Találatok a következő kifejezésre: Miért nincs Nobel-díj (1 db)

Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Legjobb válasz: "Nobel" nincs, de ennek felel meg az Abel-díj! z Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították hiányt pótolva, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza. A kitüntetést 2003-ban ítélték oda elõször, eddig hat matematikus, köztük a magyar származású Peter D. Lax részesült az elismerésben. A 2008-as kitüntetésnek magyar vonatkozása is van, ugyanis februárban Budapesten tartotta idei javaslattevõ ülését az Abel-díj bizottsága. A díjjal 750 ezer euró (csaknem 180 millió forint) jár.

"Nobel" nincs, de ennek felel meg az Abel-díj! z Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították hiányt pótolva, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza. A kitüntetést 2003-ban ítélték oda elõször, eddig hat matematikus, köztük a magyar származású Peter D. Lax részesült az elismerésben. A 2008-as kitüntetésnek magyar vonatkozása is van, ugyanis februárban Budapesten tartotta idei javaslattevõ ülését az Abel-díj bizottsága. A díjjal 750 ezer euró (csaknem 180 millió forint) jár.
Szerintem azért, mert a matematikát egyszerûen a természettudományok segédágának tekintették...
En is ugy tudom, hogy a baratnoje vagy elettarsa-mind1, csalta ot egy matematikus arccal.
Elvileg azert, mert Nobel felesege/baratnoje/elettarsa (nem emlekszem pontosan) csalta egy matematikussal, ugyhogy nem igazan szerette a matekosokat. :) Erre emlekszem, de nem vagyok benne biztos.
Miért nincs matematikai Nobel-díj? A tulajdonképpeni kérdés az, hogy miért nem gondolt Nobel a matematika területén elért eredmények elismerésére? A számomra hozzáférhetõ irodalomban semmiféle hiteles adatot nem találtam erre vonatkozóan. Azonban számos feltételezés, mendemonda, találgatás olvasható a különbözõ cikkekben és visszaemlékezésekben. Szénássy Barna a Bolyai díj történetét taglaló értékes dolgozatában azt írja, hogy ebben "némi szerepe volt a stockholmi egyetem professzorának ... Gösta Mittag-Lefflernek. õ és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat - nemzetközi alapítványként - a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsõsorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elõsegítése céljából." Kármán Tódor önéletrajzában sokkal személyesebb és igencsak kicsinyes okot tételez fel: "Én személyesen mindig azt gyanítottam, hogy azért elfogult a Nobel-díj Bizottság, mert Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetõnõjének, hogy egy matematikussal szökött el tõle". Nobel haragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobel-díj Bizottságot, mely Nobel halála után néhány évvel kezdte meg mûködését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem szerepelt a végrendeletben. Nobel életrajzában nem található házvezetónõjének romantikus szökésére nézve semmi adat. Talán nem járunk messze az igazságtól ha úgy véljük, hogy Kármán Tódor feltételezésének az a felháborodás volt az alapja, hogy õ maga, és számos más, általa a díjra méltónak talált tudós nem nyerte el ezt az elismerést. Hasonló jellegû, és nem kevésbé alaptalan a Manfred von Ardenne könyvében olvasható, Debiesse francia professzortól származó magyarázat: "Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnõje, akit egy ízben tête à tête talált egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát." Természetesen nem bizonyos, hogy az életrajzok az agglegény Nobel minden szerelmi ügyérõl beszámolnak. Ezzel a feltételezéssel kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy Nobelnek valóban volt egy hosszabb ideig tartó, minden bizonnyal nem csupán plátói kapcsolata egy nálánál közel harminc évvel fiatalabb bécsi lánnyal. Sophie Hess egyszer azt közölte vele, hogy gyermeket vár, a gyermek apja egy magyar katonatiszt, bizonyos Kapivári Kapy. Nobel fejedelmien gondoskodott hûtlen barátnõjérõl, és még végrendeletében is megemlékezett róla. (Meglepõ, hogy nem olvasható olyan feltételezés, hogy Nobel háborúellenességében szerepet játszott volna a csábító katonatiszt volta.) Úgy vélem, hogy a matematika mellõzésének más, éspedig Nobel tudományos szemléletében rejlõ oka volt. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejezõdtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintõl, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel késõbb, 1855-ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is. Nobel jellegzetes, múlt századbeli zseniális feltaláló volt. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, anyagismeretet, céltudatosságot, és természetesen intuiciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Valószínû, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapmûveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel Alfréd kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A természettudományi kutatások természetében csak Nobel halála után következett ebben az irányban lényeges változás. Ma aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlõdésének elõmozdítását. Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/nobel/nobeldij.html
Az elsõ válaszadónak van igaza!Nobel a pasi, aki ezt az egészet kitalálta, volt egy felesége.Az meg csalta rendszeresen egy matematikus csákóval, és ezért Nobel nem is csinált matematikai Nobel díjat.2 hete tanultam :P :)
Mert Nobel nem szerette a matekot.Én így hallottam.
Urban legengedest egyetlen mondattal megcáfolom, Nobelnek a barátnõje zúgott bele egy matematikusba, nem a felesége.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A jövőben képesek lennénk erre?

Láttam az egyik tudományos csatornán egy olyan műsort, ami felvetette bennem ezt a gondolatot --> az emberi agyat úgymond, beimportálnánk egy számítógépbe, egy virtuális valóságba, ahol sose halnánk meg, élnénk az életünk. Ennek a virtuális valóságnak a teremtője, az "Istene", az ember lenne.

15

Két egyforma tartály. Az egyik fala hideg a másik fala meleg. Mindkettőbe átlaghőmérsékletű gázt engedünk. Ugyanannyi idő után veszi fel a két gáz a két tartály hőmérsékletét vagy az egyik esetben gyorsabban?

21

A radioaktív sugárzás (tökmindegy melyik) az emberből tényleg képes Hulkszerű behemótot csinálni? Mert sok filmen láttam h az emberke beleesik a radioaktív szmötyibe és szuperképességei lesznek. Ez igaz?

Válaszokat előre is köszönöm!

9

Még ha tudnánk is ugrani a téridőben, honnan tudnánk hová jutottunk? Hiszen nem lehet mihez viszonyítani. Még a csillagképek is, "onnan" nézve már nem adnák ki a megszokott "ábrákat"!

7

Mi a legegyszerűbben elkészíthető lőfegyver?

olyanra gondoltam ami 4,5mm es légpuska töltényt lő vagy acél csapágyakat, tudjátok és házilag készíthető lőpor ( kén , Kálium nitrát, Faszén) megy bele...

9

[2-1]*[1+2+4+8]=2-1+4-2+8-4+16-8=15? kérdés a leírásban

http://www.youtube.com/watch?v=kIq5CZlg8Rg
ezt a videót láttam és itt arra jöttek ki h -1 lett de szerintem nem valaki elmagyarázni h hol hibáztam v a videó rossz ?

[2-1]*[1+2+4+8]=2-1+4-2+8-4+16-8=15
15 is not -1 :O

8

24 Voltos 50 Watt-os trafót akarok szabályozni. Egyszerű feszültségosztó elég. Milyen teljesitményű potmeter kell ehhez?

19

A g gyorsulást át lehet váltani kilogrammra? 1 g =? kg

Köszi a választ

6

Értem én, hogy kerek, de mitől gurul?

6

Mik a videóban látott szerek? És mire jó ez a lötty?

https://www.facebook.com/photo.php?v=501497213268397&set=vb...

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!