Találatok a következő kifejezésre: Miért előnyös a hím (1 db)

Miért előnyös evolúciósan a hím oroszlánnak a szavannán a nagy sörénye?

pro:

Legjobb válasz: Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.

Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.
Fajátmenet? Még mindig nem értem a kérdést. Egy faj sokfélesége tulajdonképpen csak attól függ, milyen régóta (Hány nemzedék óta) él a földön. Sajnos ilyen vizsgálatokat szinte sohasem végeztek, az emberrõl is csak azért tudunk ilyeneket, mert ugye az örökletes betegségek miatt ahatlmas erõket öltek a kutatásukba. Sajnos nem tudok értelmes választ adni, mert csak egy-két kiragadott példát ismerünk, amibõl hiba volna általánosítani.
". Mik azok a genetikai korlátok?" Nincsenek? Úgy értem, vannak a békáknál sokkal gyorabban szaporodó fajok is, melyek élhetnek a világ távoli sarkaiban is. Bennük mennyire kimutathatók a "fajátmenet" hatásai?
Bocs, csak most láttam a kérdést. Az emberi faj változatossága ahhoz képest kicsi, amelyet mondjuk egy francia és egy magyar varangyosbéka között látsz, akik eszméletlenül sokban különböznek. Ahhoz képest viszont nagy, mint amit bármelyik modellszervezet (Ecetmuslica, egér, patkány) egyedei közt van, . ugyanis ezek akárhány száz vagy akárhány ezer nemzedék óta beltenyésztettek. "Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk." Nem értem a kérdést. Mik azok a genetikai korlátok? Miben különböznek a természetes mutációk a mesterségesektõl?
Bocsi, hogy ilyen kíváncsi vagyok, de ez biztosan nem baj. "Mindenki tudatlan, csak más-más témában", mondta egyszer egy amerikai humorista. Namost én ebben tényleg tudatlan vagyok. Elõször azt mondtad, hogy az embernél nagy a változékonyság még populáción belül is(nyilván ezért lehet vérfertõzésrõl beszélni testvérek között), utána meg azt: nem volt idõ mutálódni, így viszonylag csekély -ezt hogy érted? Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk.
Az embernél sokkal nagyobb a változatosság. Ezek a laboratóriumi állatok genetikailag azonosnak tekinthetõek, olyan mértékben beltenyésztettek. Egy muslicát nyugodtan keresztezhetsz a saját testvérével akárhány generáción keresztül, mert annyira kicsi köztük a genetikai változékonyság, hogy az esetleges hibás gének rég kihígultak belõlük. Az embereknél éppen ellenkezõleg, óriási különbségek vannak egyes emberek között, viszonylag nagy a változatosság még populációkon belül is. Legalábbis a labortörzsekhez képest. Az ember ugyanis viszonylag fiatal faj, nem volt még elég ideje mutációk felhalmozására, így az egyes emberek közti különbségek nem túl nagyok mondjuk ahhoz képest, mennyire hasonlít egymáshoz két varangyosbéka.
Tudom, hogy off, de az embereknél ez hogy van, ott is hallatlanul nagy a változatosság?
ez nem így mûködik. az evolukció (már ha hiszünk benne), próbálkozik, variálgat, toldozgat-foltozgat. Amit jelenleg látsz, az a legjobb esetben is csak fejlõdési lépcsõ, de leginkább vak-, vagy mellékvágány, csökenény.
Az elõzõ válaszolónak: A DNS önmagát képes kijavítani? Ezt hogy? Valóban minden sejtünkben mûködnek DNS repair mechanizmusok, de ezek nem nukleinsav alapúak, hanem fehérjetermészetû enzimek végzik a nukleinsav-hibák javítását. Magam is Drosophila melanogasterrel foglalkozok (Ecetmuslica, angolul fruit fly, így sokan tévesen gyümölcslégynek fordítják.), így van némi fogalmam az õbennük található változások mértékérõl. Eszméletlen változatosságú mutáció létezik, ezek simán kiadnának néhány új fajt. Erõsen alátámasztott bizonyíték: Kb egymillió létezik. A Drosophila melanogaster és a Drosophila simulans faj között például annyi a különbség, hogy az ivarszerveik nem illenek össze, így egymással nem képesek szaporodni. Máris elvált egymástól két faj, amelyek utána külön utakon fejlõdhetnek. A Drosophila rokon fajok genomját megszekvenálva érdekes dolgok derültek ki mostanában: Az egyes fajok elválásakor egyszerûen annyi történik, hogy különbözõ populációkban felszaporodnak a transzlokációk és az inverziók, amelyek önmagukban nem csökkentik az egyedek életképességét, ám az ezeket nem hordozó egyedekkel létrehozott utódok életképességét, így a termékenységet nagyban befolyásolják.
Szerintem ennél egyszerûbb a válasz: az állatvilágban gyakran a hímek a díszesebbek, ugyanis ezzel hívják fel magukra a nõstények figyelmét. Nézz körül pl. a madárvilágban: a hímek általában színesebbek, pazarabb tollazatúak. Az oroszlánnál valószínûleg a sörény az a plusz, amivel egy hímnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy meghódítsa a nõstényt.
fogalmakkal azért legyünk tisztában. Egyrészt az elmélet azért elmélet, mert nem bizonyított, hanem (erõsen) alátámasztott. Ami bizonyított az a törvény. Másrészrõl a tudomány bizonyítani csak azt tudja, hogy valami nem igaz. Azt, hogy mi igaz, azt csak feltételezni és alátámasztani tudja.
Az állatoknál ROPPANT FONTOS a kinézet!!! Csaknem minden faj az alapján állapítja meg, hogy az illetõ hím mennyire sikeres. Ha jó nagy, és szép hosszú sörénye van, az annak a jele, hogy erõs, egészséges - ideális apa lesz!
Én is az elõzõ válaszolóval értek egyet. Ha létezik evolúció, akkor az nem áll meg, folyamatosan halad elõre (elvileg az evolúció nem más, mint elõnyös génmutáció, vagy valami ilyesmi). Vagyis lehet, hogy néhány 1000 év múlva eltûnne a sörény, ha nem irtanánk ki az összes oroszlánt addigra. Azzal viszont nem igazán értek egyet, hogy "bejön" a nõstényeknek. Szerintem csak az embernél található fõként kinézet alapján történõ párválasztás (az áldásos civilizáció). Az állatoknál az elsõdleges cél a fajfenntartás (ha nem is tudatosan, inkább ösztönösen), és nem a többiek elõtt való "villogás".
Ez éppen nem csökevény. A nõstényeknek sokkal jobban bejön, mint amennyire a hímet gátolja az életben. A hím is részt vehet a vadászatban - ha nem cél a rejtõzködés.
Maradjunk a békáknál. Ezek szerint, mivel a békák sokkal régebb óta élnek a földön, mint az ember, így sokkal nagyobb változatosságnak örvendenek, mint mi. Ez eddig érthetõ. De mivel a mutálódást az evolúció motorjának tartják, az a sok-sok fajta béka, továbbra is béka? Ha franciául, ha magyarul kuruttyól? És a még alacsonyabb rendû, még öregebb, még nagyobb változékonyságú életformák, egy fajhoz tartozók maradnak? De akkor hol van az evolúció? (ez laikus kérdés, nem kritikus)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Belső-Föld, igaz vagy Fikció?

Nagyon kíváncsi lennék rá,kinek mi a véleménye erről!
Sokat olvastam a témáról és vannak elég hihetetlen és elég hihető írások és beszámolók a témáról!
Hátha van olyan ember aki többet is tud!

9

Mi a neve és milyen messze van a legtávolabbi galaxis?

Ha jól emlékszem a hubble teleszkóp 3 hónapig fókuszált a nagy semmire amikor meglátta az évmilliárdokkal ezelőtti galaxisokat melyeknek nem spirál formájuk van.

2

Milyen módszerrel, algoritmussal generálhatok álprímeket? Olyan számokat, amelyek átmennek a Miller-Rabin prímteszten (pl.2-es alappal), és mégsem prímek.

Lehetőleg könnyen, gyorsan, egyszerűen szgéppel. Köszi!

0

Hogy lehet harmadfokú egyenlet gyökeiből visszafejteni az egyenletet?

Meg van adva:
x1=1/2
x2=2/3
x3=4

Tudom, hogy lehet végtelen sok megoldása. De nekem bőven elég egyetlen egyenlet felírása.

6

Szilárdtest fizikával foglalkozó könyvek?

Pár ilyen könyv érdekelne, ami érthetően, bizonyításokkal írja le a szilárdtest fizikát vagy inkább kondenzált anyagok fizikáját.

2

Miértnem tudok olyan színre gondolni ami nem létezik?

Miértnem lehet egy teljesen új színt kigondolni?

14

Kémia vagy fizikai? Endoterm vagy exoterm?

a jód szublimációja
vízből jég lesz

4

A három közül melyik igaz alábbiak közül?

1. A földi ellipszis pálya átlócsökkenésének sebessége fokozatosan nő, így az évezredek vagy évmilliók...(nem tudni) folyamán egyre forróbb éghajlatok várhatóak.
2. A földi ellipszis pálya átlóinak hossza minimális eltérésekkel változatlan marad az évmilliók folyamán, így marad az éghajlat, csak az embertől illetve az aszteroidáktól egyéb más tényezőtől függ, hogy élhető marad-e a bolygó.
3. A földi ellipszis pálya átlónövekedésének sebessége fokozatosan nő, így az évezredek vagy évmilliók ... (nem tudni) folyamán egyre hidegebb éghajlatok várhatóak.

3

Egyszerű matek kérdésben valaki tud segíteni?

Ha (mínusz) -(x+3) felbontom akkor ez lesz belőle:

-x-3 lesz belőle

Remélem jól gondoltam.

3

Szen, nitrogen, foszfor, viz. Ezek kozul melyik szervetlen es melyik szerves anyag?

4

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!