Találatok a következő kifejezésre: Miért fognak nők (13 db)

Miért fognak a nők mindent a szülésre?

imádom a kisfiamat-de b?n,h még n? akarok maradni-tetszeni akarok a férjemnek.hogy féltem a mellemet,hogyan fog kinézni?

Legjobb válasz: Hát igen csajok, ez sajnos megint egy plusz feladat nekünk, nõknek. Kezdek egészen feminista lenni a sok teher miatt, amit nekünk viselni kell, míg a férfiak élik világukat vígan... persze sokat dolgoznak, stresszelnek, na de mi nem? Háztartást vezetünk, gyereket nevelünk, plusz legyünk bombázók minden nap és persze tökéletes szeretõk... nem tudom, hogyan fogom csinálni. De biztosan meg fogom próbálni, ha kell, akkor igenis a házimunkától vagy akár a gyerektõl(!) vonom majd meg azt a kis idõt, ami kell ahhoz, hogy jól nézzek ki. Mert hosszú távon megéri neki is, inkább egy fél órával tovább van a nagyinál amíg én elszaladok kozmetikushoz, de nagyobb valószínûséggel fog egy kiegyensúlyozott családban felnõni ahol nincsenek veszekedések meg féltékenységi jelenetek... remélem érthetõ volt, amit mondani akartam. Persze csodákat senki nem tud tenni, egy nõ, aki már szült és netalán tényleg úgy járt, mint az egyik kedves hozzászóló, berepedt, lógó bõr, abból sajnos már nem lesz feszes has mint a húszéveseké (csak mûtéttel) de meg kell próbálni kihozni a legjobbat magunkból. És ha a párom ezt azzal értékeli, hogy csak a tévében nézi meg a fiatalabb pipiket és nem keres egyet élõben, már annak is örülni fogok. Neked pedig kedves hozzászóló gratulálok a babához és minden jót kívánok, kitartást a tornához. Hátha feltalál valaki valami csodaszert... :) Vagy fizeti a tb a plasztikai mûtétet... :)

Hát igen csajok, ez sajnos megint egy plusz feladat nekünk, nõknek. Kezdek egészen feminista lenni a sok teher miatt, amit nekünk viselni kell, míg a férfiak élik világukat vígan... persze sokat dolgoznak, stresszelnek, na de mi nem? Háztartást vezetünk, gyereket nevelünk, plusz legyünk bombázók minden nap és persze tökéletes szeretõk... nem tudom, hogyan fogom csinálni. De biztosan meg fogom próbálni, ha kell, akkor igenis a házimunkától vagy akár a gyerektõl(!) vonom majd meg azt a kis idõt, ami kell ahhoz, hogy jól nézzek ki. Mert hosszú távon megéri neki is, inkább egy fél órával tovább van a nagyinál amíg én elszaladok kozmetikushoz, de nagyobb valószínûséggel fog egy kiegyensúlyozott családban felnõni ahol nincsenek veszekedések meg féltékenységi jelenetek... remélem érthetõ volt, amit mondani akartam. Persze csodákat senki nem tud tenni, egy nõ, aki már szült és netalán tényleg úgy járt, mint az egyik kedves hozzászóló, berepedt, lógó bõr, abból sajnos már nem lesz feszes has mint a húszéveseké (csak mûtéttel) de meg kell próbálni kihozni a legjobbat magunkból. És ha a párom ezt azzal értékeli, hogy csak a tévében nézi meg a fiatalabb pipiket és nem keres egyet élõben, már annak is örülni fogok. Neked pedig kedves hozzászóló gratulálok a babához és minden jót kívánok, kitartást a tornához. Hátha feltalál valaki valami csodaszert... :) Vagy fizeti a tb a plasztikai mûtétet... :)
Szerintem ez hülyeség.Én is 2 gyereket szültem 2 év különbséggel, 56 kg vagyok, de zavar hogy a 2.császár után szinte lóg a hasam, pedig csak 7 kg - ot híztam a most 7 hónapos fiammal. Abszolút nem kell elhagyni magad, én is tornázok minden este, meg agyilag is érdemes magad karbantartani hogy ne butulj el teljesen:(
szerintem az a nõ aki elhagyja magát a szülés után mondván hogy õ már megtette a kötelességét, elõbb-utóbb megkapja érte a bûntetését: a párja más után fog nézni. Az tényleg nem fair, hogy egy nõ, ha mondjuk 25 éves korára szült már két gyereket eléggé szét tud csúszni, míg egy pasi még negyven fölött is nagyon jól tud kinézni, de pont ezért kell figyelnünk magunkra. Én nem akarok úgy járni, hogy a párom keres egy fiatalabbat, persze nem állandóra, mert ahhotz azért nem elég bátrak, hogy lelépjenek, csak hogy szeretõt tartsanak, de ha hiányzik nekik a kemény formás popsi meg a meredezõ cici akkor megkeresik a módját, hogy megkapják. Úgy kell csinálni, hogy ne hiányozzon nekik... még én sem tudom, hogyan fogom ezt megvalósítani, de igyekszem majd.
Én most szültem császárral és azóta is ezen agyalok mit tegyek magammal.Teljesen szétrepedtem a hasamon a köldökmig végig körbe, mega combom kívül belül a melleim...totál gázul nézek i, lóg ahasam nem tudommikor fog vissza menni, pedig mindent megtettem, kenegettem olajjal és semmit sem ért.Hiába fogok tornázni mjad, nem fog ezeken változtatni, sajnos ebben az esetben ezt a hibát csak a szülésre foghatom, hiába kárpótol a baba, teljesen tönkre ment a bõröm..muszáj lesz magamat így elfogadni.Azt, hogy a párom mit gondol, remélem nem jelent gondot neki, mert most azt mondja az egy dolog, de lesz idõ mikor elmúlik az újdonság varázsa , mikor elmúlik a szülés élménye és remélem nem fog egy szebb nõ miatt elmenni..tudom elvileg nem ez számít de manapság már annyira gyorsan változnak a dolgok, hogy az csuda.17napos baba mamája
Én két gyereket szültem császárral 2év különbséggel. Sajna a hasam hiába kenegettem, berepedezett. Azóta is kenem, kicsit halványul, de látszik! Ezen csak mûtét segíthetne, de arra meg nem tellik :(( De a fodrász és a kozmetikus, ha belefér a keretbe megyek és a férjem vigyáz a gyerekekre, mert õ is azt szeretné, hogy jól érezzem magam. Mondjuk van még némi fölösleg is rajtam és annak a leadását csak a munka kezdetekor akarom tudatosan leadni(addig csak figyelek a mennyiségre), mert akkor úgysem jut már semmire sem idõm :) fõleg kajálni nem.
A kérdező hozzászólása: jaj, de jó, hogy nem vagyok egyedül! éljenek a szép kismamák-jó sportolást az utolsó válaszolónak

Szerintetek egyes nők miért fognak ki folyton erőszakos, és elnyomó férfit?

Sok nő ismerősöm van,akit magabiztosnak látok annyira,hogy meg is irigyelem.(Nem tartozok az extra határozott emberek közé)Számomra valahogy mindig zűrös férfiakat választanak(iszik/verekszik/szexista/féltékeny/mindegyik). Az érzékeny jólelkű férfiakat,akik még egyenrangúként is bánik a nőkkel,őket nem tartják férfinak,hanem le szerencsétlenezik.Kaptam már én is olyan véleményt korábban,hogy a párom le se xar,mert nem féltékenykedik,és nem ellenőriz ill.korlátoz,irányít(kórosan). Pedig szerintem az utolsó mondatom butaság.Szerintetek is,ha valaki ezt tapasztalja a szülőknél,akkor nem tud megszabadulni ettől a mintától?

Legjobb válasz: Egy csak evolúció, és az egész tudat alatt köze van a fajfenntartáshoz is. ... Olvasd el, szerintem emiatt választanak a nõk bunkó férfiakat, de erõs férfiakat. .... A féltékenység nem más, mint azon vágy, hogy nemi partnerünket megakadályozzuk a másokkal történõ szexuális kapcsolatteremtésben, illetve az a félelem, hogy az ezt mégis megteszi. Kialakulásának oka: A férfiak és a nõk közül is az a jellemû szaporodott jobban el, akinek több gyermeke lett. Na már most azt, hogy hány gyermeke lesz egy nõnek, nemigen tudta a nõ befolyásolni az õsidõkben, mert úgyis megerõszakolták a férfiak ahányszor csak tudták, tehát a régi idõben egy nõ, állandóan csak szült. Gyermekei számát a nõ tehát csak csekély mértékben szabályozhatta. Egészen más volt a helyzet azonban az unokákkal! Ugyanis gyermekeinek nagyjából a fele fiúnak született. Na és egyáltalán nem mindegy, hogy a nõ milyen fiút szült! Ha olyan fiút, aki felnõve nagy hatalomra tesz szert, mert király lesz, vagy gazdag, vagy akár csak nagyon erõs, nos, az sok nõvel párzik majd, tehát számos unokát produkál anyjának. De miként szülhet ilyen fiút a nõ?! Logikus, hogy akkor erre a legnagyobb az esélye, ha olyan a fiú apja, aki maga is hatalommal rendelkezõ személy, tehát igazi férfias férfi! Na de a helyzet nem ilyen egyszerû, mert a nõnek nemcsak ez fontos, az igazán férfias férfi ugyanis épp attól férfias, mert sok nõvel akar párzani, tehát õ szívesen közösül a nõvel, de máris tovább áll a következõ nõhöz, vagyis nem segít a gyereknevelésben! Holott az is fontos egy nõnek! Ha a nõ hûséges férjet akar, akkor olyan férfi után kell néznie, aki férfias ugyan, de nem tartozik a legeslegférfiasabbak közé! Az ilyen férfi ugyanis képes a nõt teherbe ejteni, de utána segíti is õt, mint jó családapa. Azért segíti, mert épp amiatt, hogy nem a csúcskiváló férfiak egyike, emiatt tudja, hogy nehéz neki sok másik nõt is lefektetnie, megszereznie, hiszen a még férfiasabb férfiakkal kell megküzdenie, akik vele szemben elõnyben vannak. Õ tehát örül ennek a már megszerzett egyetlen nõnek is, nem hagyja el, és szaporodási esélyeit úgy igyekszik maximalizálni, hogy arra törekszik, hogy e nõtõl született utódai közül minél több növekedjék fel a felnõtt korig, egészségesen, gazdagon. Az ilyen férfi tehát erõforrásai tekintélyes részét nem önmagára, hanem a nõre és utódaira fordítja, s ez a párjának nagyon is megfelel! A nõnek tehát, amikor gyerekszülésre vállalkozik, döntenie kell, hogy férfias férfit választ-e hálótársául, arra törekedve így, hogy remélhetõleg sok unokája lesz, ez esetben valószínûleg egyedül kell nevelnie a gyermeket, aki ráadásul lehet, hogy lány lesz és így mégsem lesz olyan sok unokája, vagy nem annyira férfias, de hûséges férfit választ, aki így támogatja a gyereknevelésben! Na már most, belátható, hogy a nõnek a lehetõ legmegfelelõbb egy harmadik megoldás volna: megszerezni férjéül, támogatójául egy hûséges férfit, majd teherbe esni egy nagyon férfias férfitól, miközben a szegény megcsalt férj azt hiszi, hogy a saját gyermekéért fáradozik! Így a nõnek van társa, támogatója, de egyben a lehetõ legtöbb unokát biztosítja a maga számára! S mert a természetben kíméletlen önzés folyik, emiatt el is szaporodtak azok a nõk, akik így tettek. A nõkben tehát igenis határozott hajlam kell legyen a félrelépésre, ebben igaza van a férfiaknak! ... Ebbõl én azt szûrtem le, hogy a nõk tudat alatt a fajt akarják fent tartani - igaz, hogy a tudat alattit elnyomják, de ez a vágy még így is kiütközik néha, és ezt a vágyat elnevezték szerelemnek. Természetesen a leggyakoribb, ha igazi férfias férfiban szeretnek bele.

Egy csak evolúció, és az egész tudat alatt köze van a fajfenntartáshoz is. ... Olvasd el, szerintem emiatt választanak a nõk bunkó férfiakat, de erõs férfiakat. .... A féltékenység nem más, mint azon vágy, hogy nemi partnerünket megakadályozzuk a másokkal történõ szexuális kapcsolatteremtésben, illetve az a félelem, hogy az ezt mégis megteszi. Kialakulásának oka: A férfiak és a nõk közül is az a jellemû szaporodott jobban el, akinek több gyermeke lett. Na már most azt, hogy hány gyermeke lesz egy nõnek, nemigen tudta a nõ befolyásolni az õsidõkben, mert úgyis megerõszakolták a férfiak ahányszor csak tudták, tehát a régi idõben egy nõ, állandóan csak szült. Gyermekei számát a nõ tehát csak csekély mértékben szabályozhatta. Egészen más volt a helyzet azonban az unokákkal! Ugyanis gyermekeinek nagyjából a fele fiúnak született. Na és egyáltalán nem mindegy, hogy a nõ milyen fiút szült! Ha olyan fiút, aki felnõve nagy hatalomra tesz szert, mert király lesz, vagy gazdag, vagy akár csak nagyon erõs, nos, az sok nõvel párzik majd, tehát számos unokát produkál anyjának. De miként szülhet ilyen fiút a nõ?! Logikus, hogy akkor erre a legnagyobb az esélye, ha olyan a fiú apja, aki maga is hatalommal rendelkezõ személy, tehát igazi férfias férfi! Na de a helyzet nem ilyen egyszerû, mert a nõnek nemcsak ez fontos, az igazán férfias férfi ugyanis épp attól férfias, mert sok nõvel akar párzani, tehát õ szívesen közösül a nõvel, de máris tovább áll a következõ nõhöz, vagyis nem segít a gyereknevelésben! Holott az is fontos egy nõnek! Ha a nõ hûséges férjet akar, akkor olyan férfi után kell néznie, aki férfias ugyan, de nem tartozik a legeslegférfiasabbak közé! Az ilyen férfi ugyanis képes a nõt teherbe ejteni, de utána segíti is õt, mint jó családapa. Azért segíti, mert épp amiatt, hogy nem a csúcskiváló férfiak egyike, emiatt tudja, hogy nehéz neki sok másik nõt is lefektetnie, megszereznie, hiszen a még férfiasabb férfiakkal kell megküzdenie, akik vele szemben elõnyben vannak. Õ tehát örül ennek a már megszerzett egyetlen nõnek is, nem hagyja el, és szaporodási esélyeit úgy igyekszik maximalizálni, hogy arra törekszik, hogy e nõtõl született utódai közül minél több növekedjék fel a felnõtt korig, egészségesen, gazdagon. Az ilyen férfi tehát erõforrásai tekintélyes részét nem önmagára, hanem a nõre és utódaira fordítja, s ez a párjának nagyon is megfelel! A nõnek tehát, amikor gyerekszülésre vállalkozik, döntenie kell, hogy férfias férfit választ-e hálótársául, arra törekedve így, hogy remélhetõleg sok unokája lesz, ez esetben valószínûleg egyedül kell nevelnie a gyermeket, aki ráadásul lehet, hogy lány lesz és így mégsem lesz olyan sok unokája, vagy nem annyira férfias, de hûséges férfit választ, aki így támogatja a gyereknevelésben! Na már most, belátható, hogy a nõnek a lehetõ legmegfelelõbb egy harmadik megoldás volna: megszerezni férjéül, támogatójául egy hûséges férfit, majd teherbe esni egy nagyon férfias férfitól, miközben a szegény megcsalt férj azt hiszi, hogy a saját gyermekéért fáradozik! Így a nõnek van társa, támogatója, de egyben a lehetõ legtöbb unokát biztosítja a maga számára! S mert a természetben kíméletlen önzés folyik, emiatt el is szaporodtak azok a nõk, akik így tettek. A nõkben tehát igenis határozott hajlam kell legyen a félrelépésre, ebben igaza van a férfiaknak! ... Ebbõl én azt szûrtem le, hogy a nõk tudat alatt a fajt akarják fent tartani - igaz, hogy a tudat alattit elnyomják, de ez a vágy még így is kiütközik néha, és ezt a vágyat elnevezték szerelemnek. Természetesen a leggyakoribb, ha igazi férfias férfiban szeretnek bele.
Ettõl a mintától csak akkor szabadulsz, ha leteszel a célról.
A kérdező hozzászólása: Nem nekem van ilyen problémám, hanem néhány barátnõmnek , akik szeretnek panaszkodni.Ha én megmondom nekik, hogy szerintem ez így nem egészséges kapcsolat, akkor nem tudják mirõl beszélek.
Az én környezetemben is ez megy, szal valóban vannak olyan nõk, akik a normális pasikat nem tartják férfinek, inkább jönnek össze egy alkoholistával, akivel egyértelmûen semmi jövõjük nincs.
Ez pszichlógia a családjában megszokott mintához ragaszkodik!Pl egy idegileg gyenge alkoholista szülõi mintaképhez.
4-es, ezt szépen kifejtetted, valóban a fajfenntartási ösztön lapul mind mögött. Egy picit azért mégis árnyaltabb a kép, ugyanis tapasztalatom szerint a nõi félrelépések jó része éppen kevésbé férfias férfivel történik: Ugyanis, sokszor elõfordul, itt az oldalon is sok ezzel kapcsolatos kérdés születik arról az esetrõl, amikor a férfias férfi egy idõ után már leszarja a nõ érzelemvilágát és gondjait, ilyenkor szokott az lenni, hogy a nõ arra hivatkozva csalja meg a párját egy másikkal, hogy "elhanyagolt, nem törõdött velem, stb.", az a másik férfi meg meghallgatta, törõdött vele(és a lelkizés, törõdés nem férfias tulajdonságok). Szóval én arra jutottam, hogy a nõk valahol mindig a számukra tökéletes férfit keresik, aki gyakorlatilag nem létezik, sokat akarnak, gyakorlatilag egymásnak ellentmondó tulajdonságokat keresnek egy férfiban (legyen férfias külsõre és belsõre, legyen határozott, de ha nekem arra van szükségem akkor legyen nõiesen érzékeny)! 26F
a 6-osnak nagyon is igaza van. Ha nem így lenne, akkor még ma is szûz lennék, mert férfiatlan férfi vagyok. Nekem pont egy ilyen a párja által meg nem adott gyengédséget keresõ nõ "kegyelmezett meg".

Miért fog ki valaki sorozatban elmebeteg és egyéb pszichés betegségekkel küzdő férfiakat, illetve nőket?

25 L vagyok, és ha rólam van szó, akkor nekem például az els? fiúm szenvedélybeteg volt, a harmadik is hajlott rá, a második meg valószín?leg elmebeteg volt, a második személyiségében keveredett a skizofrénia, a szociopátia és tudathasadás. Én csak egy normális párkapcsolatot szerettem volna, és most kiderült, hogy az a fiú, akivel most ismerkedem, az ? családjában meg skizofrénia volt, habár mellékágon, nem f?ágon. Korábban egy fiú, akibe belezúgtam, szintén nem volt normális.

Legjobb válasz: Nekem is van ilyen tapasztalatom, csak nincs motivaciom leirni. Az osszes magyarazat, amit talaltam, nagyon szerteagazo, és sok ev alatt nyomoztam ki, és legutobb talaltam egy weboldalt, ahol a legtobb altalam is ismert magyarazat egy helyen osszefoglalva megvan: http://palferi.hu/2010-2011 Egyet valassz ki cim alapjan es hallgass vegig, nagyon sokmindenre ra fogsz jonni. (35/L)

Nekem is van ilyen tapasztalatom, csak nincs motivaciom leirni. Az osszes magyarazat, amit talaltam, nagyon szerteagazo, és sok ev alatt nyomoztam ki, és legutobb talaltam egy weboldalt, ahol a legtobb altalam is ismert magyarazat egy helyen osszefoglalva megvan: http://palferi.hu/2010-2011 Egyet valassz ki cim alapjan es hallgass vegig, nagyon sokmindenre ra fogsz jonni. (35/L)
A kérdező hozzászólása: Legszívesebben megölném magam, mert már rohadtul unom az egész rohadt egy életet. [email protected] az egész, ezt mindenki tudja jól, és hát persze, vannak, akiknek oké, és szeretnek élni, én nem szeretem ezt az életet, és várom a végét. Csak egyszerûbb lenne párral. Hát, ismerkedem, aztán meglátom.Már nem érdekel semmi, tényleg jó, hogy kezdek megõrülni, és kényelmesebb.Valahogy mindenki túléli az életet, eztán én se fogok ezeken a kérdéseken rágódni :) . Rendesek vagytok, hogy írtatok nekem, látom mások véleményét.
A kérdező hozzászólása: Amúgy ez szerintem emberfüggõ, hogy ki mennyire tud mit kezdeni a külsõ énnel, én nem tudtam mit kezdeni, és maradnia kell hellyel-közzel, ahol van. Amúgy sokat igazgattam én a személyiségemen, hogy így egyben legyen, mégha ez az egyben lét is eléggé torz. Szerintem mindenkinél máshogy alakul, és tény, hogy pszichés hülyeségek nélkül sokkal szebb lehet az élet. Dehát nem mindenkinek sikerülhet az élet, nekem se sikerült, nem érdekel, már várom a végét, ennyi. Talán lesz társam, aki segít végigélni ezt a szar egy életet.
A kérdező hozzászólása: Amúgy érdekes, hogy mások is vannak így máshol :) , errõl nem szoktunk nyilván beszélni :) . Ez tökjó, hogy másokat is látok :) . Engem nem zavar, hogy nem valós, gyerekkoromban se zavart :D. Hiszen ott minden annyival jobb.
az élet nem szar csak hozzáállás kérdése!!én ha szarul vagyok mert teszem azt rájövök nem vehetek meg valamit az anyagi helyzetünk miatt(pl új porcelánfesték)arra gondolok még mindig jobb mint afrikában élni egy halálos betegséggel és végignézni ahogy a gyerekem meghal vagy egy éppen zajló forradalomban küzdeni, ahhoz képest piszok jó életem van, mert lelkileg nem szenvedek.Én epilepsziás vagyok és nagyon sokszor bántottak e miatt, lenéztek vagy szimplán ostobábbnak tartottak mint amilyen vagyok és persze a gyógyszerek mellékhatásától is szenvedtem, de nem kezdtem el bõgni igaz én is elmenekültem a könyvolvasásba, de közben eljártam a barátaimmal is, mert valahogy éreztem, hogy mindazt amit a könyv ad nem valós nem ad igazi örömöt, egy idõ után rájöttem, hogy a könyv meg anime által adott örömök a valóshoz képest semmik kis légypiszkok, , legalább magamnak tudhattam azt az élményt végre el is mesélhettem, mert tényleg megtörtént.Kezdetnek igaz olyan helyre jártam ahol szintén fantázia anime világba menekült emberek voltak mint én, ez az elsõ lépés aztán fokozatosan kiléptem a valós világba.Tudom milyen megnyugtató álom világban élni, mikor apám fojtogatta anyámat és én kimentettem ebbõl õt, utána jó volt harry potterbe menekülni(mert akkor ez volt a divat)utána jött a sci-fi, történelmi regények, vicces irományok stb. a lényeg tudom, hogy ez milyen jó érzés és kicsit segít is, de csak ideiglenes gyógyszer ez a problémákra, volt hogy lelkileg vagy testileg is bántottak és ez szörnyû érzés volt, de soha egy percre sem gondoltam hogy az élet [email protected], gyáva és önzõ dolognak tartottam.Imádtam mindig is a természetet, meg az embereket is akik körülvettek.Egy idõ után így is éreztem valami ûrt magamban és rájöttem társ kell.De hiába kerestem mindig dilisekkel akadtam össze, a mostani párom is a véletlen mûve szóval egy csöpp mázli is kell ehhez, nem dicsekedni akarok vele csak megmutatni, hogy nem lehetetlen jó társat találni pláne hogy 24 évesen találtam õt meg(úgy hogy elõtte nem volt kapcsolatom) mégse éreztem kilátástalannak a helyzetet.Gyenge az ki teret ad gyengeségének.Néha sírok ha épp ki akarom engedni a gõzt, de ez is max 5-10 évente ha van:D Halálra várni nem megoldás sõt szégyelni való dolog, jobban mint az hogy milyen a belsõ éned és amíg azt az ént nem fogadod el biztosra veheted, hogy mást sem tudsz majd szeretni.Én amint elfogadtam a párom által(mert elõtte próbáltam a hibáimmal lerázni, de õ nem hagyta magát és ráébresztett arra, hogy hibáim által vagyok különleges)már képes voltam szerelmet érezni, elõtte csak max szeretni.Nagyon fontos önmagad szeretete, hisz amint ezt megteszed már nem tölti ki az életedet önmagad sajnálata és így végre érzékeled a körülötted levõ világot és be tudod fogadni mások szeretetét, amit végre viszonozni is tudsz majd, amíg csak magaddal fogsz foglalkozni(saját tapasztalatból mondom)addig bizony 4 fal közé leszel zárva és bár a többiek látni fognak téged de nem tudnak majd kapcsolatba lépni veled, mert akkor még vastagabb falat raksz majd magad köré és a végén már akkor sem tudsz majd kitörni ha szeretnél(apám erre a példa, aki skizofrén és nem kezelte magát idõben) Szóval kezdj már végre valami jót magaddal különben csak nagyanyám szavaival élhetek:Mindenki magának hülye!!! Sok szerencsét!
A kérdező hozzászólása: Azt szokták mondani, hogy túl kell élni az életet :S. Ez egy mondás. Nem volt szándékom senkit se felzaklatni a hülye kiírásommal:S. Ez van:S. Én már lezártam magamban ezt, ez van, elfogadtam. Nem vagyok gyenge, sem ostoba, iiylen vagyok, ennyi.
A kérdező hozzászólása: Odafigyeltem Csernusra. Nem érdekel a piszkálódásod. Én írtam ki hülyeséget. Már nem érdekel ez az egész. Anélkül is, hogy elolvastam volna, mit írsz, tudtam, hogy azt fogod mondani, hogy gyáva vagyok és kényelmes. Pedig egyáltalán nem errõl van szó. Egyszerûen kinek mi a jó megoldás.
ez nem piszkálódás ez tény, és amikor én az apámnak megmondom hogy milyen velünk rögtön azt mondja ne piszkálj már miért mindig errõl beszélünk:D szóval te is ilyen eset vagy már nem tudsz kitörni sajnálom:( mert te ezt így látod jobbnak és semmi nem tud már ebbõl kizökkenteni.Csak akkor nem értem miért teszel fel ide kérdést ha már eldöntötted mit választasz?és igen mit szépítsek ostoba az ki nem tesz a probléma ellen csak elfogadja azt és utána nyafog róla(a nyafogástól lesz ostoba)
A kérdező hozzászólása: De annyira nem ismertek. :( Nem értitek az önmagam iránti utálatomat:D, mert az nem olyan utálat, amire gondoltak, én elfogadtam saját magam, és nem arról van szó, nem arról az utálatról. Jaaaaaaj. Én elfogadtam magam, és szerettem is magam valamennyire, eléggé ahhoz, hogy ellegyek, amíg nem lettem szerelmes, és nem fordult ellenem a pszichém. Volt vele összetûzésem, de már elintéztem a dolgot. Nem úgy utálom magam, ahogyan gondoljátok, és nem is feltétlen arról van szó. Csak van úgy, hogy az ember nem fogadhat el dolgokat. Ezt nem akarjátok megérteni, mert valahogy nem tudom kifejezni :(. Hogy a személyiségem bizonyos fokú, elég nagy fokú megtörése nem jelenti azt, hogy ne tudnám jól érezni magam. Úgy-ahogy. És különféle módszerekkel :D. Szerintem a halálba menekülés nem gyávaság. Csak éppen ebben az életben is vannak dolgok, amik szép és jók, és ezért nem érdemes. De attól még szar bizonyos értelemben, a természet szép, ez igaz. Najó, mérges voltam, mert ez annyira szar már. Most csak hisztiztem, és ti meg mérgesen válaszoltatok, ennyi. Amúgy örülök, hogy megismerem más gondolatait is :) .
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok ostoba. Ne akarj engem fiókolni. A kérdésem arra vonatkozott, hogy egy típusba tartozom e szerintetek, vagy a pszichés gondjaim és egyéb gondjaim miatt vonzódom az ilyen férfiakhoz. Mert az egyébé irányú döntéseim ellenére sem ártana valami normális pár, akkor is, ha így lehetetlennek tartjátok.
A kérdező hozzászólása: Szóval nem tudok kitörni?:D Ezt a bokorugrasztást :D. Nem valószínû, hogy változom már ilyen téren, kicsit belezakkantam ebbe az egészbe, és beleuntam, és tényleg nincs kedvem már semmihez se. Csak várom a halált.Mindenki várja, csak nem mindegy, hogyan. Én meg most így elvagyok. Ez van.
A kérdező hozzászólása: És a piszkálódást nem neked íííírtaaaaam:D, hanem az elõzõ hozzászólónak:D.
és még valami legtöbb problémás beteg ha a könnyebb utat választja mindig azt feleli"én ilyen vagyok ezen nem tudok változtatni"és ezzel lezártnak tekinti a dolgot-én képes voltam változni, mert láttam mit tesz velem a könyvbe való menekülés és ettõl jobb embernek érzem végre magam, te bezzeg csak hogy ne kelljen gürizned inkább továbbra is rejtegeted az éned mert szégyelled leled azon felét. el kéne gondolkoznod ha nem is a beszólásaink miatt, hogy melyik a rosszabb
és a halált speciel én nem várom-.-" sõt a legtöbb ember akkor sem várja ha nagy sza.rban van és oké elfogadtad magad de akkor is életunt vagyis depis lettél az sem normális
A kérdező hozzászólása: Feldühítettelek? Mert nem volt célom. Nem tartom magam beteg embernek. Igazából semmit se teszek. Csak nagyon görcsöl a hasam most :S, és morcos vagyok...
A kérdező hozzászólása: Mármint jobban bevált a könyvek írás, mint olvasása :D, na :D.
A kérdező hozzászólása: Még mindig jobban bevált a könyvek írása :D, végre le tudtam írni. Amúgy nekem is szép volt az élet, minden happy, legalábbis fogjuk rá :D, csak aztán közbejtt a szzerelem, és minden tönkrement, és minden szar lett. És akkor jöttem rá, hgoy szar ez az élet. Mert szart sem ér. Mert minden munkád egy másodperc alattt kártyavárként omolhat össze. Még akkor is, ha szépen süt a nap, hiába, mert jön valaki, és nyomorulttá tesz egy életre. Nem érvényes, de ez van. Leszarok mindent.
A kérdező hozzászólása: Tudom, hogy azért piszkálódsz, hogy nekem jobb legyen :) . Tudom én:) , mert egy másik módszerhez folyamodtál. Kedves, hogy segíteni akarsz :) .
A kérdező hozzászólása: Én már eljutottam korábban arra a pontra, hogy változtatni kell, vagy vége :S. Úgy tavaly novemberben volt elõször :D. Akkor azt hittem, hogy sikerült lezárnom a kérdést, hogy akkor élni fogok. Aztán kiderült, hogy nem... Végülis három hónap veszõdés sikerült elfogadtatnom magammal a tényt, hogy élni fogok, nem leszek öngyilkos, nem is halok meg, és hogy tovább fogok élni. Még legalább harminc évet. Régebben is sûrûn voltam máshol, voltak ilyen korszakaim. Na, a lényeg, hogy én is már megtapasztaltam ezt a határt, én így tudtam tovább élni. Végülis mindegy, [email protected] az élet, ez van.
A kérdező hozzászólása: Én elsõ látásra lettem szerelmes :D... Amúgy ismerkedem, de én értem, mit mondotok. Nem döntés kérdése ez az egész. Majd lesz valahogy.
háát a másik világba menekülés sosem jó választás, fõleg azért mert az nem valós, így az az által szerzett örömök sem olyan jók mint a valós élmények, plusz a barátsághoz is hozzátartozik az õszinteség, én is az vagyok a párommal és nincs jobb mint mikor valaki önmagamért szeret elviseli a hülyeségeimet, sokkal jobb mint takargatni és ez nem a gyengeség jele, akkor vagy gyenge ha ezt elfogadod és hagyod hogy mások megbántsanak, ha nem reagálsz a bántásokra nem is gyõzhetnek;)és komolyan mondom ha már megszeretsz valakit akkor sokkal jobb ha megnyilsz neki és igen a szerelem nem olyan hogy elsõ látásra beleszeretsz, nekem sem így volt hanem szépen fokozatosan szerettem bele:P ez nem olyan mint a mesékben hogy elsõ látásra szerelem:D
Nem szakértõi véleményem az, hogy ez bizonyos típus vonz, és ameddig nem fejted meg, mi is az, nem kellene pasikkal próbálkoznod. Csak tönkreteszed magad. Lehet, hogy depressziós vagy, de ezt neked magadnak kell megoldanod. Ameddig nem vagy egészséges, hiába várod egy kapcsolattól, hogy jól mûködjön.. Attól, hogy társas lény vagy, nem kell párkapcsolatban élned. Mindenkinek jót tesz egy kis szabadság, mikor önmagára figyelhet, megerõsítheti az önbizalmát és feltérképezheti, mire is vágyik igazából az életében. Ha csak sodródsz a pasik között, mindig azzal leszel együtt, amelyiket éppen mellég fújja a szél.. Tudatosabbak kell hozzáállnod a dologhoz, és eleve nem kezdeni azokkal, akik hosszabb távon nem illenek hozzád. Ne keverd össze a társas lény és a társfüggõ kifejezést. A társas lény nagyon jól érzi magát egyedül, sokkal több emberrel ismerkedhet, sokkal több programon részt vehet, mozgalmasabb életet élhet, ha éppen nincs partnere, aki valamennyire korlátozná a szabadságát. A társfüggõ pedig mindig érezni akarja, hogy valaki szereti és szüksége van rá, mert csak akkor érzi magát hasznosnak és teljesnek. Csak épp az a baj, hogy te elég tökéletlen partnereket fogtál ki eddig, szóval még csak ez azt sem mondhatnánk, hogy teljessé tették az életedet.. Tehát melyik típusba is tartozol valójában:) Ha tényleg kapcsolatfüggõ vagy, akkor meg kell erõsítened az önbizalmadat, mert különben kövezett út vezet a boldogtalansághoz. Soha nem fogsz várakozni a megfelelõ emberre, hanem egybõl lecsapsz az elsõ kínálkozó partnerre, hogy legyen valaki. Csinálj programokat a barátaiddal, építs fel egy önálló életet, és utána kezdj el olyan embert keresni, aki passzol az elképzelt jövõdbe.. Én éppen ebben a stádiumban járok:) Sok sikert!
Remek, engem meg folyamatosan ilyen átlagos, unalmas emberekkel hoz össze az élet... Ilyenkor néha tényleg úgy érzem, igazságtalan egy kicsit...
Ez típus kérdése, hidd el, vonzza egyzserûen az ilyenj embereket. Na de! Azért azzal a bipoláris zavarral csak nagyon finoman bánni, mert tud iszonyat veszélyes éenni (és bizony elmebetegség súlyosságig fejlõdni). Van pár bipoláris paciensem, és nem kívánom neked, amit átélnek nap mint nap.
A kérdező hozzászólása: Köszike a kommenteket. Pál Ferirõl már hallottam :) , már korábban is hallgatni akartam. Igazából csak jót mulattam egy youtubos amerikai térítõn, és ott említették. Az a térítõ nem volt szimpatikus :D. Na, megnézem, köszike :) . Néhány dolgot szeretnék röviden tisztázni. 1. A bipoláris zavarom szerintem kábé három éve kezdõdött, és azt a fiút, akibe szerelmes lettem, a második fiúmat tehát kábé egy éve és 5 hónapja ismertem meg, lassan másféléve. Tehát tudom jól, hogy az õ pszichés betegségének semmi köze az enyémhez. Azon kívül én már így születtem, gyerekkoromat említettem, hát, eléggé szörnyû gyerekkorom volt, finoman fogalmazva is. Mert betegesen érzékeny voltam, és amikor óvodás voltam, meg se akartam szólalni, ami miatt egy évig járattak pszichológushoz, meg adtak xanaxot. Nyilván én nem szedek ilyet, én legfeljebb természetes nyugtatókat szedek, de már azt se. Igen, amúgy a problémám elég komoly, amiatt, mert nagyon sok fejfájás gyógyszert szedek, kétszer már az is elõfordult, hogy egyszerre hármat bevettem... Tavaly meg idegnyugtatóként szedtem a cataflámot, amire rászoktam, és a természetes nyugtatóval tudtam leszoktatni magam. Mert még szerintem az mindig jobb, mint a cataflám. De a fejfájás így is sûrûn gyötör. Na, és miután egy évig talán járattak a pszichológushoz, legalábbis ezt mondták nekem, akkor minhta csodát tettek volna. Ez a csoda persze csak annyiban állt, hogy magamban oldottam meg eztán a dolgot :D. Én nyilván arra már nem emlékszem, de az biztos, hogy nem lettem jobban, 22-23 éves koromig küzdöttem a félénkséggel, ami elég beteges volt.Titkolni se nagyon tudom máig se a furcsaságom, mert rányomta az életemre a bélyegét. Nagyon boldog is kezdtem lenni, mert nyilván ennyi idõ alatt az ember hozzászokik a bajaihoz, mikor jött a szerelem. Ezekhez a dolgokhoz hozzájárult még az is, hogy anyám úgy gondolta, nyugodjon békében, hogy kellõ szigorral és fegyelmezéssel majd valamit kezd velem, és a végén kölcsönösen pokollá tettük egymás életét. Egy valamit sikerült elérnie, hogy már teljes szeretethiányban szenvedtem, és szenvedek mai napig is, és hogy senkiben se tudtam bízni. A szerelmem volt a következõ, akiben bíztam, elég oktalanul, mert okom nem volt a bizalomra, és vissza is élt vele. Aztán tavaly az anyám is meghalt, a fiú is elhagyott. 2. Ez volt eddig én. A másik dolog, hogy én tudom jól, hogy részben ennek a szerethiányomnak köszönhetõ. De az én amúgyis tört egy személyiségemmel nem tudok mit kezdeni. Egyre furább pszichés dolgaim vannak. Anyám miatt 19 évesen olyan állapotban voltam, hogy azt mindenki tudta, hogy kicsit bekattantam, és most megint ez. Amúgy én annyira naiv voltam és ostoba, már bõgnék ezen, hogy ha jó vagyok, kedves és barátságos, akkor majd ezt viszonozzák nekem, és hogy csak meg kell találnom azt a férfit, akivel szerethetjük egymást. De erre nem gondoltam, ez egyszerûen rémisztõ. Semmit se te tettem senki ellen - habár tudom, hogy ez is naiv és ostoba gondolkodás, de annyi szenvedéssel, amin már keresztül mentem, ez már nekem sok. De én azt gondolom, hogy soha igazán én nem fogok helyrejönni, és akkor ezek szerint nekem sose lesz normális párom. 3. Képzõmûvész vagyok, emiatt igazából annyira nem fura, hogy bipoláris vagyok, de ahogy mondtam, nekem nem súlyos!! Ezt direkt hangsúlyoztam. Konstruktív életet képes vagyok vezetni, a világ felé meg tudom játszani a hellyel-közzel normális embert, persze azt látják, hogy fura vagyok, de azért teljesíteni még tudok. Az életem összeomlott, de a munkahelyi teljesítõképességemre nem volt hatással. A karrieremmel nem tudok egyelõre mit kezdeni, azt most hagyom, mert nem tudom, hogyan tovább. 4. A kérdésem meg arra vonatkozott, hogy mindig ilyeneket fogok e kifogni, és ahogy látom, mindenki mást gondol, van, aki szerint ha leküzdöm a betegséget, akkor helyrejöhet, mások szerint ez egy típus. :S Ez van, mint látom. Én már nem merek ismerkedni, de ha most abbahagyom, többé nem hiszem, hogy újrakezdem. 5. Nem vagyok társfüggõ, talán most igen, mert nehéz élethelyzetben vagyok, de amúgy nem vagyok az. 23 évesen volt az elsõ fiúm, és én eléggé zárkózott voltam mindig is. Nem hinném, hogy errõl lenne szó tehát.
A kérdező hozzászólása: Én is szeretem Csernust :) )). Sokat segített nekem, ha nehéz helyzetben vagyok, mindig hallgatom õt a youtoubon. Én önmagammal elvileg békében vagyok, most amiatt nem vagyok békében, mert haragszom emiatt a sikertelen szerelem miatt magamra. Azért csak elvileg vagyok jóban magammal, mert teljesen nem lehetek jóban magammal... Ennek egyszerû oka, hogy a valós személyiségem félénk, zárkózott és betegesen introvertált, és ha elfogadnám õt, akkor el kéne fogadnom ezt a sok bajt is, és ha megtagadom a személyiségem, akkor sokkal kellemesebb az életem. Más kérdés, hogy mellette pokol is az életem :S, már most az... Gyerekkorom is az volt, de leküzdöttem a félénkséget, és már inkább az érzékenység maradt meg. Annak idején kiépítettem egy hidegvérû külsõ ént, és a belsõ, valós személyiségem elzártam, hét lakat alá, és hát, ezeket a lakatokat törte fel a szerelem. Próbálok képletes lenni, talán érthetõbb leszek S:. És már nem lehet ezeket a belsõ személyiségjegyeket teljesen visszafojtani, mert megszagolták a szabadságot... Képtelen voltam rá, hogy lakat alá zárjam, mert egyszerûen megtapasztaltam, milyen boldognak lenni, hogy nem csak más dimenziókban, hanem ezen a világon is létezik a boldogság. Képtelen voltam rá, és akkor megöltem hellyel-közzel a lelki életem, és aztán a pszichémen volt a sor, amit szintén meg akartam ölni, de ott voltak problémák :S ... Végül rájöttem, hogy nem fogom tudni megölni, de elfogadni se voltam hajlandó, mert az a sok probléma, amit rám kényszerített, azok a nyavalyás pszichoszomatikus tünetek annyira zavaróak voltak, és annyira megtörték a saját magamba vetett hitet, hogy képtelen lennék vele valaha is jóban lenni, szóval befegyelmeztem, és ott állok a hátában egy késsel, és most már úgy-ahogy hallgat a psziché, és békén hagy engem, a racionális énem. Most már nem szenvedek, nem fáj semmi, persze érzem a törtséget, és érzem, hogy a személyiségem egyre jobban szétszakad, és egyre introvertáltabb vagyok. De nem hinném, hogy megõrülnék emiatt. Ez valamiféle sajátos egyezség a pszichémmel, elfogadni nem tudom õt, de megölni se tudom õt, hát, békét kötöttem vele. Én képtelen lennék valaha is elfogadni a személyiségem:S. Soha nem tudnám elfogadni, hogy ilyen vagyok. Ezt nem lehet, én magamat mindig erõs nõnek tartottam, és nagyon nagy sebet ejtett rajtam a pszichém, nem akarja a boldogságom, és tönkre tett egy életre a pszichém, két élet is kevés lenne, hogy ezért a szerelemért megbocsássak a pszichémnek. Sajnálom, hogy akkor úgy fog alakulni az életem, ahogy. De erre nem leszek képes. :S Köszönöm a segítséget.
A kérdező hozzászólása: De amúgy jóban vagyok magammal. Én így tudok jóban lenni magammal, hogy elfojtom a dolgokat, ami különben tudom, hogy egy nem túl jó dolog, és én is attól félek, amire Jung azt mondja, hogy ha valaki ezt teszi, elõbb-utóbb kiborul a bili, és én tehát pont ettõl félek. De én nem lennék képes vele kibékülni. A kékszakálli elzárás nekem a legjobb. Ha kinyílnak az ajtók sokkal nagyobb pokol szabadul rám, mint ha nem tenném... Habár így boldogtalan leszek bizonyos értelemben. De én ezt elfogadtam, és amikor párom lett, akkor is elfogadtam, hogy én amiatt, mert elfojtást alkalmazok és úgy oldom meg a dolgaim, ahogy, tudtam tehát, hogy emiatt sose fogok igazán, szívbõl jövõn szeretni, és én ezt elfogadtam. Sose szerelemre vágytam, hanem társra, sejtettem, hogy nem lenne jó vége, ha én szeretnék, mert anyámmal már kábé ezt végigcsináltam, mint amit a fiúval, ennél rosszabb nincs is. De én mindent elfogadtam az évek múlásával, és az elfogadás után következett valamilyen szintû lelki béke és még arra is képes voltam, hogy jól érezzem magam. Ezzel azt akarom mondani, hogy azért én körülbelül tisztában vagyok a saját helyzetemmel. Én sose akartam szeretni, csak társat akartam :(. És én voltam annyira naiv, hogy azt hittem, hogy így fogok társat találni :S. De mint látom, amiatt, ahogyan intézem a dolgaim, nem vonzódnak hozzám a normális férfiak :D. Najó, ez már vicces, és valahol érthetõ. Dehát én egészséges vagyok amúgy :(, és a családomban sincs elmebeteg, én se vagyok az. És meg tudom játszani, hogy szeretek :(. Közbejött a szerelem, ami összetört engem egy életre, de ez van :(. A kérdést sem emiatt írtam ki, mert ezt is elfogadtam :(. Tudom már, mit hagyok ki. Ez van. Csak szerettem volna normális párt :(. Ezek szerint nem lesz normális párom, mert én nem tudom kinyitni ezeket az ajtókat. Én így békülök ki magammal, ilyen módon :(. Alapvetõen azt lehet mondani, hogy én elvagyok magammal. Elfogadok mindent. És szomorú a tény. Fõleg, hogy még fiatal vagyok.
a cataflam mint idegnyugtató? amúgy ma már vannak a bipoláris zavarra korszerû gyógyszerek, szal keress fel szakembert!
"Képzõmûvész vagyok, emiatt igazából annyira nem fura, hogy bipoláris vagyok, " ezt hogy érted??
A kérdező hozzászólása: Köszi az utolsó kommentet. Igen, persze, tudom, hogy az õrület valahogy együtt jár a mûvészettel, ezért nem is foglalkoztatott a kérdés, hogy õrült vagyok :D, mert ez amolyan alap dolog nálunk. Én tényleg nagyon vágyom már társra, de már tényleg megijedtem. Amúgy igen, megértelek téged, és magamat is. Semmi recept nincs, mindenkinek élnie kell az életét. Aztán majd lesz valami. Anyám mondta mindig, hogy sohasem volt még úgy, hogy ne lett volna valahogy.
A kérdező hozzászólása: Szóval szabály nélküli életet kell élni. Az a baj, hogy én is az elemzõs táborba tartozom :D, akkor érzem magam biztonságban, ha elemezgethetek :D:D.
A kérdező hozzászólása: Mondjuk a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy én tényleg mindig vonzódtam a fura emberekhez :S, nyilván mert õk elfogadnak engem, normálisnak tartanak :D:D, és pluszban valami különösen érzésem van velük kapcsolatban, úgy érzem, hogy otthon vagyok :(. De a normális emberekkel sokszor még zöld ágra se tudok vergõdni, vagy ha igen, akkor is a furcsaságom miatt kerülnek. De azért én egy normális párt szeretnék magam mellé :S.
:D:D háát ez nem fog menni, mert egy dilis mellé nem való a normális ember:) a párom is dilis a maga nevében, ez alatt csak azt értem, hogy szeret viccelõdni, nem az a komoly típus az ilyen emberek jobban megértik a bonyolultabb embereket, mint te és én:) szóval nyugodtan keress kicsit vicces típust aki az életben tud komoly lenni de szeret sokat nevetni:)
08:31-es vagyok... A hozzászólásaid alapján úgy érzem, hogy tényleg ismered magad, vagy legalábbis jó úton vagy, hogy megismerd, viszont van ami nagyon félreértesz... Értem én, hogy miért állsz így hozzá a dolgokhoz, de sajnos hosszútávon ez az "elzárósdi" nem tartható fenn, mert tényleg ki fog borulni a bili. Párkapcsolati téren pedig a legnagyobb gond szerintem, hogy mégis hogy várhatnál el egy normális, szeretõ társat, ha te nem vagy hozzá õszinte (mert gondolom mindezt, nem teregeted ki elõtte). A társadnak az ÉN-edet kell ismernie és szeretnie, nem pedig a mázat, amit te építesz rá. Valamint azt szerettem volna még mondani, hogy a személyiséged elfogadása nem egyenlõ azzal, hogy a sok problémát elfogadod, és nem teszel semmit... sõt, pont azért kell elfogadni, hogy meg tudd változtatni. Mert amíg más van belül és más van kívül, addig nem tudsz kiegyensúlyozott, boldog életet élni, és ugyanúgy nem tudsz kiegyensúlyozott, boldog kapcsolatot kialakítani. Szívesen beszélgetnék veled, ha gondolod, írj nyugodtan, de az életeden, a körülményeiden csak te tudsz majd változtatni, ha akarsz...
A kérdező hozzászólása: Mármint az egész személyiségem alatt a külsõ énemet értem, a belsõ énemet nem ismerte, mert azt egy fiúnak mutattam meg, a szerelmemnek, és soha többé ilyen sérülékeny nem akarok lenni, olyan szinten tönkretett, hogy két élet is kevés lenne kiheverni, kicsit belezakkantam. Én inkább a barátság alapú kapcsolatra gondoltam. Vannak barátság alapú házasságok :S. Azért a barátaid elõtt se nyitod meg ezeket a kapukat, hát az ilyen típusú társ elõtt se kell, én így gondoltam. Azt hittem, hogy valaki ezt el fogja majd fogadni, hogy az én belsõ személyiségemet sosem ismeri meg. Nincs szükségem szerelemre, az intimitást meg túlélem éppen, ha muszáj, úgyis megszokom, aztán már leszarom. Alkalmazkodni lehet, ha már az ember nem akar egyedül maradni.
A kérdező hozzászólása: Mindegy, az vigasztal, hogy egyszer véget ér, én már számolom vissza egy ideje. Ha annyit élek, mint anyám, akkor még kábé harminc év van. Nem olyan sok az a harminc születésnap. Addig meg megpróbálom jól érezni magam :) .
A kérdező hozzászólása: Megölni nem tudtam magam :(, meg se próbáltam, én mindent elmében játszottam le, és végülis az lett az eredmény, hogy élni fogok. Élni fogok. De hogy lehet ilyen fájdalmakkal végig élni egy életet :S, én írok és rajzolok, és elköltözöm azokba a dimenziókba, és ezen a földön a lehetõ legkevesebbet vagyok. Mást nem tudok tenni. Határtalanul szebbek azok a dimenziók, és azokban a komplex világokban jól érzem magam, a könyveim komplex világrendszereket építenek fel, és ott tényleg képes vagyok jól érezni magam, de ebben a világban már képtelen lennék. Már úgyis feladtam a reményt, hogy ebben a világban boldog és elégedett lennék, csak egyre törtebb vagyok, és egyre nehezebb megõrizni magam.
A kérdező hozzászólása: De azok a másik világok :) , ott képes vagyok még érezni és élni :) . Itt meg már meghaltam, ezen a földön. Igen, így kell lennie, nekem errõl a földrõl el kell mennem, amikor csak tehetem, azok a dimenziók befogadnak, és ott nyugalom és béke vár :) . Megyek is írni :) .
A kérdező hozzászólása: Én is azt írtam amúgy, hogy élvezni kell az életet, amíg él az ember, azt azért még lehet :) .


Miért gondolják a dohányos nők, hogy ha szépen vannak sminkelve, csinosan öltözködnek, akkor kevésbé számít, hogy büdös a szájuk, sárga a foguk és a körmük?

Legjobb válasz: Miért gondolja egy dohányos pasi, hogy nem számít, hogy büdös a szája, csak legyen szép izmos a szteroidoktól?

Miért gondolja egy dohányos pasi, hogy nem számít, hogy büdös a szája, csak legyen szép izmos a szteroidoktól?
A dohányzás és az igénytelenség NEM ugyanaz! Nagyon sok nem dohányzó, viszont hallatlanul igénytelen nõ is van. Nem függ össze a kettõ!
Szerintem akárhogy rágózik valaki, akkor is érezni. Ha máshol nem, akkor a kabátján vagy a haján.
Na, azok (a dohányosok) akik így lepontoztak, akkor menjenek és szagolják meg a kabátjukat. Várom hogy milyen eredmény született.
Miért gondolják a nemdohányzók, hogy a dohányzók másik bolygóról származnak? :) Lassan kezdik két külön fajként emlegetni és ez hátborzongató. Egyébként dohányos vagyok, nõ vagyok, nem büdös a szám, nem sárga a fogam, de még a körmöm sem. Most akkor mi van? Error?
Miért, Te nem a Marsról jöttél, mint én? :D Napi egy dobozzal szívok én is, de se a fogam, se a körmöm nem sárga, napi 3x mosok fogat, meg van rágóm is, meg nem mondaná senki hogy cigizek. De ugye mi vagyunk azok akik tönkretesszük más állampolgárok életét a füstöléssel, 30éves korunkban tüdõrákot kapunk ami sokba kerül az államnak, minket kell megköpködni. Holott pl a McDonaldsban kapható kaják, vagy az ezer éves BKV-buszok sokkal károsabbak, de azokat ugye nem lehet üldözni. :)
Mitõl gondolod hogy a szteroidoktól izmos leszel? :) Amúgy nem csak a dohányos nõk vannak szépen sminkelve vagy öltözz ködnek csinosan, ez egyfajta igényesség szerintem, attól hogy valaki dohányzik még nézhet ki jól, és nem feltétlenül sárga a foga vagy a körme, sõt, a rágógumit is feltalálták már.
Attól, hogy dohányzik még lehet igényes a külsejére. Lehet mûkörme van, ami nem sárga, a fogát fehérítteti és rágózik cigizés után.
Aha. Dohányzol, de nem vagy büdös, persze :D. Minden dohányos az, legfeljebb nem érzed magadon. Egyébként mi lenne, ha a tisztelt nõk a kérdésre válaszolnának, és nem hisztiznének meg támadnának egybõl, h "és a férfiak miért". Tényleg rohadt unalmas már. Nem csak a dohányzó nõkre igaz ez. Rengeteg nõ azt hiszi, ha kisminkelni magát és drága ruhákat vesz fel, akkor már szép lesz.
Itt mindenki lepontozgat mindenkit. Vannak ilyen topikok. Engem is lepontoztak, amiért dohányzom és nem vagyok büdös. Ez aztán tényleg vérlázító :) Az, hogy ki milyen ember, teljesen mindegy, olybá tûnik, a dohányzás határozza meg az embert. Hurrá!
Elsõ válaszoló, aki komolyan gondolja a tesépítést, az nem dohányzik.
Nem tudom miért hiszik azt a dohányosok hogy nem büdösek. Én napi 2 dobozzal szívok, és nem érzem magamon. De pl ha nem gyújtok rá 2 órán keresztül akkor már magamon is érzem. Szóval büdösek vagytok csak ti nem érzitek. Aki nem dohányzik az 2 méterrõl kiszúrja. Ne értsetek félre nem akarok bántani senkit. De felesleges tagadni hogy büdös vagy :D

Miért nem fogad SMS-t a Nokia C5. 00-ám?

Kb. egy hete nem fogad sms-t senkit?l. A múltkor kísérleteztem az OVI beállításaival, elképzelhet?, hogy akkor valamit rosszul állítottam be, és ezért nem fogad sms-t? Valakinek esetleg volt már hasonló meghibásodása?

Legjobb válasz: Csinálj egy hard resetet neki az segíteni fog de mindened elveszik ami a telefon memóriájában volt a sim es microsd kártya tartalma nem veszik el. Garancia vesztés nincs. Ird be ezt a kódot rendesen a tárcsázóba: *#7370# Demsus

Csinálj egy hard resetet neki az segíteni fog de mindened elveszik ami a telefon memóriájában volt a sim es microsd kártya tartalma nem veszik el. Garancia vesztés nincs. Ird be ezt a kódot rendesen a tárcsázóba: *#7370# Demsus

Miért mondják itt több fiúnak is, hogy ha majd tisztelni fogja a nőket, akkor lesz barátnője?

Azt vettem észre, hogy a szerelem, párkapcsolatok terén gyakran valami teljesen kifordított logika érvényesül. Aki tiszteli és szereti a nőket, abból lesz a "legjobb barátnő", aki pedig abszolút semmibe veszi, egy darab nyers húsnak tekinti a nőket, azokért őrülnek meg. Akkor miért erőltetik folyton ezt a szöveget?

Legjobb válasz: 1.kamuznak,mert mást mond a racionális én mint a tudatalatti. Tényleg tiltakoznak,hogy ,,ez nem igaz,nekem kedves pasi kell",blablabla. Közben meg a macsó szedi fel a buliban,errõl ennyit,határozott és kemény legyél velük,nem durva félre ne értsd de kemény,néha le kell õket szarni,meg ilyenek.

1.kamuznak, mert mást mond a racionális én mint a tudatalatti. Tényleg tiltakoznak, hogy , , ez nem igaz, nekem kedves pasi kell", blablabla. Közben meg a macsó szedi fel a buliban, errõl ennyit, határozott és kemény legyél velük, nem durva félre ne értsd de kemény, néha le kell õket szarni, meg ilyenek.
mit tiszteljek rajtuk? azt hogy kielégítik pár "szerencsés" férfi nemi vágyát, szükség van rá, de tisztelni nem kell, a legalattomosabbak minden élõlény közül és a helyzet csak egyre romlik
A legkomolyabban mondom, nézd meg a Szigorúan csak szex címû 2008-as filmet és a barna hosszú hajú pasi és barna hajú csaj párbeszéde elárul mindent.
1.kamuznak 2.mert itt mindenki rendes szûz, aki 30 alatt nem akar dugni és afelett se csak ha megtalálják a nagy õt, amit nemtudom hogyakarnak megtalálni hisz nemjönnek össze senkivel hogy kiderüljön õ a nagy õ
Azért mert vannak kivételek.
Azért, mert pl. a ku.rvákat nem kell tisztelni, az a dolguk hogy kielégítsék a másikat, hogy rendelkezzenek velük. A párkapcsolatban viszont oda-vissza kell mûködjenek a dolgok, nem csak a szex terén... 26/N ("nyugger banya")
Bah, kérdezõ ez nem ilyen egyszerû hogy "Szóval, ha mást mondanak, mint amit tesznek, az szerintem egyszerûen gyávaság, mivel nem képesek felvállalni azt, amik. " ennél azért bonyolultabb. És nem csak eme eget rengetõ kérdés vajon mi alapján választ x csaj társat, hanem az élet más részein is. Például lehet hogy van egy srác a suliban akinek urva nagy szája van, keménykedik minden, egyszer pofán ütöd és kiderül hogy õ a legszánalmasabb kis beszari pöts. Pedig õ milyen keménynek mondta magát. Vagy szexel kapcsolatban is szoktak kamuzni, egyébként meg igen, ahogy mondtad a szerelem egyébként sem logika alapján mûködik, de különösebb képen a vonzódás sem, úgyhogy innentõl akár felesleges is agyalni ezen. Biztos a tisztelet is számít valahol, de nem úgy kell értelmezni hogy tisztelet = sose káromkodsz, folyton úriember vagy, mindig kedves vagy stb.. Maximum befolyásolni tudod, tudatosan, de érezni akkor is fogsz valamit. Mondjuk mindig azon gondolkozom, hogy csak neked is ki kellet fejlõdni valamilyen ösztönnek, intuíciónak, megérzésnek, meg feltételezem vannak érzéseid. Gyerek ként se rágnak minden egyes apróságot a szádba, mégis megtanulsz, rájössz dolgokra. A beszédet se úgy tanítják hogy na akkor most nyisd ki a szád és próbálj hangokat képezni. Szóval azért valahol érezhetnéd hogy mûködik ez, mert azért hosszú lenne elmagyarázni az agy mûködését, csak te is gondolsz egy két dolgot, aztán tök mást csinálsz.. szóval ez a nem képesek felvállalni azért elég bõven kiterjeszthetõ, kitudja milyen pszichológia stb okai vannak annak hogy xy pont olyan amilyen, pont az tetszik neki aki.
A kérdező hozzászólása: Igen, van, hogy mást teszek, mint amit elõtte mondtam, de szerencsére nem annyira jellemzõ. Ami a lányokat illeti, õszintén meg szoktam mondani, hogy milyen tetszik és milyen nem tetszik. Pl. volt, hogy felháborodást okoztam, amikor azt mondtam, ha nem tetszik külsõleg egy lány, akkor nem akarom barátnõnek. Ilyene pl. az, aki túlsúlyos és/vagy csúnya. De miért kellett volna mást mondanom? a nõi oldalt illetõen: azt nem értem, mi a retkes fenéért vágják tönkre olyan srácok életét, akiket egyébként állítólag szeretnek? Gondolok itt a fiúbarátokra/rokonokra, amikor használhatatlan hülyeségekkel tömik a fejüket. Ha magukba néznének, igenis tudhatnák, hogy mi az, amitõl nedvesednek. És biztosan nem az úriember viselkedés, az biztos!
15-ös: De ha a csaj maga is tudja, hogy az olyanok jönnek be neki, akik bunkóznak, tipikus alfahímek, és mégis azt mondja, hogy nem, neki bizony kedves, rendes, "normális" srácok kellenek, akkor az gyávaság vagy egyszerûen csak hazugság, félrevezetés.
A kérdező hozzászólása: 17, pontosan errõl van szó!
tisztelheted õket de várd hogy viszonozzák
Kérdezõ mondok én neked erre egy dolgot a nõk , , nem épelméjûek" nem bántásból, de hozzájuk egy külön felépített logika szükséges, teljesen másképp cselekednek mint ahogy gondolkodnak teljesen.
Amúgy ezt a dumát ami a kérdésben van nyugger banyák szokták mondogatni...
itt nem olvastam tiszteli a nõket, mindenki azt találja meg, amit õ jónak gondol abban a pillanatban mikor választ, vannak akik más céllal választanak olyat amilyet, pl. jól mutat hát nem örültem meg olyan férfiért, aki csak annak tekint N
A kérdező hozzászólása: Tudod, már sokat hallottam errõl, a tudatos én és az ösztönén különbözõségérõl a nõknél. Ezzel csak egy probléma van. Ha épelméjû az ember, akkor pontosan tudja, hogy mire gondol, mit érez, mire vágyik. Szóval, ha mást mondanak, mint amit tesznek, az szerintem egyszerûen gyávaság, mivel nem képesek felvállalni azt, amik.
A kérdező hozzászólása: Köszi a tippet, remélem, minél hamarabb meg tudom nézni!
Ettõl bõven független a dolog... Aki híjdekemény macsó annak mindig lesz. A többiek meg így jártak.
Mert szerintem mindenkinek az kell amit nem kaphat meg. :)
A tiszteletet ki kell érdemelni...

Miért nem fogadnak el a szerényebb lányok? Egyszerűen nem kellek a visszafogottabb nőknek, ismerkedni sem akarnak velem, bármit is mondok nekik, pedig egy kedves férfi vagyok.

Ellentétben a bilizós, agyonsminkelt nőknél igen csak nagy sikereim vannak, pedig nem is nézek ki túl jó és gazdag sem vagyok. Példa: leszólítok egy idegen nőt az utcán, aki úgy néz ki, mint egy utolsó ******, vele elég könnyen kialakítok egy beszélgetést, vagy egy randit, de egy szerény nőnél már más a helyzet. Van, aki egyből tovább megy, vagy egyből lekoptat, nem akarnak semmilyen kapcsolatot létesíteni velem. A probléma ott kezdődik, ezeknél a lányoknál hosszú távra nem lehet tervezni, úgy mint az szerényebbeknél. Másrészt valóban nagyon kedves vagyok, tisztelem is a nőket, szóval nem értem, hogy mi lehet a baj. 21/F

Legjobb válasz: El vagy tévedve kisfiú! Ez a leszólítgatás nem nagyon nyerõ dolog.

El vagy tévedve kisfiú! Ez a leszólítgatás nem nagyon nyerõ dolog.
ha férfinak érzed magad akkor nõket keress ne lányokat és minden rendbe jön ;)
A kérdező hozzászólása: Utolsó! Nem úgy szólítom le a nõket, mint a legtöbb fószer, az ilyen "szia cica, van gazdád?" szöveggel. Csak magamat adom, mindig azt mondom, ami eszembe jut. De mi baj van ezzel? Ez is egy ismerkedési forma...
a szerényebb lányok más kategória... nem is jó velük a kapcsolat egyébként ismered a mondást, hogy kur<ából lesz a legjobb feleség?
a szerényebb nõk ritkábban ismerkednek úgy utcán, hogy odamegy valaki és leszólítja õket. ha valamilyen alkalom adódik, az más, de csak úgy elcsípni, mert tetszik, szerintem az nem az õ stílusuk. ha ehhez még egy, az utolsó divat szerinti öltözködés és külsõ társul, készen is vannak az ítélettel és továbbhaladnak.
milyen színû a szemed?
Egy visszafogottabb egyénnel mindig nehezebb kapcsolatba kerülni. 21/N
mert a szerény, félénk lány megijed, hogy mit akar tõle egy idegen az utcán, és továbbsiet.

Miért gondolom, hogy a nők fognak tönkre tenni? 27/F

Mindig is a harmónia, meg a közös célok álltak a középpontban párkapcsolataimban. Nem vagyok egy balhés srác, meg az a kimondottan nagymenő csajozós sem. Hosszabb kapcsolataim voltak, jelenlegi 3 éve tart. Minden nagyon szép, nincs vita, kisebb ellentétek vannak, de meg tudjuk beszélni. Olyan nőt találtam, aki minden szinten kielégít. Gondolok itt ideálra, barátra, stb... :) Hogy a kérdés helyt álljon, arra lennék kíváncsi, hogy másnál is előfordul, hogy elcsábul, ábrándozik, ilyenek... Szeretem a jelenlegi páromat, vannak közös tervek, de ezek a vágyak, gondolatok nagyon zavaróak és egyáltalán nem tudatosak. Szeretném, hogy fentmaradjon az idill és a harmónia, de néha olyan nehéznek tűnik...és inkább dobbantanék. Pedig mindennél jobban szeretem. És ebből a probléma körből született meg a kérdés a fejemben! :) Köszi előre! 27/F

Legjobb válasz: Hencegés nice try.

Hencegés nice try.
Nem élted még ki magad. Az ismerõsöm (ffi) 40 felett van, több mint 400 csajjal volt dolga (nem hosszútávú kapcs, plusz lányok klubbokból pénzért) és elérte azt a pontot hogy megtalált egy lányt, akivel két éve együtt van és nem néz se balra, se jobbra. (mondjuk ez a lány fiatalabb nála elég sok évvel).
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a tippeket! Utolsó tényleg nem rossz a kapcsolatom! Nem hiányzik belõle semmi, minden tökéletes. Bennem van a hiba. Jó meglátás volt, hogy bûnnek érzem ha fantáziálok, de ezen próbálok változtatni, elfogadni. Õt szeretném feleségnek még mindig, de akkor is ott van még 2 millió nõ. Nem találhatnék jobbat érzelmileg sem, meg testileg sem, ezt tudom. Ezért vagyok kiakadva magamom, hogy miért jön rám görcs, amikor egy helyes lánnyal találkozom, vagy ilyesmi. Nem szeretném felborítani a kapcsolatomat egy kalandért, ami nem is biztos, hogy olyan jó lenne.
De a gondolatokat-ha elég erõsek- elõbb utóbb tettek is követni fogják, ezért mondom, hogy az a kapcsolat rossz. Ez az én meglátásom. Ha õ lesz a feleséged kérdezõ, akkor bocsánatot fogok kérni, de addig fenntartom a véleményemet:)
Úgy gondolom a fantázia az egy dolog, a tettek meg megint más helyzetet hozhatnak.Nem hiszem, hogy attól mert valaki fantáziál de tettekben azt nem teszi meg, (mert jelen esetben mindig a fantáziád ellen fordultált végül) akkora bûnnek számítana.Ez valahol olyasmi lenne, hogy ne fejlõdj, mert akkor csak több tapasztalatod lesz.A fantáziát szerintem amúgy sem lehet megállítani, mivel az minden kapcsolatban lesz.(lásd fejlõdés).Szóval szerintem, inkább arra keress választ, hogy miért nehéz a kapcsolatban lenni és miért akarsz inkább "dobbantani".
van egy sejtésem hogy én vagyok itt az egyedüli lány aki írt, nos én 2éve vagyok együtt a párommal és nekünk is harmónikus a kapcsolatunk, de van (és szerintem ez majdnem minden nõnél elõfordul) hogy én is elkalandozok, nekem nem kell más félre ne érts, de egyszerûen csak kívánok, egyre többet, de akkoris csak az õ teste és mozgása meg az arca ugrik be, talán mert nagyonnagyon szeretem.Teljesen természetes az hogy elkalandozunk, én szoktam más ismeretlen férfiakkal beszélgetni(CSAK NETEN) errõl és mivel beindul a fantáziám és ötleteket kapok, hogy hogyan tegyem színesebbé a szexuális életünket mindig sikerül a páromat meg is lepnem és ki is tudom élni magam, mások segitsége álltal.Szerintem "ismerkedj" de ne személyesen, mert ott már nem tudod hol a vészfék.
A kérdező hozzászólása: Egyáltalán nem rossz.
Rossz az a kapcsolat, csak te sem mered magadnak bevallani, én arra gyanakszom.
A kérdező hozzászólása: Nem nyafogok, csak nem értem miért van a férfiakban ez a "minden jó nõt meg akarok kapni" dolog. Rajtam ez szokott eluralkodni és nem tudok mit kezdeni vele.
szerintem se nyafogj mert szerencsésebb vagy jóval mint mások 24f ... nekem meg barátnõm se volt
akkor meg ne nyafogj.
A kérdező hozzászólása: Soha nem csaltam meg senkit, ezek után sem tervezem.
dugni dughatsz, férfiak vagyunk, csak érzelmileg ne bonyolódj bele a félrekúrásba.
A kérdező hozzászólása: A hülye ösztöneimnek ellenállni a nehéz. A többre vágyás, -amit nem is akarok igazán, mert minden tökéletes-, akkor is ott van és ezzel nem tudok mit kezdeni. Szeretnék horgonyt vetni, de az egóm menne csajozni, bulzni ilyenek.
mi a nehéz? és hogyan tudna tönkretenni, ártani neked?
A kérdező hozzászólása: Nem annak szántam, elnézést ha annak tûnt.
A kérdező hozzászólása: lehetséges ez is... :)

Miért mindig megcsalt, csalódott búbánatos lányokat. Nőket fogok ki? Már kezdem magam hülyén érrznii? !

Az elmúlt egy évben kb 5-6 lánnyak ismerkedtem,abból 4-et megcsaltak és a férfi szó hallatán is csak elszomorodtak kb.Egyszer?en nem tudok kifogni egy egészséges önbizalommal rendelkez? lányt aki alkalmas lenne egy párkapcsolatra.Már én is kezdek búval [email protected] lenni.Már nem értem hol keresgéljek..és hol találnék olyan n?t vagy lányt akit nem csaltak meg és [email protected] át és egészséges önbizalommal és értékkrendel rendelkezik.Én nekem ez azért rossz mert én soha egy n?t sem csaltam meg és bár én sem vagyok egy jó gyerek,de nekem a h?ség az szent dolog és rajtam csttanik más férfiak köcsöksége amit ellenük elkövettek..már unom.Hol keresgéljek?

Legjobb válasz: Azoknak akik lepontoztak: Szerintetek mennyire lehet egyenrangú egy olyan kapcsolat ahol a férfinak minduntalan bizonygatnia kell hogy méltó a nõ bizalmára? Mindezt azért mert a nõ nem lépett túl múltbeli dolgokon (miközben megtehette volna, akár szakemberrel), állandóan másokra mutogat, a férfiakat hibáztatja miközben valójában Õ választott rosszul mert mondjuk tapasztalatlan volt. Aki nem tudja (nem akarja) ezt a másokra mutogatást abbahagyni az várja el a férfiaktól hogy õk bizonyítsanak neki, a szegény megsebzett lelkének és õ hívja ezt a helyzetet egészséges párkapcsolatnak ahol õt megbecsülik, megbíznak benne de õ maga megtagadja a bizalmat ha nem kapja meg a napi megerõsítésadagját (amibe a másik elõbb-utóbb úgyis belefárad de mivel neki sincs önbizalma és nem hiszi el hogy kellhetne õ másnak is így benne marad ebben az egyáltalán nem fair helyzetben - ami persze már az õ sara). Ez nem mellé-, hanem kõkemény alárendeltség. Ami akkor se egészséges ha a nõ csinálja és akkor se ha a férfi. Csak azt bánom nagyon hogy manapság ilyen irtózatosan sok ember hiszi hogy ez tényleg normális...

Azoknak akik lepontoztak: Szerintetek mennyire lehet egyenrangú egy olyan kapcsolat ahol a férfinak minduntalan bizonygatnia kell hogy méltó a nõ bizalmára? Mindezt azért mert a nõ nem lépett túl múltbeli dolgokon (miközben megtehette volna, akár szakemberrel), állandóan másokra mutogat, a férfiakat hibáztatja miközben valójában Õ választott rosszul mert mondjuk tapasztalatlan volt. Aki nem tudja (nem akarja) ezt a másokra mutogatást abbahagyni az várja el a férfiaktól hogy õk bizonyítsanak neki, a szegény megsebzett lelkének és õ hívja ezt a helyzetet egészséges párkapcsolatnak ahol õt megbecsülik, megbíznak benne de õ maga megtagadja a bizalmat ha nem kapja meg a napi megerõsítésadagját (amibe a másik elõbb-utóbb úgyis belefárad de mivel neki sincs önbizalma és nem hiszi el hogy kellhetne õ másnak is így benne marad ebben az egyáltalán nem fair helyzetben - ami persze már az õ sara). Ez nem mellé-, hanem kõkemény alárendeltség. Ami akkor se egészséges ha a nõ csinálja és akkor se ha a férfi. Csak azt bánom nagyon hogy manapság ilyen irtózatosan sok ember hiszi hogy ez tényleg normális...
Mert azokat könnyebb "kifogni". De ha te rendes vagy velük, majd megjön az életkedvük.
Nehéz ám újból felépíteni az önbizalmat, ha egyszer valakit megcsaltak.
Bevonzod õket.
Aki bármire is hi9vatkozva nem kezd veled kapcsolatot, eleve az az oka, hogy nem jössz be neki.Hidd el, ha odáig lenne valaki érted, az nem az elõzõ rossz tapasztalataira építene!
rossz kategória, cicukám
Mert majdnem minden nõt megcsalnak.
Talán mert nincs olyan akit nem [email protected] volna már át...vagy nagyon ritka

Miért van az hogy olyan nőket fogok ki akiknél a végén kiderűl hónapok múlva akár hogy még sem akar komoly kapcsolatot?

Jelenleg nincs senkim de elkelne már valaki az életemben,nem er?ltetem a párkeresést és nem kapálodzom kézzel lábbal,ismerkedek természetesen és nem zárkózom el semmit?l sem.A mai n?k ennyire önállóak akarnak lenni hogy nem kell nekik férfi vagy egy társ?Mondhatom azt hogy jól szituált vagyok,igaz nem dúskálok a pénzben de adok magamra és igényes vagyok és a n?k azért meglátják bennem a férfit.De egyszer?en nem találok olyan n?t akivel úgy mond eindúlathnánk egy közös cél vagy jöv? írányában.Mindegyik csak húzza halogatja a dolgot,és sokszor volt az hogy hónapokig húzta az agyamat,ez 3-szor is megesett velem.

Legjobb válasz: egy nõ ,5 perc alatt simán eltudja dönteni,hogy kellesz e neki ,vagy sem, és mindig a nõ dönt,

egy nõ , 5 perc alatt simán eltudja dönteni, hogy kellesz e neki , vagy sem, és mindig a nõ dönt,
nem vagy elég érdekes hosszútávon
"sokszor volt az hogy hónapokig húzta az agyamat, ez 3-szor is megesett velem." Mi a közös ebben a 3 esetben, ebben a 3 nõben? Te! A hiba benned van, keresd meg, változtass és fuss neki újra.
Nem haragszom. De majd rájössz te is, hogy ez nem így mûködik. Szebb napot!
A kérdező hozzászólása: ma 17:26 Nem jött ki éppen ez az..rá 1 hétre jött volna amikor törölte magát.Ezért is nem értettem mert napi konntakt volt köztünk még akkor is ha nem találkoztunk.
A kérdező hozzászólása: ma 17:26 Mi a sértés??Az hogy mondom hogy ok gyere és még mondtam is neki hogy rendben még a jegyet is kifízetem!!Hát ha ez sértés akkor megint csak én kérek elnézést...pfff vicc még én vagyok a hülye..:D:D
A kérdező hozzászólása: ma 17:26 Amúgy igen terveztem ha kiértkezik akkor úgy megdugom hogy csak na!!És ezért mindent meg is tettem és meg is tettem volna hogy kijöjjön és egy jót dughassunk.
A kérdésemre nem válaszoltál. Megdugtad vagy sem? Mert ha nem, akkor elég nagy balek vagy bocs. Egy nõ 3 dolog miatt megy egy pasiért külföldre 1.Szexért 2.pénzért 3.szexért és pénzért Gondolod, hogy azért utazott ki hozzád külföldre, hogy csak beszélgessetek? Ha nem használtad ki ezt a remek alkalmat az neki egyértelmû jelzés, hogy 1. nem akarsz tõle semmit 2. balek vagy
#20: Azt írja, hogy nem ment ki hozzá, csak készült menni.
A kérdező hozzászólása: ma 17:34 Jééézus istenem.Nem érted hogy nem jött ki?még itthon dugtam meg!!Akkor pont itthon voltam 3 hétig!És mentem vissza utánna, de mondom mivel megismerkedtem vele gondoltam majd hetente én jövök haza õ meg 2 hetente kijön hozzám vagy akár ha úgy alakúlt még melót is szereztem volna neki.Még itthon dugtam meg!!De kijönni meg nem tudom miért nem akart.
Ja. Elnézést én meg voltam gyõzõdve róla, hogy kiment és utána szakított meg vele minden kapcsolatot.
A kérdező hozzászólása: Teljesen jól megvoltunk és úgy látszott hogy jól alakul a dolog és jól érzi magát velem.Egyszer csak nem válaszolt se a telefonomra és se az sms-re se semmir!!Ez mind egy nap leforgása alatt!!Elõzõ nap még beszéltünk és minden oknak tûnt!!Rá 1 hétre törölt az imserõsei közül.Na már érti kedves hölgyem?:D
Egy komoly kérésem van: Megdugtad mikor kint volt? Mert ha nem akkor ne csodálkozz ha ez a reakció. Nõ. Ez akarok menni hozzád egyet jelent: azt akarom, hogy megdugj. Ha nem vetted a lapot az egy nõnek komoly sértés. 27/N
A kérdező hozzászólása: ma 17:22 Ja értem én vagyok a hibás mert a bizalmamba fogadok valakit és utánna szó nélkül lelép??Én kérek elnézést...te egy idiota vagy ne haragudjál erre mást nem lehet mondani.
A kérdező hozzászólása: Egyszerûen arról van szó hogy éppen jó volt egy balek akiket be lehet etetni és egy kicsit fnyezi az egóját!Elég sokszor találkoztunk, jó párszor elvittem vacsorázni vagy csak beültünk valahova, láthatóan jól érezte magát velem és olyan dolgokat is elmondott hogy nem gondoltam hogy ennyi idõ után elmond dolgokat magáról.Egyszerûen csak arra voltam jó hogy a sérült kis egóját helyre rakjam amit az elõzõ pasija okozott neki, én meg jó volt arra hogy vissza hozam az önbizalmát..
A kérdező hozzászólása: Hónapokig húzta az idõt meg az agyamat aztán még sem akart semmit, mondván neki most nme kell férfi.És valóban nem kell neki férfi mert a mai napig nincs neki, ezt 3 nõ eljátszotta velem és tényleg egyiknek sincs senkije...tehát még az sem mondható hogy esetleg valaki másra hajtott vagy valami.
A kérdező hozzászólása: ma 15:53 Honnan tudod?Nem is ismersz...ráadásul 2 hónap alatt nehogy kiismerja valaki a másik miközben egy élet is kevés hozzá..
Hát lehet, hogy rosszul választasz, vagy csak nem volt szerencséd. De tényleg nem ismerünk, ennyibõl nem tudjuk megmondani mi a gond, amúgy itt tömegével sírnak a nõk is, hogy nem találnak normális pasit, szóval lehet rossz helyen és idõben voltál. Most bocsátkozhatnék ilyen mindenféle sokatmondó pszichológiai elemzésbe, hogy tudat alatt még nem vagy felkészülve egy komoly kapcsolatra bla bla bla ezért nem szándékosan, de általában olyanokat választasz ahol nem kell elkötelezõdnöd, még ha a tudatod nem így gondolja akkor is bla bla bla de nincs értelme.
Huhh... Ekkora traumát okoztál 3 nõnek is, hogy azóta sincs férfi az életükben? :)
A kérdező hozzászólása: Hát igazából nem 3 hanem csak kettõ, mert az egyiktõl én nem akartam úgy igazán semmit, szóval mint nõ nem igazán vonzott inkább baráti kapcsolat volt köztünk szóval õt nem is tudom miért vettem ide...voltak feléje érzelmeim de nem voltak igazi érzelmek.Szóval õt hegyjuk is ki a sorból.
A kérdező hozzászólása: ma 16:17 Huu te eztán most jól megmondtad.... Nem ismersz és a nõket sem inkább te fussál neki még egyszer.Nem hinném hogy benne van a hiba, mert az egyik nõ konkrétan mindent megosztott velem hónapokon keresztül, semmi olyat nem csináltam hogy arra adjak neki okot hogy minden ok nélkül egyszer csak ne álljon szóba velem.Én éppen kint voltam külföldön és mondta hogy kijön hozzám pár napra, mondom ok ez nem rossz ötlet, még pár napig beszéltünk, utánna pedig egy közösségi oldalról törölt az ismerõsei közül!!Egy olyan embert akivel napi szinten megosztotta gondját baját és jól elbeszélgetett vele.Semmi olyat nem tettem hogy ezt csinálja..inkább te fussál neki még egyszer!!!
A kérdező hozzászólása: Ja természetesen azóta nem keresem és õ sem engem.Nem hinném hogy egy ilyen nõ megérdemli azt hogy egyáltalán megkérdezzem hogy miért csinálta...
A kérdező hozzászólása: Írtam neki és egyik napról a másikra nem válaszolt, pedig annyira ki akart jönni és mondtam is hogy jó lenne és még a jegyét is kifízetem ha nem veszi sértésnek!Szombaton beszéltünk utoljára minden oknak tûnt, másnap már nem válaszolt és harmad nap sem.Utánna nem írtam neki mondom biztos dolga van, nem akarom hogy azt gondolja hogy zaklatni akarom vagy bármi.Rá 4 napra észre vettem hogy törölt az ismerõsei közül, pedig õ állította válltig hogy ilyen jül régen érezte magát bárkivel is..
Jó, hát akkor mutogass másokra és csináld továbbra is így. Sok siker!
A kérdező hozzászólása: Azért sem értem mert úgy megdugtam hogy még meg is jegyezte hogy jót kettyintett ilyen régen!:D Plusz alapban jól kijöttünk egymással.Szóval lehet jóból is megárt a sok:D


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!