Találatok a következő kifejezésre: Miért viselem nehezen (9 db)

Miért viselem nehezen, ha telefonba kell beszélnem?

Sokszor alig birok felhívni valakit, mert annyira izgulok el?tte és ez már kezd aggasztani. A nagyon közeli hozzátartozóimmal nincs gond, de ha már csak ismer?st, vagy barátot, vagy ismeretlent kell hívni, akkor gyomorgörcsöm van, kapkodok és rá kell készülnöm. Mit tehetnék ellene?

Legjobb válasz: Ugyanez a helyzet nálam is, csak én akkor parázok amikor idegen nyelven kell telefonálni (mostanában gyakran). Van erre egy drasztikus de nagyon hatásos módszer: beszélj telefonon indokolatlanul sokat! Minél jobban félsz annál többet beszélj. Elõbb utóbb immúnis leszel rá (ezt amúgy egy elõadáson láttam, nem én találtam ki, és nem pont a telefonálásra vonatkozott, hanem általában a stresszes helyzetekre).

Ugyanez a helyzet nálam is, csak én akkor parázok amikor idegen nyelven kell telefonálni (mostanában gyakran). Van erre egy drasztikus de nagyon hatásos módszer: beszélj telefonon indokolatlanul sokat! Minél jobban félsz annál többet beszélj. Elõbb utóbb immúnis leszel rá (ezt amúgy egy elõadáson láttam, nem én találtam ki, és nem pont a telefonálásra vonatkozott, hanem általában a stresszes helyzetekre).
Miért, abban bíztál, hogy lesz valami csodamódszer, amivel úgy tanulsz meg telefonon beszélni, hogy közben nem kell telefonon beszélni?
A kérdező hozzászólása: hát ez az utolsó ilyen blablabla volt, bocs....ezeket eddig is tudtam és tisztában vagyok velük...csak az idõdet pocsékoltad.
Nem értelmetlenül kell sokat beszélni.Legyen a beszélgetésnek eleje, közepe, vége, és ha olyan helyzetbe kerülsz akkor ne bújj ki a beszélgetés elõtt. De ha nagyon vészes a helyzet, akkor végiggondolhatod az eddigi balul sikerült beszélgetéseidet, leírod, hogy a beszélgetés melyik részén kellene javítanod, és legközelebb jobban koncentrálsz. Amúgy meg egy darabig oké, hogy parázol ettõl, de a mai világban ennél sokkal keményebb létrafokokat kell megmásznod, ha ettõl siránkozol akkor lent fogod végezni.
ez a helyzet nalam is!
A kérdező hozzászólása: És akkor mi van? Nem értem! Szerintem nem a sztereotípiák a lényeg most, meg a nemiség...
Ne haragudj, de te csak hapsi lehetsz. Egy nõ nem kérdezne ilyent, hogy hogyan beszéljen sokat, akár a semmirõl is.
A kérdező hozzászólása: Deee hogy beszéljek indokolatlanul sokat, ha a másik fél nem érti, hogy miért nem teszem már le a telefont? Kicsit nagyon hülyének fog nézni, hogy kérdezgetek folyamatosan hülyeségeket.:)
Jó tanács. Fogadd el.
A kérdező hozzászólása: abban

1. Az helyes, hogy a férjem gyakran ad az édesanyjának igazat még akkor is, ha nincs igaza? 2. Miért viselkednek úgy az anyósok, hogy a menyüket nehezen fogadják el?

Legjobb válasz: Miért nem fogadják el a menyek az anyósukat? Miért hiszik, ha bármit mond, akkor az rosszindulat? Legalább annyi rossz meny van, mint anyós.

Miért nem fogadják el a menyek az anyósukat? Miért hiszik, ha bármit mond, akkor az rosszindulat? Legalább annyi rossz meny van, mint anyós.
Ezek jó kérdések, valószínûleg mindig is anyuci pici fia marad. 2, az én párom anyja ugy kezdte hogy az ex jobb volt ( 3x csalta meg fél év alatt). Én 3 éve vagyok vele és egyszer sem léptem félre. Sajnos ez jutott, amig nem kell az anyjával laknom addig nincs baj!
1. Nem helyes, de azt mutatja, hogy tiszteli az anyjat (de akkor nem tisztel teged vagy azt akinek eppen igaza van?) es nem akarja megbantani meg akkor sem ha epp nincs igaza. 2. Azert, mert eddig o volt az egyetlen no a fia eleteben es eleg nehez ezt feladni es azt elfogadni, hogy a pici fia mas not engedett be az eletebe. Talan ugy erzi, hogy a menye ki akarja turni ot vagy el akarja sajatitani a fiat aki eddig mindig mellette volt es mostantol csak nagyon ritkan fogja latni. Alltalaban ezek a leggyakoribb indokok, de sok mas is lehet (pl. anyos vagy meny egy harpia) (Nem vagyok anyos)
07:42: Azért te vagy a gonosz meny, mert elszakiod a pici fiától az anyucikáját.Inkább mentél volna egyedül külföldre, párod hazaköltözik anyucihoz, te meg csak küldd a pénzt.Karácsonykor meglátogathatod, illetve nyáron párod anyucival karöltve kimegy nyaralni hozzád. Na ekkor lennél jó meny. Viccet félretéve, iszonyat amire egy egy fiús anya képes, nekem is kijutott, de legjobb megoldás, ha átnézel felette, had mondja, nekem kb 1 év alatt megunta hogy ténylegesen semmit nem reagáltunk rá.
Az én férjem is ilyen volt, néha még most is ilyen, de már szerencsére kezd leszokni róla. Egyszerû hét év és két gyerek után ráuntam hogy anyucinak mindig igaza van. Közöltem vele vagy meghúzza a határt és felnõtt családos emberként nem pedig anyuka pici fiaként viselkedik, vagy össze csomagol és haza költözik anyu szoknyája mellé, és csak láthatáskor lehet a gyerekeivel, meg fizetheti a gyerek tartást. Lehet hogy az anyja de te meg a felesége vagy vannak jogaid, ne hagyd magad. Elég az anyósok elnyomásából, elég a gyáva férfiakból.

Miért viselem ilyen nehezen?

A barátommal csak hétvégénként találkozunk, akkor is id? hiányában csak egy fél napot vagyunk együtt. De sose olyan jó... Mármint így lelkileg. Illetve ha akkor nem jó, akkor gondolhatod, milyen a hét többi része. Illetve a nem jó alatt azt értem, hogy én gyengédségre vágyom,amit ? nem ad meg.... vagy nem is tudom... NAGYONJÓ VELE,félreértés ne essék, de... értitek...

Legjobb válasz: Hát ez egy nehéz dolog. Szerintem ez a kapcsolat kicsit egyoldalú, nem gondolod? Bár aki szerelmes az ilyet nem vesz észre. Azt ugyan nem írtad le hogy miért csak hétvégén tudtok találkozni (munka, távolság, stb.), de szerintem ha nagyon akarnátok meglehetne oldani, hogy többet találkozzatok. Én amikor a barátom elköltözött abból a városból ahol én is lakok, (nekem is nagyon rossz volt) naponta vagy kétnaponta találkoztunk mindig, ha csak egy órára is. Ha valaki együtt akar lenni a szerelmével az megtudja oldani az ilyen dolgokat. Lehet hogy õ nem is akarja. Erre még nem gondoltál? A másik dolgot meg meglehet beszélni ( a gyengédségre gondolok). Mond el neki õszintén hogy te erre vágysz, ha nem tudja ezt neked megadni azalatt a rövid idõ alatt sem amit együtt töltötök akkor ez már régen rossz. Lehet hogy váltani kéne. TUDOM KÖNNYÛ MONDANI

Hát ez egy nehéz dolog. Szerintem ez a kapcsolat kicsit egyoldalú, nem gondolod? Bár aki szerelmes az ilyet nem vesz észre. Azt ugyan nem írtad le hogy miért csak hétvégén tudtok találkozni (munka, távolság, stb.), de szerintem ha nagyon akarnátok meglehetne oldani, hogy többet találkozzatok. Én amikor a barátom elköltözött abból a városból ahol én is lakok, (nekem is nagyon rossz volt) naponta vagy kétnaponta találkoztunk mindig, ha csak egy órára is. Ha valaki együtt akar lenni a szerelmével az megtudja oldani az ilyen dolgokat. Lehet hogy õ nem is akarja. Erre még nem gondoltál? A másik dolgot meg meglehet beszélni ( a gyengédségre gondolok). Mond el neki õszintén hogy te erre vágysz, ha nem tudja ezt neked megadni azalatt a rövid idõ alatt sem amit együtt töltötök akkor ez már régen rossz. Lehet hogy váltani kéne. TUDOM KÖNNYÛ MONDANI
Szia! Én nemrég ugyanebbe a cipõben jártam, mint te. Találkoztunk, igaz mi hétköznapokon is, de úgy éreztem ez túl kevés. én a helyedben elsõnek leülnék vele és elmondanám neki, aztán megnézném, hogy õ hagyan is reagál erre! Neki is olyan fontos ez a kapcsolat, mint nekem? Szerintem azért sírod át az éjszakákat, mert érzed ez a kapcsolat nem az az igazi. Szerintem egyátalán nem szorulsz orvosra, dehogy is! Lehet, hogy te beletetted a szíved, lelked ebbe a kapcsolatba, de a másik nem és ezt éled meg negatívan, ami szerintem teljesen rendben van. Ha valakinek hiányzik valami az életébbõl, akkor kapálódzik a legjobban, ha érzi, hogy ez még se jó így. Valaki ezt a dolgot lazán veszi fel, valaki nem. Az utóbbi ember szerintem fájdalmas utakat jár be. Beszélj vele és ha nem megy ez a kapcsolat, akkor engedd el, ne tedd magad tönkre egy pasiért, hidd el nem érdemes, majd rájössz, mert van, aki boldoggá tehet! Csak NE ADD fel! Sok sikert!
Pontosan így érzek én is, mint te! De annyira, h már egy pillanatra azt hittem, én írtam a kérdést, csak elfelejtettem. :) Nekem is pontosan ez a problémám. Hogy õ úgy néz ki, mintha nem fájna neki, h ilyen a kapcsolatunk. Sõt, ideges lesz, ha sírni lát. De akkor megnyugodtam, h ez azért van, mert férni, és nem azért, mert nem szeret. Mi 2 vagy 3 hetente találkozunk másfél éve. Én is sokat bõgök (néha tud róla, néha nem). Néha támadnak kételyeim, máskortelejsen sima az egész. Egy biztos, h nem könnyû... belátható idõn belül nme is fog változni a helyzet. De nem hiszem, h föl fogom adni!


Miért viselem még mindig ilyen nehezen ezt a helyzetet?

3,5 éves kisfiam nagyon apás, mindig is az volt, születése óta. Már sajnos különélünk az apjával. Amikor hozza haza sír, nem akar jönni. Amikor megy, nagyon örül. (szinte minden nap találkoznak) Mintha engem nem szeretne. Az apja sokkal engedékenyebb vele, tulajdonképpen nála mindent lehet, nincsenek szabályok, meg talán jobban tud vele játszani. Én totál egyedül vagyok, szüleim sincsenek csak a kisfiam. És nagyon rosszul érzem magam még mindig emiatt. Azt érzem, hogy ha elt?nnék az életéb?l, egyáltalán nem hiányoznék neki :( mert állandóan az apjával akar lenni. Az apja mindent megenged, és mindent megvesz neki, és soha nem állt ki mellettem, hogy a kisfiúnk ne viselkedjen így velem. Mai történet: beteg lett, én maradtam vele itthon, de orvoshoz az apja viszi, mert neki van autója. A kisfiam kérte, hogy én is menjek velük. Elkészültünk, vártuk az apját. Közben elkezd?dött a kedvenc meséje, de mondtam neki hogy most nem tudja megnézni, mert vár a doktornéni. Ezt szépen tudomásul vette. Apja megjött, hisztizve rohant elé, hogy hadd nézze a mesét. Én már nem is öltöztethettem fel, és már azt sem akarta hogy velük menjek. Rossz volt:( Más is érez így? Vagy én vagyok önz?? :( Fog ez változni? Vagy nekem kéne változni? De nem akarom úgy nevelni a gyerekemet, hogy ha ? naponta egy csomag gumicukrot meg akar enni, akkor megehesse. (az apja ilyen) Bocs ha hosszú lett, és köszi ha írtok!

Legjobb válasz: Szerintem ez normális, mindig veled van, te neveled, te gondozod, de apa a "nagy szám", aki jön, játszik vele, csavarognak. De hidd el, ettõl még szeret téged, és te vagy neki a legfontosabb. De mivel téged mindig lát, ezért nem mutatja ki. És hidd el, ez a jobbik eset, hogy örül az apjának. Az én lányom ha csak megjelenik az apja, már üvölt, a közelébe sem hajlandó menni. Minimum fél-1 óra, mire megenyhül annyira, hogy leül vele rajzolni. Addig csak én vagyok neki. Így elvinni sem nagyon tudja, meg én sem igazán meehetek el, csak ha muszáj. Ez sokkal rosszabb, legalábbis nekem. Mert rossz látni, hogy mennyire haragszik az apjára. Mert szerintem azért csinálja.

Szerintem ez normális, mindig veled van, te neveled, te gondozod, de apa a "nagy szám", aki jön, játszik vele, csavarognak. De hidd el, ettõl még szeret téged, és te vagy neki a legfontosabb. De mivel téged mindig lát, ezért nem mutatja ki. És hidd el, ez a jobbik eset, hogy örül az apjának. Az én lányom ha csak megjelenik az apja, már üvölt, a közelébe sem hajlandó menni. Minimum fél-1 óra, mire megenyhül annyira, hogy leül vele rajzolni. Addig csak én vagyok neki. Így elvinni sem nagyon tudja, meg én sem igazán meehetek el, csak ha muszáj. Ez sokkal rosszabb, legalábbis nekem. Mert rossz látni, hogy mennyire haragszik az apjára. Mert szerintem azért csinálja.
Nem vagy önzõ és elhiszem, hogy rosszul érzed magad. Én azt gondolom, hogy egy gyereknek az számít, hogy valaki szeresse, ápolja, álljon mellette és értse meg az érzéseit, vigasztalja ha úgy van és örüljön ha úgy van. Rád is ugyanúgy szüksége van, de nagyon szereti az apját, így természetes, hogy örül neki, ha látja, mivel ugye nem veletek van. Te neveld úgy, ahogy eddig tetted és meglátod, hogy nem fogja a gyereketek ezt elfelejteni, még ha nem is voltál olyan engedékeny vele. Késõbb meg majd lehet, hogy pont te leszel az, aki közelebb fogsz állni hozzá, ezt nem tudhatod.
Szerintem csak azért viszonyul az apjához így mert az nincs vele mindig és ezért jobban hiányolja.Barátnõméknél ugyanígy volt kb.7 éves koráig , addigra már jobban látta a kisfiú, hogy anya mennyit tesz érte, együtt tanul vele, kirándulnak...te biztos pont vagy neki, tudja, hogy rád mindig számíthat, te mindig ott vagy neki. Apa pedig csak néha jön.Fog ez változni. Az pedig jó , hogy ilyen jó kapcsolatban marad az apjával, nem pedig többet nem látja a válás után, mert eltûnik. Jó ha együttmûködtök az apával és a gyerek miatt ami vele kapcsolatos, azt együtt intézitek. Pl: ha orvoshoz kell vinni, biztos mentem volna én is. Ne keseredj el !
Ez a volt párod hibája! Egyértelmû, hogy szándékosan édesgeti el tõled a gyereket. Valahogyan ezt meg kellene vele beszélned, négyszemközt! Se a gyerek, sem Te nem vagytok hibásak a történetben. Beszélj vele mielõbb.
A kérdező hozzászólása: köszönöm, nagyon kedvesek vagytok! de az az igazság, hogy nem csak azóta apás, mióta külön élünk, hanem szinte az elsõ perctõl kezdve 1 éves kora körül ha itthon volt az apja még azt sem engedte meg nekem hogy ölbe vegyem, mindent csak az apja csinálhatott vele :( egyébként a különválásukban nagy szerepet játszott, hogy nem azonos elvek alapján próbáljuk nevelni, és jó nagy szerepe volt ebben anyósomnak is, aki azt is megengedte hogy a 2 éves gyerek az édesítõtablettát öntse a szájába :( szó szerint, egyszer arra mentem haza, hogy fogja a dobozt, és önti a szájába a tablettákat, az anyós adta neki hiába küzdöttem 3 évig, a párom soha nem állt ki mellettem pedig alapvetõen, a környezetem visszajelzéseibõl is ítélve, én is az engedékeny szülõk közé tartozom, egyáltalán nincs vasszigor, csak bizonyos szabályokat szerettem volna betartatni, ami a gyerek érdekét szolgálja, pl édességet ebéd után, idõben feküdjön le, ne a tv-n meg a számítógép elõtt ülve nõjön fel, ilyenek

Miert viselem ilyen nehezen hogy szingli lettem?

hosszu párkapcsolat után..most ujra egyedul vagyok..azota akadtak udvarloim..még el is kezdtem járni az egyik sráccal..de minden kudarcba fulladt..nem jon ossze semmi..osszetort mégegyszer a szívem..kirúgtak a munkahelyemrol..még az autom is elromlott..pénzem is elfogyott..teljesen osszejott minden...mintha elvesztettem volna onmagam..és nemtudok kilábalni sehogy, pedig probaltam...mi a megoldás? mert pozitívan nézni a dolgokat megprobaltam..bulizni is elmentem..de csak rosszabb..vmi tanács??

Legjobb válasz: Hát ha valakinek az a pozitív szemlélet váltás,hogy elmegy bulizni.. Keményítsd meg végre a szíved és ne itt nyivákolj.

Hát ha valakinek az a pozitív szemlélet váltás, hogy elmegy bulizni.. Keményítsd meg végre a szíved és ne itt nyivákolj.
Ilyenkor kell fogni egy pénzes pasast. Ha nem is gondolod vele komolyan, de legalább önbizalmat ad és kihúz a gödörbõl.
Az élet néha szar, adj egy kis idõt a dolognak aztán majd csak jobb lesz.
Dejavum van :) Ezt a kérdést nem tetted már fel korábban? na mindegy. - 1. ha vannak szülõk akikhez odaköltözhetsz akkor menj haza - 2. mihamarabb talál állást - 3. miután van állásod utána csináltasd meg a kocsit, ez nem 1 hónap lesz.... - 4. lapozz egy oldalt az életedben, zárd le ezt a fejezetet, és kezdj el egy újat. [email protected] helyzetben vagy valóban. jól rá[email protected]ál. bocs a kifejezésért. - 5. menj el futni esténként, vagy biciklizni vagy úszni szellõztesd ki a fejed - 6. mindeközben ismerkedj, ne utasítsd el azt a pasit aki szimpatikus. Ne légy túl hiszékeny és naiv, ismerd meg ülj le vele és ha nem olyan a pasi akkor nem akkor elmész és pá. De ha feladod akkor megette a [email protected]
A kérdező hozzászólása: lehet igazatok van..én tulságosan tudok szeretni meg torodni a másikkal...de a mai világban keménynek kell lenni és áttaposni az embereken hogy elorejussak..pénzes pasasokat kihasználni..hát akkor ezt fogom tenni..mert minél jobb voltam másokhoz annál jobban probaltak a foldbe taposni..

Miért viselem ilyen nehezen az állandó ingázást?

19 éves lány vagyok, szeptember óta a BGF-en tanulok, így a f?városba költöztem. Eredetileg elég messze lakom, így 2-3 hetente járok haza. Nagyon jó, szoros kapcsolatom van a szüleimmel, azonban utálom a várost ahol feln?ttem. Budapestet imádom, rengeteg barátot szereztem, sohasem unatkozom. Sajnos sosincs kedvem hazamenni, de amikor otthon vagyok akkor meg visszautazni nincs kedvem. Magamon sem tudok kiigazodni, de így érzek. Lelkileg elég nehezen viselem, nem tudom megszokni ezt a kett?s életet. Otthon semmire sincs gondom, úgymond gyermek vagyok....Pesten, az albérletben pedig magamat teljesen ellátó feln?tt. Van más is, aki így érez?

Legjobb válasz: Én Budapestrõl jártam Miskolcra és utáltam ott lenni. Viszont már 16 éves koromban szerettem volna önálló életet, csak pénzem nem volt rá. Most közelítem a 40-t és megözvegyültem, így kipróbálhatom, hogy milyen egyedül felnevelni egy gyereket. Most meg nincs kedvem egyedül lenni. Én sem tudok magamon kiigazodni.

Én Budapestrõl jártam Miskolcra és utáltam ott lenni. Viszont már 16 éves koromban szerettem volna önálló életet, csak pénzem nem volt rá. Most közelítem a 40-t és megözvegyültem, így kipróbálhatom, hogy milyen egyedül felnevelni egy gyereket. Most meg nincs kedvem egyedül lenni. Én sem tudok magamon kiigazodni.
Én is így vagyok, csak már felnõtt két gyerekkel és külföldön. Nekem mintha 1O hónap lenne az idõ mikor lejártok, és végre megyünk haza a nyáron két hónapra töltõdni. Mondjuk én szeretem a várost is és a szüleimmel jó a kapcsolatom. Viszont itthagyom a férjem olyankor. Mikor pedig visszajövök, akkor õk nagyon hiányoznak. Most apró bajaink vannak a férjemmel, és rengeteget agyalok mit csinálok én rosszul és én rájöttem, hogy kicsit alapban boldogtalan vagyok, mert nem vagyok otthon, így a többi apró hiba nagyobbnak tûnik. Nem szeretem ezt az érzést. Neked viszont lehet, hogy jobb lesz, mégsem vagy ennyire messzire, és legalább szereted ahol vagy ! Biztos idõvel jobb lesz, de picit lehet ott marad mindig, mert gyermekiséged valahol megmarad, de azért még fogadd el a helyzetet úgy könyebb lesz !

Miért viselem ennyire nehezen a kudarcokat?

Sok ért már életem során és úgy érzem minden egyes kisebb vagy nagyobb kudarc egy újabb szög a koporsómban.Lehet ezen változtatni?

Legjobb válasz: persze :) változtasd meg a szemléleted

persze :) változtasd meg a szemléleted
Mert nagyon szereted..Nem vagy féltékeny tipus?
én is így vagyok de nálunk az a gáz is h távkapcs van köztünk:'(én is nehezen viselem, de mondjuk én féltékeny típus is vagyok
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok féltékeny, megbízom benne. De egyszerûen beleõrülök ha távol van tõlem. Pl. most 300 km-re van, este jön haza, mégis úgy érzem, hogy sohasem fog eltelni ez a nap.
Ez egy idõ utám megterhelõ tud lenni, mind Neked, mind a srácnak... én is hülyét kapnék, ha fél óra miatt könnyesre sírnák értem a párnát.
Szerintem csak megszokás. Megszoktad, hogy mindig veled van, ezért.. majd' belehalsz, ha nem lehetsz vele. :) És ezen még segíteni is könnyû, keress valamit, ami közben majdnem olyan jól érzed magad, mintha vele lennél! Persze semmi sem érhet fel vele.. de egy jó hobbi.. csodákra képes :) Csináld azt, amire mindig is vágytál!
Akkor lehet hogy a terhességed miatt érnt ilyen érzékenyen a távolléte. Vagy talán apakomplexusod van:S
Mindenkinek szüksége van egy kis szabadságra, hogy magával törõdhessen! Ha megszületik a babátok, úgyis alig lesz magára ideje!Hagyd, hogy picit távol legyen tõled!Ha nem hagysz neki szabadságot, úgy fogja érezni egy idõ után, hogy megfullad, és el fog menekülni tõled, esetleg el is hagy!Bízz benne, és hagyd élni! Találd fel magad, törõdj picit magaddal, élvezd az életed!Csinálj valami csajos dolgot, vásárolj, vagy amihez kedved van!Ha lekötöd magad, akkor nem fogsz megõrülni!De ha egész nap csak unatkozol, persze, hogy nehezen viseled, ha nincs Veled!
bárcsak nekem is lenne gy ilyen aranyos, érzelgõs barátnõm aki ilyesmin gondolkodik...

Annyira nehezen viselem az utolsó napokat! Nagyon türelmetlen vagyok és szinte mindennap sírva fakadok mostanában. Miért?

39 hetes 1 napos vagyok! Ma már 4-szer is ment a hasam ez attól van,hogy lehet egy kicsit debis vagyok? Vagy ez lehet már szülés el?jele? És ha még a kiírt id?ponttól 2 hetet ráhúzok? Bele se merek gondolni az éjszakáim is olyan rosszak fáj a hátam meg a gerincem. Nagyon szertnék már babázni! Volt már valaki hasonló helyzetben?

Legjobb válasz: Szia. Igen, ez akár szülés elõjele is lehet. Próbálj meg pihenni, relaxálni egy kicsit, lehet hogy már holnap babázni fogsz. Drukkolok! Sok boldogságot a babához!

Szia. Igen, ez akár szülés elõjele is lehet. Próbálj meg pihenni, relaxálni egy kicsit, lehet hogy már holnap babázni fogsz. Drukkolok! Sok boldogságot a babához!
Szia! Mind ilyen helyzetben vagunk, akiknek közel van a kisírt idõpont, nagyon nehéz már a kis béka, és alig tudsz mozogni, és fel vagy vizesedve, és kövérvagy, no meg szeretnéd már a kezedben fogni a kis csöppöt...és még sorolhatnám, hogy milyen érzések keringenek mindannyiónkban.Lehet a szülés elõjele is, de lehet hogy valami egyéb ok miatt.Fel a fejjel!Már nincs sok vissza!
Szia! Én 35 hetes vagyok, és én is elég türelmetlen vagyok, fõleg hogy elég nagynak mondják a babát, még lenne 4 és fél hetem, de már 3 kilo fölött van. Igaz eddig ágynyugalomra voltam íélve, most viszont már lehet mozgolódnom, sétálnom, és ez egy kicsit feldob! Kitartást Neked, már tényleg csak napok lehetnek, és találkozhatsz a kisbabáddal, akit annyira vársz! Könnyû szülést, jó egészséget!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a biztatást én is hasonlókat kívánok aki még szülés elõtt van.
Szia! Ezzel én is igy vagyok! Én sem tudok aludni, ha mégis sikerül biztos hogy a babával álmodok.Minden gondolatom a baba körül forog. Na én is nagyon félek attól hogy ráhúzok. Még semmi jele nincs hogy hamarosan jönni szertne.Én jövöhét csütörtökre vagyok kiirva.Próbállom magamat azzal vigasztalni hogy hamarosan vége, és a babó a karomban lessz.
Szia!Én 38 hetes 3 napos vagyok és én is hasonlóképp vagyok mint te.Fõleg két napja már 2-3 óránként jönnek a fájások és már azt hittem hamarabb szülök és még mindíg egyben vagyunk. Na de már tényleg nem sok van hátra, de ezek a napok tünnek a leghosszabbnak.Könnyü szülést és majd boldog babázást.
Az orgazmus méhösszehúzódást okoz, így beindíthatja a szülést ha már közel játok.Plussz egy jó meleg fürdõ esetleg.Nekem bevállt az elõzõ babónál, most is ezt fogom tenni ha már nagyon közel járok és nem bírom.Pár órán belül hat.Elég érett már a babód, hogy a világra jöjjön, ezzel nem ártasz neki.32 hetes kismama


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!