Találatok a következő kifejezésre: Miért van hogy ha hétvégén (2 db)

Miért van az, hogy ha hétvégén elmegyek bulizni, és iszunk egy picit, akkor egyből rágyújtok, "józanon" meg szinte rosszul vagyok a szagától is?

meg hogy ha elszivtam a cigit, akor érz?dik a számon. az miért van? mit csináljak hogy ne érz?djön a számon?

Legjobb válasz: Ne szívd, akkor nem fog érzõdni a szádon! Más nem segít. Majd csak másnapra fog elmúlni a füst szaga, se fogmosással,s e étellel nem tudod egy bizonyos idei elnyomni a szád füstszagát. Ez rossz. Egyébként ha iszol, akkor feloldod a gátlásaidat, és a dohányzást is megengeded magadnak. Ez van.

Ne szívd, akkor nem fog érzõdni a szádon! Más nem segít. Majd csak másnapra fog elmúlni a füst szaga, se fogmosással, s e étellel nem tudod egy bizonyos idei elnyomni a szád füstszagát. Ez rossz. Egyébként ha iszol, akkor feloldod a gátlásaidat, és a dohányzást is megengeded magadnak. Ez van.

Kistesó érkezésének hírét hogy fogadták nálatok? Van akinél nem örültek? Ha igen, miért nem? Hétvégén jelentettük be, kb 2 hete teszteltem pozitívat, és nem nagyon örültek, csak udvariaskodtak.

Együtt élünk és azóta kerülgetjük egymást és nem hozzák szóba a témát. Már úgy gondolom, nem is kellett volna mondanunk ilyen korán.

Legjobb válasz: Miért nem örültek? Valamelyik nagyszülõvel éltek? Lehet,hogy azt várták elõbb elköltöztök,csak aztán bõvül a család?

Miért nem örültek? Valamelyik nagyszülõvel éltek? Lehet, hogy azt várták elõbb elköltöztök, csak aztán bõvül a család?
Õk laknak nálatok, vagy ti náluk? Mennyire fértek el? Mennyit tudtok segíteni nekik, vagy inkább õk segítenek nektek? Tudtok félrerakni a havi költségek mellett? És õk? Sok mindenen múlik, hogy miért így fogadták.
Elõször költözni kellene, utána még egy gyerek. Ha elfértek, ha nem 3 generácio egyben nem szerencsés és nem is egészséges. Költözzetek el, éljetek külön és álljatok teljesen a lábatokon. Nálunk sem örültek, mert engem nem szeretnek, de nem foglalkozom különösebben vele.
A kérdező hozzászólása: Köszi kedves 9es! Nektek is sok boldogságot, kitartást!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Az én szüleim sem nagyon örültek a hírnek, mondván a másik gyerekemre is gondolnom kellene / 2és fél volt a lányom mikor bevállaltuk a tesót/. Anyámra haragudtam akkor, de az idõ múlásával rájöttem hogy valahol igaza volt. Az élet is ellnünk volt és eleinte minden õt igazolta. Terhesen az utolsó trimesztert cakli pakli a kórházban töltöttem. A lányom anyáéknál lakott ezen idõszak alatt, mert bölcsibe nem fogadták, apának menni kellett dolgozni és õk 40km-re éltek tõlünk, napi ingázás télvíz idején lehetetlen volt a férjemnek, így is örültem, hogy minden este bejön hozzám. Mikor a kicsim megszületett minden rám szakadt. Borzasztó problémás volt a kicsi, fél évig küszködtem. Majd mikor már minden rendezõdni látszott nagylányom ovis lett. Ami létezik nyavaja, mindet beszedett meg a kicsi is. Azt hittem az elsõ télen, hogy eret vágok magamon. A doktornõ annyi pénzt elvitt tõlünk, hogy másnak nincs annyi havi rezsiköltsége. Na de jött a nyár, azt hittük jobb könnyebb lesz. Erre jön a férjem, hogy megszûnik a munkahelye, költöznünk kell... 400km-re költöztünk minden élõ rokonunktól, barátunktól, a profi gyerekorvosunktól...Szóval sok minden anyámat igazolta, de azokat a szép pillanatokat amiket a 2 gyerekem okoz nem adnám semmiért. Ha jön valami [email protected]ág, megoldjuk, nehogy már az ember ne merjen a mai világba 2 gyereket bevállalni. Sok sikert, egészséget, boldogságot nektek!!!
Költözzetek el és onnantól kezdve nem lesz beleszólásuk, látniuk se kell ha nem akarják.
A kérdező hozzászólása: 6os lehet így van, mégis azt gondolnám, hogy elférünk, tudják, hogy majd valamikor elmegyünk, és szerintem örülni kéne, hogy most lesz, amíg õk sem olyan idõsek.
Nem lehet, hogy már így is "sokan" vagytok? Ne haragudj nem bántani akarlak, oké hogy unoka stb.., de nem lehet hogy nekik ez a dolog már így kezd "terhes lenni". Én amikor megtudtam, hogy babát várok nem akartam elmondani csak 3 hónap után, akkor még otthon laktam. Karácsony elõtt elköltöztünk párommal és utána jelentettük be. Nyilván ez mindenkinél más. Nálunk az én családom felõl örül mindenki nagyon, aggódnak, hívogatnak párom felõl viszont kb. semmi. A bejelentésnél se volt valami nagy fogadtatás, azóta se, nagyon szóba se kerülök pedig már a terhességem felénél járok. Az egyetlen reakció amit párom felõl a nagyszülõkbõl kiváltott, "hogy akkor elkezdjük gyûjtögetni a pénz nyárra". Páromnak már van egy kislánya, õ a mindenük, imádják, remélem ha megszületik máshogy fognak viszonyulni hozzá.
Kérdezd meg õket. Ha nem mered ezt megkérdezni, akkor nem lehet valami jó a viszony, s nem csodálom ha nem örûlnek.
A kérdező hozzászólása: Én 30 vagyok, az elsõ másfél éves. Amit írtam, hogy miért lehettek ilyenek, azt gondolom, de ezt hallani nem akarnám, mert abból csak veszekedés lesz. vagy hogy miért nem mondtam, hogy tervezzük, vagy korábban kellett volna, vagy miért párommal miért nem egyedül mondtam?
Mennyi idõs az elsõ gyerek? És te? Nem kérdezted meg tõlük, hogy mi a baj? Szerintem jó az ilyesmit tisztázni, ha együtt élnek az emberek, mert ez a kerülgetés nem mehet állandóan.
A kérdező hozzászólása: Nem tudom miért nem örültek, nem akarták eddig hogy költözzünk. A szüleimmel élünk, lehet az szerették volna, hogy karriert építsek, vagy hogy ne vállaljak többet, így is sok a feladat egy gyerekkel, nem tudom.
Szerintem is az az ok, hogy még ott laktok és sok lenne már nekik még egy csecsemõ. Attól is félhetnek, hogy most még több segítséget vártok el, amire már nem lesz erejük, de ugye az unokájuknak se akarnak majd nemet mondani. Azt pedig végképp nem értem, minek vállaltatok még egy gyereket, ha az elsõt se bírjátok szülõi segítség nélkül eltartani?


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!