Találatok a következő kifejezésre: Miért sírunk, szomorúak (8 db)

Miért vagyok szomorú, és sírok majdnem minden este? Van rá megoldás? Ha igen mi?

Én ezt nem értem..Napközben semmi bajom,tök jól elvagyok,találkozom a barátaimmal, egyetemre járok,intézem a dolgaim,rengeteg programot csinálunk..de az este és éjszaka halál..nagyon magányos leszek,egyedül vagyok és rengetegszer sírva alszom el..

Legjobb válasz: Én is minden este sírok, hónapok óta, egy este sem kivétel. Pedig nagyon boldog vagyok. Van egy barátom akit mindennél jobban szeretke, a családommal jól kijövök, a suli jól megy...És mégis...Fogalmam sincs miért. Lefekszem az ágyamba, lekapcsolom a villanyt...és csak zokogok:S:(

Én is minden este sírok, hónapok óta, egy este sem kivétel. Pedig nagyon boldog vagyok. Van egy barátom akit mindennél jobban szeretke, a családommal jól kijövök, a suli jól megy...És mégis...Fogalmam sincs miért. Lefekszem az ágyamba, lekapcsolom a villanyt...és csak zokogok:S:(
én totál ilyen vagyok, csak én egész nap sirok :S és részemrõl a stressz, idegesség miatt éss , hogy semmi jó nincs az életemben jelenleg
jaj istenem de aranyos vagy :D de sajnos nem tudom mitõl van nem stresszelsz valamin ?
Valami hiányzik az Életedbõl.Talán a párkapcsolat, talán a bulizás, ezt Neked kell érezned.Lehet, hogy besokalltál a nyüzsgéstõl, depresszióba estél, vagy mélyen bánt valami, ami még nem került a felszínre eddig?Nézz mélyen magadba, és gondolkodj ezen!
A kérdező hozzászólása: köszönöm az eddigi válaszokat!:) igazából stresszelni nem igazán stresszelek semmin(elvégre nincs vizsgaidõszak), hogy az életembõl hiányozna-e valami, hát nem is tudom talán a párkapcsolat lehet, de egyébként napközben a barátaim társaságában nagyon jól érzem magam, mondjuk ha lenne barátom lehet nem kellene egyedül aludnom, és nem lennék magányis este sem, a családommal a kapcsolatom nem igazán jó, de sosem volt az, vagyis anyukámmal jóban voltam nagyon, de õ meghalt, de napközben nem szoktam feszült lenni vay ideges sokat mosolygok, nem tudok arról, hogy lenne bármiféle félelmem, amit elfojtanék.. egyébként most még semmi bajom, épp olvasok, csinálok egy prezentációt hétfõre, na de majd 9 után..de nem várom.. köszönöm mégegyszer, és várom a további válaszokat!
xanax

Miért sírom el magam minden szomorú filmen?

Legjobb válasz: Mert olyan jó kibõgni magunkat ilyenkor. ;)

Mert olyan jó kibõgni magunkat ilyenkor. ;)
Mert egy jólelkû, érzõ ember vagy.
Mert SZOMORÚ?

Miért sírok ilyen gyakran annak ellenére, hogy nem vagyok szomorú és nincs semmi, ami komolyan bántana?

Mostanában úgy érzem, szinte beteges a viselkedésem. Sokszor el?fordul, hogy akár itt egy-egy kérdés, illetve válaszok olvasása közben sírva fakadok, pedig amit olvasok, nem ad erre különösebb okot. Ma kaptam egy e-mailt a volt igazgatóhelyettesemt?l, nem írt semmi végtelenül szívhez szólót, meghatót, a levelében egy helyen megszólított (a nevemen, így: "Kismaris!" - természetesen a Kismaris helyén az én nevem szerepel), amikor ehhez a részhez értem, felzokogtam. Most kinéztem az ablakon, bámultam a hóesést, és megint elsírtam magam. Nem történik velem semmi rossz, ezek a kilengések nem tartanak sokáig, pár percen belül megnyugszom, és minden megy tovább. Nem vagyok terhes, nem menstruálok, így hormonális ok aligha állhat ezek mögött. De az mégiscsak túlzás, hogy az ember egy nap háromszor pityereg a semmin.

Legjobb válasz: Dokihoz kéne menned. Az ilyen hangulatingadozások elég sok testi lelki betegségre utalhatnak.

Dokihoz kéne menned. Az ilyen hangulatingadozások elég sok testi lelki betegségre utalhatnak.
nekem is szoktak lenni ilyen napjaim. mindig azzal vigasztalom magam, hogy majd holnapra kialszom. és tényleg. kb havonta 1-2x rámjönnek ilyen sírós napok...és nekem sem menstruálás elõtt/közben mindig.. szóval nem tudom.. 16/L
én pár hónapja vettem észre magamon , hogy rettenetesen érzékeny lettem mindenre. én is elsírom magam mindenen ami azelõtt sosem volt jellemzõ. én sem vagyok terhes, és nem csak menstruáció elõtt vagyok ilyen. én arra gyanakszom , hogy elkezdtem szedni egy fogamzásgátlót viszont 2 hónap után abba kellett hagynom mert minden bajom volt tõle. na kb azóta vagyok ilyen sírós...lehet felborította a hormonháztartásom. nálad nem lehet ilyesmi oka?
A kérdező hozzászólása: Lassan egy éve szedek fogamzásgátlót, soha semmi problémám nem volt vele. Ezek a gondok szeptember tájékán kezdõdtek, így nem gondolnám, hogy összefüggésben vannak egymással.
A kérdező hozzászólása: Dokihoz nem szeretnék ilyesmivel fordulni, szerintem ez nem olyasmi, amihez orvosi segítség kellene. Leginkább az érdekelne, tapasztalt-e valaki magán hasonlót, és ha megoldódott dolog, hogyan történt. Illetve természetesen ötleteket is szívesen fogadok azt illetõen, mi segíthetne, illetve mi okozhatja a gyakori sírást (természetesen nem szakszerû diagnózisra gondolok).

Miért sírunk, ha szomorúak vagyunk?

Legjobb válasz: mert jólesik. annyira el vagyunk keseredve, hogy ránk tör a sírás. egyszerûen jön

mert jólesik. annyira el vagyunk keseredve, hogy ránk tör a sírás. egyszerûen jön
mert a konnyekkel egyutt kijon belolunk a feszultség, így vezetjuk le elkeseredésunket.Ez egy joleso érzés, megnyugtatja az embert.Talán ha az ember nemtudna sírni akkor szétrobbanna:)
Erre egy jó választ kaphatsz, ha figyelmesen megnézed az Angyalok városa c. filmet.:) (Pont ezt kérdezi N. Cage M. Rayentõl.)
Egyébként a sírás nagyon jól oldja a feszultséget az arcizmok "rángatózása" által. :D
A könny endorfint tartalmaz, a szervezet egyik természetes fájdalomcsillapítóját, amely tompítja az érzelmi fájdalmat. Emellett a szervezet ezt a funkciót a stressz okozta mérgezõ anyagok kiürítésére is használja.

Olyan van hogy már valaki nem is tudja miért vagdossa magát és állandóan szomorú és sír?

olyan létezik h télleg nem tudja

Legjobb válasz: Igen létezik ilyen. Valamikor, valamiért elkezdte, de azóta már nem tudja (vagy nem akarja tudni), hogy "miért?". Általában ez az állandó szomorúsággal és/vagy sírással társul. Bár ismerek olyan személyt (ez a ritkább eset) aki nem szomorú, nem sír DE vagdossa magát és amikor rákérdeztem, hogy miért akkor nem tudott válaszolni... Már õ sem tudta az okát. Csak egyszerûen 'jól esett neki'. Ezt azért nem értettem mert nem sajnáltatta magát, nagyon kevesen tudják, hogy vagdossa magét (fõként az ereit). Sohasem értettem ezt... amíg el nem kezdtem én is. Valahogy jobb... De nem bírom a vért így leálltam!

Igen létezik ilyen. Valamikor, valamiért elkezdte, de azóta már nem tudja (vagy nem akarja tudni), hogy "miért?". Általában ez az állandó szomorúsággal és/vagy sírással társul. Bár ismerek olyan személyt (ez a ritkább eset) aki nem szomorú, nem sír DE vagdossa magát és amikor rákérdeztem, hogy miért akkor nem tudott válaszolni... Már õ sem tudta az okát. Csak egyszerûen 'jól esett neki'. Ezt azért nem értettem mert nem sajnáltatta magát, nagyon kevesen tudják, hogy vagdossa magét (fõként az ereit). Sohasem értettem ezt... amíg el nem kezdtem én is. Valahogy jobb... De nem bírom a vért így leálltam!
Én is elkezdtem magam és jól esett pedig nem vagyok szomorú...Csak jó érzés de nyáron nem tudnám állandóan dugdosni szóval le kell állnom...

Fiam csak úgy hajlandó enni (főtt ételt), ha én közben "sírok" és mondom, hogy anya szomorú ha nem eszel. Miért csinálja? én megőrülök. Már tényleg sírok.

ezzeg joghurtot,sajtot,tejszeletet eszik unszolás nélkül is.

Legjobb válasz: Nem kicsi már gyermeked, nagyon jól tudja, mit csinál. Amit te csinálsz, az pedig nem helyes. Ha könyörögni kell az evésért, szerintem felesleges erõltetni. Ültesd oda az asztalhoz, egyetek együtt, ha nem eszik, hagyd, menjen dolgára. Éhen nem fog halni! A nassolást és az egyéb édességeket pedig felejtsétek el. Nálunk úgy van, ha láttam, rendesen megették a vacsorát, akkor kaphatnak egy-egy kekszet, de tudják, ahhoz mindent meg kell enni.

Nem kicsi már gyermeked, nagyon jól tudja, mit csinál. Amit te csinálsz, az pedig nem helyes. Ha könyörögni kell az evésért, szerintem felesleges erõltetni. Ültesd oda az asztalhoz, egyetek együtt, ha nem eszik, hagyd, menjen dolgára. Éhen nem fog halni! A nassolást és az egyéb édességeket pedig felejtsétek el. Nálunk úgy van, ha láttam, rendesen megették a vacsorát, akkor kaphatnak egy-egy kekszet, de tudják, ahhoz mindent meg kell enni.
Szerintem ne csinálj gondot belõle, a kisgyerek alapból tudja mi jó neki. Ha egészséges és szépen fejlõdik, akkor nincs baj. Az "Anya szomorú dolgot" meg minél elõbb hagyd abba, nehogy már ilyen kisgyereknél elkezdõdjenek ezek az érzelmi ráhatások!
A kérdező hozzászólása: tudom, hogy nem jó ha ezt csinálom de így legalább eszik.amúgy nem is enne fõtt ételt.
Ne haragudj, hogy ezt írom, de ha tudod, hogy nem jó, akkor miért csinálod? Különben mennyi idõs a babád? Az enyém 10 hónapos és az anyatejen kívül csak gyümölcsöt hajlandó enni. Az unokanõvérem másfél évesen volt hajlandó bármit is elfogadni az anyatejen kívül, addig kizárólag szopott. Szerintem ne erõltess semmit, idõvel úgyis megeszi.
A kérdező hozzászólása: 2éves múlt :) és edig se volt jó evõ, de mosanában ....
Lányom elõzõ télen szinte egy falat fõtt ételt sem evett meg a párolt zöldségen kívül. Nem adtam neki semmit amit te írtál. se tejszelet, se túró rudi, se ilyenek. Majd ha eszik rendesen. És ez be is vált, egy jó pár hónap sztrájk után végre eszik valamennyit. Amit ehetett: zöldség, gyümölcs, kölesgolyó. amíg nem evett normásiat. És nagyon jól tudják, mi a helyzet.
Egyszerû: nem izlik neki. Nem is csodálkozom ha rászoktatod az édes izekre... Sajnos utána a natúr izeket unni fogja, a finomakra vágyik. (ami mellesleg izfokozóval és mindenféle mûannyaggal van tele). A sajt is azért izlik neki mert zsiros, és a zsir teszi élvezhetõvé az ételek izét. Ez sem egészséges látástól vakulásig. Érzelmileg zsarolni meg nem szabad a gyereket mert aztán csak pillogsz majd ha õ is eltanulja és állandóan igy zsarol ki majd mindent magának nálad.
Szia! Hát ezen most jót mosolyogtam :) Egyébként én azt csinálom a lányommal, mert elõtte állandóan idegesített hogy nem eszik mert a játék fontosabb, hogy leülünk enni, ha éhes úgyis eszik, ha nem akkor nem eszel cicám, nem idegesítem magam. De nincs is nasi utána egyáltalán és meg is eszi ha éhes. Ne idegesítsd magad, neked rossz. Nem fog éhen halni, nefélj ha éhes úgyis eszik. Nekem ezt a védõnõnk tanácsolta és azóta sokkal könnyebb, lazábban veszem, de a nassolást meg szigorúbban. Fél óra múlva ha megkínálom meg is eszi az ebédet, vagy vacsira.
Szia az 1 gyermekem mindent bedaralt amit ele tettem , a masodik pont olyan volt mint a tied , mindent bevetettem hogy egyen.Azt is amit te fent leirtal.Most lassan 4 lesz meg mindig valogat de mar konnyebb a helyzet.Meg kellet szoknom a gondolatot hogy o nem olyan mint a novere es most mar nem idegesitem magam.
Nem baj, még fel sem fogtad mi történt. Majd idõvel... Egyébként mindenki másként dolgozza fel a gyászt. Fogadd részvétemet.
A nagyapám nevelt, a szörnyû szüleim helyett. Az idén lesz sok-sok éve, hogy meghalt, és csak most tudom meggyászolni. Amikor meghalt, nem sírtam, csak néztem magam elé, mint egy ütõdött. Õ volt nekem az Egész Világ, és semmit sem éreztem. Ma már tudom, hogy akkor sokáig sokkos voltam. 14 éves voltam, amikor elvesztettem õt.
Azért, mert te Te vagy, nem pedig más. Nem vagy lelketlen, hanem másként dolgzod fel a dolgokat. És ha mostanában halt meg, akkor ez még csak a gyász legelsõ szakasza: a sokkos állapot, amikor a lélek tagad. van, aki csak sokára tud sírni.
Fogadd részvétem. Az egyik lehetõség, hogy még nem fogtad fel, mi történt, vagy igen, de a fájdalmat máshogy dolgozod fel, mint a többiek. A második lehetõség, hogy könnyebben viseled az ilyen traumákat, hamarabb túl vagy rajta. De Ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretted volna a mamádat. Ha az utóbbi csoportba tartozol, az egyáltalán nem baj. Az a lényeg, hogy mennyire szeretünk valakit, mennyire törõdünk vele akkor, amíg még él. Biztosan hagy egy ûrt benned, ez természetes, de ha nem érzel mély fájdalmat és gyászt, akkor se tartsd magad érzéketlennek.
Belül sírsz. Felfoghatatlanul. 20 éve vesztettem el apámat, akivel keveset voltam mert 16 éves voltam amikor elváltak. Nagymamám 30 éve halt meg nagyapám 25. Mindnyájan nagyon hiányoznak. Akkor felfoghatatlan, késõbb érnek meg a mély érzések.
RÉSZVÉTEM!Nem vagy lelketlen.Én 3 év után törtem össze.Még mindig szenvedem.Ne hagyd el magad!!
Szia, elõször is õszinte részvétem! Én mamám is meghalt februárban, egyszer sem sírtam miatta (még a temetésen sem, még a megható beszéd ellenére sem), pedig nagyon közel állt hozzám, velem volt a legtöbbet. Mikor kinyíltak a hóvirágok, akkor sírtam érte elõször, mert a kertünkbõl az elsõket mindig nekem adta, így e virágok jutatták eszembe azt, hogy Õ már nincs többé, s már nem fog nekem adni hóvirágot... Nem baj az, ha nem sírsz, nem kell kiborulni, vannak akiknek a csendes gyász a jó. Nem vagy ettõl lelketlen, ez nem függ össze tõle. Ne tévesszen meg a külsõ és a belsõ tett.
dehogy baj. mindenki másképp gyászol, dolgozza fel sezrettei elvesztését.
Akkor én is lelketlen vagyok. Egy hónapon belül halt meg apukám és a nagymamám is. Nem tudtam sírni, csak néztem magam elé napokig, olyan voltam, mint egy zombi. Pedig kétszeres okom lett volna a síráshoz. De amúgy apósomék kifejtették rólam a véleményüket, látván, hogy nem õrjöngök meg sírok a temetésen.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a választ, és a részvét nyilvánítást. Igen, van benne valami, hogy talán még nem is tudatosult bennem, mi történt. Éjfél után 20 perccel kaptuk a hívást a kórházból, hogy mama meghalt... akkor sírtam csak az ágyon ülve, meg most az elõbb, ahogy Rá gondoltam, a hangjára stb. De még szerelmemmel is úgy beszélek, mintha nem történt volna semmi. Persze elmondtam neki, mi történt, de nem sírtam, meg nem mondtam semmi különös részletet.
Részvétem. Én is szerettem a nagyszüleimet, már mindet elvesztettem sajnos, de egyedül az egyik papám temetésén sírtam azért, mert bátyám is nagyon sírt, teljesen összetört, és nekem fájt ezt látni, inkább ez váltotta ki belõlem a sírást, nem a haláleset. Valamiért én nem sírással gyászolok. Belül elrendezem a dolgokat. Persze fáj, sokat gondolok rájuk, szomorú vagyok, de valamiért még soha nem sírtam ilyenért. Pedig amúgy nagyon sírós vagyok.
Én is csak egyszer sírtam, mikor meghalt a nagymamám, a temetésén, amikor megláttam az urnán a nevét. Az borzalmas volt. De azon kívül nem sírtam, nem azért, mert nem szerettem. Szerintem ettõl nem leszünk lelketlenek, mindenki máshogy dolgozza fel a gyászt.
Õszinte részvétem! Nem nem baj, hogy nem sírsz annyit mint a többiek, mindenki másképp gyászol, ez nem jelenti azt hogy neked nem fáj. Egyszerûen csak a tagadási fázisban vagy, lehet hogy késõbb ha felfogtad mi történt majd akkor fogsz sírni.
szerintem ez mindenkivel így van. velem is. 15/L
Akkor lehet én beteg vagyok, mert engem a filmek nem hatnak meg, ha gyerekgyilkosság, ha pedofília, stb van benne sem... A lányokban illik lenni anyás vonásoknak, így nekik sztem ok, h bántja õket egy ilyen jelenet, de fiúként mégse kéne bedepizni tõle :) Sírni meg fõleg nem. Te bizonyára a legérzékenyebb srácok csoportjába tartozol. Ez van.
Ez teljessen normális, én csak addig gondolom így amég nézem a filmet, utána arra gondolok hogy CSAK EGY FILM, ÉS SOHA SEM TÖRTÉNT MEG, így már nincs rossz kedvem xD 15/F
Mert van szíved.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!