Találatok a következő kifejezésre: Mi a a keresztény és (57 db)

Miben kulonbozik a kereszteny es a protestans vallas?

Miben hisznek ok?

Legjobb válasz: A keresztényen belül található a katolikus, az ortodox, az anglikán, a protestáns és az õsi egyházak pl. koptok. A protestánsok több részre oszlanak, pl. reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták stb. és van köztük egy csomó szekta is. Fontos, hogy ezeket megkülönböztessük. A katolikusok, anglikánok, ortodoxok és õsi egyházak között kevés a teológiai eltérés, inkább a szertartásbeli különbségek erõsek. A protestánsok között nagy eltérések vannak egymáshoz képest is. Leírom a különbséget a reformátusok és a katolikusok között: 1. ref.-eknél nincs keresztvetés, a szentek létét nem tagadják, de a szentté avatást helytelennek tartják. 2. ref.-ek szerint Máriát nem szabad tisztelni, szerintük a kat.-ok imádják õt (ez butaság). Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. 3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. 4. ref.-ek azt hiszik, hogy a kat.-ok imádják a szenteket, angyalokat, tárgyakat. Valójában csak a közbenjárásukat kérik Jézusnál, azaz, hogy imádkozzanak értük. Másért imádkozni a ref.-eknél is lehet, ezt mégis bûnnek tartják. 5. a ref.-eknem ismerikel a pápát. Az õ egyházukban nincsenek szerzetesek, apácák, papok, hanem lelkészek vannak, akik lehetnek nõk is. A tisztségeket választják, tehát alulról, és nem felülrõl épül ki az egyházuk. 6. náluk nincs mise, hanem istentisztelet van, ahol a prédikáción van a hangsúly. Nincs átváltoztatás, nincs ostya. Helyette kb.havonta egyszer úrvacsorát tartanak, amikor a hívek magukhoz veszik a kenyeret és a bort,ami szerintük csak jelképesen Jézus teste és vére. Nem kell gyónni ez elõtt, náluk nincsis gyónás, csak imábanvalljákés bánják meg bûneiket. Ezzel szemben a katolikusoknál minden misén magukhoz veszik a hívek Jézus testét, ami szerintünk nem csak jelképesen, hanem ténylegesen Jézus teste. 7. a ref.-eknél 2,a kat. oknál 7 szentség van. a, keresztség: mindkettõnél van b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. c, gyónás: a ref.-eknél nincs,náluk imában történik. d, bérmálás/konfirmáció: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. e, házasság: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. f, papi rend: csak a katolikusoknál van, mikor pappá szentelnek valakit. A ref.-eknél iymódon nincsen. g, betegek kenete: ref.-eknél nincs, õk csak imádkoznak a betegekért, amit a kat.-ok is tesznek. 8. a lelkészek házasodhatnak, a papok nem. 9. bonyolult teológiai eltérések.

A keresztényen belül található a katolikus, az ortodox, az anglikán, a protestáns és az õsi egyházak pl. koptok. A protestánsok több részre oszlanak, pl. reformátusok, evangélikusok, baptisták, adventisták stb. és van köztük egy csomó szekta is. Fontos, hogy ezeket megkülönböztessük. A katolikusok, anglikánok, ortodoxok és õsi egyházak között kevés a teológiai eltérés, inkább a szertartásbeli különbségek erõsek. A protestánsok között nagy eltérések vannak egymáshoz képest is. Leírom a különbséget a reformátusok és a katolikusok között: 1. ref.-eknél nincs keresztvetés, a szentek létét nem tagadják, de a szentté avatást helytelennek tartják. 2. ref.-ek szerint Máriát nem szabad tisztelni, szerintük a kat.-ok imádják õt (ez butaság). Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. 3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. 4. ref.-ek azt hiszik, hogy a kat.-ok imádják a szenteket, angyalokat, tárgyakat. Valójában csak a közbenjárásukat kérik Jézusnál, azaz, hogy imádkozzanak értük. Másért imádkozni a ref.-eknél is lehet, ezt mégis bûnnek tartják. 5. a ref.-eknem ismerikel a pápát. Az õ egyházukban nincsenek szerzetesek, apácák, papok, hanem lelkészek vannak, akik lehetnek nõk is. A tisztségeket választják, tehát alulról, és nem felülrõl épül ki az egyházuk. 6. náluk nincs mise, hanem istentisztelet van, ahol a prédikáción van a hangsúly. Nincs átváltoztatás, nincs ostya. Helyette kb.havonta egyszer úrvacsorát tartanak, amikor a hívek magukhoz veszik a kenyeret és a bort, ami szerintük csak jelképesen Jézus teste és vére. Nem kell gyónni ez elõtt, náluk nincsis gyónás, csak imábanvalljákés bánják meg bûneiket. Ezzel szemben a katolikusoknál minden misén magukhoz veszik a hívek Jézus testét, ami szerintünk nem csak jelképesen, hanem ténylegesen Jézus teste. 7. a ref.-eknél 2, a kat. oknál 7 szentség van. a, keresztség: mindkettõnél van b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. c, gyónás: a ref.-eknél nincs, náluk imában történik. d, bérmálás/konfirmáció: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. e, házasság: mindkettõnél van, a ref.-ek nem tekintik szentségnek. f, papi rend: csak a katolikusoknál van, mikor pappá szentelnek valakit. A ref.-eknél iymódon nincsen. g, betegek kenete: ref.-eknél nincs, õk csak imádkoznak a betegekért, amit a kat.-ok is tesznek. 8. a lelkészek házasodhatnak, a papok nem. 9. bonyolult teológiai eltérések.
A protestánsok is keresztények! Lényeges különbség nincs közöttük. Ugyanazt a Bibliát használják, csak a szertartásaik térnek el egymástól. A katolikusok tisztelik Szûz Máriát, a szenteket, a templomaik díszesek, a protestánsok nem.
#2. " Szerintük nem is szûz, hiszen testvéreket szült Jézusnak. Kat.-ok szerint Jézusnak csak unokatestvérei voltak. " Ez baromság! "3. ref.-ek szerinta templomba tilos képeket, szobrokat tenni. Ez az elsõ3 parancsolat eltérõ értelmezésébõl adódik. " Egyrészt igen, másrészt szerintük nem attól lesz valaki jó hívõ, hogy minél több jelképeket használ, hanem attól, ahogyan él "b, áldozás/úrvacsora: mindkettõnél van, de a ref.-ek nem tekintik szentségnek, és más eltérések is vannak, amiket már leírtam. " De, ez a második szentség! A szentség fogalma náluk: Jézus rendelte el, illetve vannak látható jegyei, tehát a keresztség és az Úrvacsora.
A kérdező hozzászólása: koszonom a valaszokat!

Honnan lehet tudni, mi az, ami az Ószövetség törvényébõl vonatkozik a keresztényekre, és mi az, ami nem? Mi a megkülönböztetés alapjául szolgáló ELV?

Rengeteg magyarázatot lehet hallani.

Legjobb válasz: Nagyon egyszerû, errõl már az apostoli gyûlés határozott: "Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez; Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitõl, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértõl." (Apcsel15:19,20) "Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértõl, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektõl ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!" (ApCsel15:28,29)

Nagyon egyszerû, errõl már az apostoli gyûlés határozott: "Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez; Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitõl, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértõl." (Apcsel15:19, 20) "Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértõl, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektõl ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!" (ApCsel15:28, 29)
Máté nem tévedett. Ugyanis Izraelnek mint népnek az ellenségeit kellett gyûlölniük, de a a saját atyafiak között ez tilos volt. 3Móz 26:7 Sõt elûzitek ellenségeiteket, és elhullanak elõttetek fegyver által. 3Móz 26:8 És közületek öten százat elûznek, és közületek százan elûznek tízezret, és elhullanak elõttetek a ti ellenségeitek fegyver által. Ezek a versek összhangban vannak a kezdeti kijelentéssel: 1Móz 3:15 És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az õ magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
Ez pl. parancs? 5Móz 33:27 Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai; elûzi elõled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Sziasztok! Javasolom a témával kapcsolatosan elolvasni Jakab apostol levelét. Jómagam az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztam a törvény - kegyelem - igazság témájával, és arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy Isten törvényei soha nem változtak meg. A lényeg abban van, hogy a törvény szükségszerûen Krisztushoz vezeti az embert, hiszen úgy van ahogyan az elsõ hozzászóló leírta, lehetetlen a bûn által megrontott emberi természetünkkel Isten nélkül igazzá válni. Ezért is van a kegyelem. De a kegyelem nem mentesít a törvény alól. Csak Krisztus által megváltást ad a bûnre. Ettõl még az embernek szükséges megváltoznia, és Krisztus által képes is erre. Ezt hívja a Szentírás megszentelõdésének. Helytelen a törvény elvetése. Pál írja a Rómabelieknek: "Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bûnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen? Távol legyen: akik meghaltunk a bûnnek, mimódon élnénk még abban?" (6:1-2). "Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen. Avagy nem tudjátok, hogy akinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek: vagy a bûnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?" (6:15-16) "Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó." (7:12) "Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivelhogy erõtelen volt a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatta a bûnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint." (8:3-4). A hiba ott van, ha az ember elveti a törvényt, mert saját erõbõl képtelen megtartani. Ez nem a törvény hibája. Istennél nincs változás. Jézus Krisztus soha nem vétkezett, és ezzel utat nyitott arra, hogy mi is erre a célra törekedjünk. Való igaz, hogy Mózes törvénye Izrael népének adatott az Ószövetségben. Nekünk pedig új szövetségünk van Jézus által. Jézus azonban nem törölte el a törvényt, hanem betöltötte. Nem az igaznak van szüksége a törvényre, hanem a bûnösnek. Ez vezeti Krisztushoz, aki által megváltást nyer a bûntõl és szabadságot kap. "Eredj el és többé ne vétkezzél" (8:11). Nem azért mert nem vonatkozik rád a törvény, hanem azért mert kaptál egy új esélyt. "De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében." (Jak 1, 25) Ezt a tapasztalatot kívánom mindannyiunknak. Üdv. Péter
"Isten törvényei soha nem változtak meg." Így igaz. Talán hozzátehetjük, nem is fognak. I-ten "Létezik, de létezése nincs határidôhöz kötve. ...Felfoghatatlan és egysége is határtalan. Nincs fizikai formája, nem is test Ô, nincs mihez hasonlítani Szentségét. Ôsibb minden teremtménynél, elsô, de elsôségének nincs kezdete. " ( Maimonidesz nyomán ) Mivel I-ten örök és változatlan, törvényi is olyanok. Krisztusról csak annyit, hogy ez a latinos alak ( Cristus ) a görög Chrystos -ból lett, ami a héber Moshiach görög fordítása, jelentése: Felkent. A Törvényrõl: "Õrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk" ( 3Móz. 18:5 ) ( A Talmud ezzel indokolja, hogy ha emberélet LEHET veszélyben, a mentés kötelessége felfüggeszti a szombati tilalmakat. Külön kiemeli, amikor arról ír, : "hogy éljen és nem azért, hogy meghaljon" Moed rend - Yoma traktátus - 85b ) ++++++ "Máté nem tévedett." DE. ( Vagyis valszeg nem õ, hisz levita volt, tehát tanult ember, ismernie kellett a Tórát, hanem valamelyik másoló, vagy fordító. ) Mégegyszer: ami állítólag megmondatott, vayis állítólag IDÉZET, az NINCS sem a Tórában, sem az egész Bibliában. Ettõl eltekintv gonolatilag is idegen a Tóra, illetve az egész Biblia szellemétõl. ( Az idézett "harcos" versek ellenére ) Ennek megértéséhez 1) Légyszi tekintsd úgy a korábbi idézeteket, mint egy magyar érettségi szövegértési feladatsort! ( Azt mondtam, nem tanítok, mert hitoktatásra nincs jogosítványom, de amúgy oktatásra azért van. :) ) Hogy ne kelljen ide-oda lapozni, idemásolom õket: "Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyûlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!" ( 2Móz. 23:4-5 ) "Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved, " ( Péld. 24:17 ) "Ha ellenséged éhes, adj neki kenyeret, hogyha meg szomjas, adjál neki vizet!" ( Péld. 24:17 ) "Amikor a zsidókat üldözõ egyiptomi sereget elborította a tenger, az angyalok hozsannázni akartak, de a Szent, áldott legyen, megfedte õket: "Teremtményeim elpusztultak és ti énekelni akartok?" ". ( Talmud - Nezikin rend - Szanhedrin traktátus 39b oldal. ) "Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!" ( Jónás könyvének utolsó verse ) 2) Olvasd el figyelmesen azt a részt, amibõl idéztél! Próbálj válaszolni az alábbi kérdésekre: Mirõl szól? Mi volt a zsidók feladata? Mivel kellett kezdeni a felkészülést a harcra? Abban az idõben mik voltak a viszonyok azokon a vidékeken? ( Életmód, hitvilág, szertartások ) Az, hogy az ellenséget le kell gyõzni, azonos-e azzal, hogy gyûlölni is kell?
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Kedves Kérdezõ! Teljesen egyet tudok érteni ericone #6-tal, különösen fontos kiemelni, amivel zárta: "az egész törvény azért adatott hogy ÉLJ, ezt mondja magáról a törvény." - vagyis maga az ÚR ( 3Móz 18:5 ) Épp ezzel a verssel indokolja a Talmud, hogy az életmentés kötelessége felfüggeszti a szombati tilalmakat. Sajnos a kérésdeben nem tudok segíteni, illetve csak annyit, hogy a 613 ( ezt is jól tudod, 248 tiltás, 365 pozitív parancs ) felsorolását megtalálod angolul, próbáld "kimazsolázni", besorolni a három kategóriába. Valójában - tudommal - többféle megfogalmazásuk létzik, a két legellterjedtebb: 1) Maimonides Mishne Torájá ( "A Tóra ismétlése" ) ( 11. sz. ), pozitív ( "tedd" ): [link] ; negatív ( "ne!" ) : [link] ( rövid, tömör, egy parancs egy mondat + helymegjelölés a Tórában, ezért angol nélkü is fel tudod használni. ) Illetve részletesebben, magyarázatokkal: [link] 2) r. Áháron Halévi: Széfer Háchinuch ( 13.sz. ; megjelent: 16.sz. ) Lényegében elõbbin alapul. Sajnos ebbõl csak részletek, de legalább magyarul: [link] [link] Ismertetõ ( angol, kb 1 oldal ): [link] - ehhez megjegyzés: Ramban = Maimonides . ( Nem azért írtam ezt, mert ez van a google találati lista elején, hanem, mert a yeshiva.org egy igen elismert oldal. ) [link] Remélem, jók valamire. Egy kis korekció ericone #6-hoz: a rabbik szerint nincs "kis" és "nagy" parancs, csak parancs. Teljesíteni kell. Nincs olyan, hogy ez "kis" parancs, ezt meg szabad szegni. ( Persze nálunk ) Az viszont igaz, hogy amit Jézus idézett (Mt. 22:37-39, Mk. 12:29-3, Lk. 10:27, vagyis 5Móz 6:4-5 és 3Móz 19:18 ), az az alapja mindennek. A micvák ( parancsok ) felsorolását is az elsõvel kezdik, igaz a felebaráti szeretet a 206. helyre szorult. Ezt a chaszid rabbik másképp látták: egyik hászid rabbi mondta, amikor diákjai megkérték: - Rebe, taníts meg minket Isten szeretetére! Mire a mester elgondolkodva így szólt: - Szeressétek az embereket! Sõt, a korábban idézett Hillél is, kb 40 évvel Jézus elõtt. ( A zárójeles megjegyzéshez annyit, hogy úgy rémlik, vmivel késõbb némileg épp a zsidókkal szembeni kitolásból, mert így szombatra került a hetivásár, amin így a vallásos zsidó kereskedõ nem vehetett részt. Az indokolás persze az "Újszövetségbõl " "vezette le". A törvényeket azért idéztem, hogy világos legyen: a napot áttették, de az intézmény, a tartalom megmaradt. Nem lényeges külön bség, hogy nem halallal büntették, mert a Szent´ly pusztulása óta rabbinikus bíróság nem hoz(ott) halálos ítéletet. ) Bocsi, de szükséges még egy off: "Máté nem tévedett." DE. Pontosabban, valszeg nem õ, mert levita volt, tehát tanult ember, hanem valamelyik fordító, vagy másoló. "Izraelnek mint népnek az ellenségeit kellett gyûlölniük" Ez igaz, cskhogy Izraelnek mint népnek az ellenségei - amint le van írva: a gonoszság ( Zsolt. 97:10 ), a rossz ( Ámosz 5:15 ) . Ezeket - és csak ezeket - kellett ( volna ) gyûlölni a Biblia szerint. Embert soha. ( Némelyek rögeszméje, hogy szeretni csak "saját atyafiát" kell, hogy 3Móz 19:18 csak arra vonatkozik. NEM IGAZ. Ehhez el kell olvasni innen: [link] a 3Móz 19:18 -hoz tartozó magyarázatot. És ne akarj jobban tudni héberül, mint a Brit Birodalom egykori fõrabbija! ( Ez nem neked szól, Kérdezõ, nem Te vetetted ellen. :) ) )
A kérdező hozzászólása: nneddudgi, Neked is köszönöm a linkeket, értékes gyûjtemény, lesz mibõl mazsolázgatni. Máté "tévedésével" kapcsolatban annyit, nem lehet, hogy azokra a részekre kell gondolni, amikor Isten kifejezetten megtiltja a kapcsolattartást bizonyos népekkel, mert nem mentek eléjük az úton, nem engedték át az országon, nem adtak nekik inni, ezért nem is tartozhatnak a közösséghez, még a sokadik nemzedékben sem? Ez pl. a gyûlölet egy formája, nem? Vagy pl. amikor Isten kifejezettem azért von felelõsségre valakit, mert nem hajtotta végre a bosszú parancsát, nem adott helyet Isten haragjának, asszem Sámuel pl. felkoncolta Agágot Saul helyett, mert õ mulasztást követett el ebben. Amikor Isten kifejezetten parancsot adott az ellenség kiirtására, még az asszonyok, a gyermekek esetében is (sõt, még a jószágra is vonatkozott ez, itt is Saul ugrik be, aki életben hagyta a jószágot is és ez sem tetszett az úrnak) Nemde ez a gyûlölet, a bosszú kifejezése? Olyasfajta gondolkozás, mintha Isten azt mondaná, hogy "én, Isten gyûlölöm ezeket, mert utálatos dolgokat tesznek, ezért kiûzöm õket, és ti is gyûlöljétek õket, adjatok helyet haragomnak, mert ha nem, ellenetek fordulok, sõt, még õk lesznek csapdává a ti oldalatokban" ? És ehhez képest mondta azt Jézus, hogy amint Isten letett a bosszúról ellenünk, mert a bûn büntetést nyert Krisztus áldozata által, úgy tegyünk le mi is mindenféle bosszúról, mindenkivel szemben? Nem lehet, hogy mégis jól van az úgy megírva Máténál, ahogy?
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Sziasztok! A témával kapcsolatban hadd idézzek Dr. Varga Zsigmond professzor tollából, hátha segít a megértésben: "E szakaszban világosan látszik, hogy Jézus nem a mózesi törvény, hanem annak helytelen értelmezése ellen tiltakozik. „Gyûlöld ellenségedet!” – ilyen parancs a törvényben nincs, ez önkényes és helytelen emberi „megfelelõje” a felebaráti szeretet parancsának. A barát ellentéte az ellenség, a felebarát (ho plésion, héb. réa) egyszerûen a másik ember, különbségtétel nélkül, ennek tehát nincs is ellentéte. Ha a másik emberre Isten valamilyen formában felhívja a figyelmünket, akár úgy, hogy utunkba állítja, akár éppen úgy, hogy ellenségünkké teszi, ezzel csak arra akar figyelmeztetni bennünket, hogy konkrét módon kötelez bennünket iránta a szeretet parancsa. Isten nem tesz különbséget javainak osztogatásában ember és ember között. Szeretete hasonló szeretetre kötelez el bennünket. Aki a szeretetben vallási okokra hivatkozva személyválogató, az nem különb azoknál, akiket lenéz azért, mert más okokra hivatkozva hasonló magatartást tanúsítanak. Szeretet személyválogatás nélkül: ebben van a mi Istenhez igazodó „tökéletességünk”, érettkorúságunk, életünk kiteljesedése." Üdv. Péter
Örülök, hogy segíthettem. Közben az jutott eszembe - mindjárt az elsõ néhány micváról ( parancs ) - hogy pl azt a 3 közül melyikbe sorolod? Azok I-tennel szembeni kötelességek. Van amelyik belefér az erkölcsibe, de pl I-ten uralmának elfogadása, annak elismerése, hogy EGY, az nem gondolnám, hogy oda tartozik. Asszem, ezekre kell még egy negyedik kategoria, és ezek persze, gondolom, mindenkire kötelezõk. Nagyon jó, hogy Péter idézte a professzor szövegét, tökéletesen világosan elmagyarázza, úgy gondolom, válasz a felvetéseidre. Az elõbb megadott link, a pdf magyarázatok és jagyzetek a Tórához, a 3Móz 19:18 -nál ( a felebaráti szeretet ) a prof. magyarázatát részletesen igazolja. ( Érdemes a pdf -et letölteni, aztán txt -ben elmenteni, úgy könnyebben kezelhetõ. ) Fontos: a gyûlölet, bosszú egyszerûen nem fér össze I-tennel. Amikor az elkülönülést parancsolja - ide tartozik az is, sokadik nemzedék se - azért, mert azok szokásai, lelkülete annyira idegen az I-tennek tetszõtõl, hogy egy-két nemzedék alatt nem tudnának olyanná fejlõdni, hogy ne veszélyeztessék I-ten népének erkölcseit, úgy is mondhatjuk: hûségét. Ez az oka, indítéka minden olyan parancsnak, ami akár az elkülönülésre vonatkozik ( vegyesházasság ellenjavalt ), akár valaki(k)nek az elpusztítására. Utóbbiak esetében az Örökkévló, áldott õ, látja, hogy nem képesek miim+alis megtérésre sem, még annyira se, hogy legalább a Noé fiainak adott ( tehát minden emberre kötelezõ ) 7 parancsot teljesítsék. Egy ilyen példa Amálék, aki rátámadt a gyengékre, amikor a harcosok már továbbhaladtak. Ez nagyon aljas cselekedet volt, ezért rendelkezett I-ten úgy, ahogy. Ehhez meg szokták jegyezni, hogy a "töröld el az emlékét is" voltaképp nem az emberekre, hanem a mentalitásra vonatkozik: az öncélú ellenszegülés. Hisz Amáléknak - ha nem volt hülye - tudnia kellett, hogy rajtaveszt, hisz ez a kivonulás után törént, amikor már mindenki tudta, milyen csapásokkal sújtotta I-ten Egyiptomot és hogy járt Faraó és serege. Amálék nem gondolhatta, hogy esély van, tehát a gazságot, amit elkövetett, csak magáért a gazságért, az I-tennel szembeszegülésért követte el. Voltaképp erre mondta I-ten, hogy "töröld el az emlékét is". Ezért volt súlyos Saul bûne, hisz annak a levét isszuk olykor máig.
A kérdező hozzászólása: nnedduddgi, melyik az a "Noé fiainak adott ( tehát minden emberre kötelezõ ) 7 parancs"? Mózes 9-et olvastam, gondolom ott kellett volna lennie, de nem találtam hét ilyen parancsot.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); A kérdés ez volt: "Honnan lehet tudni, mi az, ami az Ószövetség törvényébõl vonatkozik a keresztényekre, és mi az, ami nem? Mi a megkülönböztetés alapjául szolgáló ELV?" Mint # 10/14 tegnap 22:32 -ban is írtam, úgy gondolom, # 1 jól foglalta össze, ahhoz csak az ottani két idézetet ajánlatos hozzátenni. Azt azonban szükséges, hogy világos legyen: az embereknek embertársaikkal szembeni kötelességeirõl ugyanazt tanította Jézus, mint Pál mesterének nagyapja, az ókori zsidóság legnagyobb tanítója. Azt gondolom, ezzel Kérdezõ kielégítõ választ kapott, a többi csak szószaporítás, miközben, mint sok más alkalommal némelyek "tutikat" akarnak mondani, és sajnos pont a tájékozatlanságukat mutatják. Ezért idéztem a régi magyar törvényeket. Hitvitáktól, hacsak lehet, elzárkózom, mert 1) A hit, azért hit, mert abban hiszünk, jórészt különösebb bizonyítás nélkül. ( Ezért kapott dícséret helyett megróvást Renèe Descartes, amikor matematikai szigorúsággal "bizonyította", hogy van I-ten. Mert, ha bizonyítja, már feltette, hogy bizonyításra szorul. ) Ti abban, mi ebben. Van alapvetõ pont, amiben nem tudunk egyetérteni, azért arról értelmetlen dolog vitatkozni. Viszont - úgy gondolom - nem szabad, hogy amiatt elsikkadjon az a nem kevésbé lényeges rész, ami közös. Ez pont az, amire két idézet így egymásmellé téve rámutat. Amihez persze még érdemes az Evengéliumok további két versét hozzátenni, amiben Jézus a "nagy parancsolatot" idézi, amit a legfontosabbnak tart. ( Ez három evngéliumban ugyaúgy van, a S'má Yiszroél, vagyis a szilárd és tiszta egyI-tenhit ( 5Móz. 6:4-5 ) és a felebaráti szeretet ( 3Móz. 19:18 ) ) 2) Ha belemennék ilylesmibe, mindjárt két tilalmat szegnék meg ( a zsidó vallás két szigorú tilalmát ): a) Nem szabad senkit sem megszégyeníteni ( itt nem errõl van szó ), sem megbántani ( 3Móz. 19:17 ). b) Nem szabad téríteni, sem, ami majdnem ugyanaz, egy hívõt elbizonytalanítani hitében. Mert bizony olyasmiket kellene mondanom. Csak egyetlen ( talán még nem oly borzasztó ) példa: arra, hogy az evngélisták "ihletettsége" kétségbevonható: Máté 5:43 szerint Jézus ezt mondta volna: „Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyûlöld ellenségedet." KIZÁRT, hogy ezt mondta volna. Ugyanis az egész Bibliában ( abban, amit Ti "Ószövetségnek" neveztek ) ez a szó, hogy "gyûlöld", vagy "gyûlöljétek" összesen háromszor fordul elõ: "NE gyûlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében." ( 3Móz. 19:17 ) "Ti, akik szeretitek az URat, gyûlöljétek a gonoszságot!" ( Zsolt. 97:10 ) "Gyûlöljétek a rosszat, szeressétek a jót" ( Ámosz 5:15 ) Vagyis pont az ellenkezõje "mondatott meg". Lehetne magyarázni az evangéliumi idézetet, hogy ott az "ellenség" a bûn, a gonoszság, csakhoy rgtön szembeállítja azzal, hogy "Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, " ( Máté 5:44 ) Vagis nem a bûnrõl, hanem csakugyan szószerinti ellenségrõl van szó, olyat pedig a Biblia ( "Ósz" ) sehol nem mnd, hogy gyûlölni kellene bárki ember fiát, akár ha ellenség is. Ellenkezõleg, az ellenségrõl ezeket mondja: "Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyûlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!" ( 2Móz. 23:4-5 ) "Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved, " ( Péld. 24:17 ) "Ha ellenséged éhes, adj neki kenyeret, hogyha meg szomjas, adjál neki vizet!" ( Péld. 24:17 ) Kizárt, hogy Jézus akár tévedésbõl, akár szándékosan torzította vona a Szentírást. ( Megjegyzem, és lehet, tévedek, de úgy rémlik, Máté levita volt és korábban adószedõ, vagy ilyesmi. Mint levita, nyilván tanult zsidó volt, így, fentiek alapján az is kétséges, hogy az eredeti kéziratban a mondatnak ez a része benne volt. ) "Részben elfogadható ez a tanítás" NEM tanítok! Ilyesmire ( mármint ezeket tanítani ) nincs jogosítványom. Csak emlékeztetlek a Szentírásra. Mégegyszer: a kérdés a keresztények és az "Ószövetség" kapcsolatára vonatkozott, erre az elején már megvolt a válasz, a szerintem szükséges kiegészítéssel. Azért megjegyzem, tudtommal a keresztény vallások között is van ( ha igaz, a katolikus ), mely szerint az üdvözülésért tenni is kell. De lehet, hogy tévedek. Nem hitvitázom. Ha hívõ keresztény vagy, légy hívõ keresztény. De tudd, hogy miben hiszel: nem valami bálványban, hanem a szeretet hatalmában. ( amiben mi, hívõ zsidók is, csak hozzátesszük: cselekvõ szeretet :-) ) ++++++ Bocsi, itt tényleg be kéne fejezni, de nem állhatom meg két példa nélkül, melyk hangsúyozzák, hogy I-ten maga a szeretet: 1) A Talmudból: Amikor a zsidókat üldözõ egyiptomi sereget elborította a tenger, az angyalok hozsannázni akartak, de a Szent, áldott legyen, megfedte õket: "Teremtményeim elpusztultak és ti énekelni akartok?". ( Talmud - Nezikin rend - Szanhedrin traktátus 39b oldal. ) 2) Jónás könyve arról szól, hogy Ninivét pusztulásra ítélte az ÚR a város bûnei miatt, ezt kellett Jónásnak prófétálnia, ami után megtértek, ezért kegyelmet kaptak, Utolsó verse : "Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!"
Így van. Annyit hozzáfûznék az elõzõhöz, hogy Krisztus az alap az ÚSZ-ben. Lehet más alapra is gyönyörû szép építményt felhúzni, de azt könnyen elmossa bármilyen vihar, mert nem kõsziklán van.
Jól van neddudgi. :-) Részben elfogadható ez a tanítás, csakhogy az újszövetség szerint nincs önmegváltás, hanem kellett egy hibátlan, Istennek tökéletes áldozat a bûnökért, és csak ez az áldozat elfogadása által van belépés a mennybe, Isten jelenlétébe. Ugyanis már az ószövetség tanitása is az volt, hogy Isten az emberekkel akar lakozni. Az újszövben pedig megoldotta I. ezt a kérdést. Mindenki aki elfogadja és hiszi, hogy Krisztus a bûneinkért megostoroztatott, hordozta a bûneninket, felvitte azokat a fára, és életét halálra adta értünk, majd feltámadt, mert a halál nem tudta fogvatartani, megigazul, és megbékél Istennel. (Ésa 53:10-12)
Sziasztok! Azért van ott egy 21. vers is, melyet mindenki kihagy: "...mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetõi, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák." Üdv. Péter
Jól van Péter csak ez nem azt jelenti, hogy a szombatot meg kell tartani.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); A kérdésre válaszolva: ez az ELV a szeretet. A Bibliában azt olvassuk: „A bûn pedig a törvényszegés” (1János 3, 4) Egyértelmû, hogy a Bibliában bemutatott nagy, erkölcsi alaptörvény ez a törvény, amely az egész világmindenségben érvényes, a lényegét pedig így összegezi a Szentírás: „A törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13, 10) A szeretet legrövidebb bibliai meghatározás így hangzik: „Senki ne keresse azt, ami az övé, hanem ki-ki azt, ami a másé.” (1Korinthus 10, 24) A szeretet a következetes másik-középpontúság, avagy a másokért élés gondolkodásmódja és életformája. Az „én és te” sorrend megváltozik „te és én”-re. A Biblia szerint ez az igazság. Az az igaz ember, akinek az életében ez az alapelv válik gyõzedelmessé, mindent meghatározóvá. A bûn pedig az a kifejlett alapelv, amely ellenkezik a szeretet nagy törvényével. A bûn fogalmát így ragadhatjuk meg tehát egészen gyakorlatias módon: A bûn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája. Máté evangéliumában található, az 5. fejezet 17-18. verse. "Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvénybõl egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik". Bemutattam az elõbb, hogyan szûkült le a törvény fogalma egyetlen mondattá, és ezzel párhuzamosan láthatjuk, hogy azok a keresztény egyházak, közösségek, akik azt mondják, hogy Isten törvénye szükségtelen, érvénytelen, ha következetesek lenének, valójában el kellene hogy vessék mindazt, amit az elõzõekben felsoroltunk: vagyis a szeretetet, a Tízparancsolatot egészében, és Isten Igéjét is. Jézus azonban azt mondta, hogy minden beteljesedik a törvényben. Másutt azt mondta, nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, ami Isten szájából származik. Ha tehát minden ige beteljesedik, ügyeljünk arra, hogy mirajtunk is minden beteljesedjék, ami a hívõkrõl szól az Írásban. Kutassuk az Igét, és minden felhívásával vessük össze magunkat, hogy vajon megfelelünk-e neki. És ha hiányosságot tapasztalunk, ne nyugodjunk addig, amíg Isten nem ad gyõzelmet a rossz fölött, nem ad erõt a hiányosságok megszüntetéséhez. Üdv. Péter
Aki bízik Krisztusban nem kell a törvényre támaszkodnia. Krisztus megmutatta a farizeusoknak, hogy nem a törvényt kell követni, hanem a törvény szellemét, ami a szeretet. Isten azért adta a törvényt a népének, hogy megértesse velük akaratát, de õk nem értették. Majd elküldte egyszülött fiát, aki megértette velünk Isten akaratát. Mi szükségünk a törvényre, ha ismerjük Krisztust? Hiszen mi jóval többet kaptunk a törvénynél, mi élõ lelket kaptunk, írott betû helyett.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás szerinti újszövetségi korszakban élõ hívõként a törvényt következõképpen kell értelmeznie az ige alapján. Pál Apostol a Róma és Galata leveleiben rendkívül mélyen tagolja hogy a Mózesi törvényhez való viszonyulás nem egyszerû ügy, mert ez egy 613 parancsolatból álló rendszer. Jakab pedig arról beszél hogy nem lehet ezek közül kedvünkre válogatni, kiragadni belõle mert a 613 parancsolat egy összefüggõ egységes rendszert képez. Amelyben a parancsok össze vannak szerkesztve és függésben állnak egymástól. Pál 1Timóteus 1-ben arról beszél hogy vannak akik törvény tanítók akarnak lenni, de nem értik amirõl beszélnek. Aki a törvényrõl akar tanítani annak ezt az egészet át kell látnia, mind az ó és mind az újszövetség látását ismernie kell, mert különben elkerülhetetlen a félreértése és félremagyarázása. Ez történt a történelmi egyházaknál is, ezeket a félreértéseket beépítették az egyház erkölcsi törvényeibe, majd ezeket ráhelyezték az emberek lelkiismeretére, és ezáltal az emberek szellemét bilincsbe verték. De visszatérve a törvény értelmezéséhez. Az újszövetségi törvény értelmezés alapigéje a Kolosse2, 16, 17: "16Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában: 17.Melyek csak árnyékai a következendõ dolgoknak, de a valóság a Krisztusé. Ez lényegében azt állítja hogy a törvénynek vannak olyan parancsolatai amelyek nem erkölcsi jellegûek, hanem szimbolikus parancsolatok amelyek képei a természetfeletti valóságnak, a mennynek a Krisztus valóságának. Ilyenek a zsidóknak elõírt étkezési tilalmak, a templomi áldozatok stb. Természetesen a szombat az mindenki számára áldott mert a teremtéskor megszentelte az ISten, de ezt munkaszünettel kötelezõen megtartani csak a zsidókra nézve kötelezõ. De hogy jobban értsük az ószövetségi törvények 3 kategóriába sorolhatóak: 1. kategória az erkölcsi parancsolatok (ezek a parancsok minden idõben, minden helyzetben, minden emberre érvényesek) 2. kategória a szimbolikus jelképes parancsolatok (Kizárólag a zsidó népre, és Izraelre érvényesek és azok is csak akkor ha azok megtarthatók. Mert jelen pillanatban pl. a templommal kapcsolatos szimbolikus parancsok politikai okokból nem megtarthatóak.) 3. kategória az államigazgatási parancsolatok (Kizárólag a zsidó népre érvényesek, és csak akkor amikor saját állammal rendelkeznek a szent földön.) A 2. és 3. kategóriába tartozó parancsok bennünket sok mindenre tanítanak, de nem vagyunk alárendelve a megtartásukra. Tehát, hogy ne kövessél el házasságtörést az erkölcsi parancs, és mindenkire vonatkozik. De azt hogy kövezzenek meg egy házasságtörõt, az már államigazgatási parancs, ami ránk nem, hanem csak a zsidókra, és csak bizonyos idõben érvényesek, hogy egy teokratikus zsidó állam vezetését szabályozzák. Az erkölcsi parancsoknál is vannak kisebb, és nagyobb parancsok, tehát ha ezek szembeállnak egymással akkor tudni kell melyik a nagyobb ami felülírja a kisebbet, és persze tudni kell szétválasztani hogy melyik kategóriába tartozó parancs, tehát mindez egy nagyon tisztánlátást és ismeretet feltételez. Mert pl a Tórában az is meg van írva hogy ne hazudj, de ha hozzád bekopog egy zsidó ember és azt kéri bújtasd el, majd jön a gestapo és megkérdezi hogy itt van-e egy zsidó? akkor neked erkölcsi kötelességed hazudni! Ugyanis a nagyobb parancs felülírja a kisebbet, és helyesen kell értelmezni hogy mi az Isten törvényének az igazi célja. Szóval az erkölcsi parancsolatokban is vannak feladványok, mert pl József is hosszan gondolkozott amikor Mária teherbe esett hogy mit csináljon, feljelentse, ne jelentse, de a végén olyan döntést hozott hogy titokban bocsátja el, hogy ne keverje gyalázatba. Az Úr angyala csak ez után jelent meg Józsefnek, és mondta neki hogy ne aggódjál mert a gyermek a Szentlélektõl van. De Józsefrõl azt írja késõbb hogy igaz ember volt, pedig látszólag a törvény ellen cselekedett. József ebben a rendkívül nehéz erkölcsi helyzetben amíg napokig gondolkodott, életszerûen alkalmazta a törvényt. Mert az egész törvény azért adatott hogy ÉLJ, ezt mondja magáról a törvény.
Az én válaszom rövidebb lesz: a Biblia nem teológusoknak íródott, hanem nekünk és világosan kijelenti, hogy kaptunk új törvényt és új szövetség lett velünk kötve. Immár a régi nem érvényes. Az újnak pedig két parancsa van csupán, szeresd Istened és szeresd a másik embert, mert ha szeretünk, akkor a törvényt, az új törvényt betöltöttük. Vidzontr elég nehéz szeretni azt, aki bánt téged, de mégis ez a parancs. Nem olyan könnyû ez és ehhez kell Krisztus vére és Isten, aki megigazít. Az önmegváltás, amit az adventisták is tanítanak, az hamis tanutás, mert nem cselekedetbõl üdvözül az ember, hanem hit által.
Döbbenetes látni, hogy ilyen fontos kérdésekben mindenki Pált idézgeti Jézus helyett. A legtöbb keresztény úgy tekint Pálra és a tanításaira, mint a moromonok Joseph Smithre. Pedig Jézus megmondta, hogy sok hamis próféta lesz, akik SOKAKAT ELHITETNEK. Azt is mondta, hogy ne higgyünk annak, aki ezt mondja: "Én vagyok Krisztus". Talán a legelsõ, és egyik legjelentõsebb ilyen eset ott van feketén-fehéren az Apostolok cselekedeteiben. És ma mindenki Pált követi, az õ tanításaiban hisz, úgy értelmezi az írásokat, ahogyan õ tanított róla. Pál szavai annyira erõsek, hogy teljesen leveszik Jézusról, és az Õ szavairól a hívõk tekintetét! Ha megkérdezünk egy hívõ keresztényt, hogy mik az üdvösség feltételei, szinte biztos, hogy Pált fogják idézni. Tedd félre Pált, és kezdd el csak Jézus szavait olvasni. Le fogsz döbbenni, hogy mennyire más az, amit Jézus hirdetett!. Építsd Jézus szavaira az életedet, és tisztán fogsz látni. Az Õ szavai egyszerûek és világosak. Ha be akarsz jutni a mennybe, Jézus szavait és parancsolatait kell megtartanod! Isten áldjon!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nem az a döbbenetes, ha Pál apostolt idézik, hanem amikor úgy hivatkoznak Jézusra, hogy nem hisznek abban, amit mondott: "Az Írás fel nem bontható!(Jn 10, 35)" A Pál apostol, vagy Péter apostol, vagy bárki által írt mondatok a Bibliában ugyanúgy Isten beszéde, mint bármelyik Evangélium, bármelyik mondata, és aki rangsort állít fel a Biblia egyes mondatai között aszerint, hogy ki mondta, az nem hisz abban, hogy a Biblia mögött Isten tekintélye áll. Jézus azt mondta, hogy aki hallja az Õ beszédét, és azt megtartja - itt abban az értelemben, hogy megcselekszi -, az ahhoz a házépítõ emberhez hasonlít, aki leásott, mélyre hatolt és a kõsziklára vetett fundamentumot (Lk 6, 47-48). A "megtartaninak" fordított "poieo" szó jelentése a cselekvésen kívül még az alkot, terem, teremt, kelt, költ, érlel. Ugyanennek a szónak a folyományai a poézis, poéta, poéma szavaink is. Szerintem nem nehéz belátni, hogy ahogyan a költõ költi, nem pedig csinálja a versét, a kotlós kotlik a tojásán három hétig, nem pedig dolgozik rajta, a gyümölcsfa gyümölcsöt terem, nem pedig csinál, ugyanúgy nem csupán abban az értelemben jelent ez a szó cselekedetet, amilyen értelemben mi használjuk. A hívõ ember cselekedete a szívébe hullott, meggyökerezett, már felnövekedett mag - az ige magvának - termõága, és ennek a termõágnak a gyümölcseit nézve lehet felismerni például a hamis prófétákat, mert ahogy Jézus mondja, teremhet-e bojtorján fügét? Az az ember, aki Jézus felszólító mondatát úgy értelmezi, mint egy katona a parancsot, és amint hallja azonnal elmegy, hogy megcsinálja, az kifelejtett három lépést: leásni, mélyre hatolni és a kõsziklára vetni a fundamentumot, vagyis az alapot. "A lélek sem jó tudomány nélkül; és aki csak a lábával siet, hibázik." (Péld 19, 2) Ha az Újszövetség felszólító mondatait ugyanúgy értelmezzük, mint az Ószövetség idõszakában, akkor gondban leszünk, ha azt olvassuk, hogy "betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, démonokat ûzzetek!" Pedig ezek ugyanolyan tekintélyû felszólító mondatok, mint az, hogy "hirdessétek az Evangéliumot", vagy hogy "adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" Ezzel szemben a Biblia beszámolója szerint az Újszövetség lényege az Ószövetséghez képest az, hogy míg az Ószövetség idõszakában kõtáblákra volt vésve a Törvény, addig az Újszövetség idõszakában a Szent Szellem munkájának az eredményeképpen kerül a szívünkbe Isten Törvénye. Az újszövetségi hívõ nem a Törvényen kívül, hanem a Törvény fölött van, mivel a Törvény által meghalt a Törvénynek, hogy Istennek éljen. Ebben az állapotában az igazságnak megfelelõ cselekedeteket végzi, miközben nem külsõ parancsolatoknak engedelmeskedik, hanem a Szent Szellem vezetésének Aki tökéletes összhangban van az egész Szentírással. "Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az õ belsejökbe helyezem, és az õ szívökbe írom be, és Istenökké leszek, õk pedig népemmé lesznek." (Jer 31, 33) "Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az õ elméjökbe, és az õ szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és õk lesznek nekem népem." (Zsid 8, 10)
"a Biblia mögött Isten tekintélye áll." Ez igaz, csak kérdés, mit nevezel Bibliának. Mert, ha azt, aminek utolsó könyve Maleakhi ( Malakhiás ) próféta könyve, akkor így igaz. Ami azután következik, azokat egysszerû emberek írták különféle elbeszélések alapján. Sem az evngélisták nem voltak próféták, sem az apostolok. Az viszont lejön valamennyibõl, hogy Mesterük igen tanult, ihletett Mester volt. ( Az idõadatok alapján - bár nincs rá konkrét adat - nem zárható ki, hogy gyerekként magától a # 10/11 tegnap 22:32 -ben említett Hillél Mestertõl is tanulhatott. Ahogy késõbb Pál még Saulként Hillél unokájától, Gámáliéltõl. ) Ezért idéztem a két Mestertõl ugyanannak az "aranyszabálynak" két, formailag különbözõ, de tartalmilag azonos megfogalmazását. Ja, és - lehet, hogy a keresztéenyek ( vagy egyes "keresztények" ) errõl ( zsigerileg ) másként vélekednek, de egy hagyomány szerint odaát nem azt fogják kérdezni, hogy mennyit imádkoztál, vagy. hogy mit hittél, mit nem, hanem azt, hogy mit tettél - vettél életedben, MIT EMELTÉL FEL?
Jól gondolod, csak nem szószerint van. A "magyarázatok"-ban ( az a palheid... kezdetû link ) a megfelelõ helyen ( Mózes 9 ) megtalálod.

Kik és mikor írták a keresztény Görög Iratokat? Mitől kanonikus ez a rész? Milyen bizonyíték van arra, hogy azok valóságot tartalmazzák? Mi a bizonyíték arra, hogy az apokrif iratok nem képezik a kanonikus írásokat?

kérlek titeket ne másoljatok be linkeket, valamint jelezzétek fel a pontos irodalmat, hogy aki utána szeretne nézni megtudja tenni!

Legjobb válasz: én csak az Újszövetséget ismerem mint kanonikus iratokat a kérdéseidre pedig te is nagyon jól tudod a választ, jt

én csak az Újszövetséget ismerem mint kanonikus iratokat a kérdéseidre pedig te is nagyon jól tudod a választ, jt
"Bizonyítékok hada van elõtted csak mert, te fizikai ember vagy nem szellemi egyet sem látsz majd ha megnyílik a szellemi szemed látni fogod!" Nem is tudtam, hogy ilyen szépen is ki lehet azt fejezni, hogy: "Majd ha teljesen meghibbantál te is megérted!"
a szerencsétlen meg ül a monitor elõtt és vigyorogva dörzsöli a kezét, hogy "hehe, szidnak, tehát tuti igazam van"...
a keresztényeket nem, csak a jt-t a 2 nem ugyanaz
Valoban nevetseges es egyben szanalmas az, hogy egyesek hitteritesre akarjak hasznalni azt a forumot, aminek a celja pont az lenne, hogy akinek valodi kerdese van, az fel tudja tenni. Kerdezo, ez lopas! Elveszed a lehetoseget masoktol, es lejaratod magadat, felekezeted, és a keresztenyeket! Ezeken gondolkozz el!
egyébként azért nem válaszolsz a 2. kérdéseire, mert ezekre nem tér ki a Hogyan érveljünk... ? pedig egy hívõnek ezekre illene tudni válaszolni
nem is tudtam, hogy a jehovásoknak vannak gnosztikus beütései is
Szia! A "keresztény görög iratok" egy Jehova tanúi elnevezés az Újszövetségre. Nagyon félrevezetõ, mert nagyon sok olyan keresztény görög irat van, ami hasznos, ám nem került bele a kánonba. Azokat, amelyek kanonizáció folyamán megvizsgálásra kerültek, négy csoportba oszthatjuk. Az elsõ két csoport a Homologoumena és az Antilegomena csoport, melyek az Újszövetséget alkotják. Az Újszövetséget 8 ember írta: Máté, Márk, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter és Júdás. Az iratok mind az elsõ században születtek. A Homologoumena csoportba azok az iratok tartoznak, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a "homologeo" igébõl származik, amelynek jelentése: egyetérteni.) Az antilegomena csoportba az a néhány ó- és újszövetségi irat tartozik, amelyeket szintén sokan és azonnal elismertek, egyesek azonban késõbb kétségbe vonták a kanonikusságukat. (Az elnevezés az "antilego" igébõl származik, amelynek jelentése: ellentmondani.) Ezek az ellenvetések, melyekrõl bebizonyosodott, hogy félreértésen, illetve meg nem értésen alapultak, nem rendítették meg e könyvek kánoni tekintélyét. Ide tartoznak: Zsidókhoz (héberekhez) írt levél, Jakab levele, Péter 2. levele, János 2. és 3. levele, Júdás levele és Jelenések könyve. Amit te apokrifnak tekintesz az a valóságban két csoport: A pszeudoepigráf iratok csoportja, melybe azok írások tartoznak, amelyeket egyöntetûen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.) és az apokrif iratok csoportja, melybe azok az iratok tartoznak, amelyeket általánosan nem fogadtak el kanonikusnak, egyesek vagy egyes zsinatok azonban igen. (Az "apokripha" görög kifejezés jelentése: elrejtett. Arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.) Vita tehát csak az antilegomena csoportba tartozó kanonikus iratok és az apokrifok csoportjába tartozó nem kanonikus iratok körül volt. Egy irat kanonikussága az alábbi ismérvek alapján vizsgálható meg: a) Isten szava tekintélyével szól-e? b) Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e? c) Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenrõl, az emberrõl stb.) d) Az Isten Igéjére jellemzõ életátformáló erõ megnyilatkozik-e általa? e) Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?) Az Újszövetség esetében az egyes iratok általános elterjedése, illetve ismertté válása is szükséges volt a kánon lezárulásához. Az újszövetségi iratok néhány évtized alatt keletkeztek, mégis bizonyos idõt vett igénybe az újszövetségi kánon kialakulása. Nem azért történt ez, mert sokáig tartott a vita az egyes iratokról, hanem mivel a keresztény egyház már az I. században az egész Római Birodalomra kiterjedt, idõbe telt, míg az összes irat mindenütt - Keleten és Nyugaton egyaránt - általánosan ismertté lett. A szent iratok széles körû megismerése istentiszteleti felolvasás által történt. (Vö. Jel. 1:3: "Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálás beszédeit". Maga az Újszövetség dokumentálja elsõ helyen, hogy a bennefoglalt iratokat is igen korán kezdték gyûjteni. Lk. 1:1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítõ írás volt ismert. Lásd még: II.Pt. 3:15-16, Jud. 17-18, I.Tim. 5:18, stb. A II-IV. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, Ireneus idéznek különbözõ újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché címû irat, amely szintén így idéz. A II. század közepén Marcion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyûjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben. Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvû, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzõje ismeretlen. A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából. Az i. sz. 206-ból való Codex Barococcio [egy elírás miatt magyar nyelvterületen Codex Baroccio néven is ismert], amely "A 60 könyv" címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belõle. Az egyháztörténetíró Euszebiosz (i. sz. 340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak. Végül Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma. Forrás: Bevezetés a Biblia tanulmányozásába címû teológiai tankönyv. Üdv. Péter
Mi bizonyíték van arra, hogy a Bibliát Iten "diktálta"? Mi bizonyíték van a vallások igaziságára? Ha lenne bizonyíték ezekre, nem hinnénk, hanem tudnánk.De mivel nincs, így csak el lehet hinni..bizonyíték nincs.
Vissza az oviba!Tanu aki mondja! :P
Mekkora színes háromszöget kérsz majd a táborban?
Szóval ne válaszoljon senki aki nem ért veled egyet? Akkor mit akarsz. Sûrû fejbólogatást? Amúgy hadd kérdezzem meg az internetes térítés idejét is el lehet számolnotok? Így gyûjtöd az órákat?
a második vagyok!MÁR ELNÉZÉST, DE HONNAN VESZED A BÁTORSÁGOT, HOGY LE JT-ZEL???írtam valamit, ami szerintem válasznak minõsíthetõ, vagy inkább elgondolkodtató, mindenféle hátsó szándék nélkül, te meg így reagálsz???És ne mondd, hogy nincs igazam!semmit sem tudhatunk ezer százalékra, csak ha meghaltunk, addig akárhogy is fáj, csak HINNI lehet!Vagy te látó vagy?Honnan veszed, hogy nincs nyitva az ú.n. harmadik szemem???És honnan veszed, hogy neked nyitva van??Ha így lenne türelmesebben állnál a válaszolókhoz, de így olyan vagy mint egy elmebajos, és kérlek ne haragudj meg ezért!De úgy kiakadtál, hogy én azt se tudom mit mondjak!!!Még hogy én bármilyen szektában???Nem is vagyok vallásos, csak hiszek istenben, és számomra egy kicsit minden vallás szekta..az igazság odaátt van!És addig meg éljetek már kifogástalan életet, ne bántsátok már egymást!!Nem ismerek olyan istenképet, amelyik ezt jószemmel nézné!!!
A kérdező hozzászólása: Pont titeket kerestem és pont ezeket a válaszokat ex-jt-k! Kérem a továbbiakban ti ne válaszoljatok, mert nem tudok felelni ezekre a válaszokra, pontosan tudjátok miért! Bizonyítékok hada van elõtted csak mert, te fizikai ember vagy nem szellemi egyet sem látsz majd ha megnyílik a szellemi szemed látni fogod! Ha nem érted akkor sajnálom :o)

Mit jelképez a keresztény vallásban a jobb szem és a jobb kar?

Ha jól tudom az igazságot szimbolizálják, de nem tudom, hogy ennek mi a bibliai háttere. Ez összefügg az "Isten jobbja" kifejezéssel valahogy?

Legjobb válasz: Szia! Mutatnál errõl Igét a Bibliából? Jómagam még sosem találkoztam vele, szóval szívesen megnézném a szövegkörnyezetet.

Szia! Mutatnál errõl Igét a Bibliából? Jómagam még sosem találkoztam vele, szóval szívesen megnézném a szövegkörnyezetet.
Van vmi ilyen, hogy ha a jobb szemed vagy a jobb karod bûnbe visz, akkor tépd ki, mert jobb szem nélkül meg kar nélkül, mint teljesen elégni a pokolban.
Máté 5:30 (de ne tudd meg, miket ad a google letépett kar keresésre...)
A kérdező hozzászólása: Ez tényleg így van, gondolom Isten adta így, nem tudom, hogy mi lehet ennek a gyökere.
apró javítás: angolban a "left"-nek mint a "leave" múlt idejének nincs köze a "left" mint baloldal szóhoz etimológiailag, ez véletlen egybeesés ("leave" + "d" múltidõjelbõl rövidült). a többi tényleg jó.

Ha Mózes 5. könyvének értelmében a zsidóknak joga és feladata ellenségeik kiírtása, mivel Istenük kiválasztotta őket erre, akkor a keresztények miért tiltakoznak néha a gázai dózerolások és a palesztinok írtása miatt?

Legjobb válasz: Minden vallásban találsz hasonló dolgokat. Például a mohamedánoknak szent kötelességük az iszlám vallás terjesztése, akár fegyveres úton is. Aki pedig a hitért vívott szent harcban esik el, az azonnal Allah mellé kerül a paradicsomba. (Ezért fanatizálhatók könnyen az arabok.) A keresztények sem különbek, mert bár a Biblia azt tanítja, hogy gyilkolni bûn, a különbözõ európai háborúkban mindkét oldalon megáldották a fegyvereket, és az Úr nevében küldték harcba a katonákat. A keresztes háborúkat is az Úr nevében, a keresztények által IS szentnek tekintett város, Jeruzsálem birtoklásáért indították. Iszonyú sok vérengzés írható a különbözõ vallások számlájára, oktalanság csak az egyiket kiragadni közülük.

Minden vallásban találsz hasonló dolgokat. Például a mohamedánoknak szent kötelességük az iszlám vallás terjesztése, akár fegyveres úton is. Aki pedig a hitért vívott szent harcban esik el, az azonnal Allah mellé kerül a paradicsomba. (Ezért fanatizálhatók könnyen az arabok.) A keresztények sem különbek, mert bár a Biblia azt tanítja, hogy gyilkolni bûn, a különbözõ európai háborúkban mindkét oldalon megáldották a fegyvereket, és az Úr nevében küldték harcba a katonákat. A keresztes háborúkat is az Úr nevében, a keresztények által IS szentnek tekintett város, Jeruzsálem birtoklásáért indították. Iszonyú sok vérengzés írható a különbözõ vallások számlájára, oktalanság csak az egyiket kiragadni közülük.
"De a kereszténység mára szembenézett saját hibáival, ...." Lasd az ilyen hazugsagokat, mint "a gázai dózerolások és a palesztinok írtása".
Szerintem ez marhaság, hogy a zsidók kiválasztott népség. Ez mese, miért pont õk, akik olyanok, amilyenek. Mi magyarok sokkal inkább lehettünk volna a kiválasztott nép. De Isten teremtette az embert maga képmására, akkor hülyeség arról beszélni, hogy van elsõbbrendûek. A bibliát zsidók írhatták saját érdekük szerint, megtévesztve az embereket. A zsidók kivonulása Egyiptomból is hemzseg a kételyektõl, szerintem és valószínû a zsidók nem kivonultak, hanem elüldözték õket a társadalmi szétziláló tevékenységük miatt. A zsidóknak nincs semmi joguk a Palesztínok irtására és földjük elvételére. Õket politikai okokból rakták oda, mert a közelkeleti cionista érdekeknek kellett 1 "ugródeszka" ország, hogy a térségben a befolyást meg tudja szerezni.
Na jó, rákerestem az idézetre, és tényleg így van, de a többit továbbra is fenntartom.
A bibliát több, mint 2000 évvel ezelõtt írták, és semmi de semmi köze nincsen az aktuálpolitikához. SEMMI. A kérdés pedig nyilván provokáció. És nem hiszem, hogy a Bibliában szerepel, hogy ki kell irtani (rövid i, nem tudom honnan jön ez a hosszú í divat) bárkit is. Persze tévedhetek, mert nem olvastam és nem is szándékozom, de ilyeneket nem írnak le egy vallási iratba.
"De a kereszténység mára szembenézett saját hibáival, ...." Lasd holokauszt tagadasa.
ne provokáld a zsidókat te gój
A kérdező hozzászólása: Egyébként több mint 2000 éves, mert elvileg Kr.600 körül keletkezett.
A kérdező hozzászólása: "S te legyõzöd õket, akkor töltsd be rajtuk az átkot, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj meg rajtuk." Ez a rész eléggé félreérthetetlen szerintem.Felszólít az ellenséggel való kíméletlen bánásmódra, kultúrájuk teljes elpusztítására.Nem tudom, hogy lehetne másképp értelmezni.2000 éves igen, de az Izraeli ortodoxok is hasonlóakra hivatkoznak, mikor megindokolják miért van kizárólagos joguk a volt Palesztínára.Ettõl kezdve pedig ez aktuálpolitika is.
"az ortodox zsidók pedig sosem ismernék el, hogy embertelen dolgokat mûvelnek." Ez már milyen mondat! Azzal tisztában vagy, hogy a cionizmus legélesebb bírálói pontosan az ortodox zsidók? Nem mintha a cionizmus eredendõen gonosz lenne.
A kérdező hozzászólása: A keresztény nemzetek számtalanszor bocsánatot kértek a holokauszt miatt, itthon Horthy leállíttatta a deportálást amíg megtehette.Erkölcsi és jelentõs anyagi kártérítést kapott a zsidó nép, országot kaptak a nyugattól, olyan területen ami sosem volt homogénen zsidó, még a bibliai idõkben sem, de most erõszakkal és asszimilációval azzá teszik, miközben mások számára kötelezõ toleranciát követelnek.A nyugati keresztény támogatás nélkül 1948-ban nem jöhetett volna létre Izrael sem, utána pedig nem lett volna képes magát megvédeni.A fanatikus zsidók mégis továbbra is kereszténygyûlölõk, Újszövetséget tépkednek, Jézuson gúnyolódnak.A holokauszt tagadást pedig törvény bünteti.Nincs még egy olyan nép, mely egy-egy genocídium után ilyen mértékû nemzetközi támogatást kapott volna, pedig rajtuk kívül sok nép élt át hasonlókat.
Most erre mit mondjak, a holokausztot csak azért nem tagadják, mert már törvénybe van szedve, mely miatt büntethetnek. Lényegében ez a törvény a szabad véleménynyilvánítást korlátozza/cenzúrázza. A történelmet mindig is az adott kor írta és úgy formázta ahogy akarta. Amúgy szerintem az, hogy a zsidó, vagy bármely más nép kiválasztott lenne, az egy nagy marhaság. Habár kész tény, hogy Amerikával elég jó kapcsolatot ápolnak, sõt a bankrendszer is a kezükben van, nagy öröm ez mindenkinek. Az egyik ismerõsöm mesélte, hogy tanított egy ilyen magyarországi iskolában... a gyerekeknek teljesen el volt szállva az agyuk, mert tudták, hogy mindent megtehetnek. Ugráltak a padon, meg ordibáltak a tanárral. A szüleik támogatták anyagilag az iskolát és amikor a tanár szólt az igazgatónak errõl a kaotikus helyzetrõl, még õt küldték el. Ha akár egy isten is valóban ezt támogatja, akkor még szerencse, hogy nem vagyok egy vallás tagja sem.
Tuti, hogy egy kipás szavazott le!
A kánaáni néptörzsek kiirtásának problémája Józsué könyvében Kánaán lakosai ellen vívott hatalmas harcokról hallunk. Összesen hét törzset gyõztek le és ûztek el. Ezt valaha Isten rendelte el így. Olvassák el ehhez a 4.Móz.33, 50-56-ot. Itt természetesen felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen intézkedést megmagyarázni? Abból kell kiindulnunk, hogy Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának Izráel népébõl kell származnia. Ezt a népet ezért különleges módon kellett védeni, mert az egész világ üdvössége ettõl függött. Másrészrõl a kananiták különösen bûnös életstílusukkal (kivételes erkölcstelenség, bálványimádás és spiritizmus) veszélyt jelentettek a környezõ népekre. A rothadás nemcsak a növények esetén fertõzõ, ugyanezek az elvek érvényesek a népeknél is. A kananiták bûne tehát különösen veszélyeztette volna Isten választott népét - és ezzel az üdvösségünket szolgáló tervét is. Ha Isten parancsot adott a kananiták kiirtására, úgy ez igazságos volt, mert:  Isten valaha beszélt a pátriárkákon keresztül Kánaán népéhez(1.Móz. 12, 8 ...”Oltárt épített ott is az ÚRnak és segítségül hívta az ÚR nevét” - 1.Móz. 20, 7 ...”mert próféta õ” - 1.Móz. 23, 6 “Istentõl való fejedelem”)  Isten 400 évet várt, ezzel hosszú idõ alatt adott lehetõséget a kananitáknak a megtérésre. (1.Móz. 15, 13-15)  A kananiták hagyták, hogy elmúljon ez az idõ kihasználatlanul. Isten igazságos ítéletét bûneik váltották ki. A kananiták bûneinek mértéke Józsué idejében lett teljessé.
Nincs kiválasztott nép és a zsidóknak sem volt sosem joga ellenségeik kiirtására. Az ószövetségi Isten az Asszír királyt jelenti, ezt senki nem tudja szinte, ezért beszélnek hülyeségeket a zsidók kiválasztottságáról. Ez az Asszír Isten küldött követeket Ábrahámhoz, hogy foglalják el Izraelt, innen ered sok félreértés. Jézus nem a zsidók közül való és ezek a mai Izraeli zsidók nem a sémita zsidók leszármazottai, hanem kazárok, a valódi zsidók azok a Palesztinok.

Mi a különbség a Katolikus a Református és a Keresztény vallás között?

Semmit nem tudok rolúk ha valamit rosszul írtam elnézést kérek.

Legjobb válasz: Nagyon hosszú lenne elmagyarázni, javaslom, neten nézz utána. Röviden: Sok keresztény vallás van, nem sorolom fel mindet, a katolikus vallások és a református ág is keresztény. A közös bennük az, hogy az egy Istent tisztelik, a Biblia a szent könyvük, és általában Jézus is isteni személy számukra. A felekezetekrõl olvass utáni elsõnek pl. wikipédián, több különbség van köztük, pl. tanítások, értelmezések, szabályok, belsõ felépítés, pápa elismerése, stb.

Nagyon hosszú lenne elmagyarázni, javaslom, neten nézz utána. Röviden: Sok keresztény vallás van, nem sorolom fel mindet, a katolikus vallások és a református ág is keresztény. A közös bennük az, hogy az egy Istent tisztelik, a Biblia a szent könyvük, és általában Jézus is isteni személy számukra. A felekezetekrõl olvass utáni elsõnek pl. wikipédián, több különbség van köztük, pl. tanítások, értelmezések, szabályok, belsõ felépítés, pápa elismerése, stb.
A kereszténység az a vallás neve. Ezen belül vannak egyházak, mint például a katolikus, vagy a református.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm válaszod!
Nem árt vigyázzni a vallásokkal.A katolikussal fõleg, de a reformátusok is például az eleve elrendelés híve(már aki)és ez szerintem badarság, hozzám az evangélikus áll a legközelebb de a lényeg hogy egy az Isten és a fia Jézus a mi megváltónk és a Biblián kívûl nincs más Szent írás.

Mi a különbség a hívő ember és a vallásos ember (a hívő keresztény és a vallásos keresztény ember) között?

Legjobb válasz: Gyakorlatilag jelentésbeli különbség nincs a kettõ között. Keresztény vallási vezetõktõl hallottam - akik szintén keresték a választ erre -, hogy inkább csak a használatában van különbség. Hogy miért, azt nem tudom, de arra a következtetésre jutottak, hogy a katolikus körökben a vallásos jelzõt akkor használják valakire, ha az illetõnek mélyen megélt, õszinte, hite van, s a hívõt inkább pejoratív értelemben használják, aki pl csak úgy tesz, mint ha erõs lenne hite és ez az életében is meglátszana, viszont valójában épp ennek az ellenkezõje az igaz rá, pl megjátssza a "szentéletû"-t. A protestánsoknál épp ellenkezõleg. A vallásos jelzõt használják pejoratív értelemben, s a hívõ bír szó a pozitív jelentéssel.

Gyakorlatilag jelentésbeli különbség nincs a kettõ között. Keresztény vallási vezetõktõl hallottam - akik szintén keresték a választ erre -, hogy inkább csak a használatában van különbség. Hogy miért, azt nem tudom, de arra a következtetésre jutottak, hogy a katolikus körökben a vallásos jelzõt akkor használják valakire, ha az illetõnek mélyen megélt, õszinte, hite van, s a hívõt inkább pejoratív értelemben használják, aki pl csak úgy tesz, mint ha erõs lenne hite és ez az életében is meglátszana, viszont valójában épp ennek az ellenkezõje az igaz rá, pl megjátssza a "szentéletû"-t. A protestánsoknál épp ellenkezõleg. A vallásos jelzõt használják pejoratív értelemben, s a hívõ bír szó a pozitív jelentéssel.
A vallásos ember dogmákban hisz, különbözõ gyakorlatokat végez azért, hogy a cselekedeteivel tetszen az Istennek. A hívõ tudja, hogy nem cselekedetekbõl, hanem hit által lehet megigazulni Isten elõtt.
AZ elottem ironak nagyon is igaza van , szemelyes hit nelkul nincs udvosseg.
Az égvilágon semmi. Csak annyi, hogy akik hívõnek nevezik magukat, de vallásosnak nem, azok letagadják azt, hogy õk is vallásosak.
én protestáns vagyok és valóban vallásosnak nevezem azokat az embereket, akik a látszat kedvéért járnak mondjuk pl templomba, Bibliával és rózsafüzérrel a kezükben és hívõ az, akinek élõ hite van
aki meg van keresztelkedve keresztény. aki el-el járogat, néha imádkozik, néha elõveszi a bibliát, de nincs mindenap ez az eszében VALLÁSOS keresztény. aki nap mint nap megéli keresztény HÍVÕ életét, annak igazi üdvössége van, elfogadta az , hoyg a kereszten Jézus érte szenvedett az õ bûneiért! és mivel ezt tudja és vallja, NEM AKAR EGY PERCET SEM NÉLKÜLE ÉLNI!!!!
A vallásos ember mindent csak a látszat kedvéért tesz, azért, hogy lássák, megszokásból. A hívõ keresztény ember viszont nem megszokásból és a látszatért tesz , hanem azért, mert engedelmeskedik Isten Igéjének. A vallásosság nem jó dolog önmagában , ha nincs élõ hit, akkor a vallásosság egy értelmetlen, hiábavaló dolog.

A keresztények honnan tudják, hogy mi való az "ördögtől", és mi nem?

Jézus azt mondta,hogy aki őt követi az még őnála is nagyobb dolgokat fog véghezvinni.Akkor a keresztényeknek képesnek kellene lenniük azokra a kaliberű dolgokra,amiket Jézus is véghezvitt.De alapjaiban irtóznak az ilyen dolgoktól,mert az ördögtől valónak tartják.Ezt honnan tudják? Jézus ilyet nem mondott,hiszen akkor ő sem tette volna meg ezeket a dolgokat.

Legjobb válasz: Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik.

Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik.
Nem tudják, ugyanúgy, mint bármely más ember. Ezért közülük néhány, akinek más érve nincs, ha nem tetszik neki, hivatkozik a bibliára. A bibliai idézeteket nem szabad szó szerint, és fõleg a mai gondolatvilágba helyezve érteni. Általában átvitt értelemmel valamilyen erkölcsi helyzetet magyaráznak a hasonlattal.
Onnan lehet tudni, mi van az ördögtõl, hogy megnézed, az adott dolog milyen célt szolgál. Ha önmagadat akarod valami nagynak láttatni, hogy lám, mire is vagyok képes, az biztos hogy nem Istentõl van. Jézus sok embert meggyógyított, de nem gyógyított meg mindenkit? Honnan tudta kit kell meggyógyítson, kit nem? Õ maga mondja el: A fiú önmagától semmit sem tesz. Ha látja az atyát cselekedni, akkor cselekszik õ is. (bocs, hogy nem pontosan idézek, most nincs kedvem keresgetni) Tehát Jézus az atyára figyelt, és csak azt tette amire az Atya vezette. Ha Isten engem egyszer úgy fog vezetni, hogy mondjam egy bénának, álljon fel, meg fogom tenni! És akkor az a béna fel is fog állni! De amíg Isten ilyenre nem kér, magamtól nem teszem, mert csak beégés lesz a vége! A Jézusba vetet hit reményt ad.
Mivel ISTEN kitöltötte szentlelkét/szentszellemét/ minden testre, kérdés hogy élünk -e vele. Ez az egy csatornna amellyel kommunikál az emberekkel. Élõ és ható.
A kérdező hozzászólása: Nevezhetjük szent léleknek végül is.arra gondolok, hogy aki azon dolgok felé fordul mint Jézus, az az addigi énjét félretéve képes lesz más tettekre, amiknek megvalósítását odáig az önzõ, kicsinyes, korlátozottabb énje nem tette lehetõvé.
A szentlélekre gondolsz? Amikor a szentlelket vagyis az üdvözítõt kitöltötte a keresztényekre valóban nagy csodákat tudtak tenni .Mindegyik egy akarattal saját nyelvén prédikálta a Krisztust. Gyógyítottak, halottat feltámasztottak, nyelveken szóltak, démonokat ûztek. A mai világban is vannak olyan emberek akik látomást látnak, prófétálnak, ki mit kap a szentlélek által. Természetesen onnan lehet felismerni hogy Istentõl van-e, ha beteljesedik. Van olyan ember aki ögdögöt ûz a Jézus nevében. Az ördögtõl valónak tartják ezen dolgokat a keresztények, de ha az ördögtõl való lenne akkor meghasonlana önmagában. Mert az ördög , ördögöt nem ûz ki.
A kérdező hozzászólása: Ne haragudjatok, de miért próbáltok hülyének nézni? ennek semmi értelme, komolyan.most vallásos létetekre megtagadjátok azt, ami a Bibliában van, csak azért, mert nem tudtok mit kezdeni ezzel a kérdéssel? Az adott igerészhez konkrét magyarázat fûzõdik a Bibliában, "Jelekrõl és csodákról" van szó.természetesen a szeretet is nagyon fontos, ez így igaz.a szeretet által tudjuk leküzdeni az egónkat, és ennek egyik következményeként képesek lehetünk olyan, nem hétköznapi dolgok megtételére is, amire Jézus volt képes.De nem a világnak kell ezekkel parádézni, nem azért vannak. 03:59 Ki mondta, hogy "parasztvakítás" a lényeg? én semmi ilyet nem állítottam, hogy mások elõtt kellene kérkednie annak, akinek ilyen képességei vannak.
A Biblia által kiiskolázott lelkiismeretük alapján
Jézus ilyet nem mondott. Ha mégis, akkor az csak arra vonatkozhatott, hogy még több embernek visszük el az Örömhírt. Nem földi, látványos csodákat kell tenni, azokat Jézus is csak úgy mellesleg csinálta. Nem a "parasztvakítás" a lényeg. Az a lényeg, hogy Jézus keresztáldozata, és az iránta érzett szeretet erõt adhat ahhoz, hogy egymással normálisan viselkedjünk. (És ezt egy életen át nagyon kevés hibával csinálni nagyobb dolog, mint jó néhány látványos csoda...) Hogy mi való az ördögtõl, az végtelenül egyszerû: ami a te (ember) dicsõségedet szolgálja, a te nagyságodat növeli, amit te azért csinálsz, hogy a hírneved, az elismertséged, a megbecsültséged nagyobb legyen, az mind-mind az ördögtõl való. Amit Isten dicsõségére teszel, a saját személyedet háttérbe szorítva, az Istentõl való. (Így egyébként a legnagyobb jócselekedet is lehet az ördögtõl való, ha kiállsz melldöngetve az emberek elé, és közlöd, hogy ezt neked köszönhetik ám!) Az ördög szerencsére buta, nem bújik ki a bõrébõl. Könnyen felismerhetõ a munkálkodása, ha azt nézzük, hogy az egónknak mit jelent az adott dolog.
Ezt írtad: Jézus azt mondta, hogy aki õt követi az még õnála is nagyobb dolgokat fog véghez vinni. Erre írtam. Egyébként Jézus ilyet nem mondhatott, mert Õ nála nagyobb dolgokat nem vihet véghez senki.
A kérdező hozzászólása: és elolvastad János 14; 12-14-et? Mert én ebben nem sok utalást találok keresztelõ Jánosra.....
Ezt a kérdésed elsõ mondatára írtam.
A kérdező hozzászólása: 18:49 Ezt kinek írtad?
Bocs de ezt nem Jézus, hanem Keresztelõ János mondta. Máté3:11 Én ugyan vízzel keresztellek megtérésre, de aki utánam jõ, erõsebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó: Õ Szent lélekkel és tûzzel keresztel majd titeket.
A kérdező hozzászólása: 17:30 Köszönöm válaszod! János 14; 12-14-re gondoltam.
A kérdező hozzászólása: 12:51 "Az igazi Keresztények onnan tudják, hogy az adott dolgot a Biblia mérlegére teszik, és azon keresztül megvizsgálják. Ha egy kicsit is eltér az Ige tanításától, akkor mint nem Istentõl származó dolgot elvetik." És mi az a "kicsit is eltérõ"? Jézus azt mondta, hogy aki hisz benne, ugyanazokat a dolgokat megcselekszi, mint õ, sõt ennél nagyobb dolgokat is.Mit jelent az, hogy nagyobb dolgokat? ez nincs konkrétan definiálva a Bibliában, tudtommal.akkor, honnan lehet tudni, hogy mi az elvetendõ, és mi nem? De egyébként a halott feltámasztást, vízen járást, kenyérszaporítást, víz borrá változtatását, kézrátétellel gyógyítást, gyakorolják? mert ezek konkrétumok a Bibliában, és ezekre képesnek kellene lenniük.ezek nem jöhetnek a gonosztól, ha valaki, mint Jézust követõ teszi meg ezeket.
A kérdező hozzászólása: utolsó köszi a választ!

Mi a különbség egy sima keresztény gyülekezet és a többi (adventista, pünkösdi stb. ) gyülekezet között?

Ha ugyan abban az Istenben hiszünk és mindannyian ugyan ahhoz, a Jézus Krisztushoz tértünk meg bûneinkbõl, akkor mi szükség van mindenféle gyülekezet megalapításához? Miért nem nevezi mindenki magát simán csak kereszténynek?

Legjobb válasz: Mert nem a személy vérét és húsát imádják a tanítványok, hanem Jézust (a szellemét, a személyiségét, a tanítását, a szíve értékét, a megtestesült ígét stb.). Nem a matéria és a nevek számítanak, hanem a tartalom. A válasz pedig egyszerû. Nem ugyanazt értették meg Jézus tanításából. (szándékosan vagy nem szándékosan) A cégeknek meg jól jön a termékek megkülönböztetése és egyénre szabása. Én is megkérdezhetném, hogy mit számít, ha valaki keresztény vagy sem? (ha jó?)

Mert nem a személy vérét és húsát imádják a tanítványok, hanem Jézust (a szellemét, a személyiségét, a tanítását, a szíve értékét, a megtestesült ígét stb.). Nem a matéria és a nevek számítanak, hanem a tartalom. A válasz pedig egyszerû. Nem ugyanazt értették meg Jézus tanításából. (szándékosan vagy nem szándékosan) A cégeknek meg jól jön a termékek megkülönböztetése és egyénre szabása. Én is megkérdezhetném, hogy mit számít, ha valaki keresztény vagy sem? (ha jó?)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!