Találatok a következő kifejezésre: Miért sírunk, szomorúak vagyunk (5 db)

Miért sírunk, ha szomorúak vagyunk?

Legjobb válasz: mert jólesik. annyira el vagyunk keseredve, hogy ránk tör a sírás. egyszerûen jön

mert jólesik. annyira el vagyunk keseredve, hogy ránk tör a sírás. egyszerûen jön
mert a konnyekkel egyutt kijon belolunk a feszultség, így vezetjuk le elkeseredésunket.Ez egy joleso érzés, megnyugtatja az embert.Talán ha az ember nemtudna sírni akkor szétrobbanna:)
Erre egy jó választ kaphatsz, ha figyelmesen megnézed az Angyalok városa c. filmet.:) (Pont ezt kérdezi N. Cage M. Rayentõl.)
Egyébként a sírás nagyon jól oldja a feszultséget az arcizmok "rángatózása" által. :D
A könny endorfint tartalmaz, a szervezet egyik természetes fájdalomcsillapítóját, amely tompítja az érzelmi fájdalmat. Emellett a szervezet ezt a funkciót a stressz okozta mérgezõ anyagok kiürítésére is használja.

Miért sírok ilyen gyakran annak ellenére, hogy nem vagyok szomorú és nincs semmi, ami komolyan bántana?

Mostanában úgy érzem, szinte beteges a viselkedésem. Sokszor el?fordul, hogy akár itt egy-egy kérdés, illetve válaszok olvasása közben sírva fakadok, pedig amit olvasok, nem ad erre különösebb okot. Ma kaptam egy e-mailt a volt igazgatóhelyettesemt?l, nem írt semmi végtelenül szívhez szólót, meghatót, a levelében egy helyen megszólított (a nevemen, így: "Kismaris!" - természetesen a Kismaris helyén az én nevem szerepel), amikor ehhez a részhez értem, felzokogtam. Most kinéztem az ablakon, bámultam a hóesést, és megint elsírtam magam. Nem történik velem semmi rossz, ezek a kilengések nem tartanak sokáig, pár percen belül megnyugszom, és minden megy tovább. Nem vagyok terhes, nem menstruálok, így hormonális ok aligha állhat ezek mögött. De az mégiscsak túlzás, hogy az ember egy nap háromszor pityereg a semmin.

Legjobb válasz: Dokihoz kéne menned. Az ilyen hangulatingadozások elég sok testi lelki betegségre utalhatnak.

Dokihoz kéne menned. Az ilyen hangulatingadozások elég sok testi lelki betegségre utalhatnak.
nekem is szoktak lenni ilyen napjaim. mindig azzal vigasztalom magam, hogy majd holnapra kialszom. és tényleg. kb havonta 1-2x rámjönnek ilyen sírós napok...és nekem sem menstruálás elõtt/közben mindig.. szóval nem tudom.. 16/L
én pár hónapja vettem észre magamon , hogy rettenetesen érzékeny lettem mindenre. én is elsírom magam mindenen ami azelõtt sosem volt jellemzõ. én sem vagyok terhes, és nem csak menstruáció elõtt vagyok ilyen. én arra gyanakszom , hogy elkezdtem szedni egy fogamzásgátlót viszont 2 hónap után abba kellett hagynom mert minden bajom volt tõle. na kb azóta vagyok ilyen sírós...lehet felborította a hormonháztartásom. nálad nem lehet ilyesmi oka?
A kérdező hozzászólása: Lassan egy éve szedek fogamzásgátlót, soha semmi problémám nem volt vele. Ezek a gondok szeptember tájékán kezdõdtek, így nem gondolnám, hogy összefüggésben vannak egymással.
A kérdező hozzászólása: Dokihoz nem szeretnék ilyesmivel fordulni, szerintem ez nem olyasmi, amihez orvosi segítség kellene. Leginkább az érdekelne, tapasztalt-e valaki magán hasonlót, és ha megoldódott dolog, hogyan történt. Illetve természetesen ötleteket is szívesen fogadok azt illetõen, mi segíthetne, illetve mi okozhatja a gyakori sírást (természetesen nem szakszerû diagnózisra gondolok).

Miért vagyok szomorú, és sírok majdnem minden este? Van rá megoldás? Ha igen mi?

Én ezt nem értem..Napközben semmi bajom,tök jól elvagyok,találkozom a barátaimmal, egyetemre járok,intézem a dolgaim,rengeteg programot csinálunk..de az este és éjszaka halál..nagyon magányos leszek,egyedül vagyok és rengetegszer sírva alszom el..

Legjobb válasz: Én is minden este sírok, hónapok óta, egy este sem kivétel. Pedig nagyon boldog vagyok. Van egy barátom akit mindennél jobban szeretke, a családommal jól kijövök, a suli jól megy...És mégis...Fogalmam sincs miért. Lefekszem az ágyamba, lekapcsolom a villanyt...és csak zokogok:S:(

Én is minden este sírok, hónapok óta, egy este sem kivétel. Pedig nagyon boldog vagyok. Van egy barátom akit mindennél jobban szeretke, a családommal jól kijövök, a suli jól megy...És mégis...Fogalmam sincs miért. Lefekszem az ágyamba, lekapcsolom a villanyt...és csak zokogok:S:(
én totál ilyen vagyok, csak én egész nap sirok :S és részemrõl a stressz, idegesség miatt éss , hogy semmi jó nincs az életemben jelenleg
jaj istenem de aranyos vagy :D de sajnos nem tudom mitõl van nem stresszelsz valamin ?
Valami hiányzik az Életedbõl.Talán a párkapcsolat, talán a bulizás, ezt Neked kell érezned.Lehet, hogy besokalltál a nyüzsgéstõl, depresszióba estél, vagy mélyen bánt valami, ami még nem került a felszínre eddig?Nézz mélyen magadba, és gondolkodj ezen!
A kérdező hozzászólása: köszönöm az eddigi válaszokat!:) igazából stresszelni nem igazán stresszelek semmin(elvégre nincs vizsgaidõszak), hogy az életembõl hiányozna-e valami, hát nem is tudom talán a párkapcsolat lehet, de egyébként napközben a barátaim társaságában nagyon jól érzem magam, mondjuk ha lenne barátom lehet nem kellene egyedül aludnom, és nem lennék magányis este sem, a családommal a kapcsolatom nem igazán jó, de sosem volt az, vagyis anyukámmal jóban voltam nagyon, de õ meghalt, de napközben nem szoktam feszült lenni vay ideges sokat mosolygok, nem tudok arról, hogy lenne bármiféle félelmem, amit elfojtanék.. egyébként most még semmi bajom, épp olvasok, csinálok egy prezentációt hétfõre, na de majd 9 után..de nem várom.. köszönöm mégegyszer, és várom a további válaszokat!
xanax
Nem baj, még fel sem fogtad mi történt. Majd idõvel... Egyébként mindenki másként dolgozza fel a gyászt. Fogadd részvétemet.
A nagyapám nevelt, a szörnyû szüleim helyett. Az idén lesz sok-sok éve, hogy meghalt, és csak most tudom meggyászolni. Amikor meghalt, nem sírtam, csak néztem magam elé, mint egy ütõdött. Õ volt nekem az Egész Világ, és semmit sem éreztem. Ma már tudom, hogy akkor sokáig sokkos voltam. 14 éves voltam, amikor elvesztettem õt.
Azért, mert te Te vagy, nem pedig más. Nem vagy lelketlen, hanem másként dolgzod fel a dolgokat. És ha mostanában halt meg, akkor ez még csak a gyász legelsõ szakasza: a sokkos állapot, amikor a lélek tagad. van, aki csak sokára tud sírni.
Fogadd részvétem. Az egyik lehetõség, hogy még nem fogtad fel, mi történt, vagy igen, de a fájdalmat máshogy dolgozod fel, mint a többiek. A második lehetõség, hogy könnyebben viseled az ilyen traumákat, hamarabb túl vagy rajta. De Ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretted volna a mamádat. Ha az utóbbi csoportba tartozol, az egyáltalán nem baj. Az a lényeg, hogy mennyire szeretünk valakit, mennyire törõdünk vele akkor, amíg még él. Biztosan hagy egy ûrt benned, ez természetes, de ha nem érzel mély fájdalmat és gyászt, akkor se tartsd magad érzéketlennek.
Belül sírsz. Felfoghatatlanul. 20 éve vesztettem el apámat, akivel keveset voltam mert 16 éves voltam amikor elváltak. Nagymamám 30 éve halt meg nagyapám 25. Mindnyájan nagyon hiányoznak. Akkor felfoghatatlan, késõbb érnek meg a mély érzések.
RÉSZVÉTEM!Nem vagy lelketlen.Én 3 év után törtem össze.Még mindig szenvedem.Ne hagyd el magad!!
Szia, elõször is õszinte részvétem! Én mamám is meghalt februárban, egyszer sem sírtam miatta (még a temetésen sem, még a megható beszéd ellenére sem), pedig nagyon közel állt hozzám, velem volt a legtöbbet. Mikor kinyíltak a hóvirágok, akkor sírtam érte elõször, mert a kertünkbõl az elsõket mindig nekem adta, így e virágok jutatták eszembe azt, hogy Õ már nincs többé, s már nem fog nekem adni hóvirágot... Nem baj az, ha nem sírsz, nem kell kiborulni, vannak akiknek a csendes gyász a jó. Nem vagy ettõl lelketlen, ez nem függ össze tõle. Ne tévesszen meg a külsõ és a belsõ tett.
dehogy baj. mindenki másképp gyászol, dolgozza fel sezrettei elvesztését.
Akkor én is lelketlen vagyok. Egy hónapon belül halt meg apukám és a nagymamám is. Nem tudtam sírni, csak néztem magam elé napokig, olyan voltam, mint egy zombi. Pedig kétszeres okom lett volna a síráshoz. De amúgy apósomék kifejtették rólam a véleményüket, látván, hogy nem õrjöngök meg sírok a temetésen.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a választ, és a részvét nyilvánítást. Igen, van benne valami, hogy talán még nem is tudatosult bennem, mi történt. Éjfél után 20 perccel kaptuk a hívást a kórházból, hogy mama meghalt... akkor sírtam csak az ágyon ülve, meg most az elõbb, ahogy Rá gondoltam, a hangjára stb. De még szerelmemmel is úgy beszélek, mintha nem történt volna semmi. Persze elmondtam neki, mi történt, de nem sírtam, meg nem mondtam semmi különös részletet.
Részvétem. Én is szerettem a nagyszüleimet, már mindet elvesztettem sajnos, de egyedül az egyik papám temetésén sírtam azért, mert bátyám is nagyon sírt, teljesen összetört, és nekem fájt ezt látni, inkább ez váltotta ki belõlem a sírást, nem a haláleset. Valamiért én nem sírással gyászolok. Belül elrendezem a dolgokat. Persze fáj, sokat gondolok rájuk, szomorú vagyok, de valamiért még soha nem sírtam ilyenért. Pedig amúgy nagyon sírós vagyok.
Én is csak egyszer sírtam, mikor meghalt a nagymamám, a temetésén, amikor megláttam az urnán a nevét. Az borzalmas volt. De azon kívül nem sírtam, nem azért, mert nem szerettem. Szerintem ettõl nem leszünk lelketlenek, mindenki máshogy dolgozza fel a gyászt.
Õszinte részvétem! Nem nem baj, hogy nem sírsz annyit mint a többiek, mindenki másképp gyászol, ez nem jelenti azt hogy neked nem fáj. Egyszerûen csak a tagadási fázisban vagy, lehet hogy késõbb ha felfogtad mi történt majd akkor fogsz sírni.
szerintem ez mindenkivel így van. velem is. 15/L
Akkor lehet én beteg vagyok, mert engem a filmek nem hatnak meg, ha gyerekgyilkosság, ha pedofília, stb van benne sem... A lányokban illik lenni anyás vonásoknak, így nekik sztem ok, h bántja õket egy ilyen jelenet, de fiúként mégse kéne bedepizni tõle :) Sírni meg fõleg nem. Te bizonyára a legérzékenyebb srácok csoportjába tartozol. Ez van.
Ez teljessen normális, én csak addig gondolom így amég nézem a filmet, utána arra gondolok hogy CSAK EGY FILM, ÉS SOHA SEM TÖRTÉNT MEG, így már nincs rossz kedvem xD 15/F
Mert van szíved.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!