Találatok a következő kifejezésre: Miért engedi a körmét (7 db)

Miért engedi az anyukája hogy az oviba festett körömmel menjen a kisfia?

Legjobb válasz: Fogalmam sincs. Ezt csak õ tudja.

Fogalmam sincs. Ezt csak õ tudja.
ne maról beszélek , hogy összefilctollazza, hanem hogy kilakkozza - más kategória sztem
Az én fiam farsangon rockszárnak öltözött és feketére festette a körmét, ez része volt a dizájnnak - de este lemostuk. Tartsatok bár túlzotta nszõrösszívûnek, de én asszem nem hagynám, hogy festett körömmel járjon oviba/suliba.
Szerintem az ilyen anyuka idióta és ne csodálkozzon ha majd késõbb nem tudja magát hova tenni szegény kisfia.
Egy kislánynak is túlzás, bár neki azért még néha csak-csak megengedném, de egy fiúnak NEM!
Nem látok benne semmi kivetni valót. Ilyen korban még a kisfiúk körmét is festeni kell, mert nem érik meg, hogy miért nem lehet neki. A családban akadnak kisebbek, nagyobbak, kerülök fordulok és már szalad a kisfiam, hogy nézd anya a körmöm. Már megint ki van festve neki. Az esetek 99 %-ában persze az esti fürdésnél lemosom neki, de hát akadnak balesetek. Délután nézem, hogy hupsz ezt elfelejtettük lemosni. A másik oldal meg ha filctollat talál, biztos, hogy elõbb utóbb a körme is ki lesz festve vele :)
Én ki szoktam festeni ugyanúgy, mint a lányomét. Tetszik neki és õ hisztizik érte.
Jóóóó a filctollat azért vetettem fel, mert némelyik az õ apró körmén dettó körömlakknak hat.
12:27-esre: jajj, ne menjünk már ilyen messzire! Miért ne próbálhatná ki egy gyerek azt, milyen, ha kifestik a körmét (és itt nem arról van szó, hogy folyton festegetik neki, hanem, hogy kipróbálja). Nyilván a szemfestéket már nem keni rá az ember. De azt is megmutatja neki, sõt (atyaég!) én akár még azt is megengedném, hogy a kezére kenjen a rúzsból (ha használnék, haha), mert ezek is érdekes dolgok egy gyereknek. És igen, egy fiúgyereknek is! Egyébként én azt gondolom, hogy a kislányokat sem kéne festeni (a fenti kipróbáláson túl).
a tesómmal néha beöltöztünk mind a ketten nõnek, aztán mind a ketten férfinak, én lány vagyok, õ meg fiú. Akkoriban még ciki volt ilyet az utcán is játszani, ma meg már semmi nem ciki :) (én a kislányomnak sem festeném a körmét se otthon se sehol) A felnõttek festik, a gyerekek nézik, ennyi. Ebbõl lesznek a 7 éves cicitartós kislányok melírral a hajukban.
Na és ha egy felnõtt dohányzik, és a gyereknek megtetszik vagyjön egy olyan gondolata, hogy õ is kipróbálná, akkor azt is meg kell engedni? Vagy ha anya húst darabol a nagykéssel, azt is? Meg ha a haját festi, azt is? Most komolyan nem lehet egy gyerekkel megérteni, hogy a felnõttek festik a körmüket, a gyerekek meg nem? Még egy kislánynál egy kifestett kisujj nem gáz, de egy fiúnál visszataszító.
Rendszeresen festett körömmel megy a kisfiú? Egyetértek azzal, aki írta, hogy ilyen korban még elõfordul, az én fiam is kérte, ha látta, hogy körmöt festek, hogy az övét is – mondjuk én szerencsére szinte láthatatlan színt használok, és csak a kisujját voltam hajlandó kifesteni. :) Azt gondolom, mindenképp fura, ha valaki rendszeresen festi a gyerek körmét, lánynál is. De pl. nálunk van olyan kislány, aki gyakran magas sarkúban van az oviban (kiscsoportos). Értem én, hogy õ akarja, hogy rajta legyen a kedvenc cipõje, számomra az a furcsa, hogy nem gondolják a szülei, hogy ez nem egészséges?
Rossz a hasonlat. Nem a játékokról volt szó, hogy ki mit visz be. Ennyi erõvel lehetne szoknyában is járatni. Egyébként ilyen kicsi gyereknek egyik nek sem festeném a körmét.
Amenyiben a többi szülõ nem akkad ki rajta látványosan nincs vele baj egyszerüen tetszik neki kiprobálja másnap már mást akkar ha egy kislány kisautot visz baba helyet senki nem borul ki.
Rengeteg sötét anya van manapság. Aztán majd jön a piercing, meg a melír. Azoknak a gyenge kis körmöknek az a vegyi anyag marha jót tesz. És az identitás zavarról már nem is beszéljünk.
A kérdező hozzászólása: Oké, a farsang még rendben van, de csak úgy az oviba azért túlzás, nemde?
csak farsangra szoktam kifesteni neki...de olyankor lehet bordó körömlakk
12:27-re még valamit: én a(z elég rossz példaként felhozott) húsdarabolást is megengedem a gyereknek, természetesen ott vagyok mellette, és igenis örülök, ha valamiben segíteni akar. :) (Dohányozni nyilván sosem engedném, de nehogy már párhuzamot vonjunk a kisfestett kisujjköröm és a cigizés közt!)

SZÜLÕK! 17 évesen miert nem engeditek a gyereknek hogy azt csinaljon amit akar kulturalt korok kozott? SRÁCOK! Ti hogy mondtátok meg 17 évesen hogy mostmár elég a parancsolgatásból?

17 vok és még mindig anyámék dirigálnak pl.:koncert másnap 3 ig tartana és azt akarjak hogy a 21:00 ás busszal menjek mert a város olyankor televan alkoholistakkal meg ilyenek

Legjobb válasz: Tényleg jó megoldás elmenni úgy, hogy nem engedtek el. Igen, ez most cinikus volt. Jó, hogy mindjárt azt nem mondod, hogy ugorjon ki az ablakon! Ha nem engedték el, akkor nem engedték el. Büszke lehetsz magadra, hogy te ezt fiatalabb létedre is megtetted.

Tényleg jó megoldás elmenni úgy, hogy nem engedtek el. Igen, ez most cinikus volt. Jó, hogy mindjárt azt nem mondod, hogy ugorjon ki az ablakon! Ha nem engedték el, akkor nem engedték el. Büszke lehetsz magadra, hogy te ezt fiatalabb létedre is megtetted.
A férjem agyon is ütött volna téged, ha a lánya lettél volna. De minimum egy évig sehova se engedett volna. Nem szegheti meg egy gyerek azt, amit a szülõje megmond neki. 17 évesen ezt meg kell beszélni, és bizony egy kicsit tûrni is kell, hogy a szülõk aggódása alábbhagyjon. Nem az az érett magaratás, hogy leszarom a szülõmet, hanem hogy tekintettel vagyok rá akkor is, ha nyilvánvalóan ésszerûtlen dolgokhoz ragaszkodik. Érj meg, és nõj fel!
csak ülj le velük és mond meg hogy szeretnél eljárni. mond el hogy milyen koncert lesz, hol és hogy kivel/kikkel mész. ha nem engednek el akkor is fogd magad és menj el. ha éjjel érsz haza keltsd fel õket hogy lássák hogy nincs semmi bajod, nem vagy részeg etc. és látni fogják hogy elengedhetnek. nálam bevált, ráadásul én lány vagyok és fiatalabb is mint te :)
örülök hogy elmentem mivel anyu látta hogy nincs semmi bajom és hogy legalább jól éreztem magam, nem ültem itthon egész nap. azóta elenged. azt hogy hova kikkel mikor megyek azt meg magamtól is elmondom neki. telefon meg mindig van nálam és általába pénz is van a kártyámon, tudja ha valami van felhívom. szerintem ezt a kérdezõ is megtenné csak meg kell mutatnia hogy nincs azzal semmi gond ha elmegy otthonról a barátaival.
Szóval én sosem buliztam még hajnalig. Féltenek, nem engednének, pedig mindent megbeszélek velük. Most már 18 vagyok. Nem nagyon akartak elengedni egy koncertre, ami nyáron lesz. Értelmesen elmagyaráztam nekik, hogy mi hogyan lesz és, hogy nem leszek egyedül. Elengedtek. Ideje 18 évesen:P Szóval én is mindig telefonálok, idõben itthon vagyok, ha a faluban van a farsang vagy valami, amire elengednek, de nehezen. Valamilyen szinten megértem õket, mivel féltenek, de ha nem látják be, hogy felnõttem, hogy nekem is van életem, ha nem most szórakozom, akkor mikor? Ilyenkor kell élvezni az életet, nem felnõttként, amikor munka van. Most tanulás oké, kötelességek oké, de igenis a kamaszkorban kell átélni dolgokat és ott kell igazán a magunk bõrén megtapasztalni az élet dolgait, hogy megértsük és, hogy ne kövessünk el hibákat. Ha lesz gyerekem elengedem, de ha kicsit tovább szeretne maradni, fel kell hívnia. Beleegyezni akkor fogok, ha a következõ idõpontot nem teszi át másik késõbbire. Hívogatni sosem hívogatnám. Ha elindult hívjon a lényeg az, ha baj van hívjon. Én sosem venném el a fiatalkorát a gyerekeimtõl, ahogy velem tették.

Miért engedi ki a körmét a cicám, mikor alszik, és megsimogatom?

Persze dorombol is!Jól esik neki?

Legjobb válasz: Igen, ilyenkor jól érzi magát:-)

Igen, ilyenkor jól érzi magát:-)
Dögönyöz? Az anyukájával is ezt csinálja miközben szopizik. Jól érzi magát teljesen:)
A kérdező hozzászólása: Köszi :-)
Egyetértek az elõzõkkel:) Élvezi. Ennyi az egész :P


Akkor mászkálj ott vele, ahol nem láthat!Azt azért mégsem tilthatja meg hogy beszélgessetek!?
A jarashoz nem kell engedely. Ha nem hasznal a szep szo, mondd meg nekik, hogy azt ugysem tudjak megakadalyozni, hogy jarjatok, legfeljebb majd ok nem tudnak rola, az mennyire lesz jobb?
Ne érdekeljenek a szüleid. Tudom, hogy csak jót akarnak, meg minden, hozzák a rizsa dumájukat, de hiába. Legalábbis nálam ez volt :) Engem nem tiltottak ilyen komolyan, de ha valami nem tetszett nekik, akkor próbálták megakadályozni a dolgokat. Egyszer megelégeltem és keményen az arcukba vágtam a dolgaimat, utána átértékeltek mindent. Ez volt 14-15 évesen, most 20 vagyok, anyámnak még mai napig vannak hülyeségei, de már nem mer és nem is akar befolyásolni semmilyen téren. És szerintem nem azért, mert elmúltam 18, hanem azért, mert belátta, hogy megtiltani nem lehet, bezárni se, mert amit akarok, úgyis megteszem.
Nem, egyáltalán nem normális. Beszélj velük, mondd meg nekik, hogy a te életed, vágysz a szerelemre, ami érthetõ a korodnál fogva meg fõleg... Hozd fel nekik a saját múltjukat, hátha magukba néznek.
add meg anyud számát, beszélek vele :P komolyra fordítva a dolgot sztem az lenne a legjobb, ha megismernék a srácot. vagy igyekezve a határon belül maradni (az se baj ha néha átléped) állj a sarkadra, és közöld velük, hogy már nem vagy 5 éves. mert ez télleg nem egészséges, hogy 15 éves lány még csak nem is LEHET egy pasi 4 méteres körzetében...
Kicsit tényleg fiatalka vagy, de azért nem kéne ilyen durván fogni téged, biztos megvan a magadhoz való eszed.Nekem gázabb volt a helyzetem annak idelyén, még 17évesen sem akartak sehová engedni!Aztán pont kapóra jött, hogy a suliban az elsõ órám elmaradt, és aznap nem kellett cuccot sem vinni, szóval táska nélkül mentem el, mikor anyu meglátta betelefonált a suliba, akkor persze még nem voltam bent.Megilyedtek nagyon, hogy butaságot csinálok, sajnáltam õket nagyon, mert tudom, hogy féltettek, de valahogy muszály volt felnyitni a szemüket.Utána már elengedtek.
Szerintem meg teljesen normális, ha egy szülõ nem tapsikol az örömtõl, hogy a kislánya a jövõjére való felkészülés helyett társat keresgél. Tudom, hogy ilyenkor már javában szaladgálnak a hormonok a testedben, de az ember nem állat, hogy ösztönök irányítsák. Tanulj meg te parancsolni a vágyaidnak, az ember lelke erõsebb az ösztönöknél. Különben is, az emberek személyiségfejlõdése 25 éves korra fejezõdik be. Tudod, ez mit jelent? Azt, hogy lehet, akit a mai fejeddel kiválasztanál, az 25 évesen szóba se jöhetne. Utólag én legalábbis így tapasztaltam. Ha 15 évesen összejöttem volna azzal a fiúval, akit akkor szerettem, ma nagyon nyomorult lennék, mert lemaradtam volna arról a csodálatos férfiról, akit ma a férjemnek tudhatok. A szüleidre meg szerintem ne haragudj, érthetõ, hogy féltenek. Nem maguk miatt tiltanak el tõle, hanem mert a te jövõdet akarják bebiztosítani. Az én szüleim is ilyenek voltak, akkor sokszor haragudtam rájuk emiatt, ma viszont nagyon hálás vagyok nekik. Ha 23 évesen még mindig ezt csinálják, na akkor az már nem lesz normális dolog és akkor azt ne is engedd.
Hogyha tényleg 14 éves koruk óta vannak együtt, talán történt valami, amit megbántak és attól szeretnének téged is megvédeni. Egy anya megérzi, hogyha egy srác neked való-e vagy sem, s azt is ha titokban jártok s azt is, hogyha lefeküdtetek. Az anyukákat nem könnyü átverni. Abban a korban, hogy érdekel a sex, ez normális. Kérdezz rá bátran édesanyádnál, ha jó viszonyban vagytok biztosan elmond néhány dolgot, fõként azt is, hogy miért nem egészséges 15 évesen elkezdeni. Aztán ami meg van írva az úgy is úgy lesz. Midensetre sok sikert, sé hidd el, m ég sok ilyen srác akad és sokszor fogsz még így érezni. Most lázadsz, hiszen kamasz vagy.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat :)
A szüleidnek igaza van. Talán pont azért tiltanak, mert õk is úgy gondolják, hibát követtek el, hogy olyan korán kezdték és azon hibák elkövetésétõl akarnak megóvni téged. A mai gyerekek már elképzelhetetlennek tartják a járást szex nélkül... Ahhoz meg akárhonnan is nézzük, egy 13-16 éves gyerek még kicsi... Gondolom ezzel õk is tisztában vannak, pont ezért tiltják. Lehet lepontozni, köszönöm!
Ezzel szinte mindenki így van. Ezt a harcot neked kell megvívnod. Az én anyám még most is sokszor bele akar szólni az életembe, pedig 32 éves vagyok, családom van, és külön élek. Tudasd velük, hogy nem vagy a tulajdonuk. Bár kiskorú vagy, de neked is vannak jogaid. Szerintem elõbb utóbb meg fognak elégedni azzal, ha bizosítod õket arról, hogy nem akarsz dohányozni, nem akarod elveszíteni a szüzességed, meg ilyenek. Mond meg nekik, hogy bizniuk kell benned, mert ha akartad volna már úgy is megtetted volna.
ez már tényleg nem nem normális. már az is baj ha csak egy fiuval sétálsz valahol? omg.
11:25 Egyetértek! Más volt az õ idejükben 14-15 évesen járni és más a mai fiatalok körében. A legegyszerûbb, ha leülsz velük és megbeszéled. És ha akkora ügy az a cigi, hát leszoktatod, ha Te is FONTOS vagy neki!
A kérdező hozzászólása: köszönöm a válaszokat :) egyébként nem értem, miért lettek lepontozva ezek a válaszok? én mindegyiket hasznosnak ítéltem.
Szerintem nem jó dolog a közvetítõ és nem is biztos hogy egyet fog érteni veled! Ezt csakis neked kell megbeszélned velük. Végülis nem tilthatják meg hogy kimenj az utcára, aztán csak rájönnek hogy nem tudják ezt se megtiltani. Igaz az ember saját magával mindig engedékenyebb, de azt hozzá kell tenni hogy más idõk jártak amikor a te szüleid 14 évesek voltak. Senki se cserélgette a párját olyan gyakran mint mostanság, és szerintem évek teltek el mire lefeküdtek, de tudják hogy más idõk járnak és te már ki vagy téve ennek a veszélynek. Nem mondom hogy nekik van igazuk, de ha le akarod "gyõzni" õket, elõször ismerd meg az indokaikat amennyire lehet!!
Szerintem beszélj a problémáról egy olyan megbízható felnõttel, aki jól ismer téged és szüleidet is (nagynéni, nagybácsi, nagyszülõk, családi barát, stb.). Kérd meg, hogy segítsen neked azzal, hogy beszél a szüleiddel. Remélhetõleg egy másik felnõtt emberre hallgatni fognak.
Engem is sokáig "fogtak" a szüleim..és így utólag visszagondolva lehet, hogy jól tették. Egy 16 éves srác, aki cigizik nem furcsa már a mai világban DE valóban nem a legjobb belépõ. Most pedig olyat tanácsolok neked, amiért lehet lepontoznak..de szerintem hatásos. Mondd el nekik, hogy valami nagyon fontos dologról szeretnél beszélni velük..mondd el, hogy te már nem vagy olyan kicsi mint ahogy gondolják, szükséged van arra, hogy ismerkedj...tini vagy és szeretnéd magad jól érezni..beszélgetni a fiúval, moziba menni..stb. És sajnos ilyenkor olyan dolgokat is fejükhöz kell vágni, ami nem feltétlenül tisztességes..pl. legalább nem drogozol vagy nem szöksz el. NE próbáljanak ilyen szinten korlátozni, mert a végén még nagyobb baj lesz..DE ugyanakkor te megérted az aggódalmukat, abban a világban ahol 14 éves lányokat erõszakolnak és gyilkolnak meg..de nem védhetnek téged örökké..stb. stb.
Ne beszélj velük. Ne veszekedj, ne könyörögj, ne ágálj a helyzeted ellen! Egyszerûen ne beszélj velük. Köszönj, meg légy udvarias meg minden, de mint idegenekkel, úgy tárgyalj velük, a lehetõ legszükségesebb mennyiségben csak. Ha kérdezgetnek, hogy mi bajod, annyit mondj csak, hogy semmi, itthon vagyok, nem pasizok... Ha felhozzák, hogy idegenként bánsz velük, mondd azt, hogy csak idegen lehet az, aki ennyire nem ismer és nem bízik benned! De ezt is nyugodtan és tárgyilagosan, ne veszekedve vagy sírva tedd! És légy kitartó, mert eleinte majd azt hiszik, hogy csak duzzogsz! Meg kell törni a konokságukat!
A kérdező hozzászólása: teljesen reménytelen ez a helyzet. nem tudom, hogy tudna e valaki segíteni. ha valakinek van még valami jó ötlete, írjon :)
A kérdező hozzászólása: ismerik a fiút és nem szeretik (cigizik) de szerintem ha mást szeretnék, õt sem kedvelnék anyumék. egyszerûen nem engedik, hogy fiúval találkozzak. :(
A kérdező hozzászólása: Sajnos titokban sem tudunk járni, mert mostanában alig engednek ki a szüleim, mert azt hiszik pasizni megyek. De miért baj ez? Más sokkal hamarabb kezdi, és nekem még nem volt barátom. De én tényleg szeretem és ez így nagyon rossz. :(
A kérdező hozzászólása: Hiába hozom fel a témát, sajnos semmi eredmény. Tegnap meglátta apa, hogy egy sráccal sétáltam (nem fogtuk egymás kezét, sõt még a barátnõm is ott volt) és azt mondta, hogy többször meg ne lássa, hogy fiúval vagyok. De én szereteeem.
A kérdező hozzászólása: A fiú akit szeretek, és õ is szeret: 16 éves.
Itt két lehetõséged van:vagy kiálsz az akaratod mellett, vagy visszavágsz. Az elsõ szerencsésebb de a másik biztosabb .

Miért nem engedi lányoknak sok szülő hogy nézzük a pankrációt hogyha szeretjük nézni? És mi az a fehérjenövelő? Miért használják egyesek? Hány éves korába kezdhetjük el a pankrációt?

Legjobb válasz: mert korhatáros.nemtudom mi az a fehérjenövelõ.ha nem tudom mi az,azt sem tudom miért használják.25 évesen lehet pankrációzni akkor már nem törnek rapityára a csontjaid 20 másodpercen belül és ez az Intergalaktikus Óriás-Pankrációzási Hivatal második feltétele.

mert korhatáros.nemtudom mi az a fehérjenövelõ.ha nem tudom mi az, azt sem tudom miért használják.25 évesen lehet pankrációzni akkor már nem törnek rapityára a csontjaid 20 másodpercen belül és ez az Intergalaktikus Óriás-Pankrációzási Hivatal második feltétele.
GreenTea Szia, én pankrátor vagyok és van fehérjém is, ami növel! Hány éves vagy drága? Tarthatok neked edzést ha gondolod. :P
Majd ha megtanultál írni.
1.csak neked nem engedik. valószínûleg azért, mert vannak benne félmeztelen négerek, ami egy európai embernek tényleg botrányos lehet. 2.ez nem létezõ fogalom. 3.mivel nem létezik, ezért nem használja senki. 4.16 éves kortól már mehetsz edzésre.
Én is lány vagyok, a szüleim nálam is utálják ha pankrációt nézek, sõt nem is nagyon engedik. De nem nagyon zavar, mert tényleg imádom a pankrációt, és valahogy mindig sikerül megnéznem az adásokat. Sok sikert, hogy te te is nézhesd.!

Miért nem engedi ki a "kezei közül" sok anyuka a gyerekét majdnem 3 éves koráig?

2 gyerekem van. mindkettejüket 1 hónapos korától otthagyom akár az apjukra, akár a nagyszüleikre hosszabb-rövidebb id?re. hiszen az apukája is el tudja látni, ahogy a nagyszülei is. nem tartom magam rossz anyának, de néha jó a kikapcsolódás nekem is(vagy kettesben a párommal), ráadásul szerintem kifejezettem jót tesz a babának is. én úgy gondolom, hogy fontos, hogy néha csak az apukájával is egyedül legyen már kis korától, mert ? ugyanolyan szül?je, mint én, legalább olyan szoros kapcsolat lenne jó, mint velem. a nagyszülei megbízhatóak, el tudják látni és szintén úgy gondolom, hogy jó hatással van rájuk id?sebbek társasága. nemcsak a jó kapcsolat miatt, hanem egy más szemszögb?l is lája a világot kis kora óta, szerintem ez csak el?nyére válik. nagyfiam már 4 éves és alkalmazkodó, imádja a nagyszüleit. egy percig sem volt gond az oviba szoktatás és mindig ? az, aki vigyáz a többiekre, játszik azokkal, akik egyedül vannak. és mindez nem ment a mi kapcsolatunk rovására.

Legjobb válasz: Azért nem mindenki tud laza lenni, ez mentalitás kérdése is. Meg nem mellesleg segítség kérdése is:) Én hagynám a gyereket, de nincs kire, így a kettesben, apával töltött hétvége egyelõre csak álom. A legközelebbi nagyszülõ 90km-re, a többi még messzebb:) Én nem vagyok túl parázós anyuka, hagyom apára is, ha arról van szó, hogy kikapcsolódásra vágyom. Viszont nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz másra hagyni. Akárhányszor elmegyek (még ha csak anyáméktól a tesco-ba két órára, akkor is), azon agyalok, hogy jól tettem-e, hogy otthagytam. AZ eszemmel tudom, hogy igen, de a szívem nincs meggyõzve:)) Nem mindenki tud az eszére hallgatni, van akinél a szív gyõz, hiába tudja, hogy jobb lenne a gyereknek, nem megy:)

Azért nem mindenki tud laza lenni, ez mentalitás kérdése is. Meg nem mellesleg segítség kérdése is:) Én hagynám a gyereket, de nincs kire, így a kettesben, apával töltött hétvége egyelõre csak álom. A legközelebbi nagyszülõ 90km-re, a többi még messzebb:) Én nem vagyok túl parázós anyuka, hagyom apára is, ha arról van szó, hogy kikapcsolódásra vágyom. Viszont nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz másra hagyni. Akárhányszor elmegyek (még ha csak anyáméktól a tesco-ba két órára, akkor is), azon agyalok, hogy jól tettem-e, hogy otthagytam. AZ eszemmel tudom, hogy igen, de a szívem nincs meggyõzve:) ) Nem mindenki tud az eszére hallgatni, van akinél a szív gyõz, hiába tudja, hogy jobb lenne a gyereknek, nem megy:)
Szia! Igazából én se értem, miért tartják egyes anyák nélkülözhetetlennek magukat, és gondolják azt, hogy csak õk tudják ellátni a gyereküket. Persze túlzásba esni nem kell (gondolok arra, hogy vannak akik folyton azt lesik kire passzolhatják le a gyereküket, sajnos ismerek ilyet), de szerintem se árt a piciknek, sõt jó is ha mással is vannak. Nagyobbik fiamat 2 éves koráig szoptattam napi 4x. Így persze az 1-2 napos másnál levés nem volt megoldható, de mivel suliba jártam közben így 1-1 napokat anyukámnál töltött. Amint leszokott a cicirõl 1 teljes hétre elment párom szüleihez és nem is hiányolt. Sõt! remekül érezte magát.:) Most 7 hós babámra is már vigyázott más. Elõszõr persze pár órát aztán, mivel ismét tanulok már teljes napokra is meg kellett oldanom a felügyeletét. Õ is szopik, a tápszert nem fogadja el, mégse volt vele semmi gond. Szóval szerintem csak saját jelentõségüket túlozzák el azok akik nem engedik ki kezükbõl egy percre se a gyereküket. Késõbb meg sokkal nehezebb lesz nekik és a kicsiknek is az elválás. (na persze, mikor nem voltam az apróságaimmal én is folyton rájuk, gondoltam, amint lehetett telefonáltam, de ez azért természetes:) )
Nem szeretek olvasni, de most elolvastam mindent. Hát, nem tudom, más hogy van ezzel, de nekem 2 gyerekem van, mind a 2 szopizott, sõt, este még a kicsi (15 hónapos) szundi elõtt rajtam van. Én nem tehettem meg, hogy valamelyik családtagra ráhagyjam a gyereket, mert a párommal magunk voltunk, és hogy legalább én elmehessek? Ó, de jó lett volna néha gyerek nélkül! Sajnos az apuka nem ér rá, annyira, hogy az esti fürdetés utáni jó éjt puszi is rendszeresen elmarad. Mivel senkit nem ismertem itt, így nem jártam el sehova(most, hogy már van ismerõs, meg azért nem tudok eljárni, mert a nagy félnapos az oviban, mire haza jön, fõzni kell, + fával fûtünk-most 2 egyébként 3 helyen, azt is én csinálom... az a napi fél óra nem elég, hogy bárhova is menjek) A lényeg, hogy bár egész nap velem volt a nagyobb lány, még így is elment nyaralni a nagyszüleihez és 2 tesómhoz, mindenki 30-40 km-rel arrább lakik. Most amúgy 3, 5 éves. Most kezdte az ovit, ami nálunk annyi volt, hogy elsõ nap bevittem, megmondtam Neki, hogy délben jövök érte, és kész. Nem volt hiszti meg hasonló dolgok. Mi több, az óvónéni meg is dícsérte, hogy "milyen ügyes, talpra esett kislány, milyen ügyesen tornázott hétfõn..." Persze elõtte magyaráztam neki, milyen jó dolog az ovi. Ami nekem nehezemre esik, az az, hogy kirándulni elengedjem az ovival egyedül, így az apja megy vele. Nagyon féltem, hisz az anyja vagyok! De szerintem ebben az is benne van, hogy nekem itt rokon 1 sincs, a páromnak meg ide került az apja megy a nagyanyja meg az öccse. Most, hogy itt lakik a papa, és rá ér, akkor van hogy õ viszi hozza oviból a nagyot, vagy ha rövid idõre el kell mennem (szülõi) akkor Õ van a csajokkal. Fél napra még nem hagyom vele a 15 hónapos lányt, mert sokszor, amikor egyértelmû, hogy mi a baja a kis csajnak is képes megkérdezni, hogy "Mi a baj, Életem?" És, igen valóban ápolni kell a kapcsolatot a párunkkal, ami nálunk abból áll, hogy végig hallgatom a napját. Már 2 hete nem voltunk még ÚGY sem együtt.(rengeteget dolgozik fizikai melót) Amit én a legideálisabbnak tartok a gyereknevelés terén, az az, hogy anyuka, ha meg tudta szülni a gyereket, akkor 3 éves koráig ne menjen dolgozni. Ez sosem fogom megérteni. Továbbá, igen is, kell a gyereknek hogy néha ne csak anyucit lássa (fél éves kor után, ha anyatejes, ha tápszeres), -persze anyucinak is jól esik néha egy kicsi szabadság, még ha annyi idõre is, míg elmegy a boltba. Ezt ugye tapasztalatból írom. Nagyon szeretnék már csak egy pár órát magam tölteni a párommal, de sajnos nekünk ez nem adatik meg. Remélem, mindent leírtam, amit akartam.
Én azt gondolom, hogy az állhat a háttérben, hogy bizonytalanok ezek az anyukák.Nem bíznak magukban sem, hogy bízhatnának akkor másokban?!Ezért szeretnék felügyelni a gyerek minden pillanatát. De vannak olyan anyukák, akik mindent jól átgondolnak, tovább látnak a gyereknevelésben mint az adott hét, vagy hónap.Megnézik a családban kinek mik a lehetõségei, mire képesek a gyerek ellátásában, és így hozzák meg a döntéseiket.Amik lehetnek, jók, vagy rosszak is, de majd megoldjuk valahogy az biztos...... Tetszik ez a "ridegtartás" én "fakírnak" szoktam jellemezni magam az ugyan ilyen hozzáállásom miatt mint te.:) De különben úgy látom, hogy tényleg sokkal nyitottabbak és alkalmazkodóbbak a gyerekeim emiatt.Számomra is az ovis beszoktatás, meg mamánál nyaralás körüli herce-hurcák teljesen ismeretlenek. (ja-pedig szoptattam mindkettõt 1 éves koruk utánig)
Majdnem 2 éves a lányom. Nekem nincs rá igényem, hogy nélküle legyek, sõõõt határozottan rosszul érzem magamat nélküle. Apukájával este 8-tól mienk az este, amikor a lányunk már alszik. Egyébként nincs is senki, aki vigyázna rá, de ez nekem nem baj. Mindenhova jön velem, eddig sehol nem okozott gondot. Nem tudom, hogy ez a jó kapcsolat alapja vagy sem, de nekem ez így jó, a férjemnek is így jó, és a lányunknak is így jó. De megértelek téged is, azzal sincs bajom, ha valaki "lepasszolja" a gyerkõcét pár órára vagy napra néha. Különbözõek vagyunk, de ez így normális.
Szia, 2 éves a fiam és õ sem volt még nélkülem pár óránál többet. Ez eléggé összetett dolog, az egyik fele, hogy egyik nagyszülõ sem megbízható sajnos, ill. amelyik az, az nem igényli a kisfiam társaságát. ez van. Apa vigyáz rá, ha dolgom van, de mai napig sír utánam, pedig kiegyensúlyozott, okos, nem egy hisztis gyerek, egyszerûen anyás, én meg "babás" mert ugyanolyan rossz nekem nélküle, mint neki nélkülem. Alig várom, hogy hazaérjek hozzá. Biztos nehéz lesz az oviba szoktatás, talán nekem nehezebb is....de megvan ennek is a pozitív oldala, hogy ennyire "össze vagyunk nõve". Azért félre értés ne essék, nem lógok a fiam nyakán, egyedül is szinte mindent megcsinál, másokkal is eljátszik, de a szeme sarkából mindig figyel, hogy ott vagyok e. :)
Sajnos én nem tudom senki segitségét igénybe venni a témát illetõen. Én sem vagyok híve a túl szoros ragaszkodásnak, a gyereknek ártunk vele a késõbbiekben. És ha megbizunk abban akire ott hagyjuk egy kicsit amig mi kikapcsolódunk, akkor mi is a baj? Szerintem ettõl nem válunk rossz anyává. Ha én oda tudnám adni szüleimnek vagy Páromnak , élnék a lehetõséggel!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!