Találatok a következő kifejezésre: Miért kék ég (24 db)

Miért kék az ég?

Legjobb válasz: Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkezõ fény "beleütközik" a levegõ molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erõsen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétõl. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek. Ugyanez a jelenség rejlik a napnyugta vöröses fénye mögött is. Ha a Nap alacsonyan van a láthatáron, a fénynek nagy levegõrétegen kell áthaladnia, amíg elér hozzánk. Út közben a kék fény kiszóródik, de a kevésbé szóródó vörös eljut a szemünkbe.

Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkezõ fény "beleütközik" a levegõ molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erõsen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétõl. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek. Ugyanez a jelenség rejlik a napnyugta vöröses fénye mögött is. Ha a Nap alacsonyan van a láthatáron, a fénynek nagy levegõrétegen kell áthaladnia, amíg elér hozzánk. Út közben a kék fény kiszóródik, de a kevésbé szóródó vörös eljut a szemünkbe.
A gyakorikérdések is hasonló mennyiségben tartalmazza már a választ ugyanerre a kérdésre.
A google 451 000 találatot adott 0, 09 másodperc alatt.
fénytörés és sarki koboldok
miért születtél meg?
A kérdező hozzászólása: Ez egy bonyolult folyamat. Te nagy valószínûséggel nem fogod sosem megérteni, fõleg ha nem is szerzel tapasztalatokat a megtermékenyítés folyamatáról. (másodiknak köszönöm, bár véletlenül küldtem el a kérdést, csak meg akartam nézni mennyi ilyen van már, de nem kérdezett vissza mikor feltettem, hanem egybõl kirakta).
Szia! :-) Egyszer ütöttem melléd, azóta kék az ég, és zöld a fû. Röviden...Melléd ütöttem, és bekékült az ég, és kék is marad, még világ a világ. xD Üdv:Showder! =)
nem az O3 (ózon) miatt?

Miért kék az ég?

Léci segitsetek! :)

Legjobb válasz: Gratulálok az elõzõ 2 hozzászólónak. Aki nem akar segíteni az miért kommentel? Magyarázza már el valaki! A Napból érkezõ elektromágneses sugárzás több hullámhosszból áll. (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:EM_Spectrum_Propertie..) A hullámhosszok között megtalálhatók azok a hullámhosszok, amiket az emberi szem fénynek (színnek) érzékel (Vörös,zöld,kék). A légkör a mágneses sugárzást átengedi, elnyeli, vagy visszaveri, ez a hullámhossztól függ. A fénybe esõ hullámhosszok közül a kék színt szórja szét a legjobban, ezért kék az ég. A vörös és a zöld, már kevésbé szóródik szét.

Gratulálok az elõzõ 2 hozzászólónak. Aki nem akar segíteni az miért kommentel? Magyarázza már el valaki! A Napból érkezõ elektromágneses sugárzás több hullámhosszból áll. (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:EM_Spectrum_Propertie..) A hullámhosszok között megtalálhatók azok a hullámhosszok, amiket az emberi szem fénynek (színnek) érzékel (Vörös, zöld, kék). A légkör a mágneses sugárzást átengedi, elnyeli, vagy visszaveri, ez a hullámhossztól függ. A fénybe esõ hullámhosszok közül a kék színt szórja szét a legjobban, ezért kék az ég. A vörös és a zöld, már kevésbé szóródik szét.
Google-t kérdezd (én megtettem de direkt nem linkelem be, te is erõltesd meg magad)
Azért, mert ha magad is utána tudsz járni, akkor minek kérdezel feleslegesen? Még a választ is hamarabb megkapja valaki, ha a jó helyre írja azt, amirõl infót keres.
Google.

Az ég miért kék nappal és miért áttetsző éjszaka (mivel látni a csillagokat)?

Legjobb válasz: Nappal azért kék, mert szórja a Nap fényét (a kéket legjobban). Éjszaka nincs annyi fény, amennyi látható lenne. Viszont a csillagok ugyanezért hunyorognak. Az ûrben az ég is fekete, és a csillagok is rezzenéstelenül világítanak. Elvileg egyszerre is láthatók - persze, ha nem a Nap irányába nézel.

Nappal azért kék, mert szórja a Nap fényét (a kéket legjobban). Éjszaka nincs annyi fény, amennyi látható lenne. Viszont a csillagok ugyanezért hunyorognak. Az ûrben az ég is fekete, és a csillagok is rezzenéstelenül világítanak. Elvileg egyszerre is láthatók - persze, ha nem a Nap irányába nézel.
Az elõzõ válaszolónak teljesen igaza van a ég kékségével kapcsolatban. Kiegészítés: az ég mindig átlátszó. Nappal azért nem látod a csillagokat mert a Nap fénye erõsebb. Napfogyatkozáskor nappal is láthatóak a csillagok.
A csillagoknak van saját fényük, a Nap is egy csillag. Te a Holdra gondolhatsz, az a Nap fényét veri vissza, ezért tud a föld árnyékot vetni rá (fogyó Hold).
A vízpára miatt.
A kérdező hozzászólása: és miért pont a kéket legjobban? van ennek valami oka is, vagy csak "mert csak"?
De, a csillagok nem világítanak, csak a Nap fénysugarai tükrözõdik vissza, nem? És igen, olyan nincs, hogy "az ég..".Az "ég" szót akkor mondták, mikor még tudományosan nem tudták megmagyarázni az "eget".


Miért kék az ég?

Legjobb válasz: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=182&rov=6 Beírtam google-be: Miért kék az ég? Böszme vagy :D

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=182&rov=6 Beírtam google-be: Miért kék az ég? Böszme vagy :D

Miért kék az ég és miért zöld a fű?

Legjobb válasz: Az ég azért kék mert az atmoszférába bejutó fény így törik meg a gázokon, a fû pedig a fotoszintetizálás miatt zöld színû, asszem.

ha beírod a keresö mezöbe baloldalt a két kérdést külön-külön, akkor majd láthatod, hogy ezt rengetegszer feltették már itt elötted. Kellemes olvasgatást!
Az ég azért kék mert az atmoszférába bejutó fény így törik meg a gázokon, a fû pedig a fotoszintetizálás miatt zöld színû, asszem.
OMG. Az ózonos válasz úgy volt hülyeség ahogy van. Amúgy a levegõ részecskéinek fénytörésében van a kutya elásva, de ha rákeresel van róla egy egész jó cikk national geographicon. A fû pedig azért zöld, mert zöld színtestek vannak benne, amik zöldek :) Ezzel fotoszintetizál (pontosabban ezzel is.)
A víz nedves, az ég kék, a nõk meg titkolóznak.... (csak hogy idézzem az élet nagy igazságait a klasszikustól)
Ezt mondom én is. Az elsõ válasz a jó :>
Az ég nem kék, és a fû nem zöld. Csak azért ilyenek, mivel az agyad így dolgozza fel õket. Honnan tudod, hogy egy másik ember, vagy egy másik állat nem látja a kéket zölnek, a zöldet pedig kéknek??? Nem tudhatod, mivel azt, hogy "kék" mindketten rámondjátok, mivel megtanultátok, hogy számotokra milyen a kék. (Ha nem függne ilyen nagy mértékben az agytól, akkor nem lennének színtévesztõ emberek sem.) pl. (ha ezt meg lehetne csinálni) átültetnék egy másik emberbõl beléd az agy látással kapcsolatos részeit, lehet, hogy zöld lenne az ég és kék a fû... Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor azért kék az ég, mivel az elektromágneses hullámokat úgy törik meg az alkotóelemei, hogy a kék szín tartományába essen a frekvenciájuk. A fûnél is hasonló.
miért ne?
Mert ha fordítva lenne, milyen hülyén nézne már ki.
Az ég azért kék mert a felsö rétegén van egy réteg O3 Azaz Ozon (háromatomos oxigén) ami egy kék szinü gáz. A fü azért zöld mert a fotoszintézishez kell az öszes szin kivéve a zöld elnyeli az öszes töbi szint kivéve a zöldet és ez viszaverödik a gazakrol kb enyi.
Ég: A fehér napfény a szivárvány színeibõl áll. A fény kék része különösen nagy energiájú, ezért a gázmolekulákat a többi színnél nagyobb rezgésre készteti, így a kék jobban „felerõsödik“, mint a többi. tehát röviden a kék színnek a legnagyobb az energiája a szivárvány színei közül. Fû: ez lehet valakinek magas lesz ezért bocs. a növények meg a kloroplasztiszok, és az abban található tetrapirol porfirin vázas, vas központi atomot tartalmazó, egymástól egy metil és egy aldehid csoportban különbözõ vegyületek miatt. nemtudom értelmesebben bocs. további szép napot.

Miért kék az ég és miért zöld a fű?

Legjobb válasz: A fû a bennük található színanyagok miatt zöld. Viszont ha arra gondolsz miért pont zöld és miért nem kék, akkor ezotéria témakörbe menj, vagy kérdezd Varga Viktort.

A fû a bennük található színanyagok miatt zöld. Viszont ha arra gondolsz miért pont zöld és miért nem kék, akkor ezotéria témakörbe menj, vagy kérdezd Varga Viktort.
Nem ezotéria az sem, hogy miért pont zöld, csak egy kicsit bonyolultabb. A növényekben (így a fûben is) lévõ klorofill nevû színanyag konjugált kettõs kettõs kötéseket tartalmazó molekula. A kettõs kötésekben lévõ delokalizált elektronok bizonyos hullámhosszú elektromágneses sugárzással gerjeszthetõk. Mivel az elektronok lehetséges pályaenergiái kvantáltak, ezért nem lehet bármilyen energiájú (hullámhosszú) fénnyel gerjeszteni. A hullámhossz és az energia összefügg, minél nagyobb az energia, annál kisebb a hullámhossz. Minél több a konjugált kettõs kötés, a delokalizált elektron gerjesztési energiája annál kisebb, vagyis annál nagyobb hullámhosszú. Egy idõ után olyan kis energia is gerjeszteni tudja az elektront, aminek a hullámhossza a látható fény tartományába esik. Ekkor ez a hullámhosszú fény elnyelõdik. A napfény kevert fény, vagyis több fajta hullámhosszú fény keveréke (lásd szivárvány) A klorofill fõleg a piros és a kék színû fényt nyeli el, a zöld pedig nem nyelõdik el, ezért átmegy vagy visszaverõdik a levelekrõl. Ez jut a szemünkbe, és ezt érzékeli az agyunk zöld színként. Nem csak a zöld, de igazából minden látható szín hasonló módon keletkezik.
Az ég kék színe pedig a Nap fényének, a levegõ molekuláin történõ Rayleigh-féle szórása okozza.

Miért kék az ég?

Legjobb válasz: 1. A nap fénye fehér, de ez kék és piros ból van kikeverve. 2. Valahol a világon mindig van naplemente, ami piros. 3. De fény kék részének is ki kell valahol jönni a napból, mert az 1. pont szerint naplementekor is fehér a nap fénye.

1. A nap fénye fehér, de ez kék és piros ból van kikeverve. 2. Valahol a világon mindig van naplemente, ami piros. 3. De fény kék részének is ki kell valahol jönni a napból, mert az 1. pont szerint naplementekor is fehér a nap fénye.
Azért kék, mert így nevezték el a magyarok ezt a színt amilyenben az ég elég sûrûn tündököl. Az elõzõ válaszolók már ecsetelték, hogy miért nem barna mondjuk, vagy zöld.
Szerintem mert az ózonréteg ózonból áll, az ózon pedig egy vvilágoskék színû gáz

Miért kék az ég?

Legjobb válasz: A fehér napfény a szivárvány színeibõl áll. A fény kék része különösen nagy energiájú, ezért a gázmolekulákat a többi színnél nagyobb rezgésre készteti, így a kék jobban „felerõsödik“, mint a többi.

A fehér napfény a szivárvány színeibõl áll. A fény kék része különösen nagy energiájú, ezért a gázmolekulákat a többi színnél nagyobb rezgésre készteti, így a kék jobban „felerõsödik“, mint a többi.
A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad. A válasz megírásának idõpontja: ma 09:21 "Én úgy tudom, hogy az oxigén nagy mennyiségben kékes, ezért kékek a vizek is, pl a tenger, óceán, tavak. És az ég." te mikor láttad utoljára a Dunát kéknek?
Mert a fû zöld, a föld barna, a nap sárga, a rózsa vörös. Nem volt más szín.
nem kék.csak mi emberek úgy látjuk
azért van különbség az okoskodós és a nem hülye között. a kérdezõ kérdezett, GBW pedig korrektül, helyesen válaszolt. ez nem okoskodás.
A kérdező hozzászólása: Így van.
Both Ambrus, a fizikusok, vagy a bácsik klubjában? :)
A kérdező hozzászólása: Szerintem arra értette hogy õ is rossz volt fizikából általánosban.:D
Épp ez az, hogy én nem voltam rossz fizikából, sõt nagyon kicsi korom óta mûszaki érdeklõdésû vagyok, és rengeteget csúfoltak emiatt. (Vagyis inkább amiatt, hogy nem verekedtem, nem érdekeltek az autók, a foci, és a lányok "dudái" (ahogy az osztálytársaim mondták). De az érdeklõdési körömet is felhasználták, hogy gúnyolhassanak.)
A kérdező hozzászólása: Ja, értem.
A goethei színelmélet szerint a fény és sötéstég egymásra hatásából születnek a színek. Erre jó példa egy prizmás kisérlet. Goethe azt figyelte meg , hogy ha fekete alapra fehér korongot helyezet , akkor a korong felsõ részei a fekete alap fölé tolódtak, míg ez a sötét alap a korong alsó részeire húzódott rá. A prizmán át figyelve a felsõ korongrészen fehér fátyolréteggel bevontan látjuk a sötét alapot, míg az alsó részén a rátornyosuló sötéttel bevont világost. Fenn a világos helyezõdik a sötét fölé, lenn a sötét a világosra. A felsõ rész kéken az alsó sárgán jelenik meg. A kék a fekete irányába ibolyakékbe , a sárga pedig vörösbe megy át. A prizma távolítása esetén a fent megjelent kék a lentrõl jövõ sárgába ér és középen létrejön a zöld. A kisérlet érdekessége , hogy fehér alapon fekete korong esetén fent lesz sárga és lent lesz kék. A kettõ között a prizma távolításával viszont nem zöld hanem barackvirág szín jelenik meg. Ez a kisérlet és még más is merõben alátámasztani látszik Goethe azon feltevését , hogy a prizma valójában csak egymás fölé tolja a sötétet és világosat és nem bontja a fényt színekre. A színek valójában a fény és sötétség egymásra hatásából jönnek létre és nem teljesen úgy, ahogy az iskolában tanultuk Newtontól. Ehhez hasonló jelenség figyelhetõ meg nagyban is az ég kékjében , ahol is a világos Földrõl nézünk a sötét világûrbe.Itt kék jelenik meg, mint ahogy a prizmánál is. Persze ehhez kell egy közeg is amin megjelennek a színek , amit Goethe homálynak nevez. Ez maga a légkör esetünkben.(A Holdon pl. nem kék az ég!) A lemenõ Napnál viszont sötétbõl nézünk világosra és így sárgás-pirosas színt látunk.
Unatkozol kérdezõ?? Gondolom csak poénból kérdezted, és nagyot döbbenhettél, amikor megmagyarázták!xÐDe csak azért kék, mert******!!Nemtudtad elolvsni?? MAGÁNÜGY!!!!!xÐÐ
GBW, látom, te okoskodós egy ember vagy...
A kérdező hozzászólása: Köszi mindenkinek! Anthonius Block te meg fuckyeah gyik- sztár vagy imádlak! :D
... tehát nincs szó erõsítésrõl. (Ez az elõzõbõl lemaradt.)
Én úgy tudom, hogy az oxigén nagy mennyiségben kékes, ezért kékek a vizek is, pl a tenger, óceán, tavak. És az ég.
Kedves elõzõ, a folyókat nem is írtam :) Amúgy pedig a Duna mocskos, ezért nem is csoda, hogy sz@rszínû. Amúgy én Franciaországban élek, és itt a folyók is kékek. Legalábbis itt Lyonnál a Rhone és a Saone.
nem hallottatok még a Kék Duna keringõrõl?:D Amúgy is most vöröslik az iszaptól.. :( Hallgassatok a fizikus bácsira, aki fentebb részletesen elmagyarázta a dolgot.
10:29, ez gigaLOL, utoljára általános iskolában hívtak fizikusnak, igaz, ott gúnyból. És sokakhoz képest tényleg súrolom a bácsiság határát. :)
Üdv a klubban GBW! :D
"Én úgy tudom, hogy az oxigén nagy mennyiségben kékes, ezért kékek a vizek is, pl a tenger, óceán, tavak. És az ég." Ehh. Igen? A KÖTÖTT oxigén nem látszik, a vízben amúgy meg kevés van. A víz attól kék, hogy visszatükrözi az ég kékjét, amúgy a víz átlátszó. Amúgy meg csodálom, hogy senki nem írta még, hogy HASZNÁLD A KERESÕT TE INKOMPETENS LUSTA FSZ, és ha már nem használtad, akkor legalább figyelnél oda, amikor felteszed a kérdést, és az oldal helyetted használja.
Kedves elõzõ, mint írtam "úgy tudom". Mivel nem vagyok a kötött oxigén szakértõje, ezért legtöbbször elhiszem, amit tudományos folyóiratokban és természetfilmekben hallok. Ne aggódj, a saját szakterületemen magabiztosabb vagyok :)
Én úgy tudom, azért, mert a levegõnek is van "színe", csak azt nem lehet látni, csak úgy, ha a levegõréteget nézzük, mert csak így tûnik ki... Ezért látjuk sötétkéknek a távoli hegyeket is, mert a levegõréteg még ott van elõtte... ezt így értettétek?? xD

Miért kék az ég? (Nem nőttem még ki a miért-korszakból, de reményeim szerint nem is fogok. )

Legjobb válasz: Csak te látod kéknek,nálunk mocskos szürke a szine:))

Csak te látod kéknek, nálunk mocskos szürke a szine:) )
Chuck Norris 1X ütött mellé! Azóta kék az ég :)
Erre egyszer én is kíváncsi voltam és utána is néztem. Szóval lényegében röviden azért kék mert, ugye a levegõ átlátszó, de mivel több 100 km vastag, azért elszínezõdik, akárcsak ha sok tükörlapot teszel egymásra, ami ugye egy idõ után zöld lesz. És a sima fényben megvan a szivárvány összes színe, és legkevésbé a kéket nyelik el a levegõ részecskéi. Röviden ennyi :)
Hogy van az, hogy az összes ég mindig kék?
Én azt hallottam, persze lehet hogy csak hülyeség, de a tengerek, óceánok színét veri vissza, az meg ugye kék...
Amikor a napsugarai a levegõre érik, akkor szóródik. A levegõ legnagyobb alkotórésze a nitrogén, ennek a fénytörése adja az ég ezen színét. Ennyi az egész.
Elõzõ elõttinek: a sivatag felett is kék az ég, meg a többi szárazföld fölött is. De aranyos elmélet! :) És a tükörlap miért zöld? :)
A helyes válasz már megvolt, de aki az interneten találhatónak jobban hisz: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=182&rov=6
Az óceános színes vagyok. Megnéztem a linket és szerintem is az az igaz. Amúgy meg a sivatag fölött azért nem barna az ég, mert több a kék a Földön és ott is ezt veri vissza:) )

Miért kék az ég? (Nem nőttem még ki a miért-korszakból, de reményeim szerint nem is fogok. )

Legjobb válasz: Csak te látod kéknek,nálunk mocskos szürke:((

Csak te látod kéknek, nálunk mocskos szürke:((


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!