Találatok a következő kifejezésre: Miért nem elfelejteni Vagy (10 db)

Több, mint fél éve szakítottunk a barátommal és képtelen vagyok őt elfelejteni, pedig egyáltalán nem érdemli meg. Nem tini-dráma! Miért nem tudom őt elfelejteni?

Tavaly ősszel szakítottunk a barátommal. Azóta nem találom a helyem. Nagyon rövid ideig voltunk együtt és teljesen mást vártunk mind a ketten a kapcsolattól. Lehet arra fogni, hogy régóta nem volt senkim és valójában sose volt komoly kapcsolatom, de én oltárira belezúgtam a srácba, vagy legalábbis abba, amik lehettünk volna. Szóval: A barátaink révén ismerkedtünk meg, minden úgy kezdődött, mint az álom, talán kicsit gyorsan is. Ezerrel hajtott rám, mindent ő kezdeményezett. Igazából sose vonzódtam még férfihoz ennyire, mint hozzá. Megőrjített... (először a jó értelemben, utána nem :D) Na mindegy, össz-vissz 3 hónapot jártunk csak, ebben volt szülőknek bemutatás (nagymamája mondta nekem: "XY azt mondta, csak azt hozza haza, aki komoly és te vagy az első itt nálunk"). Érdekes módon, azt mondta egyszer, hogy szerelmes belém, amin nagyon meglepődtem és nem hittem el neki, ezen be is rágott kicsit - holott szerintem pont fordítva volt igaz, csak én még nem mertem kimondtani. Azért nem mondhatta, hogy lefektessen, mert addigra bőven túl voltunk mindenen... :) Az egyik közeli barátja elmesélte, hogy amikor hazament tőlünk a családi bemutatás után, madarat lehetett volna vele fogatni, annyira boldog volt. A szüleinek szimpatikus voltam, ő is jól érezte magát nálunk. Később kiderült, hogy nem igazán illünk össze. A fő konfliktusforrás az volt, hogy füvezik (és társai) én ezt nehezen toleráltam. Ezek miatt kezdett szépen leépíteni, elérte, hogy én dobjam, majd a haverjainak azt mondta, nem érzett semmit. Áruljátok el, mit tegyek?? Nem is érzett semmit irántam, cuccozik, nem is illettünk össze...csak a szex volt állati. Néha még most is bevillannak képek. Majd meghalok azért, hogy valaki meséljen róla valamit - az egyre durvuló drogozásán kívül. Azon kívül, hogy tudom, hogy egy szánalmas ökör állat barom liba vagyok, mi lehet annak az oka, hogy képtelen vagyok őt elfelejteni? :( Minden nap eszembe jut, mit csinálhat éppen, kivel kavar, miért nem tudtam megváltoztatni. Pontosabban miért voltam kevés hozzá? Az a baj, hogy még a közeli barátaimnak sem merem ezt elmondani, mert biztos hülyének néznének - jogosan. Õk úgy tudják, rég túlléptem ezen. De nem bírom már bent tartani. 23L

Legjobb válasz: A megoldást leírtad te magad: "de én oltárira belezúgtam a srácba, vagy legalábbis abba, amik lehettünk volna" Sajnálom, ez ilyen egyszerû. Többet vártál ettõl a kapcsolattól, mint ami lett belõle, és az agyad, a fantáziád nem hagy nyugodni. Az eszedre kell hallgatni, még ha nehéz is, és kirángatni magadat abból a fantáziavilágból, amiben benneragadtál. Nyugalom, ez is el fog múlni, legkésõbb amint megismered a következõ párodat. (Addig meg tartsd nagyon észben, hogy drogossal nem kezdünk, soha, semmikor!)

A megoldást leírtad te magad: "de én oltárira belezúgtam a srácba, vagy legalábbis abba, amik lehettünk volna" Sajnálom, ez ilyen egyszerû. Többet vártál ettõl a kapcsolattól, mint ami lett belõle, és az agyad, a fantáziád nem hagy nyugodni. Az eszedre kell hallgatni, még ha nehéz is, és kirángatni magadat abból a fantáziavilágból, amiben benneragadtál. Nyugalom, ez is el fog múlni, legkésõbb amint megismered a következõ párodat. (Addig meg tartsd nagyon észben, hogy drogossal nem kezdünk, soha, semmikor!)
A kérdező hozzászólása: Hát nekem szerintem sose lesz normális kapcsolatom, ha eddig nem volt...már 23 vagyok. Egyébként teljesen igazad van, nem szabad drogossal kezdeni. De nála úgy volt, hogy azt hittem kéthavonta poénból elszív egy két spanglit... akkor derültek ki dolgok, amikor már jártunk és úgy voltam vele naiv módon, hogy na majd én megváltoztatom... :S
arra sose építs, hogy majd a párod megváltozik érted. sajnos családi körben (tehát nem magamon) tapasztaltam ilyet. csak annyit tudok mondani mint az elõzõ is, a szabadidõdben sportolj, vagy akármi ami levezeti a feszültséget, járj el sokat a barátaiddal valahova, vagy csak csinálj valamit ami elvonja a figyelmed. attól hogy 23 vagy még nincs vége a világnak, bármi jöhet még:) .
Tipikus nõi hiba, megváltoztatni. Elõször is, felnõtt ember, saját döntésekkel. Másrészt, ha valakinek konkrétan változni kell ahhoz, hogy egy kapcsolat mûködhessen, akkor az szerintem nem egy jó felállás, mert akkor nem önmagáért szereted, hanem azért, amit te képzelsz róla, hogy milyen lenne, ha... de a valóság más. Harmadrészt, én egy drogosra soha nem bíznék egy petákot se, nemhogy a lelki világomat, érzéseimet stb.
A kérdező hozzászólása: Teljesen igazatok van abban, hogy eleve fogadjam el úgy, ahogy van. De itt nem arról volt szó, hogy pl. fogyjon 5 kg-t, vagy szokjon le a káromkodásról...neki akartam jót. Az elején egyébként elõttem egyáltalán nem csinálta, aztán szép lassan kezdte le****ni.
Szerintem nem érted a lényeget. A drogfüggés rossz - te le akarod szoktatni. Namost ez nem így mûködik. Majd ha õ akar, akkor leszokik, de ehhez elsõsorban nem a te akaratod kell, hanem az övé. Nem tudom milyen cuccot tol (õszintén remélem, hogy nem heroint), de az ilyen dolgoknak szerintem általában az a vége, hogy a másik fél ígérget, és megpróbál átverni, magyarul a hátad mögött csinálja tovább. Persze mindenki lebukik elõbb-utóbb, abból balhé lesz, újabb ígérgetés, újabb lebukás... elõre megírt forgatókönyv. Mert nem a _saját_ akarata van a leszokás mögött, hanem a tiéd.
A kérdező hozzászólása: Igazad van... hülyén fogtam fel az egészet, most már belátom. Egyébként fû nagy mértékben és extacy. Megesett a ketamin is. Másról nem tudok....
Szegény, nagyon sajnállak és együtt érzek veled. Én is 23 évesen találkoztam azzal a férfival, aki iránt úgy éreztem, hogy elképzelni se tudtam korábban, hogy lehet ennyire szeretni valakit. Minden addig érzett szerelmeimet felülírta ez az érzelem. Mi 3 évet voltunk együtt, aztán szakított velem azzal az indokkal, hogy nem érzi azt, hogy én vagyok az a nõ, akivel biztosan le akarja élni az életét. Szép és jó volt velem, de valami hiányzik nála. Képzelheted, mit éreztem, teljesen összeomlottam. Ha nagyon szeretted ezt a srácot, normális, hogy fél év alatt nem vagy túl rajta. Mi 9 hónapja mentünk szét és nekem is vannak nagyon szar napjaim még mostanában is. Egyik pasi sem fog meg úgy igazán, persze meg-megtetszik ez az, de most is épp annyi történik, hogy belém zúgott egy 19 éves kölyök, és tudom, hogy szemétség, de ez most nagyon jókat mulatok. Azt tudom egyébként tanácsolni, hogy semmilyen formában ne értesülj arról, hogy mik történnek vele. A barátaidat pedig kérd meg, hogy ne számoljanak be neked az élete mozzanatairól. Ha igazi barátok, megértik. Egyébként teljesen fölösleges azon forognod, miért nem tudtad megváltoztatni: senkit nem lehet megváltoztatni, vagy akarja az illetõ a változást vagy nem. Meg kell lassan értened, hogy ez a fickó egyszerûen nem volt neked perspektíva: drogozott, azt hazudta, hogy szeret és még jól ki is használt. Ha ezt megérted, már lesznek olyan pillanataid, amikor azt érzed, milyen marha voltál, hogy egy ilyen után sírtál. Kitartás! 27 N
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Ha hiszitek ha nem, nagyon sokat segített és már nem gondolok annyit rá. Persze nem tökéletes, de szerintem teljesen csak akkor fog ez elmúlni, ha jön más... Szóval még egyszer köszönöm :)

Miért nem tudom elfelejteni? Vagy mit tegyek?

Az a nagy gondom,hogy szerelmes vagyok egy olyan pasiba,akinek 3 és fél éve van kapcsolata.Egyszer már szakítottak fél éve és akkor összejött velem,de úgy érezte,hogy még mindig szereti,így visszament a csajhoz.Azóta elvileg barátok vagyunk,de csak bulikban találkozunk és akkor mindig mondja (nemcsak nekem),hogy milyen rossz a kapcsolata meg sorolja a problémákat.Egyszer?en nem képes szakítani vele:megszokásból,kényelemb?l,félelemb?l.Velem pedig "flörtöl",s?t két hete egy buliban smároltunk is.Nem értem,hogy miért nem lép ki ebb?l a kapcsolatból?Hogy lehet ennyire gyáva? Megértem,hogy 3 és fél év hosszú id?,meghát a csaj volt neki az els? komoly kapcsi,de ha most nem szakít,akkor mikor fog?Boldogtalanul fogja leélni az életét?Sajnálom ?t,de én is nagyon szenvedek,mert egyszer?en nem tudom ?t kiverni a fejemb?l!Hiába nem találkozunk 1 hónapig vagy tovább,akkor mégjobban hiányzik!Már tudtára adtam,hogy nem tudok barátként ránézni,és úgy érzem,hogy ? is többet érez irántam,de nem változik semmi.Szerintetek mit tegyek?Nem tudom és (talán nem is akarom) elfelejteni.Köszi el?re is a véleményeket!

Legjobb válasz: Hello! Én is ugyanígy voltam, mint a srác most lehet körülbelül. Nem bírtam kilépni egy 3.5éves kapcsolatból, hasonló okok miatt (megszokás) pedig lett volna rá alkalmam bõven, és nem is szerettem már hónapok óta. Egyszer viszont jött egy srác, és 3-4 hónapig gondolkodtam, játszadoztam az érzelmekkel, míg a szakítás mellett döntöttem. Nagyon nehéz volt magamat rávenni. A srác, akivel összejöttem az eset után, eléggé beférkõzte magát a kegyeimbe:) De ehhez az is kellett, hogy rájöjjek, én õt "kerestem". Neten éjszakákat beszéltünk át, megosztotta velem a bizalmát, stb, olyan dolgokat, amik egy kapcsolat alappillérei lehetnek. Neki bejött, hisz összejöttem vele. Nem tudom mennyire vagy személyes vele, de engem ezzel megtudott fogni. Arra kéne rájönnöd, õt mi vonzza a legjobban, és erre rámenni. Becserkészni:) Elbeszélgetni vele komolyan, miért is van egy olyan kapcsolatban, ami nem jó, ráadásul gondolom fiatalon. Rádöbbenteni dolgokra, rádöbbenteni arra, hogy lehetne jó is. És persze mindig csak õszintén. Én is tapasztalatlan voltam még a komoly kapcsolatokat illetõen, nekem is ez volt az elsõ, és nagyon nehezen engedtem el annak ellenére, hogy tudtam, ez már rég el volt romolva, és lehet mással boldogabb lehetnék. Türelem kell hozzá és idõ. A szél az erõs kapcsolatokat fellobantja viszont a gyengéket elfújja, tudod. Légy ügyes!

Hello! Én is ugyanígy voltam, mint a srác most lehet körülbelül. Nem bírtam kilépni egy 3.5éves kapcsolatból, hasonló okok miatt (megszokás) pedig lett volna rá alkalmam bõven, és nem is szerettem már hónapok óta. Egyszer viszont jött egy srác, és 3-4 hónapig gondolkodtam, játszadoztam az érzelmekkel, míg a szakítás mellett döntöttem. Nagyon nehéz volt magamat rávenni. A srác, akivel összejöttem az eset után, eléggé beférkõzte magát a kegyeimbe:) De ehhez az is kellett, hogy rájöjjek, én õt "kerestem". Neten éjszakákat beszéltünk át, megosztotta velem a bizalmát, stb, olyan dolgokat, amik egy kapcsolat alappillérei lehetnek. Neki bejött, hisz összejöttem vele. Nem tudom mennyire vagy személyes vele, de engem ezzel megtudott fogni. Arra kéne rájönnöd, õt mi vonzza a legjobban, és erre rámenni. Becserkészni:) Elbeszélgetni vele komolyan, miért is van egy olyan kapcsolatban, ami nem jó, ráadásul gondolom fiatalon. Rádöbbenteni dolgokra, rádöbbenteni arra, hogy lehetne jó is. És persze mindig csak õszintén. Én is tapasztalatlan voltam még a komoly kapcsolatokat illetõen, nekem is ez volt az elsõ, és nagyon nehezen engedtem el annak ellenére, hogy tudtam, ez már rég el volt romolva, és lehet mással boldogabb lehetnék. Türelem kell hozzá és idõ. A szél az erõs kapcsolatokat fellobantja viszont a gyengéket elfújja, tudod. Légy ügyes!
Én is ilyen helyzetben vagyok, csak éppen csajjal...egyébként amit leírtál, minden adat stimmel, olyan mintha ismerném a srácot, megkérdezhetem, hova valósi? Lehet, hogy én meg a másik oldalon próbálkozom :-)?
A kérdező hozzászólása: Kiskunlacháza...de biztos még sokan mások vannak ilyen helyzetben sajnos.Köszi a válaszokat!
én is ismerek egy srácot aki két és fél éve mást szeret de négy ves kapcsolatát nem akarja ott hagyni. gondolom mert a biztosat a megszokottt dolgokat fél feladni az ujra.
Szia! Annyiban hasonló a helyzetem, hogy a szerelmem még mindig odavan a volt nõjéért. De ez nem tartja vissza attól, hogy velem is csináljon ezt-azt.... Én meg persze suzenvedek, de nem bírom nélküle.... Tudom, nem adtam tanácsot, de hátha vigasztal, hogy nem te vagy egyedül. A férfiak meg csak ilyen mocskok lesznek, míg vlág a világ. S mi így szeretjük õket.
Szia! Én ugyanebben a cipõben járok, mint te!Én több módszert is kitaláltam ár, hogy mi legyen. Nálunk is szakított a pasi az exszel, de a piszkos anyagiak és a megszokás miatt maradt a saját kis világában. Erre kész voltam, és most az van, hogy egyetlenegy hívását, üzenetét, e-mailjét sem olvasom el. Teljesen kizárom az életembõl, mert ha csak a közelébe kerülök mindkettõnknél beindulunk, de ez jódarabig, de sokáig lelkileg nem tudtam húzni. Azóta, miota nem hall rólam megvan zakkanva: virágot küld, megvér a melóhely elõtt, de én úgy teszek, mintha ott sem lenne. Lehet ez durva- mondjuk nekem se könnyû, mert kész vok, mikor látom- de vagy lép egyszer határozottan, eldönti mit akar, vagy menjen a fenébe. Hidd el nem éri meg rámenni, tudom rossz, de ugraszd ki a szöget a zsákból. Csak ügyesen, ha jól sül el, akkor vágj bele, hanem LÉPJ tovább! enikõ

Miért vagyok ekkora barom? Miért nem tudom elfelejteni?

Miért mindig az után futok, akit már nem is érdeklek? :(

Legjobb válasz: Mert rossz az önbecsülésed. Építgesd azt .)

Mert rossz az önbecsülésed. Építgesd azt .)
Ilyen az élet. Az kell ami elérhetetlen. :) Mesélj.
me gyorsan beleszeretsz az emberekbe... en is igy vok:( keress mast es azzal a mas vkivel elfelejtetheted az elozot :D
A kérdező hozzászólása: Utálom, de mégis szeretem. Hülye vagyok. :'( Õ már rég másokat keres, én pedig... nem veszem észre, hogy kihasznál. Vagy nem tudom mit csinál, de már unom. :( Msn-en elmesélem, ha valaki kíváncsi rá, csak adjatok címet priviben.
mert a faszija nem vágott eléggé szájon...
pár év szenvedés után majd megváltozik a nézõpontod :D
A kérdező hozzászólása: Nem meleg az illetõ, így nehezen vágna szájon a faszija. :D
Nekem elmesélheted, kb ugyanígy vagyok ezzel csak én vagyok a férfi és az egyik ex barátnõm reménykedik még mindig. Írj privit ha gondolod, és nem nem azért mert gép elõtt éhesen görnyedõ matyigép vagyok és most így próbálkozok...
Hát, ha az ember szerelmes, akkor bizony az nem attól függ, hogy a másik viszonozza-e, szóval így érthetõ. Az is elõfordulhat, hogy egyszerûen csak az egód hajt. Sokak beleesnek abba a csapdába, hogy fáj az egójuknak, hogy nem kellenek az illetõnek, és ezért képesek loholni utána. Fõleg az amúgy népszerû lányokat lehet megfogni így. Megszokják a sok érdeklõdést, erre jön valaki, aki félvállról veszi õket, és ettõl megõrülnek, mert nem értik, hogy ez a valaki miért nem kezeli õket félistennõként, mint a többi. Aztán képesek utána futni, hogy foglalkozzon velük és megnyugodjanak végül, hogy õ is félistennõnek tartja õket. Elragadott példa kicsit, de így talán jobban érthetõ. :)


Miért azt szerettem meg aki bántott, és mért nem vagyok képes elfelejteni? Aki szeretett, és jó volt azt miért nem szerettem meg?

10hónapja összejöttem egy fiúval, és 3nap alatt megszerettem...és ? átvert, és a szülinapomon kidobott 4hét után, azután nem beszéltünk idén januárig, de január óta kb minden nap beszélünk, ? is és én is nagyon megváltoztunk, és még mindig szeretem, és sokan mondták, hogy ? is köt?dik hozzám....

Legjobb válasz: A nõk ilyenek, ahhoz kötõdnek, aki kemény kézzel bánik velük.

A nõk ilyenek, ahhoz kötõdnek, aki kemény kézzel bánik velük.
nekem nagyon fiatalnak tûnsz. próbálod az Õt keresni, de ezzel még nagyon ráérsz. inkább keress v. foglalkozz olyan sráccal aki tudja mit akar, nem pedig dobál ide-oda

Miért nem tudom elfelejteni? Vagy mégis mit tegyek?

arátommal és már eltelt egy év h vége lett, de én még mindig nem tudtam magam túltenni rajta.Én szakítottam, igaz nem éreztem h ő ugy szeretne viszont engem. utólag azonban úgy tünik ahogy látom ő is szeretett. És itt jön a probléma. van ugye a közösségi oldal, és most nem törölhetem ki minden közös ismerősünket ha ebből már sose lesz semmi, de igy meg mindig valahogy bennmaradunk egymás látóterébe. sajnos én még mindig szeretem de sosem volt annyira erős a késztetés részéről h mi tényleg egymáséi legyünk és megéljük együtt az összetartozást.. valamit mondjatok ,nem normális h nem tudok rajta túljutni h még mindig fontos.. MI a megoldás ?????

Legjobb válasz: egy új kapcsolat a megoldás,1-nem leszel egyedûl 2-ezt õ is tudni fogja 3-ha még mindig szeret féltékeny lesz és valamilyen módon a tudomásodra hozza.ha erre nem reagál ,te voltál az okosabb hogy szakítottál mert ezek szerint tényleg nem szeretett igazán,nem érdemli meg a szerelmedet!!!

egy új kapcsolat a megoldás, 1-nem leszel egyedûl 2-ezt õ is tudni fogja 3-ha még mindig szeret féltékeny lesz és valamilyen módon a tudomásodra hozza.ha erre nem reagál , te voltál az okosabb hogy szakítottál mert ezek szerint tényleg nem szeretett igazán, nem érdemli meg a szerelmedet!!!

Hogy legyen? Mi akar ez lenni? Miért nem tudom elfelejteni, vagy csak lazán kezelni?

Sziasztok.35 éves vagyok.Év elején megismertem eggy korombeli srácot a beten,sokat írtunk ismerkedtünk próbállgattuk eggymást.Minden térn ami így neten keresztûl lehetséges nagyon passzoltunk.Õ odavlt értem én is érte.Akkor arra fogtam,hogy rózsaszín felhõ elmúlik.Határok választanak el eggymástól emiatt csak barátság maradhatott köztünk.Ez érhetõ.Õ nagyon megértõ,vigyázza a sorsom tanácsokkal ahogy tudja,tehát nem dobott mint barátot.Nekem mai napig itt van,a szivemben.Sokat sírok miatta,lehet,butaság de lehet ennek a dolognak jövõje szerintetek?Nincs senkije,nekem viszont van eggy teljesen kiégett házasságom,amit már nem tudok megmenteni,volt megbeszélve voltak próbállkozások részemrõl ez irányban de minden maradt a régi.Érzelem és figyelemmentes hétköznapok a párom részérõl.Ami nagyon fáj az csak annyi hogy nem tudom mit tegyek,hogyan tovább.Volt már valaki így?És sikerûlt eggybekerûljön az elérhetetlennek tûnõ fiújával?Ugy érzem elsodornak az érzéseim nem tudok eggyszerûen tulpépni rajta.Ti mit ennétek?

Legjobb válasz: Bocsánat a helyesirási hibákért.Ne szóljatok le miatta.Siettem de összelehet rakni a mondanivalóm.

A kérdező hozzászólása: Bocsánat a helyesirási hibákért.Ne szóljatok le miatta.Siettem de összelehet rakni a mondanivalóm.
egy és nem egggy Nézd felnõtt vagy, a házasságod sem jó, ha nem köt gyerek vagy egetrengetõ karrier ÉS a srác is annyira akar, mint te õt, miért nem költözöl abba az országba? Nem egybõl hozzá, de ha ez az ország nyugatabbra van, munkát tudsz találni, ha a nyelvet is beszéled annál jobb. Fiatal vagy még, miért mondanál le a boldogságról? Nem késõ új életet kezdeni. De nem javaslom a csöbörbõl vödörbe esetet, azaz egyik pasitól a másikig költözést. Próbálj egyedül élni és közben építeni egy új kapcsolatot.
Ha gyerekeid is vannak akkor mielött végleg feladod menjetek el terápiára legalább elmondthatod ha az nem jön be hogy nem adtad fel könnyen. Ha semmi esély nincs rá hogy változzon a házasságod akkor viszont marad a sajnálatos válás és igen szerintem akkor probáld meg azzal a férfival föleg ha ugy érzed passzoltok bár szerintem ez személyesen fog eldölni majd. Mindenesetre sok sikert és kitartást!
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm nektek.Igen van eggy mondás, hogy lakva ismerszik meg az ember.Ez alapozott és helyes, mert neten más valóéletben más minden, gondoltam én erre is.Mégis úgy érzem hogy mivel nagyon megértõ alkalmazkodó, alázatos, beállitottságu vagyok, gondok részemrõl nem lennének.Olyan nehéz.A párom nemhogy terápiára nem jönne el, de még az orvosoktól is hidegrázása van.Ez nem fog menni, ...Elutasitja volt már célozgatásom a terápia irányába a családorvos javasolta.Ugyhogy tényleg nem tudom hogyan?hova?merre?kivel?

Nem értem, h miért nem tudom elfelejteni. Kérlek adjatok tippeket. Lassan azt érzem, h kezdek megőrülni, nagyon rosszul vagyok. :/ 18/L Hogyan tudok ebből kilábalni? Mit tegyek?

Kb 4 éve találkoztunk egy táborban és megegyeztünk, h ez az egész csak egy futó kapcsolat lesz. Persze én teljesen beleszerettem, és a tábor után meg is szakadt köztünk a kapcsolat. Az az évem egy katasztrófa volt... Nem bírtam aludni, nem bírtam ki egy napot zokogás nélkül. Kb 2 éve a tábor után kezdett javulni a helyzet, már nem sírtam minden nap, már nem voltak gyomorgörcseim. Aztán az egyik bnőm anyukája (ő ismeri a fiút) mondta, beszélt vele, és azt mondta neki h még mindig szeret, csak egyszerűen nem tudja, h én h érzek iránta, de nagyon megbánta, h nem lett semmi komoly ebből az egészből. Én persze újra szörnyen éreztem magam, mert tudtam h soha semmi nem lesz ebből, mivel én pesten, ő meg győrben lakik,és a távkapcsolatok soha nem működnek... 1 hónapja fészen kirakta, h kapcsolatban van egy csodaszép lánnyal... Én még soha nem kaptam pánikrohamot, de amikor ezt megláttam, biztos h rohamom volt.

Legjobb válasz: es a szuleid hol voltak amikor te szenvedtel? olyan nehez lett volna elvinni teged a srachoz hogy beszelj vele? en apud helyett mar reg felvettem volna a kapcsolatot a sraccal es kifaggattam volna hogy mit gondol rolad!baxxa meg hogy inkabb szenvednek az emberek minthogy tegyenek valamit is...

es a szuleid hol voltak amikor te szenvedtel? olyan nehez lett volna elvinni teged a srachoz hogy beszelj vele? en apud helyett mar reg felvettem volna a kapcsolatot a sraccal es kifaggattam volna hogy mit gondol rolad!baxxa meg hogy inkabb szenvednek az emberek minthogy tegyenek valamit is...
még semmi sincs veszve. írj neki facebookon, ha ennyire szereted kár lenne hagyni. csak beszélgessetek, ahhoz még találkozni sem kell, és ha "ne adj isten" szakít a barátnõjével még össze is jöhettek. nem biztos, hogy a távkapcsolatok nem mûködnek. a barátnõm meg a pasija heti 1X találkoznak már két éve, de jól megvannak. elhiszem, hogy ilyen rosszul érzed magad, én is voltam már hasonló helyzetben...:S 19/l
Ahelyett, hogy 4 éve szabályosan tönkreteszed magad testileg-lelkileg, megért volna a dolog egy beszélgetést, ha ennyire odavagy valakiért, nem? Gyõr-Bp távolság pedig nem is távolság. Egyik barátnõm 3 naponta közlekedik a 2 város közt.
A kérdező hozzászólása: amikor apuéknak meséltem róla, akkor õk mindig csak úgy fogták fel h ez nem túl komoly dolog... aztán meg már nem is beszéltem róla nekik, mivel semmi értelme nem volt! egyszer írtam neki egy levelet, h mennyire hiányzik, és h soha nem fogom elfelejteni azt a tábort, és h tudom h csak egy futó kapcsolatnak indult, de én nem bírom kiverni õt a fejembõl... és erre csak annyit írt, h sajnálja h én ennyire szenvedek, de mind a kettõnknek tovább kell lépnünk. és ezek után nem beszéltünk...
Te tényleg örült vagy már bocs 4 évet szenvedni 1 tábori flört miatt az egész tini korod rá ment, csípd ki magad és kezdj bulizni járni, a felnõttként is egy tini szösszenet miatt akarsz szenvedni nõj fel.

Ez miért van? Nem tudom elfelejteni? Vagy most felejtem? (Bőv. Lent)

Másfél éve szakítottam egy sráccal akivel egy évig jártam.

Legjobb válasz: Azt csak de gondolod ugy h elfelejtetted.Igazábol ha meghallod a hangját rögötn bele is esel.Vele is igy van/volt.Megpróbáltam utálni egy pasit amikor hozzám szólt rögötön elfelejtettem,hogy miket ír a másik csajnak és beleszerettem.

Azt csak de gondolod ugy h elfelejtetted.Igazábol ha meghallod a hangját rögötn bele is esel.Vele is igy van/volt.Megpróbáltam utálni egy pasit amikor hozzám szólt rögötön elfelejtettem, hogy miket ír a másik csajnak és beleszerettem.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszodat.:) Utálni soha nem utáltam, és nem is szeretném. Ugy szakítotunk h nem veszekedtünk, békében megbeszéltük.Nincs okom utálni.:)

Miért van az, hogy nem tudom elfelejteni, viszont szerelmes sem vagyok?

3éve tart már,minden nap eszembe jut kb..De nem azt érzem,mint mikor szerelmes az ember,nem szenvedek a hiányától,jól megvagyok.Van,hogy hónapokig nem látom.De akkor mégis miért jut állandóan az eszembe?Ez valami mánia? A normális válaszokat nagyon szépen köszönöm!:)

Legjobb válasz: eh, nekem olyan jár mindennap az eszemben, akit 8 éve nem is láttam. 3 éve beszélni se beszéltem vele. mondjuk, én sejtem, miért jut folyton az eszembe: mert annak idején volt valami, ami lezáratlan. bennem. persze, én is jól megvagyok a napi életemben, de szeretnék vele találkozni. és a dolog köztünk 13 éve volt...

eh, nekem olyan jár mindennap az eszemben, akit 8 éve nem is láttam. 3 éve beszélni se beszéltem vele. mondjuk, én sejtem, miért jut folyton az eszembe: mert annak idején volt valami, ami lezáratlan. bennem. persze, én is jól megvagyok a napi életemben, de szeretnék vele találkozni. és a dolog köztünk 13 éve volt...
A kérdező hozzászólása: Uhh, az igen..Az én 3évem ez mellett eltörpül.
Exemmel elég rég szakítottunk és mégis minden nap az eszembe jut. Pedig nem szeretem. Még olyanok is eszembe jutnak, akikért valaha nagyon oda voltam, õk talán nem is tudnak róla. Még néha közösségi oldalakon is megnézem, hogy mi a helyzet velük. :) Akit egyszer megkedvelsz, azt sosem felejted el. :) 24/n
Ismerkedni kéne, új arcok, új szokások.
körülöttem nagyon sok új ember van, mégse felejtem el. idõszakosan jut eszembe, van, hogy nem igazán gondolok rá hónapokig, aztán máskor meg nagyon intenzíven jut eszembe, és akkor sokáig velem van.
A kérdező hozzászólása: Most vagyok fõsulin elsõ éves, van pár új arc körülöttem, de mégis eszembe jut.Minden nap.Ez már engem zavar.:D
szerelmes vagy belé kisapám, kár a gõzért ez van.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!