Találatok a következő kifejezésre: Miért mondják Istenben (3 db)

Az ateisták miért mondják gyakran, hogy "jaj, istenem"?

Hogy is van ez? Nem egyszer találkoztam már ezzel.

Legjobb válasz: Gyakran? Szerintem semmivel se gyakrabban mint bárki más. :P És pontosan ugyanazért mondják mint bárki más. Mert ezt a szokás mondani bizonyos helyzetekben (pl. amikor valaki az agyunkra megy a hülye kérdéseivel.), tehát megszokásból. Pont ugyanabból az okból amiért azt mondjuk tüsszentésnél, hogy "egészségedre".... mert azt tanultuk (láttuk példákban), hogy ezt így kell és kész. :/

Gyakran? Szerintem semmivel se gyakrabban mint bárki más. :P És pontosan ugyanazért mondják mint bárki más. Mert ezt a szokás mondani bizonyos helyzetekben (pl. amikor valaki az agyunkra megy a hülye kérdéseivel.), tehát megszokásból. Pont ugyanabból az okból amiért azt mondjuk tüsszentésnél, hogy "egészségedre".... mert azt tanultuk (láttuk példákban), hogy ezt így kell és kész. :/
Mert ez pont olyan, mint a "b*ssza meg!". Érted?
A keresztények is használnak pogány korból megmaradt varázslásokat. Amikor azt mondod hogy 'ha neadjisten nyerek a lottón' akkor arra a hiedelemre utalsz hogy körülvesznek minket a gonosz szellemek és ha hangosan kimondod a kívánságodat akkor ellenedre fordítják.
Én is mondom, hogy cseszd meg, pedig nem gondolom szó szerint. Ezek csak mondások
Én sem vagyok hívõ, ettõl függetlenül szoktam használni, mert szeretem a régies formákat. És inkább mondom, hogy "jaj istenem", semmint, hogy káromkodjak :)
Amikor valaki nagyon megdöbben, elcsodálkozik, akkor azt mondja, hogy "Atyaúristen!" Ilyenkor sem a szó vallási eredetére gondolnak. Vannak olyan, gyermekkorban már belénk rögzült kifejezések, amik régen elváltak az eredeti jelentésüktõl.
Ezek szerint úgy tartod, hogy amiben nem hisz az ember azt nem is tudja emlegetni? Ehhh... tehát szerinted hisznek az emberek: A "ré[email protected]ú bagoly"-ban A "lapos guta"-ban A "télapó"-ban (elvégre ha nem hinnének miért emlegetnék a gyerekeiknek?) stb. Sõt tudatosan hazudni sem tudnak. Azt hiszem megállapíthatom, hogy az alapfeltevésed nem állja ki a valóság próbáját! ;D
A kérdező hozzászólása: Nem másokhoz képest gyakran, hanem a saját álláspontjukhoz képest. Nullánál többször. Amúgy értem, hogy ilyenkor nem is gondol bele az adott ember...
A szedtevetteteremtette kicsit hosszú, de lárifári!:SD
Mi a 3.parancsolat?
De ostoba vagy. Most azt hiszed, jól beszóltál a hitetleneknek, mi? Egy vicc ez a kérdés.
A kérdező hozzászólása: utolsó: igazad van. köszönjük. nyereményed egy pápamobil.
Úgy lettünk megteremtve, hogy bízzunk Istenben. Mármint az elsõ emberpár. Igaz, hogy a tökéletességüket elveszítették, és halandók lettek õk és a leszármazottaik, de a Teremtõ Isten az élethez és Istenhez való ragaszkodást nem "törölte ki" belõlük, így mi is örököltük ezt. Csak valaki vallásos, valaki meg nem. De attól hogy nem hisz, még bizonyos helyzetekben átértékelheti a dolgokat. Szerintem ezért.

Miért mondják azt az istenhívők, hogy én nem hiszek Istenben, de Õ akkor is szeret?

Egyáltalán hogyan beszélhetnek a nevében az emberek?Nem is ismerik,ezek csak az ? szavaik.Honnan tudják,hogy Isten jó? Mindenki bizalmát adja a hitébe,de miért?Mi a garancia,hogy nem csalatkoznak?

Legjobb válasz: A hitük a garancia, a hitbõl tudják,hogy ISten milyen. Neked nincs hited,te nem tudod

A hitük a garancia, a hitbõl tudják, hogy ISten milyen. Neked nincs hited, te nem tudod
Pusztán a Bibliából kiindulva mondják ezt, amiben számos rész szól arról, hogy Isten szeret. Van egy oldal, ahol ezeket összerakták, ha érdekel, írj, és elküldhetem privátban (reklámozni nem akarok). Garancia arra, hogy a hívõk nem csalatkoznak? Ez a hit lényege: nincs garancia, csak hit és bizalom van valami iránt, aminek létezésében sokan nem biztosak, sokan mások viszont tudják, hogy kell léteznie valaminek, ami hatalmasabb náluk. A legrosszabb, ami történhet, hogy nem történik semmi az élet végén, viszont, ha valóban létezik milliók hitének alapja, akkor nem csalódhatunk. Bár, az igazat megvallva én is sokszor elgondolkodtam rajt, vajon valójában mit várhat tõlünk az Isten? Mennyire lehet igaz, ami a Bibliában áll? És egyáltalán, mi van, ha valójában teljesen más szempontok szerint ítéli meg az embereket? Kérdései mindenkinek vannak.
Garancia nincs rá, hogy nem csalatkoznak.persze nem mindegy, hogy valaki hisz, vagy hiszékeny.utóbbi szempontjából sokkal könnyebben pofára lehet esni, és idõpocsékolás is. Valahol a legtöbb ember azt tartja valóságnak, ami benne él, és ezt hajlamos kivetíteni másokra is.a vallásban ez kifejezetten így van, eleve a vallástanítók személyes igazságokat mindenkire vonatkozó igazságokként tüntetnek fel.ezért ugyanígy gondolkozik sok hívõ is, mert õk is ugyanezt a gondolkodásmódot veszik át.Ez egy hamiskás, és félrevezetõ, kissé szûk látókörû felfogás.Senki sem jelentheti ki õszintén, hogy amiben õ hisz az másokra is szükségképpen igaz./bár szerintem konkrétan azzal a felfogással nincs semmi baj, hogy Isten mindenkit szeret, még akkor is ha az illetõ nem hisz benne.ez legyen a legnagyobb baj a vallással kapcsolatban:) /
Isten mindenkit egyformán szeret. mindenkinek megadja a lehetõséget, hogy Õhozzá térjen. Neked is megadja, csak észre kell venni a saját életedben. Bár már ez is egy szép kezdet lehet, hogy egyáltalán feltettél egy ilyen kérdést. Ez nyilván annak a jele, hogy valamennyire érdekel téged a téma. ez mindenképp hatalmas elõrelépés, hiszen a legtöbb emberrel egyszerûen képtelenség vallásos dolgokról beszélgetni.
Szia! A kérdésed nem igazán értem, de a lényegre szerintem rá tudok mutati. A hívõ embereknek alapvetõen két csoportját kell számításba venni: -Azok az emberek akik hívõnek mondják magukat, noha nem ismerik Istent. -Azok az emberek akik vallást tesznek az õ hitükrõl és valóban ismerik Istent. Tehát különbséget lehet tenni azok közt az emberek közt, akik csupán hisznek Istenben, és azok közt, akik hisznek Istennek :-) Az Istenhit egyetlen forrásának én a Bibliát tekintem. Onnan, ahonnan megismerem a Teremtõ bizonyos gondolatait, tudok mondani róla dolgokat, amiket olvastam. Az, hogy Isten jó, innen lehet tudni: "mert könyörülõ és irgalmas õ; késedelmes a haragra és nagy kegyelmû, és bánkódik a gonosz miatt." (Jóel 2, 13) Minden jót!
Tudod kérdezõ Isten a teremtõ erõ nem jó és nem rossz, nem szeret és nem gyûlöl, mert egy olyan Létezõ amely jelen van, ránk borul és védi, élteti az életet. a vallásosok csak hinni szeretnének abban hogy Isten szereti õket és csak is õket, akik hisznek benne. holott a halhatatlanság nem hit kérdés-- egy ateista lelke is halhatatlanná válhat és istenivé ha eljut odáig, mert lelke gyors és tiszta maradt.

Miért mondják az Istenben hívőkre, hogy buta, vagy gyenge emberek?

Úgy vélem, hogy lehet nyugodtan ellenérvekkel élni mindenfajta vallás ellen, de nem úgy, hogy az abban hív?ket bántsuk, vagy általánosítsunk velük kapcsolatban.

Legjobb válasz: ilyent csak a buta és gyenge, vagy ostoba ember mond! a hit- vagy nem-hit mindenkinek a magánügye, és aki ezen gúnyolódik, vagy minõsít, az csak önmagáról állít ki bizonyítványt. én magam nem vagyok hívõ, de eszembe sem jutna, hogy butának, vagy gyengének minõsítsek egy hívõt.

ilyent csak a buta és gyenge, vagy ostoba ember mond! a hit- vagy nem-hit mindenkinek a magánügye, és aki ezen gúnyolódik, vagy minõsít, az csak önmagáról állít ki bizonyítványt. én magam nem vagyok hívõ, de eszembe sem jutna, hogy butának, vagy gyengének minõsítsek egy hívõt.
Szerintem ember és ember közt nincs különbség. Van olyan aki az angyalokban hisz, valaki a tündérekben. Valaki a pokolban, valaki a mennyben. Valaki szeret élni, valaki nem. Nem ítélhetünk el senkit a vallása, ízlése, külseje stb. miatt. Vannak buta emberek, de azokat a kocsmákban részegen esetleg a parlamentnél kõvel a kezükben keressük. És nem attól lesz valaki buta, vagy gyenge, hogy hisz valamiben, olvas és kúltúrálódik. Nekem ez a véleményem :) (Egyébként nem vagyok hívõ)
én magam nem vagyok hívõ, viszont én sem nézem le azokat akik hisznek valamiben. a 3. válaszolónak üzenném, hogy akik hisznek pont azok az erõsebbek, mert ha vmi gondjuk van akkor nem otthon ülnek depressziósan a tv-t bámulva, hanem mindig hisznek és bíznak. a hit pont arról szól h nem látod Istent, de hiszel benne, hiszel egy olyan valakiben akit soha nem láttál és ebbõl merítesz erõt. ettõl nem gondolom h valaki butább lenne, õk is felfogják h anyagilag nem létezik csak szellemileg.
Elõször is: nagyon köszönöm annak, aki simán lepontozta a normális, becsületes válaszomat. Nyilván egy egyenes jellemû, igaz ember volt, aki fel is fogta, mit csinál. "Állításaid azon a ki nem mondott premisszán alapulnak, hogy Isten nem létezik." Nem. Ha létezik, ha nem - egy ateista elég erõs, hogy MAGA birkózzon meg a problémákkal - míg a hívõnek ez segítség nélkül nem megy. A többi, amit írtál, azért nem érdekes, mert az alapfeltevésed is hibás volt. Csak egy gondolat közülük: természetesen az erkölcsös ateista vállalja is, ha valamit tett. Tisztában van a következményekkel. Egyébként van egy olyan érzésem, hogy tulajdonképpen nem kérdést tettél fel, hanem a hited szeretnéd terjeszteni. De ez nyilván kiderül majd a következõ válaszodból. Aki pedig itt pontozgat, annak üzenem: a pont arra való, hogy A KÉRDÉSRE mennyire hasznos a válasz. Értelmes - és fõleg: ERKÖLCSÖS - ember nem azt pontozza, hogy a válaszoló mennyire áll közel a pontozó világképéhez! Akkor egy olyan kérdés lenne itt, hogy 'mennyire rokonszenves neked ez a válaszoló?'
Szerintem nem szabad általánosítani. Elõször is: aki a közösségért van csak ott, az igazából NEM hívõ - hanem kihasználja a közösség elõnyeit. Az igazi hívõk általában azért gyengébbek, mert egy hatalmas segítõre van szükségük az élethez - és azért butábbak, mert nem képesek belátni, hogy ez a 'segítõ' a saját agyuk.
Végre talán itt van valaki, aki megválaszolhatja a kérdésem. Ha van valaki vagy valami, aki vigyáz ránk, akkor miér történik ennyi szörnyûség többnyire ártatlanokkal??? Kezdem úgy gondolni, hogy magunk vagyunk, vagy , ha nem, akkor egy elmebeteg szadista irányítja a dolgokat, aki pont azokat bünteti, akik "mellette állnak". Csak nézzetek szét a környezetetekben!
jaja a kipontozozz válaszoló mondta meg a frankót! *respect
Hoppá, lemaradt a Bibliai idézet, szerintem ide illik: "...Mert lesz idõszak, amikor az egészséges tanítást nem fogják elviselni, hanem a saját kívánságaikkal összhangban gyûjtenek össze maguknak tanítókat, hogy csiklandoztassák a fülüket; 4 és az igazságtól elfordítják fülüket, a valótlan történetekhez ellenben odafordulnak." Ez a Timótheusnak írt 2-ik levél 4:3-4
A kérdező hozzászólása: Egyetértek veled teljesen. Abban az egyházban is, amirõl írsz, is van nem kevés olyan ember, pap is, laikus is, akinek igazi élõ hite van, (bár kétségtelen, hogy sok olyan is, aki csak a statisztikát duzzasztja, de Istent még sohasem szólította meg õszintén.) Ezért örülök annak, amit mond a Biblia, hogy nem egy vallás, vagy nem egy bizonyos egyház az, ami üdvözít, hanem egy személy: Jézus Krisztus.
Idézem: "Ez esetben ismétlem, szívesen elhívlak egy diploma és IQ számolgatásra a gyülekezetünkbe. (Persze a sok diploma és a magas IQ sem jelent semmi pluszt Isten elõtt, aki elõtt csak a tiszta szív és a szeretet számít - de az elõítéletekre cáfolat lehet.)" Nincs értelme számolgatni, mert amúgy sem lesz reprezentatív. Nem kislétszámú csoporton kell lemérni, hanem széles, több ezres vagy tízezres mintavétel alapján, szociológiai alap. Az általam említett korreláció pedig nem elõítélet, hanem szociológiai kutatás eredménye. Ha pedig általánosságban vesszük, tényleg elõítéletnek hangozhat, amennyiben a hívõket lebutázzuk.
A kérdező hozzászólása: Ez igaz, de én nem is reprezentetív statisztikai mintavételként javasoltam. Viszont azt sem akarózik elhinni, hogy amit írtál, arra tényleg van pártatlanul készített és elérhetõ szociológiai felmérés aminek az eredménye: "Az viszont tény és való, hogy az iskolázottság és az IQ szinte fordított arányban áll a vallásossággal." Ha van ilyen felmérés, szeretném elolvasni. Meg tudnád adni, hogy kik, mikor és hol publikálták?
Például: M. Shermer: Hogyan hiszünk? - Istenkeresés a tudomány korában. Typotex Kiadó, 2001.
Ja és még egy: ha nem statisztikai mintavétel történik (amit te is javasolsz), akkor mi alapon akarsz következtetéseket levonni belõle?
A kérdező hozzászólása: Én egy általánosításra cáfolatként hoztam ezt fel. Egy általános érvényû állítást (pl. MINDEN cigány bûnözõ --> meg lehet azzal is cáfolni, ha találunk akárcsak egyetlen olyant is, aki nem az) Tehát én a "hívõk úgy általában buták" állításra próbáltam ellenpéldát hozni. De köszönöm a konkrétumokat, (Felfelé is pontoztam a választ!) és el is fogom olvasni, mihelyt meg tudom szerezni valahonnan.
Én ezt így még nem hallottam. Ámde némileg egybevág az én filozófiámmal, miszerint: AKI NEM HISZ ÖNMAGÁBAN, AZ HISZ ISTENBEN.
Én nem az IQ-s kérdezõ vagyok, hanem az elõzõ három volt az enyém az elõzõ oldalon Elnézést, nem akarlak OFF-ra kényszeríteni, ezért nem is kérdezek most bele semmibe. A válaszokat köszönöm, így kegalább többet tudunk rólad. "...vallásos rítusok, szertartások, folyamatok élemódszerû végzése..." Látod valószínûleg ez az, amiért sokan a butasággal, hiszékenységgel azonosítják a vallásos embereket. Nem akarok nevet említeni, de vannak olyan egyházak, ahol elég durván külön lehet választani a papi és a laikus osztályt, nem? És a laikusok nagyon sokan vannak. Sõt ezen emberek többségére jellemzõ a Bibliaismeret hiánya. Persze ez az én tapasztalatom. Sok-sok hiányt szenved a mai ember, szellemileg legfõképpen! Szerintem, ha a mûveltebb embereknél kimutathatóan kevesebb is a hívõ, az inkább azért van, mert ebben a materialista, erõsen elvadúlt világban egyszerûen nem elõny a vallásosság egy tanárnak, egy orvosnak, egy kutatónak. Ma szerintem sokkal könnyebb enélkül érvényesülni. Elég degenerált dolog ez, de Bibliai válasz van erre is.
A kérdező hozzászólása: OFF lesz: (Emiatt elvileg egy másik kérdést kellene indítani, de remélem nem bánjátok, hogy itt válaszolok rá röviden, mert belefér.) "Ez hidd el nem provokatív kérdés: Jézus ugye nem a házasságban élõket nevezi 'tisztátalannak'? Vagy másként: A szexuális önmegtartóztatás ugye nem egyenlõ a cölibátussal? A kérdés komoly!" Nem egyenlõ. A Biblia két alternatívát ad a szex kérdésében (1.heteroszexuális, monogám, élethosszig tartó házasság - (ebben gyakorlatilag mindent szabad, ami sem egymás lelkének, sem testének nem káros) 2. egyedüllét (Ha valaki ezzel nem ért egyet, és beszélgetni akar errõl, OK, csak akkor tényleg nyisson új kérdést, ne ezt offoljuk szét) Egyik választásban sincsen semmi "tisztátalan". Én házasságban élek, ahogy az egyházamban élõ lelkipásztorok 99%-a. A római katolikus papok cölibátusa lehet egy nagyon jó dolog is (ha valakit tényleg Isten képessé tett rá, hogy valóban tudjon is így élni - vannak ilyenek), meg lehet nagyon rossz dolog is (ha azon múlik, hogy az ember nap mint nap erõszakot kell tegyen önmagán, és kiderül, hogy nem képes így élni --> ez sok bûnhöz vezethet. Ilyen is van. Ha ennek a szükségességérõl akarsz beszélgetni valakivel, kérdezz meg egy r. katolikus papot, vagy papnövendéket, én nem vagyok katolikus, tehát nem igazán érintett. --- Én "tisztátalan gondolatok" alatt a Máté ev. 5, 28 alapján például a magam esetében azt értem, hogyha megyek a villamoson, és van mondjuk mellettem egy jó nõ. Megtérésem elõtt nem jelentett gondot, hogy eleresszem a fantáziámat és gyakorlatilag képzeletben mindent megtegyek vele. Miután hívõ lettem, és házas ember, Jézusnak a fentebbi igehelyen idézett mondása miatt, már ezt is gondolatban történõ házasságtörésnek tartom, tehát nem teszem. Tehát ma ugyanez a dolog a következõképpen néz ki: 1.megyek a villamoson, mellettem áll egy jó nõ, aki nem a feleségem, 2.észreveszem, és beindulna a fantáziám, 3.ezzel egyidõben eszembe jut, hogy hû akarok lenni az Istenemhez és a feleségemhez 4.inkább imádkozok magamban, hogy Isten õrizzen meg a kísértéstõl --> nem eresztem el a fantáziám, de nem is kattanok meg emiatt a feszültségtõl
Sztem nem mondják a hívõkre, hogy buta emberek. Azokra mondják, akik ész nélkül vakon hisznek, pl. ténylegesen elhiszik, hogy az emberiség 6000 éves. Az viszont tény és való, hogy az iskolázottság és az IQ szinte fordított arányban áll a vallásossággal. De ez nem zárja ki, hogy egy mûvelt ember vallásos legyen, igaz, azt sem, hogy egy analfabéta ateista.
A kérdező hozzászólása: Elhiszem, és jó is, hogy sokan így vannak vele, ahogy ti, de akár itt a vallási kérdések között, akár a valláskritika rovatban többen azt hangoztatják, amiket írtam. Tõlük szeretném megtudni, hogy miért gondolják ezt így.
A kérdező hozzászólása: Szívesen válaszolnék erre a kérdésre (már amennyire hiányos tudásom engedi), csak azt nem tudom eldönteni, hogy milyen okból tetted fel, mert aszerint lenne szükséges erre válaszolni. Mert ha valaki ezt a kérdést azért tette fel, mert épp valami rossz érte, annak inkább vigasztalásra van szüksége, ha meg valakit az foglalkoztat, hogy hogyan egyeztethetõ össze logikailag egy szeretõ Isten léte a világban található rosszal, akkor annak meg érvekkel kell válaszolni. (Ez utóbbi esetben olvasásra ajánlom egyik kedvenc íróm, C.S. Lewis: A fájdalom c. könyvét, ami errõl a korántsem egyszerû kérdésrõl szól) Ezért nem tudom, hogy miért kérdezted? De inkább indíts el egy új kérdést ezzel a címmel, és menjünk át oda, mert itt off lesz.
"miért csinál akárki ekkora nagy problémát a pontokból" A normális emberi viselkedésen kívül még egy probléma: ha ránézel, hány %-ban ad hasznos válaszokat? Ilyen alacsony? Ja, ha lepontozzák... "A.)Butaság kérdése: A kérdés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy tkp. létezik-e Isten." Ha létezik, akkor az a SZÁNDÉKA, hogy ne találjuk meg. Márpedig akkor nem is fogjuk. Azt mondom, hogy értelmes ember elsõre TUDÁST keres. És ma a tudás azt mutatja, hogy nincsen isten (nyiss új kérdést, ha érdekel - ez már nem fér bele). Ha a tudás úgy látszik, hogy egyelõre az adott témakörben nincs (merthogy ez - a hittel ellentétben - becsülhetõ) - OTT van helye és értelme a hitnek. Értelmes emberre pedig lehet hatni az érvekkel. Hívõkre - hit kérdésében - nagyon minimálisan, vagy egyáltalán nem. De, ha te értelmes vagy, akkor kérlek írd meg, hogy mit nem fogadsz el a mai tudomány eredményeibõl, és miért. "B.)Gyengeség kérdése: Tény: a hívõ ember segítséget kap. Amikor imádkozunk, általában kapunk valamilyen választ. (Szerintünk az Istentõl, szerinted a saját agyunk egyik fele a másik felétõl. /Érdekes kitérõ lenne egy kutatást végezni a témában, hogy (ha igazad lenne) miért alakult volna ki az evolúció során ez a lehetõség a hívõk agyában/)" Volt ilyen kutatás. Lényege, hogy KEVÉS tudással ez egy nagyon hasznos dolog. És eléggé jól következik az õsember agyából és körülményeibõl. "nagyon jól tudják, hogy kell(ene) viselkednie egy hívõnek" Ezek idealizált képek. Ideáljai bárkinek lehetnek, és jó is, ha vannak. Csak nem szabad összekeverni a való élettel. Egy rövid írásban ennyit tudtam írni. A téma SOK kérdést felölel, nem csak azt az egyet, amelyet leírtál.
A kérdező hozzászólása: Küldtem privit inkább, mert itt teljesen off leszünk Gyuri
Megkaptam a levelet, köszönöm. Sok dologgal egyetértek, pár reakció: 1: Isten szándéka: ebben a részben szerintem tévedsz, 2: a tudomány és a hit ritkán egyeztethetõ össze. A hit szinte mindenrõl szól - és sok ezer éve ez volt a tudás is. Azóta a tudás fejlõdik, a hit meg visszaszorul (egyes területeken kiderül, hogy NEM úgy van). Értelemszerûen a tudás NEM mindenrõl szól - így a hitnek is mindig marad hely. 3: nem emlékszem a forrásra, rég volt.
1: ha az isten végtelen, akkor a világban most CSAK az õ szándékát látjuk. 2: a tudomány - bizonyos tekintetben - tudja vizsgálni az istenhitet vagy az isten létét. Amit a tudásról írtál, nagyon rokonszenves: ha minden hívõ így gondolná, százszor jobb lenne a világ. De annyiban azért problémás, hogy meddig vonulsz vissza? Most pl. az õsrobbanás gyakorlatilag bizonyított, de elõtte semmi - tehát mondhatod azt, hogy az isten az õsrobbanást teremtette, és azóta legfeljebb néha avatkozott be. De már van elmélet, hogy mitõl lett az õsrobbanás... mi van, ha az az igaz? Ja, és az eredeti kérdésre: a hívõk azért TÛNNEK butábbnak, mert sok kérdésben a vallás 'megmondja' a választ. Ezért õk ezekben a kérdésekben nem használják az agyukat. Márpedig, ha valaki nem használja az agyát, kívülrõl nehéz megmondani, hogy ott van-e egyáltalán az a részlet az agyából...
Nagyon tetszik ez az oldal, amit Gyuri, a teol. hallgató indított. Egy másik kérdés kapcsán olvastam már a véleményét a Biblia nem természettudományos könyvként való értelmezésérõl. Való igaz, nem annak íródott, ezt úgy tudom nem is állította senki. Ámde, ha Isten Szavának fogadjuk el, akkor ebben a tekintetben is igaznak kell lennie. Szerintem. Persze, hogy ezerszer fontosabb az, amit Istenrõl és szándékáról tár fel, ebben vita nincs, gondolom. Csak nevetséges lenne, ha a ma már bizonyított(!!!) tudománnyal ellenkezne, és õsi mítoszokkal lenne tele, mint pl.a Görög mitológia lebilincselõ történetei. Kihangsúlyoztam a 'bizonyított' kifejezést, nem véletlen. Örülök, hogy a másik válaszoló is, aki nem hívõ (legalábbis nem egy Teremtõben) okosan, és szelíden érvel. Az õsrobbanásról eszembe jutott, hogy olvastam mostanában errõl alapos tudományos kritikát. Csak annyit kell tenni, hogy be kell írni a Google-ba ezt a szót és az elsõ oldal már ezzel van tele. Hát, mitagadás nem erõsített meg az elmélet(hangsúlyozom: elmélet! A tények nem itt kezdõdnek) valóságosságában. És még számtalan érvet sorolhatnánk az Istenbe vetett hit létjogosultsága mellett. Ez csak a jéghegy csúcsa! Köszönöm, hogy hozzászólhattam.
"...a szexuális önmegtartóztatás kérdése, hogy még gondolatban sem (!) fantáziáljak Jézus által tisztátalannak mondott dolgokról." Ez hidd el nem provokatív kérdés: Jézus ugye nem a házasságban élõket nevezi 'tisztátalannak'? Vagy másként: A szexuális önmegtartóztatás ugye nem egyenlõ a cölibátussal? A kérdés komoly!
Hát jó régen lett ide írva, de azért szeretném kifejteni a véleményemet ezzel kapcsolatban. Fõként azért mert én is szoktam az Istenben hívõket buta, agymosott embereknek hívni. De ezek valójában nem helytállóak. És valóban inkább gyenge embereknek tartom õket. Mégpedig azért, mert az én álláspontom szerint az emberek vannak olyan erõsek hogy egy felsõbbrendû "lény" nélkül is teljes életet tudjanak élni. Vagy ha másképp szeretném megfogalmazni és így talán érthetõbb is: szerintem nincs arra szükség, hogy keressünk egy olyan lényt, vagy bármit, akinek a szabályai szerint kéne élnünk, ugyanis, aki csak így tudja elképzelni a létet, annak gyakorlatilag nincsenek önálló gondolatai, vagy ha vannak, akkor nem elég biztos azokban, ilyen módon nem elég biztos magában sem. És ha ezt belátjuk akkor valóban csak gyenge, megtört emberekrõl van szó. Félre értés ne essék, nem csak hébe-hóba szoktam ezt mondani, mert meglehet, hogy nem minden hívõre igaz ez..de akkor ha nem csak Istennel tudja elképzelni az életet akkor megkérdõjelezõdik az adott személy hite. De pl.: nekem van ismerõsöm, aki 13 éveskorában az iskolában a padtársam volt és egyszer végignéztem a leckefüzetét, tudtam, hogy nagyon vallásos, és voltak is köztünk e miatt konfliktusok, de nem ez a lényeg, hanem hogy szinte minden második oldalon szivecskébe találtam az Isten vagy pedig a Jézus nevet. Amikor pedig péntek 13-a volt piros-feketére satírozta azt a részt. Mindezt !13! évesen, azt gondolom, hogy ez azért tényleg túlzás, egy normális 13 éves gyerek az osztálytársai nevét irogatja szivecskébe, nem pedig az Isten vagy a Jézus szót. Ez teljesen beláthatóan túlzás, legyen akármennyire is hivõ az ember. De tényleg nem szeretnék senkit megsérteni, hiszen úgy gondolom, hogy mindenki a saját életérõl dönt illetve az én nézeteim szerint mindenki a maga Istene. Ennek megfelelõen elnézést kérek mindenkitõl aki velem ellentétes nézeteket vall és esetleg magára vette a dolgot.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!