Találatok a következő kifejezésre: Miért teszünk olyan (107 db)

Miért tesznek olyan wc-ket a házakba amibe ha belekakil az ember, visszafröccsen a fenekére a víz?

osszabb esetben a folyékony salakanyag, ezek a wc-k engem zavarnak...:D

Legjobb válasz: Ezen egyszer én is elgondolkodtam. Nem értem én sem, hogy mi a jó benne. Nekünk természetesen nem olyan van. Anyáméknál igen. El sem megyek náluk, bár amúgy is jobb itthon. :D

Ezen egyszer én is elgondolkodtam. Nem értem én sem, hogy mi a jó benne. Nekünk természetesen nem olyan van. Anyáméknál igen. El sem megyek náluk, bár amúgy is jobb itthon. :D
Utálom, hogy ilyen.Egy marok wc papirt dobok be mielött elvégzem a "dolgom", igy nincs alváz mosás.
Ezért szeretek a vonat wc-ben szarni...xD.
Nekünk nem visszaförccsenõs van de ültem már olyanon:D Tényleg nem túl jó.
én is utálom az ilyen WC-ket, közintézményben még oké, mert ott az emberek többsége csak pisil. na de itthonra? direkt a szájába rágtam a felújítás kivitelezõjének, hogy nehogy azt a fos wc-t idehozza, mert tuti fordulhat vele vissza :) normális wc-m van, nem szarok ipari mennyiséget, leviszi a víz, de ha kell, akkor a kefét sem derogál használni.
Ezeknek két tipusa van: a "magasöblítésû", és a "mélyöblítésû". A magasöblítésûvel akkor van "baj", mikor valaki olyat [email protected], mint a Margitsziget:>a víz körbemossa, de nem viszi el<.
Anyuéknál nem olyan, de az albérletünkben igen. Hát, így, hogy tudom, hogy nem ez a végleges wc-nk, így elviselhetõ. Én kibélelem papírral, és akkor nem csobban. Mivel "illatos-wc-mániás" vagyok, ezért elég erõsen vegyszeres a víz, ami a wc-ben pang, szóval nem lenne jó azzal egy fenékmosás. Jobba a wc papíros bélelés, bár nem túl gazdaságos.
Jaj de feldobta a napomat ez a kérdés meg a válaszok. Az benne a legjobb, hogy ahogy itt leírják a dolgokat azok tényleg nagy igazságok amik miatt még viccesebb. egyébként igen ez a "vendégek vannak de sz*rnom kell" téma mindig kényes, nálunk nem fröccsenõs a wc, viszont olyan akusztikája van a fürdõszobának, mint a Bartók Béla Hangversenyteremnek és szuperül tud zengeni a ház ha valami történik odabenn (pedig a szobák elég messze vannak mivel L-alakú a ház)
A kérdező hozzászólása: Ja és még azt is szeretném mondani, hogy lehet hogy ezt a feltalálók direkt viccbõl találták fel, mert engem az is nagyon idegesít, hogy a fröcsenésnek rohadt nagy hangja van, és ha épp akkor jön rám amikor vendég van, vagy vendégségben vagyok, nem túl jó amikor hallják hogy csobban a sz.rom a wc-ben...:D
Az amerikai azért nem fröccsen, mert magasan áll benne a víz, tehát az anyagnak nincs ideje felgyorsulni, mielõtt beleesik. Inkább szépen beleúszik csak..:) Nekünk fröccsenõs van, de szeretem, ritkán fröccsen. Biztos valamit nagyon jól csinálunk..:) Illetve a konstrukció nagyon számít, hogy a sz.ripari mérnökök mennyire találták el. Mert szüleimnél is ilyen van, de ott mindig a hátsó falra megy az anyag, és hát igen, ott durván kell kefélgetni minden akció után. Arról meg nem is beszélve, hogy amikor szétkenõdik, jó nagy felületen adja le a szagot. Nnnna, kb ennyi. Jó téma volt!
A kérdező hozzászólása: ja én is igy vagyok vele h pont a wc-t nem fogom lecserélni, csomó minden fontosabb ennél de azért tényleg jobb lenne egy amerikai vagy milyen, egyszer kipróbálnám hogy tényleg mûködik e:D
Na ezt én is utálom. Ha hátrébb célzok, tehát hogy ne csobbanjon, akkor a vécécsésze lesz tiszta olyan, már saját magam is undorodva kefélgetem le onnan. Ha normál módban trónolok tiszta vegyszeres vizes lesz a a hátsóm. Ideje lenne WC-t cserélni, csak hát nincs pénz...
Elvileg azért, hogy a szagok ne legyenek annyira intenzívek:) Fõleg ha valaki hosszasan szeret trónolni.
na ezt énse tudom hogy csinaljak hogy nem fröccsen, de tényleg soha nem csinálja :D és nemis csobban lol
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat:) azért kiváncsi lennék az amerikai wc ben miért nem fröcsen vissza a víz.
jól látod, ez egy elba, szott konstrukció, úgy sz, ar ahogy van
szerintem az amerikai modellt probálják majmolni rosszul :D ami olyan hogy az egész wcben áll a viz, de nem fröccen vissza, és amugy arra lenne jo, hogy ha a vizbe esik a kaka, akkor nem büdös :D marmint lefogja a szagát :DD
A kérdező hozzászólása: Én még sohasem szartam vonat wc-ben, remélem nem is fogok

A középiskolások számára miért tesznek olyan könyveket "kötelező olvasmánnyá", ami abszolút nem az érdeklődési köre a mai fiatalok túlnyomó részének?

Azon elmélkedtem, hogy a mai középiskolások számára miért tesznek kötelező rengeteg olyan könyvet, amik (sajnos) a többség számára abszolút nem egy "mai kamasz lelki világának érdekes regény"? Nem az lenne a cél, hogy a kötelező olvasmányokkal kedvcsinálóként hassanak a diákokra az olvasás ügyében? Hogy megszeressenek olvasni? Mert ha az ember arcéba sok olyat nyomnak egy adott témán belül, amiben abszolút nem leli örömét, egyszerűen elmegy tőle a kedve. (És félő, hogy nem csak a kötelezőktől, hanem az egész olvasás fogalmát megutálja.) Végeztem kórtársaim körében egy közvélemény kutatást: 40 diákot (NEM osztálytársak) megkérdeztem, mi a véleménye a kötelező olvasmányokról, lesújtó válaszok érkeztek. 10-en elolvasták, 5 ember a rövidítettet. A 10 olvasóból 7 mondta azt, hogy abszolút nem élvezte a kötelezőket, vagy csak nagyon ritkán, kizárólag a jegy érdekében olvasták el. Kérdeztem tőlük, érzik-e azt hogy "többek lettek-e?", "műveltebbek-e?", válaszuk az volt hogy többnek semmiképpen nem érzik maguk (2 ember azt felelte hogy igen), "műveltebbnek" olyan szinten érzik magukat hogy ha 100000 az 1-hez, de valahol szóba jönne az az olvasmány, elmondhatnák hogy elolvasták. Volt olyan a megkérdezettek közül, aki átlagosan hetente 2 könyvet olvas el, de mivel azok témája GYÖKERESEN más mint ami a kötelező olvasmányokat illeti (értett itt fantasy, vámpíros, Harry Potter, Gyűrűk Ura, Keresztapa regényekre pl.), a jegyekért pedig nem kívánja elolvasni őket, max rövidítettben. (Márpedig imád olvasni) Én személy szerint hasonló indokkal rendelkezem mint az előbb említett személy, azzal a különbséggel hogy én rendszeresen elolvasom a kötelezőket. (Nem örömből, hanem a jegyek miatt, még csak nem is a "műveltség" miatt, mert tudom jól, nagy valószínűséggel soha a büdös életben nem tudom hasznosítani ezen irodalmi művek ismeretségét, ez egyébként gyakran a kedvem is szegi a dologtól) A szüleim úgy tartják, a társasági élet miatt előny ezeket elolvasni, ismerkedésnél jól jöhet. Nos, nekem eddig nagyjából 10 randim volt, de egy lánnyal sem tudtam volna, szerettem volna ilyen dolgokról beszélni, illetve ezt nem csak randira értem, de bármilyen helyzetre ami a korosztályom illeti. (Felnőttekkel sem szoktam ilyesmikről beszélni soha) A kérdésem tehát, hogy ti hogyan vélekedtek erről az egész "kötelező olvasmány" dologról?

Legjobb válasz: Nemcsak az olvasás megszerettetése a cél, hanem egy közös mûveltséganyag megismertetése is, és a lehetõség, hogy meg tudják különbözteti a vámpíros szériakönyveket az igényes irodalomtól. Amitõl persze lehet vámpírost is olvasni pluszban. Én nagyon sok kötelezõ olvasmányt megszerettem, amit magamtól nem vettem volna kézbe, másokat meg nem, és? Nem tudhatják elõre, kinek mi fog tetszeni. A vámpíros könyvtõl is volna, aki hányingert kapna.

Nemcsak az olvasás megszerettetése a cél, hanem egy közös mûveltséganyag megismertetése is, és a lehetõség, hogy meg tudják különbözteti a vámpíros szériakönyveket az igényes irodalomtól. Amitõl persze lehet vámpírost is olvasni pluszban. Én nagyon sok kötelezõ olvasmányt megszerettem, amit magamtól nem vettem volna kézbe, másokat meg nem, és? Nem tudhatják elõre, kinek mi fog tetszeni. A vámpíros könyvtõl is volna, aki hányingert kapna.
kórtársaim - hát többek között ezért. Milyen közös kórotok van? A középiskolában nem cél az olcasás megszerettetése, az kb. általános iskola 2-3. osztály. Azért vannak a kötelezõk, hogy legyen némi fogalmatok a klasszikusokról, különben az életben nem olvasnátok pl. Jókait.
Én középiskolás koromban egyszerûen nem voltam elég érett némely kötelezõkhöz - nem az Odüsszeiára gondolok. Sokat azért nem olvastam el, mert egyszerûen nem érdekelt, vagy belekezdtem, és untatott. Most, hogy több mûvészfilmet megnéztem, és olyan kötelezõ mûvészfilmes vagy egyéb mûvészetes elõadáson vettem részt, sokkal inkább be tudom fogadni azokat a mûveket is, amik hajdan kötelezõek vannak, sõt, igenis élvezem azok olvasását.
mer egy pedo ku*va
Az egyetemen egyik tanárnõ elõ órán kivágott cuccban volt, egész végig a melleit bámultam, szerintem észrevette, mert utána év végéig olyan felsõ volt rajta amit mindent eltakart. Így már nem is érdekelt annyira a tárgy :(.
tegyél fel róla képet az internetre, küld be a puruttyának. akkor abbahagyja. bár én nem piszkálnám hanem bókolgatnék neki és éjjelente õ rá verném.
Lehet így akarja felkelteni a figyelmet, hogy talán ragadjon rátok valami az anyagból :D
Élvezi, hogy szívesen megkúrnátok
üvölts oda hogy tanárnõ úgy szopkodnám a csöcsét ! vegye mán elõ!
Biztos unatkozik, vagy szerinte valakit megkaparíntani közületek.
Lehet hogy lelkileg nincs toppon és némi pozitív visszajelzésre vágyik. Lehet hogy egy-két "jaj milyen csinos ma a tanárnõ" megjegyzéssel szerezhetsz pár jobb jegyet ;)
Szeretné megfogni az egyik tanártársát vagy az a igazgatott. Vagy csak imádja ha tátott szájjal bámulják a srácok. Ez utóbbi gyakori.
Szerintem mert ha jó teste van mèrt ne mutogathatnà a diàkoknak, attól beindulnak ès szeretni fogjàk. hogy hìvjàk a tanàrt?

Miért tesznek olyan sokan magyar nyelvvizsgát? Tényleg ilyen sok külföldi tanul magyarul, vagy ilyet magyarok is csinálhatnak?

Legjobb válasz: Aki magyar állampolgársággal rendelkezik,vagy kettõssel,az nem tehet magyart.

Aki magyar állampolgársággal rendelkezik, vagy kettõssel, az nem tehet magyart.

Miért tesz olyat egy nő, amiről tudja, hogy veszélyes?

Miért fekszik le valaki úgy a pasijával( vagy ne adja...egy ismeretlennel egy éjszaka), hogy nem védekeznek és nem is akarnak gyereket? Azután meg teszik fel a hülye kérdéseket, hogy lehetek e terhes...Ezek tényleg csak kamu kérdések, vagy vannak ilyen n?k?(egyre több kiskamasz)

Legjobb válasz: Szia! Persze,hogy vannak ilyenek,hiszen uncsi lenne az élet!Egy éjszakás kaland véletlenül jön össze és nem bizti,hogy van náluk óvszer!Ilyenekbõl jön össze általában a baba!Utána jön a vakaródzás!

Szia! Persze, hogy vannak ilyenek, hiszen uncsi lenne az élet!Egy éjszakás kaland véletlenül jön össze és nem bizti, hogy van náluk óvszer!Ilyenekbõl jön össze általában a baba!Utána jön a vakaródzás!
Én anno azért tettem ilyet, mert remegtem a vágytól, nem lehetett visszatartani, allergiás voltam (vagyok) a spermicidben az óvszereken, és az akkor próbáltak közül mindegyiktõl kb gombás szerû fertõzést kaptam, igy ezzel nem akartam védekezni, gyógyszert pedig nem szedtem, mivel semmit nem tudtam róla, azt hittem, az valami lórugás erõsségû gyógyszer. És számoltam a napokat menstruáció elõtt és után. Csak aztán egyszer kb 2 nappal hamarabb "adtam be a derekam"...

Isten miért tesz ilyen dolgokat? Az interneten rábukkantam egy olyan oldalra, hol olyan pár napos, hónapos, sőt magzati korukban meghalt kis babák vannak. Miért teszi ezt Isten?

Mit ártottak ?k? Hogy az orvosok figyelmetlensége, vagy egy banális fert?zés esetleg szülési komplikációk miatt meg kell halniuk, nagy kínszenvedések közepette. Nekem is van egy majdnem 2 éves kislányom és nagyon megérintettek ezek a dolgok.

Legjobb válasz: A kérdésedre máshol is van válasz. Kételkedj. Lehet ám, hogy a kérdésfeltevés rossz. Ha nem feltételezed, hogy Isten teszi ezt, akkor bámulatosan egyszerû a magyarázat és nem kell hozzá mindenféle erõltetett másik magyarázat: ilyenné alakultunk, vannak betegségek, vannak hibák. A DNS replikációnak is megvan a hibaaránya. Vannak sajnos olyan esetek, amikor beüt az a kis valószínûség. Ennyi az egész. Sõt. Az ember feje akkora, hogy eleve minden ötödik esetben komplikációk lennének, az orvostudomány nélkül. (Más emlõsnél nincs ilyen arány.) Sajnos ahhoz, hogy ilyen elme jöjjön létre, mint az emberé, kell ekkora méretû agy, ami azt generálja, különben minek? De az elõnyei mégis nagyok, ezért ez a balansz az elõnyök és a halálozási arány között. Nem mellesleg a DNS replikáció hibái felelõsek a rákért is. Tökéletesen ilyen eredményt várnánk az egészre, ha az evolúcióval magyarázzuk az okokat. Nyugodtan utánaolvashattok, az igazolt, ("evidence based") tudományos irodalomban. Pontozzatok csak le, 10%-nál több ne legyen!

A kérdésedre máshol is van válasz. Kételkedj. Lehet ám, hogy a kérdésfeltevés rossz. Ha nem feltételezed, hogy Isten teszi ezt, akkor bámulatosan egyszerû a magyarázat és nem kell hozzá mindenféle erõltetett másik magyarázat: ilyenné alakultunk, vannak betegségek, vannak hibák. A DNS replikációnak is megvan a hibaaránya. Vannak sajnos olyan esetek, amikor beüt az a kis valószínûség. Ennyi az egész. Sõt. Az ember feje akkora, hogy eleve minden ötödik esetben komplikációk lennének, az orvostudomány nélkül. (Más emlõsnél nincs ilyen arány.) Sajnos ahhoz, hogy ilyen elme jöjjön létre, mint az emberé, kell ekkora méretû agy, ami azt generálja, különben minek? De az elõnyei mégis nagyok, ezért ez a balansz az elõnyök és a halálozási arány között. Nem mellesleg a DNS replikáció hibái felelõsek a rákért is. Tökéletesen ilyen eredményt várnánk az egészre, ha az evolúcióval magyarázzuk az okokat. Nyugodtan utánaolvashattok, az igazolt, ("evidence based") tudományos irodalomban. Pontozzatok csak le, 10%-nál több ne legyen!
Nem kell belépned római katolikusnak, hogy megtudd a választ: Alapból sok minden okozhat rossz dolgokat-elõször egy rövid kitérõ, de ide vonatkozik:-ha te alul öltözötten szaladgálsz a téli fagyban és elkapsz egy tüdõgyulladást, akkor nem gondolod komolyan, hogy Isten a hibás? Azt akartam ezzel a példával szemléltetni, hogy legegyszerûbb mindent Istenre fogni, de ez nem old meg semmit, mert sok más tényezõ van, és attól, mert valaki nem hívõ, még lehet tájékozott. Ismert dolog, hogy vannak kockázati tényezõk, ami az emberi rész-hiszen Isten szabad akaratot adott az embernek: szabadsága a jóra és a ROSSZRA is-és ha pl.valaki dohányzik terhesség alatt, vagy kábítószerezik, vagy alkoholista...stb-ez annak a személynek a felelõssége nem? Ehhez Istennek semmi köze.Van olyan is, hogy az orvos hibázik, mint minden szakmában elõfordul, csak itt súlyosabb a következmény, hisz ember élete forog kockán, de elõfordul. Most kiakadhatnál az abortuszra , vagy bármi másra, mert ha Isten életpárti-már pedig az, akkor miért nem akadályozza meg a magzatok pusztítását, megölését?-de szerinted nyúljon le az égbõl és vágja kupán mindenkit, aki rosszat tesz ? -akkor szerintem kevesen élnénk, ha életben maradna egyáltalán valaki-szerencsére Isten lényegesen bölcsebb és messzebbre lát, mint mi és ha az okokat nem is tudjuk minden esetben (te sem nyomozol, csak láttál valamit a Tv-ben, de az csak a tények töredéke és abból a kis hírtöredékbõl vonsz le messzemenõ következtetéseket), de látni kell, hogy az embernek egyik fõ ellensége nem az Isten, hanem önmaga-és akkor még az ördögrõl nem is beszéltünk, mert ha valaki Istenben hisz, akkor az ördögben is hinnie kell, hogy létezik, és róla tényleg az van írva, hogy az ember fõ ellensége.
Most itt sok mindent fogsz kapni, mert minden egyes ember Istenröl másképp gondolkodik. és egyikre sem mondhatod hogy rossz vagy jó. nekem az a véleményem hogy mindennek megvan a miértje. pl ha egy magzat elmegy vagy egy kisgyerek meghal akkor biztos hogy jobb neki igy mint a szülõket isten azzal sulytaná hogy egy beteg gyermeket kellene halálukig ápolni. én azt gondolom hogy Isten az akihez szolok, és mindegy hogy azt Istennek vagy sorsnak vagy budhának hivják. a lényeg hogy mikor segitségre van szükségem azt mondom hogy jaj Istenem de jó volna... vagy segits istenem, segits sors. és sokszor meghallgatásra kerülök és huppsz a véletlenböl elõ ugrik a megoldás.
A kérdésedre nem adható egyszerû válasz, de kiderül belõle, hogy válaszút elõtt állsz. Aki hisz valamilyen Istenben, mindenképpen azt fogja mondani, amit az elõzõ válaszadó leírt. Szerintük Isten mindig mindent jól csinál, minden történésnek megvan a maga dolga és helye a "nagy isteni tervben". Õk úgy vélik, hogy a világban minden elõre el van tervezve, és ha megkérdezed õket ennek a miértjérõl, azt mondják majd: "Ezt mi nem tudhatjuk, de biztosan jó így!" Õk így érzik jól magukat. Nekik ez a gondolat ad biztonságot. De Neked ez a gondolat nem fog biztonságot adni, mert Te máris megkérdõjelezted ennek a "jóságát". Te a Kétség Útját járod. Megkérdõjelezed azokat a dolgokat, amikkel találkozol, mert úgy érzed jól Magasd, ha választ kapsz valamilyen kérdésedre. És minden egyes válasz újabb kérdésekhez fog vezetni, amikre újbõl választ keresel. És ha találsz, akkor újabb és újabb kérdések jönnek... Ezen az úton fejlõdni fogsz. Fejlõdni fog a személyiséged, az etikád és sokkal többet fogsz tudni a világról, mint a többiek körülötted. De szenvedni fogsz. Mert minél többet tudsz majd meg, annál több kérdésed lesz, ami válaszra vár. És a tudás, amit megszerzel, nem kímél, mert maga is szenvedést okoz. Nem lesz sok barátod, mert az emberek nem kedvelik azokat, akik többet tudnak náluk. Igazából akkor lesz barátod, ha szerencsés vagy, és találkozol egy másik olyan emberrel, mint amilyen Te vagy. Sõt, ha NAGYON szerencsés vagy, akár kettõvel is! A másik oldal az, ha megmaradsz a biztonságot jelentõ Istenhitnél, és beletartozol egy szeretõ közösségbe, ahol mindenki felelõsséget érez a másikért, és a fölmerülõ kérdéseidet mindig egyszerûen és gyorsan megválaszolják majd. Elégedett leszel, sõt boldog. Akár ezt az utat választod, akár a másikat, vagy a harmadikat, vagy akármelyiket, egyvalamit ne felejts el soha! TE DÖNTESZ.
Ha feltételezzük, hogy ez Isten mûve, akkor miért gondoljuk, hogy a babának ez rossz? Nem kell ebben a borzalmas világban szenvednie, hanem a paradicsomban lehet! A szülõk az már más kérdés! Õk lehet, hogy büntetésként vagy hitük próbatételeként kapják, vagy lehet, hogy valami olyan oka van, amit emberiléptékkel fel sem foghatunk! Az alábbi e-mailt a keresztanyukámtól kaptam: Isten csodálatosan mûködik Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: "Isten csodásan mûködik." Egy idõ után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belõle. A király és minisztere vadászatra indultak. A király lõtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de a nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: "Isten csodásan mûködik." A királynál most már betelt a pohár. Elbocsátotta miniszterét és megparancsolta neki, hogy tûnjön el a szeme elõl. A miniszter elment. A király, a szarvas sülttel jóllakva, elaludt. Vad rablók, Kali istennõ imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennõjüknek - majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: "Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennõnk csak tökéletes áldozatot kaphat." Így futni hagyták. A király visszaemlékezett minisztere szavaira: "Isten csodásan mûködik." És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bûnösnek érezte magát, hogy számûzte, és megparancsolta, hogy keressék meg. Hosszú idõ után rátaláltak. A király bocsánatot kért tõle és kérte, álljon újra szolgálatába. A miniszter azt válaszolta: "Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam. Isten csodásan mûködik."
Miért akarja mindenki, hogy az emberi problémákat Isten oldja meg? Megteremtett minket, segít nekünk, de nem avatkozhat bele az életünkbe, akár mennyire is szeretnénk. Én hiszek Istenben és ha hiszek a jóban akkor van rossz is, ez a két elem együtt létezik. Forgasd a Bibliát, imádkozz, kérdezd õt, meg fogja neked adni a választ.
Olvastam nemrég egy érdekes eszmefuttatást: "Isten... vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja, vagy akarja ugyan, de nem tudja, vagy nem tudja, és nem is akarja. Ha el tudná, de nem akarja, akkor könyörtelen, ha akarja, de nem tudja, akkor nem mindenható, ha nem akarja és nem istudja, akkor könyörtelen és nem is mindenható." Ami röviden annyit tesz, hogy ha elfogadjuk a keresztény Istenképet (aminek ugye egyik sarokköve Isten mindenhatósága és könyörületessége), akkor önellentmondásokba ütközünk (a fentiekben a "gonosz" az eredendõ bûn fogalmára és a Sátánra vonatkozik). Ami pedig két dolgot jelenthet: vagy nincs Isten, vagy van ugyan, de nem olyan, amilyennek a Biblia leírja.
Isten megteremtette a világot, majd szabad akaratot adott nekünk, embereknek. Nem legózik, nem babázik velünk. Mindenhol ott van, de nem õ csinál mindent. Így bekövetkeznek értelmetlennek tûnõ események is. De ha az a magyarázat jobban segít, hogy igen, õ tette, mert elõre látja, hogy adott gyermekbõl tömeggyilkos lenne (õ a mindenható!), akkor esetleg nem engedi élni. Melyik megoldás az elfogadhatóbb?
Kedves Kérdezõ, Láttam az oldalt, de ez csak csepp a tengerben. Milliárd és milliárd hasonló áldozat volt, van és lesz világszerte mindenütt, az Északi-sarktól a Déliig, kelettõl nyugatig. Rengetegen haltak meg, akik élhetnének, és rengetegen élnek, akik halált érdemelnének. Ez így volt, így van, így lesz. Isten, ha van, nem avatkozik be a dolgokba, legalábbis világszinten és feltûnõen nem. Így tehát a téged olyannyira megérintõ kisbaba-halálokat sem õ okozza; nem õ rendeli el a halálukat, és nem õ végez velük - bár tény, hogy nem is menti meg õket. Miért? Madách úgy fogalmazott, "Elkészült a nagy mû, igen / a gép forog, az alkotó pihen". Ha van is Isten, megteremtette a világot, majd magára hagyta - vagy csak elenyészõen kis mértékben avatkozik be itt-ott, mondhatni személyes ügyekben. Ha pedig nincs, nos... akkor nincs. Én vagyok az, aki egy-két bejegyzésben említettem a mindenhatóság, mindentudás és könyörületesség egymást kizárólagosságát, ellentétességét... olvashattad, mit írtam. Nem állítom, hogy nincs Isten, elvégre nem tudhatom. De az, hogy ha van, akkor nem olyan, amilyennek a Biblia lefesti, az is egészen biztos. Ha te valóban hiszel benne, viszont ilyen aggályaid vannak, úgy azt hiszem, nem való neked a katolicizmus. Ezzel nem ítéllek el, ne érts félre, kérlek, ez csak egy megállapítás. Az elhangzottak alapján úgy hiszem, számodra a vallásosság személyes megélése a legjobb választás. Ne keress egyházat, ne keress gurukat, ne keress mestereket - hanem meditálj, nézz magadba, imádkozz... de NE betanult imákkal, hanem szabadon, azzal, ami a szádra jön. Magának Istennek öntsd ki a szíved. Ha létezik, meg fog hallgatni és talán még kapsz is valamiféle választ. De ha nem, akkor is felmerülhetnek benned újabb gondolatok, újabb kérdések, és újabb válaszok... tehát mindenképp elõrébb jutsz, és elõbb vagy utóbb találni fogsz egy választ. Talán még tetszeni is fog.
Nem értem, hogy miért szomorúbb x ezer baba halála az x*y ezer rákos szenvedésénél, vagy akár a háborúk (pláne holocaust, meg egyéb genocídum) áldozatainál. Számomra egyformán rossz és elszomorító mind.
20:59 ! Természetesen értem, hogy a példát nem az ID igazolására hoztad fel, csak látszólag ez egy jó analógia a tervezettségre, de persze a valóságban nem az. A játékprogram tervezettsége nem állítható párhuzamba a élõlények „tervezettségével”, mert míg a szoftvert géppel korlátlan számban másolhatunk, gépeket korlátlan számban állíthatunk elõ, egyiküknek sincs klasszikus értelemben vett evolúciója, minden példány azonos, míg az élõlények reprodukciója viszont a tervezetlensége miatt erõsen a környezeti hatásokon és a véletleneken vagyis az evolúciós hatásokon múlik, ezért még csoporton belül is ennyire változatosak és különbözõek az egyedek. Ezt a hívõk kedvéért jegyeztem meg.
"Isten... vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja, vagy akarja ugyan, de nem tudja, vagy nem tudja, és nem is akarja. Ha el tudná, de nem akarja, akkor könyörtelen, ha akarja, de nem tudja, akkor nem mindenható, ha nem akarja és nem istudja, akkor könyörtelen és nem is mindenható." a lényeg hogy nem tudja ezek szerint nincs is isten mondjuk nem is hittük szoval nektek itt a bizonyiték de persze ez kevés mi
"" Én már azt is hallottam, hogy genetikailag benne van az emberben, hogy valaki hajlamos a vallásos hitre, vagy sem. "" hü ez jo akkor a mi családunkba nincs ijen hiszékenység ezek szerint azért élünk ijen jol
"Ettõl függetlenül a fehérjék kialakulásában továbbra is az aminosav a környezet és fõképp az idõ egymásra hatását tartom a rendezõ elvnek, nem pedig a tervezõi szándékot." Dean Kenyon végigkutatta ezt az utat. Ma az aminósavak fehérjékké alakulásához éppúgy, mint a fehérjék sok ezer szerepéhez a DNS szolgáltatja az infót! Vagyis az aminósavak lépéseit határozott irányítás hajtja végre, az egymásrautaltság világos. De ilyen logikai ellentmondás számtalan van az életben, mindennek passzolnia kell ahhoz, hogy mûködjön a dolog! Együtt kell lennie, méghozzá egy idõben ahhoz, hogy alkalmas legyen az életre. Vagyis akkor mi volt elõbb a tyúk, vagy a tojás? Az élet alapkövei az aminósavak keletkeztek elõbb és belõlök a vak véletlen hatására, hosszú idõ alatt az elsõ fehérje, vagy a DNS, ami vezérli az egészet? Az értelem számûzése az eredetmagyarázatokból egyáltalán nem oldja meg a kérdést, csak még sokkal több megválaszolhatatlan, ellentmondásos kérdést szül.
Ha kivág a templomból, akkor õ NEM az isten embere. Akkor pedig ne is hozzá menjél. De szerintem érdemben nem fog tudni válaszolni: az istenHIT azért hit, mert nem tudás. Ha tudás lenne, akkor nem lennének kétségek, és nem lenne sok ezer különbözõ vallás.
A kérdező hozzászólása: Valaki írta a szabad akaratot érvként. Kérdezem én hol van egy csöppnyi magzatnak vagy újszülöttnek szabad akarata? Valaki közületek megnézte az oldalt amirõl beszéltem? http://www. angyalokszulei.hu Annyira elvont módon válaszoltok sokan és annyira tárgyilagosan mintha senkit nem érintettek volna meg azok a történetek, azoknak a babáknak a képei. Irigyellek titeket. Nem akarok bántani senkit, és örülök hogy ennyien írtok, és sokat is segítetek. Csak kíváncsi lennék hogy megnéztétek-e. Jövõ héten akarok elmenni az atyához, csak attól félek kivág a temploból hogy ilyen kérdést teszek fel Neki. Picit félek...
16:21: Ezzel mit akarsz mondani? Ha Einstein 4 éves korában hitt a mikulásban, akkor ez a mikulás melletti bizonyíték. Einstein összes kortársa, összes Einsteinnel kapcsolatos könyv, elemzés, tudománytörténeti mû egyértelmûen Einstein panteizmusát említi. Bizonyára volt olyan életkora, amíg a zsidó vallásnak hódolt, de aztán kilépett a zsidó közösségbõl és hitébõl. Többek között a holocaust miatt, amikor azt gondolta, hogy ilyen isten vagy nincs, vagy nem jó, aki ezt hagyja. Nagyon sokan lettek emiatt ateisták.
Kedves elõzõ! Köszönöm a helyesbítést a számítástechnikai példára, de én ezt az analógiát nem arra használtam, hogy az ID ellen, vagy mellett érveljek, hanem arról van szó, hogy attól még lehet erkölcsünk, hogy biológiai és fizikai lények vagyunk és molekulák kölcsönhatásai állnak a háttérben. De ha már így elõhoztad, akkor nem támasztja alá az ID-t, mert a körülmények mások, mint Te is mondtad, kellett az emberi intelligencia hozzá. Nyilvánvaló, mivel magától nem szaporodik egy számítógép és nem mutálódik, meg öröklõdik, de ha így is lenne, akkor az számunkra nem lenne túl jó, hogy milliárd évekig kelljen várni, ráadásul gépek milliárdjainak pusztulását, mire végre kijön egy nintendo wii... De ez a számítógépes hasonlat mellesleg remek példát mutat arra, hogy milyen veszélyes a hasonlatokkal, példabeszédekkel, metaforákkal és analógiákkal való szemléltetés és lényegkeresés.
14:37 ! A tervezettség „keze nyoma” ezek szerint megmutatkozik a bonyolult élõvilág létrejöttében, azért mert mint idézted „A további kísérletek rámutattak, hogy az aminosavakból hiányzik az a képesség , amellyel önmagukat biológiailag értelmes szekvenciákká tudnák szervezni.” Én viszont azt mondom hogy az ösleves kísérlet csak néhény hétig tartott, nem kellett hozzá intelligencia, mert a korabeli (1-2 milliárd évnél régebbi) állapotokat hozták létre a lombikban. Ami a Dean Kenyon-tól származó megállapítást illeti, szerintem az idõfaktort kifelejtették a megállapításból. Nem tudhatja Ö sem, hogy az aminosavak bizonyos kémiai-fizikai körûlmények között mire képesek. Azok a bizonyos körülmények száma pedig végtelen nagy (nyomás, hõmérséklet, katalizátor anyagok, stb...korlátlan számú kombinációja és annak idõtartama), ebbõl következik hogy emberi idõléptékben ezek a vizsgálatok nem végezhetõk el. Csak milliárd éves intervallumokban jöhet létre az az 1 azaz 1 variáció ami replikációra képes. Így nagy bátorságra vall azon kijelentés hogy „ aminosavakból hiányzik az a képesség hogy...” . 13:21 ! A számítástechnikai példa (mint analógia) az ID mellett szól, ugyanis a végeredményt (a játékprogramot ) látva könnyen belátható hogy a kettes számrendszer matematikájából és a szilicium + egyéb processzort alkotó elemek spontán rendezõdésébõl nem következik egyenesen egy játékprogram keletkezése, tehát „intelligens tervezõ” nélkül játékprogram nem jöhetett volna létre. A játékprogram evolúciójának tényezõje volt maga az ember is. (az természetesen vithatatlan hogy a bináris számrendszer matematikájából nem vezethetõ le a játékprogram müködése) Ettõl függetlenül a fehérjék kialakulásában továbbra is az aminosav a környezet és fõképp az idõ egymásra hatását tartom a rendezõ elvnek, nem pedig a tervezõi szándékot. Még egy utolsó kérdésem lenne az ID hívõkhõz : „az intelligens tervezõt” ki tervezte ? Jó szó ez, tudományosan hangzik, de a végén mégiscsak Istennél vagy valamelyik segédmindenhatójánál kötünk ki. Attól meg már csak egy lépés a Bibliai igazság.
"Hogy hogyan lehet megmondani, hogy Einstein mit hitt? Egyszerû: olvass Einstent. :) " Persze ez már tényleg nem tartozik a tárgyhoz, de biztosan Te is írtál már 5-10 évvel ezelõtt is valamit. Biztosan ugyanazt hiszed, gondolod most is, mint akkor? Az ember folyton változik, és alakul a világnézete is vele.
Hogy hogyan lehet megmondani, hogy Einstein mit hitt? Egyszerû: olvass Einstent. :) Az, hogy a tudomány és vallás szorosan összefügg, önmagában semmit nem jelentenek. Pl. én és a kezem közötti összefüggés teljesen más, mint a te és én közöttem lévõ összefüggés. Pedig van. "Nem modern tudományos találmány, de viszont az evolúciós modellel csak igen erõltetett módon összeegyeztethetõ." Miféle erõltetett modell? Teljesen egyértelmû a modellje ennek. Azok a közösségek nem építettek nagy civilizációt, akik nem fogtak össze. Akik meg civilizációban élnek, nagyobb eséllyel maradnak fönn. ""Nincs Isten" alapjára építkezõ egyedül üdvözítõ, hivatalos tudomány" Te mirõl beszélsz? Mert hogy nem a tudományról, az biztos. Ez konkrétan totális FÉLREÉRTÉS. A tudomány a megfigyelésekre épít, semmi másra. A kísérletre. Bizonyára azért költenek 6 milliárd eurót gigantikus gyorsító építésére, mert fejben is biztosra kijelentenek bármit, de nincs hová tenni a pénzt, akkora a jólét. Hát nem: a kísérlet az, amikor megkérdezed az univerzumot, hogy mi az igaz és mi nem. A tudománynak nincs szüksége sem Isten létére, sem Isten nem létére. A te "baklövéses" kijelentésed akkor a vallás abszolutista egyeduralmát sejteti? (Pedig az önmagában kevés.) Mi az, hogy kevés? Kinek? Mi? "ezért ami rá épül most már jóval több, mint száz éve határozottan instabil" Ez megint HANGULATKELTÉS. Mindig ezt a szót írom, mert ez jellemzi legjobban. Ez alaptalan hangulatkeltés. Leesnek a mûholdak, tönkremennek az erõmûvek? Ember, a technikai civilizáció közepén élsz, amit a MÛKÖDÕ tudomány tett lehetõvé.
Kedves 13:21-es, szerintem meglehetõsen nehéz egy ember legbelsõ, legvégsõ szubjektív világnézetérõl véleményt mondani, fõleg ha az illetõ nem teológusként publikálta cikkeit, könyveit. Tehát pl. Einstein kialakult meggyõzõdésérõl (ha volt olyan) sosem értettem, hogyan lehet helyette megfogalmazni valami holtbiztosat. Én idéztem tõle egy szerintem nem túlságosan félreérthetõ szöveget, ennyi! Szerintem a tudomány és a vallás szorosan összetartozó fogalmak, egyik sem lehet meg a másik nélkül. " A szociológusok és játékelméleti matematikusok, de józan paraszti ésszel bárki belátja, hogy stabil csoport csak az egyedek kooperálásával tartható fönn, hosszú távon. Egységben az erõ, ismerõs? Azzal, ha szereted embertársaidat és együttmûködsz velük, hosszú távon magad számára is minden szempontból jó életet alakíthatsz ki." Pontosan! "Józan paraszti ésszel" bárki beláthatja, ahhoz nem kell magasröptû tudományos értekezés, hogy ezt belássuk, hiszen ezt már õsidõk óta belátják az emberek általában. Nem modern tudományos találmány, de viszont az evolúciós modellel csak igen erõltetett módon összeegyeztethetõ. Most akkor mi a jó nekünk, szeressük egymást, vagy tapossuk egymást? A világ tudja, vagy mégsem??? "A legnagyobb baklövés olyan érvvel elõhuzakodni, hogy ami tudományosan nem cáfolható, az létezik." E mondatod megint a tudomány egyeduralmát sejteti, pedig legalábbis önmagában nagyon kevés. A valódi tudománynak is megvannak a határozott korlátai fõleg akkor mikor a valódiságából jelentõsen elvesz egy nem bizonyított, hamis alapeszme, amire aztán természetesen nem lehet szilárd házat építeni. (pl. "Nincs Isten" alapjára építkezõ egyedül üdvözítõ, hivatalos tudomány - ezért ami rá épül most már jóval több, mint száz éve határozottan instabil) Mert honnan is tudhatták eldönteni 100%-os módon a 19-ik sz. végén az akkori fejek, hogy nincs Isten, és erre építeni az egyedüli, kizárólagos válaszok forrását, ha ezt ma sem lehet megállapítani, kimondani?
Egy evolúcionistának is szüksége van arra, hogy bizonyos tanokban HIGGYEN! Ne állítsátok be ezt az elképzelést úgy, mintha már csak apró, lényegtelen kérdésekre kellene választ kapni. Az alapok sem stimmelnek. Persze az sem szerencsés, ha minden "vallásos" embert, mint hiszékenyet állítjátok be, ellentétben a "racionálisan gondólkozni tudó" "vallástalannal". Nincs épelméjû vallástalan ember! Ez a világ már csak ilyen furcsa.
Kedves kérdezõ! Kaptál már választ! Lehet, hogy átsiklottál felette, mint valami újabb emberi okoskodáson, de megkaptad a bibliailag pontos választ. Merõben más, mint az amit az egyházak általában tanítanak errõl, de azt hiszem pont ezért kellene komolyabban megvizsgálni! Vajon a Biblia téved, vagy azon egyházak, melyek történelme (és jelene!) is tele van nagyon "rossz gyümölcsökkel"??? Már csak ezért is õszintén meg kellene vizsgálnod neked, SZEMÉLYESEN a bibliát! Ha ott, ahol most vagy, még nem kaptál erre érthetõ és bibliailag igazolható választ, akkor keresd máshol is! Emlékezz, ha Jézus idejében is azt gondolták volna a tanítványok, hogy 'nagyon jó nekem az, amit a farizeusok mondanak, miért változtatnék', akkor csak az igazságot utasították volna el! Az amit Jézus mondott errõl, viszont ma is benne van a bibliában, el kell csak olvasni, hátha meglepõ dolgokat találunk! Istennek idõrendje van. Ha nem hagyott volna idõt mindannak, ami történt eddig is, az emberek azért ordítanának (joggal), mert Isten beleszólt cselekvési szabadságukba. A vitakérdés az, amit már leírtak elõttem, és ez, más elképzelésekkel szemben a bibliában is benne van. Ha egy csecsemõ halva, vagy halálos betegen születik, a legtöbbször közvetlenül a szülei okólhatók. De ha õk sem, nem szabad elfelejteni, hogy biológiai tökéletlenséget is örököltünk, melynek jelenleg elkerülhetetlen következménye a halál. Ezek a tények, a részletes válasz le van írva. Mellesleg elhiheted, hogy nagyon sok ember, aki túlélte a 2-ik vh-t hitben megerõsödve jött ki belõle! Nem azért, mert pszichésen annyira hiányzott volna nekik mindaz, amit láttak és átéltek, de ismerték a Biblia pontos válaszát, hogy mindez miért történt. Sokan pedig, pont ennek hiányában vesztették el hitüket.
A világ összes fájdalma, bûne és katasztrófája nem Isten mûve.Ezek csak úgy jönnek.Illetve a fájdalom azért van , hogy Isten lássa ezekben is kitartassz mellette.Meg a rosszak azért vannak mert mi se tesszük Isten akaratát.Megvolt mondva , hogy akkor fogcsikargatás lesz és atöbbi. Ezt szerintem nem ittkéne megbeszélni.Kérdezz meg egy papot.Aki nem a legprûdebb.Én se tudtam teljesen válaszolni.Remélem sikerült. Sok siekrt a katolikus létedhez,
.
Hát senki se kövezzen meg emiatt de én egyáltalán nem hiszek Istenben...valahogy inkább abban hiszek amit tudok és látok...de ezt nemtom konkrétan leírni...
16:02-nek 22:11 :-) Köszönöm a részvétnyilvánítást. Valóban nem gondolom, hogy konkrétan angyalka lett az elvesztett magzatomból. Az oldal gondalat-érzés és kifejezés világához igyekeztem igazodni a megfogalmazással, mert itt többen írták így, hogy már angyalkaként született a kicsi, és ez nekem megtetszett. Írásodra ismét gondolkodtam a saját álláspontomon, és rájöttem, hogy valóban raktam bele illetve szeretnék belerakni egy olyan gondolatot, amit nem tudok, hanem "csak hiszek". Ez pedig az, hogy azt hiszem, hogy nem ér minden véget a halállal. Értem, hogy ez nem illik bele az eddig általam írtakba, ezért mostantól figyelni fogom, hogy el tudom-e engedni ezt az érzést, vagy esetleg ez is tud-e olyan bizonyossággá alakulni, mint hogy azt mondom, "tudom, hogy van Isten". Azt, hogy mi történik velünk a halál után, azt eddig is a "nem tudom" kategóriába soroltam magamban.
A "ha lenne Isten, nem engedné..." kezdetû érvelések mindig felbukkannak, pedig semmi értelme. Teljesen egy oldalról, méghozzá torz oldalról nézve mindenfélét mondanak Isten ellen. Már volt szó róla, de mégegyszer: ha egy késsel gyilkolnak, az bizonyítja-e, hogy a kést nem tervezte senki??? Ha az ember (szabad akarata, és sok egyéb oknál fogva) a rosszra is képes, az bizonyítja-e, hogy nincs tervezõje??? A kedves 22:11-es hölgynek õszinte részvétem!! Engedj meg egy észrevételt, amit nem értek. Racionálisan indokoltad, miért nem fogadtad el bizonyos egyházak hitelveit. Az indokaid között az is szerepelt, hogy szerinted sok "emberi tanítás" került bele pl. a római katolikus teológiába. Ezzel biztosan nem tévedtél, de ha már olyan szép ÉSZÉRVEKET sikerült csokorba gyüjtened ellene, miért nem alkalmazod azokat máshol is?! Arra gondolok, hogy mire alapozod azt, hogy "angyalka" lett Istennél a magzatod? Ez vajon nem emberi vélemény? De tovább megyek! Ez vajon nem egy istenkáromló tanítás, mely sehol sincs a bibliában??! Egy olyan hazugság, ami Istent borzalmas színben tünteti fel? Az ilyennel egy hívõnek nagyon vigyáznia kellene. Bizony a hit nem egyenlõ a hiszékenységgel!
A történetrõl pedig csak annyit, hogy ha lenne Isten, nem engedné, hogy ezek a rablók embert áldozzanak.
Szerintem egyszerûen az a helyzet, hogy nem létezik Isten. Én nem hiszek benne, így templomba sem járok, meg sem vagyok keresztelkedve, mégis jó életem van, pedig meg kéne büntetnie, de nem teszi, tehát szerintem nem létezik.
Nekem van Angyalkám azon az oldalon amirõl írsz! A kis Bóbitánk 2009. január 4-én a terhességem 17. hetében született a világra, de már angyalkaként. Karácsonykor még nem tudtuk, hogy baj lesz, és amikor imádkoztam Istenhez, és arra gondoltam, hogy köszönöm, hogy a következõ karácsonykor már egy gyermekkel több lesz velünk, akkor egy belsõ hang azt mondta, hogy lesz még egy gyermek a következõ karácsonykor, de nem ez a gyermek lesz az. Magamra is haragudtam a negatív érzésért, ám 30-án felhívtak, hogy vérvétel eredményem alapján szinte biztos, hogy a magzatomnak élettel össze nem egyeztethetõ fejlõdési rendellenessége van. Nagyon sokat imádkoztam, hogy a további vizsgálatok során derüljön ki, hogy valami tévedés van, és legyen egészséges a kicsim, mert nem szeretnék olyan döntést hozni, hogy a dobogó szívû magzatom életét elvegyem, pedig ha a vizsgálati eredmény igaz, akkor nem élhet a méhen kívül, és amíg nem hal meg, addig is nagy szenvedés (görcsök stb.) várnának rá. Kérésemet meghallgatta az Úr, igaz nem úgy, ahogyan én elképzeltem. A 17. héti UH vizsgálaton már nem dobogott a kicsi szíve. A történtek nem ingatták meg Istenbe vetett hitemet, bár én úgy érzem, nekem nem is hitem van, mert én tudom, hogy van Isten – és az Isten jó -, mert életemben már többször bizonyosságot szereztem róla, és hogy nem kell hozzá egyház vagy pap, hogy kapcsolatba kerüljünk Vele. Igaz aztán ezen kívül semmi mást nem tudok. Nem tudom hogyan kell imádkozni hozzá (pedig sokat imádkozom), nem tudom, hogy hol van, hogy néz ki, teremtette-e a világot és az embert, vannak-e angyalok és szentek, van-e élet a halál után stb... Ezekrõl fogalmam sincs, és nem is kutatom, nem zavar, hogy tudatlan vagyok. Jobban zavarna, ha azt kellene hinnem, amit más emberek kitaláltak, és állítják róla, hogy az Istentõl ered. Mikor én gondolkoztam azon, hogy csatlakozzak-e valamelyik vallási közösséghez, nálam is felmerült a katolikus vallás (is), mert elismerem és dícsérendõnek tartom amit tesznek a szebb világért, a békéért, a szegényekért, éhezõkért, a rászorulókért, betegekért, fogyatékosokért, öregekért, nagycsaládosokért, árvákért, fiatalokért, az emberek Istenhez vezetéséért stb... tudnám még sorolni. Úgy érzem, aki csatlakozik hozzájuk, az találhatna magának feladatot a segítésben, és amiért vallás a vallás, közelebb kerülhetne Istenhez. Na ezzel az utolsó gondolattal lett problémám, bennem valami nem akarta, hogy szentek és boldogok közbenjárásáért imádkozzak az Úrnál, továbbá hogy a papok nem házasodhatnak, hogy nõk nem lehetnek a papok stb... Úgy éreztem, hogy ezeket emberek találták ki, és ha hozzájuk csatlakoznék, akkor ezeket is el kellene fogadnom, amire képtelennek éreztem magam. Ennek ellenére úgy érzem, valamilyen közösséghez tartozni jó, és az ember számára szükséges is. Szerintem aki katolikus vallásúvá lesz, jó helyre kerül. Egyszer ültünk az autóban négyen, az a négy ember, akik a legjobban szeretik egymást. A fiam, az édesanyám, az édesanyám férje, és én. Négy ember „6 féle” „vallás”. Az édesanyám vallását gyakorló katolikus, a férje reformátusnak lett keresztelve, de ateista, a fiam muzulmán vallást kapott az édesapjától, engem evangélikusnak kereszteltek édesapám után, konfirmáltam is, de nagy utat jártam meg a mai vallásomig, ami a „tudom, hogy van Isten – és az Isten jó – mást nem tudok”. Én végül – eddig – nem csatlakoztam egyik egyházhoz sem, de ha szükség van az imára, együtt imádkozom a katolikussal, az evangélikussal, a reformátussal, a muzulmánnal, a hit gyülekezetessel, de bárki más vallásúval is, nincs feltétele, hogy milyen valláshoz kell tartozzon valaki ahhoz, hogy én vele együtt imádkozzak az Úrhoz. Azt, hogy az Úr a mi életünkben a saját tervét valósítja meg és nem a miénket, néha nehéz tudomásul venni. Különösen olyan esetekben, amiket Te is írtál, hogy valakik (én is) a magzatukat, gyermeküket veszítik el. Téged ez érintett meg, de láttam, hogy ezen az oldalon van aki arra kérdezett rá, hogy miért engedi az Úr a háborúkat, a betegségeket, a katasztrófákat. Erre nem tud neked választ adni senki, hogy aztán végre „tiszta szívvel léphess be a katolikus egyházba”. Én sem tudom, de „tudom, hogy van Isten – és az Isten jó”, mert már bizonyosságot szereztem errõl az életemben. Nem érthetünk mindent, nem ismerhetjük Istennek a világra, más emberekre, vagy ránk vonatkozó tervét.
17:54 Hol lehet a Bibliáról tudományosan megalapozott elemzéseket olvasni?
A 11:53-as válaszolónak, és a kérdezõnek: Vajon késlekedik Isten ítélete? Képzeljétek magatok a következõ helyzetbe: látogatót vártok egy másik városból, de a látogatótok csak érkezésének napját jelölte meg, az óráját viszont nem. Az idõ közben telik, és a várt vendég nem érkezik meg. Magatokban töprengeni kezdtek: késni fog? Illetve megérkezik-e még aznap? Talán az is lehetséges, hogy félreértés történt. És ahogy fokozódik nyugtalanságotok, végül erõt vesz rajtatok a kételkedés. Péter apostol ezt írta: „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tûr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (2Péter 3:9) Gondoljátok el, ha Isten már korábban véget vetett volna ennek a rendszernek, ti sem tehetnétek fel a kérdéseteket, mert nem is léteznétek! Igen, Istennek határozott idõterve van, és azt csak Õ ismeri egyedül. Gondoljatok bele, ha valakinek a gyermeke életveszélyes sebészeti beavatkozásra szorul, vajon késlekedne-e ezt választani, ha szereti a gyermekét? Pedig az pillanatnyilag nem lesz kellemes a gyerekének, fájdalmas lehet a mûtét, és a felépülés is, de szükséges. Kételkedik-e valaki, hogy az a szülõ szeretetbõl engedte meg ezt a fájdalmat, azért hogy késõbb egészséges legyen a gyermeke? Isten hasonló módon, okból türelmes! Mellesleg Õ mindent helyre is tud állítani.
"A lényeg, hogy a tudomány csak akkor gyárt elméleteket, ha már van alap amin túl tovább kell menni." Csak akkor van baj, ha ez az alap túl korán, és túl kevés ismerettel lett lefektetve egy olyan korszakban, amikor még eléggé gyerekcipõben járt az egész. Tudjuk, hogy részben a "fajok eredete" c. könyv hatására találták ki azt, amit ma "módszertani naturalizmus"-nak neveznek, és amely önkényesen kizárja az intelligenciát az eredetmagyarázatok lehetséges válaszai közül. Méghozzá a 19-ik sz. végén történt mindez. Azt akarják bebizonyítani, hogy a vallás, a Bibliakutatás nem történhet hasonlóan spekuláció mentesen, mint ahogy történnie kellene annak a tudományos berkekben is. De tudjuk, hogy ott is sok csalást lepleztek már le, olyanokat is, melyek az ember "kialakulását" szervesen érintették! És azt is tudnunk kellene, hogy létezik legalább ennyire objektív vallás, Bibliakutatási irányzat is, mely nem a babonákra, emberi hagyományokra épít, hanem tárgyilagosan térképezi fel többek között a bibliát is! Nem abból kellene kiindúlni, hogy bizonyos domináns egyházak mekkora kerékkötõi voltak (és most is azok) a korrekt tájékoztatásnak, és az elfogulatlan kutatásnak. Anélkül, hogy valakit meg akarnék sérteni, el kell ismerni, hogy bizonyos csoportoknak egyáltalán nem érdeke, hogy kiderüljön a vallásos igazság, pl. a Biblia pontos tanítása! Mert a létüket, hatalmukat, befolyásukat veszélyezteti. És a nagy igazság az, hogy a Biblia nagyszerûen kutatható, megérthetõ, és nem biztat hiszékenységre, mint azt ezen sajnos domináns csoportosulások már évszázadok óta sugalmazzák, sõt tanítják. Tehát ezzel azt akartam mondani, attól hogy valaki hívõ, a Bibliára támaszkodik, mint általa megbizhatónak vélt Íratra, még nem biztos, hogy hiszékeny, és sutba vágta a józan eszét, mert mítoszokban, babonákban hisz! Csak azok mondják ezt, akik még soha nem olvasták, kutatták alaposan (vagy sehogyan sem) a bibliát. A korrekt tudományos bizonyitási eljárásoknak a bibliát is alá lehet vetni, kiálja a próbát!
Valaki írta, hogy Isten nem akkor fog megjelenni és nem akkor fog segíteni, amikor úgy érezzük, nekünk problémáink vannak. Könyörgöm: két iszonyatos világháború alatt hol volt? Hol volt mikor atombombát dobtak le, és több millióan haltak meg ártatlanul? Itt rég nem az egyén bajairól van szó... Mi lehet ENNÉL szörnyûbb? Meddig várjanak az emberek? 2000 év telt el Jézus születése óta!!!!
A lényeg, hogy a tudomány csak akkor gyárt elméleteket, ha már van alap amin túl tovább kell menni. Célja a világ teljes megismerése. A vallás ezzel szemben már a végeredmény (Isten) ismeretébõl próbál visszakövetkeztetni az addig vezetõ folyamatokra.
1. A tudomány nem a vallásos hit másik oldala , vagy ellentéte. A tudományt azért találták ki, illetve a tudományos módszertant , hogy az ember a birtokában megismerje a körülötte levõ természetet, és azt a maga képére alakítsa. Pontosabban a kényelme érdekében. Ebben a megismerésben a tudomány és a vallás együtt halad hol kéz a kézben, hol ellenségesen egymással. Ahhoz , hogy meglássuk mi a különbség a vallásos hit és a tudomány között figyeljük meg a filozófiatörténetet. A filozófusok is próbáltak magyarázatot adni a világra különbözõ módon spekulatíve, már már tudományos elméleteket kidolgozva. Gondoljunk itt a görögök 4 elemjére , és egyéb spekulatív elképzeléseire, vagy Kant "magánban való dolgára" "ding an sich" ami a látható anyag lényegi tulajdonsága, de sose ismerhetjük meg vagy akár Spinoza monászaira. Ezek az elméletek a tudomány által már jobbára meg vannak cáfolva. A filozófiai elméletek ugyanolyan spekulatívak, mint a vallásos hit. Mondjuk a filozófia igyekszik beépíteni a tudományos eredményeket, amíg a vallás, csak korlátozott mértékben, ahogy az érdekei szolgálják.
14:54-es: Nem jó a hasonlat, lévén nem én tehetek róla, hogy pl. vádaskodás is létezik - ez pedig már visszautal a tökéletesség kérdésére, hogy akkor a Sátán is miért nem volt tökéletes (lévén ha az lett volna, úgy látta volna õ is, hogy a világ úgy jó, amilyennek az Úr megalkotta)? De hogy mégis válaszoljak a hasonlatodra: ha a szomszéd amúgy tényleg azt látná, hogy ok nélkül verem a gyerekeimet, akkor nem csoda, hogy megvádol. Ha meg nem ezt látja, akkor meg egyáltalán nem is érdekel a vádaskodása, és nem foglalkozom vele, lévén közömbös számomra. Ám ez nem változtat azon a tényen, hogy a szomszédot nem én teremtettem tökéletlennek (rosszra, vádaskodásra képesnek) és szintén nem áll hatalmamban az sem, hogy változtassak rajta egy csettintéssel. Ez az egész arról szól, hogy ha az ember mindenható, mindentudó és könyörületes is, akkor egyszerûen nem fog milliárdokat (még egyetlen egy valakit sem) feláldozni azért, hogy megmutassa, neki van igaza, hiszen TUDJA, és ha tökéletes lényeket teremt, úgy nem is KELL megmutatnia, mert azok is TUDJÁK, lévén tökéletesek. Ha tehát tökéletlent teremt, akkor vagy õ maga sem az, vagy pedig szándékosan tesz így, de akkor már megint nem könyörületes, lévén mindentudóként azt is tudnia/látnia kell elõre, hogy mindez hova vezet, mennyi nyomorúságot, szenvedést eredményez. Elsõ kérdésedre tehát ("Könyörtelenség-e várni, hogy a tények önmagukért beszéljenek és bebizonyosodjon, kinek van igaza?") a fenti eszmefuttatás fényében csak azt tudom felelni, hogy isteni léptékben bizony igen, az! Indoklást lásd eggyel feljebb - egyértelmû, kinek van igaza. Vagy ha nem egyértelmû, akkor Isten sem tökéletes. "Milyen érvelési forma az, ha nyomban elhalgattatjuk azt, aki ellenünk szól? Csak egyet igazolna: félünk az igazságtól!" Hmm... Tehát az igazság az, hogy Isten nem tökéletes? Lehetséges egyébként, ezt el tudnám képzelni, sok mindent megmagyarázna. De ha tökéletes, és tudja, hova vezet az, ha hagyja kibontakozni az ellenkezõt, akkor viszont be kell látnunk józanul, hogy sokkal nagyobb kegyetlenség milliárdokat szenvedni és meghalni hagyni, mint EGY kekeckedõt helyretenni. Nem is kéne kivégezni, csak egyszerûen felfedni elõtte azt a jövõt, ahova az õ útja vezetne (egy mindenhatónak ugye erre is képesnek kell lennie), így õ máris beláthatja, hogy tévedett, és nem kell ténylegesen MEGTÖRTÉNNIÜK az említett borzalmaknak.
Kedves 14:29-es. Könyörtelenség lenne a részedrõl, ha téged, mint apát a szomszédod nyilvánosan megrágalmazna azzal, hogy rossz apa vagy, egy zsarnok, akinek csak félelembõl engedelmeskednek a gyerekei, és alkalmatlan vagy az apaságra, de te ennek hallatán nem csapnád le azonnal az illetõt? Kérdezem most tõled! Könyörtelenség-e várni, hogy a tények önmagukért beszéljenek és bebizonyosodjon, kinek van igaza? Milyen érvelési forma az, ha nyomban elhalgattatjuk azt, aki ellenünk szól? Csak egyet igazolna: félünk az igazságtól!
Kedves kérdezõ, most így a sokadik, részben vagy egészben különbözõ válasz után, szeretném felhívni a figyelmedet az elsõ válaszra, melyet hidd el, nem azért ajánlok hangsúlyozottan, mert én írtam. Nem én írtam, sõt fogalmam sincs ki írta, de a lényegi igazságot tartalmazza, már ami a Bibliát illeti. Van egy másik idézet, aminek a segítségével én is hozzátennék a szerintem pontos válaszhoz: "'Isten... vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja, vagy akarja ugyan, de nem tudja, vagy nem tudja, és nem is akarja." Ha csak ez a nagyon leegyszerûsített három lehetõség létezne, akkor tényleg csak siralmas válasz volna erre a kérdésre. A Bibliai igazság az átfogalmazza az elsõ állítást: Isten valóban el tudná és el is akarja törölni a gonoszságot a földrõl, de az Õ eljárásmódjába, idõtervébe mi (azt hiszem joggal) nem láthatunk bele! Vagyis nem tudhatunk napot, dátumot ezzel kapcsolatban! De azért teljes bizonytalanságban nem vagyunk, mert meglepõen sok, és részletes jelet közöl nekünk az idõben elfoglalt helyünkrõl. Annyi, sokszor kölönbözõ választ adtak itt az emberek a te kérdésedre. De feltünt-e, hogy nem válaszoltak sem így, sem úgy az elsõ állításra?! Persze alapvetõen csak két világnézet vetekszik egymással, a materialista és az Istenhit sok-sok képviselõje. Látszólag mennyire meggyõzõ volt pl. az egyik ateista hozzászólása. Pedig mindig szigorúan és alaposan meg kellene vizsgálni a másik oldalt is, ami manapság egyáltalán nem divat. Mert alapjaiban egy demagóg könyörtelenséggel belénk nevelt materialista világképbe születünk bele! Ajánlanám tanulmányozásra többek között a http://www.ertem.hu oldalait. Ha annak csak a fele lenne igaz, amit ott írnak, akkor is fúrcsán néznénk rá egy olyan ateista véleményre, amilyen itt is íródott! De tartok tõle, hogy nem csak a fele igaz.
21:11-tõl idézet "A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19) " Akkor Isten nem MINDENHATÓ ? A mindenható az számomra csak egyet jelenthet : akarata szerint bármit megtehet, minden felett hatalma van, Lucifer felett is. Lucifer még mindig él ! Miért ? Isten nem hat rá ? Akkor nem mindenható ? Isten, Jézus, Szent Lélek, Angyalok, stb, stb... sok sok alkatrész. Egyáltalán monoteista vallás a kereszténység ? Komplikált, zavaros vallás ez, ezért értelmezik százféleképpen. Katolikusok, anglikánok, reformátusok, Jehowa tanúi, Mormonok, Sátánisták, Spiritiszták, Baptisták, Rózsakeresztesek, Adventisták, Pünkösdisták, Krisztus Szeretete Egyház, Hit gyülekezete, stb...stb...
Isten maga az univerzum anyaga és energiája. Nem ellenséges, nem barátságos, hanem közömbös. Nem akar tõlünk semmit, nincsenek emberi értelemben vett szándékai, nincsenek gondolatai, nincs tudata, pusztán az anyag és az energia tulajdonságai szerint változik. Ezek az ember számára megismerhetõk. A genetika az élet megismerésének a kulcsa. Jelenleg olyan kezdeti stádiumban van mint pl. a repülés volt Bleriot idejében. Még száz év sem kell ahhoz hogy az élet számtalan, jelenleg a hitviták kategóriájába tartozó témájára pontot tegyen. Még élõ szervezet elõállítását is elképzelhetõnek tartom DNS láncok rakosgatásával. (Ugye ki gondolta volna 1910-ben hogy sokszoros hangsebességre képes repülök röpdösnek ?) A CERN pedig az anyag-energia kérdésére fog egy sor választ adni. A Hubble ürteleszkóp.... stb...stb nem folytatom. Egy biztos, a hívõ lelki békéjére amit hitgyakorlásban lelt meg, ezek az eredmények vagy inkább bizonyítékok semmilyen hatással nem lesznek. A hit az Õ élete. Amíg fehér foltja van a tudásnak addig istennek is lesz szerepe az ember lelkében. A tudás végsõ állapotában sok-sok száz vagy ezer év múlva találjuk meg a világ és az élet pontos müködését és ekkor a hitvita megszünik. (Ötzi és Armstrong között csak 5300 év van, az elõttünk álló beláthatatlan sok százezer évben a gyorsuló tudomány eredményeit még csak felbecsülni sem tudjuk.)
Szia, érdekes kérdést tettél fel, amit röviden nem lehet megválaszolni, ezért szeretném ha nem unnád elolvasni: Amikor különbözõ vallású emberek a vallási vezetõikhez és tanítóikhoz fordulnak azzal a kérdéssel, hogy miért van annyi szenvedés, gyakran azt a választ kapják, hogy a szenvedés Isten akaratából van, és hogy õ már régen mindent elõre megszabott, még a tragikus eseményeket is. Sokaknak azt mondják, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, vagy azt, hogy azért veszi el az emberek — sõt akár gyermekek — életét, hogy vele legyenek az égben.A Biblia ezt írja: „Távol legyen az igaz Istentõl, hogy gonoszul cselekedjen, és a Mindenhatótól, hogy igazságtalanul járjon el!” (Jób 34:10). Tudod, miért követik el az emberek azt a hibát, hogy a világon tapasztalható minden szenvedésért Istent okolják? Sokszor azért hibáztatják a mindenható Istent, mert azt hiszik, hogy õ a világ igazi uralkodója. Nincsenek tisztában egy egyszerû, ám fontos igazsággal, melyet a Biblia tanít. A világ igazi uralkodója Sátán, az Ördög. A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19). Ez logikus is, nem? Ez a világ annak a láthatatlan szellemteremtménynek az egyéniségét tükrözi vissza, aki „az egész lakott földet félrevezeti” (Jelenések 12:9). Sátán gyûlölködõ, álnok és kegyetlen. Ezért a befolyása alatt álló világ tele van gyûlölettel, megtévesztéssel és kegyetlenséggel. Ez az egyik oka a tömérdek szenvedésnek. Egy másik ok az, hogy az emberek az éden-kerti lázadás óta tökéletlenek és bûnösök. A bûnös emberek hajlanak arra, hogy harcoljanak az uralkodásért, ami háborúkhoz, elnyomáshoz és szenvedéshez vezet (Prédikátor 4:1; 8:9). A szenvedés harmadik oka ’a bajokkal teljes idõ és az elõre nem látható események’ bekövetkezése (Prédikátor 9:11). Egy olyan világban, amelyet nem véd meg Isten mint Uralkodó, az emberek szenvedésnek lehetnek kitéve, mivel éppen rosszkor vannak rossz helyen. Vigasztaló az a gondolat, hogy nem Isten okozza a szenvedést. Nem õ felelõs a háborúkért, a bûncselekményekért, az elnyomásért, de még a természeti katasztrófákért sem, amelyek miatt az emberek szenvednek. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy miért engedi meg Isten ezt a sok szenvedést. Ha õ a Mindenható, megvan hozzá a hatalma, hogy véget vessen a szenvedésnek. Akkor miért nem teszi meg? A szeretõ Istennek, akit megismertünk, biztosan jó oka van erre (1János 4:8). FELVETÕDIK EGY FONTOS VITAKÉRDÉS Ahhoz, hogy megtudjuk, miért engedi meg Isten a szenvedést, gondolatban vissza kell mennünk addig a pontig, amikor elkezdõdött a szenvedés. Amikor Sátán rávette Ádámot és Évát, hogy szegüljenek szembe Jehovával, felmerült egy fontos kérdés. Sátán nem Isten hatalmát vonta kétségbe, hiszen azt õ is tudja, hogy Jehova korlátlan hatalmú. Inkább azt vitatta, hogy van-e joga uralkodni. Azáltal, hogy hazugnak állította be Istent, olyannak, aki visszatart valami jót az alattvalóitól, lényegében azzal vádolta Jehovát, hogy rossz uralkodó (1Mózes 3:2–5). Sátán azt sugallta, hogy az embereknek jobb dolguk lenne Isten uralma nélkül. Megtámadta Jehova szuverenitását, azaz uralkodási jogát. Ádám és Éva fellázadt Jehova ellen. Voltaképpen ezt mondták: „Nincs szükségünk Jehova uralmára. Magunk is el tudjuk dönteni, hogy mi helyes, és mi helytelen.” Hogyan tudta rendezni Isten ezt a vitakérdést? Hogyan adhatta az összes értelmes teremtmény értésére, hogy a lázadóknak nincs igazuk, és hogy valóban az õ eljárásmódja a legjobb? Valaki talán felvethetné, hogy Istennek egyszerûen el kellett volna pusztítania a lázadókat, és elölrõl kellett volna kezdenie az egészet. De Isten már kijelentette, hogy az a szándéka, hogy Ádám és Éva leszármazottai töltsék be a földet, és azt akarta, hogy földi paradicsomban éljenek (1Mózes 1:28). Isten mindig valóra váltja a szándékait (Ézsaiás 55:10,  11). És ha megölte volna az édeni lázadókat, nem született volna válasz az uralkodási jogát érintõ kérdésre. Nézzünk egy szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy tanár elmondja a tanulóknak, hogy hogyan kell megoldani egy bonyolult feladatot. Egy okos, de lázadó tanuló azt állítja, hogy a tanár megoldása téves. Bizonygatja, hogy õ tud egy sokkal jobb megoldást, arra célozva ezzel, hogy a tanár nincs a helyzet magaslatán. Néhányan az osztályból igazat adnak neki, és ugyancsak fellázadnak. Mit tegyen a tanár? Milyen hatással lenne a többi tanulóra, ha kiküldené az óráról a lázadókat? Nem az lenne a benyomásuk, hogy az osztálytársuknak és a hozzá csatlakozóknak igazuk van? Lehetséges, hogy mindnyájuk tisztelete megrendülne a tanár iránt, mert úgy tûnne, fél attól, hogy rábizonyítják a tévedését. De most tételezzük fel, hogy a tanár megengedi a lázadónak, hogy mutassa be az osztály elõtt, õ hogyan oldaná meg a feladatot. Isten valami ehhez hasonlót tett. Ne feledkezz meg arról, hogy nemcsak az édeni lázadókra hatottak ki a történtek. Angyalok milliói figyelték az eseményeket (Jób 38:7; Dániel 7:10). Az, ahogyan Jehova a lázadásra reagált, nagyon is érintette õket, és végsõ soron minden értelmes teremtményt. Nos, mit tett Isten? Megengedte Sátánnak, hogy mutassa meg, hogyan uralkodna õ az emberiség fölött. Azt is hagyta, hogy az emberek önmagukat kormányozzák Sátán irányításával. A példánkban említett tanár tudja, hogy a lázadó tanuló és a támogatói tévednek. De azt is tudja, hogy ha lehetõséget ad nekik a bizonyításra, az az egész osztálynak a javára válik. Ha kudarcot vallanak, minden becsületes tanuló látni fogja, hogy egyedül a tanár alkalmas az osztály vezetésére. Megértik majd, hogy késõbb miért küldi ki az óráról az esetleges lázadókat. Isten ugyanígy tudja, hogy minden tiszta szívû embernek és angyalnak jó lesz az, ha láthatják, hogy Sátán és lázadó társai kudarcot vallanak, és hogy az emberek képtelenek önmagukat kormányozni. A régen élt Jeremiáshoz hasonlóan õk is megtanulják a következõ fontos igazságot: „Jól tudom, ó, Isten, hogy a földi embernek nincs hatalmában az õ útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelõ ember” (Jeremiás 10:23). MIÉRT ILYEN SOKÁIG? De miért engedte meg Isten, hogy ilyen sokáig tartson a szenvedés? És miért nem akadályozza meg a tragédiákat? Gondoljunk arra, hogy milyen két dolgot nem tenne a szemléltetésünkben szereplõ tanár. Elõször is, nem akadályozná a lázadó tanulót abban, hogy bizonyítson. Másodszor, nem segítene neki abban, hogy kifejtse az érveit. Most vizsgáljuk meg, milyen két dologról határozta el Isten, hogy nem fogja megtenni. Elõször is, nem akadályozza meg, hogy Sátán és a támogatói megpróbálják bebizonyítani az igazukat. Ehhez hagynia kellett, hogy teljen az idõ. Az emberi történelem évezredei során az emberiség az önkormányzás mindenféle formáját kipróbálhatta. Ért el némi fejlõdést a tudományban és más területeken, de az igazságtalanság, a szegénység, a bûnözés és a háború egyre súlyosabb gondot jelent. Mára bebizonyosodott az emberi uralom kudarca. Másodszor, Isten nem segített Sátánnak a világ fölötti uralkodásban. Ha Isten útját állná például a rettenetes bûntényeknek, azzal éppen a lázadók ügyét támogatná, nem? Nemde azt a gondolatot táplálná az emberekben, hogy képesek önmagukat kormányozni, és ennek nem lesznek végzetes következményei? Ha Isten így tenne, azzal bûnrészessé válna egy hazugságban, holott „lehetetlen, hogy Isten hazudjon” (Héberek 6:18). De mit mondhatunk arról a sok kárról, amely az Isten elleni lázadás hosszú ideje alatt érte az embereket? Ne felejtsük el, hogy Isten mindenható, így képes jóvátenni az emberi szenvedés következményeit, és ezt meg is fogja tenni. Amint már tanultuk, a környezet pusztítása úgy lesz helyrehozva, hogy a föld paradicsommá alakul. A bûn hatásai megszûnnek a Jézus váltságáldozatába vetett hit által, és a halál okozta sebeket begyógyítja a feltámadás. Isten így arra használja majd fel Jézust, „hogy lerontsa az Ördög munkáit” (1János 3:8). Isten mindezt pontosan a megfelelõ idõben fogja véghezvinni. Boldogok lehetünk, hogy nem cselekedett hamarabb, mivel a türelme lehetõvé tette, hogy megismerjük az igazságot, és szolgáljuk õt (2Péter 3:9,  10). Isten mindeközben õszinte imádók után kutat, és segít nekik elviselni minden szenvedést, amely ebben a zûrzavaros világban érheti õket (János 4:23; 1Korintusz 10:13).
ÉN ATEISTA VAGYOK ezért isten gonosz tréfái nem hatnak söt semmijen körülöttem lévö jo embereknek sem árt persze ezek is mind ateisták de van egy mondás miszerint isten mindig a jokat viszi el na hát ez én rám nem igaz csak higgyetek istenben éljetek félelemben ti tudjátok a ti életetek ja és a menyországba már tulnépesedés van oda felkerülni maga a nyomor:-D:@ nektek fáraszto lehet nektek ez a hiszékenység isten meg röhög a markába rajtatok
12:52 -tõl idézet „Megteremtett minket, segít nekünk, de nem avatkozhat bele az életünkbe, akár mennyire is szeretnénk.” Ha segít nekünk, akkor azzal már bele is avatkozott az életünkbe !
09:05 Már nem haragudj, de a mesédnek mi köze istenhez ? Miért kell mindent mögé istent gondolni ? Különben is szabad akaratot adott az embernek, mint mondjátok, akkor a mese úgy is véget érhetett volna, hogy a rablók szabad akaratukból adódóan leölik a királyt (nehogy az visszabosszuljon), aztán keresnek alkalmas, hibátlan áldozatot.
Nem tudom pontosan melyik része a fontosabb a kérdésnek? 1. Létezik-e Isten? vagy 2. Miért történnek rossz dolgok, mikor "Isten vigyáz ránk." Azoknak a válaszolóknak írnám, hogy sokkal jobb, ha magzati korban elhal a gyermek, ha életképtelen, mondanám: A kérdés szempontjából részemrõl MINDEGY, hogy Isten azokat "bünteti", akiknek nem lehet gyerekük, vagy azokat, akik egész életükben értelmi/testi fogyatékos gyereket nevelnek. Mi van a hajléktalanokkal? Ha Isten mindenkit szeret, miért nem kaphatnak õk is esélyt a boldog, de ha azt nem is, mondjuk a létfentartáson túli életre? Mi van azokkal, akik önpusztító életet folytatnak? Az alkoholisták, a kábszeresek többsége NEM szórakozásból fordul efelé, hanem mert mondjuk már az Istentõl sem kapnak vigaszt? Ne térjünk ki ennyire konkrét példákra, más gonoszság is van a Földön, és én azt hiszem, h igenis korlátozva van az a "szabad akarat", meg az bizonyos jóság is. Összegezve: egyetértek a kérdés feltevõjével, ha valaki meg tudja mondani, miért? Elmegyek gyónni. És próbáltam hinni benne, jártam hittanra, feltettem a kérdéseket papnak is. Úgy érzem, nem voltak kielégítõek a válaszok, és félek kedves kérdezõ, sosem lesznek azok. A feltétlen hit talán arról szól, hogy nem kérdõjelezzük meg a létét, mert pont, hogy nem lehet bizonyítani. Feltétlen hitre képesek az emberek, mint ahogy sokan soha nem tudnák elképzelni, hogy valaha megcsalná õket a párjuk. Szerintem ehhez hasonló - bocsánat a kifejezésért - "naívságot" takar az egész. Ateista vagyok, le lehet pontozni, de én nem érzem magam rosszabb embernek attól, hogy nem hiszek benne, és nem tudom mennyire jóságos egy mindennap imádkozó sorozatgyilkos. Mégis úgy érzem, ha a gyilkos TÉNYLEG õszintén meggyónja bûnjeit, akkor is kevésbé lesz megvetve (akár Isten, akár a papok által - legalábbis nekem ezt jött le a kérdéseimrõl kapott válaszban), mint aki azt mondja, köszönöm nem kérek belõle... És ez szerintem nagyobb gonoszság.
Szerintem mielott hivo lennel, kezdjel el jarni hitoktatasra, es ott megkapod a pontos valaszokat az atyatol. Gondolom van meg tobb kerdesed is, hiszen nemcsak ez a szamodra erthetetlen fajdalom van a vilagban. Persze, ez csak az en velemenyem, de sokkal jobb, hogy beteg gyerekek nem szuletnek meg (ismerem az oldalt amirol irsz). Amikor egy beteg gyerek szuletik egy csaladba, hidd el hogy sokkal de sokkal nagyobb fajdalom, mint egy magzatot elvesziteni. Hatalmas fajdalom az is, amikor egy gyerekrol kiderul 3-7 eves koraban, hogy gyogyithatatlan betegsegben szenved. Nemcsak o, de az egesz csaladja szenved! Hidd el, hogy sokkal nagyobb fajdalom egy anyanak naponta latni a beteg gyereket, akin senki a vilagon segiteni nem tud. A csaladomban sajnos megtapasztaltam. Azon az oldalon is amit irsz, a legtobb csaladban szuletett egeszseges gyerek kesobb. A kerdesedre pedig pontosan egy atyatol fogod megkapni a valaszt, ha tenyleg hivo szeretnel lenni, akkor keressel fel egyet, es beszelgessel vele, hiszen o az, aki Isten hazaban oktatja a hiveket, o tudja a valaszokat igazan. Mi csak elmondjuk a velemenyunket.
Én már azt is hallottam, hogy genetikailag benne van az emberben, hogy valaki hajlamos a vallásos hitre, vagy sem. Ha te konkrét magyarázatot akarsz, hogy miért higyj Istenben szerintem az már régen rossz. Vagy lesz egy olyan tapasztalat ami afelé fog vinni, vagy már eleve olyan alkatúnak kell lenned. Ha nem vagy ilyen alkat a legegyszerûbb, ha ateista maradsz és megkiméled magad az ilyen lelkiismeretfurdalásoktól azon felül, hogy még a csecsemõkért is aggódsz. Van erkölcs Isten nélkül is. A másik: Nincs válasz arra, hogy Isten milyen mértékben adott szabad akaratot, illetve az idõk folamán is folyamatosan változott az álláspont. Mondok példát: - Isten mindenható, jóságos, mindent elõre lát. Ha mindent tud, akkor minden cselekedetet is elõre látja, tehát nincs szabad akarat. Ha rossz történik az is Isten "kedvére" való. -Isten megteremtette a világot, és az embert , de szabad akaratot adott. Mind2 támadható. És ez még csak 2 felvetés. Évezredek óta vitatkoznak filozófusok errõl, mégse jutnak dûlõre. Vajon miért? költõi kérdés Én magam ateista vagyok, mert képtelen vagyok magyarázatot találni, akár istenre, akár valamiféle Isteni erkölcsre sem. Ez az ember, és a természet mûve. A természet törvényei mûködnek, nincs mit tenni. El kell fogadni. Törekedni kell a jóra, de mindenki a természet törvényeinek engedelmeskedik. Amit a tudomány igyekszik maga alá vonni. Én csodálom a természetet, és el kell fogadjam a törvényeit, még ha nehezemre is esik. Mást nem tehetek.Ha jól belegondolok ez is olyan hit, mint Istené, de legalább nem kreálok hozzá Istent, és nem kell hozzá egyház sem.
Mármint melyik isten? 100000 fölött van az istenek száma, és ebbõl csak egy a keresztények "végtelenül" igazságos és "végtelenül" jó istene. Ha valamelyik másik istenben hinnél, akkor nem kérdeznéd ezt: hiszen sok közöttük közömbös, vagy kifejezetten gonosz. Ott természetes, hogy a világ igazságtalan.
Én csak röviden vàlaszolnék! Istennek szüksége van a menyorszàgban babàkra, gyerekekre, fiatalokra, àrtatlanokra egyarànt. Nem csak idösekre, nem csak àllatokra, nem csak apàkra. Mindenki vegyesen.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm ezt az érdekes lehetõséget.Elgondolkoztató. Szakirányú diplomám van és erre nem is gondoltam.Erre mondják, hogy nem látja a fától az erdõt...
Nos akkor helyesbítek: a 21:11-es hozzászóló még alaposabb volt a kérdésben. De persze ennek gyorsan megjelent az elsõ kritikája: ""A Biblia félreérthetetlenül kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19) " Akkor Isten nem MINDENHATÓ ? A mindenható az számomra csak egyet jelenthet : akarata szerint bármit megtehet, minden felett hatalma van, Lucifer felett is. Lucifer még mindig él ! Miért ?" Erre röviden annyit lehet mondani, hogy az egész kommentet elolvasva teljesen világosnak kellene, hogy legyen a válasz. Elég hosszan tárgyalja, hogy miért is tart még a sok rossz. A "Lucifer" név pedig a bibliában nem Sátánt jelöli. Erre is van egynéhány kiírt kérdés ezen honlapon.
Miért kell mindenben Istent keresni? Ha minden az õ döntésén múlna, akkor az is, hogy föltetted a kérdésed, vagyis teljesen értelmetlen lenne minden.
Akkor, én, "az" említett ateista válaszolok: Nagyon szép monológok vannak itt, nagyon szép érvelések, mindössze egy baj van velük: az, hogy semmiféle referencia nincs bennük a valóságra. Spekulációk. Ennyi erõvel elõvehetjük bármelyik kitalált irodalmi sztorit és mondhatjuk, hogy az igaz. Kevés az, ha egy gondolathalmaz szép és logikusnak tûnik. Sõt, lehet akár teljesen logikus is. DE nincs semmi való világ beli összeköttetése. Ezek csak gondolati struktúrák, emberek fejében. Hiányzik a "kísérlet", az evidencia. A szubjektum és az objektum közötti referencia. Nem tudom, mi kell ahhoz, hogy ezt emberek megértsék. Bárki, akinek nagy fantáziája van, írhat ilyet, mint ahogy ezt sokan teszik is: remek regények születnek, meg sci-fik. De hol a valósággal való összekapcsolás?
"Mit kezd az ID az õsleves kísérlettel, amikor alapmolekulákból H2O, CO2, N2, P, néhány hét alatt összetett, bonyolult aminosavak jöttek létre, amik a fehérjék alapkövei. Hol van itt nyoma az intelligens tervezésnek ?" Igazad van, itt nincs nyoma az intelligens tervezésnek, fejlõdésnek, hacsak azt az intelligenciát nem számítjuk, ami ehhez a bonyolult kisérlethez kellett! Mert ez sem a vak véletlen eredménye, ugye? Viszont ebbõl nem is következik az élet kialakulása!!! Erre nincs bizonyíték, csak spekuláció. Dean Kenyon: Minél többet kutattam – többek között a NASA egyik kutatóközpontjában –, annál nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy a kémiai evolúciós elképzelés számtalan hiányossággal küzd. A további kísérletek rámutattak, hogy az aminosavakból hiányzik az a képesség, amellyel önmagukat biológiailag értelmes szekvenciákká tudnák szervezni. Ez arra válasz, amit írtál: "A résztvevõ atomok, molekulák tulajdonságai (a szén kémiai tulajdonsága teszi lehetõvé hogy bármilyen bonyolultságú és bármekkora molekula alakzattá összerendezõdjön) tették lehetõvé hogy véletlenszerûen, hangsúlyozom véletlenszerûen rendezõdjenek az élet alapköveivé." Mert ugyanis a Biokémiai predesztináció címû könyvükben Kenyon és szerzõtársa, Gary Steinman egy izgalmas elmélettel álltak elõ. Kenyon ezt írta: „Elképzelhetõ, hogy a kémiai összetevõk – különösen a fehérjék aminosavai – között mûködõ vonzóerõk biokémiailag eleve elrendelték, hogy az élet kialakuljon.” Ez a könyv sokáig, sõt ma is igen nagy befolyással van a kémiai evolúció menetét magyarázó elméletekre. Csakhogy idõközben Dean Kenyon az elmúlt 20-30 év egyik befolyásos evolúcionistája kétségbe vonta saját elképzelését, és az ID egyik alapítója lett!
Ha már ennyien idéztek (én írtam be az "Isten... vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja, vagy akarja ugyan, de nem tudja, vagy nem tudja, és nem is akarja..."-t), az elhangzottakra (amik kb. abból álltak, hogy el tudja és el is fogja, de nem most) hadd reagálok: Bármilyen késlekedés egybõl megdönti a könyörületességet. Ha ugyanis segíthetnék valakin, de nem teszem, akkor nem vagyok könyörületes. Emberek milliárdjai haltak és halnak meg éhínségben, járványokban, háborúkban, stb. . Ugyanígy, az eredendeõ bûn és a Sátán bármeddig való meghagyása szintén megdönti a könyörületességet, mivel az elõbbi mindenkit bûnössé tesz születésétõl fogva, holott még módja se volt rá, hogy bármi rosszat tegyen ("Guilty until proven innocent...???"), utóbbi pedig a fent említettek miatt, amennyiben ezek mögé õt kívánjuk helyezni. Ilyen esetben a késlekedés puszta önkényes erõfitogtatás és/vagy az ellenség (Sátán) szenvedni hagyása, hogy hadd próbálkozzon, a végén úgyis elbukik... ami szintén olyan, mintha kínoznánk valakit ahelyett, hogy gyorsan és fájdalommentesen kivégezzük. Hol itt a könyörület? Nem is szólva arról, hogy ha mindent tud és lát elõre, akkor tud elõre a rengeteg szenvedésrõl és nyomorúságról is, amit a késlekedése okoz, mégis hagyja. Könyörület, ez...? Ha pedig egyszer majd valamikor mégis meglépi majd (mondjuk ha már megelégelte a mûsort), és onnan a végtelen Mennyország/Isteni Királyság/stb. következik, akkor ezt már a legelején is megléphette volna, mert így az eltöröltetés után már mindenkinek jó lesz, ami azonban igazságtalan azokkal a milliárdokkal szemben, akiknek elõzõleg szörnyen rossz volt a késlekedés miatt. Könyörület, igazság, így...? Neeeeem. Maximum úgy, hogy megteremtette (ha feltesszük, hogy van), aztán sorsára hagyta (deista felfogás). Bár itt meg a felmerül a kérdés, h ha õ maga tökéletes, az alkotása miért nem az? Ha ugyanis az lenne, úgy az ember még szabad akarat birtokában sem választaná a rosszat épp azért, mert tökéletes. Mivel azonban mégis választja rendszeresen, nem az. Így pedig a szabad akarat inkább átok, mint áldás.
Sõt, két kiegészítés: 1. Az összes számítógép által mutatott szoftver, funkció, bonyolult grafikájú játék, sakk program, üzleti szoftver, orvosi szoftver, mp3(!), titkosítás, stb., MEGVALÓSÍTÁSA visszavezethetõ egyetlen logikai mûveletre és abból is kettõ van (tehát bármelyik a kettõbõl önmagában is elegendõ), ez a NAND és a NOR mûvelet. Pl. a NAND: ha mindkét bemenet 1, akkor a kimenet 0, egyébként 1. Ezekbõl raknak milliárd számút egy processzorba és lõn, ûrhajó röppályát lehet számítani vele, blogmotort lehet írni, mp3-at lehet kódolni és dekódolni, stb. 2. A valószínûségszámítás és a statisztika valahogy nem túl intuitív a legtöbb ember számára. Képzeljük el azt a játékot, hogy a Földön élõ 6.7 milliárd emberbõl egyet kisorsolunk és adunk neki 1 millió dollárt. Ekkor annak az esélye, hogy én kapjam meg, 1:6.7x10^9. Ekkor, az ID logikája alapján: ez már egy annyira alacsony esély, hogy gyakorlatilag 0 az esélye, hogy én kapom meg. Ebbõl az következik, hogy 0 az esélye annak, hogy bárki is megkapja, hiszen mindenki számára 0-ává kerekíthetjük. Pedig hát ez nem így van, hiszen a pénz odaadása egy biztos esemény. Na, így nem érzik jól a számokat az ID hívei. Miért pont ilyen? Miért pont itt és így? Hát úgy, hogy a roppant valószínûtlenséggel szemben egy roppant öreg és nagy univerzum áll, ahol a legcsekélyebb valószínûségû esemény is bámulatosan gyakorta bekövetkezhet. Képletesen szólva: ha elég sokszor dobálunk a dobókockával, akár 10 darab 6-ost is dobhatunk egymás után.
"Nem volt Õ olyan buta ember ezen a téren sem, ebben talán egyetérthetünk. Tehát nem biztos, hogy szerencsés hermetikusan kettéválasztani a vallást és a tudományt." Nem volt õ buta, ez igaz, de hogy következik ebbõl a második mondat? "Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . ." Ó, dehogynem. A szociológusok és játékelméleti matematikusok, de józan paraszti ésszel bárki belátja, hogy stabil csoport csak az egyedek kooperálásával tartható fönn, hosszú távon. Egységben az erõ, ismerõs? Azzal, ha szereted embertársaidat és együttmûködsz velük, hosszú távon magad számára is minden szempontból jó életet alakíthatsz ki. "A legnagyobb baklövés olyan érvvel elõhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik." A legnagyobb baklövés olyan érvvel elõhuzakodni, hogy ami tudományosan nem cáfolható, az létezik. "És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelõs azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.”" Na, ez egy hatalmas tévedés! Rendszerelméleti kérdés és komoly filozofálgatás tárgya, hogy a részek törvényei vajon hogyan származtatják az egész törvényeit. Mondok egy példát: 1. A félvezetõk (tranzisztorok) kvantummechanikai egyenletek által leírva mûködnek. 2. Az egyenletek lehetõvé teszik vezérelt kapcsolók kialakítását. 3. Vezérelt kapcsolókból logikai mûveleteket végrehajtását lehet megoldani. 4. Logikai mûveletekbõl matematikai mûveleteket lehet megvalósítani. 5. Memóriával és logikai/matematikai (+néhány egyéb) mûveletekkel processzorokat lehet csinálni. 6. A processzorokhoz gépi nyelvet lehet kitalálni, amit a processzor végrehajt az elõbbi pontban lévõ elemi mûveletek sorozatával. 7. Magas szintû nyelveket (mint pl. az objektumorientált nyelvek, vagy adatbázis-nyelvek) le lehet fordítani gépi nyelvre, vagy valami másik nyelvre, amit egy gépi nyelven megírt program értelmez és hajt végre. 8. Magas szintû nyelvekkel lehet tudományos algoritmusokat, játékprogramokat, grafikát készíteni. 9. Egy játékprogram lehet pl. sakk-program, háborús játék, de akármilyen, szabályokat tartalmazó játék, vagy akár ez az oldal, ahol most kommunikálunk. Na most, mi köze a kvantummechanikai egyenleteknek a sakk-szabályokhoz? Származtasd az elõbbiekbõl az utóbbiakat közvetlenül. Nem fog menni, mert minden szintnek megvannak itt a törvényszerûségei, ami nem mindig levezethetõségi módon ered az alsóból. Szóval ez egy nagyon bonyolult kérdés. Most pedig én azt állítom, hogy ez az oldal, a böngészõvel együtt, egyszerûen túl bonyolult ahhoz, hogy a kvantummechanika néhány egyenlete mûködtesse, hiszen az valami egyszerû, elvont, "élettelen" dolog, a kedvenc sakkprogramom meg milyen bonyolult! Milyen hibás a gondolat (mivel tudjuk, hogyan fejlõdött a számítástechnika)! Albert Einstein panteista volt: nem hitt egy intelligens, személyszerû teremtõben, õ a természet csodás harmóniáját nézte "vallásos áhitattal". "De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvetõ kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem." Egyáltalán nem biztos, hogy nem fog tudni a jövõben, valamint hogy EZÉRT a misztikus magyarázatok nem csak színtiszta spekulációk-e. A gond az, hogy van 5 érzékszervünk és kész. A tudomány mindössze ezt várja el és ebbõl indul ki. Ergo bármilyen kérdésre, a válasz ezen 5 érzékszerv segítségével bizonyíthatod és teheted adekváttá. Ennyi. A többi alaptalan spekuláció. "Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni." Nem is kell, de nem jelenti azt, hogy ne a biológia mûködtetné a mélyén, ergo, azon törvényeket nem tudod áthágni, akármilyen életet is élsz. Ez az oldal sem fogja megsérteni a kvantummechanika törvényeit. "Van tehát igaz vallás és hamis vallás." Mi az egyértelmû különbség? A tudományt nem "hatják át" a hazugságok. Vannak csalók és szélhámosok (hazugságok is), de kirostálódnak. Modellek vannak, hipotézisek, ezek egy része lehet pontatlan, vagy "rossz", de hát ez egy folyamat, nem nulla idõ alatt ugrik a nullából a teljes, egyetemes tudás szintjére. "A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenrõl és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni." Miért is? "Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére." Milyen történelmi hitelesség? A csodák, amik úgy tûnnek, hogy lehetetlenek? Gyakorlatias? Az agyonbonyolított szentháromsággal és eredendõ bûnnel? Íróinak becsülete? Kik voltak azok? Milyen becsület? Lehet, hogy berúgtak és a hallucinációkat látomásnak vélték. Azt sem tudom, kik voltak ezek, csak nevük van, meg néhány utalás. Még egy ponyvaregény szintû tisztességes személyiségrajz sincs róluk, Jézust leszámítva.
Az ID kialakulása mirõl is szól ? A hívõk próbálkozása a világ magyarázatára, tudományosnak látszó elméletek segítségével, isten szerepének igazolására, mert a Bibliai magyarázatok elfogadhatatlanok a tudomány számára, mert ellenõrizhetetlenek, mérhetetlenek, pusztán önigazoló kijelentések tárháza. Mi az ID alaptétele ? „A KSI elsõsorban olyan események nyomát õrzi, amelyek nagyon valószínûtlenül jönnek létre (mivel rendkívül összetettek), és valamiféle mintát követnek (ezért specifikusak)” Maga az ID kiindulási hipotézise is hibás feltételezés, mert a hit abban hogy a bonyolult dolgok spontán fejlõdés útján nem jöhettek létre, mert az valószínütlen, egyszerûen nem áll meg. Ha valami összetett, bonyolult és nem értjük, attól az még spontán is kialakulhatott. Mit kezd az ID az õsleves kísérlettel, amikor alapmolekulákból H2O, CO2, N2, P, néhány hét alatt összetett, bonyolult aminosavak jöttek létre, amik a fehérjék alapkövei. Hol van itt nyoma az intelligens tervezésnek ? A résztvevõ atomok, molekulák tulajdonságai (a szén kémiai tulajdonsága teszi lehetõvé hogy bármilyen bonyolultságú és bármekkora molekula alakzattá összerendezõdjön) tették lehetõvé hogy véletlenszerûen, hangsúlyozom véletlenszerûen rendezõdjenek az élet alapköveivé. Ez a kísérlet csak cca. 2 hétig tartott. Ha a Föld élhetõ életre alkalmas korát nézzük, az kb 1-2 milliárd év, ezalatt keletkezõ szénalapú molekulaváltozatok példátlan számú variációi alakultak ki. (ez nem lehet vita tárgya, pusztán szerves kémia) Máris ott tartunk hogy e pillanattól kezdve a darwini evolúció hatása érvényesül, ugyanis -a több millió "kísérleti" molekulából- ha csak egy képes a replikációra (primitiv DNS molekula ami ugye nem más mint szén, hidrogén, nitrogén, foszfor) abban a pillanatban mindenféle tervezettség nélkül beindul, ugyan igen kezdetleges, de mégis életnek nevezhetõ (önreprodukáló) folyamat. Ettõl kezdve minden csak idõ kérdése... Tudom hogy materialista álláspont, de a bizonyításának vannak lehetõségei (lásd õsleves kisérlet), míg az intelligens tervezés -az valószínütlen hogy magától létrejöjjön- alaptétele tudománytalan és bizonyíthatatlan állítás. Az intelligens tervezõt kizárólag a BigBang-nál tudom elképzelni, õ gyújtotta meg a zsinórt, megszabta az atomok alaptulajdonságait, de az utána következõ idõszakra, a világ mûködésére már csak a kezdetben „intelligensen megtervezett” anyag-energia tulajdonságok lehettek hatással. De ez már tényleg a hitviták és a filozófia katgóriájába tartozik.
„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” (Albert Einstein). Nem volt Õ olyan buta ember ezen a téren sem, ebben talán egyetérthetünk. Tehát nem biztos, hogy szerencsés hermetikusan kettéválasztani a vallást és a tudományt. Néhány tudós azt állítja, hogy világegyetemünk mûködését ésszerû vizsgálódás alapján is meg lehet magyarázni, és nincs szükség isteni bölcsességre. De sokan, néhány tudóst is ideértve, nem fogadják el ezt a nézetet. Õk a tudomány és a vallás együttes vizsgálatával próbálják megérteni a valóságot. Úgy vélekednek, hogy a tudomány a létünk és a minket körülvevõ világegyetem hogyanjaira ad választ, míg a vallás fõleg a miértekre. „ A tudomány nem tudja sem bizonyítani, sem pedig megcáfolni Isten létét, ugyanúgy, ahogy nem tud semmit alátámasztani, illetve megcáfolni erkölcsi vagy esztétikai kérdésekben sem. Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . . A legnagyobb baklövés olyan érvvel elõhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik. Ez kizárná majdhogynem mindannak a létét, ami értékes számunkra az életben — nemcsak Isten és az emberi gondolkodóképesség nem létezne, hanem a szeretet, költészet és zene sem.” (William Rees-Mogg író) A tudomány mint „vallás”. Erre a kijelentésre harapnak egyesek, pedig nem butaság! Úgy tûnik, hogy a tudósok elméletei gyakran feltevéseken alapulnak; ezek elfogadásához szintén kell valamiféle hit. Az élet eredetének az elemzésekor például a legtöbb evolucionista olyan elképzelésekhez ragaszkodik, melyek szükségessé teszik, hogy az ember bizonyos „tanokban” higgyen. Tények keverednek az elméletekkel. És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelõs azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.” Richard Dawkins biológus megjegyzi, hogy a világegyetemben „nincs tervezés, nincs szándék, nincs rossz, és nincs jó, nincs más, mint értelmetlen közömbösség”. A tudományos felfedezések olykor áhítatot keltenek a tudósokban. Albert Einstein elismerte: „Nemigen találni a legnagyobb tudós elmék között olyat, akinek nincs meg a maga sajátos, vallásos hite . . . (ez azóta sem változott) A vallásos érzések a természeti törvényekben megmutatkozó harmónia lelkes csodálatában nyilvánulnak meg. Ezek a törvények olyan magasabb rendû intelligenciáról árulkodnak, melynek a módszeres emberi gondolkodás és tettek teljes egészében véve csak jelentéktelen visszatükrözõdései.” Helyénvaló megfelelõ tiszteletet mutatni a tudományos ismeretek és vívmányok iránt. Sokan azonban egyetértenek azzal, hogy bár a tudomány az ismeretszerzés egyik módja, mégsem az egyedüli forrása. A tudomány célja az, hogy meghatározza, milyen jelenségek mennek végbe a minket körülvevõ világban, és megpróbáljon segíteni annak megválaszolásában, hogy miként mennek végbe. Persze ehhez hiteles, és nem meghamisított tudományos eljárásokra van szükség, tehát ha már az alapokban téves elképzelésekre épül egy népszerû tudományág, akkor értelemszerûen a végkövetkeztetés is tévedés lesz! A tudomány bepillantást enged nekünk a fizikai világegyetembe, vagyis mindabba, ami látható. De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvetõ kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem. Ha a világegyetemnek van Teremtõje, nem számíthatunk arra, hogy távcsövek, mikroszkópok vagy más tudományos eszközök használatával meg fogjuk érteni õt vagy a szándékait. „Nem várhatjuk el, hogy a vallás meghatározza a genomsorrendet, és ugyanígy azt sem kívánhatjuk, hogy a tudomány megismerje a természetfölöttit. De az igazán érdekes, jelentõsebb kérdésekre — mint például, hogy »miért vagyunk itt?«, vagy »miért van az embereknek szükségük szellemiségre?« — szerintem a tudomány nem tud kielégítõ választ adni. Babonák jöttek és mentek, de a hit megmaradt, ami azt mutatja, hogy a hitnek van valóságalapja.” (Francis Collins molekuláris biológus) Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni. Ahogy a tudományt, úgy a vallást is áthatják romboló hazugságok és gyakorlatok. Van tehát igaz vallás és hamis vallás. Ezért van az, hogy sokan elhagyták a nagyobb szervezett vallásokat. A hit nem egyenlõ a hiszékenységgel. A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenrõl és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni. Miért kellene megbíznunk a Bibliában? Azért, mert ez a könyv arra buzdít minket, hogy vizsgáljuk meg a pontosságát. Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére. Valódi hitre tehetünk szert azt illetõen, hogy a Biblia Isten Szava, ha megvizsgáljuk e könyv pontosságát, ideértve tudományos természetû kijelentéseit is, és azt, hogy korszakokon át egészen jelen korunkig milyen csalhatatlanul teljesedett több száz próféciája, ami igazán megerõsíti a bizalmunkat. A Bibliába vetett hit nem hiszékenység, hanem bizonyítékokra épülõ bizalom a Szentírás kijelentéseinek a pontosságában. Nem méltatlanul, tudományos vizsgálat nélkül hiszünk a bibliában!
Kedves 21:35-ös hozzászóló. Ha a 21:11-es válaszoló gondolatait elolvastad volna, mint én is tettem, szerintem nem fogalmazódtak volna benned meg olyan kérdések, amiket felvetettél. Szerintem ha õt kérdezed ez ügyben, világos , nem zavaros választ fogsz kapni, azt hiszem. Meg azt nem értem, hogy miért kell kiemelni mások válaszából, s arra reagálni, holott a válasz a fõ kérdésre kell hogy vonatkozzon. Csak azért csináltam én is hasonló kiemelést, hátha valaki észreveszi magát végre... Mindenkit kérek, hogy olvassa el ismét a "tartsd be a következõket" kezdetû részt.S ha nem ért valamit, provokatív módon ne tegyen fel sorkérdést. Itt az úgysem lehet megválaszolni, mert a fõ kérdés teljesen más. Mindenki nevében köszönöm
Érdekesek voltak a gondolatok:"Isten... vagy el tudná törölni a gonoszságot, de nem akarja, vagy akarja ugyan, de nem tudja, vagy nem tudja, és nem is akarja. Ha el tudná, de nem akarja, akkor könyörtelen, ha akarja, de nem tudja, akkor nem mindenható, ha nem akarja és nem istudja, akkor könyörtelen és nem is mindenható." Ami röviden annyit tesz, hogy ha elfogadjuk a keresztény Istenképet (aminek ugye egyik sarokköve Isten mindenhatósága és könyörületessége), akkor önellentmondásokba ütközünk (a fentiekben a "gonosz" az eredendõ bûn fogalmára és a Sátánra vonatkozik). Ami pedig két dolgot jelenthet: vagy nincs Isten, vagy van ugyan, de nem olyan, amilyennek a Biblia leírja. S AMI SZERINTEM NEM MARADHAT KI mint alternatíva: Isten könyörületes és mindenható csak nem az emberek által elvárt idõben fog cselekedni hogy véglegesen megszüntesse a fájdalmat és szenvedést. Az, hogy most még nem cselekszik, nem jelenti azt hogy nem fog. De ez egy másik téma már. Mi emberek hajlamosak vagyunk arra hogy mindent most akarunk, meg minden most legyen kiigazítva.Majd Isten a maga idejében mindent elrendez.A mikor s hogyan kérdésekre a válasz benne vannak a Bibliában.
01:33-nak: Elõször is, szeretném, ha minden dolgot oda helyeznénk, ahol van. Az ID (intelligens tervezés), amirõl Te írtál, nem foglalkozik istenekkel olyan formában, mint a vallások. A megközelítés immorális is egyben. Csakis azt vizsgálja, tudományosnak látszó módszerekkel, hogy tervezés, vagy evolúció. Képletesen szólva: felõlük akár a gonosz is tervezhette, mert ahogy indokolják (jogosan): a teremtõ szándékai nem vizsgálhatók tudományosan. Ilyen szempontból és a vallásoktól elkülönített csoportnak tartom õket, akikkel még úgy-ahogy lehet is (többségében inkább szakmai) vitákat folytatni. "Csakhogy a materializmus annak ellenére, hogy a "jól alátámasztott", sõt az erõsen félrevezetõ "bizonyított" jelzõket szívesen zengedezi magáról, mégis valójában semmi sem áll messzebb a valóságtól mint az, hogy ezen ismérvekkel jogosan rendelkezzen!" Na, ismét egy igen erõs hangulatkeltés. Mi az, hogy "szívesen zengedezi"? Nem zengedezi, hanem a több ezer éves tapasztalatok, ami során a filozófia/természettudomány/pszichológia összjátékaként létrejött ismeretelmélet kialakult, ezt a hozzáállást találta a legjobb módot arra, hogy a világot megismerjük. A bizonyítás igénye, módja és határa. (ld. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/Natis.. Ennek fényében az utolsó tagmondatot is értelmezd, légyszíves! Mire alapozva jelented ki, hogy "semmi sem áll messzebb a valóságtól"? Ilyen hajmeresztõen bátor kijelentések általában súlyos hiányosságokra utalnak. Mindemellett hogyhogy nem szúrja ki a szemed az, hogy az ID hívei a "materialista tudomány" eredményeit, méréseit, megfigyeléseit használja a saját igazának bizonyítására, ami viszont pont az, hogy ezeket a megfigyeléseket és következtetéseket hamisnak és bizonytalannak állítsa be. Hogy is van ez? Egyébként én személy szerint nem zárom ki a teremtõ létét, mindössze arra próbálok rámutatni, hogy a mellette érvelõk érvei NEM JÓK. Lehet, van bizonyíték a teremtõre, na, de az nem az ezen az oldalon eddig említettek. Nagyon sok ID-s azzal érvel, hogy pl. a baktériumok ostorából kiszedjuk az ostort, akkor az nem mûködik. (csökkenthetetlen bonyolultság) Az a baj, hogy ez mindössze annyit bizonyít, hogy az ostor szükséges ahhoz, hogy a szerkezet mûködjön. Valóban, Darwin maga írta azt, hogy ha találni lehet valamit (szervet), amibõl ha kiveszünk egy aprócska részt is és azzal mûködésképtelenné válik, akkor az az elmélete cáfolata lenne. De Darwin óta az elmélet sokat fejlõdött, szóval nem fair mindig arra a mozzanatra mutogatni, ami a demagógia szempontjából épp elõnyös. Két feltételezés van az elõbbi, népszerû, csökkenthetetlen bonyolultság érvére, miszerint 1. A hibás, tökéletlenül mûködõ szerv használati értéke nulla. (pl. egy 3 sejtbõl álló, fényérzékeny szerv bár messze van egy emlõs-szemtõl, de azért még mindig jobb, mint a semmi.) 2. Egy szerv csak egy valamire jó, illetve a léte, vagy nem léte egyszerûen összehasonlítható, egy adott elõny szempontjából. (ld. pl. többfunkciós szervek, mint a lép, vagy maga az agy!) Mondanom sem kell, hogy e két feltételezés legalább annyira alaptalan, mint amilyen alaptalannak a tudomány "gõgjét" tartják az ID és a vallások képviselõi.
tegnap 21:35-nek: Ha elolvastad volna végig a válaszomat, nem kérdezted volna meg, hogy miért nem avatkozik közbe Isten. Kérlek, olvasd el végig, ha pedig elolvastad és nem értetted meg, akkor ujra olvasd el és biztos megérted.
1. Az ember logikus lény. Attól válik emberré többek közt, hogy képes logikusan az értelmével választ adni dolgokra. A tudomány törekszik az ellentmondásmentes logikailag támadhatatlan törvényszerûségek alkotására. Ezért tudomány. Az 1+1=2 igazsága mindenki számára igazság.Legalábbis ebben a világban , ahol élünk. 2. A vallás, a hit igazságai nem logikus igazságok, hanem lélekbeli, erkölcsi igazságok. Az ember egy olyan oldalát mutatja, ahol nem az egzakt dolgok uralkodnak, hanem a vágyai, a hite. Én ezt nem tartom rossznak, sõt fontos dolog, ha valaki csak ebben talál kapaszkodót. DE NEM tudomány, és nem bizonyítható, csak hit által. A matematikát lehet tanítani az iskolában, és annak vannak olyan törvényei ami megtanulható. Az egész világon ugyanazt a matematikát tanítják. Ezzel szemben vallások tömkelegei léteznek egymással gyökeresen ellentmondva. 3. Már ott megbukik a vallás értelemzése, mikor feltesszük a kérdést, hogy ha Isten mindenható, akkor miért uralkodhat a Sátán? Ez egy logikai ellentmondás. A tudomány sem támadhatatlan, de legalább a különbözõ tudományágak alapjai megmagyarázhatóak, és azt széles körben elfogadják, és tanítják az iskolában mindenhol ugyanúgy a világon. Senki nem vitatkozik, hogy a gravitáció létezõ dolog, de a vallásnál már az alapok is csak a hiten alapszanak nem a logikán. Elnézést, hogy elragadtattam magam, de valamirõl vitatkozni csak egzakt módon lehet, és azt csak a tudományos keretek közt lehet. A vallásnak is helye van a világon, de amíg nincsenek rá egzakt tudományos magyarázatok, addig maradjon a hit kategóriájában. Amíg a tudomány fejlõdik , egyre többet tudunk meg, addig a vallások a kezdeteiktõl fogva egy helyben topognak, és csak a meddõ vita van. Hogy a kérdéshez is hozzászóljak. Ha létezik is Isten senki nem tudja, hogy mi az õ akarata, és hogy miért halnak meg a jók, és a gyerekek.
Itt néhányan leírták azt, hogy a köztudatban élõ "keresztény" elképzelésekkel szemben milyen Bibliai magyarázata van annak, hogy ilyen szörnyû állapotok uralkodnak ma is a földön. Sajnos a domináns egyházak nagyon homályos, ellentmondásos, Isten számára negatív, vagy éppen semmilyen magyarázattal nem szolgálnak ez ügyben, pedig a kezükben van/volna a Szentírás. Ezen hozzászólók rámutattak, hogy azért van elfogadható, logikus érve Istennek ezekre az állapotokra, és ezt tudtunkra is adta már több ezer éve. Hogy ez mennyiben csupán "mese", és minden alapot nélkülözõ emberi fantázia? Persze, a materialista világnézet alapjaiban ellenkezik vele, domináns módon uralva a "piacot". Csakhogy a materializmus annak ellenére, hogy a "jól alátámasztott", sõt az erõsen félrevezetõ "bizonyított" jelzõket szívesen zengedezi magáról, mégis valójában semmi sem áll messzebb a valóságtól mint az, hogy ezen ismérvekkel jogosan rendelkezzen! Létezik egy nemzetközi tudományos irányzat, aminek a magyar neve: "Értelmes Tervezettség Mozgalom" (ÉRTEM), angolul Intelligent Design (ID). Egy elterjedt vád ellene az, hogy csak negatív érveket sorol fel az evolúciós elmélettel szemben? "A rövid válasz: Nem. Néhányan félreértik az intelligens tervezés elméletét, és azért kritizálják az ID-t, mert szerintük „csak az evolúció elleni negatív érvelésre képes”. Az ilyen vélemények szerint az ID csupán ezt mondja: „mivel az evolúció képtelen egyszerûsíthetetlenül összetett szerveket létrehozni, ezért az ilyen dolgok (Isten által) tervezettek.” Az intelligens tervezés elmélete azonban nem erre épít, s érvelése olyan pozitív következtetéseken nyugszik, amelyek hátterében az intelligens tervezõkkel kapcsolatos empirikus tények állnak. Az intelligens tervezés elméleti rendszere alkalmazza az ún. „magyarázat-szûrõt”, annak érdekében, hogy az egymással vetélkedõ hipotézisek közül ki lehessen választani a legesélyesebbet, ám az elmélet központi magját a pozitív következtetésekbõl levont állítások rendszere alkotja." "A kísérleti tapasztalatok alapján kimondhatjuk, hogy amikor az egyszerûsíthetetlenül összetett rendszerek eredete a kérdés, akkor az intelligens tervezés jól megalapozott magyarázattal szolgál ezek létére, míg ugyancsak kijelenthetjük, hogy az evolúció, mint mechanizmus, erre nem ad elfogadható választ. Ezért az egyszerûsíthetetlenül összetett rendszerek kutatása révén az egyéb hipotézisek kiesnek a versenybõl – s így jár például a darwini evolúció is –, ugyanakkor a tervezés elõfeltevésének igazolása nagyban támaszkodik erre." (Idézetek a http://www.ertem.hu oldalakról.) Nem hinném, hogy igaz lenne, miszerint az értelmes tervezettségben hinni minden alapot nélkülözõ fantázia lenne!
"Miért kell mindenben Istent keresni? Ha minden az õ döntésén múlna, akkor az is, hogy föltetted a kérdésed, vagyis teljesen értelmetlen lenne minden." Jól látod! Én úgy módosítanám a kérdésed (ha megengeded), hogy "miért kell mindenben Isten közremûködését keresni?" Erre az elsõ, de legfõképp a 21:11-es válaszoló mondot biliailag legalábbis elfogadható magyarázatot. Vagyis nem is avatkozik Isten bele közvetlenül mindenbe, Biblia nem is beszél egyéni eleve elrendelésrõl, megszabott sorsokról. A szabad akarat szentségét tanítja!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat de még várok még többet, mert sajnos még mindig nem kaptam elfogadhatót. Az utolsó válaszra hozzáfûzném: ha így lenne akkor nem lennének tömeggyilkosok, mert Isten akkor mindet megsemmisítette volna magzati vagy újszölött korban.És miért nem akkor ölte volna meg, ha tudja is hogy pl tömeggyilkos lesz- amikor már felnõtt. Miért kell egy ártatlan, védtelen kis Embert kínozni, megölni. Miért nem adatik meg Neki a gyermekkor??? A történetek között az derült ki, hogy egyik édesanya sem élt önpusztító életmódot. A baba vagy agyvérzést kapott szülés közeben, vagy agyhártya gyulladást stb, amirõl egyik fél sem tehet. Tehát még mindig áll a kérdésem, hogy Miért? Hálás lennék ha még írnátok ebben a témában. És valamilyen módon hálás is vagyok a sorsnak abban hogy felvetõdött bennem a kérdés, és biztos vagyok abban hogy van rá válasz, amit meg is kapok. Nemcsak Tõletek várom, megpróbálom megtalálni magamban is a választ erre a kérdésre. A könnyebb eligazodáshoz, íme az oldal ami a kérdésem alapját szolgálja, itt találhatók a babák történetei: http://www.angyalokszulei.hu
Azért amiért Te!O.o:)
Mert miért ne tennék fel sokszor a "Miért teszik fel olyan sokszor ezt a kérdést" kérdést? Te is feltetted a "Miért teszik fel olyan sokszor ezt a: miért teszik fel olyan sokszor ezt a kérdést, kérdést?
Éppen azért teszik fel : mert azért teszik fel, hogy feltegyék ezt a kérdést.
MERT EZ EGY ÖRÖK KÉRDÉS!

Tényleg van, hogy a nők bekombinálnak olyan dolgokat, ami nincs is? A pasik annyira nem figyelnek a részletekre, hogy mit miért tesznek?

Csak teszik, és jól érzik magukat minden hátsó szándék nélkül. Erre a nő azt hiszi, hogy van valami a dolgok mögött. Mi a véleményetek erről?

Legjobb válasz: tul sokszor is van. engem is minden csaj beskatulyáz a külsõm miatt, mindennemû szoknyapecér, megbízhatatlan, minden nap mást ágybavivó pasinak. egyfolytában féltékenyek, ok nélkül, és beképzelnek olyan dolgokat, ohgy sokszor csak pislogok... dehogyisnem. én figyelk és észrevezsem sokszor hogy miért lehet. de ha õ így, akkor belemegyekk a játlkba, és folytatom, had higgyje, aztán utanna megmajd felvilágosítom. de most nincsen senkim, ugyh nincsneek is iylen problémáim.

tul sokszor is van. engem is minden csaj beskatulyáz a külsõm miatt, mindennemû szoknyapecér, megbízhatatlan, minden nap mást ágybavivó pasinak. egyfolytában féltékenyek, ok nélkül, és beképzelnek olyan dolgokat, ohgy sokszor csak pislogok... dehogyisnem. én figyelk és észrevezsem sokszor hogy miért lehet. de ha õ így, akkor belemegyekk a játlkba, és folytatom, had higgyje, aztán utanna megmajd felvilágosítom. de most nincsen senkim, ugyh nincsneek is iylen problémáim.
Na hát errõl tudnék mesélni... xD Tegnap tudtam meg például, hogy csak alkalmi kapcsolataim vannak, és olyan rendesek voltak, hogy még azt is elkotyogták nekem, hogy kivel. :)
Én fiú vagyok, de néha én is gondolkozom mi van a dgok mögött, miért gy fejezte ki magát vki. stb. furcsán néz. ilyenek...
A kérdező hozzászólása: Ha vele vagyok, akkor nem bomlanak utána a nõk.Furcsa, mert vagy a nagyon fiatalok vannak oda érte, vagy a jóval idõsebbek.Nem tûnt úgy, hogy nagyon komolyan is venné bárki, mert ahogyan mesélte azt vettem ki, hogy szeretõnek gondolták inkább.
Igen, mi kombinalunk. De gyakori eset, hogy a lanynak tetszik egy srac mar egy ideje, majd egy buliban talalkoznak, fiu vele van, tancolnak, letapizza, csokoloznak, a lany orul, hogy vegre, beteljesedett, majd nem erti a lany, miert nem keresi a fiu. Mert a srac szorakozni ment, nem csajozni… De jartam mar ugy, hogy egy fiu leitatott jo forman, majd lesmarolt, szerelmet vallott, aztan neten zaklatott, hogy o komolyan gondolta az estet… De hazibuli volt, es ott ismertem meg, igy o kombinalt tul mindent. :D
jogosak ezek a dolgok. nézd, ha akkor is bomlanak utánna a csajok, amikor veled van, akkor szted mi lehet amikor nem vagytok együtt?! ezt sakkozd ki. ha olyna jo pasi, több vasat tart a tûzben. és te csak az egyik vagy. ha kihajítod, histizik egy kicsit, de megy majd a másikhoz.
Én nõként mondom, hogy sajnos van ám és én sem vagyok kivétel, a párom néha szóvá is teszi, amit nem csodálok. De igyekszem pozitív irányba változni, bár ez a nõi agynak sajátossága :) 27/N
A kérdező hozzászólása: Utolsó:Errõl beszélek én is.Hogy hasonló szituációban vagyok.A pasi számomra nagyon jól néz ki, oda van értem meg minden.Mégis nehezen bízom meg benne, pont ezért.És látom is, hogy oda vannak érte a nõk.Köztünk távolság is van, és lehet emiatt még inkább begondolok dolgokat.Legalábbis õ azt mondja, hogy túlkombinálom.
Hajaj :S elég sokat kombinálnak.
ha meg így jön le, gyere vele össze, és meglátod. (de ezt magadban már eldöntötted, szal neéértem a kérdést)

Ha egy terhesegi teszt lathatolag es egyertelmuleg pozitiv, akkor miert kell olyan h. lye kerdesekkel jonni hogy szerintettek is pozitiv? Nem halvanyodik? Meg hasonlo ba. Sagok?

Legjobb válasz: Azért, mert az ember szeret együtt örülni másokkal, és szereti hallani (olvasni), hogy igen barátom, van miért örülnöd, gratulálok! Ugyanakkor sok elsõ gyermekes jár ide szerintem, akiknek még nem feltétlenül van tapasztalata a tesztekkel. Akinek van tapasztalata és kedve, az pedig miért ne segítene, miért ne erõsítené meg a bizonytalanokat. Ezt hívják jóindulatnak. :)

Azért, mert az ember szeret együtt örülni másokkal, és szereti hallani (olvasni), hogy igen barátom, van miért örülnöd, gratulálok! Ugyanakkor sok elsõ gyermekes jár ide szerintem, akiknek még nem feltétlenül van tapasztalata a tesztekkel. Akinek van tapasztalata és kedve, az pedig miért ne segítene, miért ne erõsítené meg a bizonytalanokat. Ezt hívják jóindulatnak. :)
A kérdező hozzászólása: ugy erzem itt sok elkeseredett not akinek nem jon osze a baba azokat akarjak provokalni hogy nezzetek nekem milyen szep pozitiv tesztem van...
:D:D:D
Kedves Kérdezõ! Nem gondoltam, hogy ennyire kiboritott a kérdésem:) ) de ezek szerint megis. Nem akartam provokálni senkit, csak megkérdeztem. És egyáltalán nem dicsekvesbol, hanem azért mert aggódom:) ) Sokáig nem jött a baba nalunk, és nagyon sok olyan kérdéshez írtam, aki akkor tesztelt pozitívat, és velük örültem. Volt, hogy feltettem egy kérdést, hogy ki mikorra nem varja, és mindenkinek sikerült, pedig írtak oda vagy 50en, csak nekem jött meg. Megis mindenkivel örültem:) csak a velemenyeteket szerettem volna kérni, mert mástól nem tudom megkérdezni..
Szia! Nem kell azonnal arra gondolni, hogy csak dicsekedni és másokat bosszantani jönnek ilyen kérdésekkel. Van egy olyan pont ami lehet a 10. de lehet az 1000. negatív teszt után is, amikor egyszerûen már képtelen vagy elhinni, hogy az a második csík tényleg ott van és nem csak te akarod oda látni. A barátnõmnek 7 év próbálkozás és megszámlálhatatlan - teszt után lett egy tökéletesen +, gyönyörû 2 csíkos tesztje. Szegénykém este 10-kor jött át, hogy menézzem tényleg ott van-e vagy csak képzelõdik, mert már nem is hitte, hogy neki ilyen lehet valaha (pjzsmirigyes, PCO-s, IR-es, kétszarvú méhe van)... Ott volt a két csík, de míg az orvos meg nem állapította a terhességet és nem látta UH-n a babája dobogó szívét, egyszerûen képtelen volt elhinni, hogy ez tényleg igaz.

Miért tesznek a sörbe kukoricadarát? Spórólásból? Igaz, hogy ha olyan sört iszom amiben kukoricadara adalék van attól könnyebben megfájdul a fejem?

Legjobb válasz: Igen. Spórolásból tesznek bele, és igen kukoricadarás sörtõl másnap nagy valószínûséggel fájni fog a fejed, mehet a hasad és rossz lehet a közérzeted..

Igen. Spórolásból tesznek bele, és igen kukoricadarás sörtõl másnap nagy valószínûséggel fájni fog a fejed, mehet a hasad és rossz lehet a közérzeted..

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!