Találatok a következő kifejezésre: Miért kék ég és vöröses (1 db)

Miért kék az ég és vöröses a lenyugvó Nap színe?

Egy jegyzetben ezt találtam: a szóródás mértéke fordítottan arányos a hullámhossz 4-ik hatványával. Következmény: az ég kék, a Naplemente vöröses. Valaki el tudná magyarázni kicsit részletesebben, ugy, hogy egy laikus is megértse? El?re is köszönöm.

Legjobb válasz: A tengerek kéksége az ózonréteg hatásmechanizmusától alakult ki. Ez a tuti.

A tengerek kéksége az ózonréteg hatásmechanizmusától alakult ki. Ez a tuti.
Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkezõ fény "beleütközik" a levegõ molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erõsen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétõl. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek. Ugyanez a jelenség rejlik a napnyugta vöröses fénye mögött is. Ha a Nap alacsonyan van a láthatáron, a fénynek nagy levegõrétegen kell áthaladnia, amíg elér hozzánk. Út közben a kék fény kiszóródik, de a kevésbé szóródó vörös eljut a szemünkbe.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

PONTOSAN mi az a fekete lyuk?

51

PONTOSAN mi az a neutroncsillag?

2

Kén-doxid jóddal, Kén-dioxid kén-hidrogénnel?

Légyszi valaki leírná nekem a kén-dioxid reakcióját jóddal és a kén-dioxid reakcióját kén-hidrogénnel?

2

A projektor (vetítőgép) hogy képes sötét színt vetíteni?

Pl. a betűket hogyan képes kivetíteni, ha fekete a színe? Akkor elméletileg létezik fekete fényt világító lámpa is?

23

Egy vastag vagy egy vékony drót ellenállása nagyobb?

3

Miért forr fel előbb a letakart fazékban lévő víz?

4

Mi okozza a hangsebesség átlépésekor keletkező hangrobbanást? Mi az valójában?

15

Speciális relativitáselmélet, már megint mit rontottam el?

A fény az minden inerciarendszerben fénysebességgel megy. Viszont én valahogy ellentmondásra jutottam:

Vegyünk két fénysugarat, és nézzük meg két inerciarendszerből a haladásukat:

1. Az x-tengellyel 60°-ot bezárólag, és rá (x-tengelyre) merőlegesen indulnak a fénysugarak. Az első esetben a pont koordinátái, ahol a fénysugár van: c*t/2 és c*t*(gyök3)/2. A második fénysugárnál ezek 0, és c*t.

2. Mi az x tengely mentén megyünk c/2 sebességgel.
Az első fénysugár rendben van: az első koordináta 0, a második megegyezik (y'=y), c*t*(gyök3)/2. t'=t*(gyök3)/2, így a sebessége c.
Viszont mivel y'=y, így a második fénysugár második koordinátája c*t, plusz még van egy első koordinátája [c*t/2-nél kisebb, de az a lényeg, hogy van (sőt, nem is kell)], így a pitagorasz-tételből jön, hogy az origótól több mint c*t utat tett meg, ráadásul t'=(gyök3)/2 idő alatt. Ami nagyobb, mint 2*(gyök3)/3*c sebességet jelent.

Hol a hiba?

14

Mi a különbség a Co2 és az MgCl között?

8

Mi az a dolog vagy élőlény ami felrugja a biologia centrális dogmáját?

Ez mi lehet?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!