Találatok a következő kifejezésre: Miért nem meg a gyerekeket (19 db)

Velem vannak a gyerekek, mert az anyjuk elhagyott engem is meg a gyerekeket is egy 9 évvel fiatalabb gyerekért. Azt hittük, hogy legalább karácsonykor mozdul felénk.4. hete nem láttuk. Miért ilyen?

Legjobb válasz: Sajnos férfibe/nõbe is van ilyen. Lehet elege lett mindenbõl, az új szerelem elvette az eszét! De ilyet, hogy a gyerekeire rá se néz, mert ha esetleg Ti nem jöttetek ki egymással... de a gyerekeit nem kellene így cserben hagynia! Próbáljátok ezt az idõszakot átvészelni, drukkolok nektek!

Sajnos férfibe/nõbe is van ilyen. Lehet elege lett mindenbõl, az új szerelem elvette az eszét! De ilyet, hogy a gyerekeire rá se néz, mert ha esetleg Ti nem jöttetek ki egymással... de a gyerekeit nem kellene így cserben hagynia! Próbáljátok ezt az idõszakot átvészelni, drukkolok nektek!
Lehet, hogy ennyire rossz a természete, lehet pillanatnyi elmebaj is, de lehet itt más is a háttérben. Nincs semmi ötleted, hogy miért tette? Nincs valami nagyon nagy problémátok, amit esetleg te már megszoktál, de õ nem? Nem lehet, hogy csak menekül, de elsõ lépésként kénytelen volt egyedül, mert a gyerekeket nem tudta sehova elvinni? Ezek csak ötletek, lehet, hogy tényleg egyszerüen csak megbolondult.
Azt a legjobban te tudhatod, hogy miert ilyen?! Betelt a hocipoje a csaladi eletbol, a felelosseg vallalasbol. A szabad elet kell neki, amikor azt csinal amit akar. De akkor minek szult ketto gyereket?! Imadja sajat magat, onzo. Csak sajat magat szereti, vagy szerinted valami miatt megorult? A szulei elnek meg, es ok hogyan reagalnak? Multkor is tettel fel kerdest, de aztan nem valaszoltal, irjal valamit legyszi. A szulei nem tudjak eszhez teriteni? Nem normalis komolyan mondom! Es mennyi eletet tonkre tett! Sajnallak teged is, es foleg a gyerekeket. Ki segit neked?
Ha ez így van, akkor a veszett fejsze nyelének gondolom az ügyet. Ez olyan szituáció, amibõl nem lehet jól kijönni: ha vissza is jön a hölgy, már nem lehet megbízni benne, sose lesz már olyan a családod, mint volt, ezt a csorbát nem lehet kiköszörülni. Ha békés, nyugodt családi életre vágysz, törõdj bele, hogy õ nem az az ember, akivel ez valaha is lehetséges lesz. Lépj tovább, szoktasd magad a gondolathoz, hogy mással (tele van a világ nõkkel!) fogod leélni az életed. Sõt! Ha vissza akar jönni hozzád, te legyél az, aki nemet mondasz! Érrezze csak magát biztonságban egy 21 éves hülyegyerek mellett :)
Annyira durva dolgot tett, hogy nem lehet mit irni, ezt te is tudod. Az egyaltalan nem morbid, hogy a csaladja melled all, az lenne a morbid, ha mellette allnanak. Ha a gyerekkora nem volt jo, akkor miert nem maradt egyedul, es el szabadon?! Miert teszi tonkre ket nyomorult kicsi gyereknek az eletet??!! Ez a felhaborito, es borzalmas. Es hogy egyszer mar lelepett, akkor a kicsitek 2 eves volt. A, semmit nem lehet irni. Probald a szuleid, az o szulei segitsegevel nevelni a gyerekeket, es elj normalis eletet, legyel nagyon eros, azt pedig ne gondoljad, hogy o egyetlen pillanatig is boldog!!! O keresi a boldogsagat, de nem talalja. Szerintem lelki serult, es menekul a felelosseg alol. Neveld a gyerekeket, anyagilag intezd a dolgokat, es hagyd had menjen, latod meg a kicsi gyerekek karacsonyi levele sem hatja meg, nem normalis komolyan mondom.
A "kapuzárás elõtti pánik" hozhat ilyen váratlan fordulatot egy nõ vagy férfi életében. Úgy érzi, ha egy nála fiatalabbal folytat viszonyt, õ is megfiatalodik. Életét megtoldja, visszatér az idõben arra a pontra, ahol úgy érzi, hogy elvesztegette az életét. A szekszuális ösztön erõsebb volt, mint az anyai.Ez alkati dolog.
A kérdező hozzászólása: Még mielõtt megismertem 10 évvel ezelõtt menekült a szüleitõl együtt volt egy sráccal 3 hónapig majd hazasírta magát az anyjáékhoz. Ez után jöttünk össze. Elvettem feleségül. Szépen éldegéltünk jött a két gyerek. Amikor a második gyerek megszületett ez volt hat éve, Jöttek a gondok. 4 évvel ezelõtt behapsizott és elment a hapsival 2 hónapig, nem láttuk. Majd visszajött, mert nem volt meg neki a biztonságérzet. Ez a srác 24 éves volt. A mostani csávó 21 éves. A feleségem 30 éves. Nekem is voltak családi gondjaim az évek alatt mégse tettem semmiféle örültséget. Miért? Azért mert a mai világban mikor ennyi gond van a család a legfontosabb. Na, most ha egy férfi tudja ezt, egy nõ mért nincs tisztában az ilyesmivel. Sajnos az a szomorú ugye hogy a gyerekeitõl is fontosabb a szerelem és a szabadság. Az egészben a morbid hogy anyósom apósom a feleségem húga (sógornõm) az Õ rokonsága mindenki mellettem ál. A sógornõm szerezte nekem az ügyvédet és Õ is, fizeti. Pedig az évek alatt nem sokat beszéltünk. Az anyósom is próbált vele beszélni. A gyerekeket mért nem vitte magával? Azért mert a csávójának nem kellenek. A feleségem már a tárgyalás elõtt szóban lemondott a gyerekekrõl (nem a felügyeleti jogról, hanem a gyerekekrõl). Ezt én nagyon csúnyának tartom. Anyósomékkal sem ált szóba 5 hete a sógornõmmel nem beszélnek több hónapja. Az apja nem engedi be hozzájuk. Sajnos az évek alatt eljátszotta mindenki bizalmát. Én nem iszok alkoholt, nem csajozok, nem járok kocsmába soha nem bántottam a gyerekeimet és a feleségemet sem. Nagyon sokszor mondtam neki, hogy ha van valami problémánk, üljünk le és beszéljük meg. Hát mintha a falnak beszéltem volna. Nekem azt mondta, hogy már nem szeret az egy dolog de, hát a gyerekei felé sem néz. Mindenkinek azt mondja, hogy én tiltom Õt a gyerekeitõl. Ez nem igaz, a gyerekekkel együtt irtunk neki levelet, hogy jöjjön el legalább karácsonyozni. Az a legrosszabb hogy még mindig szeretjük. És ezért is fáj annyira. Hát ennyit gyorsban.

Ha, az Állam a mi adónkból fizeti a romagyerekek iskoláztatását, akkor miért nem járatják a szülők a gyerekeiket a suliba? Miért kockáztatják meg, hogy elvegyék tőlük a gyerekek után járó szociális támogatásokat és még börtönbüntetés is kaphatnak?

Legjobb válasz: Az sem jobb ha bent vannak a suliban, mert nincsenek viselkedéshez szoktatva. Ha a tanár fegyelmezi õket, akkor máris bent van a fél rokonság, és hozzáfognak a lincseléshez. A börtön meg nem lehet annyira rossz hely, ha a legtöbb cigány kigyúrva jön ki onnan, és egyáltalán nem azt hangoztatja, hogy milyen rossz volt bent, és nem akar többet visszakerülni. Az a baj, hogy a börtön is már csak azért elrettentõ hely, mert tömve van cigányokkal.

Az sem jobb ha bent vannak a suliban, mert nincsenek viselkedéshez szoktatva. Ha a tanár fegyelmezi õket, akkor máris bent van a fél rokonság, és hozzáfognak a lincseléshez. A börtön meg nem lehet annyira rossz hely, ha a legtöbb cigány kigyúrva jön ki onnan, és egyáltalán nem azt hangoztatja, hogy milyen rossz volt bent, és nem akar többet visszakerülni. Az a baj, hogy a börtön is már csak azért elrettentõ hely, mert tömve van cigányokkal.
Mert rájuk nem vonatkoznak a törvények, mindent megtehetnek, mi vagyunk a rasszisták, meg úgysem veszik el a támogatást, de legalább baltával tennék! Bár belõlük nem lehet jó értelemben embert faragni! Rosszabbak mint az állatok!
börtönbüntetést csak elvileg kaphatnak, ezért nem szoktak senkit felelõsségre vonni. az iskolának nem érdeke, hogy a gyerek bejárjon, egyrészt mert nem is akar, ezért jobb, ha nincs ott, másrészt így kevesebb munkáért jobb pénzt kapnak. úgyhogy nem is biztos, hogy az iskola jelenti. de ha jelenti, akkor sem lesz belõle egybõl börtön, mert elöbb ejnyebejnye, pénzmegvonás stb. felfüggesztett, ez évekig eltart. de ha meg is vonják a pénzbeli támogatást, az sem a világ vége. ellentétben az itt-ott megjelenõ mindenféle számítgatásokkal, olyan nagyon sok pénz nem jár egy-egy gyerek után. ha elmegy idõnként feketén napszámbérbe dolgozni, az többet hoz a konyhára, mint az állami pénz (az egyébb "pénzkereseti" módszerektõl most eltekintve), hosszútávú értelme (amiért mi a gyerekeinket iskolába járatjuk) meg nincs, mert szakmát úgysem fog szerezni sosem, de ha szerez is, akkor úgysem fog tudni vele elhelyezkedni (mély tisztelet a kivételnek), mert úgysem veszik fel. pártunk és kormányunk pontosan azért tervezi a tankötelezettség leszállítását, mert nem akar egy olyan problémára pénz áldozni, amivel senki nem akar foglalkozni, legalábbis senki, aki nem gondolkozik 4 évnél hosszabb távlatokban.
Mert nem szocializálódtak megfelelõen, nincs beléjük nevelve a rend, a munka szeretete. A társadalom legkomplexebb problémája a cigányság helyzete, és a helyzetükbõl adódó erkölcstelen viselkedés.

Miért nem tanítják meg a gyerekeket meditálni?

Bizonyára egész életükben hasznát vennék.

Legjobb válasz: hm vicces..amióta öntudatom van azóta foglalkozom az ilyen témákkal.amelyik gyerek igényli az efféle plusz dolgokat/érdeklõdik az ilyen elvontabb témák iránt az ígyisúgyis jelezni tudja a szülõjének aki segíthet ebben.Én pl nem is tudom..már 7 évesen a lélek fogalmával ,túlvilággal foglalkoztam ,1 éve meditálok 13 vagyok.egy teljesen realista beállítottságú gyereket nem lehet meditációra tanítani ,ez egyénfüggõ dolog.Biztosan szükségük lenne rá ,csak bennük is kialakult egy kép arról h miben hisznek és miben nem.

hm vicces..amióta öntudatom van azóta foglalkozom az ilyen témákkal.amelyik gyerek igényli az efféle plusz dolgokat/érdeklõdik az ilyen elvontabb témák iránt az ígyisúgyis jelezni tudja a szülõjének aki segíthet ebben.Én pl nem is tudom..már 7 évesen a lélek fogalmával , túlvilággal foglalkoztam , 1 éve meditálok 13 vagyok.egy teljesen realista beállítottságú gyereket nem lehet meditációra tanítani , ez egyénfüggõ dolog.Biztosan szükségük lenne rá , csak bennük is kialakult egy kép arról h miben hisznek és miben nem.
Bizonyára.
Kedves Tercsi: azért nem tanítják a gyerekeket meditálni, mert nem tudnának nyugodtan ülni 20 percet. Meg egyáltalán minek?
A kérdező hozzászólása: Különféle véleményeket írtatok.Igen én medtálok régóta. Csupán kíváncsi voltam az ezzel kapcsolatos véleményekre. Üdv Nektek: Tercsi
Mert meg mindig nem elfogadott teny a meditacio, gondolj bele hàny szuklatokoru szulo kelne ki magabol ha mar az ovodaban bevezetnek a meditalast.Nem rossz otlet pedig, az ember gyermekkent a legfogekonyabb, a meditacio pedig pozitivan befolyasolna a gyermekek mentalis egeszseget es fejlodeset.Ha van gyermeked tanitsd meg rà Te! Udv:Timi
Nem todum, pedig vélszerû lene, hiszen én elvégeztem 13 évesen egy agykontroll tanfolyamot ahol nem igazán meditálni tanítanak meg hanem egy másik "szintre" mész le és nagyon nyugtató tud lenni!most 14 vagyok, és sokszor használom!
aki feltette a kérdést, meditálsz? ha igen tudnád a választ is...
Mivel a meditálás a keleti filozófiákhoz köthetõ, világnézetileg semleges iskolákban nem lehet tanítani. Én sem örülnék neki, ha gyerekemet kötelezõen meditáltatnák, pedig nem tartom magam szûklátókörûnek. Akinek erre van igénye, biztos talál rá alkalmat iskolán kívül, vagy meg tudja rá tanítani otthon.
A gyerekeknek életkori sajátosságuk, hogy nagyon sokat mozognak, képtelenek pár percnél többet csendben, a fenekükön ülve eltölteni. Éppen ezért nem hiszem, hogy képesek lennének megtanulni meditálni, számukra ennek nincs semmi értelme, nekik ez csak unalmas tevékenység lenne.
Másfél év kellett a reakcióra?

Miért nem tanítják meg a gyerekeket az iskolában arra, hogy hogyan keressenek pénzt és hogyan gazdálkodjanak vele felelősen?

Miért kussol err?l a témáról minden iskola, minden média és úgy általában mindenki? Ez úgy gondolom, hogy b?n.

Legjobb válasz: Mert egyszerûen nincs kapacitás arra, hogy ilyen dolgokat is bevigyenek a tantervbe, hisz ideális esetben ezt mindenki elsajátítja otthon, a szüleitõl.

Mert egyszerûen nincs kapacitás arra, hogy ilyen dolgokat is bevigyenek a tantervbe, hisz ideális esetben ezt mindenki elsajátítja otthon, a szüleitõl.
Itt most konkrétan mire gondolsz? Pénzügyi alapismeretekre?
Most látom csak, hogy fiat money kapcsán is arany certifikátot linkeltem be (1928-as dollár). Mindegy, fiat money alatt olyan pénzre gondolj amilyennel nap mint nap találkozol. Nulla kötelezettség, alacsony elõállítási költség (papír, tinta) – jó biznisz. Fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió = nulla társadalmi haszon A fránya bankok meg csak közvetítõk ebben a játékban, ez nem az õ termékük, a haszonélvezõk köre sokkal szélesebb a bankoknál. Sokan érdekeltek ebben a játékban. Ez mindössze vagyon és jövedelem-újraelosztás nyertesekkel ás vesztesekkel.
Az összes többi pénzügyi kérdés erre épül rá… A sztenderd pénzügyi tankönyvek általában rettenetesen bonyolultak és homályosak… Nem véletlenül…

Borzasztóan érzem magam, amiért nem szeretem a gyerekeket, az anyák meg megharagudtak rám, miért kell a gyerekekről mindig jót mondani?

Vigyáztam egy 6 hónapos kisbabára és borzasztóan hisztis volt, mindenen sírt, megkapott mindent, tejet, pelenkáztam, mosolyogtam, beszéltem hozzá, de igazából nagyon irritált az egész, nagyon kiábrándító amikor tele van a pelenkájuk, büdösek, folyik a nyáluk, hányás mindig, deformált a fejük, egyáltalán nem tartom szépnek ?ket, iszonyú hangosak, mindig pattogni kell körülöttük, a legtöbbször semmi nem tetszik nekik. Elgondolkodtam, hogy kell-e gyerek, gondolom ti azt mondjátok, hogy egy ilyennek ne is legyen, nem vagyok büszke erre, próbáltam megszeretni a kisbabákat,nem mertem mondani senkinek, de nem ment, nem tudok rájuk úgy tekinteni mint majdnem az összes n?. Van esély, hogy jó anya legyek, vagy az enyém más lenne? A másik, hogy vigyáztam két és fél éves ikrekre is, nem érdekes, hogy miért, nem akarok ezen vitatkozni. Na velük már jobban kijöttem, viszont nem szeretem, amikor mindent összekennek a kezükkel, letüsszögnek mindent, például engem többször is letüsszögtek, az anyja meg csak mosolygott, viszont én megjegyeztem, hogy ezt nem kellene és, hogy minden ragad utánuk, utána meg a kajás székekre ül mindenki. Erre megsért?dött, én meg mondtam, hogy sajnálom, de már pár napja torokgyulladásom van és lázam volt, mert állandóan rám tüsszögnek, nem számított neki, gyerekre jót vagy semmit. Ez máskor is érvényesült, amikor meg azt említettem meg egy elfogult anyukának, családtagnak, amikor szóba került miért nincs még gyerekem, hogy nem akarok gyereket talán, mert nem igazán kedvelem a hisztiket és a gyerekekért sem rajongok, utána pedig hozzátettem, hogy sokszor az anyák maguknak sem merik bevallani, hogy mennyire elegük van már a hisztib?l, a kialvatlanságból és a gyerekek nem mindig tündi-bündik, mint ahogy azt szociálisan táplálják belénk. Na ezután már nem beszélgettünk azon az estén. Szóval, ennyire lehetetlen vagyok?

Legjobb válasz: Sokáig éreztem én is így, de elmúlt amikor a bátyámnak született gyereke és a sógornõmnek. valahogy a családon belüli az más. Amúgy nevelés kérdése is, annyi idõs gyerekere már rá szólhatna az anyja, hogy nem illik másra tüsszenteni. Nekem két éves az unokaöcsém, de soha nem csinál ilyent. Szerintem ez miatt ne érezd magad [email protected], más is van így és volt már itt a GyK-n is, hogy az anyuka maga bevallotta, hogy nincs türelme a saját gyerekéhez. Ne agyalj rajta, vagy megjön magától a gyerek utáni vágy, vagy nem. Erõltetni nem lehet. Nem vagy ettõl rosszabb ember, azoktól akik bár szülnek gyereket, de megnevelni már nem képesek.

Sokáig éreztem én is így, de elmúlt amikor a bátyámnak született gyereke és a sógornõmnek. valahogy a családon belüli az más. Amúgy nevelés kérdése is, annyi idõs gyerekere már rá szólhatna az anyja, hogy nem illik másra tüsszenteni. Nekem két éves az unokaöcsém, de soha nem csinál ilyent. Szerintem ez miatt ne érezd magad [email protected], más is van így és volt már itt a GyK-n is, hogy az anyuka maga bevallotta, hogy nincs türelme a saját gyerekéhez. Ne agyalj rajta, vagy megjön magától a gyerek utáni vágy, vagy nem. Erõltetni nem lehet. Nem vagy ettõl rosszabb ember, azoktól akik bár szülnek gyereket, de megnevelni már nem képesek.
A gyereked CSAK akkor lesz elviselhetetlen, ha nem neveled meg. Sajnos, ma a legtöbb anyuka erre nem képes.
Én sem szeretem a gyerekeket, és szerintem ilyenkor a legjobb, amit tehetsz, hogy nem kerülsz velük kapcsolatba. Van egy gyerekem, de a mai napig nem érzem magam anyatípusnak. Szerencsére õ már nagyobb, de kisebb korában rajta is idegesített sok minden, már megint miért ordít, ha mindent megkapott, miért nem nézelõdik és játszik csendben, mint más gyerekek stb. A legjobb tanács, amit adhatok, hogy ne szüljél addig semmiképp, amíg nem érzed azt, hogy te mindennél jobban szeretnél gyereket, mert különben elõfordul, hogy nem leszel jó anya, hogy tényleg tehernek éled meg az egészet.
nyugi, a mások gyereke engem is rohadtul idegesít, meg szerintem az emberek 90%-át :) de a sajátja állítólag nem zavarja az embert annyira.
Annak ellenére hogy én máshogy gondolkodom, megértelek, és nem elõírás hogy mindenkinek legyen gyereke! Ameddig így érzed te se vállalj és kész, ez a te saját életed. Viszont szerintem ne vállalj gyerek felügyeletet. Valószínûleg az a kisbaba, azért sírt mert érezte a te távolságtartásodat.
Szio.Miért kellene egy gyerekrõl mindig jót mondani?Nem kell.Igen babának büdös a pelusa, nyáladzik, esetleg hány, ezek nem pozitiv dolgok és nem is kell róla ugy nyilatkozni mintha az lenne. Te mint külsõ szemlélõ csak ezt látod egy gyerekbõl hisz nem vagy még anya nem látod az érem másik oldalát, nem várhassa el senki tõled hogy más gyerekét szeresd. Emiatt kár lenne azt gondolnod hogy neked nem való gyerek mert egy fontos tényezõ hiányzik a történetbõl, az anyai szeretet amit csak akkor érezhetsz amikor megszületik a babád, hidd el nekem tapasztalatból mondom hogy ég és föld a kettõ, a saját gyerek iránt teljesen másként érez egy nõ.
Valaki írta, hogy 2, 5 éves gyerek még nem nevelhetõ, nem tudja, mit csinál. ÓÓÓÓ, dehogynem. Már egy 8-9 hónaposon észrevennia huncutság jeleit. A 10, 5 hónapos ikreim csinálnak olyat, amit nem szabad, rájuk szólok, mikor "rosszat" csinálnak, huncutul vigyorognak, és vissazülnek. Ha már közelítenek a tiltott tárgyakhoz, rám néznek és vigyorognak! Szóval nevelés kérdése. Kérdezõnek: A sajátodat szeretn fogod, hidd el! Engem kifejezetten iritál más gyereke, az enyémeknek kis túlzással természetesen, de saját nyelvemmel kitörölném a kakis popsiját, annyira imádom õket
A babák nem tudják kifejezni máshogy magukat, ha éhesek, ha fáznak, ha fáj a hasuk stb. Õk csak így tudnak kommunikálni még. És nem tudják, hogy mit szabad és mit nem, ezért kell tanítgatni õket, hogy majd megtanulják!!! Nem bántásból írom, de te is ilyen voltál baba korodban, hogy pelenkázni kellett, letüsszögtél mindenkit stb. Szerintem ha így próbálsz hozzáállni, lehet nem fog idegesíteni annyira!!!
megkérdezhetem mennyi idõs vagy?alakulhat még az álláspontod...
én (szintén a Te korodban) is hasonlóan vagyok. azt nem mondom, hogy nem szeretem a babákat, inkább nem tudok velük mit kezdeni. az egyik legjobb barátnõm, egyben a szomszédom is és így sokat vagyok a babája közelében, addig OK, szép, aranyos (...de otthonra nem kéne), amíg ott az anyja, de ha csak 5 percre rám bízza, belül elönt a pánik, hogy most én mi a fenét kezdjek vele, mi lesz, ha mindjárt elkezd sírni, vagy hány egyet, stb.?!... közben az anyuka részérõl (és szerintem a legtöbb anyuka ilyen), meg úgy érzem elvárja, hogy el legyek ájulva a gyerektõl. az egészben a legborzasztóbb, hogy a testvéremnek is most született a babája, komolyan, szívbõl szeretnék jóban lenni a kicsivel (látom rajta, hogy szép, meg édes), de továbbra sem tudom, hogyan csináljam, hogy viselkedjek a babával, leblokkolok.
Taps az elõzõnek szép írás volt!
jaj de fárasztóak az ilyen buta emberek mint te kérdezõ. Ha nem szereted õket akkor oké, de nem kéne hangoztatni. Remélem az isten kegyes lesz és soha nem adja meg azt az esélyt neked hogy gyereked szülessen. Megérdemelnéd hogy gyerekek és unokák nélkül öregedjél meg. Aki így vélekedik a gyerekekrõl az nem is érdemli meg a szeretetüket
"Remélem az isten kegyes lesz és soha nem adja meg azt az esélyt neked hogy gyereked szülessen. Megérdemelnéd hogy gyerekek és unokák nélkül öregedjél meg. Aki így vélekedik a gyerekekrõl az nem is érdemli meg a szeretetüket" Én meg remélem, NEKED nem lesz gyereked, mert akiben ennyi rosszindulat van és ítélkezik, az nem adhat tovább sok jót.
Egyébként érdekes, hogy egy gyerekrõl csak addig nem lehet rosszat mondani, amíg magatehetetlen. Amíg csak nyáladzik és függ a szülõjétõl, addig édes, tiszta, szent, ártatlan. Amikor meg elkezd kialakulni a személyisége, és rájön, hogy a szülõnek is vannak hibái, akkor már lehet szídni a gyereket.
Próbálj meg magatehetetlen öreget gondozni, fürdetni, ágytálazni.Szerintem rohanni fogsz vissza a csecsemõkhöz és egy szavad sem lesz többet ellenük.Nos, ezt nem szeretném, ha sértésnek vennék az öregek felé, mert egyáltalán nem annak szántam, az õ elesettségük is teljesen érthetõ, mint ahogy a kisgyerekek ügyetlensége is.Van, aki ezt nem tudja kezelni, de szerintem a legtöbb ember számára megtanulható.Majd ha lesz saját gyermeked, akkor remélhetõleg az egészséges anyai elfogultság segít változtatni ezen.Ha gyerekekkel kell foglalkoznod, akkor a legjobb amit tehetsz, hogy folyton tanítod õket, türelmesen.Az idegesítõ szokásaikat így hamarabb kinövik.
Mosolyogva olvastam, hogy jobban örülsz, ha meglátsz egy kutyát:) Én is ilyen vagyok, egy kutyakölyökkel elbohóckodok, de idegenek gyerekitõl nem olvadok el, nem olvadok, gügyögök stb. Viszont! nekem már 2 felnõtt gyerekem van.21 évesen olthatatlan vágyat éreztem egy saját gyerek után! Lett is! Hidd el, a saját gyereked más lesz! A mai napig nem tud meghatni egy csecsemõ, ha másé, de az enyémek, igen!
Nem kötelezõ mindenkinek szeretnie a gyerekeket. Sehol sincs elõírva. Én sem szeretem õket, egyszerûen nem nekem való ez a dolog. Egyelõre el se tudom képzelni, hogy egyszer nekem is legyen...
Nem értem, miért kell gyõzködni a kérdezõt, hogy szeresse meg õket, meg olvasson könyveket, meg ilyesmi! És ha nem is akarja megszeretni? Ha tényleg nem akar saját gyereket? Olyan nagy bûn ez? Szerintem mindenki eldöntheti maga, akar-e gyereket, vagy nem, szereti-e õket, vagy nem... Nem kell megpróbálni megváltoztatni!
En nem gyozkodtem, h szeresse meg oket, hanem ismerje meg oket mielott itel. Ha meg a hata kozepere sem kivanja oket, akkor minek foglalkozik veluk. Ha nem birom a vert, akkor nem megyek sebesznek, nem? Ha nem birom az eroszakot, akkor nem leszek bortonor. Ettol fuggelenul becsulom azok munkajat es elhivatottsagat, akik mindezt megteszik es nem kezdem el mondani, h marpedig milyen undorito, mert nelkuluk nem menne a vilag semmire.
10:31 "olyan nagy bûn ez" - szerintem a Kérdezõ SZERETNE gyereket a feszültség oka a két ellentétes erõ a lelkében ("borzasztóan érzem magam"): a munkából eredõ rossz tapasztalat és az ösztönös tudatalatti vágyból ered ezért írtam 09:47 -et: más munkát végezzen.
Tökéletesen megértelek, ugyanígy érzek. Két gyerek van, akiket bírtam, az egyik az unokaöcsém, a másik a keresztlányom.Unokaöcsémért a tûzbe mennék, keresztlányom mondjuk felkúrja néha az agyam a hisztikkel, de aztán mindig eszembe jut, hogy remek ember lesz belõle, mert okos kislány, akinek jó lelke van. De lényeg a lényeg, nekem sajátom soha nem lesz, nem bírnám az elsõ éveket. Múltkor azt álmodtam, hogy gyerekem van, nem szeretem, de görcsösen próbálok jót tenni, de soha annyira boldogtalan nem voltam. A valóságban ugyanez lenne, szóval jó vagyok én keresztanyának :)
Szerintem tegyél rá magasról. Én is utálom a gyerekeket, idegesítenek és undorodom a terhességtõl is. Na és? A természet alkotott meg így, nem én kértem, ettõl rossz ember nem leszek. Ha megváltozol, megváltozol, ha nem hát nem.
Kihagytam... amúgy hihetetlen milyen anyák vannak abszolut nincs érzékük a gyerekekhez. Mindent megengednek neki, mert az egyszerûbb és nem sír. Én úgy nevelem mások gyerekeit mintha a sajátom lenne, azt engedem meg nekik amit a sajátomnak is megengednék. De egyet tudok. Ha lesz gyerekem veszek füldugót és felõlem olyan zenebonát csaphat amilyet akar :) Én majd csak mosolygok rá. :) :) :)
Azt nem értem miért baj, ha nem kezd el mindenki ömlengeni ha meglát egy kisbabát? Szeresse mindenki a sajátját az a lényeg szerintem. Én az idegenekét egyszerûen nem bírom és kész. Akik a saját vérem, a családom tagjai, õket szeretem. Lehet mikor kisbaba voltam rám is mondták, hogy idegesítõ vagyok, hát istenem. Ettõl még nem fogom jobban szeretni más gyerekét és továbbra is idegesíteni fognak. Sok embert ismerek aki a sajátját imádja, meg a közelebbi rokonaiét, de az idegeneket meg nem szereti. Van ilyen. Nem vagyunk egyformák.
Nekem elöször is az az érzésem, hogy még igen fiatal (és kicsit éretlen) vagy - ez nem kritika, csak ténymegállapitás. Másodszor egy pici babát nem lehet még "megnevelni", és mivel csak sirással tud kommunikálni, ezért néha tényeg fárasztóak tudnak lenni. Az, hogy két és fél éves gyerekek még mindent összekennek, meg nem zsebkendöbe tüsszentenek, még a korukból adódoan természetes (ellentétben az egyik válaszoló véleményével, aki szerint meg kellett volna öket nevelni - ez igaz lesz 3-4 éves korban, de elötte még erre nem képesek) Ha ennyire zavar a kisgyerekek viselkedése, akkor szerintem próbáld öket kicsit kerülni, idövel, ha érettebb leszel, akkor rájössz, hogy az életben a legtöbb dolog nem csak szép, mindennek van hátoldala is.
számomra az a legmegdöbbentõbb az egész storyban, hogy milyen anya bíz egy"idegenre" egy 6 hós babát?fõleg a te hozzáállásod mellett....az én fiam is ennyi idõs de az anyukámon kívül más még nem vigyázott rá/nem is fog egy darabig pici még....nekem is sok barátnõm felajánlotta már h legyünk kettesben kicsit a férjemmel igénybe is fogom venni de majd késõbb....
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat.29 leszek. Megnyugodtam valamennyire, abban az egyben bízom, hogy az anyai érzés minden negatív gondolatot a gyerekhisztivel kapcsolatban felülír. Szeretem a páromat és remek apa lenne, csak én vagyok ilyen lehetetlen úgy érzem. Akarok is anya lenni, meg nem is. Talán azért viszolygok ennyire a babáktól, mert én is hisztis gyerek voltam. Úgy irigylem azokat a nõket, akik imádják a gyerekeket, az összes barátnõm, összes nõi családtagom ilyen, én meg jobban örülök, ha meglátok egy kutyát, mintha egy babát, sõt nekik nem örülök, pláne idegesít az állandó grimaszolásuk. Érdekelne, hogy miért alakul egyes nõkben ki az afféle érzés, szerintem meg lehetne magyarázni biológiailag, szociológiailag.
Én teljesen megértelek. Mostanában vigyáztam egy 1 éves kisfiúra, kb. másfél óra hosszát, ez alatt könyvet lapoztunk, báboztam neki, énekeltem. Életem leghosszabb másfél órája volt. És el nem tudom képzelni, hogy egy otthon ülõ anyuka hogy bírja ezt ki, a nap 24 órájában ezt a gügyörészést, tenni a szépet a gyereknek hogy lekösse a figyelmét és ne unatkozzon, ráadásul úgy, hogy minden nap egyforma, míg ovis nem lesz. A férjem sem, és én sem szeretnénk gyereket. Ezt mi megbeszéltük, eldöntöttük. Nekünk nem hiányzik a stressz, agyalni a bölcsin, ovin, iskolán, a költségek, az, hogy nem lehet mellette elmenni sehova sem, ha mégis, akkor rohanni kell haza...Ráadásul ha felnõ vagy egy kis tiniribanc lesz, vagy egy cigizõ fültágítós barom, szóval inkább nem... Jó, úgy kéne kiindulni, hogy orvost fogok nevelni, de sajnos minden eshetõséget figyelembe kell venni. Tõlünk non-stop kérdezik, hogy mikor lesz baba, 2-3 esetben kifejtettem, hogy miért nem lesz, persze megkaptam a sablondumát, amit mindenki olyan bölcsen mond, mintha 120 éves lenne és 3 világháborút átélt volna, hogy majd "odaérek"... A férjem tanácsolta, hogy mindenkinek csak annyit mondjak, hogy "majd" és akkor ez a válasz kielégítõ lesz számukra.. Szerintem gyereket az vállaljon, aki minden porcikájával vágyik rá, anyagi körülmények rendezettek, házastársak támaszkodhatnak egymásra, de én nem óhajtom az életembe a gyerekkel járó "élményeket", nem érzem úgy, hogy a gyerek boldogságot adna, inkább bánatot (elhízás, szülés, pénzhiány, idegesség, depresszió, újabb viták h ki vigye a gyereket ide/oda, hova tegyük szilveszterkor a gyereket, hogy álljak visza munkába stb.) szerintem nagylány vagyok már és el tudom dönteni, ha tetszik a közvéleménynek, ha nem.
Nem tudom írták-e már, ha igen akkor bocsi. Szóval más gyereke engem is zavar, idegesít. És ne hidd, hogy az anyukák nem vallják be maguknak hogy néha a sajátot is agyon tudnák csapni. Csak az szeretet erõsebb a mérgelõdésnél ha a sajátodról van szó. A tiedet abszolút nem látod objektíven, az a legszebb stb. Viszont azt igenis észre lehet venni ha a gyerek hisztizik, az enyém is ebben a korszakban van, 2 éves és néha (oké gyakran) kiborít de imádom mert csodaszép, okos, akkor is ha idõnként idegesítõ. :)
Igen , a gyerekek idönként borzalmasak tudnak lenni, megértelek. Ha így érzel, semmi képp ne vállalj be gyereket, mert nem lesz örömed benne. Én nekem is sok idö kellett, a keresztlányommal például nem tudtam komunikálni, borzasztóan untatott, én csak a kötelességeimet végeztem, de szívböl jövö szeretetet nem tudtam adni neki. Olyan is a kapcsolatunk...csak tudjuk hogy létezünk egymásnak, de ennyi. Az én esetemben viszont ez a hozzáállás 33 fölött megváltozott, gyereket akartam, és lettek is. Elsöre ikreim lettek, és most nemrég megszületett a 3. gyermekem( soha életembe nem hittem volna el magamról, hogy ez megtörténik velem!), és láss csodát 180°-ot fordultam. Imádom öket, ÖK az életem értelme, nem bírok betellni velük!
Még túl fiatal vagy. 10 év múlva térj vissza a kérdésre. Még neked is játszanod kellene, bár megtanultál zsepibe tüsszögni. Majd jót mosolyogsz magadon késõbb.
Szia! Én 23 éves vagyok, mindig is szerettem volna gyereket, merthogy "milyen tündibündik", de aztán négy éve megszületett a kisöcsém. Sokat vigyázok rá, és imádom is nagyon, meg õ is engem, nagyon jól kijövünk, szeretek vele foglalkozni, meg játszani. DE. Olyan baromi jó, amikor este jön anya, és hazaviszi, és nálam újra csend van és nyugalom! Én sem bírom, hogy mindent összekennek-nyálaznak, hogy hiába beszélek, mert csakazértis csinálja, és a többi. Mondjuk kisöcsém állítólag enyhén hiperaktív, szóval vele duplán nehéz, de akármennyire is imádom, amióta megszületett, rájöttem, hogy nekem nem kell gyerek. Önzõ vagyok, igen. De ez van.
10 év múlva ???, 39 évesen picit késõnek tartom már......az én szüleim 44 évesek és van egy unokájuk.....
29 vagy? 19-nek gondoltalak a leírásod alapján. Nem úgy vettem észre, h az anyák csak jót mondanának a gyerekekrõl, csak õk szeretik õket annyira, h bizonyos neházságektõl eltekintenek és csak a jót látják meg. Ez nem azt jelenti, h nem nevelik meg õket. 27 vagyok, de alig várom, h sajátom legyen. Persze 19 évesen én is úgy gondolkodtam, ahogy te. Sztem fel kéne hagynod a bébiszitteléssel a te és a gyerekek érdekében. Úgy látszik, h ez neked nem a legjobb hivatás. Ja, egy 6 hónapos még nem hisztizik, neki jelzõsírása van.
én se szeretem a babákat, kb 14-15 koromba tûnt fel, hogy amikor mások azt mondták h ' jajj de édi baba' akkor én csak annyit, hogy ' jajj neee, baba'....ez azóta sem túl sokat változott, pedig már 19 vagyok, és egyszerûen falra megyek a gyerekektõl. néhány aranyos, de a legtöbb nem. nem az a baj, hogy pelenkázni kell meg tüsszög, mert az természetes számomra, de az amikor már mondjuk ilyen 3 éves és az anyja nem neveli meg, és azt hiszi, mindent szabad neki, az idegesítõ, nem is kicsit. én se szerettem soha senki gyerekére vigyázni, egyszerûen alkalmatlan vagyok hozzá. a többiek gyerekeit bátran utálhatom, meg tarthatom hisztis kis kocsögnek, a sajátomat tuti imádni fogom, mert õ más lesz. lehet, hogy ugyanoylan idegtépõ, mint a többi, de a sajátom. õt meg szeretem, már csak azért is mert a vérem. :D szerinted veled is így lesz. 19L
hát remélem hogy te is irritáltál valakit kiskorodban és undorodtak a teli pelenkádtól
2-3 évesen dackorszakban van a gyerek. Ilyenkor még a legjobban nevelt gyerek is a legváratlanabb helyen a legnagyobb patáliát tudja csapni. Hallottatok már arról, h ismerd meg az ellenséged? Vegyél egy gyereknevelési könyvet, olvasd el és utána utálkozz.
"Köszönöm a válaszokat és tudjátok, szerintem én lehet jó anya lennék" - látod , igaz, amit 10:59 -ben írtam, és amit a sok baromállat pontozógép lehúzott! :) ))

Miért vagyok ÉN érzéketlen . Akkor, ha este nejemre ráindulva nem hallgatom meg, hogy aznap a gyerekek mit gügyögtek, mit rosszalkodtak, mit csináltak a nadrágjukba, és hányszor?

Ezt leszámítva egész nap a gyerekek körül forog a világ itthon. Jó apa vagyok, jó férj. Miért kell a nőknek a hálószobában is a családi dolgokról csevegni, akár még akkor is, ha férjük próbálja őket a szex irányába terelgetni? Ha a gyerekek előtti időkben sokszor volt téma az erotika, a szexualitás, akkor miért szoknak le a nők róla?

Legjobb válasz: Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél :( A leírtak alapján Te tényleg beleadsz apait- anyait. Nem nagyon tudok ezek után mást javasolni, minthogy ülj le vele és alaposan beszéld át ezt a dolgot. Mondd el neki higgadtan, amiket ide is leírtál. Hogy szereted, vele akarsz lenni, mindenben mellette állsz, és megpróbálsz az maradni, aki mindig is voltál, de cserébe Te is szeretnéd õt visszakapni. Nem tudom, jól vettem-e ki a szavaidból, de a "betegek bejelentkeznek" alapján arra tippelnék, hogy a feleséged orvos. Én is orvosnak készülök. El kell, hogy szomorítsalak, de már elsõ évben elkezdték belénk súlykolni, hogy az orvosok 40-50 éves korukra kiégnek, teljesen összeomlanak. Az orvosok átlagosan 10 évvel élnek rövidebb ideig, mint az átlag ember. Azért, mert a munkájuk olyan mértékû stresszel jár. Külön kiemelték, hogy a nõknél még rosszabb a helyzet, mert ott iszonyatosan nehéz összeegyeztetni a hivatást a magánélettel- és sok esetben rengeteg lemondással jár... Persze ez nem mentség semmire, csak azért írtam le, hogy tudd, hogy aki orvosira megy, vagy orvost vesz el, az vállalja, hogy nem könnyû az élete, hiszen a legelejétõl folyton elmondják, hogy mennyire nehéz. Én harmadéves vagyok, de már rengetegen megpróbáltak lebeszélni róla, orvosok, nõvérek... Volt, aki kifejezetten azt mondta, hogy ha családot szeretnék, akkor még most hagyjam abba... :( Ha félreértettelek/ rosszul gondoltam, akkor ne haragudj a kis monológért. Egyébként azt hiszem, azért gondoltuk, hogy a feleséged marad otthon a gyerekekkel, mert azt írtad, hogy róluk akar beszélni, hogy melyik mit csinált egész nap... Talán szükségetek lenne a feleségeddel egy kis idõre kettesben. Ha tehetitek, utazzatok el 1 hétvégére valahová, beszélgessetek sokat és romantikázzatok. Nagyon drukkolok nektek, mert tiszteletre méltó, amit Te kibírsz, nem sok férfi van manapság, aki ezt így végigcsinálná! Szívbõl kívánom, hogy sikerüljön megbeszélni és minden a régi legyen! :) 21L

Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél :( A leírtak alapján Te tényleg beleadsz apait- anyait. Nem nagyon tudok ezek után mást javasolni, minthogy ülj le vele és alaposan beszéld át ezt a dolgot. Mondd el neki higgadtan, amiket ide is leírtál. Hogy szereted, vele akarsz lenni, mindenben mellette állsz, és megpróbálsz az maradni, aki mindig is voltál, de cserébe Te is szeretnéd õt visszakapni. Nem tudom, jól vettem-e ki a szavaidból, de a "betegek bejelentkeznek" alapján arra tippelnék, hogy a feleséged orvos. Én is orvosnak készülök. El kell, hogy szomorítsalak, de már elsõ évben elkezdték belénk súlykolni, hogy az orvosok 40-50 éves korukra kiégnek, teljesen összeomlanak. Az orvosok átlagosan 10 évvel élnek rövidebb ideig, mint az átlag ember. Azért, mert a munkájuk olyan mértékû stresszel jár. Külön kiemelték, hogy a nõknél még rosszabb a helyzet, mert ott iszonyatosan nehéz összeegyeztetni a hivatást a magánélettel- és sok esetben rengeteg lemondással jár... Persze ez nem mentség semmire, csak azért írtam le, hogy tudd, hogy aki orvosira megy, vagy orvost vesz el, az vállalja, hogy nem könnyû az élete, hiszen a legelejétõl folyton elmondják, hogy mennyire nehéz. Én harmadéves vagyok, de már rengetegen megpróbáltak lebeszélni róla, orvosok, nõvérek... Volt, aki kifejezetten azt mondta, hogy ha családot szeretnék, akkor még most hagyjam abba... :( Ha félreértettelek/ rosszul gondoltam, akkor ne haragudj a kis monológért. Egyébként azt hiszem, azért gondoltuk, hogy a feleséged marad otthon a gyerekekkel, mert azt írtad, hogy róluk akar beszélni, hogy melyik mit csinált egész nap... Talán szükségetek lenne a feleségeddel egy kis idõre kettesben. Ha tehetitek, utazzatok el 1 hétvégére valahová, beszélgessetek sokat és romantikázzatok. Nagyon drukkolok nektek, mert tiszteletre méltó, amit Te kibírsz, nem sok férfi van manapság, aki ezt így végigcsinálná! Szívbõl kívánom, hogy sikerüljön megbeszélni és minden a régi legyen! :) 21L
Lehet, hogy nem sokat fog érni a hozzászólásom, mivel nincs gyerekem és nem vagyok férjnél. Viszont párkapcsolatban élek 4 éve. A szerelmem a lelki társam, a legjobb barátom is egyben, akinek mindent elmondhatok. Én olyan fajta vagyok, akinek szüksége is van rá, hogy elmesélje, milyen napja volt, mert kiskoromtól fogva azt szoktam meg itthon, hogy a szüleimmel leültünk együtt vacsorázni, és mindenki elmesélte a napját. Így a barátomnak is szeretem elmesélni a napomat, meghallgatni a véleményét, és ugyanúgy hallani, neki hogy telt a napja. A lelkemnek van szüksége erre a kis törõdésre... Tudni, hogy valaki meghallgat. Valószínûleg a feleséged is így van vele- egész nap a gyerekekkel foglalkozik, amíg Te dolgozol, õ pedig szeretné veled megosztani, milyen napja volt. Így egyrészt kibeszélni magából a jót-rosszat, másrészt érezheti, hogy fontos vagy neki, hogy érdekel, mi történik a családoddal. Ez csak a lelki ráhangolódás. Persze, hogy érzéketlennek érzi, ha meg se hallgatod, mikor nem te élted át, hanem õ, neki kellett egész nap a gyerekek mellett lenni, elviselni, hogy bepisilnek stb... Egy nõnek szüksége van arra, hogy kibeszélje magából a gondjait. Nálunk általában vacsora közben megy a "mesélés", de ha nem jut rá idõ, és valami nyomja a lelkem, úgy nekem se jön meg a kedvem a szeretkezéshez. Viszont ha rá szán 10 percet a párom és meghallgat, utána garantáltan rávetem magam... Szóval ha nem akarod, hogy a hálószobában kezdje el ezt mondani, akkor ágyba bújás elõtt ülj le vele kicsit beszélgetni, sétáljatok vagy valami. Aztán ha meghallgattad, akkor mehet az akció :) Sajnos azt nem tudom mondani, hogy õ a hibás, mert szeretne veled beszélgetni is kicsit. Ha szeretnéd, hogy együtt élvezzétek a szeretkezést, akkor elõbb hozd õt is megfelelõ hangulatba hozzá. Vagy beszéld meg vele, hogy szívesen meghallgatod, de néha hagyja elcsábítani magát, hagyja hogy rávesd magad és csak utána hallgatod meg- de akkor tényleg hallgasd is meg. 21/L
Csak tippelni tudok, mert kevés az infó.Emiatt nem fog minden betalálni, de jó esetben legalább a fele- szûrd ki ami rád vonatkozik! Talán azért lehet, hogy például gyerek elõtti idõkben ismerkedtetek meg, friss volt a kapcsolatés ismétlem: gyerek sem volt, akit ki lehet esténként beszélni :D Ez lehet az egyik ok. Másik, hogy elõtte feltehetõleg dolgoztatok mindketten, így kibeszélte magát an ejed is a munkahelyen, neked csak a java jutott úgymond :D Harmadszor pedig, ami már sorok között olvasható volt, hogy mivel te dolgozol, nejed otthon van és túl kevés más inger éri, emiatt igazából mindenki arról tud beszélni, amivel foglalkozik, ami vele történik. Sajnos vele nagyon más nem. Negyedszer: ha nem tudta kibeszélni magát egy nõ egész nap, mert tegyük fel te tévézel, vagy nem vagy otthon, vagy a gépen játszol--tehát nem tudta veled kibeszélni magát, az nem úgy fog estére kikerekedni, hogy te bedobsz egy százast és várod a kólát. :D Egy nõ ilyenkor rá akar hangolódni, mert nem feltétlen a sex körül járt az agya aznap, hanem pelenkát cserélni, ételt készíteni, gyerek felmászott a függönyre...stb. Ezek járnak a fejében és pont azzal, hogy ezekrõl beszél veled, ezzel akar rádhangolódni, csak kellene neki pár perc, hogy lemenjen róla az egész napi teher -ami viszont részedrõl lenne türelem-és nem csak "odavakkantani" néha, hanem valamennyire ráfigyelni. Gondold azt, pár perc az egész és hidd el megéri. Nõk így mûködnek. :)
A kérdező hozzászólása: Hát valóban nem írtam részleteket, mindent úgy sem lehet itt megosztani néhány mondatban. Mókás a helyzet, mert mindketten azt gondoltátok nejem itthon van a csemetékkel. Évekig így is volt, de néhány hónapja a kisebb gyerek bölcsödébe jár, a nagyobbik óvodás két éve. Sajnos én 1, 5 hónapja munkanélküli vagyok. Tehát pont fordított a helyzet. :-) Feleségem általában délelõtt dolgozik, olykor viszont délutánra is bejelentkezik hozzá néhány beteg. Mióta itthon vagyok szinte állandóan betegek a gyerekek. Ebbõl adódóan én vagyok velük egész nap. Ettõl függetlenül, mikor úgymond normál helyzetben vagyunk, mikor mindketten dogozunk, felváltva, megosztva hozzuk-visszük a csemetéket. Kisfiamat óvoda után heti kétszer még edzésre is. Oda többnyire én hordom. A fent említett dolgokkal tisztában vagyok. Tudom a nõ másképp van bekötve. :-) Beszélgetéssel nincs probléma, mindketten így nõttünk fel, olyan családban, ahol átdiskuráljuk kinek milyen napja volt. Mindent tudunk a másik hétköznapjairól. Az én problémám sem ritkaság, sõt, átlagos. Második házasságomat taposom, több rokonomat, barátomat látom hasonló cipõben járni, de mai napig nem értem, a nõk miért "égnek ki" a házasság, ill. a gyerekek jövetele után.(?) Elmondhatom, férfi vagyok a javából. Mindig törekedtem arra, hogy nagybetûs férfi legyek, és megadjak mindent páromnak az összes területen. / virág-gyertyafény-beszélgetés-meghittség, mellette megélhetés, kultúra, értelem, stb. / Akkor miért nem tartják a nõk is magukat azon a szinten, amibe a férfi beleszeretett? Nekem négy gyerekem van két házasságból (két kicsi él velem, de tartom a kapcsolatot a nagyokkal is). És besegítek munka mellett az itthoni teendõkbe is. Nem iszom, nem dohányzom, nem lumpolok. Mégsem égtem ki. Adok magamra, érdekelnek a világ történései, haladok a korral, fejlesztem magam, amennyire kell, és továbbra is izgatnak a nõk, az erotika, a szexualitás. Szeretem feleségemet, nélküle nem is tudnám elképzelni életemet. De nem értem, akkor, miért nem az a nõ van mellettem, akit feleségül vettem? Mert õ már rég nem az. A feltett kérdésemre visszatérve. Ha végre odajutunk, hogy kettesben legyünk, gyerekek nélkül, akkor miért nem ránk (rám) figyel? Jó szöveg, hogy a nõnek ráhangolódási idõ kell a szexhez. Ismerkedés elején, sõt, az elsõ években nem kell külön ok a nõnek sem a szexhez! Kezdeményezõk, szexik, vonzók, csábítóak tudnak lenni. Kialakulnak szokások, közös kedvencek ágynál asztalnál egyaránt. Majd telik az idõ, a nõ megkapja amit szeretne a férfitól, házasság, gyerekek és.... Vége az idilli világnak. A pasi onnantól csináljon az intim szokásokkal, kedvencekkel, amit akar. Mert a nejével nem élheti át továbbra. Ez szerintem a nõk legnagyobb szemfényvesztése a világon. Amíg facérok, amíg nem kapják meg amit akarnak, addig beleadnak mindent. A mór megtette dolgát, a mór távozhat. Szokták mondani. A férfi nõ kapcsolatban egy dolgot nem néznek a nõk jó szemmel, ha a végén távozik a férj. Miért csodálkoznak a nõk, ha máshol keres a pasi vágyainak megfelelõ párt? Ha újra és újra másnál keresi? Vannak a marhák, mint én, aki reménykedik, aki nem lép félre, aki nem költözik el, aki szeretné megérteni, mit kell tenni azért, hogy végre visszakaphassa a nõk, akit szeret, akinek annakidején megkérte a kezét?

A gyerekeknek a szüleik miért nem engedik meg, hogy kávét igyanak? Mi bajuk lenne a gyerekeknek a kávétól, ha innának?

13 éves vagyok, és szeretnék néha kávét inni, amikor reggel nehezen tudok felébredni, de a szüleim nem engedik, ezért érdekel, hogy miért nem.

Legjobb válasz: én suliidõben ha nehezen ébredek akkor iszok egy capuucinót.Ha muszáj akkor muszáj... Egyébként a kávé a felnõtteknek is egészségtelen,egy fejlõdõ szervezet számára pedig még inkább szükségtelen. Esetleg beszélj a szüleiddel hátha megengedik a capuccinót. 14/L

Szerintem igen. Végülis tejes.
A kérdező hozzászólása: És jegeskávét szabad inni 13 évesen?
én suliidõben ha nehezen ébredek akkor iszok egy capuucinót.Ha muszáj akkor muszáj... Egyébként a kávé a felnõtteknek is egészségtelen, egy fejlõdõ szervezet számára pedig még inkább szükségtelen. Esetleg beszélj a szüleiddel hátha megengedik a capuccinót. 14/L
A Cappucino egyáltalán nem kakaó! Kicsi kávé tejszínnel dúsítva.
elõzõ vok capuchino=kakaó szóval nem érsz el azzal semmit fõleg ha tejjel higitod akk semmit nem ér ha pörögni akarsz nyomj be egy kis kávét vagy eneriaitalt
engem nem érdekelnek a ahatások suli közbe reggel 1 energiaital suliból haza jövet a másik napi 2 enegriaitalt megiszok(állitólag károsab mint a kávé) én nem érzek semmi bajt már 4 éve iszom rendszeresen de semmi bajom 14/L
fiatal gyerekeknél még nemegészséges így manipulálni a szervezetet, ennyire felpörgetni a szíved, stb. igyál energiaitalt, azzal hátha nemlesz bajuk a szüleidnek.
szerintem egy gyenge capuccinot, vagy kávéstejet (nem tejeskávét) nyugodtan ihatsz. Ha szüleid fõznek kávét egy kortyot önts a poharadba és önts hozzá tejet, ennyitõl semmi bajod nem lesz. Egyébként magas vérnyomást okoz ha túl sokat, túl erõset iszol. Felnõttnek sem egészséges, gyereknek fõleg nem hisz fejlõdõ szervezet.
Azt hiszem a fiatal tinédzserek szervezete amúgy is jobban "pörög" mint egy 20 évesé, és az õ szervezetükre mindennek nagyobb hatása van, mint az idõsebbekére. De bevallom, én is 17, 18 évesen szoktam rá, nekem az érettségi, meg a fõsuli segített a rászokásban. Mellesleg, a felnõtteknek is annyit árt mint a gyereknek, ha SOKAT iszik belõle, itt is fontos a mennyiség, tinédzsereknél is napi egy adag sztem nem fogja tönkre tenni.
A kérdező hozzászólása: De ha a gyerekek nem ihatnak kávét, akkor a felnõttek miért ihatnak? Nekik ugyanúgy egészségtelen, mint a gyerekeknek, nem?
Nagyon megdobja a vérnyomást, ami rátok nézve káros lehet még és a szív is jobban pörög, bár az én 14éves hugom iszik néha cappucinot de az mégse olyan:) mégis anyu azt mondja neki h iet iszik õ is :D

Gyerekek nem unalmas már az a kérdés, hogy miért utálják annyian a yorkit? Meg hogy miért utálják annyira a beaglet? És stb.

Én nem értem miért nem fogják fel az emberek,hogy egy kutyát kutyaként kell kezelni.

Legjobb válasz: Én nem utálom egyiket sem!Beagle-m van és imádom!De úgy foglalkozok vele mint egy kutyával.

Én nem utálom egyiket sem!Beagle-m van és imádom!De úgy foglalkozok vele mint egy kutyával.
A kérdező hozzászólása: Az ideggyenge kutya beteg. Sose lesz egészséges. Sok munkával lehet rajta javítani nagyon sokat, de hidd el ha egy új dolgot látna, tuti össze meg vissza fosná magát. Illetve nem tudom náluk hogy mutatkozott az ideggyengeség, de lefgadom van még jele. Egyébként meg le a kalappal elõtted, hogy menhelyrõl hoztál ki ilyen kutyákat. Ha meg ritka szõrü, télre mindek levágatni? És nem azért gyerekek, de a dobermannak, meg az amstaffnak fogadjunk nem vastagabb a bundája mint a yorkinak, bolognesenek, havanesenek levágva. Mutass nekem egy staffit vag hasonló rövidszõrût öltöztetve....
na látod 08:46-os (08:35-ös vok) ebbõl látszik h semmit sem tudsz a fajtáról, és nem tudod értelmezni amit írtam! NEM növesztenek maguknak bundát télen nem érted? ritka bundájú kutyák!! eljutott a csöpp agyadig? muszály egy pulcsi fogd már fel!! és én szerinted DIVATBÓL HOZTAM ÕKET EL A MENHELYRÕL? GYÖKÉR! elaltatták volna õket következõ nap! mert teljesen ideggyengék voltak! nem ajánlották õket, de én megneveltem õket, és itt az eredmény: egészséges kutyusok, jólneveltek, és BOLDOGOK! biztos jobban mint a tied!
Úúúúristen utolsó, ez nemsemmi volt :D Én tartozok abba csoportba aki nem bírja a gazdikat, tehát nem alapból a fajtát, hanem azokat akik csak divatból tartanak kutyát, és megvetnek másokat, mert csak normálisnak képzelik magukat. Ha valóban kutyaként kezelné a kutyát akkor pl. nem öltöztetné, mert növeszt magának bundát õsszel, és ezzel bevallja hogy egy agyontenyésztett állat tulajdonosa. Gratulálok nekik!
Idemásolom, amit egy elõzõ kérdéshez írtam, aztán részemrõl lezárva: "Sokan azt hiszik, hogyha a kutya otthon a szobába ül, fekszik, akkor az meg van nevelve. Ez semmi, 5 perc alatt megtanítom bármely kutyának. A jólnevelt kutya ingerek között (kutyák mellett, idegenek mellett) is engedelmes, behívható, nyugodtan viselkedik. Tehát nem ugat a póráz végén, nála nagyobb kutyákkal is eljátszik, póráz nélkül láb mellett közlekedik, játékból behívható, ha leültetem valahová és azt mondom marad, akkor ott ül akkor is, ha húsz kutya rohangál körülötte. Ezt nem ismeri fel sok yorkie-s, hogy közösségben kezelhetetlen a kutyája. "
ENYÉM IS MÁSOLT, ÉS UTÁLOM AZ OLYANOKAT, MINT A KÉRDEZÕ, CSAK JELZEM!!van egy háromlábú, mg egy rendes yorkim, és könyörgöm! nem szoknyát adok rá meg nem feltûnõ rokkerkabátot, hanem egy rendes pulcsit, ami nem feltûnõ!!! a rendesen ismernétek a fajtát, tudnátok, hogy a szõre bármilyen hosszú is legyen, elég ritka! nyáron nem, de télen, õsszel tevasszal néhányszor öltöztetem õket!!! és ennyi! +én magam csináltam a ruhácskáikat, saját kézzel méretre horgoltam! meg nekem is elegem van azokból, akik istennek hiszi magukat, csak a nagy menõ kutyák jók, aztán sétáltatás után bevágják õket a kennelbe.!! utálom ha a yorkikat fikázzák!! engem nem lehet könnyen felhúzni, de ezzel mindig sikerül! ÉS TUDOD H MIT, MODOK NEKED VMIT, NEM CSAK TE TUDSZ KUTYÁT NEVELNI, ÉS NEM NEM TE VAGY AZ ISTEN !!!NEM!!! I LOVE YORKSHIRE TERRIER!!!!!!
Teljesen igaza van a kérdezõknek meg a hozzá hasonlóan gondolkodóknak! Viszont az öltöztetés témáról annyit, hogy a kisebb termetû állatok rosszabbul bírják a hideget, mint a nagyok, biológiából tanultuk. Ezért van az, hogy az ugyanahhoz a fajhoz tartozó állatok a hideg területek felé nagyobbak. Pl. a farkasok különbözõ alfajait nézzétek meg. Ezért (is) öltöztetik sokan a kis termetû kutyáikat. Én is ismerek olyan gazdit, aki amúgy kutyakiképzõ, agilityzik a bichonjával, télen mégis ad rá ruhát, persze csak egy mellényszerûséget, szóval ne pulcsiban meg szoknyában képzeljétek el, ez csak a hidegtõl védi.
09:49-es vok! én is a hidegtõl védem, nem divatozok! a pulcsijuk teljesen fekete, de én is inkább mellénynek mondom!
Azt elfelejtitek, hogy én nem tenyésztõtõl vettem egy jónevû kennelbõl õket, hnem egy dinka szaporítótól? nem olyan gyönyörû, sûrû szõrû kutyák! nem tom ide hogy jün az, hogy oktató voltál már neharagudj!
Könyörgöm emberek! A Yorkit is munkára találták anno az öregek ki!! Gondolom, amikor patkányra kellett neki vadásznia nem volt rajta se kabátka, se cipõ. És furcsa...mégis pont olyan lett amilyennek beleszerettetek :) Itt a gond szerintem elsõsorban a szaporítás...ezért van sok idegrendszerileg gyenge kutya. Elég ha megnézitek a magyar vizslákat. 10bõl jó ha kettõ van ami nem lövésfélõ például. (Ez csak egy viszonyítási alap. Sok vizsgát láttam már, mert párom vizslázik és rendszeres kísérõ vagyok). Ha nem a cukiság-faktorra mentek volna rá az emberek, akik futószalagon gyártották a kölyköket nem itt tartanánk. És most jöhet a mellkas veregetés, hogy hazudok. És a kutya nem gyerek!!! Azért gyegyergetik-öltöztetik-pelusozzák....komoly õrület ez...Egyik agyon nyalja falja a kutyáját, a másik le se [email protected], a kert végében egy láncon hal meg...köztes állapot esetleg nem lenne????
nekem mindegy, hogy vki beöltözteti a kutyáját vagy nem, csak ne rontson nekem vagy a kiskutyámnak a másik kutya.:D amúgy valóban vannak olyanok akiket a gazdijuk nem nevelt meg, ugyanakkor vannak agyon okosak is. például a szomszédé, ha márcsak elkezd ugatni egy kisgyereket mindig mondja neki, hogy hé xy mondtam, hogy nem ugatunk babát és rögtön elhallgat és olyankor is csak azért ugat, hogy megsimizd, szóval vannak ilyenek is. amúgy nehogy félreértés legyen, nekem nem yorkim van:) de ugyanakkor vannak tényleg ilyen kis idegbetegek is, szóval én azt mondom, hogy nem a fajtát, hanem a gazdát kell leírni, ha panaszkodunk akkor is, mert a kutya olyan, mint a gazdija.:) (jaj és én még egyszer sem láttam neveletlen beaglet)
Nem téged szidtalak... nembaj, gyerek vagy még, megbocsájtunk... Van ismerõsöm aki yorkit tenyészt, télen-nyáron az udvaron laknak, és semmi bajuk, teljsen egészségesek, és nem csinál nekik "ruhácskát". Errõl ennyit. Amúgy dolgoztam kutyaiskolában, úgyhogy ne nagyon próbálj kioktatni, persze, látatlanban én is mernék gyökerezni és hülyézni másokat, csak éppen nem illik, de sebaj, majd megtanulod.
de nekik olyannyira ritka a szõrük, hogy a mellkasa felsején van egy szõrcsavar körbe látni a bõrt.ennyire ritka. szal NAGYON!!
igen, van még jele, azért hoztam kettõt, mert együtt voltak a ketrecben! ha nagyobb kutyát lát inkább futna el, minthogy támadna de mind a 2. na meg azok a autók. utálják az autó berregését, hiszen mind a kettõt elütötte 1. akkor nagyon nehéz velük bánni, de már dolgozunk rajta. ugye egyik kb 2, másik kb 3 éves. udvarban odamegyünk az autóhoz megszagolják, és próbálom beindítgatni, próbálkozunk.már kezdenek ezen a téren is önbizalmat mutatni. úgyhogy másik kutya, és autó probléma van, de a többi már tökéletes.
09:07-es vok! szerinted mért nem vok normális? egy ok? 2 yorki élet mínusz az jó? ha muszály rájukadni azt az egy rohadt pulcsit az hülyeség? mert ritka a szõre ba**meg!! ÉS AKÁRMILYEN HOSSZÚ RITKA!!! AKKOR EGY OK A NEMNORMÁLIS KUTYATARTÁSRA?
A kérdező hozzászólása: Elõzõ kommentbõl minusz egy te :D
A kérdező hozzászólása: Utolsó te elõtti te egy nagy [email protected] vagy. Asszem te vagy az a yorkis aki normálisnak hiszi magát. Én nem utálom egyik fajtát sem, csupán a gazdáikat. És rohadtul idegesít, hogy nem tudnak semmit, aztán meg jönek ide kérdezgetni olyan dolgokat, hogy a kuty amiért nem viseli el azt a qrva ruhát. Hát azért mert már van neki normális kültakarója. És különben is, van szõre nem is rövid, szóval nem fog megfagyni. De ti dolgotok, tönkretesztek minden fajtát.
Ja és most látom hogy ezer éves a kérdés :D de most akadtam rá :D

Miért akadnak ki a nők (még az ismeretlenek is), ha at mondom, hogy nem akarok feleséget meg gyerekeket? (? ) F

Úgy néznek rám, mint egy ufóra, vagy szektásra... nem értem, miért gond az, hogy (már) nincs bennem vágy erre...

Legjobb válasz: Nincs ezzel semmi baj, mindenki azt kezd az életével, amit akar. Az emberek hajlamosak kinézni azt, aki nem azt az utat választja, mint a többség.

Nincs ezzel semmi baj, mindenki azt kezd az életével, amit akar. Az emberek hajlamosak kinézni azt, aki nem azt az utat választja, mint a többség.
ugyis lesz mindkettõ. álszent vagy.
Nyugi, nem vagy vele egyedül. Én sem szeretnék férjhez menni, gyerekek meg... Attól félek viszont, hogy párom nem sokára megkér... és mivel nem akarom elveszíteni, így "igen-t kell" mondanom... nem értem, miért nem lehetne leélni az életünket egy felesleges papír nélkül... 21N
Mert a nõ biológiai órája úgy van beállítva, hogy a húszon éves kor a legmegfelelõbb a gyermekáldásra. A szervezete teljesen kifejlõdött, életerõs, terhelhetõ és rugalmas. Egy gyerekre akkor a legtökéletesebb. 30 után már rizikósabb kicsit, de 35 felett már kötelezõ szûrések vannak. A nõkbe ez van kódolva ösztönösen. Ezt nem megérteni, hanem elfogadni kell.
A kérdező hozzászólása: ja, amúgy a huszas éveim legelejét taposom
A kérdező hozzászólása: Az utolsónak megy: tudom, hogy az ismerkedés így problémás, és pont ezért nem akarok tágítani a nézetemtõl. Ha már az ismerkedéshez is eleve "jövõbeli apának és férjnek" kell lennem, akkor bocsi-pá... szóval engem nem zavar, hogy így problémás az ismerkedés, és ebbõl kifolyólag hatványozottan csökken az esélyem. Inkább megnyugvással figyelem ezt a rostálódást.
A kérdező hozzászólása: Nem nagyon érint meg a reakciójuk, csak egyszerûen nem értem, miért kell két hátraszaltót dobni, ha én így látom a dolgot. Amúgy azt el tudom képzelni, hogy ha viszont a csajok gondolják így, háromat meg négyet is dobnak az emberek. Pont azt nem értem, miért érzik kötelezõnek, meg miért folytatnak vérre menõ harcot, hogy huszonéves koruk közepétõl találjanak egy szelidíthetõ/idomítható hapekot, hogy gyerekeket csináljon nekik... ez - olyan pink pantherosan - "zsüsztustalan"...
Attól függ hány éves vagy. Ha 20 felett, na az kellemetlen, mert sok problémád lesz így ismerkedés terén. Nekem a volt barátom mondogatta, hogy nem akar tõlem gyereket (hozzá tenném magától hozta fel a témát), majd kilyukadtunk, hogy nem is venne el. Hát ezt 5 hónapig vérzõ szívvel hallgattam, majd egy nagyobb ballépésénél fogtam magam és faképnél hagytam. Tudod ez a lányoknak úgy érzõdik, hogy nem gondolod komolyan. A lányok házasságról és gyerekrõl álmodoznak stabil háttérrel. Meg ha mondogatják is (én szoktam) sosem gondolják úgy hogy most azonnal (legalább is én még 2-3 évig nem akarok gyereket, de az eljegyzés semmit nem jelent, így az 1 kapcsolat után már számomra jöhet). Lány függõ. Részletesen magyarázd egy a kiszemelt lánynak, hogy ha úgy hozza az idõ és még X ideig együtt maradtok, és minden simán megy, akkor eljegyzed és beszélhettek gyerekrõl is. Ezt egy lány elfogadja és meg kapja amit akar és onnantól kezdve emiatt nem fog szekálni. És te döntöd el mikor akarsz majd vele megállapodni, ha vele akarsz. L/21
9#, dettó ugyanez! :D nagyon idegesítõ
Anyukám egyik legjobb barátnõjének sincs se férje, se gyereke, aztán nincs ezzel semmi baj, ha valaki így érzi jól magát! Ne foglalkozz másokkal, úgy éld az életed ahogy jól esik.:D 19L
De neked legalább elhiszik. nekem azt mondják, hogy DE TE NÕ VAGY, ÚGYIS FOG VÁLTOZNI, mintha nõ létemre, nem lenne más feladatom, mint családot csinálni. ez még idegesítõbb, mintha csak simán lehülyéznének.
Rám is mindig hülyén néznek, amikor ezt mondom, csak én nõ vagyok. Emberek vagyunk, belénk van kódolva, hogy szaporodni akarjunk, de belõlem vhogy kimaradt :D Férjhez menni sem fogok, de ez nem azt jelenti, hogy folyton váltogatni akarnám a partnereim, én a házasságban nem hiszek
Nagyon sokan gondolják így, többek között én is! Ezzel nem tudom mi a probléma. Vagy lesz gyereked, vagy nem, ennyi! Nem tudom egyesek ezen miért háborodnak fel. 19/L
Most ha neked ez a meglátásod, akkor hol van a baj? Te sem akarsz õk sem akarnak. Probléma megoldva...
Érdekelne h hol ismerkedsz, mert én úgy vettem észre, h a nõk nagy része (sajnos) szintén nem akar férjet meg gyereket.
Hát azért mert akkor már te nem vagy ember, hiszen nem akarod továbbvinni az emberi fajt :) 25 éves korára az össze nõ kiéli magát, utána amikor megelégelte, akkor rögtön egy hûséges hapsi kell, aki gyereket csinál nekik.
A kérdező hozzászólása: lehet, hogy lesz, csak egyszerûen nem akarok... nem is tervezem, nem is szeretném...
A kérdező hozzászólása: hát, az utolsónak csak annyit mondanék, hogy semmi se kötelezõ... minden attól függ, merre szeretnél tartani... bár ha te ezt nem akarod, akkor nincs olyan, hogy "igent kell mondanom"... fõleg azért, mert tartasz a következményeitõl... mindig a legelsõ lépés a legnagyobb meg a legnehezebb, ha ki akar állni az ember maga mellett... onnan kezdve esélyes, hogy az élete a feje tetejére áll, és abszolút nem az vár rá, amit tervezett, elvárt... én mintha most kóstolnék bele ebbe a "kalandba"... ha igazán tökös lennék, jól bele is vetném magam, és letojnám, mit mondanak az itthoniak, hogy néznének rám az utcán... nem úgy látom az életet, mintha halmozandó és megvalósítandó célokból állna. ez mind arra jellemzõ, ha félelem van jelen...

Miért nem beszél még? Kisfiam októberben volt két éves, de még nem beszél! Ismerőseink körében a fiatalabb gyerekek is már beszélnek.

Ismer?seink körében a fiatalabb gyerekek is már beszélnek. Van néhány szava, kb.10. Inkább mutogat, ezt különböz? hangok kísérik, de nem szavak. Mindent megért, megcsinál amit kérünk. Jeleket használ (? találta ki) és hangokat, amikkel megérteti magát. Jó ideje nincs új szava.Ez a nem beszélés már nagyon aggaszt minket.

Legjobb válasz: Az én 15hós fiam szintén nem beszél semmit. Bár annyira nem is izgat a dolog,majd belejön. Bocsi az offolásért!

Az én 15hós fiam szintén nem beszél semmit. Bár annyira nem is izgat a dolog, majd belejön. Bocsi az offolásért!
Szia! Ne haragudj, gondolom, ez téged nagyon aggaszt, de errõl eszembe jutott egy vicc: A gyerek csak nem akar beszélni, bárhogy próbálják noszogatni a szülei. Egyszer vacsora közben a gyerek azt mondja: - Anya, ez a tojás büdös. - Jaj de jó kisfiam, hogy beszélsz! Miért nem mondtál idáig semmit? - Mert eddig nem volt büdös.
Szia! Az én fiam december 1-jén volt 1 éves, õ sem beszél még. Amiket mond: hoppá, csüccs, a kutyára, hogy vauvau, meg kééjsze (kérek), bübü (autó) és itt kb ki is fogyott a repertoár. Felszínesen tudom, hogy úgysem marad néma, de a lelkem mélyén persze aggódom, mert az xy meg már mióta:( Persze a nagyszülõk is csak rintják ilyenkor a helyzetet, mindenképp ki akarják kényszeríteni az unokából a szavakat. De nekünk szülõknek erõsnek kell lennünk és hinni hogy hamarosan megszólalnak, különben ki védi meg õket az erõszakoskodóktól, ha mi is azzá válunk? Azzal meg csak rontjuk a helyzetet, nem? Így hát, türelem! Ülni is megtanultak;)
Utolsó vagyok, elírtam, bocsi. December 1-jén 2 éves volt:)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!