Találatok a következő kifejezésre: Miért előnyös a hím (1 db)

Miért előnyös evolúciósan a hím oroszlánnak a szavannán a nagy sörénye?

pro:

Legjobb válasz: Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.

Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.
Fajátmenet? Még mindig nem értem a kérdést. Egy faj sokfélesége tulajdonképpen csak attól függ, milyen régóta (Hány nemzedék óta) él a földön. Sajnos ilyen vizsgálatokat szinte sohasem végeztek, az emberrõl is csak azért tudunk ilyeneket, mert ugye az örökletes betegségek miatt ahatlmas erõket öltek a kutatásukba. Sajnos nem tudok értelmes választ adni, mert csak egy-két kiragadott példát ismerünk, amibõl hiba volna általánosítani.
". Mik azok a genetikai korlátok?" Nincsenek? Úgy értem, vannak a békáknál sokkal gyorabban szaporodó fajok is, melyek élhetnek a világ távoli sarkaiban is. Bennük mennyire kimutathatók a "fajátmenet" hatásai?
Bocs, csak most láttam a kérdést. Az emberi faj változatossága ahhoz képest kicsi, amelyet mondjuk egy francia és egy magyar varangyosbéka között látsz, akik eszméletlenül sokban különböznek. Ahhoz képest viszont nagy, mint amit bármelyik modellszervezet (Ecetmuslica, egér, patkány) egyedei közt van, . ugyanis ezek akárhány száz vagy akárhány ezer nemzedék óta beltenyésztettek. "Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk." Nem értem a kérdést. Mik azok a genetikai korlátok? Miben különböznek a természetes mutációk a mesterségesektõl?
Bocsi, hogy ilyen kíváncsi vagyok, de ez biztosan nem baj. "Mindenki tudatlan, csak más-más témában", mondta egyszer egy amerikai humorista. Namost én ebben tényleg tudatlan vagyok. Elõször azt mondtad, hogy az embernél nagy a változékonyság még populáción belül is(nyilván ezért lehet vérfertõzésrõl beszélni testvérek között), utána meg azt: nem volt idõ mutálódni, így viszonylag csekély -ezt hogy érted? Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk.
Az embernél sokkal nagyobb a változatosság. Ezek a laboratóriumi állatok genetikailag azonosnak tekinthetõek, olyan mértékben beltenyésztettek. Egy muslicát nyugodtan keresztezhetsz a saját testvérével akárhány generáción keresztül, mert annyira kicsi köztük a genetikai változékonyság, hogy az esetleges hibás gének rég kihígultak belõlük. Az embereknél éppen ellenkezõleg, óriási különbségek vannak egyes emberek között, viszonylag nagy a változatosság még populációkon belül is. Legalábbis a labortörzsekhez képest. Az ember ugyanis viszonylag fiatal faj, nem volt még elég ideje mutációk felhalmozására, így az egyes emberek közti különbségek nem túl nagyok mondjuk ahhoz képest, mennyire hasonlít egymáshoz két varangyosbéka.
Tudom, hogy off, de az embereknél ez hogy van, ott is hallatlanul nagy a változatosság?
ez nem így mûködik. az evolukció (már ha hiszünk benne), próbálkozik, variálgat, toldozgat-foltozgat. Amit jelenleg látsz, az a legjobb esetben is csak fejlõdési lépcsõ, de leginkább vak-, vagy mellékvágány, csökenény.
Az elõzõ válaszolónak: A DNS önmagát képes kijavítani? Ezt hogy? Valóban minden sejtünkben mûködnek DNS repair mechanizmusok, de ezek nem nukleinsav alapúak, hanem fehérjetermészetû enzimek végzik a nukleinsav-hibák javítását. Magam is Drosophila melanogasterrel foglalkozok (Ecetmuslica, angolul fruit fly, így sokan tévesen gyümölcslégynek fordítják.), így van némi fogalmam az õbennük található változások mértékérõl. Eszméletlen változatosságú mutáció létezik, ezek simán kiadnának néhány új fajt. Erõsen alátámasztott bizonyíték: Kb egymillió létezik. A Drosophila melanogaster és a Drosophila simulans faj között például annyi a különbség, hogy az ivarszerveik nem illenek össze, így egymással nem képesek szaporodni. Máris elvált egymástól két faj, amelyek utána külön utakon fejlõdhetnek. A Drosophila rokon fajok genomját megszekvenálva érdekes dolgok derültek ki mostanában: Az egyes fajok elválásakor egyszerûen annyi történik, hogy különbözõ populációkban felszaporodnak a transzlokációk és az inverziók, amelyek önmagukban nem csökkentik az egyedek életképességét, ám az ezeket nem hordozó egyedekkel létrehozott utódok életképességét, így a termékenységet nagyban befolyásolják.
Szerintem ennél egyszerûbb a válasz: az állatvilágban gyakran a hímek a díszesebbek, ugyanis ezzel hívják fel magukra a nõstények figyelmét. Nézz körül pl. a madárvilágban: a hímek általában színesebbek, pazarabb tollazatúak. Az oroszlánnál valószínûleg a sörény az a plusz, amivel egy hímnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy meghódítsa a nõstényt.
fogalmakkal azért legyünk tisztában. Egyrészt az elmélet azért elmélet, mert nem bizonyított, hanem (erõsen) alátámasztott. Ami bizonyított az a törvény. Másrészrõl a tudomány bizonyítani csak azt tudja, hogy valami nem igaz. Azt, hogy mi igaz, azt csak feltételezni és alátámasztani tudja.
Az állatoknál ROPPANT FONTOS a kinézet!!! Csaknem minden faj az alapján állapítja meg, hogy az illetõ hím mennyire sikeres. Ha jó nagy, és szép hosszú sörénye van, az annak a jele, hogy erõs, egészséges - ideális apa lesz!
Én is az elõzõ válaszolóval értek egyet. Ha létezik evolúció, akkor az nem áll meg, folyamatosan halad elõre (elvileg az evolúció nem más, mint elõnyös génmutáció, vagy valami ilyesmi). Vagyis lehet, hogy néhány 1000 év múlva eltûnne a sörény, ha nem irtanánk ki az összes oroszlánt addigra. Azzal viszont nem igazán értek egyet, hogy "bejön" a nõstényeknek. Szerintem csak az embernél található fõként kinézet alapján történõ párválasztás (az áldásos civilizáció). Az állatoknál az elsõdleges cél a fajfenntartás (ha nem is tudatosan, inkább ösztönösen), és nem a többiek elõtt való "villogás".
Ez éppen nem csökevény. A nõstényeknek sokkal jobban bejön, mint amennyire a hímet gátolja az életben. A hím is részt vehet a vadászatban - ha nem cél a rejtõzködés.
Maradjunk a békáknál. Ezek szerint, mivel a békák sokkal régebb óta élnek a földön, mint az ember, így sokkal nagyobb változatosságnak örvendenek, mint mi. Ez eddig érthetõ. De mivel a mutálódást az evolúció motorjának tartják, az a sok-sok fajta béka, továbbra is béka? Ha franciául, ha magyarul kuruttyól? És a még alacsonyabb rendû, még öregebb, még nagyobb változékonyságú életformák, egy fajhoz tartozók maradnak? De akkor hol van az evolúció? (ez laikus kérdés, nem kritikus)


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Három összekötött test nyugszik az asztalon. A jobb szélsőt húzni kezdjük 30.42 N erővel?

A középső és a bal szélső test között 15.6 N erő hat. Mekkora a rendszer gyorsulása, ha a jobb szélső test tömege 1300 g, a középsőé pedig 4.4 kg? (A kötél nyújthatatlan. )

4

Tegyük fel, hogy az [0, 1] intervallum legalább kétszeresen le van fedve véges sok intervallummal, azaz a [0, 1] minden pontja legalább két fedőintervallumban benne van?

Tegyük fel, hogy az [0,1] intervallum legalább kétszeresen le van fedve véges sok intervallummal, azaz a [0,1] minden pontja legalább két fedőintervallumban benne van.Hogyan lehet megmutatni,hogy ekkor a fedőintervallumok szétoszthatók két halmazba úgy, hogy mindkét halmaz intervallumai legalább egyszeresen lefedjék a [0,1]-et?

3

A molekulák között van valami, vagy inkább mi van a molekulák között?

úgy tudom hogy a gázok és a folyadékok molekulái messzebb vannak egymástól na most az ideális gázná ami csak elméletben létezik ahhoz képest a reális gázok abban különböznek hogy a mlekuláknak van saját térfogatuk egymásba ütköznek na most ha már egymásba ütköznek akkor már ott felmerül bennem a kérdés hogyha nem lenne köztük semmi akkor nem tudnának összeütközni vagy akkor ez hogyvan

2

Segítség, fizika feladat?

Asztalon nyugvó testhez kötéllel egy csigán keresztül 3kg tömegű, talaj felett lógó testet kapcsolunk, aminek hatására a rendszer 3m/s2 gyorsulással a talaj felé mozog. Mekkora az asztalon lévő test tömege? Mekkora erő ébred a testeket összekötő kötélben? (A kötél nyújthatatlan. )

20

Mi a véleményetek erről a manusról? :D

42:30-tól a lényeg XDDDDDD

2

Valóban ilyen alakú? (ax+b)

e^-y...ez valóban ax+b alakú? Miért? Integrálva pedig már ezt kapjuk: -e^-y. Valaki segítsen, mert nem világos..:S

1

Baromfi kepes erzekelni a szineket?

napok ota ezen agyalok,de semmi.

3

Szabadon eső test az esés utolsó másodpercében kétszer akkora utat tesz meg, mint az utolsó előtti másodpercben. Milyen magasról esett a test?

2

Mekkora nagyítással láthatok meg az éjszakai égen egy mély ég objektumot?

Koordináták alapján kb. belövöm a helyét, akkor mekkora a legkisebb nagyítás amivel meglátom mondjuk az M31-et vagy 45-öt? Illetve az Uránuszt és Neptunuszt?

1

Miért negatív a Miller-index egyes esetekben?

A tanár nem mondott róla semmit, de az biztos, hogy a zh-ban lesz.

0

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!