Találatok a következő kifejezésre: Miért kell anyósnak (12 db)

Miért kell anyósomnak beleszólnia hogyan nevelem a babám. Miért van ez?

mindenbe beleszól meg ezt kell csinálnom peddig már elmondtam egy párszor hogy hadjon békén de nem!! saját anyám nem oktat ki de ? igen!!ráadásul elkényezteti a lányom és nekem van vele gondom utánna!!szóval kiborít!!szerintetek mit tegyek hogy abba hadja az anyáskodást??

Legjobb válasz: Szia! Ne is mondd! Nálunk nem olyan vészes a helyzet, de volt pár sértõdés, mert én másképp láttam a gyerekneveléssel kapcsolatban a dolgokat, mint õ. Persze lehet, hogy jót akar, " hisz õ már nevelt fel gyereket" és szerinte te még nem tudhatod. Ha egyébként jóban vagytok, akkor próbáld neki elmondani szépen, hogy te is meg szeretnéd tapasztalni ezzel kapcsolatban a dolgokat, olyan jó anyának lenni és biztos õ is nagyszerûen nevelte az övéit, de te is szeretnéd ezt megpróbálni a saját meglátásod szerint a gyermekednél. Sok sikert!

Szia! Ne is mondd! Nálunk nem olyan vészes a helyzet, de volt pár sértõdés, mert én másképp láttam a gyerekneveléssel kapcsolatban a dolgokat, mint õ. Persze lehet, hogy jót akar, " hisz õ már nevelt fel gyereket" és szerinte te még nem tudhatod. Ha egyébként jóban vagytok, akkor próbáld neki elmondani szépen, hogy te is meg szeretnéd tapasztalni ezzel kapcsolatban a dolgokat, olyan jó anyának lenni és biztos õ is nagyszerûen nevelte az övéit, de te is szeretnéd ezt megpróbálni a saját meglátásod szerint a gyermekednél. Sok sikert!
Nem lehet, hogy anyósaink rokonok? Nálunk még meg sem született a baba (33 hetesek vagyunk), de õ már abba is megpróbál beleszólni, hogy milyen ruhát vehetek neki, és azt is hogy hol, mire mennyit költhetünk (pedig a férjem már párszor rendesen helyretette). Szerencsére minket 5km választ el, ezért nem kell naponta ezt elviselni...én is csak a költözést tudom javasolni, mert kiborítóak tudnak lenni! Addig is ne hagyd el magad, légy karakán!
szerintem nem neked kellene ezeket neki elmondani, hanem a fiának, vagyis neked is, de szerintem a fiára egybõl hallgatna. Szerencsére nálunk ilyen gond még nincsen, de én tuti a férjemet, azaz a fiát fogom ráuszítani erre a témára.
A kérdező hozzászólása: hát próbált már õ is vele beszélni de semmit nem ért!! ezért most fogjuk magunkatamilyen messze csak lehet elköltözzünk innen!!és legalább ugyrendezem be a szobákat ahogy én akarom!!szóval mindenbe õ akar dönteni!!már tisztára kiakaszt!!
Szia! Azért szólhat bele, mert gondolom fiatal vagy.Azt gondolja, õ jobban tudja a dolgokat.Mond meg neki, hogy elég "nagy vagy", hogy eldötsd, mi a jó a családodnak.A Te családodban Te vagy a fõnök, Õ foglalkozzon a saját dolgával.Ha semmi nem használ, költözni jó messzire.Gondolom a párod anyuka párti!Ha más nincs koptassa Õ le!
A kérdező hozzászólása: én már nem tudom mi lenne jó már mondjuk észre vette magát mert már nem jár olyan gyakran át hozzánk!majdnem minden nap itt volt ez már kikészített!ha bírtam volna pihenni egy kicsit nem lehetett mert állandóan a nyakamba lihegett!!nagyon rossz számomra így!!köszönöm a válaszokat!:)
Szia, megértem a helyzetedet az én anyósom is ilyen ha nem is ennyire, nálunk is már útban van a baba, de mindent megmagyaráz.Van egy kiskutyám éjjel nappal velem van, de ha õ meglátja kb..2hónapban egyszer..mert hála istennek 200km-re lakik..., hogy ölbe veszem már kezdi, hogy tegyem le azonnal mert megnyomja a hasamat stb.a múltkor már úgy kiosztottam azt hittem elmegy.D emondtam neki én élek vele és tudom, hol a határ, ha lenne egy gyerekem már és az lógna a nyakamon egész nap, az nem lenne gond, pedig az is megnyomhat.szerintem mindenki tudja a korlátait.Már be is jelentette, hogy kiírta a szabiját a születéskorra..de ha nem akkor jön is át tudja rakni..már elõre félek, hogy milyen csatáink lesznek az elsõ héten is.Nekem az anyukám megmondta, hogy annak idején õket sem zavarta senki és tök jó volt, hogy egyedül jöttek rá mindenre és mondta ha felhívom szivesen segít mindenbe de õ csak látogatóba fog eljönni egy napra nem ül a nyakamba egy hétig, mert tanuljam meg egyedül ellátni a kicsit. Én amúgy az anyósomat a te helyzetedben simán kiosztanám akár ordítva is, hogytérjen észhez..ha máshogy nem megy, de az tuti a férjemnek is neki esnék, ha nem áll mellém.Meg kell értenie, hogy õ is felnevelt már x gyereket és te is fel akarod egyedül és ha mejd segítséget kérsz akkor segítsen, addig meg gyönyörködjön az unokájában és ne problematikus kodjon, mert az csak mégjobban kiidegel téged és a babát is.Remélem hamar tuljuttok zen, bár én tuti elköltöznék jó messzire, érzem éha a 200km is kevés, de még mindig jobb mintha a közelben lakna.Ja ha meg jkopog ne nyisd ki ha késõbb számon kéri mondd meg, hogy nem hallottad, vagy , hogy lementetek sétálni stb..én tuti ezt tenném. Sok sikert ehhez és remélem nekem sem lesz nagyon kemény az anyóssal...bár én nem félek tõle, meg is sértõdhet ha máshogy nem megy-bár azért nem szeretnék rosszban lenni vele, mert egy tündéri asszony csak kicsit gyerek függõ. 21hetes kismama

Ha van rá oka valakinek, és nem kedveli az anyósát, apósát, miért kell elhordani mindennek?

Legjobb válasz: Engem nem lep meg! Sokan nem is a kérdéssel kapcsolatosan reagálnak,csak direkt felhúzzák az embert,mert van akinek ez kell,hogy jó napja legyen.....nem kell reagálni! Az anyós témára: Van aki rászolgál hogy cseszteti az anyós,van aki semmit se tett érte....

Engem nem lep meg! Sokan nem is a kérdéssel kapcsolatosan reagálnak, csak direkt felhúzzák az embert, mert van akinek ez kell, hogy jó napja legyen.....nem kell reagálni! Az anyós témára: Van aki rászolgál hogy cseszteti az anyós, van aki semmit se tett érte....
Ha idegesítenek nem megyek oda. Nem adom meg a lehetõséget a veszekedésre.
A sok unatkozó iskolás gyerek és kismama itt trollkodik. Nem kell nyári szünidõben délelõtt kérdéseket kiírni, ha fontos a lelki nyugalmad :) Tényeg nagyon tapló válaszok érkeztek ott.
Olvastam a kérdést, amit linkeltél, és tényleg szánalom.... Konkrétan ler..bancozzák a kérdezõt, meg direkt inzultálják, aztán nekik áll feljebb, hogy védekezik!! Nem is írtam semmi hozzászólást, csak felidegesíteném magam!
Ha az a kérdezõ olyan stílusba beszél az anyósával apósával mint itt akkor ne is csodálkozzon rajta.
Mert mindenki azt hiszi, csak egy igazság van és az az övé. Akinek a véleménye meg nem egyezik az övével, annak meg igaza nem lehet. A fiatalasszonyok, meg vannak gyõzõdve arról, hogy csak gonosz anyós létezik, gonosz meny nem. Nem lehet kérdezni tõlük semmit, mert mindent sértésnek vesznek. Már csak azt nem értem, hogy akkor miért nem maradnak otthon, ha ennyire utálják az anyóst. Valószínû az anyós sem hiányolja õket, bármennyire is képzelik ezt.
ma 11:29 Mert ha téged idegenek ler...bancoznak, jópofizol velük?
ma 11:43 Csak nem egy anyós gondolatait olvashattuk?
Nekem is van problémás anyósom, tettem fel egy kérdést még anno (elvesztette a munkáját mi meg a férjemmel hozzájuk költöztünk a kérésére és több mint egy évig eltartottuk õt és a pasiját. Közben kiderült, hogy fogamzásgátló mellett terhes lettem, de minden voltam, csak fehér ember nem a válaszolók szerint) Úgy veszem észre, hogy a válaszolókat baromira felbátorítja a névtelenség. Országos botrány lenne, ha egyik pillanatról a másikra a nagy Megmondóemberek telljes neve és címe felvillanna ezen az oldalon a bunkó válaszaik fölött.
ma 13:12 Na jó akkor legyen: Én szemtõl szemben szoktam (illetve már csak múlt idõ, mert rájöttem hogy felesleges), megbeszélni a gondomat az anyóssal, meghallgat, a fiának a hátam mögött, mégis azt mondja, hogy én egy hisztis pica vagyok, és mindenen ki vagyok akadva, mint egy hisztis kis k..rva! Eleinte meg, mikor tûrtem neki, és vissza sem válaszoltam, akkor meg egy álszent, félõs, és beszari kis tutyi mutyi ribi voltam? Na akkor most milyen legyek, hogy jó legyen neki? Tehát csak én én én változtassak, alázkodjak meg neki, hátha 1x ha épp olyan kedve van, és süt a nap, csiripelnek a madarak, úgy dönt elfogad!!
Utolsó vagyok. Ha nekem szántad, akkor válaszolok. Lehet, hogy ez az oldal ezért van, (bár szerintem ennél sokkal hasznosabban is lehet használni, de mindegy)ettõl még nem kevésbé csúnya dolog a rokonokat, ismerõsöket a hátuk mögött szidalmazni, kibeszélni. Miért nem lehet velük megbeszélni szemtõl szemben? Vagy az már nem megy?
ma 12:58! De figyelj már, ennek az oldalnak pont az a lényege, hogy ki lehet teregetni a szennyest név nélkül, ha vkinek bármi gondja, baja van, választ kaphat, vagy lehet csak arra van szüksége, hogy egy kicsit megnyugtassák......
Én meg õszintén szólva azt nem értem, hogy ilyen kérdéseket, mint amit linkeltél egyáltalán miért kell kiírni. Hacsak nem azért, hogy ismeretlenekkel együtt névtelenül pocskondiázhassuk az anyóst. Nem szép dolog ám ez sem. A Kérdezõ stílusa mellesleg tragédia. Nekem nagyon rossz anyósom van, de eszembe sem jutott még ezen az oldalon kiteregetni a szennyest.
73-as! De hát ott meg ezt írtad! "Hát igen! Zöld kéz csak annak jár, aki elítéli az anyóst és 100 %-ban egyet ért a kérdezõvel. Kedves kérdezõ, azért az élet nem fekete-fehér és kérlek, ne dõlj be sok "egyetértõnek", ha egy anyós unokát szeretne, és uram-bocsá- rákérdez, attól még nem rossz ember. A válaszíró 73%-ban hasznos válaszokat ad"
Kedves 14-es! Elfogadom, hogy van ilyen. Bár biztos ezt akkor is tudtad, mikor férjhez mentél. Gondolom abban reménykedtél, hogy be tudod bizonyítani, hogy bárhonnan jöttél, vagy olyan jó mint bárki. Ha mindent megtettél és nem sikerült, akkor ne törödj az anyóssal, neveld arra a gyerekeidet, hogy ne a pénz számítson nekik a párválasztásnál. Bár tényleg nem értem az ilyen anyóst: ha boldog a fia valaki mellett, akkor azt mért kell bántani!
Kedves utolsó. Az a baj, hogyha az egyik fél utálkozni kezd, azt a másik fél is megsínyli. Lemehetek hídba anyós elõtt, de én akkoris csak egy kis csóró parasztlány leszek a szemében.
50 éves vagyok és van anyósom, és van az egyik fiamnak élettársa. Biztos én is megbántottam már az anyósomat a 30 év alatt, de konfliktus soha nem volt, a menyem is mondott már olyat ami fájt, és biztos én is mondtam már olyat amit nem kellett volna, de mindenki nyelt egyet és soha nem veszekedtünk. Én szeretem az anyósomat -bár együtt sose laktunk- szeretem a menyemet, remélem õ is engem, de együtt nem laknák vele. Én hiszem: "Jobb távolról szeretni, mint közelrõl gyûlölni." Ezért nem értem, akik nem laknak együtt, csak hetente pár órát töltenek az anyóssal, mért nem lehet tolerálni a hibákat, hisz ugy is hazamegyünk és azt csinálunk ami nekünk tetszik. Mért kell gyûlölködni?
Én azt nem értem, hogy minek kell megházasodni és ha már mégis megházasodsz, akkor miért nem költöztök el jó messzire a szülõktõl?
Én egyetértek az utolsóval. Mások vagyunk, más az értékrendünk. Egy intelligens ember ezt elfogadja, sõt nem pattog, ha valaki nem ért vele egyet. Persze, az is emberi tulajdonság, hogy a sokadik beszólás után felemeljük a hangunk. Legyen az anyós vagy meny, unoka, gyerek, testvér, szomszédnéni, bárki.
A kérdező hozzászólása: ma 11:34? Mert olyan veled még nem fordult elõ, hogy tök nyugodtan mentél el vkihez, aztán az illetõ felidegesített???
Mert unatkoznak és azt élvezik ha beszólhatnak idegen embereknek. Nem kell velük foglalkozni.

Miért "kell" utálni az anyósodat? Férjes barátnők (főleg a gyerekesek) mind panaszkodnak, hogy anyós így, meg anyós úgy. Meg olvasom neten is a hozzászólásokat az anyós témához.

Ez az érzésem, hogy semmit nem bírnak jól csinálni, még akkor sem, ha a jó szándék vezérli ?ket. Persze, ha a saját anyukájukkal szemben mindig elnéz?ek a panaszkodók. (Én is férjnél vagyok, nekem nincs anyósom, szegény már nem él, nem is ismertem. Apósom élettársával a világon semmi bajom, bár nagyon ritkán találkozunk, de még soha semmibe nem szólt bele.)

Legjobb válasz: Én nagyon szeretem anyóspajtást, kezdettõl fogva nagyon jól kijöttünk egymással. Nyilván minden nõben van egy kis neheztelés, amikor "lecsapják" a kezérõl az imádott kisfiát, de ha ezzel tisztában van õ maga is, és a fiatalasszonyka is, akkor azért ezen túl lehet lépni, és jó viszonyt kialakítani egymással.

Én nagyon szeretem anyóspajtást, kezdettõl fogva nagyon jól kijöttünk egymással. Nyilván minden nõben van egy kis neheztelés, amikor "lecsapják" a kezérõl az imádott kisfiát, de ha ezzel tisztában van õ maga is, és a fiatalasszonyka is, akkor azért ezen túl lehet lépni, és jó viszonyt kialakítani egymással.
Én úgy látom, hogy anyukám jogosan nem kedveli az anyósát, bár nagyon nem szeretem, amikor apukám elõtt szidja...
Én kedvelem a párom édesanyját és sosem szidnám, mert tudom, hogy neki köszönhetem a páromat. A nõ egy nagyon aranyos, kedves asszony, a világon bármit megtenne a fiáért, értünk, a gyermekeiért... De azért olyan messze költözünk, hogy házi-papucsban ne tudjon meglátogatni! :)
Mert vannak olyan anyósok akik lépten nyomon beleszólnak a nõs gyerekük dolgaiba,
Én pl azért rühellem, mert (4 hós babánkat) eddig 2szer látta ebbõl 1szer a kórházba... Fel sem hívna hogy hogy van az unoka:S Nem jönne le hozzánk, ma volt a keresztelõ nem volt itt:( Eddig egy 300ftos bodyt nem vett volna neki(nem mintha szükségünk lenne rá). Jah meg mikor egyszer lenn voltunk nagyon megbántott (férjem szerint csak én voltam érzékeny) közölte hogy venni a picinek valami ruhát de nincs pénze(napi 4doboz cigire van?!) Nah mindegy, ebbe a legidegestõbb hogy mindenkinek elõadja hogy õ imádja az unokáját, és hogy õ milyen jó nagymama:)
Ez nagyon változó. Lehet, hogy neked szerencséd van, de én pl a saját anyukámon látom, hogy mennyi szenvedést okoz neki a nagymamám. Hosszú távon ez tényleg elviselhetetlen. De pl én a párom anyukájával nagyon jóban vagyok. Egy rossz szavam nem lehet rá. Persze ilyenkor a másik oldalt is figyelembe kell venni. Ismerek olyan példát ahol a lány mindig panaszkodik az anyósra mert az sok mindenért beszól, de igazából az anyósnak van igaza ( a lány szószeint egy élõsködõ, ingyenélõ pióca). Relatív, hogy kinek mi az elviselhetetlen.
Itt különbséget kell tenni. Ha a meny eleve olyan, hogy mindenben csak a rosszat látja, annak a legszelídebb anyós is hárpia lesz, annyit sem mondhat, hogy mondjuk csináld ezt, ha lázas a gyerek, mert "Úristen, beleszólt az anyós, hogy merte, hisz az én gyerekem..." Azt gondolom, az ilyen ellentét fõleg akkor ütközik ki, ha a férj nagyon kötõdik a szüleihez. A meny féltékenységet érez. Aztán olvastam már itt durva szitukat anyósokról... Hogy esküvõn fel volt háborodva, amiért nem állhatott az ifjú pár mellett, a menyasszonyt ki akarta túrni az asztalfõrõl...
Mert a fiatalasszonyok nem tudják elfogadni, hogy az idõsebbnek több a tapasztalata. Azt hiszik, hogy õk jobban tudnak mindent, mint az anyósuk. Bármit mond, azt beleszólásnak veszik, és minden apróságért megsértõdnek. Legalább elgondolkodhatnának azon, amit mond.
A kérdező hozzászólása: Na de én ezt nem értem, hogy a fiús anyák akkor "automatikusan" fúrják a gyerekük feleségét??? Nekem gyanúsan soknak tûnik a rosszindulatú anyósok száma.. Bocsánat, de nekem semmilyen ilyen irányú tapasztalatom sincs... (már hogy vagy nem élt már a párom anyukája, vagy nem tartott addig a kapcsolat, hogy megismerkedjek vele)
Én ilyen-olyan kapcsolatban vagyok a leendõ anyósommal. Párom se nagyon szereti, mesterien meglátja a rosszat mindenben. Egyszóval, teljesen olyan, a Két pasi meg egy kicsi-ben Charlie-k anyja. Eleinte engem sem kedvelt. Most jelenleg nem tudom mit gondol rólam. Amikor párommal hosszú szenvedések árán szét és újra összejöttünk, akkor mondta az anyjának, hogy részben miatta szakítottunk. Azóta elég jól kijövünk, bár én tartom a távolságot tõle, mióta lek.urvázott. (én ebbõl gondolom, hogy nem szeret). Anyum anyósa is elég érdekes ember. Amikor apukám haldoklott, nem jött meglátogatni, csak 1-2x pedig apum a betegsége alatt is várta õt. Miután meghalt, csak sírt utána. Ha eljött hozzánk, akkor is sírt. Most, hogy papám haldoklik, most is sír. Pedig régebben verte. Mamám papámat. Csúnyán bánt vele. Alapvetõen én nem utálom, mert apumat felnevelte. De nem jó ember. Minket unokákat szeret. De amúgy szeret uralkodni másokon.
Nem szeretem az anyósomat.Férjem sokat mesélt a gyerekkorukról, csapni való anya volt.5évig az õ házában éltünk a férjemmel, meg a férjem öccsével.Az élettársához költözött.A férjem öccse még kiskorú volt, középiskolás.Mi tartottuk el.Évente talán 2szer nézett haza.De egy napon hazaköltözött.Már jó ideje otthon volt, mikor fogta a csekkeket és betette a szobánkba még fürödtem.(addig szó nélkül mi fezettük a teljes összeget)Kiszámoltam a csekkeket és az összeg felével átsétáltam az õ szobájába.Na itt begurult és orditozni kezdett velem.Minden [email protected]ának lehordott.Szólni nem tudtam, 5évig eltartottuk a fiát, iskoláztattuk, etettük, ruháztuk, szórakoztattuk...És a rezsi felét nem volt hajlandó állni.(ez mellett fizettünk neki havi fix összeget, amiért ott laktunk, így egyeztünk meg mikor hazajött)Ekkor én kisétáltam az ajtón és akkor azt hittem soha többet nem megyek oda.Volt egy hétvégi házunk, oda cuccoltunk.Éjt nap alá dolgoztunk rajta, hogy lakható legyen.6évig nem láttam, mikor megszületett a kislányom akkor kezdtünk el beszélni.De csak a fontos kommunikáció.Az unokáját nem tagadhatom meg tõle, a kislányom még kedveli is.Ez van.Attól én nem szeretem, nem is ossza a tanácsait, nem is szól bele semmibe, tudja, hogy engem ugysem érdekel.
Exem anyja egy álom volt számomra.Nála jobb anyát nem ismertem még eddig.Nagyon jóban voltunk.Na mostani anyós...Hát nem megyünk hozzájuk hálisten csak havonta-kéthavonta.Állandóan megjegyzéseket tesz , minden alkalommal be kell szólnia valamit, amiröl vagy nem tud semmit vagy nincs köze hozzá.Õ nézegeti mennyit költünk havonta, mikor már 8-9hónapja nem lakik ott párom.És megejgyzést tesz hogy mire költünk el 60ezret egy hónapba.Hát mire?REzsire csak.És még ez kevés , mer t a másik felét a nagyim fizeti, hogy mi sporolhassunk.Idegesitõ az anyósok 90%-a.Féltékeny mint a fene, amiért elvetted a pici fiát, amiért õ engem választott és nem nála/vele él 22évesen.Ennyi indok elég is, hogy üldözésbe kezdjen ellenem, ahogy minden más barátnõje ellen is.Kivéve, amelyik a fenekét nyalta.Hát én meg nem fogom neki.Nem fogok vele élni, havonta egyszer 2-3napra meg elviseljük egymást.Nem sok köze van hozzá, kivel/mivel/hogyan él a fia, ha boldog.
én például nagyon szeretem az anyósomat... szeret minket, nem szól bele a dolgainkba (max tanácsot ad, ha kérünk...), segít amiben csak tud... nincs okom panaszkodni rá.. és hála égnek a férjem is szereti az õ anyósát... :)
A nagyon rossz anyós kategóriáját eddig szerencsére nem tapasztaltam meg. Mindkét nagymamámat jó anyósnak gondolom, bár az anyai nagymamám hajlamos volt beleszólni picit a dolgokba (egyébként õt szerettem jobban), viszont nem volt rosszindulatú. A párom pár nappal ezelõtt mondta, hogy jó anyósnak tartja anyukámat. Szándékok tekintetében én is jónak tartom az anyukáját, pár dolog zavar, azok higiéniai jellegûek (a rend és a tisztaság enyhén szólva nem jellemzõ náluk). De pl. anyósommal megyünk hétvégén "nyaralni", 3 éjszakára, és voltunk már anyukámmal is ugyanígy. Egy jó kapcsolat mindig két emberen múlik. Ha az anyós jót akar, de a menye nem bírja ezt benne meglátni, akkor nem lesz jó a kapcsolatuk, és persze fordított esetben is. Mindkét félnek kell engednie, elfogadnia a másikat, csak erre nem minden ember képes.

Miért kell minden anyósnak ilyen gonosznak és elviselhetetlennek lennie?

A férjem anyjáról van szó.

Legjobb válasz: Nem minden anyós gonosz...nekem pl. imádnivaló anyósom van. Mi történt?

Nem minden anyós gonosz...nekem pl. imádnivaló anyósom van. Mi történt?
Szia! Nekem semmi okom nincs panaszra! Imádnivaló anyósjelöltem van! Mindent meg tudok vele beszélni és elõbb kérem ki az õ véleményét, mint a saját anyukámét. Mindig arra törekszik, hogy nekünk jó legyen, mindent megtesz a boldogságunkért. Én nagyon boldog lennék, ha olyan lehetne a kapcsolat anyámmal, mint a kedvesem édesanyjával. Õ egyben a barátnõm és egyben az anyósjelöltem is. Szerintem sok nõ megirigyelhetne engem!
Szia! Én konkrétan utálom az anyósomat. 7 éve vagyunk együtt a párommal, most vagyok 24 hetes kismama. Együtt lakunk velük, de most már kezdem úgy érezni, hogy megbolondulok. Egy lusta dög, nem csinál semmit, mióta terhes vagyok, annyit nem kérdezett hogy hogy érzem magam. Szerintem azt sem tudja, hogy fiú vagy lány lesz. Egy utálni való vén k...va. Sajnálom, hogy neked is ebbõl a jófajtából jutott. Az biztos, hogy a sok bántást amit kaptam vissza fogja kapni azzal, hogy a gyerek közelébe sem engedem. És ezt megmondtam a páromnak is. Ha most nem érdeklem, akkor a gyerek se érdekelje, ha megszületik! 24 hetes kismama
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat. Örülök, hogy még van egy két olyan leendõ anyós aki tanácsot tud adni anyósutálat ellen vagy az enyhítésére. Bárcsak engem is jobban szeretne az a megkeseredett. REmélem én nem leszek ilyen bár úgy érzem 90%-ban a fiús anyák fogadják nehezebben a menyeket. Lehet hogy van bennünk nõkben egy kis büszkeség? Vagy lehet hogy úgy érzik az anyósok hogy a menyek most az õ szerepüket elveszik (fõzés, mosás, gondoskodás a férfirõl) és ez okz lelki sebet, az elersztés nehéz.
Meg kell tanulnunk és elfogadnunk, szeretnünk õket, akármilyenek is. Az idõ, a változókor sokat ferdít. Én nagyon szeretem az anyósomat. A FÉRJEM anyjával nehezebb kijönni :) )))) Meg kell szokni olyan amilyen. Õ tudja a frankót, a tutit, amit õ mond az úgy a jó, azt úgy kell csinálni.....stb....:) )) Mindehol csak az évek tapasztalata a háztartásról, a gyereknevelésrõl....stb...:) ) Valahol kell lenni egy közös hangnak. Lehet hogy be kell szólni, a férjem is megtette, és hupszlá....rögtön modorálta magát. :) ) (egy darabig) Inkább mondjuk ki mint lenyeljük
Sziasztok Hát igen nem mindegyik gonosz de nekem is épp rossz jutott belõle. Beleszól mindenbe teljesen ránk telepedett és beossza az idõnk, pénzünk. a vasárnapi ebédek nem kötelezõk de muszáj ott lenni pedig én is finomakat fõzök. Ha jön belenéz a hûtõbe stb. Már 2 éve együtt vagyok a párommal kezdettõl fogva együtt is élünk és nincs vita csak akkor ha a drága anyukája szóba jön persze megvéd tõle de nekem sokszor nagy lelki sebeket okoz a nõ. Az esküvõnket is megtervezte és abba is beleszólt h hol szülhetem meg majd a babánkat ha majd lesz. a barátnõim körében senki nem jön ki jól az anyósokkal lehet h azért van mert féltékenyek és gyorsan felnõtt a pici fiuk nem tudják elengedni. Ilyen az élet majd jó messze költözünk tõlük bár most sem vagyunk közel :) Sok sikert!
Nem minden anyós ilyen.Nekem a fiam kétszer elvált otthagyott 3 gyereket SAJNOS, de ez az Õ vitájuk.Én mind a két menyemmel barátságba vagyok.Anyák napján is meglátogatnak, szül.nap karácsony.Az unokáim örömmel jönnek ide.Nagyon szeretik egymást Az elsõnél 1-a másodiknál 2 gyerek.Például az elsõvel tudok jól vásárolni.Férjhez ment és OTT voltam az esküvõjén. Szóval lehet normálisan is igazodni a menyekhez.
Szia! Teljesen megértelek hogy zavar! Az én leendõ anyósom meg teljes szívébõl azon van hogy elválasszon minket és mindenfélét kitalál a páromnak rólam. És, meg sem akar ismerni. Gyûlölet van a szívében... És ezért nagyon sajnálom õt. De remélem, a gyerekeinket azért nem fogja elutasítani. Ha mégis, az csak neki lesz rossz. Próbáld meg nem venni ilyen komolyan. Lehet, hogy egy kis idõ kell neki, amíg rájön, hogy nem vagy olyan tapasztalatlan, kislány stb nem tudom. Én csak ennyit tudok mondani, hogy IDÕ. És próbálj meg annak örülni, hogy legalább nem beszél ellened.
Akkor hadd, ha õ így a dolgokhoz, akkor te miért tennél másképpen. Mondjuk ezzel csak neked tesz jó, mert ha õ nem akarja látni, akkor nem kötelezõ. És akkor megusztok egy felelslegse vitát és sirós napot is.
Szia! Nálunk valahogy fordítva van a dolog. Én vagyok 22, a leendõ férjem anyja egy tündér, anyu viszont nagyon nehezen viseli, hogy felnõttem. És hasonlóképp viselkedik. Épp elsõ babánkat várjuk, közben utolsó éves vagyok az egyetemen. Anyu a fejemhez vágta, hogy miért nem vele beszéltem meg, hogy megtartsam-e a babát, mert õ olyan jól megmondta volna, hogy miért vetessem el... hát ezért nem vele beszéltem meg, meg azért nem, mert nem vele fogom nevelni... szóval van pár dolog, amin besértõdött... de majd megenyhül. Mindenki más, és mindenkinek vannak nehézségei. Szerintem annyit lehet tenni, hogy meghallgatunk másokat is, megkérdezünk másokat is, kinek mi a tapasztalata. Én csak a sajátomat tudtam elmondani, ezért bocs.
A kérdező hozzászólása: Nem vágyom arra, hogy egyfolytában a nyakamon üljön de néha meglátogathatná az unokáját, a másik unokához eltud menni(férjem nõvéréhez). Ha elmegyünk hozzájuk és beszélek hozzá szó szerint leszarja amit mondok Tapasztalatlannak és fiatalnak néz (amúgy az is vagyok 23 éves de szerintem ez nem jelent semmit) és ezt érezteti is velem. Van hogy a család nõi tagjai elmennek néha valahova, tõlünk meg annyit se kérdez, hogy lenne e kedvünk menni.
Én csak a saját példámat írom le.Amikor úgy döntöttünk a párommal hogy összeköltözünk és komolyra fordítjuk a dolgot, elgondolkoztam.A barátnõim mind szidták az anyósukat és minden napra volt egy történetük a gonosz anyósról.Én meg leültem az enyémmel és elmondtam neki hogy nem szeretném ha köztünk bármi rossz viszony alakulna ki.A páromnak is azzal tudok örömet szerezni hogy nem szidom a családját, nekem sem esne jól fordított esetben.Anyósom egy tündér! A lelkét kitenné értünk.Mindíg tud idõt szakítani ránk ha arról van szó.Akkor boldog ha látja hogy mi is azok vagyunk.Most jött el az ideje hogy mi is adjunk neki egy nagy ajándékot.Januárban meg fog születni az elsõ unkokája.

Miért kell az anyósomnak beleszólnia mindenbe?

Mintha a falnak beszélnék, szarik arra amit szeretnék. Megmondja hogy szoptassak, hogy milyen szín? legyen a gyerekszoba, miért külön szobában van a pici fiam, stb. Nem akarom megbántani durván, mert alapvet?en nagyon szeretem, de mintha most kifordult volna magából, pedig nem az els? unokája a miénk!

Legjobb válasz: Mi is ettõl féltünk így aztán anyósom azt sem tudja, hogy terhes vagyok. Egyenlõre könnyû mert nem látszik semmi még olyan kicsi. Egy házban lakunk, csak más emeleten nekünk szerencsénk van, mert 2 hónapon belül elköltözünk. A párom nem akarja elmondani neki, hogy ne kezdjen tanácsokat osztogatni. Azt sem tudja, hogy áprilisban elment egy baba. Tanácsot adni én sem tudok, de legalább már tudom, hogy a párom miért nem akarja megmondani, amíg csak nem muszáj. Sok türelmet kívánok nektek.

Mi is ettõl féltünk így aztán anyósom azt sem tudja, hogy terhes vagyok. Egyenlõre könnyû mert nem látszik semmi még olyan kicsi. Egy házban lakunk, csak más emeleten nekünk szerencsénk van, mert 2 hónapon belül elköltözünk. A párom nem akarja elmondani neki, hogy ne kezdjen tanácsokat osztogatni. Azt sem tudja, hogy áprilisban elment egy baba. Tanácsot adni én sem tudok, de legalább már tudom, hogy a párom miért nem akarja megmondani, amíg csak nem muszáj. Sok türelmet kívánok nektek.
szia, szerintem azért mert te vagy a "leggyengébb láncszem".valószínüleg a sógornõd erõsebb karakter, és anyósod ezt tudja!csak azt próbálják meg irányítani az ilyen emberek aki hagyja magát!figyelj, ezentúl mond el hogy te mit akarsz, ne durván csak határozottan!!ha azt mondja, miért van a gyerek különszobába, mond azt hogy mert nektek így jó!vagy ha valami nem tetszik neki, mond azt hogy ti így döntöttetek, és kész!hidd el lefog pattani rólad.ne hagyj rá mindent, mert teljesen rád fog szállni.
Az én anyósom is próbál beszólógatni, meg anyukám is. Külön élünk mindenkitõl. Külön házban. Anyukám egy másik városban, az anyósom meg sok utcával arrébb. Meghallgatom õket. Ha úgy gondolom, jókat mondanak, akkor elfogadom, kipróbálom a tanácsot. ha meg nem, akkor megrántom a vállam és már el is felejtem, hogy mit akarnak. Nem engedek beleszólást az életünkbe és ezt a párommal is közöltem még a legelején. Szerencsére, õ teljesen egyetért velem.
A párom azt mondta annyira kell messzire költözni, hogy papucsba ne lehessen átjönni. Hát mi most ezt tesszük. Én elõször csak röhögtem ezen a szövegén, de titeket olvasva, hát van ebben valami ami nem annyira nevetni való. Kitartás én még ezeknek elõtte vagyok 9 hetesen.
Szerintem is ez általános, sajnos. Szakértõnek érzik magukat, csak mert már felneveltek pár gyereket. Az én anyósom még a névválasztásnál is nyomást akart ránk gyakorolni. Nem tudom mivel lehetne õket leállítani, azzal valószínûleg nem, ha megmondod hogy nincs szükséged a tanácsaira, mert tutira megsértõdik, azt pedig általában nem veszik észre, hogy a kismama nem kiváncsi a véleményére.
Az én "anyósom" is jött a nagy ötleteivel. Pl: fekve szoptassak, tegyek párnát a baba dereka alá, stb. Én kerek-perec megmondtam neki, hogy eléggé feszült vagyok és kimerült az éjszakázástól és az új helyzettõl, na meg a megfelelni akarástol, hogy beleszóljanak (nem beleszóljón, hanem mindenkinek szólóan BELESZÓLJANAK a dolgaimba). Így visszavett az okoskodásból, de még sem vette csak magára a többesszám miatt. A minap is kertipartyn voltunk. Õ lelkesen kivette a 8 hetes fiacskámat a kezembõl, hogy én csak szórakozzak, egyek-igyak õ majd dajkálja az unokáját. Villantani akart a rokonok elött, de én már tudtam, hogy a félálomban lévõ fiam fel fog ébredni és üvöltve fogja követelni imádott anyuciját. Így is lett. Jól beégett anyósom én meg visszavettem tõle a gyereket, hogy nálam nagyobb biztonságban érzi magát a baba mert engem ismer-, engem szokott meg. TUDOMÁSUL VETTE. Óvakodik az eset óta az újbóli leégéstõl.
A kérdező hozzászólása: na, akkor nem csak én vagyok ezzel a problémával. csak nálunk az az érdekes, a sógórnõimmel nem csinálta ugyanezt! van már két unokája a két fiától, most a harmadiktól is lett, nem értem miért engem tüntet csak ki ezzel a "áldással" :)
Szia!Megakadt a szemem az anyósos témán....Hát bizony én is jóban voltam az anyósommal az elején(10éve ismerem a páromat)aztán vettünk házat(mindenbe beleszólt)született 2 gyerkõc azthittem majd akkor is jön aztán fontoskodik, hát az én anyósom az szart a fejünkre, hazajöttem a gyerekkel a kórházból a másik 18 hónaposan itthon az apjával és arra nem volt képes hogy fõzzön nekik vagy nekünk az elsõ pár napban.Most már fél éve nem is beszéltünk velük, undorítóan viselkedtek és az unokák meg kb 3 napig voltak érdekesek.Szóval igen szar mikor beleszólogatnak mindenbe de higgyétek el még szarabb mikor leszarják az unokákat.Az én apukám imádta a gyermekeimet(4 és 2 évesek) de sajnos õt elveszitettük , és a tirpák anyósomék még igy sem mozgatják fülük botját sem.Na mindegy.Gondoljátok át mi a rosszabb.Kitartást mindenkinek az anyósához!
Nálunk is ugyan ez van mi emeletes házban lakunk mi 2 en fennt van külön fürdösz. ... alul az após anyós és a nagyi az anyósom egy kicsit kattant 2 x elvetélt és soha nem lehet gyereke a párom sem az övéjk csak örökbe fogadott jah és még cukor beteg is a drága anyós nagyon kibirhatatlan mindenkivel veszekedik h õ mindent jobban tud nagyon fársztó már néha utálok haza jönni ponnt most beszéltük párommal h költözzünk el de õ nem akar az apjával együtt folytatott vállalkozás miatt nem tudom én se mit tegyek :'( volt már oan elkezdtem pakolni a cuccaim mert bele untam :Sigazábol mindenkinek az ideg rendszerét tönkre teszi itt a házban ...

Sokan miért érzik tehernek ha segíteni kell anyósnak, lesz anyósnak?

Sok ismerősöm úgy gondolja ők ott vendégek, őket kell kiszolgálni. Számomra általános dolog ha náluk vagyunk besegítek dolgokba, pl elmosogatok vagy egyéb olyan dolgok amikben segítségükre lehetek. Nekem nem teher, ők is nagyon sokat segítettek nekünk amikor szükségünk volt rá (pl felújítás) szóval ez a legkevesebb.

Legjobb válasz: Szewrencséd van. Én eleinte próbáltam,de megmondta,az õ háza,az õ konyhája,hozzá ne nyúljak semmihez,én ott vendég vagyok,nem családtag.Ezt tartja mai napig,pedig idén 15 éve hogy házasok vagyunk,2 gyerekkel. De ha õ jön évente egyszer hozzánk,õ is vendégként érzi magát,még egy pohár vizet nem önt magának.

Szewrencséd van. Én eleinte próbáltam, de megmondta, az õ háza, az õ konyhája, hozzá ne nyúljak semmihez, én ott vendég vagyok, nem családtag.Ezt tartja mai napig, pedig idén 15 éve hogy házasok vagyunk, 2 gyerekkel. De ha õ jön évente egyszer hozzánk, õ is vendégként érzi magát, még egy pohár vizet nem önt magának.
Sztem ez attól is függ, hányszor mennek, milyen vendégség. Ha max. évi 1x, akkor nem hinném, hogy annyira botrányos lenne, ha a meny nem sürögne-forogna... hiszen mégiscsak vendégségrõl van szó. Nem hiszem, hogyha a barátnõjét hívná meg vendégnek akárki, tõle elvárná, hogy ott mosogasson, a család áthívása miért lenne más? De ha folyamatosan ott van a meny, sokszor meg vannak hívva, akkor azért illene, mert mégiscsak nagyon sokat gürizik értük az anyós.
Én általában nem szoktam megrövidíteni anyósomat anyukámmal szemben. Hasonló ajándékokat kapnak, amikor pl. anyósom karambolozott, ugyanúgy hordtam neki az ételt, mint ahogy anyukámnak nagybevásároltam, amikor tüdõgyulladása volt.
Nekem nagyon jó kapcsolatom van az anyósommal. Sokat szoktam neki segíteni, közben legalább beszélgetünk is. Ha nincs otthon akkor általában átmegyek és én fõzök, mosogatok. El soha nem várta tõlem. Szívesen teszem és õ meg is szokta köszönni. Nem úgy mint anyám aki mindent csak elvár tõlem és semmit nem csinál. De tényleg semmit. Na neki nem is szívesen segítek. Mióta elköltöztem azóta ha átmegyek anyámhoz, a kisujjamat sem mozdítom meg.
Sokan nem szeretik ezt. A volt párom anyukájának én szívesen segítettem volna, de nem szerette, ha más is tevékenykedik a konyhájában, vagy csinál bármit is az õ háztartásában. Ezt mondom most gonoszkodó felhang nélkül, mert nekem is megvan a saját munkarendem, meg ahogy én szeretem csinálni a dolgokat, én is jobban szeretem magam intézni a háztartást és mikor valami rokon jön és a legjobb szándékkal segíteni akar, sokszor inkább hátráltat, kivéve azokat a családtagokat, akikkel már tényleg nagyon össze vagyunk szokva.
Én szívesen segítek az anyósomnak a házimunkában, amikor ott vagyok, de az a halálom, amikor õ is segíteni akar nekem. Egyszerûen irritál, amikor pl. tesz-vesz a konyhámban, vagy más dolgaimhoz nyúl.
Kérdezõnek szerencséje van és jó anyósa. Elsõnek legalább csak távolságtartó és nem sz*rkavaró. Azért ez is elõny nem?
Mert olyan a kapcsolatuk. A párom anyukája például olyan távolságtartó, neki nem is lehet segíteni. Nagyon kedves, nagyon udvarias, de érzem, hogy én ott vendég vagyok. Igazából úgy viselkedik, hogy eszembe se jut felajánlani a segítséget. Igaz, õ például még nem is látogatott meg minket egyáltalán. De például az exem anyukája nem csinált ebbõl gondot, ott mûködött a besegítés dolog. Ott valahogy természetesnek is éreztem. Nagyon sok múlik a két ember kapcsolatán.
Lehetséges, hogy ki vannak használva, mindig csak el van várva tõlük, hogy segítsenek! És mindenkinek megvan a saját dolga, végezze el mindeki saját maga! Én szívesen segítek (egy darabig), de mikor visszaélnek a "kedvességgel" utánna már nem. Nekem se segít senki, és nem is várom el a segítséget, jobban mondva visszautasítom, mert mindig annyit vállalok amennyit meg tudok csinálni, és azt el is végzem!!!
A kérdező hozzászólása: tegnap 22:37 Ki mondta, hogy nem merek nemet mondani? A saját példádat hoztad fel? Szerintem igen. Az, hogy szívesen segítek miért pedálozás? És mondok neked még valamit lehet újdonság lesz neked, NEM várja el tõlem!! Ja és nem én pontoztam le senkit, mert úgy látom neked ez az elsõ, hogy meglegyen a sok százalékod!
Gondolom nagyban függ a viszonytól és az anyós-meny személyiségétõl. Nekem se okoz gondot besegíteni, de nem is várják el. Ha rátelepedõs, beledumálós anyósom lenne, lehet, hogy dafke nem tennék meg sok mindent.
Mert nem mindenki olyan álszent, és önzõ mint te, Kérdezõ. Gyk: nem magához méri mások viselkedését és saját magát teszi meg etalonná és kibeszél-elutasít zsigerbõl mást, aki másként mer élni, mint te. Van, aki felnõtt ember, és tud nemet mondani, ismeri a határait és látja, amikor mások ki akarják használni és nemet mond. Te viszont nem mersz nemet mondani, ehelyett adod itt a mintakislányt. Csak azért, mert lepontozod azt, aki mást mer állítani, még nem lesz igazad. Maximum jobban meglátszik az, hogy mennyire gyerekes a viselkedésed, a személyiséged és a gondolkodásod. Nõj fel!
Utolsó: Akkor jó az anyós, ha porhanyós :D :D
elsõ vagyok valaki írta, hogy csak távolságtartó, nem sz.rkavaró. De, sajnos az is, de azt telefonon keresztül teszi, hátulról.De az nem tartozott a témához. Egy anyós vagy jó vagy rossz, köztes csak akkor van ha nem is él :)
ritkán vagyunk anyósnál, de mindig készül valami kajával. mondjuk eszembe nem jutna nála mosogatni, elég nekem itthon :) nem is tûnik úgy , mintha elvárná. sztem hanyatt is esne, ha elkezdnék nála kérdés nélkül takarítani :) viszont minden további nélkül elmennék hozzá lakásfelújítani, elég lenne 1x szólni. ahogy bármelyik barátomhoz átmegyek segíteni takarítani, mert tudom, h viszonozzák. amúgy nem várom el a kiszolgálást, de nem is fogom megbántani azzal, h visszautasítom a kedvességét.
Én nem érzem tehernek, egyszerûen nekem kényelmetlen a helyzet, és távol áll tõlem, én nem ebben nõttem fel...Hét éve vagyunk együtt a férjemmel, de kb. az utóbbi 1-2évben nyúlok a hûtõjükbe(mióta házasok vagyunk). Nálunk otthon, ha valaki jött, aki nem ott lakott, vendég volt és tök mindegy, h mennyire közeli családtag.Semmi olyan nincs ebben, h teher meg távolságtartás meg stb.Berögzült szokás. Szeretem az anyósomat, apósomat, de nekem ez idegen, másnál tenni-venni. Ha õk jönnek hozzánk, attól is frászt kapok, ha õ akar segíteni.. Mondjuk mi ezt megbeszéltük, én elmondtam neki, h mi a helyzet..Én is igyekszem változtatni, "ráerõltetem" magamra, mert tudom, h ez náluk alap..és õ is próbál visszavenni, ha itt van, mert tudja, h ez nekem kellemetlen.
Mert bõven elég h van egy 14 éves fia akit megcsinált 43 évesen, de ba*szik dolgozni és rajtunk élõsködik.....
12 Nem tudom h miért olyan hihetetlen az h valaki nem KELL-bõl segít hanem önszántából.
Sokan azért érzik tehernek, ha segíteni KELL az anyósnak és az apósnak, mert KELL. Mint ahogy te is annak érzed, csak most elõ akarod adni itt az irigyelt mintamenyet. Te szegény. :(
Mert egy buta, idegesítõ nõ. Õszintén szólva, semmi kedvem megkönnyíteni az életét.
A kérdező hozzászólása: Nem várja el anyósom, pl egy vasárnapi ebéd után szivesen elmosogatok. A másik, hogy õ nem szól bele a dolgainka.
Ez csak természetes hogy segítesz a leendõ családodnak.

Kedves fiús anyukák (anyósok, nagymamák stb. )! Miért kell ezt csinálni?

El?ször is, tisztelet a kivételnek (akinek nem inge, ne vegye magára), mert van, de sajna nagyon kevés. Lényeg a lényeg, meg tudjátok Nekem magyarázni, hogy miért van az, hogy Ti mindenáron be akarjátok bizonyítani a fiatok párjának, meg úgy mindenkinek a családban, hogy Ti mindent jobban tudtok és csináltok? Miért kell vetélytársat látni a "menyetekben", és folyamatosan olyan helyzeteket teremteni, amivel arra próbáltok kilyukadni, hogy nélkülözhetetlenek vagytok, és nélkületek kicsi fiatok, és Vele együtt a családja nem tudja menedzselni az életét? Ráadásul mindezt sunyin, hátulról jöv?sen. És miért nem értetek a szép szóból, ha meg az ember megunja a nyomulásotokat, és nyersen helyre tesz, akkor meg miért kell besért?dni? Miért nem lehet megérteni, és feldolgozni, hogy kis fiatok remekül megvan nélkületek, nincs szüksége rátok egyáltalán, valamint a párja is feln?tt ember, és csak mert fiatalabb egy generációval, még nem feltétlenül vagytok okosabbak, tájékozottabbak nála? Miért nem lehet szépen, tisztes távolságból figyelni a másik életét, és csak akkor megjelenni, ha azt kérik T?letek? Azért nem értem ezt, mert az Én anyám (lányos anya) soha nem viselkedett így sem Velem, sem a férjemmel. Õ feln?tt emberként kezel, meg sem kérd?jelezi, hogy képes vagyok vezetni a saját életem, attól sem vadult meg, hogy unokája van, ellentétben anyósommal, aki beteges kényszert érez valszeg arra, hogy az utolsó részletig az életünk része legyen, és ossza az észt. Meg tudja ezt valaki magyarázni???? Már nagyon elegem van, és csúnya kenyértörés lesz a dolog vége....

Legjobb válasz: Sajnos tényleg sok családban megtörténik ilyen .Én is átéltem ezt meg aanyám is és pont ezért(is) viselkedem máshogy a lányommal de ha fiam lenne akkor is engedném élni az életét. A bnõm volt pasijával ugyanez volt az anyosnak senki nem jo mindig elmarja a lányokat a fiai mellõl csak h ne maradjon egyedül,fõz -mos kiszolgálja õket csak nehogy egyedül maradjon. a Lányom 18 leérettségizett és már intéztem neki külföldi munkát 3 éve együt van eg y fiuval együtt dolgznak most jönnek haza mert másik orságba mennek majd és már intéztem nekik külön lakást arra az idõre amig itthon vannak szerintem ez a normális . Viszont bármikor nyitva áll elõtte az ajtó !!! Szeretem õt .Ennyi

Sajnos tényleg sok családban megtörténik ilyen .Én is átéltem ezt meg aanyám is és pont ezért(is) viselkedem máshogy a lányommal de ha fiam lenne akkor is engedném élni az életét. A bnõm volt pasijával ugyanez volt az anyosnak senki nem jo mindig elmarja a lányokat a fiai mellõl csak h ne maradjon egyedül, fõz -mos kiszolgálja õket csak nehogy egyedül maradjon. a Lányom 18 leérettségizett és már intéztem neki külföldi munkát 3 éve együt van eg y fiuval együtt dolgznak most jönnek haza mert másik orságba mennek majd és már intéztem nekik külön lakást arra az idõre amig itthon vannak szerintem ez a normális . Viszont bármikor nyitva áll elõtte az ajtó !!! Szeretem õt .Ennyi
én még nem találkoztam ilyen anyóssal-anyós jelölttel sem magamat sem a hugomat, barátnõimet illetõen már kezdtem is azt hinni, hogy egy duma csak a sok anyós vicc :) vagy nekünk van mázlink, vagy te nem jártál szerencsével anyós témában így vagy úgy, meg kell tanuld kezelni a saját jó életetek érdekében...és egy idõs ember ritkán változik, így...:( sok sikert és boldogságot
"Lányom 18 leérettségizett és már intéztem neki külföldi munkát 3 éve együt van eg y fiuval együtt dolgznak most jönnek haza mert másik orságba mennek majd és már intéztem nekik külön lakást arra az idõre amig itthon vannak" az mért jó, hogy te intézed neki ezeket, õ egyedül nem tudná? õ béna magának munkát szerezni vagy mért az anyja csinálja ezeket helyette? nekem égett volna a fejem, ha anyám intézkedik helyettem...ez hogy néz ki? semmit nem kell tennie az állásért csak az ölébe pottyan minden? akkor ez nem olyan többfordulós interjús komoly állás, hanem olyan bárki jó akit ajánlanak? csak hogy lesz így önálló, ha mindent alá tolnak?
Bocsi az offért, kedves kérdezõ elõre is! 19:45-ös válaszadót kérdezném - aki 2000 km-re lakik anyóstól -, hogy sikerült-e anyóst "megszelíditeni" vmi megoldást találni?
Hajaj ismerõs téma :D Az én anyósom mindig azt mondta, hogy mert õ jót akar nekünk, meg õt a jószándék vezérli. :D Na igen, meg is döbbent, mikor a következõket mondtam "A pokolba vezetõ út is jószándékkal van kikövezve" :D Azóta nem tárgyalunk a szentfazékkal, az egyetlen unokájára sem kíváncsi. Ugyanis mint bizonyára ismeritek a következõ mondást: Amelyik asszony idõs korára buzgón teszi imára a kezét olyan buzgón tette fiatal korában szét a lábát :D S ott a pont!
Köszi, lányok! :) Tényleg nagyon jókat írtok! Kipróbáljuk! :) 19.45 voltam.
19:45-nek: Az utolsó válaszadó nagyon jó taktikát javasol, szerintem is éljetek ezzel a módszerrel. Ilyen "süket és vak" embernek más nem használ...
A kérdező hozzászólása: 19:11, Te mirõl beszélsz, milyen "anyós nyakára költözni", hol volt errõl szó? Még csak az hiányozna, te jó ég! Hál' istennek van köztünk 200 km, nem találkozunk gyakrabban, mint havonta egyszer egy hétvégére, de az is éppen elég! Ennek ellenére megtesz mindent azért, hogy egy napra sem feledkezhessünk meg a létezésérõl. Örülök, hogy azért vannak sorstársaim, és nem vagyok egyedül a dologgal, sõt! Köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket!
Megelõzhetõek nagyon egyszerûen az ilyen problémák, nem kell anyós nyakára költözni, aztán meg kamillázni, hogy elmondja a véleményét, beleszól ebbe-abba, ami sajna szokásuk. A meny meg azt gondolja, hogy márpedig õt hagyják önállóan élni, dönteni és egyebek, miközben kedves kis férje ( anyuci pici fia) anyjának a lakásában él. Ha helyet adnak neked, akkor igenis, ott neked kell meghúznod magad és lenyelni, az alkalomadtán jó nagy békákat is. Ha férjed a nyílvánvaló helyzet ellenére sem tesz semmi, vagy legalább finom felvilágosítaná anyucit, hogy hadd szakadjon már le róla, akkor egy tutyi-mutyi. Meg addig le sem szakad, mig a szoknyáján lakik. Ahelyett, hogy önállóan élne. Voltam meny és most is az vagyok. Megtartottam a tisztelet, azt hogy az õ házában vagyok ( mondjuk gyerek nincs), és semmi baj nem volt velünk, nagyon jó viszonyban voltunk. ( más miatt mentünk szét). és mostani anyóssal bár nem élünk együtt, de nagyon kedvelem és ettõl függetlenül is tisztelem, de mikor pátomból kijön anyucipici fia, rászólok erõteljesen, hogy akkor menj haza és anyud megcsinálja. A nõnek ilyen helyzetben a sarkára kell állni, nem hagyi a pasit elkanászodni. Persze akkor lehet valakinek nagy szája, ha külön él. Addig csönd és tisztelet és hála amiért befogad a házába.
Teljesen egyetértek, a fiús anyák között is van kivétel, de sajnos inkább ez a jellemzõ, amit te is írtál. Nálunk is hasonló a helyzet, nem is részletezem. Biztos vannak fokozatok, pl. ha vkinek több gyereke van, vagy a fia mellett lánya is van, meg hogy egyedül nevelte-e fel a fiát...nem tudom. Szerintem a fiúkba csecsemõkoruktól kezdve szerelmes az anyja, õk meg sose nõnek fel, mert megtehetik. Nekem is van fiam, én is így voltam, de mióta lányom is van, sokkal egészségesebb mértékû ez a szerelem..:) És szerintem sajnos semmit nem lehet ezzel csinálni, akinek szerencséje van és normális anyós jutott neki, az tegye össze a két kezét, a többiek meg próbáljanak meg minél kevesebbet találkozni vele, és a párjukat rávenni, hogy ne hallgasson ezekben az ügyekben, mint a sült hal, hanem merjen állást foglalni.
Mint az idõsek bezzeg az én idõmben dolgai.
már írtam. Nekem pici fiam van, de elhatároztam, hogy nem szólok bele a kapcsolataiba. Olyan lányt választ, a milyent akar. Negatív-pozitív szempontból is.Mindig tanulnia kell a tapasztalataiból. Ha elmondja, vagy kérdez (úgy legyen) elmondom majd neki a véleményem, de akkor is rábízom a döntést. Ha egy fiút jól nevelnek, helyes értékrenddel olyan lányokkal kezd majd az esetek többségében, akik hasonlóak, mint õ.Ezen esetben meg nem lesz min rágódnom :)
Nekem van egy 17 éves fiam.Eddig még nem szóltam bele az életébe mivel megvan a sajátom is..Hogy milyen lennék anyósnak? nem tudom...de már mondtam a fiamnak, hogy akkor lesz valakibõl a legjobb anyós ha az ifjú pár nem az õ nyakán lakik...Durva kimondani?Az én volt anyósom amíg nem laktunk együtt az ex férjemmel kedves volt, engem jobban szeretett mint a saját lányát.A gyerek születése után az õ házába költöztünk, és onnantól jöttek a problémák..Én ezt el akarom kerülni így semmi kifogásom nem lesz ha a fiam és a jövendõbeli menyem valahol élik az életüket boldogan..Így én is a saját házamban a saját életemet élem, és õk is...Nem lesz miért beleszólnom, hisz nem fogom tapasztalni, látni az õ személyes mindennapjaikat...örömmel fogom fogadni õket mindig ha jönnek, és örömmel fogok vigyázni a kicsire amikor megkérnek néha vigyázzak rá...De én úgy gondolom jobb külön mint együtt, így a békesség is megmarad...
Én elhagytam a volt barátomat, mert az anyja minden lében kanál volt. A barátom adta alá a lovat. Vacsorázni, moziba, állatkertbe vitte. Nekem azt mondta, meghívna fagyizni, de nincs pénze. (Persze, mert anyucira költötte). Elegem lett, leléptem. A mostani barátom anyukája nagyon rendes. Sosem lábatlankodik, ha segítséget kérek tõle, segít, de nem szól bele a dolgainkba. nem hívogatja a fiát, hogy miért nincs otthon, hazaér-e vacsorára. Remélem, õ lesz az anyósom. :) Mert imádom!!
Elõzönek = Elsõnek!!
Szia! Az a baj, hogy sokszor elszalad a ló a fiús anyákkal. tudod, sok helyen él még az a szokás, hogy a lányt hadd vigyék már a franciba... a fiút meg tartják, amíg tudják. ez egy nagy butaság. Anyósom hál az égnek jól nevelte a férjemet, nem rohan rögtön oda minden gonddal. Jó, van hogy az én anyósom is túlzottan aggódik, és "tippeket" ad, hogy szerinte pl. miért sír a gyerek, de nem jön ide 2naponta felvilágosítani, hogy ezt így meg így kell. Még jó. Azt hiszem , ha nehezebb lenne az anyósom természete, akkor is elbírnék vele, de biztos hogy az idegeimen is táncolna.
Kedves utolsó! Nem, még mindig minden áldott nap b*szogat minket. Azt nem lehet megcsinálni, hogy nem válaszolunk, mert csak még rosszabb lesz a helyzet. Egy ideje férjem már minden egyes hülye kérdésre csak annyit válaszol: "Hányszor kérdezed még meg? Nem unalmas? Mert nekünk már az..." Ekkor persze jön a sértõdés, hogy "dehát õ csak azt szeretné tudni, minden rendben van-e nálunk". Szóval a küszködés megy, mindkettõnknek elege van már az egészbõl. Szerencsére ezzel a "hányszor kérdezed még meg?"-témával általában rövidre tudjuk zárni a dolgokat. Viszont másnap ugyanúgy megkérdezi, mikor keltünk, mit ettünk, milyen ruha volt rajtunk... Valamint közli az õ "javaslatait". Én már nem is beszélek vele, mert ott járok, hogy nem tenné zsebre, amit kapna. Viszont akkor meg én lennék a "hálátlan meny, aki elszakította az édesanyjától az egyetlen kicsi fiát".

Miért kell folyton szidni a pasi szüleit (anyóst, apóst)?

Legjobb válasz: ma 21:47 Tehát nem áll vele szóba,csak mert külsõre nem tetszik neki,ok nélkül ahogy írt rühelli! De! szerintem értjük!

ma 21:47 Tehát nem áll vele szóba, csak mert külsõre nem tetszik neki, ok nélkül ahogy írt rühelli! De! szerintem értjük!
Akkor olvasd el még egyszer kérlek.Vannak olyan emberek akiket megmondhatatlan okokból nem tart szimpinek az ember.Nem tudja miért, de rühelli.Ez van
Nem.Van, hogy ránézek egy emberrel és teljesen unszimpatikus és ha fizetnének sem ismerném meg, pedig lehet normális.Ez ilyen.Errõl amúgy tök felesleges még egy külön témát nyitni.
Most ki az unszimpi/antipatikus abban a kérdésben amit linkeltél kérdezõ?
nem kell ! de nem egyszer van olyan h bizony rászolgál a szidásra a másik mondjak példát?? emberileg amúgy kedves az anyós de az ahogy a pénzel bánik az nem... engem úgy neveltek h egy szülõ segítse a gyerekét /lelkiekben anyagiakban/ természetesen nem minden áron és nem erõn felül ! de legyen ott mellettem és érezzem h ha kell segítség anyuhoz mehetek (mind a négyünkkel így van ez) az anyós úgy áll hozzá h a ha ö kifut a pénzbõl majd a fia küld neki ... ha nyavalyája van egybõl panaszkodik a fiának stb.. hitelei vannak a házon és nem h spórolna inkább drága kencéket vesz magának /krémek testápolót hajfesték stb.../ ez kb negyed annyiból kijönne hitelkártyát váltott ki és több százezer adósságot halmozott fel a hitelek mellé! pl ezért nem vett semmit sem az unokájának karácsonyra !
ma 21:55 Ne nézz már minket hülyének! A kérdezõ mondta, hogy nem ránézésrõl van szó! Erre megint csak azt mondtad, hogy te rühelled, és kész, ez van! ergo? Esélyt sem adnál neki hogy megismerd, de az alapján ítéled meg, hogy ránézésre szimpatikus e, vagy sem! Tipikus "nem bírlak, mert csak!!"emberke lehetsz!
Ezt írtad! Most meg meghazudtolsz, meg hülyének nézel mindenkit! "Vannak olyan emberek akiket megmondhatatlan okokból nem tart szimpinek az ember.Nem tudja miért, de rühelli.Ez van!"
istenem, mikor fogják fel az emberek végre hogy az a szó, h unszimpatikus, nem létezik! azért mert pár félmûvelt proli feltalálta ezt szót még nem kell használni. ANTIPATIKUS! anyósom speciel rászolgált az antipátiámra, az elején tök kedves volt, aztán jött feketeleves. sebaj, kulturált módon oldom meg: minimalizáltam a találkozások számát. a párom mehet hozzá felõlem amennyit jól esik, csak engem hagyjon otthon :)
A kérdező hozzászólása: ma 22:23 Így már teljesen más! Te ismered, mi azon vagyunk fenn akadva hogy "nem érdekel milyen ember, nem akarom megismerni, nem bírom és kész!!"
12-es, marha jót nevettem, komolyan, tömör volt de érthetõ :-). Mivel szolgál rá, kérdezõ, sokszor az elsõ találkozások (vagy konkrétan a legelsõ) után le van játszva a meccs - na most, azon az elsõ talin már mit tud az ember csinálni (értem ezalatt a barátnõt, mert te most ellenük vagy), h annyira antipatikussá válik vagy unszimpivé? Nem mondom, persze, van olyan lány, aki rászolgál (nem egy ilyan vitát láttam itt), de nem gondolod, hogyha annyit szidják az anyóst, akkor azért arrafelé is baj lehet? A mai anyósok, kb. 50 (ill. innen felfelé) évesek, bár erõs a gyanúm, h a problémások idõsebbek, érdemes lenne egy kis statisztikát csinálni ezzel kapcsolatosan. A java még más iskola neveltje, mint a mai fiatal vagy nem annyira fiatal menyecskék - két különbözõ világ, amelyek közt gyakran hatalmas szakadék tátong. Az anyósok sokszor elvárnák, h valamiféle matriarchát tiszteljen benne a független, modernebb gondolkodású nõ, plusz dolgozzon csak meg az õ fiáért, amibe akár az is beletartozik, h jólélekkel, zokszó nélkül tûrje az idegen nõ rosszindulatát :-)))). Az én tapasztalataim szerint, a lányos mamák sokkal kevésbé merik azt a viselkedést a võkkel elkövetni, amit az õ anyukájuk gond nélkül levégez a menyecskével. Na most, ha ezt végiggondolom, akkor lehet ott a dolog rákfenéje, h a férfiakat tudat alatt értékesebbnek tartjuk, mint a nõket? :-)
A kérdező hozzászólása: http://veszbejarat.org/wp-content/uploads//Soha-ne-%C3%ADt%C.. ez egy neked való kép 80%-os!!!!
Nem ítélkezem külsõ alapján, de ne mondjátok már, hogy minden emberre ránéztek, és puszi pajtásként indultok, amíg meg nem ismeritek... Van, hogy ránézel valakire, és hányingert kapsz, nem tudod miért, ez csak egy érzés, attól még nem bántod, adhatsz neki esélyt, meg emberként kezeled, de tudod, hogy nem bírod õt. Ezt nevezik megérzésnek, mikor érzed valakirõl, hogy nem passzoltok személyiségben, nem jönnétek ki jól. Aztán persze, ha a szükség rávisz, hogy mégis megismerjük, akkor csalódhatunk kellemesen. Szerintem teljesen normális, ha egyes emberekkel szemben tartjuk a három lépés távolságot úgy, hogy nem tudunk róla semmit, ilyen az emberi természet. De ezek nem tartoznak hozzá a kérdéshez. Miért kell folyton szidni a pasi szüleit? Ugyanúgy szokás a lány szüleit is szidni, gyakran nem túl jó az após/anyós-vej/meny kapcsolat, nehezen egyeznek meg a dolgokban, illetve szülõknek gyakran nehéz elfogadni gyermekük választottját. És ha már anyósról, apósról van szó, biztos nem új a kapcsolat, és megismerték egymást, tehát nem lehet azt mondani, hogy egybõl ítélkeztek...
A kérdező hozzászólása: ma 21:55 Egyáltalán nem ezt írtad!
Nem igaz! Ezt írtad:"Van, hogy ránézek egy emberrel és teljesen unszimpatikus és ha fizetnének sem ismerném meg" Tehát meg se ismernéd, egybõl ítélkeznél!!!
Azt írtam, hogy a kinézete miatt?NEM! Nekem lehet egy 10/10-es ember is unszimpi, meg egy 3/10-es is.Nem azt mondtam, hogy a külseje miatt, sajnálom ha nem tudsz értelmezni.Azt mondtam, hogy ránézek és akkor.Ez lehet a viselkedése is, nem csak a külseje...
A kérdező hozzászólása: ma 21:40 De nem akarom azt elhinni, hogy tök normális, kedves veled, te meg ok nélkül bántod!
A kérdező hozzászólása: Most nem a ránézésrõl van szó! Ránézésre nekem is van ilyen! De a fiam élettársa csak más.....nem (csak)ránézésre döntök!
A kérdező hozzászólása: ma 21:43 Értem, de ha beszélsz vele, megismered, váltasz vele pár szót, és látod hogy minden oké, csak feloldódik ez az ellenszenv, nem? Te meg ezt nem érted!!
Szerintem te nem érted.Az elsõ válaszban leírta, hogy az ilyennel szóba sem áll.Miért kell még akkor tovább ragozni?
ma 21:47! Igen, az tényleg normális hogy nem is ismerem az embert, de már letudtam magamban hogy rühelleni fogom!!!
Nekem is van olyan, hogy meglátok valakit és azonnal ellenszenvet vált ki belõlem, de nem tudom miért.Tudom milyen az érzés, amit a válaszadó leírt, én sem tudom megmagyarázni a dolgot.
A kérdező hozzászólása: ma 21:47 Szerintem viszont teljesen értem! És k....rva visszataszító dolog a kinézete alapján megítélni valakit! Egy 10/10-es nõ/pasi is lehet bunkó, jellemtelen, belsõleg értéktelen!
A kérdező hozzászólása: ma 21:52 Nekem is van, de akkor csak nem vagy képben! ÍRTAM, hogy mikor megismerem, és pozitív belsõleg az illetõ, megváltozik!
Én ránéztem az anyósomra és unszimpatikus volt. Aztán beszéltem vele és az érzés megszázszorozódott. Megérthetnéd, hogy valaki igen is rászolgál arra, hogy ne kedveljék. Akárhányszor megyünk hozzá, gyomoridegem van és legszívesebben megölném magam.
Az az ember aki kinézetre ítél azt csak sajnálni tudom. :) Nemtudom, sose tudtam megérteni h lehet valakirõl ránézésre eldönteni h milyen ember... Szerintem nem a másik külsejével fogsz beszélgetni. :)

Miért kell ilyeneket kitalálnia a leendő anyósnak?

Öcsém jelenlegi barátnője akivel az esküvőt tervezik zsidó származású. Egy helyen dolgoztak úgy ismerték meg egymást azonban öcsém nagy antiszemita hírében állt és ezt a lány is hamar megtudta, és nem volt neki szimpatikus mint mostanra kiderült ő mindent elmesélt az anyukájának, plusz nem is volt neki szimpatikus öcsém már csak a zsidóellenessége miatt sem.(ami persze erős túlzás,hogy zsidó ellenes volt) Aztán hosszú hónapok alatt sikerült egymásra találniuk és már 2 éve együtt vannak,felmerült már az esküvő gondolata is. Az anyuka pedig teljes mértékben ellenzi ezt mert ő erősen vallásos a férje nem, a családban csak ő vallásos és neki az megengedhetetlen,hogy egy nem zsidóval házasodjon a lánya aki ráadásul szerinte még gyűlöli is a zsidókat és mindent megtesz azért,hogy ne legyen esküvő. Mindig kitalál valami ostobaságot ,most az a legújabb,hogy öcsém majdnem elgázolta őt autóval mert szerinte egy ugyan olyan autó mint ami öcsémnek van őt kis híján "halálra" gázolta (szerinte halálra gázolta volna HA elüti) de persze nem öcsém volt mert akkor éppen dolgoztak a lányával együtt amikor a leendő anyós szerint ez történt...de szerinte csak öcsém lehetett... Meg rengeteg mindent mesélt már ez most csak az aktuális folyton hazugságokat talál ki -és ez a mellett,hogy sértő igen csak zavaró már a mi családunk számára is...

Legjobb válasz: Hát nem valami következetes az öcséd..

Hát nem valami következetes az öcséd..
Mondd meg anyós pajtásnak, hogy Isten utálja a hazugokat, rosszindulatúakat, akiknek nincs könyörület a szívükben. Máskor ha megy a zsinagógába ájtatoskodni ne felejtsen el bocsánatot kérni.
Ez a testvéred problémája, nekik kell megoldani. Én is volt, hogy nyakamba vettem a családon belül mások gondjait, egy csomó energiát belefeccöltem, semmi értelme nem volt, mert én képtelen voltam elsimítani a dolgokat helyettük. Anyóspajtást is meg lehet érteni, nem szívesen lennék a helyében. Szerintem õ már csak ilyen marad.
Hm de kiütközött a zsidósága :'D
A kérdező hozzászólása: Az lehet, hogy õt valóban majdnem elgázolták, és onnét kapta az ihletet, de 100% hogy nem öcsém volt, mert õ igen csak messze volt onnét...és amilyen õrült egy asszony lehet, hogy elhiszi a saját hazugságát.

Anyósom minden alkalommal elkap, amikor megyek ki vagy jövök be a lakásomba, beszélgetni kell vele. Nem érti, h ez miért baj. Szerintetek?

Legjobb válasz: Alapszabály: anyóstól olyan messze kell lakni, hogy ne tudjon átjönni köntösben-papucsban!

Alapszabály: anyóstól olyan messze kell lakni, hogy ne tudjon átjönni köntösben-papucsban!
Az anyós lakjon olyan messze, hogy ne tudjon papucsban, köntösben átjönni, de azért elég közel ahhoz, hogy ne kelljen nálunk aludnia, hanem tudjon hazamenni.
#3, talán nem jött át az üzenet lényege: nem az a baj, hogy beszélgetni kell vele, hanem az, hogy MINDEN alkalommal. Most már érted?
"anyóstól olyan messze kell lakni, hogy ne tudjon átjönni köntösben-papucsban!" Az enyém egy másik földrészen van, így a legjobb. :-D
Azért baj, mert zaklatás és durva agresszió, amellett, hogy mivel figyel téged, hogy "elkaphasson", paraoiát is kelt. Senki sem szereti azt a tudatot, hogy lesnek rá, hogy elkaphassák. Nincs tekintettel a te munkádra, az önálló életedre, rád - semmire. Csakis magára: neki ez meg az kell (beszélgetés, azaz törõdj vele), tehát kiveri magának mindenáron. Köszönj neki szépen, hangosan és udvariasan, mondd meg neki, hogy sajnálod, de sietsz és dolgod van (a hatás kedvéért nézz rá jó alaposan az órádra a kezeden, ne a telefonon!), majd pedig SZÓ NÉLKÜL fordíts neki hátat. Tedd ezt annyiszor, amíg lekopik rólad. Ne legyen bûntudatod! Neked nem az a dolgod, hogy anyósod anyja legyél, sem pedig a barátnõje. Vannak korátársai, keressen köztük barátnõt, az anyjáról pedig már régen le kelltt volna válnia és felnõnie.
Szomszédok vagytok? És ott áll az ajtó mögött, fél szeme a kukucskán, és napi 24 órában azt várja, hogy mikor csaphat le rád? Férjed? Neki ez normális? De, hogy valami tanácsot is adjak, zárd rövidre a beszélgetést. Közöld vele, hogy hasmenésed van.
és miért baj?
Mi van? Azért csak nem tragédia ha beszélni kell vele. Komolyan már kezdem az Anyósokat sajnálni. Ezen az oldalon annyi Anyós probléma van a semmiségeken.
A szomszéd ajtó csukását én is meghallom pedig nem figyelem. Költõz el ha nem tetszik.
abszolút megértelek, nálunk a fõbérlõ csinálja ezt, egy óránál hamarabb nem lehet tõle szabadulni...
A kérdező hozzászólása: Aki nem érti, h miért baj, az a 6-os válaszoló kommentjét olvasgassa, leír mindent.
A kérdező hozzászólása: 19. válaszoló pont ez a lényeg, h nem az oviban vagyunk, ha anyós tudta nélkül semmit nem lehet csinálni. De ha szted nem gáz, akkor élj így.
Megértelek, nyilván anyós ráér, te pedig nem. De mondtad már neki? Férjed mondta már neki, hogy nem érsz rá állandóan trécselni? Rendszabályozd meg. Mondd meg neki, hogy ne állítson meg úton-útfélen, amikor meglát, azonban mondd meg neki, hogy egy héten egy nap átmész hozzá egy fél órácskára beszélgetni. Ha nem ért a normális szóból, akkor a következõ ilyennél fordíts hátat és menj be a lakásodba, ha megsértõdik tegye. Másképp nem tudod leállítani.
Kedves #11 és társai Akkor elmondom utoljára: Nem az a baja a kérdezõnek, hogy néha összefut az anyóssal, és rá kell köszönnie, vagy megkérdeznie, hogy hogy van. Beszélgetni (!) kell (!) vele. Értitek? A beszélgetés általában nem egy egyszerû "szia-hogy-vagy-köszi-és-te" hanem hosszabb ennél. ÉS kell. Tehát nem lehet lerázni. Nekem a legjobb barátnõm a szomszédom, de még mi sem beszélgetünk minden alkalommal!
A kérdező hozzászólása: 25-ös köszi, igen, ez a bajom. 24-es: nem érti meg, tudja, h nem szeretnék mindig beszélgetni, mégis jön. Ha hátat fordítok, megsértõdik.
nalunk anyos teljesen azt hiszi h azert koltoztunk oda hogy neki tarsasaga legyen es allandoan sir h neki nincs kivel megbeszelnie adolgait es mi sem osztunk meg vele semmit...pedig o napont legalabb 3szor beszel a lanyaval, ott az anyja, testvere, amikor nem dolgozik apos is, nem tudom miert nem tud a vele egykoruakkal csevegni, velem ez nem fog menni, nalam anyos nem = baratno, nekem anyos az anyos, es igen, sokszor azon gondolkodom miert nem egy arvahoz mentem ferjhez...amig nem koltoztunk oda minden okes volt, most tul sokat var el. anyukamat sem hivom fel naponta, max hetente 2szer es nekem ez eleg. allandoan azzal fenyeget hogy amint nyugdijas lesz elkoltozik a lanyahoz. jaj mikor ezt hallom ugy orulok hogy meg annyit se beszelek vele mint azelott, nehogy jo legyen a viszonyunk es meggondolja magat!!!
A kérdező hozzászólása: Madlow ezt a kommentet akár én is írhattam volna. azzal a különbséggel, h az enyém nem fenyeget költözéssel :(
Akkor ha megsértõdik, hát sértõdjön! Ne haragudj, de ha valaki erõszakos és sértõdõs, akkor mindenkinek hajbókolnia kell az akarata elõtt? Végülis milyen válaszra vársz? Igazad van abban, hogy ez roppant zavaró dolog, de megoldása csak ez van, ha valaki nem ért a szép szóból, akkor értsen a nem szép szóból. Férjed mit szól hozzá?
A kérdező hozzászólása: 12-es: LOL :D Azért nem költözök el, mert nem olyan egyszerû manapság költözködni, de el fog jönni az ideje annak is!
A kérdező hozzászólása: 5-ös: igen, szomszéd és les egész nap. 6-os válaszoló teljesen egyetértek veled, köszi! A paranoiát is jól írod. Lassan már ki sem megyek, ha nem fontos nagyon :( Az a baj a sietéssel, meg a hasmenéssel, h minden nap 4x kellene kb eljátszanom, a hülye is tudja, h kamu.. :S 7-es: te mázlista!
"Ez itt a családi kapcsolatok rovat. A szex kategóriába kellett volna írni? " Nem de nem hiszem, hogy mindenben veszekszik vele attól jobb lesz. Mint a dedóba, nem köszönt fel az Anyós így én sem köszöntõm fel. Nem akarok vele beszélni. Komolyan ez volt a mai Anyós kérdések, ilyeneket az oviban csináltunk.
ugyanez a helyzet nálam is, csak mi náluk lakunk...
#8 Nem nem értem, miért tragédia ez. Miért nem költözik el onnan?
7: Az enyém már angyal... :) )) (Amilyen mocskos, önzõ dög volt életében, valszeg most valamelyik kondérban rotyog.)
baz mond meg neki hogy keresen barátnõket és nem téged mert te nem azért vagy a földön hogy õt szórakoztasd
Mi a kérdés? Hogy beszélgetni kell vele, vagy nem beszélgetsz vele?
Bencécske, ide csak írástudók írhatnak. Neked még van egy kis hiányosságod.
Kedves harmadik válaszoló! Ez itt a családi kapcsolatok rovat. A szex kategóriába kellett volna írni? A pakliban az is benne van, hogy ha segítség kell, akkor jó ha kéznél van az anyós. Lehet hogy unatkozik. Az is lehet, ha õ kerülné a beszélgetést veled, az lenne a problémád.
13:45-nél a pont
A kérdező hozzászólása: Köszi a sok választ! Itt lakunk mostmár, ez van, én is rájöttem, h sz.r ötlet volt. Mi nem náluk lakunk. Azért baj, mert szeretnék a saját lakásomba ki-bejárni anélkül, h csevegnem kéne vele.
Szerintem unatkozik a drága, nem tud mit kezdeni magával. Mondd meg neki, hogy nem érsz rá és ha megsértõdik akkor így járt! A férjeddel együtt beszéljétek meg vele, hogy nincs idõd és kedved minden áldott nap cseverészni muszájból! Csak magaddal törõdj! Ha így nem jó akkor mondd el neki, ha durcás lesz akkor legalább egy darabig nyugi lesz :)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!