Találatok a következő kifejezésre: Miért előnyös a hím oroszlánnak a (1 db)

Miért előnyös evolúciósan a hím oroszlánnak a szavannán a nagy sörénye?

pro:

Legjobb válasz: Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.

Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.
Fajátmenet? Még mindig nem értem a kérdést. Egy faj sokfélesége tulajdonképpen csak attól függ, milyen régóta (Hány nemzedék óta) él a földön. Sajnos ilyen vizsgálatokat szinte sohasem végeztek, az emberrõl is csak azért tudunk ilyeneket, mert ugye az örökletes betegségek miatt ahatlmas erõket öltek a kutatásukba. Sajnos nem tudok értelmes választ adni, mert csak egy-két kiragadott példát ismerünk, amibõl hiba volna általánosítani.
". Mik azok a genetikai korlátok?" Nincsenek? Úgy értem, vannak a békáknál sokkal gyorabban szaporodó fajok is, melyek élhetnek a világ távoli sarkaiban is. Bennük mennyire kimutathatók a "fajátmenet" hatásai?
Bocs, csak most láttam a kérdést. Az emberi faj változatossága ahhoz képest kicsi, amelyet mondjuk egy francia és egy magyar varangyosbéka között látsz, akik eszméletlenül sokban különböznek. Ahhoz képest viszont nagy, mint amit bármelyik modellszervezet (Ecetmuslica, egér, patkány) egyedei közt van, . ugyanis ezek akárhány száz vagy akárhány ezer nemzedék óta beltenyésztettek. "Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk." Nem értem a kérdést. Mik azok a genetikai korlátok? Miben különböznek a természetes mutációk a mesterségesektõl?
Bocsi, hogy ilyen kíváncsi vagyok, de ez biztosan nem baj. "Mindenki tudatlan, csak más-más témában", mondta egyszer egy amerikai humorista. Namost én ebben tényleg tudatlan vagyok. Elõször azt mondtad, hogy az embernél nagy a változékonyság még populáción belül is(nyilván ezért lehet vérfertõzésrõl beszélni testvérek között), utána meg azt: nem volt idõ mutálódni, így viszonylag csekély -ezt hogy érted? Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk.
Az embernél sokkal nagyobb a változatosság. Ezek a laboratóriumi állatok genetikailag azonosnak tekinthetõek, olyan mértékben beltenyésztettek. Egy muslicát nyugodtan keresztezhetsz a saját testvérével akárhány generáción keresztül, mert annyira kicsi köztük a genetikai változékonyság, hogy az esetleges hibás gének rég kihígultak belõlük. Az embereknél éppen ellenkezõleg, óriási különbségek vannak egyes emberek között, viszonylag nagy a változatosság még populációkon belül is. Legalábbis a labortörzsekhez képest. Az ember ugyanis viszonylag fiatal faj, nem volt még elég ideje mutációk felhalmozására, így az egyes emberek közti különbségek nem túl nagyok mondjuk ahhoz képest, mennyire hasonlít egymáshoz két varangyosbéka.
Tudom, hogy off, de az embereknél ez hogy van, ott is hallatlanul nagy a változatosság?
ez nem így mûködik. az evolukció (már ha hiszünk benne), próbálkozik, variálgat, toldozgat-foltozgat. Amit jelenleg látsz, az a legjobb esetben is csak fejlõdési lépcsõ, de leginkább vak-, vagy mellékvágány, csökenény.
Az elõzõ válaszolónak: A DNS önmagát képes kijavítani? Ezt hogy? Valóban minden sejtünkben mûködnek DNS repair mechanizmusok, de ezek nem nukleinsav alapúak, hanem fehérjetermészetû enzimek végzik a nukleinsav-hibák javítását. Magam is Drosophila melanogasterrel foglalkozok (Ecetmuslica, angolul fruit fly, így sokan tévesen gyümölcslégynek fordítják.), így van némi fogalmam az õbennük található változások mértékérõl. Eszméletlen változatosságú mutáció létezik, ezek simán kiadnának néhány új fajt. Erõsen alátámasztott bizonyíték: Kb egymillió létezik. A Drosophila melanogaster és a Drosophila simulans faj között például annyi a különbség, hogy az ivarszerveik nem illenek össze, így egymással nem képesek szaporodni. Máris elvált egymástól két faj, amelyek utána külön utakon fejlõdhetnek. A Drosophila rokon fajok genomját megszekvenálva érdekes dolgok derültek ki mostanában: Az egyes fajok elválásakor egyszerûen annyi történik, hogy különbözõ populációkban felszaporodnak a transzlokációk és az inverziók, amelyek önmagukban nem csökkentik az egyedek életképességét, ám az ezeket nem hordozó egyedekkel létrehozott utódok életképességét, így a termékenységet nagyban befolyásolják.
Szerintem ennél egyszerûbb a válasz: az állatvilágban gyakran a hímek a díszesebbek, ugyanis ezzel hívják fel magukra a nõstények figyelmét. Nézz körül pl. a madárvilágban: a hímek általában színesebbek, pazarabb tollazatúak. Az oroszlánnál valószínûleg a sörény az a plusz, amivel egy hímnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy meghódítsa a nõstényt.
fogalmakkal azért legyünk tisztában. Egyrészt az elmélet azért elmélet, mert nem bizonyított, hanem (erõsen) alátámasztott. Ami bizonyított az a törvény. Másrészrõl a tudomány bizonyítani csak azt tudja, hogy valami nem igaz. Azt, hogy mi igaz, azt csak feltételezni és alátámasztani tudja.
Az állatoknál ROPPANT FONTOS a kinézet!!! Csaknem minden faj az alapján állapítja meg, hogy az illetõ hím mennyire sikeres. Ha jó nagy, és szép hosszú sörénye van, az annak a jele, hogy erõs, egészséges - ideális apa lesz!
Én is az elõzõ válaszolóval értek egyet. Ha létezik evolúció, akkor az nem áll meg, folyamatosan halad elõre (elvileg az evolúció nem más, mint elõnyös génmutáció, vagy valami ilyesmi). Vagyis lehet, hogy néhány 1000 év múlva eltûnne a sörény, ha nem irtanánk ki az összes oroszlánt addigra. Azzal viszont nem igazán értek egyet, hogy "bejön" a nõstényeknek. Szerintem csak az embernél található fõként kinézet alapján történõ párválasztás (az áldásos civilizáció). Az állatoknál az elsõdleges cél a fajfenntartás (ha nem is tudatosan, inkább ösztönösen), és nem a többiek elõtt való "villogás".
Ez éppen nem csökevény. A nõstényeknek sokkal jobban bejön, mint amennyire a hímet gátolja az életben. A hím is részt vehet a vadászatban - ha nem cél a rejtõzködés.
Maradjunk a békáknál. Ezek szerint, mivel a békák sokkal régebb óta élnek a földön, mint az ember, így sokkal nagyobb változatosságnak örvendenek, mint mi. Ez eddig érthetõ. De mivel a mutálódást az evolúció motorjának tartják, az a sok-sok fajta béka, továbbra is béka? Ha franciául, ha magyarul kuruttyól? És a még alacsonyabb rendû, még öregebb, még nagyobb változékonyságú életformák, egy fajhoz tartozók maradnak? De akkor hol van az evolúció? (ez laikus kérdés, nem kritikus)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Milyen kérdések lesznek a 8. év elejei földrajz felmérésben?

6

Miért nincs pontosan két szimmetriatengelyű háromszög?

2

Miért 's' az út jele?

Ez a kérdés a fizika házimban hogy miért pont s lett de sehol nem találtam rá választ. Előre is köszi ha valaki tudja!:)

8

Hogyan mérnéd meg a Föld kerületét?

6

Lehetséges-e, hogy volt a Marson növényi/állati élet 100-500 millió évvel ezelőtt, csak még nem fedeztük fel?

Lehetett víz, légkör is, míg el nem illant. Hideg, de az eszkimók is bírnák. Kéreggel v. páncéllal a sugárzást is bírhatták. Esetleg.

4

Van olyan anyag, ami irritálja a bőrt, de mégsem hagy maradandó nyomot vagy fájdalmat?

Szilárd vagy folyékony,könnyen beszerezhető anyagra gondolok.

5

Mi történik az ember testében olyankor amikor fájdalmat érez? (fizikailag)

7

Miért nem említik ezt így a fizikusok?

Tévé műsorben - oké az a legkevésbé tudomyáos - de könyvben se nagyon olvastam a következőről.
Ugye a Schrödinger macskája paradoxon-t, a hullámfüggvény összeomlását a sok világ értelmezéssel is magyarazható. Ezt is meg is melítik. Igen lehetnek párhuzamos dimenziók. Ezzel feloldva a valószínűségek kérdését és minden aminek eséle van az meg is történik de egy másik párhuzamos univerzumban.
A kétrés kísérlet kapcsán meg nem mondom melyik könyvben olvastam egyedül azt a magyarázatot - lehetséges magyarázatot ami nem tetszett az írónak sem - hogy egyszerűen csak arról van szó a sok világ értelmezés helyes. Olvastam egy cikket, hogy a végre "felfedezett" 1etlen egy Higgs bozon tömege is érdekes. És csak 1et találtak (azt hiszem) ez alátámaszthatja a sok világ értelmezést. Ha ez így van akkor mondhatju kazt, hogy a determinizmus sem egy filozófiai irányzat hanem tényleges magyarázata a világnak? Hogy igen is minden egyes esemény azért történik velünk mert ebben az univerzumban ennek így kell történnie?

11

Nem lehet az Univerzumból kimenni? Egyik barátnőm Tímea azt mondta mivel ő gimis hogy ezt tanulták, igaz az állítás?

6

Mi az a "dolog" ami, ha megnyomunk egy egy kissé felrázott SZÉNSAVAS ásványvizet, és kijön?

Hehe, kétértelmű...Kac.. :D Gondolom nem szén-dioxid, mert amikor lélegzünk, szén dioxidot állítunk elő, és még sem folyik ki sehonnan ez a "dolog".. :D

3

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!