Találatok a következő kifejezésre: Miért voltak második (10 db)

Miért voltak a második világháborúban haláltáborok?

Mi értelme volt annyi ember megölésének?

Legjobb válasz: A náci haláltáborok I. Ki beszél ma az örmények kiirtásáról? - tette fel a kérdést Hitler 1939. augusztus 22-én Obersalzbergben a német hadsereg vezetõi elõtt, s a következõ sokat idézett kijelentést tette: "A halálfejes egységekét készenlétbe helyeztem azzal a paranccsal, hogy kegyetlenül és együttérzés nélkül öljék meg a lengyel származású és nyelvû férfiakat, nõket, gyerekeket. Csak így juthatunk hozzá az élettérhez, amelyre szükségünk van." A gyilkosság a náci utópia megvalósításának elengedhetetlen eszköze lett, ennek terepéül a halálgyárakká alakított koncentrációs táborokat rendelték, az elsõdleges célcsoporttá pedig a zsidóságot kiáltották ki. Amikor a jogász Raphael Lemkin a genocídium - népirtás - fogalmát 1943-ban elõször használta, olyan megtervezett és rendszeres akcióra gondolt, amely egy népcsoport életlehetõségeit felszámolja, tagjait megsemmisíti. A nácik az európai zsidóság kétharmadát, az egész zsidó népesség egyharmadát kiirtották. A "végsõ megoldás" a sokmilliónyi zsidó népesség minden tagját célponttá tette - Hitler szerint el kellett tûnniük a Föld színérõl. A náci vezér a sztálingrádi katasztrófa elõestéjén is azt mondta propagandaminiszterének, Goebbelsnek: "nem szabad abbahagyni vagy szünetet tartani, míg egyetlen zsidó él Németországban." Így a zsidók sorsa, szenvedése mindazokkal a csoportokkal szemben egyedi, amelyek szintén a náci politika üldözöttjei voltak, és együtt raboskodtak és haltak meg a táborokban, legyenek azok lengyel és szovjet hadifoglyok, hazai politikai foglyok vagy Jehova tanúi. Végsõ megoldás A zsidók tömeges, erõszakos kitelepítésére alkalmazott "végsõ megoldás" (Endlösung) kifejezést 1940 júniusában használták elõször, s egyértelmûen a zsidó lakosság deportálását jelentette. Hamarosan feltûnt a "teljes megoldás" (Gesamtlösung) fogalom is - errõl például 1941. július 31.-i táviratában Heydrich tett említést. A Szovjetuniótól elfoglalt területekkel a Harmadik Birodalomhoz tartozó zsidók száma is ugrásszerûen megnõtt. Az 1942. januári wannsee-i konferencián tizenegymillió európai zsidó megsemmisítésérõl döntöttek, s ekkor már folytak a chlemnói haláltábor építkezési munkái. Goebbels 1942. március 27-én büszkén jegyezte be a naplójába: "Nincs még egy olyan kormány vagy rezsim, melynek módjában állna ennek a kérdésnek a világméretû megoldása." A haláltáborokról meglepõen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Hitler és náci gépezete kevés konkrét utasítást tartalmazó iratot hagyott hátra, így a történészek hiába várják annak az iratnak a felbukkanását, melyben Hitler lövetlenül a zsidók kiirtására utasítana. Hitler "bejelentésekkel kormányzott", s így a történészeknek a hitleri kódrendszert kell megfejteniük. Az elkövetõkrõl, a rendszer mûködtetõirõl viszont fennmaradt sok ezer folyóméternyi iratanyag. A szörnyûséges folyamat kis részekre történt felosztása biztosítatta, hogy az abban részt vevõk ne tekinthessék át az egész folyamatot. A "végsõ megoldás" technologizálása, a gáz, a vasúti közlekedés komoly szerepe, a nagy tömegek mozgatásának megszervezése is közrejátszott az elszemélytelenedésben. Ebben a "technológiai folyamatban" a végrehajtók számára, akik önmagukat "szakembereknek" tekintették, az áldozatok nem számítottak emberi lényeknek, és õszintén meglepõdtek, mikor a háború után tömeggyilkossággal vádolták õket. Haláltáborok Az akkurátus szakszerûséggel vezetett - a háború végén részben elpusztított - náci nyilvántartásból kirajzolódik a több száz tábor, köztük tucatnyi megsemmisítõtábor rendszere. Típusa szerint a tábor sokféle lehetett: koncentrációs tábor, munkatábor, megsemmisítõtábor, és a további utazásig a deportáltakat befogadó ideiglenes gyûjtõtábor. Habár az elnevezések a tábor funkcióját jelölik meg, a háború végére mindegyik tábor haláltáborrá vált, hiszen a foglyok gyilkolása, elpusztítása mindenhol folyt. Hans Mommsen "halmozódó radikalizálódásnak" nevezi azt a folyamatot, ahogy a háború elõrehaladtával a náci rendszer pusztító tendenciái felerõsödtek. A háború megkezdése elõtt a náci Németországnak még valamennyire fontos volt az ország nemzetközi megítélése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, ám az Európa erõd (Festung Europa) kialakulásával Németország elzárta magát a külvilágtól. A náci hatalomátvételkor Németországban felállított koncentrációs táborok "csak" internálótáborok voltak, ahol a náci hatalomnak különbözõ okokból nem tetszõ, a náci uralommal szembeszegülõ személyeket gyûjtötték össze, hogy elkülönítsék, és felügyelet alatt tartsák õket. Az ellenzéket nem politikai ellenzéknek tekintették, hanem bûnözõk gyülekezetének, egyet nem értésüket pedig tûzzel-vassal irtandó eretnekségként kezelték. Internálótáborba kerültek még a köztörvényes bûnözõk és olyan "antiszociális" egyének, mint a homoszexuálisok, romák, prostituáltak, munkakerülõk. 1938-ban 30 000 foglyot tartottak így fogva. A koncentrációs táborok célja nemcsak a bûnösök kivégzése volt, hanem a lassú halál elérése a fokozott testi, lelki leépülés útján. A halál csak az utolsó állomás, addig az idõt szenvedéssel és megaláztatással kell kitölteni - a táborok eszerint alakították ki saját világukat. A halálozási arány az idõ és a háború elõrehaladtával növekedett. A táborok száma is egyre nõtt, míg végül behálózták az egész Német Birodalmat. A háború elõtti idõszak három legnagyobb tábora a München közelében lévõ Dachau, a Weimar melletti Buchenwald és a Berlinhez közeli Sachsenhausen volt. A náci hatalom konszolidációjával Gross Rosen, Flossenburg, Neuengamme, Ravensbrück, az Anschluss után pedig a Linz melletti Mauthausen is rákerült a táborok térképére. A háború keleti kiterjesztésével Auschwitz, Treblinka, Sobibor, Maidenek, Belzek, Stutthof és a német területeken Natzweiler, Bergen-Belsen, Neubremm épült ki. Az egész hálózat 1945-re 15 nagy központi táborból és 900 kisebb egységbõl állt - a becslések szerint mintegy tízmillió halottal. A munkatáborokban a megszállt területek lakosságának és a szovjet hadifoglyoknak a munkáját használták Németország háborús hadipotenciáljának növelésére. 1939. szeptember 26-án például Lengyelország teljes zsidó lakosságát kényszermunkára kötelezték. A munkatáboroknak két típusa létezett 1942 végén: az ún. SS-táborok, melyek nagyobb gettók mellett, az SS irányítása alatt mûködtek, ahol a férfiak és a nõk különválasztva éltek, illetve az ún. gyári táborok, melyek magántulajdonú német cégek, vállalkozások irányítása és "gyári õrség" (Werkschutz) ellenõrzése alatt mûködtek. Itt a férfi és a nõi munkaerõ egy táborban lakott. Sok helyen a nõkkel is nehéz fizikai munkát végeztettek, mert a magáncégek lízingdíjat fizettek a munkaerõért, és a nõkért kevesebbet számított fel az SS. A munkatáborokban a munkaadó az elemi feltételeket biztosította, hogy a termelés érdekében a munkaerõ életben maradjon, míg a megsemmisítõtáborokban a foglyok dolgoztatásának célja a "munka általi megsemmisítés" volt - mindenfajta gazdasági racionalitás nélkül. Amikor 1941. október 23-án megtiltották a zsidók kivándorlását a Harmadik Birodalomból és a megszállt Európából, a fizikai és területi elszigetelés helyett a fizikai megsemmisítés lett a táborok elsõdleges célja. Ezután hozták létre az elsõ megsemmisítõtáborokat Lengyelországban. Himmler és Heidrich még 1939-ben létrehozta a Különleges Akciócsoportot (Einsatzgruppen) - négy egységét A, B, C, D betûkkel jelölték -, mely az SS-nek különálló és hatékony haderõt biztosított. Céljuk a keleti fronton elõrenyomuló hadsereg mögött a zsidók és a politikai komisszárok megsemmisítése volt, így e csoportok csökkentették a hadsereg szerepét az ilyen típusú feladatok végrehajtásában. Az A. csoport (Gruppe A) például Belorussziában 1942. január 31-éig 229 052 zsidót ölt meg. A feladat végrehajtása azonban lassú volt, és nagy pszichikai megterhelést rótt a végrehajtókra. Ekkor született a gázosító teherautó ötlete. Mindez technológiailag más minõséget jelentett az addigi eseti tömegmészárlásokkal szemben - ezzel a módszerrel egy-két tucat embert gyilkolhattak meg 10-15 perc alatt. Raul Hilberg szerint a náci hatalomátvétel és 1940 között 100 000 zsidót öltek meg. 1941-ben Lengyelország elfoglalásával a gettóba zárás embertelen körülményei, az alkalmankénti mészárlások és az Einsatztruppen tevékenysége miatt 1, 1 millió zsidó vesztette életét. 1942-ben már 2, 7 millió zsidót öltek meg a "végsõ megoldás" keretében idõközben kiépült megsemmisítõtáborokban. Az elsõ megsemmisítõtábor Chlemnóban kezdte meg mûködését 1941 decemberében, mikor a lódzi gettó lakosait gázosították el teherautókban. 1944 nyaráig, míg a Vörös Hadsereg fel nem szabadította a területet, 320 000 embert gyilkoltak meg egyedül ebben a táborban. További megsemmisítõtáborokat hoztak létre 1942 tavaszán Belzec Reinhard keretében, mely célul tûzte ki az összes zsidó megsemmisítését a lengyel területeken. Sobibor, Treblinka térségében 7 millió zsidót gyilkoltak meg szénmonoxiddal. A holttesteket az a Sonderkommando válogatta át és a pszichológiai problémákat is feloldotta, mely maga is foglyokból állt.

A náci haláltáborok I. Ki beszél ma az örmények kiirtásáról? - tette fel a kérdést Hitler 1939. augusztus 22-én Obersalzbergben a német hadsereg vezetõi elõtt, s a következõ sokat idézett kijelentést tette: "A halálfejes egységekét készenlétbe helyeztem azzal a paranccsal, hogy kegyetlenül és együttérzés nélkül öljék meg a lengyel származású és nyelvû férfiakat, nõket, gyerekeket. Csak így juthatunk hozzá az élettérhez, amelyre szükségünk van." A gyilkosság a náci utópia megvalósításának elengedhetetlen eszköze lett, ennek terepéül a halálgyárakká alakított koncentrációs táborokat rendelték, az elsõdleges célcsoporttá pedig a zsidóságot kiáltották ki. Amikor a jogász Raphael Lemkin a genocídium - népirtás - fogalmát 1943-ban elõször használta, olyan megtervezett és rendszeres akcióra gondolt, amely egy népcsoport életlehetõségeit felszámolja, tagjait megsemmisíti. A nácik az európai zsidóság kétharmadát, az egész zsidó népesség egyharmadát kiirtották. A "végsõ megoldás" a sokmilliónyi zsidó népesség minden tagját célponttá tette - Hitler szerint el kellett tûnniük a Föld színérõl. A náci vezér a sztálingrádi katasztrófa elõestéjén is azt mondta propagandaminiszterének, Goebbelsnek: "nem szabad abbahagyni vagy szünetet tartani, míg egyetlen zsidó él Németországban." Így a zsidók sorsa, szenvedése mindazokkal a csoportokkal szemben egyedi, amelyek szintén a náci politika üldözöttjei voltak, és együtt raboskodtak és haltak meg a táborokban, legyenek azok lengyel és szovjet hadifoglyok, hazai politikai foglyok vagy Jehova tanúi. Végsõ megoldás A zsidók tömeges, erõszakos kitelepítésére alkalmazott "végsõ megoldás" (Endlösung) kifejezést 1940 júniusában használták elõször, s egyértelmûen a zsidó lakosság deportálását jelentette. Hamarosan feltûnt a "teljes megoldás" (Gesamtlösung) fogalom is - errõl például 1941. július 31.-i táviratában Heydrich tett említést. A Szovjetuniótól elfoglalt területekkel a Harmadik Birodalomhoz tartozó zsidók száma is ugrásszerûen megnõtt. Az 1942. januári wannsee-i konferencián tizenegymillió európai zsidó megsemmisítésérõl döntöttek, s ekkor már folytak a chlemnói haláltábor építkezési munkái. Goebbels 1942. március 27-én büszkén jegyezte be a naplójába: "Nincs még egy olyan kormány vagy rezsim, melynek módjában állna ennek a kérdésnek a világméretû megoldása." A haláltáborokról meglepõen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Hitler és náci gépezete kevés konkrét utasítást tartalmazó iratot hagyott hátra, így a történészek hiába várják annak az iratnak a felbukkanását, melyben Hitler lövetlenül a zsidók kiirtására utasítana. Hitler "bejelentésekkel kormányzott", s így a történészeknek a hitleri kódrendszert kell megfejteniük. Az elkövetõkrõl, a rendszer mûködtetõirõl viszont fennmaradt sok ezer folyóméternyi iratanyag. A szörnyûséges folyamat kis részekre történt felosztása biztosítatta, hogy az abban részt vevõk ne tekinthessék át az egész folyamatot. A "végsõ megoldás" technologizálása, a gáz, a vasúti közlekedés komoly szerepe, a nagy tömegek mozgatásának megszervezése is közrejátszott az elszemélytelenedésben. Ebben a "technológiai folyamatban" a végrehajtók számára, akik önmagukat "szakembereknek" tekintették, az áldozatok nem számítottak emberi lényeknek, és õszintén meglepõdtek, mikor a háború után tömeggyilkossággal vádolták õket. Haláltáborok Az akkurátus szakszerûséggel vezetett - a háború végén részben elpusztított - náci nyilvántartásból kirajzolódik a több száz tábor, köztük tucatnyi megsemmisítõtábor rendszere. Típusa szerint a tábor sokféle lehetett: koncentrációs tábor, munkatábor, megsemmisítõtábor, és a további utazásig a deportáltakat befogadó ideiglenes gyûjtõtábor. Habár az elnevezések a tábor funkcióját jelölik meg, a háború végére mindegyik tábor haláltáborrá vált, hiszen a foglyok gyilkolása, elpusztítása mindenhol folyt. Hans Mommsen "halmozódó radikalizálódásnak" nevezi azt a folyamatot, ahogy a háború elõrehaladtával a náci rendszer pusztító tendenciái felerõsödtek. A háború megkezdése elõtt a náci Németországnak még valamennyire fontos volt az ország nemzetközi megítélése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, ám az Európa erõd (Festung Europa) kialakulásával Németország elzárta magát a külvilágtól. A náci hatalomátvételkor Németországban felállított koncentrációs táborok "csak" internálótáborok voltak, ahol a náci hatalomnak különbözõ okokból nem tetszõ, a náci uralommal szembeszegülõ személyeket gyûjtötték össze, hogy elkülönítsék, és felügyelet alatt tartsák õket. Az ellenzéket nem politikai ellenzéknek tekintették, hanem bûnözõk gyülekezetének, egyet nem értésüket pedig tûzzel-vassal irtandó eretnekségként kezelték. Internálótáborba kerültek még a köztörvényes bûnözõk és olyan "antiszociális" egyének, mint a homoszexuálisok, romák, prostituáltak, munkakerülõk. 1938-ban 30 000 foglyot tartottak így fogva. A koncentrációs táborok célja nemcsak a bûnösök kivégzése volt, hanem a lassú halál elérése a fokozott testi, lelki leépülés útján. A halál csak az utolsó állomás, addig az idõt szenvedéssel és megaláztatással kell kitölteni - a táborok eszerint alakították ki saját világukat. A halálozási arány az idõ és a háború elõrehaladtával növekedett. A táborok száma is egyre nõtt, míg végül behálózták az egész Német Birodalmat. A háború elõtti idõszak három legnagyobb tábora a München közelében lévõ Dachau, a Weimar melletti Buchenwald és a Berlinhez közeli Sachsenhausen volt. A náci hatalom konszolidációjával Gross Rosen, Flossenburg, Neuengamme, Ravensbrück, az Anschluss után pedig a Linz melletti Mauthausen is rákerült a táborok térképére. A háború keleti kiterjesztésével Auschwitz, Treblinka, Sobibor, Maidenek, Belzek, Stutthof és a német területeken Natzweiler, Bergen-Belsen, Neubremm épült ki. Az egész hálózat 1945-re 15 nagy központi táborból és 900 kisebb egységbõl állt - a becslések szerint mintegy tízmillió halottal. A munkatáborokban a megszállt területek lakosságának és a szovjet hadifoglyoknak a munkáját használták Németország háborús hadipotenciáljának növelésére. 1939. szeptember 26-án például Lengyelország teljes zsidó lakosságát kényszermunkára kötelezték. A munkatáboroknak két típusa létezett 1942 végén: az ún. SS-táborok, melyek nagyobb gettók mellett, az SS irányítása alatt mûködtek, ahol a férfiak és a nõk különválasztva éltek, illetve az ún. gyári táborok, melyek magántulajdonú német cégek, vállalkozások irányítása és "gyári õrség" (Werkschutz) ellenõrzése alatt mûködtek. Itt a férfi és a nõi munkaerõ egy táborban lakott. Sok helyen a nõkkel is nehéz fizikai munkát végeztettek, mert a magáncégek lízingdíjat fizettek a munkaerõért, és a nõkért kevesebbet számított fel az SS. A munkatáborokban a munkaadó az elemi feltételeket biztosította, hogy a termelés érdekében a munkaerõ életben maradjon, míg a megsemmisítõtáborokban a foglyok dolgoztatásának célja a "munka általi megsemmisítés" volt - mindenfajta gazdasági racionalitás nélkül. Amikor 1941. október 23-án megtiltották a zsidók kivándorlását a Harmadik Birodalomból és a megszállt Európából, a fizikai és területi elszigetelés helyett a fizikai megsemmisítés lett a táborok elsõdleges célja. Ezután hozták létre az elsõ megsemmisítõtáborokat Lengyelországban. Himmler és Heidrich még 1939-ben létrehozta a Különleges Akciócsoportot (Einsatzgruppen) - négy egységét A, B, C, D betûkkel jelölték -, mely az SS-nek különálló és hatékony haderõt biztosított. Céljuk a keleti fronton elõrenyomuló hadsereg mögött a zsidók és a politikai komisszárok megsemmisítése volt, így e csoportok csökkentették a hadsereg szerepét az ilyen típusú feladatok végrehajtásában. Az A. csoport (Gruppe A) például Belorussziában 1942. január 31-éig 229 052 zsidót ölt meg. A feladat végrehajtása azonban lassú volt, és nagy pszichikai megterhelést rótt a végrehajtókra. Ekkor született a gázosító teherautó ötlete. Mindez technológiailag más minõséget jelentett az addigi eseti tömegmészárlásokkal szemben - ezzel a módszerrel egy-két tucat embert gyilkolhattak meg 10-15 perc alatt. Raul Hilberg szerint a náci hatalomátvétel és 1940 között 100 000 zsidót öltek meg. 1941-ben Lengyelország elfoglalásával a gettóba zárás embertelen körülményei, az alkalmankénti mészárlások és az Einsatztruppen tevékenysége miatt 1, 1 millió zsidó vesztette életét. 1942-ben már 2, 7 millió zsidót öltek meg a "végsõ megoldás" keretében idõközben kiépült megsemmisítõtáborokban. Az elsõ megsemmisítõtábor Chlemnóban kezdte meg mûködését 1941 decemberében, mikor a lódzi gettó lakosait gázosították el teherautókban. 1944 nyaráig, míg a Vörös Hadsereg fel nem szabadította a területet, 320 000 embert gyilkoltak meg egyedül ebben a táborban. További megsemmisítõtáborokat hoztak létre 1942 tavaszán Belzec Reinhard keretében, mely célul tûzte ki az összes zsidó megsemmisítését a lengyel területeken. Sobibor, Treblinka térségében 7 millió zsidót gyilkoltak meg szénmonoxiddal. A holttesteket az a Sonderkommando válogatta át és a pszichológiai problémákat is feloldotta, mely maga is foglyokból állt.
Olvasd el és akkor megérted hogy miért voltak a haláltáborok :)
Nem voltak. Vagyis nem halál, hanem munkatáborok voltak. Az hogy meghalt bennük 300ezer ember csak következmény volt, nem elõre tervezett dolog.
A nácik totál biztos ember irtás vittek véghez ezekben a táborokban !
Semmi. Egyszerûen néhány ember (vagyis 1) eldegenerálódott agyának szüleménye volt a 20. század legnagyobb tragédiájának oka.
A kérdező hozzászólása: Köszi a kimerítõ választ!
Rober Merle: Mesterségem a halál Ezt olvasd el!

Miért voltak a második világháború során olasz tengerlattjárók is az Atlanti-óceánon?

Legjobb válasz: Mit értek volna vele,ha egy hegy tetejére küldik õket tengeralattjáróval?A tengeralattjárónak a vízben a helye,vízre tették oszt hagy úszkáljon!Aztán meg eljutott az Atlanti óceánig is!Ennek ez a menete!

Mit értek volna vele, ha egy hegy tetejére küldik õket tengeralattjáróval?A tengeralattjárónak a vízben a helye, vízre tették oszt hagy úszkáljon!Aztán meg eljutott az Atlanti óceánig is!Ennek ez a menete!
Tengelyhatalmak: Németország (1945-ig), Olaszország (1943-ig), Japán (1945-ig), Románia (1944-ig), Bulgária (1944-ig), Magyarország (1945-ig) A tengelyhatalmak szövetségese: Finnország A tengelyhatalmak közvetlen irányítása alatt: Szlovákia, Horvátország, Vichy Franciaország, Sziám (Thaiföld), Mandzsukuo (Mandzsúria) A tengelyhatalmak támogatói: Spanyolország, Portugália Olaszország már 1943 ban ( titokban?)kilépett a "tengelyhatalmak" közül, és éppen az õ tengeralattjárójuk süllyesztette el M.o elsõ és egyetlen hadihajóját, a Szent Istvánt.
*facepalm* A Szent Istvánt 1918. június 10-én süllyesztették el, MAS gyorsnaszádok (MAS 15, és MAS21) A gyorsnaszádok NEM tengeralattjárók, hanem felfegyverzett "motorcsónakok". Ergo még a világháborút se sikerült eltalálni... http://hu.wikipedia.org/wiki/SMS_Szent_István Lábjegyzet: a Szent István egy Tegetthoff osztályú csatahajó volt, monarchia beli, 3 testvérhajóval. Így még az is picit erõs állításnak tûnik, hogy Magyarország elsõ, és egyetlen csatahajója - bár tény, a többi nem viselt magyar nevet...
Az olaszok gúnyneve.
Mert szövetségesei voltak a németeknek, így nem egy közös akciójuk volt.
Németország, Olaszország, Japán---> Tengely hatalmak USA, Anglia, Szovjetunió----> Szövetségesek Logikus, hogy Olasz tengeralattjárók hogy kerülnek az Atlanti-óceánra...
A kérdező hozzászólása: Kik azok a digók?
A digóknak is segítettek a Balkánon.
Még a tengely szövetségese volt Irak és a Wang Ching Wei Kína is. Tulajdonképpen Irán is annak mondható.

MIért érvényes a második Trianon? Miért van az, hogy a németektől kevesebb területet vettek el (pedig ők voltak az ászok)? Miért minket büntettek ennyire? Valahogy lehetne érvényteleníteni mai "békés" keretek között?

Legjobb válasz: 1) Azért, mert az elsõ világháborúban elsõrendû cél Németország legyõzése volt. 2) A Szovjetunió 1917-ben született. 1920-22-ben egy nagy polgárháború volt arrafelé, amikor a royalisták vissza akartak térni. És a royalisták oldalán több külföldi nagyhatalom is beavatkozott. Köztük Anglia és Franciaország. Igaz kevés sikerrel. 3) Oroszországban igazán csak az oroszok képesek bármit is elérni. Ezért ha próbálkoztak volna se mentek volna sokra. 4) Magasról letojták. Az angolokat nem érdekelte Kelet-Európa. Az amerikaiakat mégkevésbé. Az angoloknak csak az volt a fontos, hogy senkinek ne legyen kizárólagos hatalma a kontinensen. Ha Németországot leamortizálják, akkor ezt a Szovjetunió könnyedén megszerezheti. Amúgy akkoriban úgy látták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, a Török Birodalom összeomlása után, elvesztette létjogosultságát. És mivel elvesztette a világháborút, meg volt rá a lehetõség, hogy megszüntessék. Felosszák. És nyugaton a Monarchiát nem úgy látták, mint Ausztria és Magyarország unióját, hanem mint egy országot. Azt látták, hogy van egy ország, amin hat nemzet osztozik és még további négy is jelentõs részeken jelen van (osztrák, magyar, cseh, szlovák, horvát, szlovén, bosnyák és szerb, román, ruszin, olasz). Ezért logikusan hét országot kellett volna létrehozni a területén (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia) és a nemzetiségi területeket átadni a már létezõ államoknak. Az már részlet kérdés, hogy végül Csehországból és Szlovákiából Csehszlovákia lett és Szerbiából, Boszniából, Horvátországból és Szlovéniából Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-tõl Jugoszlávia). Ez az elv nyugaton sokkal reálisabbnak tûnt. Mondjuk még így is több területünk maradt volna, de azért meg kellett egy kicsit tépázni Magyarországot, hogy ne indítson megint háborút. Mert végülis az robbantotta ki a háborút, hogy az OMM hadat üzent Szerbiának. Ezért lecsatolták a vasúti körgyûrût (Partium, Dél-Felvidék, Észak-Vajdaság). De ugyanezt megcsinálták a németekkel is. (Ruhr-vidék demilitarizálása és Saar-vidék Franciaországhoz csatolása). Csak a németek nem deklarálták a békét és ezért (meg más módszerekkel is) el tudták érni, legalább ezen területek, revízióját.

Tisztában vagyok No. területi változásaival, viszont úgy gondolom tõlünk teljesen jogtalanul vették el területeinket, ugyanis azt, h sok kisebbség betelepült az idõk során ill. sok esetben mesterségesen lett betelepítve pl. a Habsburgok által, azt nem tekintem indoknak, viszont Németországtól még jó, h elvették pl. a másoik vh. után az ún. Cseh-Morva protektorátust ill. Lengyelországot, összességében azt gondolom, h No. nem szenvedett jogtalanul területi veszteségeket, és ez teszi itt a különbséget.
1) Azért, mert az elsõ világháborúban elsõrendû cél Németország legyõzése volt. 2) A Szovjetunió 1917-ben született. 1920-22-ben egy nagy polgárháború volt arrafelé, amikor a royalisták vissza akartak térni. És a royalisták oldalán több külföldi nagyhatalom is beavatkozott. Köztük Anglia és Franciaország. Igaz kevés sikerrel. 3) Oroszországban igazán csak az oroszok képesek bármit is elérni. Ezért ha próbálkoztak volna se mentek volna sokra. 4) Magasról letojták. Az angolokat nem érdekelte Kelet-Európa. Az amerikaiakat mégkevésbé. Az angoloknak csak az volt a fontos, hogy senkinek ne legyen kizárólagos hatalma a kontinensen. Ha Németországot leamortizálják, akkor ezt a Szovjetunió könnyedén megszerezheti. Amúgy akkoriban úgy látták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia, a Török Birodalom összeomlása után, elvesztette létjogosultságát. És mivel elvesztette a világháborút, meg volt rá a lehetõség, hogy megszüntessék. Felosszák. És nyugaton a Monarchiát nem úgy látták, mint Ausztria és Magyarország unióját, hanem mint egy országot. Azt látták, hogy van egy ország, amin hat nemzet osztozik és még további négy is jelentõs részeken jelen van (osztrák, magyar, cseh, szlovák, horvát, szlovén, bosnyák és szerb, román, ruszin, olasz). Ezért logikusan hét országot kellett volna létrehozni a területén (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia) és a nemzetiségi területeket átadni a már létezõ államoknak. Az már részlet kérdés, hogy végül Csehországból és Szlovákiából Csehszlovákia lett és Szerbiából, Boszniából, Horvátországból és Szlovéniából Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-tõl Jugoszlávia). Ez az elv nyugaton sokkal reálisabbnak tûnt. Mondjuk még így is több területünk maradt volna, de azért meg kellett egy kicsit tépázni Magyarországot, hogy ne indítson megint háborút. Mert végülis az robbantotta ki a háborút, hogy az OMM hadat üzent Szerbiának. Ezért lecsatolták a vasúti körgyûrût (Partium, Dél-Felvidék, Észak-Vajdaság). De ugyanezt megcsinálták a németekkel is. (Ruhr-vidék demilitarizálása és Saar-vidék Franciaországhoz csatolása). Csak a németek nem deklarálták a békét és ezért (meg más módszerekkel is) el tudták érni, legalább ezen területek, revízióját.
"h egyrészt az osztrákoktól, akik ugyebár a fõ bûnösök között voltak, és minket is õk rángattak bele az 1. világháborúba, hogy lehet, h csak dél-Tirolt vették el" Tévedés. Ausztriától Csehországot is elvették. Az Trianon elõtt örökös tartomány volt.
Azt úgy látom elfelejted, hogy azért a németektõl is elég sok területet elvettek a második vh után(összehasonlítás gyanánt: Németország 1943-ban: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nazi_Germany.svg És 1946-ban:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Map-Germany-1945.svg Valamint Magyarország 1943-ban:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Kingdom_of_Hungary_1944_44.. A 46-osat nem másolom be, azt úgyis tudod.) Azt hiszem ez elég jól érzékelteti, hogy igenis eléggé megbüntették a németeket is.
"másrészt pedig a pofátlanság csúcsa, h még õk is kaptak Magyarország területébõl, azt, amit õk ma "burgenland"-nak hívnak, ezt még soha nem értettem" Azt ne keverjük ide! Igaz vitatható a felvetése, de maga az elcsatolás jogos. Ott elvégre mindigis szinte kizárólag németek éltek.
"Csodálkozom viszont azon, hogy senki nem kérdõjelezte meg Magyarország 1914-es hadbalépésének szükségszerûségét" Mert az itt nem szempont. Trianonnál az senkit nem érdekelt. Beléptük és kész. Vesztettünk. Ez van. A miért már senkit nem érdekelt.
"Akkor jelen pillanatban lehet, hogy így állt az etnikai eloszlása az országnak, azonban azelõtt nem volt ez így." És az szerinted ki a fenét érdekelt? Akkor éppen így állt, ezért így tettek "igazságot". A múlt csak múlt. Ahogy a csehszlovákok is mondták: "történelmi megszokás nem érvényesít jogtalanságot". Bár ennek õk maguk is ellentmondtak, de az elv maga helytálló
Az nem vitatható, hogy Trianon igaságtalan volt.De csak olyan revizíónak lenne értelme, amiben anyagilag kártalanítanák Magyarországot.A területi revízíó több kárt okozna, mint amennyi haszna lenne.Az elcsatolt területeken már abban az idõben is több nemzetiségû élt, mint magyar.100 év elteltével pedig a lakosság még jobban keveredett.Nemcsak költözések, de házasságok miatt is. A reviziót követelõk az emberi tényezõket nem veszik figyelembe, pedig azok a legfontosabbak. Ha újra a magyarok fennhatósága alá kerülnének ezek a területek, akkor a szerbeket, szlovákokat, románokat üldöznék a magyarok.Erdélyben pedig még a magyarok sem egységesek.Ahelyett, hogy közösen küzdenének az autonómiáért, három pártra szakadnak, és így rontják az esélyeiket. Mindenki csak a területek elvesztésérõl beszél, de az emberekrõl nem.A háború utáni kitelepítéseket senki nem emlegeti.Pedig emberileg azok nagyon súlyosak voltak.Kitelepítettek rengeteg svábot, helyettük erdélyieket és Cseh-Szlovákiai magyarokat hoztak be. Nagyszüleim egy sváb községben éltek.Sok svábot telepítettek ki Németországba.Ott kellett hagyni a házaikat, jószágaikat, csak annyit vihettek magukkal, ami egy lepedõbe belefért.A helyükbe jött erdélyiek és szlovákok kapták meg a házukat, és mindenüket, amiért egész életükben dolgoztak.A svábok pedig nem fogadták be õket, csak évtizedek múlva.És õk sem tudtak megbékélni a helyzetükkel.Hiába éltek itt jobb körülmények között, de nekik is fájt, hogy ott kellett hagyniuk a saját otthonukat.Más kultúrába kerültek, mint ahogy azelõtt éltek.És még ma is sokan jobban kötõdnek Erdélyhez, mint Magyarországhoz. Egy területi revízió hasonló halyzeteket hozna létre.Ezért nem lenne jó az emberek szempontjából.Erre is gondolnia kéne a sok nagyokosnak.
A kérdező hozzászólása: Úgy gondoltam rá, hogy miért pont tõlünk és ennyit? Hiszen körülbelül ugyan akkora volt ez a "büntetés", mint a kirobbantó országé... Ugyanúgy csak sodródtunk az árral, mint az elsõ világháborúban...Ráadásul az 1920-as békediktátum is magában rejtette a második világháború kialakulását... Ha lehet egy elmélettel élnem akkor miért nem fordult amrika és európa a szovjetúnió ellen? Miért hagyták, hogy ennyire megerõsödjön?...Hiszen minden ok-okozati viszonyon alapul... a békés úton azt értettem , hogy mai demokratikus körülmények között megvalósítható-e és élnék mégegy kérdéssel Miért nem avatkozik bele az európai únió a szlovák-magyar konfliktusba?
"A területi revízíó több kárt okozna, mint amennyi haszna lenne.Az elcsatolt területeken már abban az idõben is több nemzetiségû élt, mint magyar.100 év elteltével pedig a lakosság még jobban keveredett.Nemcsak költözések, de házasságok miatt is. " Ez igaz. De még ma is vannak olyan területek, amelyek 100%-ig magyarok. Pl. Nagyvárad, egy széles határsáv Románia oldalán, Székelyföld, egy széles sáv a szlovák határon stb. Teljes területi revízió valóban káros lenne, de mondjuk az 1941-45-ös határok még hellyel-közzel reálisak lennének.
Nekem csak a teljes revízió jöhet szóba persze elõször mindenképpen etnikai revízió kell.De nem hagyhatjuk elveszni 1000 éves országunkat!Pl:Régen Nagyvárad színtiszta magyar város volt de a románok elrománositották nem hagyhatjuk elveszni Szent László városát!
Nagyvárad ma is javarészt magyar. Elõször nézz utána, mielõtt hülyeségeket beszélsz!
12:30-as: És mégis mit csinálnál a teljes revízió esetén Magyarország területére kerülõ 18 millió nem magyar nemzetiségûvel? Mert nekem arról vannak elképzeléseim, hogy õk mit csinálnának velünk, de inkább nem írom le.
Szerintem akkor a mocskos cigányozás átmenne mocskos románozásba meg mocskos szlovákozásba. Üldöznék õket, vernék az utcán stb.
am meg nevárjuk hogy visszacsatolják mert ez most is csak egy "álom" marad lásd a reménykedõket:http://www.m-mk.lapunk.hu itt azlenne egy egységes megoldás ha erdély autonomiát kapna !
na gyerek képzeld el A TRIANONI HATÁROK 1920 ÓTA IDEIGLENESEK ! Lásd_ Szaniszló Ferenc a trianoni határok (youtubon is fenvan) !
utóbbit 23:48-nak írtam
"Azt úgy látom elfelejted, hogy azért a németektõl is elég sok területet elvettek a második vh után(összehasonlítás gyanánt: Németország 1943-ban: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nazi_Germany.svg És 1946-ban:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Map-Germany-1945.svg Valamint Magyarország 1943-ban:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Kingdom_of_Hungary_1944_44.. A 46-osat nem másolom be, azt úgyis tudod.) Azt hiszem ez elég jól érzékelteti, hogy igenis eléggé megbüntették a németeket is." Ja hogy így állunk! Már mindent értek. Azokat a területeket azért nem tarthattuk meg, mert egy olyan hatalomtól kaptuk õket (Harmadik Birodalom), aminek a gyõztesek még a létének jogát is kétségbe vonták. Mellesleg akkor a nyugatiak engedtek volna. (Ha rajtuk múlik, akkor a Partiumot visszakapjuk. Ebbe még Románia is belement volna.) De a szovjetek ragaszkodtak hozzá, hogy aláírtuk Trianont és vesztes ország vagyunk, ezért nem kaphatunk semmit.
23:54 ....és mégis milyen joguk lett vna az osztrákoknak Csehországhoz???? :O Ugyanúgy a Habsburg monarchia keretében megszállt terület volt, mint mi (a kiegyezésig).
Megint tévedsz. Csehországot a Habsburgok örökölték. Amellett akkor mi nem megszállt terület. Mellesleg akkor nekünk mi jogunk van Horvátországhoz? Mi jogunk van Dél-Erdélyhez, amit a dákóromán-elmélet szerint (most az lényegtelen hogy igaz-e vagy sem, akkor a románok igaznak fogadták el, és Trianonnál csak ez számított) azt mi is a románoktól hódítottuk el. Mi jogunk van a Felvidék nagyobbik részéhez, ahol szinte csak szlovákok élnek? Mi jogunk van Kárpátaljához, ahol szintén alig éltek magyarok? Nem vagyok a revízió ellensége. Sõt! De gyûlölöm, amikor az emberek ilyen történelmietlen kijelentéseket tesznek.
"Jugoszlávia is felbomlott, akkor is visszajártak volna a területeink, hiszen azokat Jugoszlávia kapta meg... De senki nem emelte fel a hangját. " Ácsi! Ennek feltételeként a franciák azt kérték, hogy mi is szálljunk be a délszláv háborúba a szerbek ellen. Ami ugyebár egy államcsõd közelében álló ország esetében lehetetlen volt. A többiben viszont igazat adok neked.
Szerintem pár helyen tévedsz. (79%-os válaszoló azt hiszem) Akkor jelen pillanatban lehet, hogy így állt az etnikai eloszlása az országnak, azonban azelõtt nem volt ez így. Különbözõ dolgok miatt megindultak a vándorlások, ami miatt magyarok vándoroltak el, helyükre ilyen-olyan népek jöttek. Pl. a Habsburgok egyszer elkezdték tömegesen kiírtani a székelyeket, ami azt eredményezte, hogy a székelyek Erdélybõl kivándoroltak, a helyükre nagyobbrészt románok jöttek. Magyarul az ország etnikai határa egy kicsit bentebb csúszott, de ez egy folyamat eredménye és nem úgy volt, ahogy te mondod. Úgy értem, "Szlovákia" felsõbb részén nem éltek szinte csak szlovákok, hiszen még 20 évvel ezelõtt is rengeteg tõsgyökeres "tátrai" idõs magyar emberrel lehetett találkozni a Tátrában, egyáltalán nem volt ritka a magyar szó arrafelé és nemcsak a turizmus miatt! Ha valami gondod volt nyugodtan megállíthattál megkérdezni egy idõs embert, hogy merre menjél, mert elég nagy volt a valószínûsége, hogy a választ magyarul fogod megkapni.
"Valahogy lehetne érvényteleníteni mai "békés" keretek között?" Sehogy, földön élünk nem szatyorban.
Valójában egyik trianon sem érvényes, nemzetközi jogokat sért és több okból is érvénytelen. A felülvizsgálatot még egyik magyar kormány sem kérte, ami elég furcsa.
"Nagyvárad ma is javarészt magyar. Elõször nézz utána, mielõtt hülyeségeket beszélsz!" Kedves válaszoló, te beszélsz irtózatosan nagy hülyeségeket. Nagyvárad etnikai megoszlása a bizonyos békeszerzõdések után folyamatosan változott, ergo a magyar etnikum aránya mondhatni folyamatosan csökkent. A román etnikum hozzávetõleg 1970-es évektõl elkezdõdõen kerültek (hajszálnyi) etnikai többségbe. Ez a helyzet ma még súlyosabb. A magyarok jelenlegi hozzávetõleges aránya (2010) Nagyváradon feltehetõleg 20-25% környékére tehetõ (27, 5%, 56 830 fõ - 2002-es adat, Wikipedia).

Miért nem sikerült már másodjára a nyelvvizsga? Euro nyelvvizsgán már 2x voltam, és mindig a writing résznél megy el az egész.

Legjobb válasz: Mert a writing az aktív tudást méri. Persze az adott témakörben. Írjál! És keress valakit aki kijavítja.

Mert a writing az aktív tudást méri. Persze az adott témakörben. Írjál! És keress valakit aki kijavítja.
A szóbeli megvan?
Hány ponton (százalékon) múlt?
A kérdező hozzászólása: összesen 13%-on múlott, de simán a writing csak 8%-on. Természetesen járok tanárhoz. Lehet az is a baj, hogy õ a DEXAM nyelvvizsgára készít, mert az olvasott szöveg értése az jó volt.
gyakoroljad, csináld végig a mintafeladatokat az összes nyelvvizsga fajta oldalán. én voltam és csak 53% lett a writing de a listening szerencsére 87% :)
Esetleg próbálkozz másik nyelvizsgaközpontnál Hátha másutt könnyebb valamivel
Az is lehet az oka, hogy mióta nincs kifejezetten G+V rész, azóta a Writingnál nagyobb hangsúlyt kap a nyelvtan és szókincs. És ez csak itt derül ki most már, ha azzal van gond.
"És ez csak itt derül ki most már, ha azzal van gond." - Hát igen.
Neked meddig tartana megcsókolni?
Miért ne? Ha meg akarsz valamit, te is tehetsz érte.
Mert korai volt az a csók.

Miért mondják a németekre mindig, hogy végtelenül gonoszak voltak a második világháborúban, ha a jó oldalon álltak?

Egy magyarnak ezt nem kell elmagyarázni (kárpótlás, országcsonkítás miatt álltunk mi a jó oldalon). Az ellenség csak haszonlesésb?l kezdte a háborút (Anglia, Franciaország, USA), és sokkal kegyetlenebb volt (atombombák, városok bombázása, megtorlások). És hát nehéz elhinni, hogy a németek egyik percr?l a másikra váltak olyan civilizálttá, mint amilyenek most...

Legjobb válasz: Kónézsi te ojan hüje vagy, hogy az má fáj.

Kónézsi te ojan hüje vagy, hogy az má fáj.
Nem a németekre mondják, hanem az usára.
"Meg az egyéb népirtásokat. Meg a sokezres politikai gyilkosságokat. Meg a háború kirobbantását." És ezek közül méket nem tod elmondani a usára?
És mennyivel kevesebb áldozata volt.
Kérdezõ: számolj szivi :) számolj, kutass mert valamit nagyon rosszul tudsz :)
azért mert Hitler maga volt a SÁTÁN! nem gyõzzük nyomatékosítani! Pokol bugyraiban forralta ördögi terveit miként lehetett kínok kínjaival elszappanosítani az összes zsidót! és közbe csak nevetett és zsidóvért ivott reggelire! Kohn Ézsi
"Hát, ha leszámítjuk a holokausztot...." Meg az egyéb népirtásokat. Meg a sokezres politikai gyilkosságokat. Meg a háború kirobbantását.
Hát, ha leszámítjuk a holokausztot....
Kérdezõ, te vagy nagyon gyerek vagy még, vagy szándékosan provokálsz. Nem a német nép volt gonosz, hanem a nácik. Hitler õrülete végül a német népre mérte a legszörnyûbb csapást, a sok milliónyi elesett katona, legyilkolt civil, megerõszakolt nõ, hazájából, szülõföldjérõl elüldözött német lakos, porba bombázott szép városok révén. Tudod, az inga visszafelé lendült egy idõ után. Ráadásul Hitler még csak olyan zseni sem volt, mint azt azt az itteni netnácik szeretik elhitetni. Az angol városok terrorbombázása például az egyik legostobább tette volt, semmi mást nem ért el vele, mint az angol nép egészét az amúgy utált Churchill mellé állította, más választást nem hagyva számukra, mint az elkeseredett ellenállást. Aztán Coventry és London szétbombázása majd Drezda, Hamburg és más német városok elpusztítása formájában persze a németekre hullott vissza. A háborút még csak nem is a német nép akarta, egyedül Hitler beteges agyából következett. Hitlert azért istenítették eleinte, mivel látszólag békésen, vértelenül hozta helyre a Versailles-i béke németeket sújtó igazságtalanságait. Amikor a Vörös Hadsereg beszabadult Németországba és Közép-Európába, valóban sokszor vadállati kegyetlenséggel viselkedett, de csak azt adta vissza, amit a németek is mûveltek korábban az õ hazájában. Aki szelet vet, vihart arat.
"Sõt a WTC-t is Bush rombolta le egyedül Monica Lewinsky segítette." Anyád!
17:38 Igazad van. En pld ubermentsh vagyok, te meg csak korcs.
17:33-nak Nahat! Ez igaz!? A szovetseges nemetek nem eroszakoltak meg a szovetsegeseik asszonyait lanyait?! IGAZI URIEMBEREK!
"A holokauszt tényleg rossz pont lehet, már ha minden embert egyenlõnek tartunk." Mér tartanánk egyenlõnek?
Kónézsir mérnem tilcsákki? hüje mint a fõd
WTC se értem hogy hogy a rákba haltak meg 3.000-en amikor ott papíron 50.000-ren dolgoztak?
17:48-nak Csak szeretned - de tudod, ott en is ott leszek.
Azért lettek a Németek gonosznak beállítva, mert a zsidóknak, szovjeteknek, amerikaiaknak, ez volt az érdeke.Törvényesen, a nyilvánosság elõtt nincs bizonyítva a szándékos népírtás, csak hamis tanuvallomás alapján.Persze az is igaz, hogy õk robbantották ki a háborút, ebben vétkesek, mint minden háborút kirobbantó ország.Ilyen sok van.
, , Törvényesen, a nyilvánosság elõtt nincs bizonyítva a szándékos népírtás, csak hamis tanuvallomás alapjá" De. A tanúvallomások nem hamisak. Akkor sem, ha sokan azt állítjátok , hogy hamisak. A fénykép és filmfelvételek minden bíróság elõtt döntõ bizonyítéknak számítanának, de említhetnék mást is.
Háborúban olyan hogy "jó" oldal... Vicces...
, , De. A tanúvallomások nem hamisak. Akkor sem, ha sokan azt állítjátok , hogy hamisak. A fénykép és filmfelvételek minden bíróság elõtt döntõ bizonyítéknak számítanának, de említhetnék mást is., , Ne feledd hogy a kurucinfo túllépet az ilyen elavult bizonyítási formákon, és leleplezték a zsidó-amerikai-szabadkõmûves összeesküvést, melynek célja hogy szétverje a dübörgõ magyar gazdaságot és zsinagógává tegye a Mátyás templomot és mekivé a Szent István Bazilikát!
én odáig birtam ezt olvasni: A holokauszt tényleg rossz pont lehetett, már ha minden embert egyenlõnek tartunk... kérdezõ???!! már mér ne tartanánk minden embert egyenlõnek? amugy meg baromságokat írsz.. az hogy más elkövet valamit az nem mentesíti németországot. németország az agressziv külpolitikájával kirobbantotta a második vh-t, majd több millió embert öltek meg ( civileket!!!) jó oldalon álltak? alapból mi dönti el mi a jó oldal.. ami nekünk jó, az másnak nem az. ki dönti el melyik szemszögbõl kell nézni? ha a bünöket nézzük németország és szovjetunió versengenek az elsõ helyért..
A Kohn Ézsi nevet alairo "ember" szegyellje magt!
nekem még nagyanyám mondta hogy amikor a németek jöttek be azok igazi "úriemberek" voltak a lányokkal, nõkkel. Az oroszok elõl meg bújtatni kellet a 10 évnél idõsebbeket lányokat. Amúgy kíváncsi lennék hogy az a nagyon jó indulatú jóakaró amerika hány õslakost irtott ki. Meg ma is mennyi energiaforrást lop el más országoktól.
Kohn Ézsi szegyeld magad!!!
A kérdező hozzászólása: Igen, de a holokauszt még mindig szebb halál volt, mint az atombomba, vagy városok földig bombázása.
A kérdező hozzászólása: A holokauszt tényleg rossz pont lehet, már ha minden embert egyenlõnek tartunk. Amúgy az áldozatok száma kérdéses, úgy 1-2 millió lehetett, a szövetségesekéi max. 1 millió. De csak szovjet hadifogolyból 3 millió halt meg összehasonlításként.
Milyen bombázásokról beszélsz? London bombázásáról V1-el való támadásáról?Mégis ki az istennyila kezdte a háborút?Nem a japánok támadták meg az amerikai flottát? Ez miféle megállapítás mikor valaki elindít egy pusztító háborút és akkor még õt mosdatják? A Duna hidakat ki és miért robbantotta fel teljesen feleslegesen mint az állat? És arról hallottál e hogy az oroszok Budapest ostrománál kímélték a várost ezáltal a veszteségeik nagyobbak voltak? Ki volt akkor a kultúrált és ki a barbár? A németek maguk bevallták hogy barbárok! Barbarossa terv? Tudod hogy a barbár a szakállasokról kapta a nevét? Milyen tanárod volt neked? Hazug? Vaagy honnan vetted ezt a szemléletet? Miért vannak a sorozatos történelmi hazugságok? Én végigéltem a háborút és az utána következõ éveket hihetetlen mennyi hazugságot hallottam ezekrõl az idõkrõl pedig én ott voltam és tapasztaltam, és láttam és nem voltam a Pártnak tagja nem kedveltem soha az elvakult embereket.
A kérdezõ tudatlan, most üljön le, egy fél órát olvasson a II. vh-ról és addig ne írjon ide semmit!
És a németek is ráizgultak akkoriban az atomkutatásokra, csak nekik nem jött össze -.-
"És ezek közül méket nem tod elmondani a usára?" Sõt a WTC-t is Bush rombolta le egyedül Monica Lewinsky segítette. Pearl Harbournál az amerikaiak saját magukat támadták meg! Amilyen ganék! És voltak olyan mocskosak az amerikaiak hogy megállították a délszláv háborút amivel magyarországot is védték! Megköszönted nekik? Vagy te nem olyan vagy? Neked az természetes hogy az amerikaiak fiai haltak meg a délszláv háborúban a te biztonságodért? Arra jók voltak?
A történelmet a gyõztesek írják. Egyik sem volt kevésbé kegyetlen a másiknál, csak épp a módszereik tértek el...
Te kis vakarcs, azt mondod, hogy a magyarok a jó oldalon álltak, mert területi követelések, stb? Talán a magyar politikusok álltak azon az oldalon. Két nagybátyámat, és apámat, szép szál, okos magyar embereket vittek a mennyországi Magyarország jelszóval orosz földre, vágóhídra.Apám jött haza egyedül, két testvére vált semmivé. Nagyanyám lelke velük halt. Ne magyarázz itt nekem jó oldalról, civilizációról. Németek csicskása politikusok húsdarálóztak jó magyarokat. Aki az ország határait tologatná ide-oda, menjen személyesen a vérét a határra önteni, ne másokat küldjön. Nekem nem civilizált és végtelenül gonosz egy ember, egy ország, amelyik más húsát vagdostatja ás más országának lakóit öldösi halomra.
A történelmet mindig a gyõztesek írják. Ezért a múlt mindig változik csak a jövõ a biztos.
"És a németek is ráizgultak akkoriban az atomkutatásokra, csak nekik nem jött össze " És tudod azt is hogy miért nem jött össze nekik? A Norvég partizánok sokat tettek azért mert a hazájuk gyalázatos megtámadásáért avval álltak bosszút hogy megakadályozták a Német atomkutatások elõrehaladását. Rjükani-tó
London melyik fél bombázta? Melyik ország ölte halomra a cseh falu lakosait? Hitlernek nem is volt atombombája, de elhiheted, hogy bevetette volna. Akár Berlinben is, ha a helyzet úgy kívánja. Nem a németek voltak végtelenül gonoszok, nem hanem a vezetõk. Azok, akik ilyen parancsokat kiadtak. Arról a tényrõl meg nem szabad megfeledkezni, hogy Németország indította a háborút.
A háború alapból egy sz*r megoldás a dolgokra, mindegy hogy USA vagy oroszok vagy németek.
"áldozatok száma kérdéses, úgy 1-2 millió lehetett"köhököhö h hogy mondtad? A Holokauszt™ és a Faszizmus áldozatainak száma jelenleg: 29341301092 Gigabájt! Kohn Ézsi
Ha a tengelyhatalmiak nem tamadjak meg szovjetuniot, az tamadott volna, csak miutan rendbeszedte magat a finn botlas utan. Tehat nem kell a komcsi megszallast az akkori magyar politikusokra fogni. Es meg csodalom, hogy egyesek hisznek a holokausztban. Pl. semmilyen foton nincs elgazositasokrol, csak csontsovany hullakrol, amiket ennyi erovel egy jeti olt meg. Azt sem ertem, hogy az elejen auschwitzban a zuhanyrozsakbol jott a gaz, aztan a kemenyen dobtak at. Az sem vilagos nekem, h csinaltak a gonosz naczifasisztak, h az elgazositas utan 5(!!!!) perce mar nyugodtan pakoltak ki a hullakat. Raadasul vedofelszereles nelkul! Pont mostanaban volt, valami tavol-keleti orszagban, h olyasmi gaz keletkezett, mint anno a 40-es evekben hasznaltak gazositasokra, csak most a tuzolto vedofelszerelesben, maszkban rosszul lett, es korghazba kellett vinni. + meg 50meterre allt attol az ajtototol, ahhonan jott az a gaz. Barcsak azt is megtudhatnam, h az auschwitzi volt taborparancsnok nurnbegben mert allitota azt, miszerint 4millio zsidot oltek meg ott, most meg 1.1milliorol beszelnek a "torteneszek"
Fúha akkor már elég régóta van ez nálad. Nõgyógyásznál még nem voltál?Szerintem érdemes lenne elmenned.

Már július óta próbálkozunk a babával LH teszttel. Az első pozitív napon mindig együtt voltunk, volt, hogy a második pozitív és az első negatív napon is. Miért nem sikerült? Az LH teszt mutatná, ha nem lenne peteérésem, nem?

Az orvosom megvizsgált, azt mondta, minden rendben és clostyt írt ki, de nem igazán akarnám beszedni.

Legjobb válasz: Mi június óta próbálkozunk és én is használtam LH tesztet. Nekem mindig két pozitív nap volt és egy negatív és mindhárom napon együttvoltunk, meg még elõtte és utána is. Nem sikerült, elmentem dokihoz nekem is Clostit írt fel, de a 2. gyógyszeres hónapunk is sikertelen volt. Szerintem szedd nyugodtan, de csak ha elõbb kivizsgáltak. Nekünk az elsõ baba az elsõ Clostis hónapban sikerült. Most a kistesó várat magára.

Mi június óta próbálkozunk és én is használtam LH tesztet. Nekem mindig két pozitív nap volt és egy negatív és mindhárom napon együttvoltunk, meg még elõtte és utána is. Nem sikerült, elmentem dokihoz nekem is Clostit írt fel, de a 2. gyógyszeres hónapunk is sikertelen volt. Szerintem szedd nyugodtan, de csak ha elõbb kivizsgáltak. Nekünk az elsõ baba az elsõ Clostis hónapban sikerült. Most a kistesó várat magára.

Bíthatok a második havi closty kúrámban? Az előző hónapban, miért nem jöhetett össze, hiszen ultrahang kimutatta a petémet és jókor is voltunk együtt. Nem értem?

Legjobb válasz: Persze, hogy bizakodhatsz. Lehet, hogy volt peteérésed, de nem biztos, hogy meg is repedt, vagy nem akkor, mikor számítottátok és együtt voltatok. Ilyenkor jó kicsit tovább figyelni uh-on a folyamatot, megreped-e a tüszõ, és ha nem, akkor a következõ ciklusban már lehet tüszõrepesztõt is adni, ami megoldja a problémát. Sok sikert!

Persze, hogy bizakodhatsz. Lehet, hogy volt peteérésed, de nem biztos, hogy meg is repedt, vagy nem akkor, mikor számítottátok és együtt voltatok. Ilyenkor jó kicsit tovább figyelni uh-on a folyamatot, megreped-e a tüszõ, és ha nem, akkor a következõ ciklusban már lehet tüszõrepesztõt is adni, ami megoldja a problémát. Sok sikert!
Nekem 4 closts hónapom volt, mire megcsinálták az átjárhatóságit és el volt záródva min a két petevezetékem.

Hétfőn voltam együtt a barátommal. Véreztem is. Ez volt nekem az első. Másodjára is véreztem... Miért? Ez természetes?

Már egy ehhez hasonló kérdést írtam már, de most jobban, b?vebben elmondanám. Hétf?n együtt voltam a barátommal, de az egész csak annyib?l állt, hogy kihúzta és berakta 2x. Fájt is nagyon. Véreztem is utánna, de nem sokat. Ma is megpróbáltuk hátha menni fog, de ugyanúgy fájt. Kicsit beljebb nyomta és éreztem megint egy szakadást, mintha megint elszakadt volna a sz?zhártyám, de már az els?nél is éreztem ilyet. Akkor megint elkezdtem vérezni, kicsit jobban. Miután elmúlt bedugta egy ujját, megnyomott vmit (gondolom ugyanazt amit eddig) és elkezdett bel?lem d?lni a vér. Miért? Igaz, hogy a mensimnek mostanában kéne megjönnie. (ez a 30. napom, de még csak 16 vagyok azért ilyen "rendezetlen".) Talán a mensim jöhetett meg?? Meg ahhoz elég kevés lenne, mert amióta menzeszelek (3 éve) mindig er?s volt nekem az els? 1-2 nap. És igaz, h d?lt bel?lem a vér, de nem szó szerint, inkább csak sokáig véreztem olyan közepes mennyiség?t. És még most is érzem néha, h folyik, de amikor elmegyek WC-re nincs ott semmi. Mi van velem? Ugye ez nem egyfajta "terhesség el?jele"? (Tom nem jelentkezik ilyen hamar, de hétf? óta jelentkezhet, nem?) Kérlek segítsetek.

Legjobb válasz: Valószínûleg minden alkalomal szakított egy kicsit a szûzhártyán. Ez természetes dolog - de, ha kétségeid vannak, nyugodtan ügess el az orvoshoz, és nézesd meg vele.

Valószínûleg minden alkalomal szakított egy kicsit a szûzhártyán. Ez természetes dolog - de, ha kétségeid vannak, nyugodtan ügess el az orvoshoz, és nézesd meg vele.
Biztos, hogy nem, mert akkor egy hét alatt teherbeestél és el is vetéltél. Kizárt, 2 hét kell a terhességi jeleknek, és a vérzés csak vétélésnél lép fel.
A kérdező hozzászólása: Azt elfelejtettem hozzátenni, hogy a hasam is ugyanúgy fáj, mint amikor megjön, de sokkal enyhébb. A vérzés sem olyan erõs, mint szokott. Valszeg mensi? MOndták már páran, h a terhesség alatt is jelentkezhet mensi, de sokkal kevesebb az átlagnál. Ez nem az? nagyon beparáztam:S amúgy köszönöm az eddig válaszokat.
Nem hiszem hogy terhes lennél, de azért védekezzetek és akkor biztosra mehetsz. Szóval van olyan hogy nem szakad át elsõre teljesen és kell hozzá néhány alkalom. Ugyanakkor elõfordulhat hogy a menszid is megjött. És mivel a szex különféle hormonokat szabadít fel a szervezetben, ezért ugye elõfordulhat hogy az áltagnál több vagy kevesebb vér jelentkezik, vagy késik vagy hamarabb jön meg. A fájdalom több mindentõl lehet. Valószínûleg nem voltál eléggé felizgulva, nem voltál elég nedves. Vagy nagyon erõltette a fiú. Talán próbáljátok meg legközelebb síkosítóval és mindenképpen használjatok óvszert!!! Azt egyébként neked kéne tudni hogy úgy fáj-e a hasad mint menszi elõtt, az valahogy más mint máskor, én pl mindig érzem hogy azért fáj, van hogy késett de éreztem a fájást és így tudtam hogy mostmár tuti meg fog jönni. Ha biztosra akarsz menni vegyél tesztet rossmannban vagy dm-ben, és ha aggaszt a vérzés vagy valami más akkor menj el nõgyógyászhoz, nagyobb helyeken van tiniambulancia is vagy gyereknõgyógyász.
4 szûz lányt adott nekem az ég :) Vagyis ex szüzek, na, szóval érted... és 3-nál is megesett, hogy másodjára is véreztek. Ha az 5. alkalommal is vérzel, menj el dokihoz, de amúgy no para. Amúgy meg nem lehet, hogy kellett volna egy kis elõjáték? Nem épp túl kellemes elsõre, ha berakja a farkát 2X és csókolom... rendesen hangulatba voltál hozva?
A kérdező hozzászólása: Az is igaz, h nem voltam igazán hangulatba, mert a hasam is fájt meg nemtudom.. viszont picit éreztem, h kívánom meg minden. De lehet, h erõltette is picikét. Amúgy miután elveszti valaki mennyi ideig vérzik? elõfordul, h napokig?vagy inkább csak pár perc/óra?
Én 5. - 6. alkalommal is véreztem picit, bár már elsö alkalommal se fájt a behatolás. Szerintem ez normális, de csak kis mennyiségben! Ha nem szûnik, vagy nagyon vérzik, mindenképp menj el dokihoz!

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!