Találatok a következő kifejezésre: Miért előnyös a (16 db)

Miért előnyös a körartéria, majd a végartéria kialakulása?

A biológiakönyvben van egy ilyen kérdés, viszont az alábbi idézet alapján nekem nem tűnik előnyösnek a végartéria kialakulása (az agyban). "A végartériák között további kapcsolat nincs, elzáródásuk az általuk ellátott terület elhalásához vezet." Akkor miért előnyös? 17/F
Kimondta, hogy elõnyös neki?
Azért elõnyös mert így alakult ki. Olyan maradt életben ami a legéletképesebb.
Szerintem mert így tud jól mozogni szárazon és vízben is, és a sekély pocsolyákban is könnyen beássa magát az iszapba. Nem biztos ez az egyetlen megfelelõ forma erre a célra, de az egyik biztosan ez.
A kérdező hozzászólása: Sztem, ha pont, hogy nem lenne zömök úgy könnyebben beásná magát. Ha mondjuk áramvonalas is lenne...
A béka nem áramvonalas? Jó, nem egy angolna, de egy angolna hogy mozogna a szárazföldön? Vesd össze a szalamandrával. Pici, zömök lábak, alig tartják meg a testét, kígyózva kell mozognia, nehézkesen megy ez a szárazföldön. A békának egyszerûbb az ugrás az ilyen testfelépítéssel.

Miért előnyös a körartéria, majd a végartéria kialakulása?

Legjobb válasz: Hát minden nagy ötlet mögött egyszerû dolgok állnak. Én nem fogom neked leírni azt ha tantárgyi vizsgára kell ez az anyag. De ha csak a miértje érdekel akkor talán a növények tudnák ezt megmondani. A kör alakú dolgok nagy teher viselõk általában. Ez a természet mérnõkének legstrapabíróbb és legegyszerûbb alkotása. Felületben is jelentõs mértékkel bír ez a forma. És fához hasonlóan leágaztathatók. ezért ez a biológiában a leggyakoribb forma. És legjobb megoldás.

Hát minden nagy ötlet mögött egyszerû dolgok állnak. Én nem fogom neked leírni azt ha tantárgyi vizsgára kell ez az anyag. De ha csak a miértje érdekel akkor talán a növények tudnák ezt megmondani. A kör alakú dolgok nagy teher viselõk általában. Ez a természet mérnõkének legstrapabíróbb és legegyszerûbb alkotása. Felületben is jelentõs mértékkel bír ez a forma. És fához hasonlóan leágaztathatók. ezért ez a biológiában a leggyakoribb forma. És legjobb megoldás.
A kérdező hozzászólása: Nem vizsgára kell, csak a neten nem találok róla semmit.


Miért előnyös és miért hátrányos a munka/dolgozás?

Ez egy angol házi, amire 5-5 indok kéne... és angolul.. ha lehet akkor kérlek titeket mindkét formába írjátok le, de elég magyarul.

Legjobb válasz: Köszönöm, sokat segítettél.

A kérdező hozzászólása: Köszönöm, sokat segítettél.
elõny: -pénzt kapsz érte -ismerettségeket kötsz -barátaid lesznek -nem unatkozol otthon -meg tudod valósítani a céljaidat hátrány: -korán kell kelned -elfáradsz -nem mindig kapsz elég fizetést -rossz lehet a környezet amiben dolgozol -olyan munkát is végezned kell amit nem szeretsz

Miért előnyös fűtőanyag a földgáz?

Legjobb válasz: Nagy mennyiségû energiát tárol, amit könnyen át lehet alakítani hõvé. G.

Nagy mennyiségû energiát tárol, amit könnyen át lehet alakítani hõvé. G.
Ezen kívül tisztán ég, és a kezelése (relatíve) egyszerû.
Mert a világ nagy része erre állt rá. Ha fel kívánnánk cserélni bármire, euromilliárdok sokasága kellene az átálláshoz. És ezt mind azok fizethetnék, akik a saját lakásukat át kívánják állítani. Ez már önmagában elég ok lenne, ha létezne egyszerûbb és olcsóbb fûtõanyag. Majd lesz az elektromosság, de az még - éppen az elõbbi ok miatt is - odébb van.
Különösebb kezelés (finomítási költségek stb.) nélkül felhasználható, magas energiatartalmú, viszonylag tiszta égésû (ideális esetben csak CO2 és víz keletkezik, ezt a kõolaj-származásokról és a fûtésre használt szénkészítményekrõl sem lehet elmondani), a csõvezetékes szállítás sokkal gazdaságosabb, mint a közûti-vasúti stb.

A Folder Lock (7. 0.6) nevű program pontosan mit csinál, mit tud, miért előnyös?

Legjobb válasz: http://download.chip.eu/hu/Folder-Lock-5.7.9_476784.html "A Folder Lock könyvtáraink védelmére (elrejtésére, jelszavas védelmére) szolgál Windows-os környezetben. Bármilyen adatot eltüntethetünk egy kattintással, melyek sem DOS módban, sem pedig más operációs rendszert használva nem láthatók. Hordozható, azaz használható USB flash meghajtón, lemezeken, CD-n, notebookon és merevlemezen. Másik számítógépen nem igényel installálást. Nem engedélyezi saját maga törlését, jelszó nélkül nem uninstallálható. "

http://download.chip.eu/hu/Folder-Lock-5.7.9_476784.html "A Folder Lock könyvtáraink védelmére (elrejtésére, jelszavas védelmére) szolgál Windows-os környezetben. Bármilyen adatot eltüntethetünk egy kattintással, melyek sem DOS módban, sem pedig más operációs rendszert használva nem láthatók. Hordozható, azaz használható USB flash meghajtón, lemezeken, CD-n, notebookon és merevlemezen. Másik számítógépen nem igényel installálást. Nem engedélyezi saját maga törlését, jelszó nélkül nem uninstallálható. "
A kérdező hozzászólása: Ha a programot(a Folder Lock-ot) törlöm akkor mi lesz az elrejtett filek-al? Illetve ha esetleg pen-drive-ra rakom a progit akkor azzal az elrejtett file-kat is a pen-drive-ra helyezem?
Ehhez ki kellene próbálni. Általában ha egy adott programmal kódolsz állományt és elveszted a kulcsot vagy törlõdik a program, akkor a levédett tartalom is ugrott, mert nem tudod mivel visszafejteni. Ha hordozod a rejtett állományt, akkor egy másik gépen is csak úgy látod, ha van olyan program ami kezeli ezt. Ezért szokták azt mondani, hogy ha egy kellõen erõs jelszót használsz egy winrar archívumban, azt sem fogják feltörni, és annak a használata sem ilyen 'bonyolult'.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat!

Miért előnyös csillagászati megfigyeléseket a Földfelszín helyett műholdakról végezni?

A néz?pont megváltoztatásán kívül van egyéb el?nye?

Legjobb válasz: Igen, van. Nincs a megfigyelõ (mûhold) elõtt egy több kilométer vastag légkör, amely így nem tompítja,nem szórja a beérkezõ sugarakat (akár fény, akár egyéb sugárzásról van szó). Pedro

Igen, van. Nincs a megfigyelõ (mûhold) elõtt egy több kilométer vastag légkör, amely így nem tompítja, nem szórja a beérkezõ sugarakat (akár fény, akár egyéb sugárzásról van szó). Pedro
Mert a földi fények szóródnak a légkör szennyezettségén és csökkentik az élességet, mert a Föld különbözõ hõmérsékletû rétegeinek különbözõ a fénytörése, szintén élességi, felbontási hibákat okoz (ezért építik magas hegyekre a csillagvizsgálókat), mert a Föld észeki féltekéjére telepített csillagvizsgálóból csak az észeki égboltot látod, elvész a teljes déli félteke, azaz a fél Univerzum. Ezektõl mind mentes a világûrbe telepített... Elég indokot hoztam fel?
Azért, mert a légkör nem átlátszó a teljes elektromágneses spektrumra. Amely részére meg átlátszó, (például a látható fény) ott meg a - mindig meglévõ - légköri nyugtalanság, turbulenciák miatti fénytörésváltozás erõsen behatárolja az elérhetõ érzékenységet. (Persze ma már sokat javítanak az adaptív optikák.) Azután meg a tükrök méretét is nehéz - nagymértékben - növelni a Földön, a gravitáció miatt. A mûholdaknál az elõbb felsoroltak kiesnek. Nincs számottevõ légkör, és a tehetetlenségi pályán a súllyal sem kell annyit törõdni. Legfeljebb a felszállítás miatt. :) Nem véletlen, hogy sokáig a HST volt a csúcs. Csak az új adaptív optikával is ellátott szuper méretû távcsövek vették fel vele a versenyt földi viszonylatban. Keck, Subaru, stb... dellfil
"Azután meg a tükrök méretét is nehéz - nagymértékben - növelni a Földön, a gravitáció miatt. A mûholdaknál az elõbb felsoroltak kiesnek. Nincs számottevõ légkör, és a tehetetlenségi pályán a súllyal sem kell annyit törõdni. Legfeljebb a felszállítás miatt. :) Nem véletlen, hogy sokáig a HST volt a csúcs. Csak az új adaptív optikával is ellátott szuper méretû távcsövek vették fel vele a versenyt földi viszonylatban. Keck, Subaru, stb... " Ezzel nem értek egyet, a HST valóban csúcs volt, de még véletlenül sem a mérete miatt. A Palomar hegyi távcsõnek pl 5 méteres a tükre, és évtizedekkel elõbb volt használatban mint a HST. És manapság nagyságrendekkel olcsóbb a Föld felszínén felállítani egy 10 m tükrû távcsövet, mint mondjuk kijuttatni az ûrbe.
Oké, félreérthetõ voltam. Bocs kérdezõ. Úgy igaz ahogy az elõttem szóló írta. Sõt... Csak kósza gondolat volt, hogy kint az ûrbe lehetne igazán nagy tükröket telepíteni. Igen, tudom a HST nem a nagy méretei miatt volt "csúcs". A körülményei miatt. (A kérdésed is erre irányult.) :) Akkor egy kis off, alátámasztandó a válaszom kritikáját. http://astro.u-szeged.hu/ismeret/orias/oriasok.html Érdemes megnézni a végén a képmellékletet is! dellfil
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat, megtudtam amit akartam. :) És az offot is, nagyon érdekes volt. ;)
(azért még leirom(habár nem olvastam el az elõzõket(ha olyat irok amit elõttem irtak sry:) ))) mert az ûrben nem szokott se felhõ se vihar se köd se repülõgépek lenni és ez elõnyös

Miért előnyös az az élővilágnak, hogy a víz 4 fokon a legsűrűbb?

Azt, tudom, hogy fizikailag hogyan alakul ki, de biológiailag miért jelent?s?

Legjobb válasz: Azért, mert a mélyebb tavak vize így nem fagy be fenékig. A víz ugyanis nem egyenletesen hûl: felülrõl hûti a levegõ, tehát ott lesz a leghidegebb. Mivel a víz 4 °C-on a legsûrûbb, ezért a 4 °C-os víz gyûlik össze a tó alján és mikor fent kialakult a jégréteg, az elzárja a lent megrekedt vizet a levegõtõl, így az nem fagy be.

Azért, mert a mélyebb tavak vize így nem fagy be fenékig. A víz ugyanis nem egyenletesen hûl: felülrõl hûti a levegõ, tehát ott lesz a leghidegebb. Mivel a víz 4 °C-on a legsûrûbb, ezért a 4 °C-os víz gyûlik össze a tó alján és mikor fent kialakult a jégréteg, az elzárja a lent megrekedt vizet a levegõtõl, így az nem fagy be.
Mert a halak (és más állatok) nem fagynak bele a vízbe télen.
A kérdező hozzászólása: köszönöm!!!

Miért előnyös evolúciósan a hím oroszlánnak a szavannán a nagy sörénye?

pro:

Legjobb válasz: Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.

Amint valamilyen módon elvált egymástól két populáció, onnantól kezdve a két faj kialakulása már csak idõ kérdése, mivel mindkettõben ugyanúgy megjelennek mutációk, de a dolog természeténél fogva mindkét populációban mások, így a két születõben lévõ faj lassan eltávolodik egymástól. Hát még ha valamilyen okból különbözõ szelekciós nyomás alá kerülnek! Egyébként a mutációkról: http://www.blackwellpublishing.com/ridley/image_gallery/Dros.. A felsõ képen egy vad típusú ("normális") ecetmuslica látható. Van neki egy pár szárnya és egy pár egyensúlyozásra szolgáló billérje. A középsõ képen egyetlen mutáció hatása látható, amitõl két pár szárnya lesz, az alsón pedig két pár billérje. Mindez egyetlen gén egyetlen hibájának a következménye.
Fajátmenet? Még mindig nem értem a kérdést. Egy faj sokfélesége tulajdonképpen csak attól függ, milyen régóta (Hány nemzedék óta) él a földön. Sajnos ilyen vizsgálatokat szinte sohasem végeztek, az emberrõl is csak azért tudunk ilyeneket, mert ugye az örökletes betegségek miatt ahatlmas erõket öltek a kutatásukba. Sajnos nem tudok értelmes választ adni, mert csak egy-két kiragadott példát ismerünk, amibõl hiba volna általánosítani.
". Mik azok a genetikai korlátok?" Nincsenek? Úgy értem, vannak a békáknál sokkal gyorabban szaporodó fajok is, melyek élhetnek a világ távoli sarkaiban is. Bennük mennyire kimutathatók a "fajátmenet" hatásai?
Bocs, csak most láttam a kérdést. Az emberi faj változatossága ahhoz képest kicsi, amelyet mondjuk egy francia és egy magyar varangyosbéka között látsz, akik eszméletlenül sokban különböznek. Ahhoz képest viszont nagy, mint amit bármelyik modellszervezet (Ecetmuslica, egér, patkány) egyedei közt van, . ugyanis ezek akárhány száz vagy akárhány ezer nemzedék óta beltenyésztettek. "Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk." Nem értem a kérdést. Mik azok a genetikai korlátok? Miben különböznek a természetes mutációk a mesterségesektõl?
Bocsi, hogy ilyen kíváncsi vagyok, de ez biztosan nem baj. "Mindenki tudatlan, csak más-más témában", mondta egyszer egy amerikai humorista. Namost én ebben tényleg tudatlan vagyok. Elõször azt mondtad, hogy az embernél nagy a változékonyság még populáción belül is(nyilván ezért lehet vérfertõzésrõl beszélni testvérek között), utána meg azt: nem volt idõ mutálódni, így viszonylag csekély -ezt hogy érted? Mert én azt hallottam mindenhol, hogy természetes mutációk révén a genetikai korlátok nem átléphetõk.
Az embernél sokkal nagyobb a változatosság. Ezek a laboratóriumi állatok genetikailag azonosnak tekinthetõek, olyan mértékben beltenyésztettek. Egy muslicát nyugodtan keresztezhetsz a saját testvérével akárhány generáción keresztül, mert annyira kicsi köztük a genetikai változékonyság, hogy az esetleges hibás gének rég kihígultak belõlük. Az embereknél éppen ellenkezõleg, óriási különbségek vannak egyes emberek között, viszonylag nagy a változatosság még populációkon belül is. Legalábbis a labortörzsekhez képest. Az ember ugyanis viszonylag fiatal faj, nem volt még elég ideje mutációk felhalmozására, így az egyes emberek közti különbségek nem túl nagyok mondjuk ahhoz képest, mennyire hasonlít egymáshoz két varangyosbéka.
Tudom, hogy off, de az embereknél ez hogy van, ott is hallatlanul nagy a változatosság?
ez nem így mûködik. az evolukció (már ha hiszünk benne), próbálkozik, variálgat, toldozgat-foltozgat. Amit jelenleg látsz, az a legjobb esetben is csak fejlõdési lépcsõ, de leginkább vak-, vagy mellékvágány, csökenény.
Az elõzõ válaszolónak: A DNS önmagát képes kijavítani? Ezt hogy? Valóban minden sejtünkben mûködnek DNS repair mechanizmusok, de ezek nem nukleinsav alapúak, hanem fehérjetermészetû enzimek végzik a nukleinsav-hibák javítását. Magam is Drosophila melanogasterrel foglalkozok (Ecetmuslica, angolul fruit fly, így sokan tévesen gyümölcslégynek fordítják.), így van némi fogalmam az õbennük található változások mértékérõl. Eszméletlen változatosságú mutáció létezik, ezek simán kiadnának néhány új fajt. Erõsen alátámasztott bizonyíték: Kb egymillió létezik. A Drosophila melanogaster és a Drosophila simulans faj között például annyi a különbség, hogy az ivarszerveik nem illenek össze, így egymással nem képesek szaporodni. Máris elvált egymástól két faj, amelyek utána külön utakon fejlõdhetnek. A Drosophila rokon fajok genomját megszekvenálva érdekes dolgok derültek ki mostanában: Az egyes fajok elválásakor egyszerûen annyi történik, hogy különbözõ populációkban felszaporodnak a transzlokációk és az inverziók, amelyek önmagukban nem csökkentik az egyedek életképességét, ám az ezeket nem hordozó egyedekkel létrehozott utódok életképességét, így a termékenységet nagyban befolyásolják.
Szerintem ennél egyszerûbb a válasz: az állatvilágban gyakran a hímek a díszesebbek, ugyanis ezzel hívják fel magukra a nõstények figyelmét. Nézz körül pl. a madárvilágban: a hímek általában színesebbek, pazarabb tollazatúak. Az oroszlánnál valószínûleg a sörény az a plusz, amivel egy hímnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy meghódítsa a nõstényt.
fogalmakkal azért legyünk tisztában. Egyrészt az elmélet azért elmélet, mert nem bizonyított, hanem (erõsen) alátámasztott. Ami bizonyított az a törvény. Másrészrõl a tudomány bizonyítani csak azt tudja, hogy valami nem igaz. Azt, hogy mi igaz, azt csak feltételezni és alátámasztani tudja.
Az állatoknál ROPPANT FONTOS a kinézet!!! Csaknem minden faj az alapján állapítja meg, hogy az illetõ hím mennyire sikeres. Ha jó nagy, és szép hosszú sörénye van, az annak a jele, hogy erõs, egészséges - ideális apa lesz!
Én is az elõzõ válaszolóval értek egyet. Ha létezik evolúció, akkor az nem áll meg, folyamatosan halad elõre (elvileg az evolúció nem más, mint elõnyös génmutáció, vagy valami ilyesmi). Vagyis lehet, hogy néhány 1000 év múlva eltûnne a sörény, ha nem irtanánk ki az összes oroszlánt addigra. Azzal viszont nem igazán értek egyet, hogy "bejön" a nõstényeknek. Szerintem csak az embernél található fõként kinézet alapján történõ párválasztás (az áldásos civilizáció). Az állatoknál az elsõdleges cél a fajfenntartás (ha nem is tudatosan, inkább ösztönösen), és nem a többiek elõtt való "villogás".
Ez éppen nem csökevény. A nõstényeknek sokkal jobban bejön, mint amennyire a hímet gátolja az életben. A hím is részt vehet a vadászatban - ha nem cél a rejtõzködés.
Maradjunk a békáknál. Ezek szerint, mivel a békák sokkal régebb óta élnek a földön, mint az ember, így sokkal nagyobb változatosságnak örvendenek, mint mi. Ez eddig érthetõ. De mivel a mutálódást az evolúció motorjának tartják, az a sok-sok fajta béka, továbbra is béka? Ha franciául, ha magyarul kuruttyól? És a még alacsonyabb rendû, még öregebb, még nagyobb változékonyságú életformák, egy fajhoz tartozók maradnak? De akkor hol van az evolúció? (ez laikus kérdés, nem kritikus)
A kérdező hozzászólása: *Miért igen? Miért nem?
Elõnyök: A termelés, a tudomány és a technika számára a legkedvezõbb társadalmi forma. A legnagyobb szabadságot nyújtja tagjai számára. Hátrányok: Szabad éhen halni, különösen, ha vadkapitalizmus van. A természetre a legkedvezõtlenebb.
A fogyasztáson és a pusztításon alapul, nagyon környezetszennyezõ, pazarló dolog, ezért rossznak tartom!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!