Találatok a következő kifejezésre: Miért nem el, hogy Darwin elmélete (1 db)

Miért nem ismerik el, hogy Darwin elmélete az ember kialakulásáról megbukott?

Legjobb válasz: megbukott volna? hm. Az igaz, hogy van egy csomó kérdés, az is igaz, hogy az eredeti elmélet kb. 90%-ban már megváltozott, szinte csak az alapgondolat maradt meg. Azt kell tudni a tudományos elméletekrõl, törvényekrõl, hogy valójában egyik sincs bizonyítva. (a matematikát leszámítva) A dolog úgy néz ki, hogy egy adott folyamatra, tapasztalatra valaki kitalál valamit, hogy az miként is mûködik. Ezt alátámasztja megfigyeléssel, adatokkal. Ebbõl lesz egy elmélet. Ezt az elémeletet aztán még sokan megvizsgálják, megpróbálják alkalmazni, megnézik, hogy illik-e az õ megfigyeléseikbe. Ha igen, akkor elfogadják. Így lesz törvény belõle. Az azonban koránt sem igaz, hogy ezzel bizonyítva lenne a dolog. Bármikor felbukkanhat olyan észlelés, tapasztalat, ami ellentmond az elméletnek. Ilyenkor vagy elvetik az elméletet, vagy javítják, kiegészítik, behatárolják. Ez történt pl. Newton dinamikára vonatkozó törvényeivel is. Máig alkalmazzák õket, holott nem jók. Pontosabban jók, de csak adott tömeg és sebesség határokon belül. Azokon túl már relativitáselmélet van. az ember kialakulásával is valami ilyen a helyzet. Vannak leletek, amik alátámasztják az elméletet pl. a régésztben, biológiában Olyat azonban még senki nem látott, hogy egy fajból új faj keletkezett volna. Az alkalmazkodásra viszont látunk példákat, bizonyos tulajdonságok megváltozására is. Meg persze vannak kérdések is. Viszont olyan elmélet sincs, amit legalább ennyi tapasztalat/észlelés támasztana alá. Úgyhogy egyelõre ez van, mert nincs jobb. Ez nem azt jelenti, hogy igaz, de az sem, hogy megbukott volna. Ez egy hipotézis. Baj csak akkor van, ha valaki nem ennek megfelelõen kezeli.

megbukott volna? hm. Az igaz, hogy van egy csomó kérdés, az is igaz, hogy az eredeti elmélet kb. 90%-ban már megváltozott, szinte csak az alapgondolat maradt meg. Azt kell tudni a tudományos elméletekrõl, törvényekrõl, hogy valójában egyik sincs bizonyítva. (a matematikát leszámítva) A dolog úgy néz ki, hogy egy adott folyamatra, tapasztalatra valaki kitalál valamit, hogy az miként is mûködik. Ezt alátámasztja megfigyeléssel, adatokkal. Ebbõl lesz egy elmélet. Ezt az elémeletet aztán még sokan megvizsgálják, megpróbálják alkalmazni, megnézik, hogy illik-e az õ megfigyeléseikbe. Ha igen, akkor elfogadják. Így lesz törvény belõle. Az azonban koránt sem igaz, hogy ezzel bizonyítva lenne a dolog. Bármikor felbukkanhat olyan észlelés, tapasztalat, ami ellentmond az elméletnek. Ilyenkor vagy elvetik az elméletet, vagy javítják, kiegészítik, behatárolják. Ez történt pl. Newton dinamikára vonatkozó törvényeivel is. Máig alkalmazzák õket, holott nem jók. Pontosabban jók, de csak adott tömeg és sebesség határokon belül. Azokon túl már relativitáselmélet van. az ember kialakulásával is valami ilyen a helyzet. Vannak leletek, amik alátámasztják az elméletet pl. a régésztben, biológiában Olyat azonban még senki nem látott, hogy egy fajból új faj keletkezett volna. Az alkalmazkodásra viszont látunk példákat, bizonyos tulajdonságok megváltozására is. Meg persze vannak kérdések is. Viszont olyan elmélet sincs, amit legalább ennyi tapasztalat/észlelés támasztana alá. Úgyhogy egyelõre ez van, mert nincs jobb. Ez nem azt jelenti, hogy igaz, de az sem, hogy megbukott volna. Ez egy hipotézis. Baj csak akkor van, ha valaki nem ennek megfelelõen kezeli.
hm.... megbukott volna? - akkor én lemaradtam valamirõl :) legjobb tudomásom szerint az evolúciót, mint a fajok kialakulásának és fejlõdésének elméletét már a Vatikán is elismeri - szólni kellene nekik, hogy tévednek :) :)
Az ember sem a majmoktól sem Ádám és Évából származott.Régebben éltek két lábon járó szõrös majomszerû õsemberek amik ugyan hasonlítottak a majmokra de nem majmok.És belõlük alakult ki az ember.
Darwin csak azert vonta vissza az egesz elmeletet a halalos agyan, mert kulonben a pap nem adta volna ra az utolso kenetet. Mivel Darwin a kor elvarasai szerint Istenfelo ember volt, nem akart ujat huzni senkivel, biztos ami biztos.
Ajánlom figyelmedbe Szendi Gábor: A nõ felemelkedése és tündöklése címû könyvét, rengeteg érdekességet ír le a témában.
Szeretném, ha a kérdezõ leírná, szerinte hogyan jött létre az élet, és hogyan alakultak ki a különbözõ fajok - köztük az ember. Én tudok válaszolni a kérdésre, de provokátornak vagy fanatikus hívõnek fölösleges itt hosszan kifejteni a dolgokat. Úgyhogy megvárom a választ...
Mert akkor szerinted, hogy jött létre az emberi élet? Ugye nem képzeled, hogy Ádámból és Évából?
mert még semmit sem tud bizonyítani a tudomány: se a darwini elméletet, sem a teremtéstörténetet.
érdekes hogy tanitják mindenütt a darvin elméletet, de azt sehol sem teszik hozzá hogy Darvin halálos ágyán visszavonta az egészet, és bevallotta hogy ez alaptalan, és egy puszta kitaláció volt.
Az evolúciós elmélet - a darwini, és a mai is - kitaláció. Az egyetlen tény, hogy a fajok változnak. A makroevolúciós állítások soha nem voltak bizonyítottak. Eddigi tudástáram szerint legalábbis. Továbbá egyre csak szaporodnak a tények, melyek nem illenek bele az elméletbe. Hogy csak néhányat említsek: - A Hold felszínén lévõ porréteg túl vékony - Két bolygónk, és 8 a holdjaik közül visszafelé forog - Kõszénben is jelen van a C14 - Használati tárgyak ágyazódtak bele a szénrétegekbe - A C14 keletkezési, és bomlási aránya nem érte még el az egyensúlyi állapotot És még nagyon nagyon hosszan lehetne sorolni a tényeket. Így aki állítja, hogy az evolúciós elmélet, és a világ keletkezésének tankönyvekben szereplõ elmélete bizonyított, az vagy nem tudja ezeket a tényeket, vagy egyszerûen hazudik.
ajánlom figyelmedbe a genetikát, meg a dns-t nagyon jó barátod, ha nem hiszel neki menjél Egyetemre, tanuld meg, hogy kell velük "beszélgetni" és akkor meglátod a dns- ben rejlö dolgokat noob
Darwin nem azért vonta vissza az elméletét, mert félt az egyháztól, hanem mert az akkori tudomány szerint a Föld életkora kb 25 millió év volt, amit Lord Kelvin számított ki. A Napot izzó gázgömbnek tudták, mely kisugárzása révén folyamatosan hûl. 1860-ban ezért visszavonta Darwin a "Fajok eredetérõl" írott könyvében foglaltakat, mivel szerinte legalább 300 millió évre lett volna szüksége a földi élet evolúciójának magyarázatához. 1896-ban viszont felfedezték a radioaktivitást, és a Hevesy György által kezdeményezett radioaktív óra módszere milliárd évekre tágította az Univerzum (és az evolúció) számára rendelkezésre álló idõtartamot. Jelenlegi tudományos ismereteink szerint az Univerzum 15 milliárd éves, a Föld pedig 4, 5 milliárd éves.
Egyetértek az elõzõ válaszadóval. Egyébként is ha jól értelmezem a kommentedet, te azt hiszed a majmoktól származunk. TÉVEDÉS!!! Nem a majmoktól származunk, hanem a majmoknak és az embernek volt egy közös õse, amelyik valószínûleg mindkettõnkre hasonlított. Ez olyan, mintha azt mondtad volna, hogy az unokatestvéredtõl származol. Nem tõle, hanem a közös nagyszülõtöktõl. És ott van még a genetikai hasonlóság. Egy csimpánz és az ember DNS-e alig 2 vagy 3%-ban tér el egymástól. Ezt hogyan magyarázod, nagyokos? Egy rövid evolúciólecke: a DNS hordozza magában mindazt az információt, ami megmondja, hogy egy élõlény milyen paraméterekkel, tulajdonságokkal rendelkezzen. Egy DNS lánc kb két méter hosszú, és mindezt molekuláris elemek, bázissorozatok építik fel. Ez több milliárd információs kódot jelent minden egyes sejtmagban. Amikor egy sejt osztódik, a Dns lánc megkettõzõdik, egyfajta másolás során. Mivel egy rendkívül hosszú kódsorról van szó, a másolás során elõfordulhatnak bizonyos hibák, ezek az úgynevezett mutációk. A legtöbbször a mutációk nem változtatják meg az információs állományt, nem módosítják az örökölhetõ tulajdonságokat, vagy olyan tulajdonságot eredményeznek, amelyek ellenére az élõlény életképes marad. Ilyen pl. az albinizmus. Elõfordulhat, hogy a mutáció olyan súlyos, hogy a keletkezett utód nem lesz életképes, ez az élõlény elpusztul (a természetben, az ember segít rajtuk: dawn-kór, végtag nélküli születések, öröklött betegségek). Az pedig a legritkább, hogy egy mutáció hasznos lehet. Jelzem, csak egy bizonyos közegben. Például ha hirtelen a sivatag befagyna, akkor a tevék nagyon elütnének a hófehér hó színétõl, és a ragadozók levadásznák õket. Viszont ha mondjuk egy mutáció következtében egy tevének fehér színû csikója születik, az a faj életben maradását tekintve hasznos dolog, mivel beleolvad a környezetébe, és megnehezíti a ragadozók dolgát. Az evolúció nem más, mint a környezeti változások, és a hasznos mutációk évmilliós láncolata és változása. Ez a ma elismert legjobb ELMÉLETE a fajok kialakulásának. Ha tudsz jobbat, akkor majd a világ elismeri, hogy a darwin elmélet megbukott. És valóban visszavonta a tanait, de szerintem te se akartad volna, hogy az egyház meggyalázza a holttestedet, csak azért mert nem értettél egyet velük. Úgyhogy elõbb nézz ennek utána, és csak utána okoskodj!
A kérdező hozzászólása: Hát akkor egy elég gyáva ember lehetett, ha csak úgy visszavonja a tanait, hogy ne legyen "vita". De ha mi a majomtól származunk, a hozzánk hasonló fõemlõsöket meg lehetne tanítani, néhány értelmes szóra vagy összefüggõ beszédre...ha innen nézzük a papagájtól származunk. Ha a majomtól származnáknk a fõemlõs, ránézésre, szaglás nélkül is megtudná külömböztetni az ellenséges hajókat a sajátjától...innen nézve a delfintõl származunk. Ez baromság! Ránéztek a majomra kicsit megvizsgálták és aztmondták: "Hasonló, tehát tõle származunk"...Ez olyan mintha a halványzöldre és a fõzöldre mondanánk, hogy hasonló, tehát ugyanaz...
"Ha se az "a" se pedig a "b" feltevés nincs igazolva, miért kéne döntenem a kettõ közül? Míg nem történik valami, ami biztos döntést hoz, marad az, hogy egyesek hisznek, mások feltevéseket szülnek a látottakból. " Nem vitatkozni akarok, nem bántásból mondom, csak érdekelne, szerinted mégis mi igazolná az evolúciót? Vagyis mi hozna biztos döntést? Illetve honnan tudod, hogy ez az adat nem áll már rendelkezésünkre most is?


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Ha 2 dm3, 12-es pH-jú oldaltok készítek. Hogy számoljam ki h mekkora tömegű NaOH-ra van szükség?

Pár feladatot már megcsináltam, ahol a pH-t kell kiszámolni, az megy. Itt meg kicit visszafele kéne gondolkodni és kicsit elakadtam.

1

Klór és víz kölcsönhatásakor a víz milyen színűre változik? Miért?

2

Hogyan lehet kiszámítani a földetérési sebességet függőleges hajításkor?

6

Mi ennek a feladatnak a megoldása? Biológia-Genetika

Két, beltenyésztett sorból származó növény egyike 30, a másik 50 gramm megsúlyú. A keresztezésükből sármazó F1-nemzedék egyöntetűen 40 gramm magsúllyal jellemezhető. Az F2-nemzedék 4000 egyedét elemezve 4 db 30 grammos és 4 db 50 grammos típust találtak, a többi 3992 magsúlya e két szélső érték között változott. Mennyi a valószínű száma azoknak az allélpároknak, amelyek a jelleg kialakításában szerepet játszanak?

0

A benzinbe (sűrűsége=700 kg/m3) mártott alumínium (sűrűsége=2700 kg/m3) golyó látszólagos súlya 0, 2 N. Mekkora a golyó átmérője?

A megoldás 2,68 cm. De hogy kell levezetni? Segítene valaki?! Sürgős!

4

Miért van lejárati ideje a szódabikarbónának?

Gyanakszom, hogy nem tud megromlani. Főzéshez szoktam használni, és nem szeretném kidobni.

2

Milyen vizsgálattal deríthetem ki, hogy melyik országból származom?

a felmenőim egy része szláv, és pontosan ki szeretném deríteni, melyik országból is származnak.
Valamilyen vizsgálat lenne ami kimutatná?

2

Egy induló gépkocsi állandó, 0.5 m/s2 gyorsulással mozog . Mekkora lesz a sebessége az indulás után 20 másodperccel? Mekkora utat tesz meg ezalatt?

légyszíves valaki levezetné hogy pontosan hogy kell meg csinálni , Köszönöm!

2

Valaki meg tudja mondani h f (x) = ln x négyzet és g (x) = 2* ln x Miért nem azonos? Elvileg a logaritmus azonosságai alapján annak kéne lennie.

5

Ha a csillagkapun nyolc ékzár van, és egy permutációban egy ékzárat csak egyszer használhatunk fel, akkor amennyiben hat ékzárat már ismerünk egy címből, mennyi esélyünk van eltalálni egy bizonyos címet?

A Csillagkapu Atlantiszban az volt, hogy 1/720, de nekem ez nem kicsit bűzlik. Szerintem 1/2 az esély, mert ugye ha már hat ékzárat benyomtunk, akkor vagy az egyik van előbb és a másik utána, vagy a másik van előbb és az egyik utána. Amennyiben viszont egymás után ugyan azokat az ékzárakat is benyomhatjuk, akkor 8^8 féleképpen variálhatjuk a szimbólumokat. Abban az esetben viszont 64 féle a kombináció lehetséges, ha már csak kettő ékzárat kell aktiválnunk, ugye 8^2 nem? Vagy rosszul gondolom?

10

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!