Találatok a következő kifejezésre: Miért van érzésem, (402 db)

Miért érzem azt, hogy hamarosan megfogok halni? 2 éve van az az érzésem h nem fogok megöregedni és nem tudom h ez miért van. Mással is van ez így? 22 vok Fiú

Legjobb válasz: Ismerõs érzés... De ha nincs semmi bajod (nem vagy beteg vagy valami hasonló), akkor szerintem nincs okod ettõl tartani. Kiskoromban éreztem hasonlóan. Mindig azt hittem, sosem leszek felnõt, gyerekként fogok meghalni. Szerencsére azért még itt vagyok. Bár már csak egy hetem van 18-ig.... Szerintem az emberek nagyrészének vannak ilyen érzései. Igyekezz nem foglalkozni vele, mertt a rossz olgokat ugyanúgy be lehet vonzzani, mint a jókat. Gondolkodj pozitívan, élvezzd az életet, és minden rendben lesz. :) 17/L

Ismerõs érzés... De ha nincs semmi bajod (nem vagy beteg vagy valami hasonló), akkor szerintem nincs okod ettõl tartani. Kiskoromban éreztem hasonlóan. Mindig azt hittem, sosem leszek felnõt, gyerekként fogok meghalni. Szerencsére azért még itt vagyok. Bár már csak egy hetem van 18-ig.... Szerintem az emberek nagyrészének vannak ilyen érzései. Igyekezz nem foglalkozni vele, mertt a rossz olgokat ugyanúgy be lehet vonzzani, mint a jókat. Gondolkodj pozitívan, élvezzd az életet, és minden rendben lesz. :) 17/L
*dolgokat
Én is éreztem ezt kamasz korom környékén, és néha eszembe jut ez az érzés és az olyan mintha most is érezném, de szerintem csak az emléke. Szerintem attól jöhetett nálam ez az érzés, mert így próbáltam feldolgozni, felfogni a halált. És mert amikor az ember depressziós (kamasz korban pedig az) akkor menekülne a világból és talán ezzel nyugtatja magát: Ó nem kell aggódni a jövõ miatt úgy se élem meg. Mondjuk nem tudhatjuk meddig élünk, de meg kell próbálni mindent megtenni, hogy szép, teljes életünk legyen. Nézz magadba: boldog vagy? rendben megy az életed? azt csinálod, amit szeretsz? megtaláltad a párod? Ha ezek valamelyikére nemmel válaszolsz, az áll a furcsa érzésed mögött.
Ezt szerintem mindenki átéli. Tudod fiú azért vannak a gödrök hogy megtanulj belõle kimászni! Minden jót!
Hát mert jön a világvége, és azt érzed.
ez hülyeség. az elõzõ hozzászólóknak mondom. én pl soha életemben nem éreztem igy, ugyhogy ez nem normális! kérdezõ. valszeg paranoiássá vált már ez nálad, csak bebeszéled magadnak. ne foglalkozz ezzel. élvezd az életet.
hiszel Istenben ?
Lehet hogy leültél és túl sokat gondolkoztálés akkor eszedbe jutott ez. Nekem is volt egyszer-egyszer ilyen érzésem. Szerintem aztr jelentheti, hogy nincsenek nagyon terveid a jövõre és elveszettnek érzed magad a világba. És mivel magad elõtt csak a nagy sötétséget látod, ezért úgy érzed, te nem is vagy életrevaló. Pedig ez hülyeség, felejtsd el! sodródj az árral és majd a jövõd alakulni fog!

Mi az alapja annak, hogy a tej nagy része szoptatás közben termelődik? Ha így van, szoptatás előtt miért van tele érzés, utána meg üres érzés?

Meg akkor miért nem tud a baba bármennyit szopni, miért nem tud a mama bármennyit fejni?

Legjobb válasz: Szeretem az ilyen kérdéseket, én is ilyeneken agyaltam anno. :) Az anyatej folyamatosan, 24 órában termelõdik a nõi mellben, vélhetõen részben azért, hogy a baba számára mindig készen álljon némi biztonsági tartalék, ha épp "soron kívül" szüksége lenne rá. A tejbelövellést követõen különbözõ okokból eleinte még több tej is termelõdhet, mint amennyire konkrétan szükség van. (Illetve a belövellést kísérõ ödéma miatt is nagyobb, teltebb ilyenkor a cici, mint késõbb.) A következõ napokban-hetekben azonban, ahogyan a baba rendszeresen (értsd: a saját igénye szerint!) szopizik, a szervezetünk kvázi megtanulja, hogy kb. mikor és mennyi a baba szükséglete. Ez persze nem percre és grammra kimért adagokat jelent, de egy körülbelüli szintet mindenképp. Ez azért ésszerû, mert ha a testünk non-stop termelné a tejet nagyon nagy mennyiségben, az mindenképp pazarlás lenne, a Természet viszont nem pazarol, mert az nem hatékony. ;) Ezt takarja a kereslet-kínálat elve is: annyi tej termelõdik, amennyire a babának szüksége van, pontosabban, amennyit rendszeresen magához vesz. Ehhez jól alkalmazkodik a testünk. Tehát, mindig van valamennyi tej a mellünkben, ugyanakkor az adott "adag" legnagyobb része valóban szopi közben termelõdik meg. Ennek a jele a szoptatás elején érezhetõ tejleadó-reflex, a baba ritmikus szívása-nyelése, esetleg a szopi elején a mell kismértékû térfogat-növekedése is. Ilyenkor a szopómozgás hatására egyrészt nõ a prolaktin hormon szintje, ami hirtelen és nagymértékû tejtermelést okoz a tejmirigyekben. A szervezetbõl villámgyorsan odaáramlik a mellbe a vér, amibõl a sejtek kivonják a vizet és a különbözõ tápanyagokat, összetevõket stb. Azaz ott és akkor gyártódik le a tejmennyiség legnagyobb része. Másrészt, beindul az oxitocin hormon mûködése is, ami összehúzza a mellben lévõ simaizmokat, ezáltal a mellben tárolt ÉS aktuálisan megtermelt tej könnyebben kiürül. (Ez az ún. tejleadó-reflex.) A szoptatás elõtti telt-érzés leginkább az elsõ idõkre jellemzõ, amikor egyrészt a baba még csak szopizik, vagyis viszonylag sok anyatejet vesz magához, tehát több is van a mellben szopik között is, meg alatt is. Másrészt, a fentebb írt korai ödéma is belejátszik ebbe. Harmadrészt pedig - fõleg, ha idõnként picit több idõ telik el két szoptatás között - a folyamatosan termelõdõ és tárolódó anyatej nyilván feltelítheti a melleket is. Viszont, minél tovább szoptat valaki, annál inkább azt tapasztalhatja, hogy a hónapok múlásával egyre plöttyebb, puhább marad a mell a következõ szopi idejére is - de a tejmennyiséget ez nem befolyásolja negatívan. Ilyenkor csupán az történik, hogy a testünk teljesen rááll a szoptatás alatti termelésre, míg a köztes idõkben szinte nullára csökken. (Itt hadd meséljem el a saját élményem: 2,5 éves volt a lányom, amikor esti suliba mentem, kéthetente 3-4 napig voltam távol. Ekkor õ még reggel-este szopizott. Ahogy elkezdõdött a tanév, eleinte még fejnem kellett, hogy ne telítõdjek túl, késõbb azonban már nem volt erre szükség: arra a pár napra, amíg nem szoptattam, teljesen leállt a mellem, de amikor hazaértem, mindig ott folytattuk, ahol elõtte abbahagytuk. Az elsõ tanévet még végig tudtam így szoptatni. - Vagyis ennyire rugalmasan is mehet a dolog!) A szopi végére jellemzõ "üres" érzést is tulképp csak idézõjelesen mondhatjuk, hiszen a mell sose üres teljesen, mindig tart a termelés. Mindössze arról van szó, hogy az aktuálisan megszokott tejadag (= a köztes tárolt + a frissen termelt) a szopi végére rendszerint kiürül a mellbõl. Ugyanakkor, ha valaki ilyenkor is tovább szoptat ill. fej, idõnként újra és újra észlelheti, hogy megint meg-megindul a tejleadás. Ez "teljesen üres" mellnél kb. 15-20 percenként szokott bekövetkezni, de ez persze csak egy átlag. Gondolom, mostanra már érted, hogy ez honnan következik. A babák nyilván nem tudnak bármennyit szopizni, hiszen nem feneketlen az õ bendõjük sem, meghát idõvel elfáradnak õk is, kemény munka a szopizás. ;) A bármennyit fejés elvileg lehetséges, pontosabban, kitartó és rendszeres fejéssel elvileg elég rendesen meg lehet növelni a tejmennyiséget. Persze ehhez még más dolgok is kellenek, de az alap az ingermennyiség növelése. De ugye arra se nagyon szokott szükség lenni, hogy valaki naponta több liter tejet fejjen vagy adjon le. (Meg azért van egy felsõ max. kapacitásunk is valószínûleg.) Remélem, így már érthetõbb. :)

Szeretem az ilyen kérdéseket, én is ilyeneken agyaltam anno. :) Az anyatej folyamatosan, 24 órában termelõdik a nõi mellben, vélhetõen részben azért, hogy a baba számára mindig készen álljon némi biztonsági tartalék, ha épp "soron kívül" szüksége lenne rá. A tejbelövellést követõen különbözõ okokból eleinte még több tej is termelõdhet, mint amennyire konkrétan szükség van. (Illetve a belövellést kísérõ ödéma miatt is nagyobb, teltebb ilyenkor a cici, mint késõbb.) A következõ napokban-hetekben azonban, ahogyan a baba rendszeresen (értsd: a saját igénye szerint!) szopizik, a szervezetünk kvázi megtanulja, hogy kb. mikor és mennyi a baba szükséglete. Ez persze nem percre és grammra kimért adagokat jelent, de egy körülbelüli szintet mindenképp. Ez azért ésszerû, mert ha a testünk non-stop termelné a tejet nagyon nagy mennyiségben, az mindenképp pazarlás lenne, a Természet viszont nem pazarol, mert az nem hatékony. ;) Ezt takarja a kereslet-kínálat elve is: annyi tej termelõdik, amennyire a babának szüksége van, pontosabban, amennyit rendszeresen magához vesz. Ehhez jól alkalmazkodik a testünk. Tehát, mindig van valamennyi tej a mellünkben, ugyanakkor az adott "adag" legnagyobb része valóban szopi közben termelõdik meg. Ennek a jele a szoptatás elején érezhetõ tejleadó-reflex, a baba ritmikus szívása-nyelése, esetleg a szopi elején a mell kismértékû térfogat-növekedése is. Ilyenkor a szopómozgás hatására egyrészt nõ a prolaktin hormon szintje, ami hirtelen és nagymértékû tejtermelést okoz a tejmirigyekben. A szervezetbõl villámgyorsan odaáramlik a mellbe a vér, amibõl a sejtek kivonják a vizet és a különbözõ tápanyagokat, összetevõket stb. Azaz ott és akkor gyártódik le a tejmennyiség legnagyobb része. Másrészt, beindul az oxitocin hormon mûködése is, ami összehúzza a mellben lévõ simaizmokat, ezáltal a mellben tárolt ÉS aktuálisan megtermelt tej könnyebben kiürül. (Ez az ún. tejleadó-reflex.) A szoptatás elõtti telt-érzés leginkább az elsõ idõkre jellemzõ, amikor egyrészt a baba még csak szopizik, vagyis viszonylag sok anyatejet vesz magához, tehát több is van a mellben szopik között is, meg alatt is. Másrészt, a fentebb írt korai ödéma is belejátszik ebbe. Harmadrészt pedig - fõleg, ha idõnként picit több idõ telik el két szoptatás között - a folyamatosan termelõdõ és tárolódó anyatej nyilván feltelítheti a melleket is. Viszont, minél tovább szoptat valaki, annál inkább azt tapasztalhatja, hogy a hónapok múlásával egyre plöttyebb, puhább marad a mell a következõ szopi idejére is - de a tejmennyiséget ez nem befolyásolja negatívan. Ilyenkor csupán az történik, hogy a testünk teljesen rááll a szoptatás alatti termelésre, míg a köztes idõkben szinte nullára csökken. (Itt hadd meséljem el a saját élményem: 2, 5 éves volt a lányom, amikor esti suliba mentem, kéthetente 3-4 napig voltam távol. Ekkor õ még reggel-este szopizott. Ahogy elkezdõdött a tanév, eleinte még fejnem kellett, hogy ne telítõdjek túl, késõbb azonban már nem volt erre szükség: arra a pár napra, amíg nem szoptattam, teljesen leállt a mellem, de amikor hazaértem, mindig ott folytattuk, ahol elõtte abbahagytuk. Az elsõ tanévet még végig tudtam így szoptatni. - Vagyis ennyire rugalmasan is mehet a dolog!) A szopi végére jellemzõ "üres" érzést is tulképp csak idézõjelesen mondhatjuk, hiszen a mell sose üres teljesen, mindig tart a termelés. Mindössze arról van szó, hogy az aktuálisan megszokott tejadag (= a köztes tárolt + a frissen termelt) a szopi végére rendszerint kiürül a mellbõl. Ugyanakkor, ha valaki ilyenkor is tovább szoptat ill. fej, idõnként újra és újra észlelheti, hogy megint meg-megindul a tejleadás. Ez "teljesen üres" mellnél kb. 15-20 percenként szokott bekövetkezni, de ez persze csak egy átlag. Gondolom, mostanra már érted, hogy ez honnan következik. A babák nyilván nem tudnak bármennyit szopizni, hiszen nem feneketlen az õ bendõjük sem, meghát idõvel elfáradnak õk is, kemény munka a szopizás. ;) A bármennyit fejés elvileg lehetséges, pontosabban, kitartó és rendszeres fejéssel elvileg elég rendesen meg lehet növelni a tejmennyiséget. Persze ehhez még más dolgok is kellenek, de az alap az ingermennyiség növelése. De ugye arra se nagyon szokott szükség lenni, hogy valaki naponta több liter tejet fejjen vagy adjon le. (Meg azért van egy felsõ max. kapacitásunk is valószínûleg.) Remélem, így már érthetõbb. :)
És még: Nem véletlen, hogy ha valóban kevés az anyuka teje, gyakran javasolják például, hogy az anyuka hagyja a babáját szopizni akkor is, ha (mindkét) mellet már teljesen kiürítette, de még vidáman elcumizgat rajta. Ennek az ún. komfortszopizásnak nemcsak nyugtató funkciója van, hanem szükség esetén - a fenti meg-meginduló tejleadás miatt - a tejet is meg tudja növelni. Minél több inger éri a mellet (gyakrabban és/vagy hosszabban), annál több tej fog termelõdni, hiszen a kereslet növekedése magával hozza a kínálat növekedését is. (Persze nem azonnal, de ideálisan pár nap alatt.)
Szerintem nem igaz. Amikor telinek éreztem a mellem, rendszerint teli is volt, amikor meg üresnek, akkor valóban nem volt 30-40-nél több benne. Miután elfogyott, a fiam se kérte, nyilván észrevette... Lehet, hogyha még 40 percig csócsálgatja, akkor kijött volna még 5 csepp.A komfortszopást nem ismeri, szerencsére. Komfortnak ölelés, puszi, bújás, dajkálás van. A kereslet-kínálat elvben sem hiszek. Biztos vannak nõk, akiknél mûködik, de tökre nem érzem fair-nek tényként hangoztatni.
Szerintem nem igazán van alapja. Esetleg a tejtermelést serkentõ hormon fokozódik, de a tej nagy része nem akkor termelõdik.. Gondolj csak a fejõs tehenekre, õket is naponta fejik, 10 perc alatt lemegy a fejés, ha közben folyamatosan termelõdne a , , nagy része", akkor folyamatosan lehetne fejni és ne m fogyna ki a tejük..
A kérdező hozzászólása: Köszi az eddigieket. Várok még véleményt, tapasztalatot.
Kedves kérdezõ! Ennek biológiai alapja van :) Valóban sok édesanya akkor gondolja úgy, hogy nem elég már a tej, amikor megszûnik a feszülés a mellében. De igazából ez azért van, mert beáll a kereslet-kínálat egyensúlya. A mell nem olyan, mint egy cumisüveg, ami kezdetben tele van, aztán kiürül. Bonyolult hormonális szabályozás alatt áll a tejtermelés. Amikor szopik a bab, egy olyan információt küld az agynak, hogy "fogy a tej, kell még termelni!" A megtermelt tej a tejleadó reflex, vagy oxitocin reflex hatására ürül. Egy szoptatás alatt ez a reflex többször is kiváltódik. Amikor hagyják a babát annyi ideig szopni, ameddig szeretne (ami nem azt jelenti, hogy egész álló nap mellen lóg), akkor azt lehet látni, hogy vannak aktívabb szakaszok, amikor hallhatóan nyel, és vannak "cumizósabb" szakaszok, amikor látszólag már "csak" komfortszopik. No ekkor küld még az agynak jelzést, hogy itt még több tejre van szükség. A szoptatás nem csak etetés, és nem csak éhség miatt szopnak a babák, sokszor "csak" biztonságért, megnyugvásért bújnak az anyához. Ezért sem érdemes mérni az adott mennyiségeket, hiszen a tej összetétele egy szopás alatt, napszakonként, a gyermek korától függõen stb. változik. Amikor meghatározott idõnként szopik a baba, túltelítõdés alakul ki a mellben, ezért érzi a mama, hogy nagyon feszül és ezért gondolják sokan, hogy akkor van tej, a laposban pedig nincs. Holott a túltelítõdés pontosan ellentétesen hat: olyan jelet küld az agynak, hogy állítsa le a tejtermelést. Ezért a legtöbb idõre szoptató anyuka nem tud hosszú távon szoptatni. Persze erre is vannak kivételek, de igen ritkák, viszont az a tapasztalat, hogy pont emiatt a negatív visszacsatolás miatt kb. 4 hónapos korra csökken a tejtermelésük. A baba képes lenne bármennyit szopni, de nem akar. Erre is voltakkutatások, hogy a kizárólag és igény szerint szoptatott babák maguk szabályozták a táplálékfelvételüket, és a rendelkezésre álló tejnek kb. a 75%-át szopták ki a mellbõl. Ezzel ellentétben a cumisüvegbõl szinte bármennyit képesek megenni, meg lehet õket konkrétan tömni. Ezek a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy pont emiatt a szabályozás miatt a kizárólag és igén yszerint szoptatott babák között sokkal kevesebb volt késõbb az elhízott gyermek és felnõtt. Sokat lehet ezekrõl olvasni, rengeteg komoly cikk van a http://www.szoptatasportal.hu honlapon, angol nyelvû, neves folyóíratokból idézve.
Szerintem van valóságalapja. Amikor elkezdett a babám szopizni, és a másik mellembõl elkezdett folyni a tej, akkor megfogtam azt amelyikbõl szopizott és kõkeményre feszült, sokkal több tej lett benne hirtelen. Kiszívta a baba az összes tejet, és puha lett a mellem. Próbáld ki, a szopi elején tapintsd meg a melledet hogy milyen, és a tejleadó reflex közben/után is!

Miért alkalmatlan az összes politikus a feladatára, és miért van olyan érzésem, hogy itt a büdös életben nem fog semmi jóra fordulni?

A teljes ép eszűség ellenére is sorozatos állatságokkal rukkolnak ki,már egy 8 éves kisgyerek is simán átlát a hazugságaikon,annyira nyilvánvalóan hülyék ahhoz amit csinálnak.

Legjobb válasz: > Miért alkalmatlan az összes politikus a feladatára Mert aki alkalmas lenne, az nem jut oda. > miért van olyan érzésem, hogy itt a büdös életben > nem fog semmi jóra fordulni? Én is pont így érzem. A jelenleg parlamentben ülõ pártoknak egyetlen célja van: odakerülni a húsosfazékhoz. Ezek a bandák kizárólag a saját érdekeiket képviselik. Gyakorlatilag magyarországon jelenleg nincs olyan párt, amire rá lehetne bízni egy ország vezetését... > már egy 8 éves kisgyerek is simán átlát a hazugságaikon Jelentõsen túlbecsülöd a szavazópolgárok átlagintelligenciáját. Rettenetes mennyiségû ember képes kritikátlanul besz*pni gyakorlatilag bármit!

> Miért alkalmatlan az összes politikus a feladatára Mert aki alkalmas lenne, az nem jut oda. > miért van olyan érzésem, hogy itt a büdös életben > nem fog semmi jóra fordulni? Én is pont így érzem. A jelenleg parlamentben ülõ pártoknak egyetlen célja van: odakerülni a húsosfazékhoz. Ezek a bandák kizárólag a saját érdekeiket képviselik. Gyakorlatilag magyarországon jelenleg nincs olyan párt, amire rá lehetne bízni egy ország vezetését... > már egy 8 éves kisgyerek is simán átlát a hazugságaikon Jelentõsen túlbecsülöd a szavazópolgárok átlagintelligenciáját. Rettenetes mennyiségû ember képes kritikátlanul besz*pni gyakorlatilag bármit!
Manapság már nem olyanok a politikusok, mint mondjuk 1800-ban. Itt már senki nincs a népért, csak a pénzért.
Igazából nem hülyék. Ha azt vesszük, hogy mik az õ érdekeik, akkor nagyon is jól csinálják, amit csinálnak.
A poltikusokat nem azért választják meg, mert olyan okosak és jó szakemberek. Akkor a Magyar Tudományos Akadémia ülne a parlamentben. De ez nem is elvárás, ezért bízzák a politikusok a szakmai munkát a minisztériumokra és megbízottakra. Oda azért akárki nem kerülhet be. A demokráciákban a választójog és a választhatóság nincs korlátozva szakképzettség, munkatapasztalat, IQ szint, nemesi rang, vagyoni helyzet meg hasonlók alapján, csak a betöltött 18 év az elõírás. És a világban egyre több országban veszik át ezt a politikai rendszert, mert bár nem tökéletes, de ennél sokkal jobbat még sehol sem találtak ki. Ne hidd, hogy a diktatúrákban kisebb a korrupció! Kínában is van bõven.
"már egy 8 éves kisgyerek is simán átlát a hazugságaikon, annyira nyilvánvalóan hülyék ahhoz amit csinálnak." Ez a kormányzati kommunikáció célja: tenni a hülyét mert még mindig jobb (nekik) ha hülyének nézi õket az ország mintha rájönne: ezek se hülyék csak minden energiájukat és intelligenciájukat lefoglalja a sok szabad rablás. Utóbbi esetén ugyanis kõ kövön nem maradna (gondoljunk csak az õszödi beszédre: elég volt EGYETLEN párt EGYETLEN zárt gyûlésének hanganyagát meghallgatniuk az embereknek, kimagyarázhatatlan bizonyítékot kaptak arról hogy egy egész párt hazudozott nekik éveken át, erre a fél ország tüntetett stb. - ha mindegyik pártról elõkerülne ilyen bizonyíték minimum forradalom lenne, azt pedig pont a politikusok akarják a legkevésbé)
A kérdező hozzászólása: Ha a lopásra, sikkasztásra, mutyizásra gondolsz, ahhoz valóban jól értenek. Viszont ami az igazi munkájuk lenne, abban segg hülyék mind. Kínában csinálják jól, ott az ilyen férgeket életfogytigra, sokszor pedig halálra is ítélik. Ezek viszont büntetlenül garázdálkodhatnak.
Kedves Kérdezõ! PONT az a munkájuk, hogy az országot teljesen kivéreztessék, eladósítsák, a nemzeti tudatot letörjék, az õslakosságot ellehetetlenítsék. Ez a munkájuk! Értenek is hozzá! JAAAAA, hogy az embereknek kifelé azt kommunikálják, amit hallani akarnak az más kérdés. LÁTSZÓLAGOS támogatottságuk van csak. Tényleges támogatottság, olyan elenyészõ, hogy valójában nem tudnának kormányozni. Jönnek a választások... Elhintik a rizsát, hogy milyen jóóó lesz Neked és választások után döbben rá mindenki hogy rosszabb mint volt és ez teljesen pártfüggetlen jelenség. Hazudni tudnak, de a valódi munkájuk az adott ország kiszipolyozása. Abban viszont JÓK!

Miért van az, hogy nem tudok különválasztani az érzést, ha testiség nagyon működik akkor nagyon hamar szerelmes leszek?

Vagyis lehet hogy nem is , nem tudom hogy valójában voltam e az vagy csak a testem csap be.... N

Legjobb válasz: A természeted valószínûleg olyan, hogy vágysz a többre. A nagyon mûködõ testiség pedig megadja azt a pluszt, ami ezt beindítja. Viszont a tudatod valamiért idézõjelben tiltakozik ez ellen. Gondold csak át, a kérdés maga, ahogy feltetted. "... hogy nem tudom különválasztani az érzést" stop! Külön szeretnéd választani? Miért? Arra találd meg a választ, hogy ez miért zavar? Esetleg próbáld meg a flörtöket randikat tovább húzni. Addig, hogy ne zavarjon az, ha szerelmes leszel, mert mire szeretkezel az illetõvel. Erre csak ez az egy megoldás van. Az nem igazán jó megoldás, ha kiírtod magadban ezt a szerelemre való idõ elõtti vágyat.

A természeted valószínûleg olyan, hogy vágysz a többre. A nagyon mûködõ testiség pedig megadja azt a pluszt, ami ezt beindítja. Viszont a tudatod valamiért idézõjelben tiltakozik ez ellen. Gondold csak át, a kérdés maga, ahogy feltetted. "... hogy nem tudom különválasztani az érzést" stop! Külön szeretnéd választani? Miért? Arra találd meg a választ, hogy ez miért zavar? Esetleg próbáld meg a flörtöket randikat tovább húzni. Addig, hogy ne zavarjon az, ha szerelmes leszel, mert mire szeretkezel az illetõvel. Erre csak ez az egy megoldás van. Az nem igazán jó megoldás, ha kiírtod magadban ezt a szerelemre való idõ elõtti vágyat.
kihagytam egy félmondatot. szóval " mert mire szeretkezel az illetõvel." + addigra már lehet tudhatod, hogy érdemes bele szerelmesnek lenni, mert hozzádvaló, stb.
Hát fiuknál ez úgy van, ha megtörténik a testiség akkor lesz egy "system error", még lehet tudja is a fiú, hogy nem hozzá illõ ez a leány de elkezd szerelmes lenni belé. Úgylátszik ez nálladnál is így mûködik, ezért fontos lenne minnél késõbb oda adni magad, mondjuk legalább 1, 1, 5 hónapot várni, hogy kicsit leülepedjenek a dolgok. (amúgy 10évvel ezelõtt azt írtam volna, hogy 3hónap után legyen az elsõ aktus, de ma már az 1hónap rekord teljesítmény)
te fiú vagy e, vagy búza,
?
Gondolom azért veszed természetesnek a szidást mert otthon általában abban volt részed. Nem lehet, hogy ha egy fiú megdicsér, akkor nem tudod elhinni, hogy komolyan mondja és ezért van rossz érzés benned mert nem hiszed el, hogy te méltó vagy a dicséretre is, nem csak a szidásra? Most így hirtelen ezek jutottak eszembe.
A kérdező hozzászólása: Lány vagyok.Nem hiszem el hogy mond nekem valaki ilyet, nehéz ezt elmondani mit érzek ilyenkor de inkább el megy a kedvem ha megdicsérnek valamiért és már nehezemre esik megcsinálni azt amiért a dicséretet kaptam.Ez szörnyû így változtatni akarok ezen.
A csinos-kedves lányokat szokták dícsérni a hódolók. Olyanokat is beléjüklátnak, amik talán nincsenek is. De ebben nincsen semmi rossz. Ez a kedveskedés, vagy udvarolgatás a fiúk részérõl. Gondolom, Apukádnak is te voltál a kicsi lánya, a szeme fénye, a kis hercegnõje, az egyetlenje, az arany virágszálja, hogy ne soroljam. Pedig csak egy bõgõ béka lehettél....
Velem is ugyanez van. Akárhányszor kapok valami pozitívat, vagy dicséretet, mindig muszáj lehúznom magam és valamivel elrontani. Ugyanez van, ha sikereim vannak. Én is tudni szeretném az okát. Ha van kedved dumálni, írj rám.

Miért van az hogy mindenhol azt hangoztatják hogy egy anya legyen külön is a gyerekétől, ápolja a kapcsolatát, figyeljen kicsit magára is stb. de ez mégse megy mert rossz érzést okoz?

Úton mentén ezt hallani mostanság hogy nem attól lesz jó anya valaki ha egyfolytában csak ? van a gyerekével (nyilván nem a pici pár hónaposra gondolok aki ha mondjuk még anyatejes is akkor nehezen bízható azért másra). És az elv teljesen jól is hangzik meg érthet? hogy ne csak a gyerekr?l szóljon az egész élet de mégis akkor miért megy olyan nehezen nekem is de másoktól is hallottam hogy ha vkire rá is bízzák a kicsit folyton ott járnak a gondolatai, nem tud kikapcsolni, rohan haza hozzá stb. Akkor most melyik érzésünkön kellene "er?t venni" tehát mivel teszünk jobbat magunknak, a párkapcsolatnak, a gyereknek, ha elengedjük azért akkor is ha nekünk fáj vagy ha a szívünkre hallgatunk?

Legjobb válasz: Ha neked rossz érzés otthagyni tehát ez az erõsebb érzés akkor neked nem kell. Nem vagyunk egyformák. Van akinek egyszerû stb van akinek meg nem.Úgy tûnik te ebbe a csoportba tartozol ebben sincs semmi rossz.

Ha neked rossz érzés otthagyni tehát ez az erõsebb érzés akkor neked nem kell. Nem vagyunk egyformák. Van akinek egyszerû stb van akinek meg nem.Úgy tûnik te ebbe a csoportba tartozol ebben sincs semmi rossz.
Nyilván attól is függ, hogy hány hónapos picirõl van szó.:) És szerintem a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát. Meg persze sok család, aki ezt mondja annak remek a kapcsolata a nagyszülõkkel. Nálunk ha akarnám sincs kire hagyni. Az én anyukám meghalt, a férjemé meg nem az a nagyi típus, egy havonta találkozunk 2-3 órára. Így nincs is meg az a kapcsolat köztük, hogy rá tudnám bízni õket, a gyerekeimnek idegen a nagyi. AMúgy meg egy idõ után, amikor a gyerek már 3-4 éves, és tényleg szívesen megy el másokkal sokkal könnyebben el fogod tudni engedni.:)
A fiam 3 hónapos kora óta eljárok edzeni, ami azt jelenti, hogy heti kétszer másfél órát a nagyszülõkkel van! Nem mondom, hogy nem jut eszembe edzés közben a fiam, de közben jól is érzem magam, mert az másfél óra csak rólam szól, a gyerek meg imádja a nagyszüleit! Soha nem volt lelkiismeret-furdalásom ezért!
3. vagyok. Most olvastam el a hozzászólásodat, így már kicsit más a helyzet, azt hittem pár hónapos babáról van szó. Ne haragudj, de tényleg túlzás, hogy 3, 5 évesen még senki mással nem volt, valószínûleg ezért is szokja meg nehezen az ovit. Próbálj a következõ babánál egy kicsit elengedõbb lenni, neki is jobb lesz.
Ha neked rossz érzés bárkinél otthagyni egy kicsit a gyereked, akkor ne tedd. Úgyis csak akkor tudsz majd pihenni, kikapcsolódni, ha már el tudod engedni Õt egy kicsit. Én gond nélkül rábízom pár órára a szüleimre az 5, 5 hónapos babámat, ha ügyeket kell intéznünk vagy esetleg csak elakarunk menni ebédelni (eddig 2x voltunk), de nekem nagyon jó a kapcsolatom velük, teljesen megbízom bennük és tudom, hogy imádják a fiamat és Õ is a nagyszüleit. Szerintem mindenki máskor érik meg erre.
Jajj elsõ vagyok bocsi én azt hittem egy pár hónapos max éves babáról van szó. 3, 5 éves gyereket persze, hogy ott kell tudd hagyni kicsit. Nem fog beilleszkedni az oviba se meg baromi féltékeny lehet a kicsi tesóra majd..
A kérdező hozzászólása: Nálunk gondolom az is a baj hogy nem megbízható az az egy szál nagyszülõ aki van. De mondjuk más megoldás is lehetett volna, keresztanyja keresztapja van és kedveli õket. Egyébként igényem nekem is lenne nyilván munkára meg szórakozás ilyesmi, de sokkal erõsebb bennem ez az utódvédõ mechanizmus vagy nem is tudom hogy hívjam...hogy minden porcikámmal azt érzem hogy nem hagyhattam magára 3 éves kora elõtt nem tudom miért érzem így, mindent hozzá igazítottam (azért nem rabszolgai módon, tehát van kialakult napirendje este 8tól alszik kicsi kora óta reggelig, és délután is kötelezõ csendes pihi van meg tudtam itthon mozogni tornázni vele majd késõbb alvásidejében nélküle is tehát nem szûnt meg az életem azért).
bocsánat lemaradt, hogy anyukámban bízom meg a legjobban az összes rokon közül, sokszor van az, hogy még elmegyünk bevásárolni, kisfiunk az imádott Mamával lehet, 2 naponta találkozik a mamával, mert igényeli, ugyanígy 1évesen mennünk kellett sokat játszótérre mert igényelte más gyerekek társaságát
egyáltalán nem túlzás, ne aggódj! teljesen természetes, hogy a kicsi gyerekeddel akarsz lenni, és rengetegen nevelik így a gyereküket.A nevelési "stílus" neve: kötõdõ nevelés.Ha beírod a google-ba, kiad róla sokmindent. Az elsõ óvoda 1825-ben nyílt meg, addig évezredeken át a kisgyerekek otthon voltak az anyjukkal, ez így természetes.Ez csak a modern kor "vívmánya", hogy az anyákat is elzavarják dolgozni.
Igen, szerintem felül kell emelkedni, mert ezzel szolgálod a gyerek érdekét.
9-re: igen, én úgy gondolom hogy rá kell bízni másra. Mi fokozatosan csináltuk: jöttek a nagyszülõk vagy mi mentünk hozzájuk, és amíg aludtunk, ettünk addig velük volt a baba. Aztán lefutottam a boltba - volt egy listám, kb a 3/4-ét nem vettem meg mert úgy éreztem órák óta elindultam :-) Amikor beállt a napirendünk (igény szerint szoptattam), akkor elmentem tornázni heti 3-4x, amikor a férjem volt/van vele. Aztán a hétvégén nagybevásárlás, mozi, ebéd kettesben a párommal. Az elsõ pár alkalommal valóban nem volt akkora élmény, de késõbb már igenis élveztem.
A kérdező hozzászólása: Köszi na én is tudom hogy túlzás nem is ez volt a kérdés :) Hanem hogy ilyenkor felül kell emelkedni azon amit én érzek és igenis "le kell passzolni másnak" hülye szó de nem tudok jobbat...akkor is ha nekem az rossz érzés? ez lett volna a kérdés lényege.
Illetve 4. válaszoló, bocsánat :-)
A kérdező hozzászólása: Arra gondolok hogy azt mondják minél késõbb vigyáz rá más is annál rosszabb lesz meg mondjuk a szülõk párkapcsolatának se feltétlen a legjobb ha évekig semmi kettesben töltött programuk nincs. Ez most onnan jött hogy a lányom 3.5 éves most kezdtük az ovit és terhes vagyok a kistesóval. És soha egy percet se volt mással. És nagyon rosszul viseli az ovit nem biztos hogy csak ezért de lehet a másodikkal már másképp csinálnám.
A saját példámat tudom neked elmesélni, engem is így neveltek, soha nem "passzoltak le", még nagyszülõkhöz sem. Hát sajnos meg is lett az eredménye, nehezen illeszkedtem be az oviba, sõt minden áldott nap az ablakban bõgtem 3 éven át és még az ált. iskola 1. osztályában is fél éven keresztül. Elég erõsen introvertált vagyok, idegen társaságban például alig szólalok meg, így mindig mindenki "mufurcnak" néz, és késõbb, mikor kialakulnak a baráti kapcsolataim mindenki elmondja, hogy teljesen félreismert, mert olyannak nézek ki, mint akit senki más nem érdekel. Ma már tudatosan próbálok ez ellen tenni, de sokszor meg kell erõltetnem magam. A kislányodra kell tekintettel lenned és igenis hagyni, hogy mással is legyen, ne csak veled. Tudom, hogy nem könnyû, de sajnos a mai világban az ilyen emberek mint én is, nehezen érvényesülnek. Próbáld ésszel megmagyarázni magadnak, hogy a kislányodnak ez a jó és ez nem egy végleges, állandó állapot, csak néhány szabad óra egymás nélkül. Attól a gondolataidban persze ott van, de kell neki más társaság is. Senki nem veszi el tõled, és õ sem veszti el az anyukáját, csak egy pici idõre más ingereket is kaptok mindketten, hogy aztán feltöltõdve ismét egymással foglalkozzatok.

Miért van az az érzés amikor szeretek valakit vagy ha alaki megbánt esetleg viszonzatlan szerelem akkor lyen bizsergő érzés van a mellkasomban ami nem mindig kellemes pl amikor viszonzatlan szerelmet érzek miért van ez?

Már évek óta gondolkodok mit?l lehet ez a furcsa érzés de nem tudom hogy mit?l ? ha valaki tudja akkor kérem mondja meg nekem

Legjobb válasz: Nekem is van ilyenem. Ha valaki megbánt, vagy éppen ellenkezõleg azt mondja, szeret elkap a hányinger és szédülni kezdek. Gyengék vagyunk érzelmileg.

Nekem is van ilyenem. Ha valaki megbánt, vagy éppen ellenkezõleg azt mondja, szeret elkap a hányinger és szédülni kezdek. Gyengék vagyunk érzelmileg.
A kérdező hozzászólása: De miért ? és ez baj hogy gyengék vagyunk érzelmileg ???

Miért van az, hogy a barátom akivel mindjárt 3éve vagyunk együtt, az orgazmus rendes előjelei voltak, és nem mint mostanában, hogy pisilés érzése van előtte, mind addig ameddig el nem megy. Miért van ez?

Ezel?tt sosem volt ilyen vele,és ?t nagyon zavarja,hogy mit?l pedig szeretkezés el?tt mindig pisil,2x is..Miért érzi így?Baj?Gond van vele?vagy forduljunk orvoshoz..?Volt veletek ilyen?

Legjobb válasz: pisilés szerû érzése szokott lenni a nõnek, ha orgazmus közeli állapotba kerül. nemkell ezzel orvoshoz fordulni. foglalkozni se nagyon kéne vele.

pisilés szerû érzése szokott lenni a nõnek, ha orgazmus közeli állapotba kerül. nemkell ezzel orvoshoz fordulni. foglalkozni se nagyon kéne vele.
A kérdező hozzászólása: Én ezt jól tudom, de nem nekem, (nõnek) Hanem a barátomank, a férfinak:D szokott ez lenni..és csak egy ideje..
Szerintem ez nem normális. Menjen el urológushoz. Amúgy a pénisz úgy mûködik hogy ha felál ha akarod se tudsz pisilni. Mert akkor egészen más funkciót kell betöltenie.

Miért van az, hogy a pasik nem mutatják ki az érzéseiket?

Pasi válaszolóktól kérném az igazságot, n?kt?l pedig azt, hogy veletek van e így!!

Legjobb válasz: Azért, mert már "elejtették a vadat", nincs miért harcolni. A férfiak csak akkor mûködnek jól, ha rajtuk van a "szívató". :)) Azt hiszik, az érzéseket kimutatni férfiatlan dolog. Aztán ha eleged van a szeretlenségbõl, és csomagolni kezdesz, rögtön eljátsszák a hõsszerelmest. Hát ilyenek, legalábbis a legtöbb.

Azért nem mutatjuk ki az érzéseinket, mert mire a megfelelõ nõhöz jutunk, addigra azokat az érzelmeket a többi nõ elpusztítja, szopatással, hülyítéssel, kihasználással, megcsalással. Az igazi meg nem minden esetben az elsõ szerelem.
Többször kérdeztem már én is a férjemtõl, hogy mért van ez, mért nem érzékelteti, hogy fontos vagyok neki, mért bánt meg folyamatosan stb. És mért csak akkor kezd el teperni, ha riválist lát a közelben. Én 8 évig csak "fenyegetõztem", hogy nem lesz jó vége, mert szükségem van arra, hogy valaki "szeressen", ha tõle nem kapom meg keresek olyat, akitõl megkapom a figyelmet, törõdést (tudom, hogy csak egy ideig, aztán minden férfi ilyen lesz), de nem hitt nekem. Egyszerûen nem vette észre a jeleket, annyira nem figyelt, hogy az se tünt fel neki mikor este elmentem és csak másnap mentem haza. Mikor megmondtam, hogy van valakim még mindig nem esett le neki. Aztán, ahogy ráébredt, hogy tényleg igaz teljesen megváltozott. Arra számítottam, hogy szépen összecsomagol és lelép, de nem. 1 évig gürizett, hogy visszakapjon. Ennek már 3 éve. Ahogy érezte, hogy minden rendben egyszerûen megfeledkezett rólam. A napokban közöltem vele, hogy ha mégegyszer elmegyek többet biztos nem jövök vissza, bármit tesz is. Most esküdözik, hogy igyekszik, neki én vagyok a legfontosabb stb. Mindig azzal menti magát, hogy õ nagyon szeret, de természetes neki, hogy mellette vagyok, úgy érzi nem kell félnie én úgyse lépek le.
Azért, mert már "elejtették a vadat", nincs miért harcolni. A férfiak csak akkor mûködnek jól, ha rajtuk van a "szívató". :) ) Azt hiszik, az érzéseket kimutatni férfiatlan dolog. Aztán ha eleged van a szeretlenségbõl, és csomagolni kezdesz, rögtön eljátsszák a hõsszerelmest. Hát ilyenek, legalábbis a legtöbb.
Elõzõ vagyok: gondolom több éves kapcsolat esetén gondolja így a kérdezõ, az elején még persze, nagyon kedvesek, még sírnak is ... :) )
Hát vannak ilyen férfiak sajnos, az én férjem is ilyen, s mellette van valakim már évek óta, õ meg pont az ellenkezõje. Sajnos nincs mit tenni, ebben sosem fognak változni, képtelenek rá, õk igénylik nagyon a szeretetet, és bennük is van érzelem, de nem megy nekik, és bármennyire is nem ilyen választ vártál, de valahonnan ezt hozták magukkal, ez lehet hogy gyerekkori sérülés, a szüleik is ilyenek voltak, nem volt példa az ellenkezõjére, és velük igazán csak akkor fordul elõ olyasmi, hogy mégis feltörnek az érezelmek valamilyen formában belölük, mert nálunk is így volt, életemben elõször nagyon megdöbbentem azon, mikor lebuktunk a kedvesemmel, hogy a férjem is érez, egyetlenegyszer képes volt megfogalmazni és elmondani azt hogy benne mi van, de hát már késõ volt sajnos, mert a másik kapcsolatból nagyon nagy szerelem lett. És nem azért mert õt nem szeretem, de csak úgy mint a gyerekeim apját, igazi szerelemre és érzelmekre õ valamiért képtelen, és biztos sok férfi van így, és ez okozta azt, hogy a házasságunk nem jó irányba fordult. Én évekig próbálkoztam változtatni, mindhiába, aztán úgy döntöttem, ha vele nem, akkor mással leszek boldog, de természetesen nem hagyom el, sem õt, sem a gyerekeim. Tudom nem szép dolog így élni sem, de mint minden embernek nekem is jár a boldogság. És csak drukkolok, hogy a férjem is egyszer érezhesse, hogy milyen ez, mert biztosan akad valaki aki õt is boldoggá tudja tenni, hát nekem nem sikerült, de nem csak én voltam ebben a hibás. S a legnagyobb baj a kommunikáció hiánya volt és az, hogy nem tudott mit kezdeni az érzéseivel, magába fojtotta, ahelyett, hogy felém nyújtotta volna azokat.
Szia! Nem tudom, hogy a te párod miért nem tudja kimutatni az érzelmeit tettekben is, de egyáltalán nem minden pasi ilyen!!!! Ne általánosíts! ;) Az én barátom pl. még "csak" 19 éves, én 20 vagyok, és nagyon is érzelgõs típus, kevésszer mondja ki, hogy szeret, de mindig "babusgat", simogat, látszik rajta, ahogy rámnéz, ahogy megölel, hozzámér... Még sírt is miattam már, mikor egyszer csúnyán veszekedtünk... Ezt szerintem embere válogatja és nem tõlünk kéne megkérdezned, hanem a párodtól, mert mi nem ismerjük...
Mert más egy férfi feladata a családban és más a nõé.
Én csak azt vettem eddig észre, hogy akárhány lánnyal összefutottam, és többet szerettem volna, mind visszahúzódó volt, mert megbántották õket elöttem a férfitársaim. Nekem 1, 5-szer annyit kellett dolgoznom, hogy elhiggye, hogy nem csak 1 éjszakára kell. Én pedig szeretném eléggé, kimutatnám, oltalmaznám, de ez nem adatik meg. A "sikeres" férfiak pedig azok akik folyton megbántják a nõket, mert nektek ez kell...(tisztelet a kivételnek, amely egyben a kisebbség is.)
A kérdező hozzászólása: Igaz lehet, mert csak mostanában van ez, hogy a nõ egy [email protected], meg semmit sem ér, meg a férfié a világ, talán a média is nekik kedvez... Mert annak idején ugyan a nõnek a dolga volt a háztartás, stb... de a férfi tisztelte is!!!!
A 14.00 órás is én voltam. Köszönöm, hogy így álltál a válaszomhoz. Még annyit hozzáfûznék, hogy a férfiak szerintem gyakrabban válnak önzõvé, mert nagy részükbõl hiányzik az, ami a nõben - késõbb anyai ösztönként megjelenõ szeretet és másik emberrel való foglalkozás - megteremtetett, a törõdés. Sok férfi egy ideig képes erre, aztán jobban élvezi azt, ha a párja kényezteti, és ez kényelmessé és önzõvé teheti õket, hiszen õk jobban ösztönös lények és az uralkodóbb típust képviselik. Nem olyan férfias dolog mindig érzelmeskedni, esetleg sírni, vagy elgyengülni.
Akkor elmondom, hogy belõlem hogy halt ki ez a babusgatás. Jó 17 éves korom óta vannak rövidebb-hosszabb kapcsolataim és az a furcsa, hogy eddigi kapcsolataimba mindig kimutattam az érzéseimet. Babusgattam akkori életem értelmét szinte a tenyeremen hordoztam. Valahogy mindig is egy hõsszerelmes típus voltam:) De rendre minden kapcsolatom zátonyra futott. Volt aki konkréten megmondta, hogy "nincs bennem kihívás" mivel látja, hogy az övé vagyok. Volt akit jobban vonzott egy tuskó aki nem foglalkozik vele annyit. Volt akinek túl sok szabadságra vágyott és velem úgy érezte hogy elkötelezett mert túl mélyek az érzéseim. VoltAK akik konkréten vigasztalódni szegõdtek mellém majd amikor összeszedték magukat leléptek. Jelenleg vagyok életem leghosszabb kacsolatában immár 3 éve. A titkom annyi hogy MAXIMUM heti 1 szer ha babusgatom a párom és ritkán mutatom ki az érzéseim. Ha látom rajta, hogy nagyon hiányzik már neki akkor engedek az érzéseimnek egyébként inkább elfojtom. 25F
18:46-os vagyok: Na de hogy a témához is hozzá szólják, pontosan azért nem, amiért a 18:44-es írta. Itt nem arról van szó, hogy nehéz kimutatnak, hanem arról, hogy minek? Kérdem én mi értelme, van mikor itt is látszik, hogy xy-nak szeretõje van a férje mellett. Ezért??? Manapság a nõknek már nem jön be az érzelgõs "hõsszerelmes". És tulajdonképpen nem ti mondogatjátok állandóan, hogy egy kapcsi két emberen múlik, és te képes lennél ennyi miatt lelépni? Akkor milyen jogon akarod megváltoztatni a párod? Csak csodálkozom rajta, hogy pl.: a 14:02-nél ezek után a férje visszakönyörögte magát, úristen.....
A kérdező hozzászólása: A sok okos ember osztja itt az észt. Tisztelet a kivételnek...
mintha, te nem osztanád....
Lány vagyok, és az én barátom sem az a nagyon érzelgõs típus. Mondjuk én sem...Ez megkönnyíti a helyzetet nálunk. Amúgy gyakran mondja h szeret , babusgat is, aranyos velem, de nem az a romantikus típus. Nekem õ így pont megfelel. Sok jót írtak itt elõttem, sok pasi hajlamos elfelejteni h mennyire is fontos törõdniük a párjukkal. Ilyenkor rá kell õket ébreszteni, mert jól ellesznek úgy ahogy vannak.
A kérdező hozzászólása: Még mindig nem bírod abba hagyni???
A kérdező hozzászólása: Szia! Nem nagyon értem ezt a belinkelést. Én nem csalom meg a párom, sem gondolatban, sem tettekkel. Csak kíváncsi voltam, hogy miért ilyenek a pasik a nõkel. És légyszi mond el, hogy miért linkeltél át ilyet? Elõre is köszi!!!! (és most minden kötözködést félre téve, bocsi)
Én itt arra akartam célozni, hogy így járnak az érzelmes pasik végül.
szerintem ki tudja mutatni, csak nem akarja lehet ez egy stratégia nála, vagy azt szeretné, hogy kaparjon a csaj utána, sok pasi tényleg akkor kezd el õszintén hajtani a nõre több hónap vagy év együttlét után ismét, ha látja, hogy a lány nem olyan lelkes, vagy vannak udvarlói, esetleg szép a csaj és a pasinak meg frusztrációja van mellette, esetleg a pasdas önbizalma kevés, sokat csalódott, nem nagyon szeretik al ányok, a csaj viszont minden ujjáûra kaphatna egy pasit. Persze ez bizalom kérdése, nem az a lényeg hány pasinak, riválisnak tetszik ap árunk, hanem az h a párunknak csak mi kelljünk. Sok csaj nem bízik a párjában, mert nem mutatja ki mit érez, vagy ritkán mondja, azt se hitelesen, nem elég bújós természtû ap árja, meg a csajok sokkal jobban kitesznek magukért, (ribik) azaz feltûnõbbek, oskszor rámenõsebbek, és ezért a nõknek több a riválisuk, fõleg mert a nõk többen is vannak, meg a nõket könnyebben hagyja ott egy pasi gyerekkel, mint fordítva, a pasik többsége késõbb érik, a nõk azt hiszik õk érzéketlenebbek, és hogy nyugodtabb szivvel hagyják ott a pasik õketm int fordítva, persze ez nem igaz, mert a pasik is félnek, és sok rendes hûséges pasi van, legalábbis akik szerelemre, gyerekre vágynak, és egy hûséges asszonyt választanak, akkor nem véletlenül kötöttek ki mellette, ha a nõ nem bántja meg õket, és viszonozza az érzéseit, akkor a rendes pasi hûséges marad, és abszolút nem a szex am érvadó vagy a külsõségek. A pasiknak is kell a bizalom, a meleg otthon, a megértés.
A kérdező hozzászólása: Nagyon nehéz megfelelni....
De ez a fenyegetõsdi szerintem annyira csalóka... Remélem, soha nem fogok eljutni arra a pontra, hogy "ha nem változtatsz, fel is út le is út". Egy férfit ne az hasson meg, hogy esetleg elveszíthet. Féljen ettõl minden nap. De ne ettõl tegye függõvé, hogy vesz -e virágot a lánynak, vagy megcsókolja -e váratlanul...
A kérdező hozzászólása: Nem értem, mi az, hogy a nõ feladata is más, meg a férfié is. Bizonyos értelemben igen, de ez az elmélet mögé bújni???? Hááát... A középkorban élünk???? Miért kell azt mondani, hogy a pasinak annyi a dolga, hogy hozza a pénzt, a nõnek meg minden más.... Nem a középkorban élünk, és különben is, nem is tartozik ehhez a kérdéshez ez a helyzet. És az, hogy a pasinak az a dolga, hogy ne legyen érzelmes, mert az anno azért alakult így a férfiban, hogy a harcokban tudjon gyõzni, meg jó vezetõ legyen stb... De ez anno volt, és ma már nem kell az ösztönökben élni, amit az állatvilágból hoztunk át. Ennyi erõvel a férfiak azért élveznek el hamarabb, sokkal hamarabb, mint a nõk, mert az állatvilágban ösztönösen gyorsan kellett végezni, a megtermékenyítés miatt. De nem lehet erre fogni, egy férfinak az a "kötelessége" maga és a nõ felé is, hogy megtanulja az orgazmus késleltetést. Ha ebben kellemetlen az ösztönös, állatvilágból hozott "örökség", akkor a harci szellem, az apai-férfi ösztönökben is legyen kellemetlen a nõket megalázó, kihasználó, 'asszony a te neved kuss, te csak a háztartással foglalkozz" szemlélet is!!!!!
A kérdező hozzászólása: Volt már, hogy összerámoltam, na akkor tudott fût-fát mondani, mindennel elhalmozni stb.. Aztán szépen lassan alább hagyott...
A kérdező hozzászólása: 13:55-ös! Egy kérdés!! Mire eljuttok a megfelelõ nõhöz, miért nem mutatjátok ki? Ha az a válasz, hogy már kipusztíotta a többi [email protected]ázi nõ, azért a szerelmeteket kell kínozni? Sajnos vannak olyan nõk is amikrõl írsz, de ha oda értek ahhoz a nõhöz, akit szerettek, akkor miért nem tudjátok újra megtanulni a szeretet kimutatást? Nem kötözködésbõl, teljes tisztelettel kérdezem.
A kérdező hozzászólása: 14:00! Nagyon köszönöm a válaszod, és nem ítéllek el emiatt, mert iagazad van!!!! Nálunk néha kimutatja az érzéseit, meg babusgat is, de nekem kevés. Nekem kifejezetten örömet okoz, ha szeretgethetem õt, szó szerint bódulatba ejt, mert annyira szeretem. Nem értem, hogy a férfiaknak miért nem okoz ez örömet??????
kérdezõnek: az általad elõbb felsorolt sztereotípiák sajnos még sok férfiban élnek, és bár írtad, hogy ne a neveltetésre hivatkozzunk azért egy kicsit kitérek rá: hogy várhatjuk el egy férfitól hogy érzelmes legyen ha kiskorában rászóltak/megverték ha sírt vagy épp gyengéd (szülõk szerint gyenge) volt? ez szerencsére csak elmélet, mivel az én barátom nem fél kimutatni az érzelmeit, nem fél "babusgatni", átölelni és nem szégyelli azt sem, ha neki van szüksége ilyesmikre. Erre persze sok férfi azt mondhatja, hogy a nõ így meg fogja unni idõvel, de én ezt õszintén szólva el sem tudom képzelni.
A kérdező hozzászólása: Nos igen, a neveltetés is nagy hiba lehet, nálunk is errõl van szó, azért írtam, hogy arról ne írjunk, mert azt nem akartam annyira kivesézni, mint a férfiak gondolatait, és nem hiszem el, hogy ebbõl nem lehet kitörni, ebbõl a neveltetésbõl....
A kérdező hozzászólása: Én ott hagytam a páromat 2 éve, mert saját bevallása szerint nem szeretett akkor már... Fõsulira járt, új impulzusok érték, új társaság, én meg elfelejtve. Ha hazajött tök jó voltam neki, de ha elhúzott, akkor nem is foglalkozott velem.... Csak éppen jött egy érzelmes, szerelmes, elbûvölõ férfi, aki elhódított secperc alatt. A páromnak kíméletlenül kiadtam az útját, és megmondtam neki, hogy soha többé nem fog engem bántani, és menjen amerre csak lát, engem többé nem érdekel.( ehhez hozzá tartozik az is, hogy amíg nem volt az új lovag, iszonyatosan szerettem a párom, akármit tett...) Az új férfi imádott, babusgatott, mindent megkaptam tõle, amit a volt páromtól nem. És akkor úgy elkezdett teperni a volt párom, nem érdekelte többé a fõsuli, se a haverok, se a mulatás, se a család, senki, csak az, hogy engem vissza kapjon, mert rájött, hogy mennyire szeret. A lovaggal versengett, felül akarta múlni a szeretgetéseit, mindent... Én meg visszaengedtem... Azóta ha rákérdezek, hogy hol van az a férfi, akinek ha elejtettem egy kis puszit, amiért könyörgött vagy 2 órát, akkor majdnem elájult a boldogságtól, akkor azt a választ kapom, hogy már egyértelmûen velem vagy, nem kell annyira érzelmesnek lenni, mert akkor meg azt unnám meg.....
a pasik nagyon szeretik ha egy nõ szereti de õ ez lányosnak tartja és nem mutatja ki én végülis nem szégyel mert ha szeretem akkor senki semm érdekel
Férfi vagyok: én párommal több éve vagyok együtt és imádom babusgatni. Szerintem ez sok mindentõl függ. Ha sok a meló vagy a stressz akkor sokkal kevésbé. Illetve ha valami foglalkoztatt. Szerintem vidd el valahovca kirándulni vagy kikapcsolodni. Pl.Egy jó filmre. Nekem ezek után mindig több kedvem van. De lehet nagyon lányos férfi vagyok:P
Nos, én pont a másik oldalon állok. Folyton "mutatja", vagyis érzem, hogy szeret, hogy fontosnak tart, hogy hiányzom neki... De mondani? Azt soha... Csak azokat hallom, hogy "én is", "nekem is" "te is", "de hát tudod, mit érzek", meg hogy õ ezt csak személyesen mondja (msnen tudunk többször beszélni, mert messzi lakunk egymástól)... Szóval én pont azt hiányolom, hogy néha mondja is azt, amit érez. Nem csak érezni akarom, hanem tudni is, hogy szeret... De arra nem találok magyarázatot, hogy miért van így. Mondjuk ha én nem mutatom ki az érzéseimet, annak két oka lehet: 1: magamban sem vagyok biztos 2: félek, hogy ha kimutatom, azzal csak nekem lesz rosszabb, mert kihasználják, vagy mert nem veszik komolyan, vagy ilyesmi... (23/L)
A kérdező hozzászólása: Férfi válaszolónak köszönöm!!!!:)
13:52-es komment (kérdezõé) A lovagi erények közt nem csak a vívás meg lovaglás, meg sakkozás szerepelt, hanem bizony a költészet is. A középkorban a lovagok harcoltak a nõkért, verseket és dalokat írtak hozzájuk, szerenádozni mentek, vagy táncos mulatságba... szóval szerintem ez a magatartás egyáltalán nem a középkorból ered. Inkább a modern kor vívmánya, mert ma már az az "erõs, férfias, megbízható" férfi, ember!, aki nem érzékenyül el, aki tartja magát, aki szilajon áll...
volt pár srác, aki leszart, pedig õk akartak megismerni, és mikor nem vettem fel a telefont, meg nem írtam többet nekik, akkor meg könyörögtek, hogy találkozzunk nem én nem leszek a kapcájuk, nem fogok úgy ugrálni, ahogy fütyülnek, és nem leszek szamár se ha nincs ló

Miért van az, hogy nagyon sokszor érzem azt a bizonyos "pisilő" érzést szeretkezés közben a szerelmemmel, de még nem volt G-ponti orgazmusom? Gáz ha mindennap spontán elmegyek bárhol vagyok, bármit csinálok?

(Spontán orgazmus)És naponta akár 20x is!!És ez nem vicc..Hallottam egy ilyen betegségr?l is,hogy egy nap akár 200x is elmegy vki,de hogy én is ebben szenvednék..?!:S hát nem is tudom...De Hogy ez történjen nem kell még "arra" sem gondolnom,hogy el?jöjjenek ezek a buja érzések!:$

Legjobb válasz: biztos h orgazmusok azok a "buja érzések" ? mert van h nekem is van ilyen ahhoz hasonlító érzésem de nem az .... Az orgazmus meg majd idõvel ...tudod .. gyakorlaz teszi ..:) nekem 1 év kellett hozzá

biztos h orgazmusok azok a "buja érzések" ? mert van h nekem is van ilyen ahhoz hasonlító érzésem de nem az .... Az orgazmus meg majd idõvel ...tudod .. gyakorlaz teszi ..:) nekem 1 év kellett hozzá
A kérdező hozzászólása: Ez a bizonyos buja érzés ez tényleg az:) Rengetegszer volt-van orgazmusom és megtudom különböztetni azért:) Ezek az érzések nagyon intenzívek és nylít helyzetekben még ciki is... :(
én azt szeretném kérdezni hogy mit szoktál csinálni mikor ilyen nyílt helyszíneken jön rád spontán, emberek között? huhh nem lehet semmi :S
A kérdező hozzászólása: A legkellemetlenebb, amikor Töri órán rám jött...Barátnõm mellettem ült és nem tudta mi bajom van mert remegtem és elvörösödtem..:$ Kikéreckedtem..Ha érzem, hogy jön a dolog, igyekszem elmenni a nyilvánosság elõl, de sajnos nem mindig megoldható..egyszerüen...elkell viselnem..:(
Nagyon szívesen cserélnék veled, hidd el.
A kérdező hozzászólása: Hidd el, h sokszor idegesítõ..és már engem is zavar...de am miért is cserélnél velem?:)
Nem gondoltál arra hogy megbeszéld ezt egy nõgyógyásszal?
Hmm igen errõl én is hallottam, hogy egy nõ rengetegszer képes elmenni, szinte a semmitõl :S.Szerintem is jobb ha beszélsz egy dokival.
A kérdező hozzászólása: Hát nemtom..:$ Mit tudna vele csinálni..?:(

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!