Találatok a következő kifejezésre: Miért voltak második világháborúban (3 db)

Miért voltak a második világháborúban haláltáborok?

Mi értelme volt annyi ember megölésének?

Legjobb válasz: A náci haláltáborok I. Ki beszél ma az örmények kiirtásáról? - tette fel a kérdést Hitler 1939. augusztus 22-én Obersalzbergben a német hadsereg vezetõi elõtt, s a következõ sokat idézett kijelentést tette: "A halálfejes egységekét készenlétbe helyeztem azzal a paranccsal, hogy kegyetlenül és együttérzés nélkül öljék meg a lengyel származású és nyelvû férfiakat, nõket, gyerekeket. Csak így juthatunk hozzá az élettérhez, amelyre szükségünk van." A gyilkosság a náci utópia megvalósításának elengedhetetlen eszköze lett, ennek terepéül a halálgyárakká alakított koncentrációs táborokat rendelték, az elsõdleges célcsoporttá pedig a zsidóságot kiáltották ki. Amikor a jogász Raphael Lemkin a genocídium - népirtás - fogalmát 1943-ban elõször használta, olyan megtervezett és rendszeres akcióra gondolt, amely egy népcsoport életlehetõségeit felszámolja, tagjait megsemmisíti. A nácik az európai zsidóság kétharmadát, az egész zsidó népesség egyharmadát kiirtották. A "végsõ megoldás" a sokmilliónyi zsidó népesség minden tagját célponttá tette - Hitler szerint el kellett tûnniük a Föld színérõl. A náci vezér a sztálingrádi katasztrófa elõestéjén is azt mondta propagandaminiszterének, Goebbelsnek: "nem szabad abbahagyni vagy szünetet tartani, míg egyetlen zsidó él Németországban." Így a zsidók sorsa, szenvedése mindazokkal a csoportokkal szemben egyedi, amelyek szintén a náci politika üldözöttjei voltak, és együtt raboskodtak és haltak meg a táborokban, legyenek azok lengyel és szovjet hadifoglyok, hazai politikai foglyok vagy Jehova tanúi. Végsõ megoldás A zsidók tömeges, erõszakos kitelepítésére alkalmazott "végsõ megoldás" (Endlösung) kifejezést 1940 júniusában használták elõször, s egyértelmûen a zsidó lakosság deportálását jelentette. Hamarosan feltûnt a "teljes megoldás" (Gesamtlösung) fogalom is - errõl például 1941. július 31.-i táviratában Heydrich tett említést. A Szovjetuniótól elfoglalt területekkel a Harmadik Birodalomhoz tartozó zsidók száma is ugrásszerûen megnõtt. Az 1942. januári wannsee-i konferencián tizenegymillió európai zsidó megsemmisítésérõl döntöttek, s ekkor már folytak a chlemnói haláltábor építkezési munkái. Goebbels 1942. március 27-én büszkén jegyezte be a naplójába: "Nincs még egy olyan kormány vagy rezsim, melynek módjában állna ennek a kérdésnek a világméretû megoldása." A haláltáborokról meglepõen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Hitler és náci gépezete kevés konkrét utasítást tartalmazó iratot hagyott hátra, így a történészek hiába várják annak az iratnak a felbukkanását, melyben Hitler lövetlenül a zsidók kiirtására utasítana. Hitler "bejelentésekkel kormányzott", s így a történészeknek a hitleri kódrendszert kell megfejteniük. Az elkövetõkrõl, a rendszer mûködtetõirõl viszont fennmaradt sok ezer folyóméternyi iratanyag. A szörnyûséges folyamat kis részekre történt felosztása biztosítatta, hogy az abban részt vevõk ne tekinthessék át az egész folyamatot. A "végsõ megoldás" technologizálása, a gáz, a vasúti közlekedés komoly szerepe, a nagy tömegek mozgatásának megszervezése is közrejátszott az elszemélytelenedésben. Ebben a "technológiai folyamatban" a végrehajtók számára, akik önmagukat "szakembereknek" tekintették, az áldozatok nem számítottak emberi lényeknek, és õszintén meglepõdtek, mikor a háború után tömeggyilkossággal vádolták õket. Haláltáborok Az akkurátus szakszerûséggel vezetett - a háború végén részben elpusztított - náci nyilvántartásból kirajzolódik a több száz tábor, köztük tucatnyi megsemmisítõtábor rendszere. Típusa szerint a tábor sokféle lehetett: koncentrációs tábor, munkatábor, megsemmisítõtábor, és a további utazásig a deportáltakat befogadó ideiglenes gyûjtõtábor. Habár az elnevezések a tábor funkcióját jelölik meg, a háború végére mindegyik tábor haláltáborrá vált, hiszen a foglyok gyilkolása, elpusztítása mindenhol folyt. Hans Mommsen "halmozódó radikalizálódásnak" nevezi azt a folyamatot, ahogy a háború elõrehaladtával a náci rendszer pusztító tendenciái felerõsödtek. A háború megkezdése elõtt a náci Németországnak még valamennyire fontos volt az ország nemzetközi megítélése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, ám az Európa erõd (Festung Europa) kialakulásával Németország elzárta magát a külvilágtól. A náci hatalomátvételkor Németországban felállított koncentrációs táborok "csak" internálótáborok voltak, ahol a náci hatalomnak különbözõ okokból nem tetszõ, a náci uralommal szembeszegülõ személyeket gyûjtötték össze, hogy elkülönítsék, és felügyelet alatt tartsák õket. Az ellenzéket nem politikai ellenzéknek tekintették, hanem bûnözõk gyülekezetének, egyet nem értésüket pedig tûzzel-vassal irtandó eretnekségként kezelték. Internálótáborba kerültek még a köztörvényes bûnözõk és olyan "antiszociális" egyének, mint a homoszexuálisok, romák, prostituáltak, munkakerülõk. 1938-ban 30 000 foglyot tartottak így fogva. A koncentrációs táborok célja nemcsak a bûnösök kivégzése volt, hanem a lassú halál elérése a fokozott testi, lelki leépülés útján. A halál csak az utolsó állomás, addig az idõt szenvedéssel és megaláztatással kell kitölteni - a táborok eszerint alakították ki saját világukat. A halálozási arány az idõ és a háború elõrehaladtával növekedett. A táborok száma is egyre nõtt, míg végül behálózták az egész Német Birodalmat. A háború elõtti idõszak három legnagyobb tábora a München közelében lévõ Dachau, a Weimar melletti Buchenwald és a Berlinhez közeli Sachsenhausen volt. A náci hatalom konszolidációjával Gross Rosen, Flossenburg, Neuengamme, Ravensbrück, az Anschluss után pedig a Linz melletti Mauthausen is rákerült a táborok térképére. A háború keleti kiterjesztésével Auschwitz, Treblinka, Sobibor, Maidenek, Belzek, Stutthof és a német területeken Natzweiler, Bergen-Belsen, Neubremm épült ki. Az egész hálózat 1945-re 15 nagy központi táborból és 900 kisebb egységbõl állt - a becslések szerint mintegy tízmillió halottal. A munkatáborokban a megszállt területek lakosságának és a szovjet hadifoglyoknak a munkáját használták Németország háborús hadipotenciáljának növelésére. 1939. szeptember 26-án például Lengyelország teljes zsidó lakosságát kényszermunkára kötelezték. A munkatáboroknak két típusa létezett 1942 végén: az ún. SS-táborok, melyek nagyobb gettók mellett, az SS irányítása alatt mûködtek, ahol a férfiak és a nõk különválasztva éltek, illetve az ún. gyári táborok, melyek magántulajdonú német cégek, vállalkozások irányítása és "gyári õrség" (Werkschutz) ellenõrzése alatt mûködtek. Itt a férfi és a nõi munkaerõ egy táborban lakott. Sok helyen a nõkkel is nehéz fizikai munkát végeztettek, mert a magáncégek lízingdíjat fizettek a munkaerõért, és a nõkért kevesebbet számított fel az SS. A munkatáborokban a munkaadó az elemi feltételeket biztosította, hogy a termelés érdekében a munkaerõ életben maradjon, míg a megsemmisítõtáborokban a foglyok dolgoztatásának célja a "munka általi megsemmisítés" volt - mindenfajta gazdasági racionalitás nélkül. Amikor 1941. október 23-án megtiltották a zsidók kivándorlását a Harmadik Birodalomból és a megszállt Európából, a fizikai és területi elszigetelés helyett a fizikai megsemmisítés lett a táborok elsõdleges célja. Ezután hozták létre az elsõ megsemmisítõtáborokat Lengyelországban. Himmler és Heidrich még 1939-ben létrehozta a Különleges Akciócsoportot (Einsatzgruppen) - négy egységét A, B, C, D betûkkel jelölték -, mely az SS-nek különálló és hatékony haderõt biztosított. Céljuk a keleti fronton elõrenyomuló hadsereg mögött a zsidók és a politikai komisszárok megsemmisítése volt, így e csoportok csökkentették a hadsereg szerepét az ilyen típusú feladatok végrehajtásában. Az A. csoport (Gruppe A) például Belorussziában 1942. január 31-éig 229 052 zsidót ölt meg. A feladat végrehajtása azonban lassú volt, és nagy pszichikai megterhelést rótt a végrehajtókra. Ekkor született a gázosító teherautó ötlete. Mindez technológiailag más minõséget jelentett az addigi eseti tömegmészárlásokkal szemben - ezzel a módszerrel egy-két tucat embert gyilkolhattak meg 10-15 perc alatt. Raul Hilberg szerint a náci hatalomátvétel és 1940 között 100 000 zsidót öltek meg. 1941-ben Lengyelország elfoglalásával a gettóba zárás embertelen körülményei, az alkalmankénti mészárlások és az Einsatztruppen tevékenysége miatt 1, 1 millió zsidó vesztette életét. 1942-ben már 2, 7 millió zsidót öltek meg a "végsõ megoldás" keretében idõközben kiépült megsemmisítõtáborokban. Az elsõ megsemmisítõtábor Chlemnóban kezdte meg mûködését 1941 decemberében, mikor a lódzi gettó lakosait gázosították el teherautókban. 1944 nyaráig, míg a Vörös Hadsereg fel nem szabadította a területet, 320 000 embert gyilkoltak meg egyedül ebben a táborban. További megsemmisítõtáborokat hoztak létre 1942 tavaszán Belzec Reinhard keretében, mely célul tûzte ki az összes zsidó megsemmisítését a lengyel területeken. Sobibor, Treblinka térségében 7 millió zsidót gyilkoltak meg szénmonoxiddal. A holttesteket az a Sonderkommando válogatta át és a pszichológiai problémákat is feloldotta, mely maga is foglyokból állt.

A náci haláltáborok I. Ki beszél ma az örmények kiirtásáról? - tette fel a kérdést Hitler 1939. augusztus 22-én Obersalzbergben a német hadsereg vezetõi elõtt, s a következõ sokat idézett kijelentést tette: "A halálfejes egységekét készenlétbe helyeztem azzal a paranccsal, hogy kegyetlenül és együttérzés nélkül öljék meg a lengyel származású és nyelvû férfiakat, nõket, gyerekeket. Csak így juthatunk hozzá az élettérhez, amelyre szükségünk van." A gyilkosság a náci utópia megvalósításának elengedhetetlen eszköze lett, ennek terepéül a halálgyárakká alakított koncentrációs táborokat rendelték, az elsõdleges célcsoporttá pedig a zsidóságot kiáltották ki. Amikor a jogász Raphael Lemkin a genocídium - népirtás - fogalmát 1943-ban elõször használta, olyan megtervezett és rendszeres akcióra gondolt, amely egy népcsoport életlehetõségeit felszámolja, tagjait megsemmisíti. A nácik az európai zsidóság kétharmadát, az egész zsidó népesség egyharmadát kiirtották. A "végsõ megoldás" a sokmilliónyi zsidó népesség minden tagját célponttá tette - Hitler szerint el kellett tûnniük a Föld színérõl. A náci vezér a sztálingrádi katasztrófa elõestéjén is azt mondta propagandaminiszterének, Goebbelsnek: "nem szabad abbahagyni vagy szünetet tartani, míg egyetlen zsidó él Németországban." Így a zsidók sorsa, szenvedése mindazokkal a csoportokkal szemben egyedi, amelyek szintén a náci politika üldözöttjei voltak, és együtt raboskodtak és haltak meg a táborokban, legyenek azok lengyel és szovjet hadifoglyok, hazai politikai foglyok vagy Jehova tanúi. Végsõ megoldás A zsidók tömeges, erõszakos kitelepítésére alkalmazott "végsõ megoldás" (Endlösung) kifejezést 1940 júniusában használták elõször, s egyértelmûen a zsidó lakosság deportálását jelentette. Hamarosan feltûnt a "teljes megoldás" (Gesamtlösung) fogalom is - errõl például 1941. július 31.-i táviratában Heydrich tett említést. A Szovjetuniótól elfoglalt területekkel a Harmadik Birodalomhoz tartozó zsidók száma is ugrásszerûen megnõtt. Az 1942. januári wannsee-i konferencián tizenegymillió európai zsidó megsemmisítésérõl döntöttek, s ekkor már folytak a chlemnói haláltábor építkezési munkái. Goebbels 1942. március 27-én büszkén jegyezte be a naplójába: "Nincs még egy olyan kormány vagy rezsim, melynek módjában állna ennek a kérdésnek a világméretû megoldása." A haláltáborokról meglepõen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Hitler és náci gépezete kevés konkrét utasítást tartalmazó iratot hagyott hátra, így a történészek hiába várják annak az iratnak a felbukkanását, melyben Hitler lövetlenül a zsidók kiirtására utasítana. Hitler "bejelentésekkel kormányzott", s így a történészeknek a hitleri kódrendszert kell megfejteniük. Az elkövetõkrõl, a rendszer mûködtetõirõl viszont fennmaradt sok ezer folyóméternyi iratanyag. A szörnyûséges folyamat kis részekre történt felosztása biztosítatta, hogy az abban részt vevõk ne tekinthessék át az egész folyamatot. A "végsõ megoldás" technologizálása, a gáz, a vasúti közlekedés komoly szerepe, a nagy tömegek mozgatásának megszervezése is közrejátszott az elszemélytelenedésben. Ebben a "technológiai folyamatban" a végrehajtók számára, akik önmagukat "szakembereknek" tekintették, az áldozatok nem számítottak emberi lényeknek, és õszintén meglepõdtek, mikor a háború után tömeggyilkossággal vádolták õket. Haláltáborok Az akkurátus szakszerûséggel vezetett - a háború végén részben elpusztított - náci nyilvántartásból kirajzolódik a több száz tábor, köztük tucatnyi megsemmisítõtábor rendszere. Típusa szerint a tábor sokféle lehetett: koncentrációs tábor, munkatábor, megsemmisítõtábor, és a további utazásig a deportáltakat befogadó ideiglenes gyûjtõtábor. Habár az elnevezések a tábor funkcióját jelölik meg, a háború végére mindegyik tábor haláltáborrá vált, hiszen a foglyok gyilkolása, elpusztítása mindenhol folyt. Hans Mommsen "halmozódó radikalizálódásnak" nevezi azt a folyamatot, ahogy a háború elõrehaladtával a náci rendszer pusztító tendenciái felerõsödtek. A háború megkezdése elõtt a náci Németországnak még valamennyire fontos volt az ország nemzetközi megítélése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, ám az Európa erõd (Festung Europa) kialakulásával Németország elzárta magát a külvilágtól. A náci hatalomátvételkor Németországban felállított koncentrációs táborok "csak" internálótáborok voltak, ahol a náci hatalomnak különbözõ okokból nem tetszõ, a náci uralommal szembeszegülõ személyeket gyûjtötték össze, hogy elkülönítsék, és felügyelet alatt tartsák õket. Az ellenzéket nem politikai ellenzéknek tekintették, hanem bûnözõk gyülekezetének, egyet nem értésüket pedig tûzzel-vassal irtandó eretnekségként kezelték. Internálótáborba kerültek még a köztörvényes bûnözõk és olyan "antiszociális" egyének, mint a homoszexuálisok, romák, prostituáltak, munkakerülõk. 1938-ban 30 000 foglyot tartottak így fogva. A koncentrációs táborok célja nemcsak a bûnösök kivégzése volt, hanem a lassú halál elérése a fokozott testi, lelki leépülés útján. A halál csak az utolsó állomás, addig az idõt szenvedéssel és megaláztatással kell kitölteni - a táborok eszerint alakították ki saját világukat. A halálozási arány az idõ és a háború elõrehaladtával növekedett. A táborok száma is egyre nõtt, míg végül behálózták az egész Német Birodalmat. A háború elõtti idõszak három legnagyobb tábora a München közelében lévõ Dachau, a Weimar melletti Buchenwald és a Berlinhez közeli Sachsenhausen volt. A náci hatalom konszolidációjával Gross Rosen, Flossenburg, Neuengamme, Ravensbrück, az Anschluss után pedig a Linz melletti Mauthausen is rákerült a táborok térképére. A háború keleti kiterjesztésével Auschwitz, Treblinka, Sobibor, Maidenek, Belzek, Stutthof és a német területeken Natzweiler, Bergen-Belsen, Neubremm épült ki. Az egész hálózat 1945-re 15 nagy központi táborból és 900 kisebb egységbõl állt - a becslések szerint mintegy tízmillió halottal. A munkatáborokban a megszállt területek lakosságának és a szovjet hadifoglyoknak a munkáját használták Németország háborús hadipotenciáljának növelésére. 1939. szeptember 26-án például Lengyelország teljes zsidó lakosságát kényszermunkára kötelezték. A munkatáboroknak két típusa létezett 1942 végén: az ún. SS-táborok, melyek nagyobb gettók mellett, az SS irányítása alatt mûködtek, ahol a férfiak és a nõk különválasztva éltek, illetve az ún. gyári táborok, melyek magántulajdonú német cégek, vállalkozások irányítása és "gyári õrség" (Werkschutz) ellenõrzése alatt mûködtek. Itt a férfi és a nõi munkaerõ egy táborban lakott. Sok helyen a nõkkel is nehéz fizikai munkát végeztettek, mert a magáncégek lízingdíjat fizettek a munkaerõért, és a nõkért kevesebbet számított fel az SS. A munkatáborokban a munkaadó az elemi feltételeket biztosította, hogy a termelés érdekében a munkaerõ életben maradjon, míg a megsemmisítõtáborokban a foglyok dolgoztatásának célja a "munka általi megsemmisítés" volt - mindenfajta gazdasági racionalitás nélkül. Amikor 1941. október 23-án megtiltották a zsidók kivándorlását a Harmadik Birodalomból és a megszállt Európából, a fizikai és területi elszigetelés helyett a fizikai megsemmisítés lett a táborok elsõdleges célja. Ezután hozták létre az elsõ megsemmisítõtáborokat Lengyelországban. Himmler és Heidrich még 1939-ben létrehozta a Különleges Akciócsoportot (Einsatzgruppen) - négy egységét A, B, C, D betûkkel jelölték -, mely az SS-nek különálló és hatékony haderõt biztosított. Céljuk a keleti fronton elõrenyomuló hadsereg mögött a zsidók és a politikai komisszárok megsemmisítése volt, így e csoportok csökkentették a hadsereg szerepét az ilyen típusú feladatok végrehajtásában. Az A. csoport (Gruppe A) például Belorussziában 1942. január 31-éig 229 052 zsidót ölt meg. A feladat végrehajtása azonban lassú volt, és nagy pszichikai megterhelést rótt a végrehajtókra. Ekkor született a gázosító teherautó ötlete. Mindez technológiailag más minõséget jelentett az addigi eseti tömegmészárlásokkal szemben - ezzel a módszerrel egy-két tucat embert gyilkolhattak meg 10-15 perc alatt. Raul Hilberg szerint a náci hatalomátvétel és 1940 között 100 000 zsidót öltek meg. 1941-ben Lengyelország elfoglalásával a gettóba zárás embertelen körülményei, az alkalmankénti mészárlások és az Einsatztruppen tevékenysége miatt 1, 1 millió zsidó vesztette életét. 1942-ben már 2, 7 millió zsidót öltek meg a "végsõ megoldás" keretében idõközben kiépült megsemmisítõtáborokban. Az elsõ megsemmisítõtábor Chlemnóban kezdte meg mûködését 1941 decemberében, mikor a lódzi gettó lakosait gázosították el teherautókban. 1944 nyaráig, míg a Vörös Hadsereg fel nem szabadította a területet, 320 000 embert gyilkoltak meg egyedül ebben a táborban. További megsemmisítõtáborokat hoztak létre 1942 tavaszán Belzec Reinhard keretében, mely célul tûzte ki az összes zsidó megsemmisítését a lengyel területeken. Sobibor, Treblinka térségében 7 millió zsidót gyilkoltak meg szénmonoxiddal. A holttesteket az a Sonderkommando válogatta át és a pszichológiai problémákat is feloldotta, mely maga is foglyokból állt.
Olvasd el és akkor megérted hogy miért voltak a haláltáborok :)
Nem voltak. Vagyis nem halál, hanem munkatáborok voltak. Az hogy meghalt bennük 300ezer ember csak következmény volt, nem elõre tervezett dolog.
A nácik totál biztos ember irtás vittek véghez ezekben a táborokban !
Semmi. Egyszerûen néhány ember (vagyis 1) eldegenerálódott agyának szüleménye volt a 20. század legnagyobb tragédiájának oka.
A kérdező hozzászólása: Köszi a kimerítõ választ!
Rober Merle: Mesterségem a halál Ezt olvasd el!

Miért voltak a második világháború során olasz tengerlattjárók is az Atlanti-óceánon?

Legjobb válasz: Mit értek volna vele,ha egy hegy tetejére küldik õket tengeralattjáróval?A tengeralattjárónak a vízben a helye,vízre tették oszt hagy úszkáljon!Aztán meg eljutott az Atlanti óceánig is!Ennek ez a menete!

Mit értek volna vele, ha egy hegy tetejére küldik õket tengeralattjáróval?A tengeralattjárónak a vízben a helye, vízre tették oszt hagy úszkáljon!Aztán meg eljutott az Atlanti óceánig is!Ennek ez a menete!
Tengelyhatalmak: Németország (1945-ig), Olaszország (1943-ig), Japán (1945-ig), Románia (1944-ig), Bulgária (1944-ig), Magyarország (1945-ig) A tengelyhatalmak szövetségese: Finnország A tengelyhatalmak közvetlen irányítása alatt: Szlovákia, Horvátország, Vichy Franciaország, Sziám (Thaiföld), Mandzsukuo (Mandzsúria) A tengelyhatalmak támogatói: Spanyolország, Portugália Olaszország már 1943 ban ( titokban?)kilépett a "tengelyhatalmak" közül, és éppen az õ tengeralattjárójuk süllyesztette el M.o elsõ és egyetlen hadihajóját, a Szent Istvánt.
*facepalm* A Szent Istvánt 1918. június 10-én süllyesztették el, MAS gyorsnaszádok (MAS 15, és MAS21) A gyorsnaszádok NEM tengeralattjárók, hanem felfegyverzett "motorcsónakok". Ergo még a világháborút se sikerült eltalálni... http://hu.wikipedia.org/wiki/SMS_Szent_István Lábjegyzet: a Szent István egy Tegetthoff osztályú csatahajó volt, monarchia beli, 3 testvérhajóval. Így még az is picit erõs állításnak tûnik, hogy Magyarország elsõ, és egyetlen csatahajója - bár tény, a többi nem viselt magyar nevet...
Az olaszok gúnyneve.
Mert szövetségesei voltak a németeknek, így nem egy közös akciójuk volt.
Németország, Olaszország, Japán---> Tengely hatalmak USA, Anglia, Szovjetunió----> Szövetségesek Logikus, hogy Olasz tengeralattjárók hogy kerülnek az Atlanti-óceánra...
A kérdező hozzászólása: Kik azok a digók?
A digóknak is segítettek a Balkánon.
Még a tengely szövetségese volt Irak és a Wang Ching Wei Kína is. Tulajdonképpen Irán is annak mondható.

Miért mondják a németekre mindig, hogy végtelenül gonoszak voltak a második világháborúban, ha a jó oldalon álltak?

Egy magyarnak ezt nem kell elmagyarázni (kárpótlás, országcsonkítás miatt álltunk mi a jó oldalon). Az ellenség csak haszonlesésb?l kezdte a háborút (Anglia, Franciaország, USA), és sokkal kegyetlenebb volt (atombombák, városok bombázása, megtorlások). És hát nehéz elhinni, hogy a németek egyik percr?l a másikra váltak olyan civilizálttá, mint amilyenek most...

Legjobb válasz: Kónézsi te ojan hüje vagy, hogy az má fáj.

Kónézsi te ojan hüje vagy, hogy az má fáj.
Nem a németekre mondják, hanem az usára.
"Meg az egyéb népirtásokat. Meg a sokezres politikai gyilkosságokat. Meg a háború kirobbantását." És ezek közül méket nem tod elmondani a usára?
És mennyivel kevesebb áldozata volt.
Kérdezõ: számolj szivi :) számolj, kutass mert valamit nagyon rosszul tudsz :)
azért mert Hitler maga volt a SÁTÁN! nem gyõzzük nyomatékosítani! Pokol bugyraiban forralta ördögi terveit miként lehetett kínok kínjaival elszappanosítani az összes zsidót! és közbe csak nevetett és zsidóvért ivott reggelire! Kohn Ézsi
"Hát, ha leszámítjuk a holokausztot...." Meg az egyéb népirtásokat. Meg a sokezres politikai gyilkosságokat. Meg a háború kirobbantását.
Hát, ha leszámítjuk a holokausztot....
Kérdezõ, te vagy nagyon gyerek vagy még, vagy szándékosan provokálsz. Nem a német nép volt gonosz, hanem a nácik. Hitler õrülete végül a német népre mérte a legszörnyûbb csapást, a sok milliónyi elesett katona, legyilkolt civil, megerõszakolt nõ, hazájából, szülõföldjérõl elüldözött német lakos, porba bombázott szép városok révén. Tudod, az inga visszafelé lendült egy idõ után. Ráadásul Hitler még csak olyan zseni sem volt, mint azt azt az itteni netnácik szeretik elhitetni. Az angol városok terrorbombázása például az egyik legostobább tette volt, semmi mást nem ért el vele, mint az angol nép egészét az amúgy utált Churchill mellé állította, más választást nem hagyva számukra, mint az elkeseredett ellenállást. Aztán Coventry és London szétbombázása majd Drezda, Hamburg és más német városok elpusztítása formájában persze a németekre hullott vissza. A háborút még csak nem is a német nép akarta, egyedül Hitler beteges agyából következett. Hitlert azért istenítették eleinte, mivel látszólag békésen, vértelenül hozta helyre a Versailles-i béke németeket sújtó igazságtalanságait. Amikor a Vörös Hadsereg beszabadult Németországba és Közép-Európába, valóban sokszor vadállati kegyetlenséggel viselkedett, de csak azt adta vissza, amit a németek is mûveltek korábban az õ hazájában. Aki szelet vet, vihart arat.
"Sõt a WTC-t is Bush rombolta le egyedül Monica Lewinsky segítette." Anyád!
17:38 Igazad van. En pld ubermentsh vagyok, te meg csak korcs.
17:33-nak Nahat! Ez igaz!? A szovetseges nemetek nem eroszakoltak meg a szovetsegeseik asszonyait lanyait?! IGAZI URIEMBEREK!
"A holokauszt tényleg rossz pont lehet, már ha minden embert egyenlõnek tartunk." Mér tartanánk egyenlõnek?
Kónézsir mérnem tilcsákki? hüje mint a fõd
WTC se értem hogy hogy a rákba haltak meg 3.000-en amikor ott papíron 50.000-ren dolgoztak?
17:48-nak Csak szeretned - de tudod, ott en is ott leszek.
Azért lettek a Németek gonosznak beállítva, mert a zsidóknak, szovjeteknek, amerikaiaknak, ez volt az érdeke.Törvényesen, a nyilvánosság elõtt nincs bizonyítva a szándékos népírtás, csak hamis tanuvallomás alapján.Persze az is igaz, hogy õk robbantották ki a háborút, ebben vétkesek, mint minden háborút kirobbantó ország.Ilyen sok van.
, , Törvényesen, a nyilvánosság elõtt nincs bizonyítva a szándékos népírtás, csak hamis tanuvallomás alapjá" De. A tanúvallomások nem hamisak. Akkor sem, ha sokan azt állítjátok , hogy hamisak. A fénykép és filmfelvételek minden bíróság elõtt döntõ bizonyítéknak számítanának, de említhetnék mást is.
Háborúban olyan hogy "jó" oldal... Vicces...
, , De. A tanúvallomások nem hamisak. Akkor sem, ha sokan azt állítjátok , hogy hamisak. A fénykép és filmfelvételek minden bíróság elõtt döntõ bizonyítéknak számítanának, de említhetnék mást is., , Ne feledd hogy a kurucinfo túllépet az ilyen elavult bizonyítási formákon, és leleplezték a zsidó-amerikai-szabadkõmûves összeesküvést, melynek célja hogy szétverje a dübörgõ magyar gazdaságot és zsinagógává tegye a Mátyás templomot és mekivé a Szent István Bazilikát!
én odáig birtam ezt olvasni: A holokauszt tényleg rossz pont lehetett, már ha minden embert egyenlõnek tartunk... kérdezõ???!! már mér ne tartanánk minden embert egyenlõnek? amugy meg baromságokat írsz.. az hogy más elkövet valamit az nem mentesíti németországot. németország az agressziv külpolitikájával kirobbantotta a második vh-t, majd több millió embert öltek meg ( civileket!!!) jó oldalon álltak? alapból mi dönti el mi a jó oldal.. ami nekünk jó, az másnak nem az. ki dönti el melyik szemszögbõl kell nézni? ha a bünöket nézzük németország és szovjetunió versengenek az elsõ helyért..
A Kohn Ézsi nevet alairo "ember" szegyellje magt!
nekem még nagyanyám mondta hogy amikor a németek jöttek be azok igazi "úriemberek" voltak a lányokkal, nõkkel. Az oroszok elõl meg bújtatni kellet a 10 évnél idõsebbeket lányokat. Amúgy kíváncsi lennék hogy az a nagyon jó indulatú jóakaró amerika hány õslakost irtott ki. Meg ma is mennyi energiaforrást lop el más országoktól.
Kohn Ézsi szegyeld magad!!!
A kérdező hozzászólása: Igen, de a holokauszt még mindig szebb halál volt, mint az atombomba, vagy városok földig bombázása.
A kérdező hozzászólása: A holokauszt tényleg rossz pont lehet, már ha minden embert egyenlõnek tartunk. Amúgy az áldozatok száma kérdéses, úgy 1-2 millió lehetett, a szövetségesekéi max. 1 millió. De csak szovjet hadifogolyból 3 millió halt meg összehasonlításként.
Milyen bombázásokról beszélsz? London bombázásáról V1-el való támadásáról?Mégis ki az istennyila kezdte a háborút?Nem a japánok támadták meg az amerikai flottát? Ez miféle megállapítás mikor valaki elindít egy pusztító háborút és akkor még õt mosdatják? A Duna hidakat ki és miért robbantotta fel teljesen feleslegesen mint az állat? És arról hallottál e hogy az oroszok Budapest ostrománál kímélték a várost ezáltal a veszteségeik nagyobbak voltak? Ki volt akkor a kultúrált és ki a barbár? A németek maguk bevallták hogy barbárok! Barbarossa terv? Tudod hogy a barbár a szakállasokról kapta a nevét? Milyen tanárod volt neked? Hazug? Vaagy honnan vetted ezt a szemléletet? Miért vannak a sorozatos történelmi hazugságok? Én végigéltem a háborút és az utána következõ éveket hihetetlen mennyi hazugságot hallottam ezekrõl az idõkrõl pedig én ott voltam és tapasztaltam, és láttam és nem voltam a Pártnak tagja nem kedveltem soha az elvakult embereket.
A kérdezõ tudatlan, most üljön le, egy fél órát olvasson a II. vh-ról és addig ne írjon ide semmit!
És a németek is ráizgultak akkoriban az atomkutatásokra, csak nekik nem jött össze -.-
"És ezek közül méket nem tod elmondani a usára?" Sõt a WTC-t is Bush rombolta le egyedül Monica Lewinsky segítette. Pearl Harbournál az amerikaiak saját magukat támadták meg! Amilyen ganék! És voltak olyan mocskosak az amerikaiak hogy megállították a délszláv háborút amivel magyarországot is védték! Megköszönted nekik? Vagy te nem olyan vagy? Neked az természetes hogy az amerikaiak fiai haltak meg a délszláv háborúban a te biztonságodért? Arra jók voltak?
A történelmet a gyõztesek írják. Egyik sem volt kevésbé kegyetlen a másiknál, csak épp a módszereik tértek el...
Te kis vakarcs, azt mondod, hogy a magyarok a jó oldalon álltak, mert területi követelések, stb? Talán a magyar politikusok álltak azon az oldalon. Két nagybátyámat, és apámat, szép szál, okos magyar embereket vittek a mennyországi Magyarország jelszóval orosz földre, vágóhídra.Apám jött haza egyedül, két testvére vált semmivé. Nagyanyám lelke velük halt. Ne magyarázz itt nekem jó oldalról, civilizációról. Németek csicskása politikusok húsdarálóztak jó magyarokat. Aki az ország határait tologatná ide-oda, menjen személyesen a vérét a határra önteni, ne másokat küldjön. Nekem nem civilizált és végtelenül gonosz egy ember, egy ország, amelyik más húsát vagdostatja ás más országának lakóit öldösi halomra.
A történelmet mindig a gyõztesek írják. Ezért a múlt mindig változik csak a jövõ a biztos.
"És a németek is ráizgultak akkoriban az atomkutatásokra, csak nekik nem jött össze " És tudod azt is hogy miért nem jött össze nekik? A Norvég partizánok sokat tettek azért mert a hazájuk gyalázatos megtámadásáért avval álltak bosszút hogy megakadályozták a Német atomkutatások elõrehaladását. Rjükani-tó
London melyik fél bombázta? Melyik ország ölte halomra a cseh falu lakosait? Hitlernek nem is volt atombombája, de elhiheted, hogy bevetette volna. Akár Berlinben is, ha a helyzet úgy kívánja. Nem a németek voltak végtelenül gonoszok, nem hanem a vezetõk. Azok, akik ilyen parancsokat kiadtak. Arról a tényrõl meg nem szabad megfeledkezni, hogy Németország indította a háborút.
A háború alapból egy sz*r megoldás a dolgokra, mindegy hogy USA vagy oroszok vagy németek.
"áldozatok száma kérdéses, úgy 1-2 millió lehetett"köhököhö h hogy mondtad? A Holokauszt™ és a Faszizmus áldozatainak száma jelenleg: 29341301092 Gigabájt! Kohn Ézsi
Ha a tengelyhatalmiak nem tamadjak meg szovjetuniot, az tamadott volna, csak miutan rendbeszedte magat a finn botlas utan. Tehat nem kell a komcsi megszallast az akkori magyar politikusokra fogni. Es meg csodalom, hogy egyesek hisznek a holokausztban. Pl. semmilyen foton nincs elgazositasokrol, csak csontsovany hullakrol, amiket ennyi erovel egy jeti olt meg. Azt sem ertem, hogy az elejen auschwitzban a zuhanyrozsakbol jott a gaz, aztan a kemenyen dobtak at. Az sem vilagos nekem, h csinaltak a gonosz naczifasisztak, h az elgazositas utan 5(!!!!) perce mar nyugodtan pakoltak ki a hullakat. Raadasul vedofelszereles nelkul! Pont mostanaban volt, valami tavol-keleti orszagban, h olyasmi gaz keletkezett, mint anno a 40-es evekben hasznaltak gazositasokra, csak most a tuzolto vedofelszerelesben, maszkban rosszul lett, es korghazba kellett vinni. + meg 50meterre allt attol az ajtototol, ahhonan jott az a gaz. Barcsak azt is megtudhatnam, h az auschwitzi volt taborparancsnok nurnbegben mert allitota azt, miszerint 4millio zsidot oltek meg ott, most meg 1.1milliorol beszelnek a "torteneszek"

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!