Találatok a következő kifejezésre: Mi életed ajándéka Amiért (1 db)

Mi életed legnagyobb ajándéka? Amiért nem tettél semmit, hanem csak úgy kaptad a "sorstól"?

Ne pénzzel kifejezhet? javakban gondolkodj!

Legjobb válasz: A kisfiam! Egyáltalán nem volt tervezett baba, véletlenül "csúszott be", az apja nem is vállalja (mióta persze megszületett, mert elõtte még nagy volt a szája), de nem is baj, nekem õ a legnagyobb ajándék. Meg ami még nekem nagy ajándék a sorstól, hogy olyan nyelvérzékem van, hogy soha a büdös életbe nem kellett otthon nyelvórára készülnöm, mert amit a suliban mondtak, az berögzült (halál komoly, hogy sose tanultam angolra) és csak ötöseim voltak, és mindenféle tanulás, kínlódás nélkül érettségiztem angolból :) Na ennek nagyon örülök, mert tanulni utálok.

A kisfiam! Egyáltalán nem volt tervezett baba, véletlenül "csúszott be", az apja nem is vállalja (mióta persze megszületett, mert elõtte még nagy volt a szája), de nem is baj, nekem õ a legnagyobb ajándék. Meg ami még nekem nagy ajándék a sorstól, hogy olyan nyelvérzékem van, hogy soha a büdös életbe nem kellett otthon nyelvórára készülnöm, mert amit a suliban mondtak, az berögzült (halál komoly, hogy sose tanultam angolra) és csak ötöseim voltak, és mindenféle tanulás, kínlódás nélkül érettségiztem angolból :) Na ennek nagyon örülök, mert tanulni utálok.
Legnagyobb ajándék az életem!
ez költöi lesz. de szerintem az hogy megszülettem. hogy egy jó családba születtem. hogy rendes életet tudok élni (nem vagyok fogyatékos, beteg). talán a többi dologért már én is tettem valamit.
A "becsúszott" babáért semmit nem tettem, hogy legyen, mivel az aktus célja nem a gyereknemzés volt, hanem pusztán a szex. Így tényleg egy nem várt ajándk volt.
tehetséget kaptam valahonnan, és nem örököltem senkitõl...
A csaladom es a ferjem!
A nõvérem!!!
nekem még nem volt ilyen. Az hogy megszülettem, hát az nem túl nagy boldogság tekintve eddigi életemet. A páromért jelenleg is küzdõk, és mindig is fogok, a suliban nem vagyok egy osztályelsõ sem, rengeteget küzdök azért, hogy ne maradjak le túlságosan..., aképességeim (jó sportoló lehettem volna), pedig elszálltak, már bepótolhatatlan hátrányom van. Az egyetlen ajándékom a sorstól talán a tenger szeretete. Nem tudom miért, imádom, nme tudom, megmagyarázni, ne is kérdezze senki, egyszerûen csak boldoggá tesz a tudat, hogy néha úszhatok, merülhetek benne, vagy már a gondolatától is megnyugszom.
egy családért és egy férjért rengeteget kell tenni. ha nem teszel érte semmit akkor az egy kalap szar. az más kérdés hogy te ezt élvezed és szereted megtenni. de igen nagy feladat megfelelö szeretet adni és elfogadni. tolerálni minden családtagot...stb.....
Ezt az életet. :) Ezeket a tökjóarc szülõket, akik jól megvannak, szeretnek, figyelnek rám, nem sok mindent kell nélkülöznöm... A bátyámat, akit szintén komálok, és mindent megtudok vele beszélni, és nevetni is egy csomót. Ja, és az osztályomat, akikkel még van másfél évem, és tényleg nagyon szeretem õket. 13L
Az ÉLET önmagában ajándék, a maga örömeivel, bánatával, megprobáltatásaival, kihivásaival. Minél hamarabb ismerjük fel annálinkább fogjuk tudni értékelni.
Az, hogy összefutottam a mostanra már legjobb barátommal, akit a világon a legjobban szeretek.!!! nem tettem semmit azért, hogy összefutottunk :)
az igaz szerelmet kaptam, de sajnos a mi szerelmünk nem teljesülhet be ebben az életben, talán majd a következõben.
Hogy befolyásolhatom magam, és sok olyat látok, amit más nem! Beletudok teljesen mászni az emberek gondolataiba, és tudom, hogy segítsek nekik. Lelki okokra azt hiszem, mindig tudom mi a megoldás. És talán a hatodik érzék, de abba nem merek még teljesen bízni :S :)
A nevelés amit a 3 tesómmal a szüleinktõl kaptunk.Apukám elégedetten halt meg emmiatt./még sírok is/
Azt, hogy annak idején nem buktam meg matekérettségin, pedig segghülye voltam, komolyan fenyegetett a bukás. Totál a véletlennek volt köszönhetõ, én nem manipuláltam semmit. erre azóta is azt mondom, hogy a sors ajándéka volt.
A ferjem, akinel keresve sem talatam volna jobbat.
Ilyen nekem nincs .
A kérdező hozzászólása: Ez legfeljebb a lánynak...
hogy 22 centis.
A mostani barátom :) Egy fantasztikus srác és nagyon szeretem :) Ja és teljesen véletlenül találkoztunk az interneten :D
CSALÁDOM!!!!!!
Az én életem legszebb ajándéka, hogy megismertem a világ legjobb fõnökét, és annak unokáját. Ezáltal egy nagyszerû barátságot kaptam. Míg élek szeretni fogom õket.
Hogy még van anyukám:!!!
A kérdező hozzászólása: Az utolsó kommenttel egyetértek, még a véletlen babáért is tettél valamit. Ne írjatok filozófiai esszéket, ( én is tudom, hogyan "kéne" élni) olvassátok el a kérdést.Nem "mibõl lehet", hanem "mi"!
Az, hogy NÕNEK születtem...ezért hálás vagyok, mert ez nem akármilyen ajándék...rengeteg mindent kaptam ezzel együtt!Gyermekáldás, család összetartása, fõzés, a hajam :P ÉS a párom is egy ajándék..neten ismerkedtünk meg, valami a nick nevéhez vonzott, pedig nem tetszett túlságosan (a neve)!De csak, hogy megismertem...a többiért már tettem eleget (õ is) :D


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogyan éljek úgy, ha számomra semminek nincs értelme?

Nap mint nap előjön belőlem ez az érzés, mintha kiesnék a "szerepemből" és kívülállóként látnám magam és a világot. Ekkor rendkívül értelmetlen minden, de olyan szinten rossz ez az érzés, hogy már elviselhetetlen. Ezért nehezen végzem el a feladataimat a hétköznapokban és bár vannak céljaim, motivációm és hitem már nincs, ezért sorra mindent feladok.
Van aki hasonlót érez? Nem tudom mit lehet tenni, hogy lehet így élni.
24/L

3

Hogy szokjak le a gépezésről, játékokról?

Sokat szoktam gépezni,játszani rajta,ha nincs dolgom,de lehetne jobb is.. pl. kicsit csajozgatni meg ilyenek,kitűnő-jeles voltam mindig,de már félek most hogy mi lesz idén mert 9. osztályba megyek..és kb. 4-kor,5-kor érek haza,és elvileg 3-4 órákat kell tanulnom,mivel a megye legerősebb gimnáziuma..
Látom én hogy semmi haszna az egésznek a való életben,de hiába,valahogy muszáj lesz leszoknom róla,de akkor meg hiába vettem most egy új gépet direkt játékokra..
Eddig is beosztottam az időmet suli közben,remélem ez nem változik idén sem!!
Legkönnyebb módszer?Töröljem le a játékokat?
De akkor meg ott van,hogy van egy csomó jó játék amit ki lehetne pörgetni,vagy csak néhány játékkal játsszak akkor ha nincs más dolgom,vagy hétvégén,szünetekben?

3

Mit kérjek a 18. szulinapomra?

szulinap,ajandek

9

Hogyan motiváljam magam?

A helyzet a következő - kifejtem teljes terjedelmében a nézőpontom - remélem lesz aki végigolvassa a sok nyávogást :D
28 éves vagyok - és nem vagyok túl motivált hogy kezdjek az életemmel valamit.
Egyszerűen úgy érzem hogy a hagyományos út - tanulás, kemény munka, esetleg karrier, szorgalom
pozitív hozzáállás a munkához, az emberekhez - tévút, hazugság és nem működik - ebből nem fogok
egy szép házat venni, vagy szép kocsival járni, vagy elutazni valahova messzebbre - pl. Japánba, ami nagy álmom volna.
Már kis koromtól kezdve asztrofizikus akartam lenni, de mivel nem ment a matek elég jól -a bunkó
gimis matektanárom meg elvette tőle a kedvem teljesen - így mentem olyan szakra amit el tudtam
végezni - közgáz. Ez sem rossz, pénzügy-számvitelt tanultam, meg nyelvvizsgákat is letettem - két nyelvből felsőfok.
Szerettem tanulni, noha annyira nem érdekelt a dolog hogy erről álmodtam volna éjszaka, vagy hogy komolyabban vitázzak
évfolyamtársakkal egy adott témáról...de nem is volt ez gond. A gondok akkor kezdődtek amikor végeztem, és munkába
kellett volna állnom... nagyjából tudtam milyen meló volna nekem megfelelő a szakmában - és ez nem is lett
volna olyan egetrengető dolog (pl. kontroller), de egyszerűen nem jött össze semmi normális munka -
csak call centerek, meg shared service centerekben tudtam dolgozni - aki volt már ilyen helyeken
az tudja milyen undorító, sekélyes, betanított munkák ezek... sokszor váltottam - megtehettem, mert a nyelvtudásom
miatt könnyen felvettek más helyekre is -de az eredmény mindig ugyanaz volt...szar meló, átlagos, frusztrált emberekkel,
akikkel muszáj jópofizni, különben kinéznek a csapatból, és akkor már régen rossz.
Külföldön nem próbálkoztam, mert úgy voltam vele hogy releváns tapasztalat nélkül ott sem rúgok labdába...
az utolsó kitörési kísérletem kb. két éve volt - amikor egy újabb szar meló mellett, járni akartam egy egyetemi képzésre
- informatika szakra. Meg egy csajjal is járni akartam ugyanabban az időben. Az egészből az lett
hogy szerelmes lettem, mire a csaj dobott - így depresszióba estem, és a pszichiátrián kötöttem ki év végén - állás, és suli
nélkül. Gyógyszert szedtem - voltam több helyen is - végül skizotipiás személyiségzavart állapítottak meg nálam. Király.
Találtam újra állást - de a gyógyszertől nem bírtam felkelni - így hamar kirúgtak. Majd idén kijutottam Angliába egy nagy
multihoz - adminisztrációs munkát végeztem - de nem éreztem jól magam, ismét csak a gyógyszer miatt - nagyon nehezen keltem fel,
meg egész nap tompa és fáradt voltam. Így kb. 3 hónap múlva hazajöttem.
A gyógyszerrel leálltam, többé-kevéssbé helyrejöttem, vagy inkább: javultam. Közben két év telt el
a csaj akibe szerelmes lettem persze már rég összejött egy helyespasival...höhö.
A gond az hogy elvesztettem az elmúlt évek alatt valamit: A hitemet. A hitet hogy kemény munkával, szorgalommal
tanulással lehet eredményeket elérni. Én próbálkoztam, de nem ment a dolog.
Így most itt állok, 28 évesen, megint felvettek egy másik nagy egyetemre, megint info szakra,
most próbálok majd állást is keresni..de nagyon deja vu érzésem van, illetve nagyon nincs motivációm, és pénzem sem.
Unom már a mártírt játszani, aki dolgozik, a pénzét meg kajára, albira, meg sulira költi - és ennyi, slussz,
míg a sok kopasz, meg tetovált izomagy nagy BMW-kel, Audikkal, meg terepjárókkal furikázik az úton. Nekik hány diplomájuk van?
Hány idegen nyelvet beszélnek? Egy sem? Egyet sem? Akkor meg honnan van annyi pénzük? Mert miért is éri meg tanulni, gürcölni? Kinek éri meg
ha cserébe pénzt nem kapok? És ez nem csak itthon van így - az egész világ ebbe az irányba mozog. Lassan már ott tartunk hogy bármilyen
diplomás munkával csak bagó pénzt lehet keresni - és ebbe bele értem az orvosokat, mérnököket is.
Így a kérdés végül is az, hogy hogyan motiváljam magam, ilyen körülmények között?

1

Mik a kedvenc természetes és mesterséges illataid? Milyen érzéseket keresel az illatok segítségével?

Többet is lehet,akár parfümöt is,ahány kedvenced van:)
Az enyémek a frissen vágott fű,az orgona,az antikváriumok illata,a kávé,a dinnye illata,a dohos,nyirkos pinceszag,a fahéj,az eredeti bőrkabát szaga,az a kellemes,üde levegő természetes víz közelében,és a kiskutyák illata:)
Kedvenc pafümöm jelenleg a Hypnose(Lancome)de egyébként a friss,vagy a lágyan virágos illatokat kedvelem.
Azt hiszem a biztonság,és a szabadság érzését keresem a legjobban az illatokban.

3

Milyen módszert ajánlotok tanulásra?

A kávén és társain kívül,ami felébreszt és felfrissíti az agyat.

2

Nektek mi a legnagyobb félelmetek maga az életre nézve?

Nekem minden álmom, hogy boldog párkapcsolatba éljek (és öregedjek meg) a férjemmel, és legyen minimum két egészséges gyermekem, és ha ez nem adódna meg, még csak a lehetősége sem, hát attól nagyon félek.
18/L

11

Film, ami visszahozza az életkedvet, felébreszt, rámutat az élet szépségeire?

Ismertek ilyen filmet? Nekem a legfőbb kedvencem ilyen témában az Életrevalók.

3

Miért lehet ez, hogy nem szívesen megyek el egyedül boltba, visszatart egy érzés?

Nem szívesen megyek be egyedül itt a településemen egyik boltba se (kisebb boltok vannak csak). Mindig az az érzésem ott, hogy azt hiszik az eladók, pénztárosok, hogy el akarok lopni valamit, de ez ez érzés csak, lehet eszükbe se jut ilyesmi. Szóval, hogy bizalmatlanul tekintenek rám.
A másik, meg hogy attól tartok, hogy összetalálkozok olyan ismerősökkel, akikkel nem akarnék, vagy az anyám ismerőseivel, akiket én nem ismerek, csak ők engem, és elég félősnek gondolnak. Pedig ez nem félősség, én nem félek tőlük, hanem utálom őket valamiért.
De ezek az érzések csak ezen a településen vannak bennem, ahol lakok. Máshol jóval simábban bemegyek egy boltba, lazábban tudok az utcán is sétálni, nem zavar az emberek közelsége, csak itt a településemen.
Ezeknek mi lehet az oka, boltban miért van bennem olyan érzés, és miért utálhatom ennyire a településen élő embereket?

1

Mi értelme van élnem?

Nincs életcélom, nem érzem úgy, hogy érdemes lenne élnem. Sose volt sok barátom, most is öszzesen egy van, de mostanság alig találkozunk/beszélünk. Nagyon roszzul esik, hogy rajta kívül nincsenek normális emberi kapcsolataim, hiába próbálkozok, ráadásul, úgy érzem, hogy ő is kezd eltávolodni tőlem.
Régebben, egyrészt az hajtott előre, hogy ha próbálkozok, akkor majd csak találok barátokat, esetleg egy barátnőt, de már belefásultam, meguntam, hogy évek óta semmi sem változott, most is 'csak' egy barátom van senki más.
Beleuntam már, hogy lányokat hajkurászzak, feleslegesen, hogy hülyítsenek, vagy csak szimplán otthagyjanak 10 perc után az első (és utolsó) találkozáskor.
Meguntam, hogy szinte csak bántanak engem (szavakkal), hogy szinte nincs olyan, hogy úgy feküdjek le egy nap, hogy azt érezzem, hogy érdemes volt felkelnem, hogy vannak emberi kapcsolataim, és másnak is szüksége van rám, és nem csak nekem másokra.
Már nem érdekel, hogy lehet, hogy szebb jövőm lesz, hogy jobbá tehetem a jövőmet, hogy lehet boldog leszek, már nincs kedvem, energiám arra, hogy elviseljem a jelent egy szebb jövőkép miatt.
Igazából az egyetlen dolog, ami életben tart, hogy nem akarok fájdalmat, bűntudatot okozni a rokonaimnak, az egy szál barátomnak azzal, ha öngyilkos leszek.
Kérlek segítsetek, hogy találjak valami érdemes célt, ami értelmet adhat az életemnek!

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!