nevek számítanak, hanem a tartalom. A válasz pedig egyszerû. Nem ugyanazt értették meg Jézus tanításából. (szándékosan vagy nem szándékosan) A cégeknek meg jól jön a termékek megkülönböztetése és egyénre szabása. Én is megkérdezhetném, hogy mit számít, ha valaki keresztény vagy sem? (ha jó?)

Ha a keresztények folyamatosan kritizálni szeretnék a tudományos tényeket, eredményeket és mindazt, ami aláássa hitük alapjait, akkor az oktatásban ugyan mit állítanának a természettudományok helyébe?

Nehogy azt mondja valaki,hogy a vallás és a tudomány megfér egymás mellett,vagy ugyanannak a valóságnak más irányú feltárása,mert ez egy ostobaság,hiszen a vallásos kijelentések egy része eleve konfliktusban vannak a tudománnyal,tapasztalattal,tényekkel.

Legjobb válasz: Mért kritizálnák a keresztények a tudományos tényeket? Pont a tudományos tények feltárása támasztja alá a legfontosabbat: hogy Isten létezik, és Õ alkotta meg ilyen csodálatosan ezt a világot.

Mért kritizálnák a keresztények a tudományos tényeket? Pont a tudományos tények feltárása támasztja alá a legfontosabbat: hogy Isten létezik, és Õ alkotta meg ilyen csodálatosan ezt a világot.
A matematikával egyáltalán nem áll ellentétben. A tudományos dogmákat és hipotéziseket pedig az ateista tudósok vagy átlag emberek is szokták támadni. Nem pedig minden keresztény kivétel nélkül. Mellesleg nem a természettudományokkal van baj. Hanem azzal, hogy az ember minden elhisz vagy nem képes beismerni, hogy tévedett vagy nem ismer mindent.
Majd utolsó ítéletkor térjünk erre vissza.
Szia ! A természettudományokkal semmi probléma nincs, sõt maguk a ateista tudósok is kapiskálják már a világegyetem és benne a föld a rajta lévõ élet pontos precíz tervezõmunka eredménye amely a teremtést bizonyítja. Egy példa: A nap föld távolság pontosan lehetõvé teszi a jelenlegi élet létforma jelenlétét a földön ha közelebb lenne túl meleg a hõmérséklet ha távolabb akkor túl hideg. Üdv.Alex
"egzakt, alátámasztott mérésekkel, empirikus bizonyítékokkal, logikusan levezetett gondolatmenetekkel, matematikai levezetésekkel, statisztkákkal dolgozunk." Mind megvolt. "A krokodil, mint faj kb. 220 millió éves, emellett a kb. 350 ezer bogárfajból szinte mindegyik több millió éves..." Hogyne-hogyne meséld másnak.
A kérdező hozzászólása: Számodra a valóság mese, az önáltatásaid pedig valóság? Akkor élj így és lebegj a sötétségben.
@20 Viszonylag fiatal faj az ember, tehát nem tudhatod mennyire "sikeres". Az élet nagy kérdései után kutatni (tehát a "miért" után) sosem baj, akár ateista az ember akár nem. A tudomány is foglalkozik a miértekkel egy bizonyos szinten, de annyira cáfolni akarja az egód isten létezését, hogy simán rávágod inkább, hogy semminek nincs oka, csak mert az isten létezését bizonyíthatja.
A kérdező hozzászólása: Utólsó, köszi a hozzászólást. Valóban úgy látod, hogy az emberiség sikeres faj? Te a "menyország" csatornát nézed? Szerinted a tudósokat az isten cáfolat izgatja? A valóság és az ember sokkal érdekesebb, mint a dögunalmas Biblia a maga félreértelmezhetõ kijelentéseivel. A tudomány nem foglalkozik istenkérdéssel, mert csak arról lehet bármit állítani, ami létezõ. Ugyanígy nem beszélnek a kentaurokról, vagy a küklopszokról sem.
Megint egy kérdés, ami csak arra jó, hogy egymásnak ugrassza a két tábort. Figyu, kérdezõ! Én ateista vagyok, és büdös életbe senki sem fog meggyõzni Isten létezésérõl. Csakhogy egy hívõ ugyanígy van ám összerakva! Nem tudom, mennyi a valóságtartalma, tizenévekkel ezelõtt, amikor még nem volt minden háztartásban net, ezért sokféle folyóiratot járattam, akkor olvastam. Az emberi agyról készült hõtérképrõl szólt, s arról, hogy az agy egy bizonyos pontjának a hõmérsékletétõl függ, hogy valaki hisz-e, vagy nem. Akinél ez a pont melegebb, az teljesen kézzelfogható dologként éli meg hitének tárgyát. Érted? Betûrõl betûre megcáfolhatod a bibliát, akkor sem fogsz meggyõzni senkit.
@Miquel: Szerintem ez tipikusan az az eset, ahol van valamilyen alapja a hírnek, de a lényeg, a végkövetkeztetés téves. Az lehet, hogy egyes ember neurológiai okok miatt hajlamosabbak vallásosak lenni, de a szociális, kulturális háttér, mikro- és makrokörnyezet sokkal többet nyom itt a latba szerintem.
"Az lehet, hogy egyes ember neurológiai okok miatt hajlamosabbak vallásosak lenni, de a szociális, kulturális háttér, mikro- és makrokörnyezet sokkal többet nyom itt a latba szerintem." 26-os, nem célom úújabb vita gerjesztése, de nem tudom elhallgatni a tényt: Én gyakorlatilag együtt nevelkedtem a nálam mindössze másfél évvel idõsebb nagybátyámmal. Belõle pap lett, belõlem ateista.
"Valóban úgy látod, hogy az emberiség sikeres faj?" Én nem írtam ilyet xD De az ellenkezõjét sem jelentheted ki. Ezt írtam az elõbb is :D Lehet, hogy én a "mennyország csatornát nézem", de te tutira megbuktál szövegértésbõl. Azt sem írtam sehol, hogy a tudósokat érdekelné isten léte. Ennél sokkal egyszerûbb miértekre gondoltam. Amúgy érdekes, hogy ennyi energiát fektetsz olyan dolog cáfolásába, ami nem is létezik. @25 Szerintem ez fals, de ez is bizonyíthatja isten létét. Azt lemérték, hogy ez a hõmérséklet alapból adott, vagy tud e változni? (pl. egy ridegebb agyú ateista elkezd hinni, vagy egy meleg agyú hívõ elveszti a hitét stb.)
A kérdező hozzászólása: Látod ez a baj. Értelmet, elõre elrendelést keresel ott, ahol csak esetlegesség van és ezt nem akarod felfogni. Az élõvilágnak nem az emberiség a célja és iránya. Csak egy létezõk vagyunk a sok közül és egyenlõre messze nem a legsikeresebb. A krokodil, mint faj kb. 220 millió éves, emellett a kb. 350 ezer bogárfajból szinte mindegyik több millió éves...
@18 Talán mert az a "tervezõ" nem tökéletesre akart csinálni, hanem olyan lénnyé ami képes fejlõdni? Mert amúgy mi értelme lenne élni...
egy= áll
A kérdező hozzászólása: Alex! Kommented tényleg a gondolatiság hiányára utal, már bocs. Nem azért van a Nap-Föld távolság, hogy az ember jól éljen, hanem a megfelelõ távolság van élet lehetõség. Viszont bizonyítottan sok véletlen és még több idõ, hogy egyáltalálán létezünk. A tudományok a matematikára épülnek. Tehát ha a kereszténység, vagy Jehova Tanúi...stb. kétségbe vonnak egy bizonyított tényt úgy, hogy helyette nincs egy bizinyított alternatívájuk, akkor kétségbe vonják a matematikai alaptételeket, ami szerintem nevetséges. Egyébként mi az a bizonyított tudományos tény, elmélet..., ami megdõlt és a helyét egy vallásos elképzelés vette át? Amit persze elméletekkel, bizonyításokkal, a valósággal való megfeleléssel igazoltak. Én ilyenrõl nem tudok, ami azt jelenti, hogy a vallásos világértelmezés nem a valóságról szól.
A kérdező hozzászólása: És újra: Mik azok a tudományos dogmák, amiket le lehetne cserélni, amik bizonyítottságuk ellenére nem igazak, vagy vallásos szempontnak kellene átadnia a helyét. Ez az eredeti kérdés is, de errõl még egy mukk sem szólt.
A kérdező hozzászólása: Romlás és erõszak? Tehát az emberiség hajnalán elõdeink megkérték a mammutot és a barlangi medvét, hogy ugyan már kússzon már a tányérra ropogósra sülve, vagy a törzsi háborúk és gyilkosságok csak elméletileg léteztek. A létfenntartás erõszaka nélkül nemcsak az állat és növényvilág, hanem az emberiég is kihalna, még ma is. A bûn és a létfenntartás nálunk két dolog, de egymáshoz kapcsolódik. Ahol a létfenntartás a legfontosabb, ott megváltozik a bûn fogalma, kitenyésztett, "puha" társadalmakban és bugyuta vallásokban még az is bûn, ha két ember csúnyán néz egymásra, vagy tüsszentés után nem mondja, hogy "egészségedre". Vicc az egész, mert ez a szánalmas lagymatagság csökkenti az emberiség létfenntartási, kemény, harcos ösztönét és sokakból egy élhetetlen, dedós birkát csinál, akinek nem lehet saját véleménye, életösztöne, és gondolatait többezer éves múltban élt emberek irányítják, akik hülyeségeket hittek a világról.
Az 5-ös választ olvasva az jutott eszembe, hogy (másolta az illetõ, más tollával ékeskedik, ezt már írta itt más is), hogy úgy állítja be, mintha minden nap meghalna valaki ebben az állítólagos hibában. Hányan fulladnak meg ez miatt egy nap? Vagy egy évben? Elhanyagolható? Vagy ha ilyen történik, akkor az a falánkság következménye? Filoszmen annyit foglalkozik, agyal Isten cáfolásával, hogy ennyi erõvel már a világbékén is törhetné a fejét, de nem teszi, inkább a kákán is csomót keres. De ahogy írta valaki elõttem: sosem volt ellenség a tudomány és a vallás. Mondom a tudomány és nem az elméletre épülõ idióta mese, amit világkeletkezésnek, meg fajok eredetének hívnak. De minden egyéb tudomány, ami nem hazugságra alapul, az kicsit sem vallásellenes. Aki azt hazudja, hogy a világ véletlenek sorozata, aki hazudja, hogy ez a totális rend, ami uralkodik (kivéve egyes emberek fejében), az is véletlen, az nagyon hülye. Szerintem az ilyen ismerkedjen meg a természettel, a fizikával, a kémiával, a biológiával, anatómiával, minden tudománnyal, ami tényeken alapszik, nem meséken.
A kérdező hozzászólása: Drága búzakenyér! Miket lehet itt olvasni? A tudomány és a vallás nem ellentét? Csak a bugyuta elméletek, mint pl. evolúció és õsrobbanás elmélete? Minden tudományos meghatározás elmélet és a gyakorlat és a bizonyítás igazolja. A relativitás elmélet is csak elmélet? Benne van a nevében. Thalesz tétel is csak elmélet. Minden tétel elmélet, a gyakorlata pedig az elmélet igazolása. Várom azokat az elméleteket, amik bizonyítva vannak, de vallásos szemléletek felülírták. A nagy helyzet, hogy ilyen nincs, a vallásnak nincsenek a világról kézzelfogható érvei!
Az ilyen keresztények a hitüknek ellentmondó eredmények helyett még a tudományosan alátámasztott történelmi kutatási eredmények helyett is képesek lennének a saját hitüket tanítani, amit semmilyen bizonyíték nem támaszt alá. Amit te ostobaságnak hívsz, az nagyon is létezik, és nincs semmilyen ellentmondás. De errõl kár vitatkoznunk, mert úgyse tudjuk meggyõzni egymást.
"Az 5-ös választ olvasva az jutott eszembe, hogy (másolta az illetõ, más tollával ékeskedik, ezt már írta itt más is)" Talán nem tõlem eredeztethetõ a gondolat, de ez szerintem egyáltalán nem az, amikor "más tollával ékeskedem". Alapból erõsen kétlem, hogy érted, mit jelent ez a közmondás. Más tollával ékeskedni: kb. learatni a babérokat más érdemei miatt. Na most az, hogy a saját álláspontomat olyan példákkal írom le, amiket már elõttem kitaláltak, nem értem miért jelentené azt, hogy más emberek sikereiért én aratom le a babérokat. Ilyen alapon te is más tollával ékeskedsz, amikor a Pitagorasz-tételt alkalmazod egy órán...? Vagy nem ismered a nyelvet, vagy nem tudod kifejezni magad. "hogy úgy állítja be, mintha minden nap meghalna valaki ebben az állítólagos hibában." Hol állítottam be így a dolgokat? :) Explicit módon biztos nem ezt fejeztem ki. De egy költõi jellegû kérdés: az, hogy ritkán halnak meg a hibának köszönhetõen, mégis mennyiben cáfolja azt, hogy hibás valaminek a felépítése? Vagy önmagában a hiba nem lesz attól hiba, hogy ritkán fordul elõ? Erõsen kétlem. Továbbá nem is nagyon értem, mit akartál kifejezni ezzel, mivel ellenérveket nem nagyon hoztál fel, vagy csak én siklottam át felettük. A kommentedben inkább csak hazugnak, és hülyének nevezted azokat, akik más állásponton vannak, mint Te, ami azért sokat nem árul el arról, miért is lenne bármennyiben hiteles a Te saját véleményed.
"Azt lemérték, hogy ez a hõmérséklet alapból adott, vagy tud e változni? (pl. egy ridegebb agyú ateista elkezd hinni, vagy egy meleg agyú hívõ elveszti a hitét stb.)" Nem tudom, történtek-e ilyen irányú mérések. De pl a fenti példában említett nagymamám amikor agyvérzést kapott, hitét veszítette. Ez természetesen nem bizonyíték, hiszen az is elképzelhetõ, hogy azért ábráándult ki, mert egy egész életen át tartó hit "fizetségeként" ezt kapta istentõl. Tekintve azonban abbéli meggyõzõdését, hogy a megpróbáltatások is az Isteni szeretet jegyében születnek, ebben kevésbé hiszek.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!