Találatok a következő kifejezésre: Miért van, a kisgyerekek (11 db)

Miért kell a kisgyerekeket is elvinni az orvosi rendelőkbe, ha van más megoldás?

Mostanság, hogy babát várok és többet kell orvoshoz járnom, gyakorta tapasztalom, hogy egyes anyukák rendszeresen elcipelik a rendelőbe a gyerekeket, akik ott visonganak, kiabálnak, piszkálják a betegeket, és a várakozást elunva türelmetlenné várnak és nyűgössé. Itt persze tisztelet a kivételnek, mert vannak, akik kénytelenek elvinni, mert nem megoldható az elhelyezés, de sokak még ott beszélik is meg, hogy az apuka, mama, papa otthon van, rájuk bízhatta volna, de inkább elhozta. Vagy rájuk bízta ugyan, de a nagyszülő fogja és behozza a rendelőbe a gyereket, akik sokszor láthatóan nem nagyon foglalkoznak a szülőkkel, de elpattan a cérna, mert pl. nem ihatnak a kávéautomatából, és akkor megy a sírás-rívás. Többen mondták már, hogy sokan így akarnak előbb bejutni, mert hátha az asszisztens és az orvos megunja a zajongást, vagy a többi betegtárs előre engedi őket. De kérdem én, komolyan ezért el kell vinni egy bacival teli rendelőbe a gyereket? És arról nem is beszélünk, hogy ezt a gyerekkel szemben is aljasság (szerintem). Ti mit gondoltok? Tapasztaltatok ti is ilyesmit, vagy ez csak felénk lett nagy divat?

Legjobb válasz: Egyszer egy sportbaleset kapcsán ügyeletre kényszerültünk menni a párommal, elég kellemetlen, fájdalmas sérülése volt, és volt ott egy család (papa, mama, nagyobb gyerek, kisebb gyerek), pont utánunk érkeztek így hallottuk mi a baj: a nagyobb gyerekkel volt egy egészen apró sérülés, ami több napja volt, és gondolták aznap megnézetik (vasárnap volt). Mind a négyen felvonultak az adott osztályra és mivel a kis gyerek (5-6 hónapos lehetett) már sírt rendesen természetesen elõre vették õket. Közbe meg volt ott 3-4 tényleg gázos sérüléssel kókadozó beteg. Na ezen nagyon felháborodtunk magunkban, miért nem maradt otthon a mama a kisbabával? Vagy legalább a kórház elõtt sétálgathatott volna, de õk inkább az elõny miatt becipelték a babát a kórházba.

Egyszer egy sportbaleset kapcsán ügyeletre kényszerültünk menni a párommal, elég kellemetlen, fájdalmas sérülése volt, és volt ott egy család (papa, mama, nagyobb gyerek, kisebb gyerek), pont utánunk érkeztek így hallottuk mi a baj: a nagyobb gyerekkel volt egy egészen apró sérülés, ami több napja volt, és gondolták aznap megnézetik (vasárnap volt). Mind a négyen felvonultak az adott osztályra és mivel a kis gyerek (5-6 hónapos lehetett) már sírt rendesen természetesen elõre vették õket. Közbe meg volt ott 3-4 tényleg gázos sérüléssel kókadozó beteg. Na ezen nagyon felháborodtunk magunkban, miért nem maradt otthon a mama a kisbabával? Vagy legalább a kórház elõtt sétálgathatott volna, de õk inkább az elõny miatt becipelték a babát a kórházba.
Én 3 terhességen vagyok túl, a gyerekek már ovisak javában. Soha nem foglalkoztam ilyen dolgokkal. Mindenkinek szíve-joga oda vinni a gyereket, ahova akarja. Ahhoz meg szokjál hozzá, hogy a gyerekek nem tudnak csendben lenni :) Mindemellett nem kell õket távol tartani a bacival teli rendelõtõl, hisz jóesetben nem steril gyereket nevelnek a szülõk.
Nálunk sosem láttam kisgyereket a felnõtt rendelõben. Csodálkozom is, hogy sok szülõ, anyuka, hogy tud elmenni a dokihoz, ha beteg és mondjuk otthon van a picivel. De én sem vinném. Amikor terhes voltam (2x) akkor a doki mondta, hogy soron kívül bemehetek... volt is nagy felháborodás, nem is szerettem járni, de csak nem várok 3 órát a bacikkal teli rendelõben a soromra. Akkor kiváltságos voltam, soha többet nem leszek és én is türelmesen kivárom a 2-3 órát, mint ahogy eddig is vártam egy táppénzes papírért ennyit.... De hogy a gyerkõcöt vigyem, és vele próbáljak elõbb bejutni... eszembe nem jutna. Meg is lincselnének kb.
Én elviszem a még nem ovis kislányomat magammal, amikor a háziorvosomhoz megyek a táppénzes papírért. Nem tudom megoldani az elhelyezését, muszáj jönnie. De nekem már a elõre szólt a háziorvos, hogy mielõtt megyek telefonáljak oda, megírják a papírt és csak kopogjak be érte. 10 mp az egész, és nem érdekel, hogy ki mit gondol magában.
A 6. válaszolót miért is kellett lepontozni? Írta, hogy még nem ovis a lánya, ezért kényetelen magával vinni. De ha lenne is hová tenni a gyereket. Arra még véletlenül sem gondol senki, hogy azért viszi magával a gyereket a rendelõbe, mert esetleg elõtte-utána más dolga is van anyukának, amihez történetesen kell a gyerek jelenléte is? Pl. cipõvásárlás a gyereknek? Vagy magát a gyereket is orvoshoz, védõnõhöz kell vinni? Nem azonnal csak és kizárólag az jut mindenki eszébe, hogy a gyerek által akar valaki elõbbre jutni. Esküszöm nincs még egy ilyen ország ezen a Földön, ahol ennyire utálnák a gyerekeket és ilyen mértékben intoleránsak lennének velük és az anyukáikkal szemben. ...és, hogy mindezt ráadásul egy ÓVÓNÕ!!!!! képes produkálni??? Hát megáll az eszem. Kedves Óvónõ, ha ennyire utálja a gyerekeket és a szüleiket, akkor legyen kedves másik pályát választani. (Ma már mozgalom van arra, hogy a dolgozó gazdik bevihessék a munkahelyükre a kutyájukat. A gyereküket meg akasszák csak a szögre a szülõk, akkor is ha betegek...)
Nálunk a felnõtt rendelésre senki sem viszi a gyerekét. A kismamákat automatikusan elõre veszik, az asszisztenst és az orvost pont nem érdekli a többi beteg "véres rongy" nézése. Amikor én voltam várandós, én kerültem elõre, most pedig türelemmel kivárom, ha beugrik egy kismama és bemegy elõttem. Volt már, hogy elvittük a fiamat, mert nekem is és a férjemnek is akkor érkezett meg az eredményünk. A férjem elsétálgatott a gyerekkel a kertben, én bementem. Az én fiamat amúgy képtelenség bevinni a rendelõbe, még a státuszvizsgálatnál is kiordítja a lelkét, úgyhogy, ha tehetem, nem viszem.
Két éves a kislányom, két hetes kora óta viszem magammal mindenhova, mert az esetek nagy részében nincs kire bíznom. Sõt, ha nincs suli, ovi, a nagytesók is jönnek velem. Én kimondottan hálás vagyok, ha bárhol elõre engednek, mert sosem unalmamban megyek a rendelõbe, vagy hivatalokba... és kisgyerekekkel órákat várni - hát, még egy felnõttnek egymagában is idegtépõ. Sosem szólok, hogy engedjenek elõre, de ha bárki is megteszi, akkor nagyon szépen megköszönöm és elfogadom. DE visszatérve a kérdésre, az is megfordulhatna a fejekben, hogy egy kisgyermeket nem olyan könnyû bárkire is csak úgy otthagyni... merthogy én is voltam már így, és anyukám 10 perc múlva telefonált, hogy menjek vissza amilyen gyorsan csak tudok, mert a fiam kijelentette, hogy addig nem vesz levegõt, amíg anya vissza nem jön... és akkor szépen megkértem az elõttem lévõket, hogy engedjenek be, mert muszáj vagyok menni a gyerekért, de halaszthatatlan a dolgom. Ez már nagyon égõ, mert vagy elhitték, vagy nem... A kisgyermekek néha jobban bírják a várakozást, mint azt, ha lepasszolják õket...
Én meg azt nem értem, h a kismamák miért ragaszkodnak mindig és minden körülmények közt az elsõbbséghez (mielõtt megszólnátok, 2 hete szültem, tehát friss a tapasztalatom.) Még az utolsó hónapban is volt olyan, h a buszon inkább álltam, mert az egyetlen ember aki át akarta adni a helyét egy kb. 70 éves bácsi volt, aki majdnem összeesett amikor megpróbált felállni miközben kanyarodott a busz. Mondtam neki, h inkább maradjon, én jól tudok kapaszkodni. Azért nem mindig a kismama a leginkább rászoruló, SZTK-ban vagy kórházban is csak a vége felé fogadtam el, amikor elõre hívtak. Amíg jól éreztem magam, megköszöntem a kedvességet és mondtam, h nincs gond, kivárom a sorom. Aki meg fél a fertõzéstõl, az a férjét/anyukáját/bnõjét stb... küldje be papírért, mert bizony 10 másodperc alatt is el lehet kapni valamit, a fertõzés nem idõfüggõ. Ha van ott elkapnivaló, azt 1 perc alatt is el fogja kapni...
Utolsó Örülj, hogy nem lett koraszülött a babád. Az enyém az lett. 36 hetesen 50 percet kellett állnom a buszon, mert senki nem adta át a helyét. Mire hazaértem már összeestem, olyan erõs fájások indultak el, másnapra pedig megszületett a babám. Úgyhogy én azt tanácsolom a kismamáknak, hogy nyugodtan élvezzék ki, ha elsõbbséget kapnak és éljenek vele. Ne tegyék kockára a gyermekük életét az elõttem író rátarti magatartását követve!
Én tudom, hogy mindig történhetnek bakik, és a gyerekek néha elkezdenek hisztizni, de nagyon jól látszik az is, hogy ki az, aki csak azért szól az üvöltözõ gyerekére, mert már mindenki õket bámulja... a gyerek meg meg van lepõdve, mert még kb. sosem szóltak rá. Nálunk elõre meg volt mindig beszélve, hogy olyan helyre megyünk, ahol beteg emberek várakoznak és nem szabad õket zavarni. Akkor is suttogtunk, ha az egész váróban ketten voltunk. Nehéz megtalálni a középutat ebben a kivárom a sorom kérdésben. Egyszer a gyerekorvosnál egy friss anyuka a pár hetes babájával ki akarta várni a sorát a sok beteg gyerek között. Mikor észrevette az orvos, jól le is szidta. Pedig ott minden beteg kicsi gyerek volt, mégis szükséges volt õt elõre venni. Aki csak úgy, elõnyszerzés végett hurcolja magával a gyerekét a beteg felnõttek közé, az számomra ugyanolyan viselkedés, mint amikor fesztiválon, rock koncerten, az éjszaka közepén rángatják a gyereket. De most érdemes ebbe beleszólni? Mindenkinek megvan a maga elmélete a gyereknevelésrõl és sose fogja senki meggyõzni a másikat.

Miért vannak a játékosok előtt a kisgyerekek?

Most nézem a meccset de már sokszor felmerült bennem a kérdés hogy miért vannak ?k ott...?

Legjobb válasz: Úgy tudom õk jelképezik az utánpótlást. Ellentétesen állnak asszem: Hollandok elõtt a spanyol kiscsávók és fordítva, ezzel meg azt jelképezik, hogy "barátságos" mérkõzés, nem "vérre menõ". Valami ilyesmi.

Úgy tudom õk jelképezik az utánpótlást. Ellentétesen állnak asszem: Hollandok elõtt a spanyol kiscsávók és fordítva, ezzel meg azt jelképezik, hogy "barátságos" mérkõzés, nem "vérre menõ". Valami ilyesmi.
mert jövedelmezõ gyerekkel és kiskutyával pózolni

A kisgyerekeknek miért van olyan furcsa szaga?

Elismerem, a kérdés kicsit félreérthetõ volt :D Szóval emlékszem, hogy mikor még alsós voltam, állandóan elõjött a téma, hogy a fiúk többségének furcsa szaga van. Hárman voltunk az osztályban, akiknél ez nem jelentkezett, és érdekes módon kizárólag mi hárman éreztük. Elõször nem hittük el, hogy a többiek nem érzik, annyira furcsa volt. Azt gondoltuk, hogy egyszerûen nem akarják bevallani :D Nem is tudom eldönteni, hogy mihez hasonlít. Leginkább a romlott tejet tudnám mondani. Aztán idõvel mindenkinél eltûnt, olyan 13 éves korára már senkin sem lehetett érezni. Néha még most is érzem, mikor a buszon mellém ül egy alsós gyerek. Egyébként uszodában a legdurvább. Mi volt ez, és nekem miért nem volt ilyen szagom?

Legjobb válasz: Ha valaki nem fürdik... :D De most hogy mondod, én is éreztem néha.

Ha valaki nem fürdik... :D De most hogy mondod, én is éreztem néha.
Most hogy így mondod, tényleg.:DD Nekem nem volt ilyen szagom, de én is éreztem máson.
Egyébként talán a leheletüknek van ilyen szaga, ha nem mosnak fogat.


Miért van az, hogy a kisgyerekek, ha húsosabbak, akkor a combjuk/lábuk biztos vaskosabb, tömzsibb, míg sok felnőttnek pipaszár lába van és hasa, mint egy török basa?

Soha nem láttam vékony lábú elhízott gyereket, de felnőttet nem egyet.

Legjobb válasz: Mert a felnõttek hormonális szabályozása is közrejátszik az elhízás típusában, gyermekeknél errõl még nincsen szó.

Mert a felnõttek hormonális szabályozása is közrejátszik az elhízás típusában, gyermekeknél errõl még nincsen szó.
Fiamnak pipaszár lába, vékony kezecskéi van, de van nagy pocija. 3, 5 éves.
A kérdező hozzászólása: Persze, a babapocak meg sok kisovis pocakja még nagy, hiszen lazák az izmaik is, de én kifejezetten a dagibb és kevésbé kicsi kisgyerekekre gondoltam :)
A kérdező hozzászólása: Áh, ez ngyon jó ötletnek tûnik, ebbe az irányba érdemes akkor kutakodni. Köszi!

Miért van mindenki kiakadva hogy nem szeretem a kisgyerekeket (babákat)?

Otthon nevel?m sokszor lecsesz, hangosan kijelenti másoknak hogy mennyire nem szeretem a féltestvéremet, pedig már akkor megmondtam nekik miel?tt megszületett hogy nem nagyon fog izgatni.

Legjobb válasz: Vajon mit szóltál volna, ha miután megszülettél, a szüleid is kijelentik, hogy nem nagyon izgatod õket, és beadnak nevelõintézetbe? :>

Vajon mit szóltál volna, ha miután megszülettél, a szüleid is kijelentik, hogy nem nagyon izgatod õket, és beadnak nevelõintézetbe? :>
A kérdező hozzászólása: Ezt már ezerszer hallottam, de itt nem errõl van szó.
Én is utálom a kisgyerekeket nagyonritka kivételekkel. Rossz ember vagyok biztos...
Mert ez a társadalmi elvárás: a kisbabákat szeretni, dédelgetni kell, rossz szót nem szabad mondani rájuk. Hiszen még csak kisbabák. Akit meg nem hatnak meg, vagy netán akit idegesítenek, azt pedig azért szólják le, mert az elvárásoknak nem megfelelõen cselekszik. Te ilyen vagy, kész. Ezzel nincs baj. Mindaddig amíg nem ártasz nekik. Foglalkozásod/munkád is jól válaszd meg. Ne legyél például óvónõ vagy gyermekorvos. Ennyi.
Általában azok gondolkoznak így akik egykék. És mivel te elég nagy voltál már ahhoz, hogy felfgd mit jelent egy kistestvér, hogy az összes figyelem ráirányul, és nem rád, így "természetes", hogy nem szereted a babákat. Én viszont imádom, mert van egy 17 hónapos unokaöcsém, akit a legjobban imádok, és én nem úgy fogom fel, hogy elveszi tõlem azt, amit nekem kellett volna kapni. Nekem van egy nõvérem, aki féltestvérem, és mégsem úgy viselkedem vele, mert az, hogy fél, nem féltestvér számomra lényegtelen. Te ilyen vagy és kész. De ez úgy sem marad így. Sokat fogsz még változni, a gondolkodásmódod is, és egyszer te is úgy fogod látni, hogy jó lenne egy család. 15/l
A kérdező hozzászólása: Én is utálom a kisgyerekeket nagyonritka kivételekkel. Rossz ember vagyok biztos... "Általában azok gondolkoznak így akik egykék. És mivel te elég nagy voltál már ahhoz, hogy felfgd mit jelent egy kistestvér, hogy az összes figyelem ráirányul, és nem rád, így "természetes", hogy nem szereted a babákat." Kedves utolsó válaszoló: Egyáltalán nem errõl van szó hogy én elvárom hogy többet foglalkozzanak velem, tudom mikkel jár egy testvér. Velem amúgy sem foglalkoztak, csak a nagyszüleim, aztán mikor elköltöztünk onnan a válás miatt, jött az új hapsi, és onnantól teljesen magamra maradtam minden téren, és nem éreztem magam akkor sem rosszul. Szóval megszoktam. Az hogy sokan fogok változni a késõbbiekben, baba téren...nem hinném...ha akarnék is gyereket, tudom magamról hogy iszonyú gyorsan felkapom a vizet mindenen (és félnék hogy ártanék is neki), még a saját féltestvérem is felbosszant, akár még a jelenlétével is.
A kérdező hozzászólása: Elnézést, a második válaszolónak is akartam írni, csak az elmaradt:D tehát... "Én is utálom a kisgyerekeket nagyonritka kivételekkel. Rossz ember vagyok biztos... " Az utolsó mondattal valahogy én is így vagyok...

Egy éves kutyám, Csúzli megugatja a kisgyerekeket, pedig nekem is vannak, miért csinálja ezt?

Legjobb válasz: Az enyém is ezt csinálja, fél tõlük, mert kevésbé kiszámítható a mozgásuk. Pedig az én gyerekemet szereti, de azért, mert tõlünk is azt látta, hogy szeretjük,meg mert õt megszokta. Próbálj keríteni pár idegen gyereket, akik nem félnek az ugatástól, és próbáld összeszoktatni õket. Hátha. Én még nem találtam vállalkozó gyerõcöket :P

Az enyém is ezt csinálja, fél tõlük, mert kevésbé kiszámítható a mozgásuk. Pedig az én gyerekemet szereti, de azért, mert tõlünk is azt látta, hogy szeretjük, meg mert õt megszokta. Próbálj keríteni pár idegen gyereket, akik nem félnek az ugatástól, és próbáld összeszoktatni õket. Hátha. Én még nem találtam vállalkozó gyerõcöket :P

Miért van az, hogy mostanában a kisgyerekek az apjuknak meg az anyjuknak aztmondják, hogy mama, meg papa?

ez csak nekem furcsa? átveszik ezt a ,,hülye" angol/amerikai szokást itt is.Sztem egy anya legyen anya,ugyanígy egy apa is maradjon apa, a mama meg a papa meg maradjon meg a nagyszül?knek..vagy nem? vagy csak én vagyok ezen fennakadva? 18/L

Legjobb válasz: Meg fogsz lepõdni, de párom (27 éves) mamának szólítja az anyukáját. Nekem is furcsa, de neki a nagymama az a nagymama, az anya meg mama anyát jelent neki. Az apját apunak szólítja, nem papázik. Nekem is ugyanaz a "helyes", mint neked kérdezõ. 20/L

Meg fogsz lepõdni, de párom (27 éves) mamának szólítja az anyukáját. Nekem is furcsa, de neki a nagymama az a nagymama, az anya meg mama anyát jelent neki. Az apját apunak szólítja, nem papázik. Nekem is ugyanaz a "helyes", mint neked kérdezõ. 20/L
József Attila Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még õszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késõ, most látom, milyen óriás õ - szürke haja lebben az égen, kékítõt old az ég vizében.
Nem, egyetértek veled. Igaz, én ezt még nem hallottam. Ismerek kisgyerekeseket, de azok a gyerekek apát-anyát mondanak. 24/L
Tényleg felesleges ez a Mama-Papa megszólítás. Kavarodás lehet belõle. Pl. nekem van egy rokonom, a gyerekeik így szólítják õket. Bár õk külföldön élnek, így ez érthetõ, de amikor hazajönnek, a gyerekek kicsit össze vannak zavarodva gondolom, mikor mi Mamának a nagymamámat szólítjuk. Szóval egy itthon élõ családban ez felesleges, az összes rokon nem fog áttérni, így meg félreérthetõ, hogy mikor ki kirõl beszél.
én meg egyetértek a kérdezõvel, énis egyre többet hallom, h mamázzá, meg papázzák az apjukat..és mert így tanítják nekik (nekik:a kis Szamantának, meg Herkusenek)... ennyire muszály a nyugatiakhoz hasonlítanunk??
Én is ezt mondom a szüleimnek hogy mama és papa. A nagyszüleim nem élnek, egyiket sem ismertem soha. A testvéreim mind anyut és aput (néha mama, papa) mondanak de senkit nem zavar hogy én így beszélek! Én vagyok a legkisebb, és szerintem a szüleimet egyáltalán nem érdekli hogy amerikában mi a divat, sõt nem is tudják hogy amerikában ez a divat, de fõleg én nem tudtam akikor kicsi voltam, mivel senki nem mondta nekem, én magamtól hívom így õket! Csak te vagy ezen fenakadva, nincs ebben semmi rossz. Teljesen természetes dolog! Amikor valaki a keresztnevén szólítja a szüleit, na az a nemnorális! Ha lennének nagyszüleim akkor is így szólítanám õket, mert ez csak egy megszólítás nem ettõl fogom szeretni vagy tisztelni õket. 18L, testvéreim meg 30 fölöttiek, ezt csak azért írom, mert még az sem igaz ezek szeirnt hogy manapság lenne divat.
Az egyik amerikás rokonom eleve úgy tanította a fiának, hogy õ a "Mami" a nagymama meg "nagyi", érdekes az apját õ is apának hívja! Sajnos egyre többen majmolják ezeket a dolgokat, mert "trendy" egyesek szerint. A munkahelyemen is lassan több angol kifejezést hallok, mint magyart, pedig a cég magyar, és magyarországon is dolgozom... :(
Nem csak nyugaton van ez, az oroszok ugyanúgy mam-t mondanak az anyjuknak... Szerintem egyébként teljesen mindegy hogy most anyát vagy mamát mond valaki. Kavarodás maximum egy kívülálló számára lehet..
Nekem meg az furcsa és bántja a szemem, hogy divat lehülyézni az amerikaikat és szokásaikat. Bár ez esetben nem gondolnám, hogy ez amerikai/angol szokás lenne. Lévén õk NEM magyarul beszélnek, hanem angolul és náluk így szólítják a szülõket, (nem a nagyszülõket. Az már viszont egy hülye magyar szokás, hogy majmoljuk õket, ami fordítva soha nem történhetne meg.
*Herkulesnek

Nem szeretem a kisgyerekeket. Ez miért van?

Természetesen tudom, milyen tündériek és aranyosak tudnak lenni, de ha csak rágondolok hogy egyszer nekem is talán gyerekem lesz... ?szintén szólva er?sen gondolkozom rajta hogy nem lesz :( Egyik pillanatban semmi bajom velük, a másikban meg a hátam közepére se kívánnám ?ket :( Valamiért mindig úgy gondolok rájuk, hogy folyton sírnak, követel?znek, azt hiszik mindent megkaphatnak stb. A környezetemben lév? gyerekeket persze kedvelem(pl. az unokatesóimat) de más gyerekeket képtelen vagyok elviselni :( Ez miért lehet? :( 17/L

Legjobb válasz: Szia! Mert 17 éves vagy és abszolút nem a család, gyereknevelés körül forog minden gondolatod. Ez így jó. Majd amikor eljön az az idõ, hogy babát szeretnél, akkor teljesen máshogy látod majd. Én is így voltam. Nem kezdtem el gügyörészni , ha kisbabát mutattak , nem estem hanyatt ha terhes kismamát láttam...Aztán amikor én kerültem ilyen helyzetbe, hirtelen megfordult a dolog. Szívesen beszélgettem kismamikkal, nézegettem a babákat. Ennyi.:)

Szia! Mert 17 éves vagy és abszolút nem a család, gyereknevelés körül forog minden gondolatod. Ez így jó. Majd amikor eljön az az idõ, hogy babát szeretnél, akkor teljesen máshogy látod majd. Én is így voltam. Nem kezdtem el gügyörészni , ha kisbabát mutattak , nem estem hanyatt ha terhes kismamát láttam...Aztán amikor én kerültem ilyen helyzetbe, hirtelen megfordult a dolog. Szívesen beszélgettem kismamikkal, nézegettem a babákat. Ennyi.:)
Ráérsz még ezen 8-10 év múlva merengeni. Ennyi idõsen én se szerettem õket, most vagyok 25 és már van egy kislányom. Ezek szerint megváltozhat, de ha nem az sem baj. Nem vagyunk egyformák. Nem kötelezõ mindenkinek gyereket nevelni.
ebben a korban normális, nem kell hogy imádd õket. Én 22 éves koromig nem szerettem a gyerekeket. Aztán megváltozott minden, 31 éves vagyok, van két gyerkõcöm, a pici 1 éves. De az az igazság, más gyerekét továbbra sem igzán szeretem.
Én 39 éves nõ vagyok, nem szeretem a gyerekeket, nem is lett soha, Hála Istennek. Ennyi az egész. Nagyon tisztelek mindenkit, aki gyereket vállal, de egyszerûen nem az én világom.Minden ember más.
Abban a korban vagy, hogy idegesít. A saját babáddal másként lesz. Akkoriban engem is zavart ha a boltban vagy valahol elkezdett sírni egy baba. Most van egy 3 hónapos kislányom és imádom. Veled is másként lesz. Egy saját baba más, õt imádni fogod.

Miért van, hogy a kisgyerekek mindent felfognak, csak azt nem, ha nem szabad valamit csinálniuk?

Legjobb válasz: a gyerekek olyan 3évesen belépnek a dackorszakba/ki hamarabb,ki késobb/,ami nagyon nehéz idoszak.ezen tul kell esni minden anyukának:)jol kell kezelni a dolgot.fontos,hogy amikor hisztizik akkor érezze,hogy te csak jot akarsz neki,és ne csak spontán szolj rá,hogy nem szabad.ilyenkor guggolj le hozzá,fogd meg a kiskezét,vagy simogasd meg az arcát,s ekozben fontos,hogy szemkontaktus legyen,és magyarázd el neki érthetoen,hogy ha okos kisgyerek akkor nem fog tobbé ilyet csinálni. a gyerekek nem a szavakbol értenek a legtobbet,hanem az arckifejezést nézik.ha az arcod mást mutat,mint amit mondasz akkor az már veszett fejsze nyele,mert nem fogja komolyan venni,amit mondasz...

a gyerekek olyan 3évesen belépnek a dackorszakba/ki hamarabb, ki késobb/, ami nagyon nehéz idoszak.ezen tul kell esni minden anyukának:) jol kell kezelni a dolgot.fontos, hogy amikor hisztizik akkor érezze, hogy te csak jot akarsz neki, és ne csak spontán szolj rá, hogy nem szabad.ilyenkor guggolj le hozzá, fogd meg a kiskezét, vagy simogasd meg az arcát, s ekozben fontos, hogy szemkontaktus legyen, és magyarázd el neki érthetoen, hogy ha okos kisgyerek akkor nem fog tobbé ilyet csinálni. a gyerekek nem a szavakbol értenek a legtobbet, hanem az arckifejezést nézik.ha az arcod mást mutat, mint amit mondasz akkor az már veszett fejsze nyele, mert nem fogja komolyan venni, amit mondasz...
Még a dackorszakban is megértik, hogy azt nem szabad, csak nem értik, miért és szeretnék megtudni, meddig mehetnek el. A dackorszak és a kamaszkor a határok feszegetésének az idõszaka. Ilyenkor erõteljesebben akarják véghezvinni a saját akaratukat és kipróbálni, miben hol a határ. Ezért nagyon fontos, hogy következetesek legyünk. Amit egyszer nem szabad, azt kivételes esetben sem szabad! Viszont érdemes kompromisszumos megoldást keresni, mert úgy látja, hogy figyelembe vesszük az õ véleményét is (ez mondjuk fõleg kamaszkorban igaz, de segíthet a 3 évesnél is, ha például hisztizik egy édességért a boltban, amit nem akarunk megvenni, fel lehet ajánlani, hogy a másik boltban, vagy pár sorral arrébb õ választhatja ki, hogy milyen felvágottat vagy gyümölcsöt vigyünk haza, sõt még õ is viheti a pénztárhoz odaadni a néninek, hogy kifizessük)
Mert õk azzal, hogy nem szabad, nm tudnak mit kezdeni. Meg kell magyarázni, hogy megértse a dolgot. Neki fontos, hogy a miértekre is megkapja a választ. Te már okos flnõtt vagy, és átládod a dolgokat, de õ még csak most tanulja, és tõlünk várja a magyarázatokat. Ha belegondolsz, te sem úgy születtél, hogy tuttad az összes tiltott dolgot. Nagyon lényeges, hogy MINDIG BESZÉLD meg vele a tiltás lényegét. Hidd el késõbb ez kamatozik.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!