Találatok a következő kifejezésre: Miért szakítanak párok 1-2 év (1 db)

Miért szakítanak a párok 1-2 év után, ha állítólag minden rendben volt?

Legjobb válasz: Szerintem két év után már igazán el tud múlni az a lángoló szerelem, még akkor is, ha mind a két fél korrektül viselkedik. Az egyik egyszer csak rájön, hogy már sokkal inkább a másik hibáit látja csak, ráadásul olyanokat, amik korábban is megvoltak, de addig nem zavarták, vagy kimondottan aranyosnak találták. Ez elég jellegzetes. Meg ilyenkor már jobban szeretnek kicsit többet járni külön bulizni, a srác nem érzi kötelességének már, hogy mindig a barátnõje sarkában legyen, a lány sem várja el az állandó kíséretet (ez amúgy tök normális dolog, de már az elején így kéne kezdeni), és ha ez csak 1-2 év után van így, akkor elõbb utóbb valamelyiküknek eszébe jut, hogy milyen jó is tulajdonképpen az egyedülálló barátoknak/barátnõknek, mert nyugodt szívvel flörtölhetnek, stb. Ez lehet, hogy csak egy érzés, meg sem fogalmazódik az illetõben, de sajnos ilyenkor már egyre jobban gyûlnek az ilyen érzések, és végül ezek vezetnek a szakításhoz. Szerintem ezért is nagyon célszerû megvárni a két-három évet egy esküvõ elõtt, mivel ennyi idõ alatt tényleg kiderül, hogy egy tartós kapcsolatban sem unnak rá egymásra, illetve, hogy az újdonságnak már nincs akkora varázsa. Ehhez tényleg meg kell találni az igazit.

Szerintem két év után már igazán el tud múlni az a lángoló szerelem, még akkor is, ha mind a két fél korrektül viselkedik. Az egyik egyszer csak rájön, hogy már sokkal inkább a másik hibáit látja csak, ráadásul olyanokat, amik korábban is megvoltak, de addig nem zavarták, vagy kimondottan aranyosnak találták. Ez elég jellegzetes. Meg ilyenkor már jobban szeretnek kicsit többet járni külön bulizni, a srác nem érzi kötelességének már, hogy mindig a barátnõje sarkában legyen, a lány sem várja el az állandó kíséretet (ez amúgy tök normális dolog, de már az elején így kéne kezdeni), és ha ez csak 1-2 év után van így, akkor elõbb utóbb valamelyiküknek eszébe jut, hogy milyen jó is tulajdonképpen az egyedülálló barátoknak/barátnõknek, mert nyugodt szívvel flörtölhetnek, stb. Ez lehet, hogy csak egy érzés, meg sem fogalmazódik az illetõben, de sajnos ilyenkor már egyre jobban gyûlnek az ilyen érzések, és végül ezek vezetnek a szakításhoz. Szerintem ezért is nagyon célszerû megvárni a két-három évet egy esküvõ elõtt, mivel ennyi idõ alatt tényleg kiderül, hogy egy tartós kapcsolatban sem unnak rá egymásra, illetve, hogy az újdonságnak már nincs akkora varázsa. Ehhez tényleg meg kell találni az igazit.
Azok a párok, akiknél minden rendben van, nem szakítanak.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Szakitsak a barátnömmel vagy ne?

1 barátom azt tanácsolta hogy kapcsolat helyet inkább bulizzak és szorakozzak...ezzel csak az a gond hogy van barátnöm...melyk a jobb a kapcsolat,vagy a szorakozás?

7

Lehet ebből szerelem? Mit csináljak?

Egyik volt osztálytárssammal egy középsuliba járunk. Ma 9 órám volt neki 7 és megvárt. Nekem mindig mindent elmond most is tudom kitetszik neki. Állandóan vele vagyok a suliban. Lehet hogy hülyeség de lehet hogy ő többet érez irántam mint barátság? Próbáljam rákérdezni? És ha megsértődik? Akkor a barátságnak is lőttek.

5

16 év korkülönbség mikor kezdhet el rendesen működni?

7

Ti mit tennêtek csajok?

Rajta kaptam.a pasim hogy egy csajnak udvarol. Milyen csini volt ma amikor látta. Klassz nõ

Otthagynátok vagy belefêr?

4

Ti mit gondoltok erről?

Életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is ebben a témában fogok kérdést feltenni, de most mégis úgy érzem, hogy muszáj lesz itt meghallgatnom néhány független véleményt.
A lényeg az, hogy a barátnőmmel 17 éves korom óta, lassan 5 éve együtt vagyok, ebből több, mint két éve együtt is lakunk. A kezdetektől fogva eléggé jól kijöttünk, igazi szerelem volt az egész. Később természetesen voltak vitáink, veszekedéseink, de soha nem tartott néhány óránál tovább, mindig megbeszéltünk mindent. Sokan álompárként tekintenek ránk a mai napig. Én pedig a közeljövőben terveztem, hogy eljegyzem.
Alapvetően túl nagy panaszom nem lehet, mert tényleg nagyon sok mindent megtesz, rendben tartja a lakást (időnként én is szoktam neki segíteni), szokott főzni, bevásárol stb.
Régen rengeteg közös programunk volt, kirándulni jártunk, városban sétáltunk stb. stb. Az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen program. Ez részben az én hibám, mert egyetem mellett dolgozok és alig van szabadidőm, viszont azért igyekszem ennek ellenére is mindig időt szorítani rá. Viszont számtalanszor van, hogy amikor például szabaddá teszem a vasárnapomat, hogy együtt tölthessük közli, hogy nincs kedve sehova menni és gyakorlatilag semmi közöset csinálni.
Aztán régen mindig eljártunk közösen társaságba, mostanában ha hívnak valahova minket (buliba stb.) jellemzően csak én megyek, merthogy neki nincs kedve, inkább otthon ül egyedül. Illetve régen rengeteget jártunk közösen túrázni, mostanában ha csak felhozom a témát közli, hogy utál túrázni és amikor rákérdezek azt mondja, hogy régen is mindig csak a kedvemért jött el.
Szóval alapvetően van néhány dolog amin változtatnunk kéne, neki is, nekem is. Az ilyeneket régebben mindig meg tudtuk beszélni. Mostanában viszont ahányszor ezt felhozom soha nem jutunk egyről a kettőre, mindig közli, hogy ő ilyen és fogadjam el így. Meg, hogy előbb magamban nézzek körül, hogy miben kéne változnom és ha változtattam, akkor foglalkozzak vele és így tovább. A lényeg az, hogy ezek a beszélgetések mindig kudarcba fulladnak. Nyilván nekem is vannak hibáim, de azért nem gondolom, hogy én lennék a világ legszarabb embere.
A másik pedig, hogy mostanában minden apró dolgon úgy besértődik, hogy órákon keresztül nem lehet vele beszélni, hiába kérek bocsánatot (sokszor úgy is, hogy nem tartok jogosnak a kiakadását) egyszerűen nem tudunk beszélni meg semmi.
Én tényleg szeretem, jó vele, nem szeretném ha tönkremenne ez a kapcsolat, viszont nem érzem, hogy ez az ő oldaláról is meglenne. Mostanában egyre többször hangoztatja, hogy túl korán ismertük meg egymást, ami való igaz, de hát így alakult.
Szerintetek menthető még a helyzet? Mit kéne tennem?
Bocsi a kisregényért :)

5

Azt vettem észre, hogy egyfolytában panaszkodnak a nők, hogy nincs senkijük se, magányosak aztán meg folyamatosan rázzák le a pasikat ilyen-olyan indokokkal. Ti is tapasztaltátok már ezt, nem idegesít titeket?

26

Mit jelentenek nektek az volt pasijaitok?

na jo segítséget kérek, van egy barátnőm 1 és fél éve járunk, folyton beszélget az exével, az ex-e állítólak nem bánt vele jól, de szerette őt, viszont állítólag a báratnőm nem volt szerelmes belé, de belém az, viszot ha ossze is vesznek nem tudnak sokáig haragban lenni, és a barátnőm beismerte h jelent neki vmit a közös emlékek miatt állítólag... nekem első kapcsolatom van ilyen?? mit jelentenek az exek?

6

Ha valaki szerelmes egy lányba (a barátnőjébe), attól még diszkréten megnézhet más lányokat is, akiket szépnek tart?

15

Lányok! Ha bejön egy fiú és beszélhettek is vele egyszerűen, mert pl. Egy ismerősön keresztül megismerhetitek akkor mit mondanátok inkább a srácnak? Kort is írjatok!

Hogy bejön és járni akartok vele vagy inkább, hogy szeretnétek vele összebarátkozni (azért barátkozni, mert ha megismer titeket és megszeret akkor szerintem talán nagyobb az esély rá,hogy járna veletek) vagy szerintetek nem?

4

Mit tennétek a helyemben?

Távkapcsolatban élek. Fél évre kijöttem külföldre dolgozni.3 hónap után sikerült találkoznunk a párommal. Bevallotta, hogy lefeküdt a volt barátnőjével 2 hónapja. Állítása szerint engem szeret és csak azért volt vele, mert nagyon nyomult és mert nagyon magányos volt. Könyörgött, hogy ne szakítsak és hogy gondoljam át ezt, mire hazamegyek. Nagyon szükségem lenne tanácsra. Köszönöm.

10

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!