Találatok a következő kifejezésre: Miért döntenek abortusz mellett, (2 db)

Olyanokat kérdeznék akiknek volt abortuszuk:Megbántad? Miért döntöttél az abortusz mellett, és jó döntés volt?

Legjobb válasz: én 19 évesen voltam abortuszon. véletlen baba volt, már 2 éve együtt voltunk. anyósom miatt na mega mi butaságunk miatt. ugyanis annyira bennünk volt még a szót kell fogadni a felnõtteknek mert õk jobban tudják, hogy hallgatttunk anyósomnra aki szerint nem kell megszületnie a babának. Még ma is megvan az ultrahang képe. nagyon bánom már lenne 7 éves gyerekem. igaz azóta van egy 4 és egy 1,5 éves.

én 19 évesen voltam abortuszon. véletlen baba volt, már 2 éve együtt voltunk. anyósom miatt na mega mi butaságunk miatt. ugyanis annyira bennünk volt még a szót kell fogadni a felnõtteknek mert õk jobban tudják, hogy hallgatttunk anyósomnra aki szerint nem kell megszületnie a babának. Még ma is megvan az ultrahang képe. nagyon bánom már lenne 7 éves gyerekem. igaz azóta van egy 4 és egy 1, 5 éves.
Nem bántam meg, de meggyászoltam és sokszor eszembe jut. Én nélkülözésben nõttem fel, ezért döntöttem az ab mellett. Nem ilyen életet szántam a gyerekemnek. Gumival védekeztünk, én nem vettem észre hogy kiszakadt, az a b.rom meg nem tartotta fontosnak elmondani.
Nem minden feket vagy fehér jó vagy rossz. Sajnos vannak olyan döntések amiket meg kell hozni még akkor is ha ezt mások nem értik meg vagy elítélik. Nekem még nem volt soha abortuszom és remélem hogy nem is lesz soha. De ha az életemet veszélyeztetné egy terhesség akkor nem sokat gondolkodnék. Hiszen már két gyermekem van akiknek szükségük van az anyjukra. Sokszor ítélkeznek azok fölött a nõk fölött akik abortuszra mennek. Ki kiáltsák õket gyilkosnak. Holott fogalmuk sincs a helyzetükrõl, hogy mit éreznek és mit miért tesznek. Egy ilyen döntést meghozni mindig nehéz, és igen sokszor van hogy megbánják, de annak semmi értelme hogy örökre bûntudatban éljenek. A döntéseinknek súlya van és nem lehet õket jóvá vagy semmisé tenni, csak elfogadni tovább lépni és megbocsájtani. S igen vannak olyan helyzetek mikor nincs más lehetõség. Pl mi van ha beteg a baba vagy ha az anya egézségét életét veszélyezteti, ha erõszakból fogant vagy ha már a sokadik gyerek lenne és még a többi is állami gondozásban van, esetleg a férj börtönben és nincs csak a segély. Persze örökbe is lehet adni, de ki mondja hogy lemondani egy kihordott gyermekrõl nincs olyan fájdalmas mint abortuszra menni? Azok viszont akik csupán azért vetetik el a gyereküket mert úgy kényelmesebb és egy becsúszott baba csak zavarná õket, vagy mert nem tudnak több tíz ezer forintos holmit venni azokat nem tudom és nem is akarom megérteni. Szóval az abortusz egy szükséges rossz ami mindenkinek nehéz. Ám aki sportot ûz belõle az a szememben nem ember.
18evesen estem tul rajta. Szerettem volna , meggyaszoltam fel ev kellett hogy talpra alljak de nem bantam meg. Nem volt meg itt az ideje, akkor erettsegiztem. ki tartotta volna el?? a szulok tamogattak volna ( bar nem tudja senki) de senki nyakara nem szulok es nem akarok fuggni senkitol. Egyedul azt sajnalom hogy uh kep nincs rola.
Izé, a közös gyermeketek mérgezte volna meg a kapcsolatotokat? Te jó ég ilyet sem hallotta még...
Meg is bántam, meg nem. 16 éves voltam, közel 4 éve együtt az akkori párommal. A baba egy gyógyszermentes hónapban fogant, már akkor éreztem, hogy ebbõl baj lesz. Sulis voltam, a párom katona, sajnos nem volt sok választásunk. Ráment a kapcsolatunk, mert Õ akarta, a kórházba sem jött be, egyedül voltam, ez a része szörnyû, és ha belegondolok, hogy már lenne egy 11 éves gyermekem...ezt nem tudom soha megbocsájtani magamnak, ugyanakkor tudom, hogy valahol jó döntés volt. Befejeztem a gimit, lett diplomám, jó állásom, egy szuper klassz férjem, most már csak egy valami, vagy inkább valaki hiányzik.
Anyu barátnõjének volt 26 évesen. Egyszer hallottam amint sírva mondta anyunak, hogy nagyon megbánta. Most 46 éves, és egyedül van. Mondta, hogy már lehetne egy 20 éves gyereke.
Jó lenne azért tudni, miért lettem lepontozva! Ráadásul 0%-ra. Valakinek ez a hobbija vagy mi a [email protected]? Egyébként meg a kérdésre válaszoltam, szóval [email protected]@[email protected], aki ezzel szórakozik. 7-es voltam
Nekem 3 éve volt abortuszom. Egy éve voltunk együtt az akkori párommal és hát mit ne mondjak, tudtam, hogy nem lesz hosszúéletû a dolog. Másrészrõl a karrierem volt a fontos. Nem volt egy percre sem opció hogy megtartsam. Eszembe sem jutott. Azóta két diplomám van, nagyon jó állásom és csodás párom, de még mindig ráér a dolog.
Ja most látom, hogy a 12 évesen párod volt komment nem is nekem szólt. Én a 9. választ írtam. Egyébként egy ilyen topicba nem értem, hogy miért jönnek abortusz ellenesek. Felidegesíteni magukat? Ez nekik jó? Mert mi ettõl még megtettük, és megtennénk ma is, ha úgy alakulna. Errõl senki semmivel nem tudja lebeszélni azt az embert, aki ezt látja jó döntésnek. Viszont egy abortusz ellenes ha abortuszról olvas begõzöl. Így nem értem a logikájukat, miért jó nekik idekattintani, csak azért, hogy feleslegesen szapulják az embereket.
Igen, 12 évesen már volt barátom, sokkal fejlettebb voltam az átlagnál testileg és érzelmileg is, és két évig nem volt szex köztünk. 6 évig voltunk együtt. Nem érdekel ki mit gondol - nagy az Isten állatkertje. Senkinek nem fogok magyarázkodni. Nem a közös baba mérgezte volna meg a kapcsolatunkat, hanem a háttér. Az õ szülei nem álltak túl jól anyagilag (most sem, tudom, mert a mai napig tartjuk a kapcsolatot az egész családdal), én éppen 17 lettem volna mikor megszületik a baba, se érettségi, se szakma, se semmi. Úgy gondoltuk, nem "szülünk" gyereket a szüleink nyakára. Ezt tartottuk felelõs döntésnek, akkor.
17 évesen volt egy abortuszom. Párom 24 éves volt. Semmink nem volt, maximum a nagyszülõk nyakára szülhettünk volna, de õk sem támogattak minket. Úgy döntöttünk, hogy nem tartjuk meg. Fáj, de az volt a helyes döntés. Az óta van egy 2 éves kisfiúnk, akit mindennél jobban szeretünk. És igen, van olyan, hogy egy kapcsolatot megerõsít az abortusz. Az akkori párom az óta már a férjem lett. Együtt csináltuk végig azt a nehéz idõszakot, együtt álltuk a sarat, ahogy együtt is döntöttünk a dologról.
Javítok: nem tartottam még páromnak, csak a barátom volt. Egy egy éves kapcsolatban, 17 évesen szerintem ez a normális, bár ma már a 14 évesek is úgy rakják fel a képüket Facebookra, hogy az a címe "Párommal <3".
Miért lett volna 12 évesen párom? Írtam, hogy 17 évesen lettem terhes, akkor 1 éve voltunk együtt. Akárhogy számolok, az csak 16. És akkor nem tartottam még "csak" a barátom volt, viszont azon a szinten már egy ideje túlléptünk, sõt, ma már a férjem. Az abortusz óta telt el 5 év, lehet számolni, hogy akkor most hány éves vagyok. Matekzsenik. :)
Nagy az Isten állatkertje... Jó kis mondás ez.
És az abortusz meg megszilárdította a kapcsolatot? Ez valami új párkapcsolati válságterápiás módszer? Te jó ég!
Neked 12 évesen már párod volt??? Úristen...
Meg is bántam, meg nem. 16 éves voltam, közel 4 éve együtt az akkori párommal. A baba egy gyógyszermentes hónapban fogant, már akkor éreztem, hogy ebbõl baj lesz. Õrá céloztam, 16-4=12... egy matekzseni

Miért döntenek egyesek abortusz mellett, ahelyett, hogy örökbe adnák gyereküket?

Személyesen engem nem érint a dolog, de egyszer?en nem tudom megérteni azokat az embereket, akik elvetetik az EGÉSZSÉGES magzatjukat, aztán pár hét múlva már megint vígan szexelnek. Miért nem adják örökbe a gyereküket, amikor egy csomó meddö párnak pont hogy egy baba kellene? Most tök mindegy hogy baleset meg kiszakadt az óvszer, tartoznak annyival legalább, hogy kihordják szerencsétlent, aztán odaadják valakinek akinek ez minden vágya... kilenc hónap igazán nem sok az ember életéb?l, és "visszacsinálhatóbb". Amúgy meg maguk is megtarthatnák, mert lenne hely az biztos. De nekik fáj a szülés meg blabla... A gyereknek meg nem fáj amikor megölik? Legalább kaphatna egy esélyt az életre, lehet, hogy nagyon boldog lenne vagy valami nagy müvész vagy tudós lenne kés?bb... de ehelyett egy kukában végzi? Mi ez, ha nem hihetetlen önz?ség?? Egy emberi életr?l van szó, pont olyanról mint a tied. + abortusz miatt lehet, hogy akkor sem lehet gyereked, ha esetleg akarsz.

Legjobb válasz: Nem kis lavinát fogsz elindítani ezzel a kérdéssel. Én elsõnek hadd álljak ki melletted, pontozzanak csak le, nem érdekel. Nagyon-nagyon egyetértek Veled! Így van, õ már egy élet, érez! Mire kiderül, hogy van, már dobog a szíve! Az állatok étkezés céljából történõ leölése elõtt az állatot el kell kábítani, hogy ne féljen és ne szenvedjen, erre törvény van (amivel mellesleg mélységesen egyetértek). A kis emberpalántát meg csak úgy szét szabad szabdalni? Csak úgy egy tollvonással eldönthetõ, hogy meg kell halnia? Ha valaki megszüli a gyerekét és örökbeadja, vagy állami gondozásba kerül, azt lenézik, leszólják. Ha még születése elõtt megöli, az rendben van. Furcsa egy világban élünk. Hadd helyezzek el itt egy linket és nyugodtan lehet ezért is támadni. http://www.abortionno.org/

Nem kis lavinát fogsz elindítani ezzel a kérdéssel. Én elsõnek hadd álljak ki melletted, pontozzanak csak le, nem érdekel. Nagyon-nagyon egyetértek Veled! Így van, õ már egy élet, érez! Mire kiderül, hogy van, már dobog a szíve! Az állatok étkezés céljából történõ leölése elõtt az állatot el kell kábítani, hogy ne féljen és ne szenvedjen, erre törvény van (amivel mellesleg mélységesen egyetértek). A kis emberpalántát meg csak úgy szét szabad szabdalni? Csak úgy egy tollvonással eldönthetõ, hogy meg kell halnia? Ha valaki megszüli a gyerekét és örökbeadja, vagy állami gondozásba kerül, azt lenézik, leszólják. Ha még születése elõtt megöli, az rendben van. Furcsa egy világban élünk. Hadd helyezzek el itt egy linket és nyugodtan lehet ezért is támadni. http://www.abortionno.org/
Hogy mekkora a baba 12 hetesen? Az "ülõmagassága" (CRL) kb. 5-5, 5 cm. Ehhez hozzájön a lába, az kb 1, 5-2 cm. Egy 12 hetes baba kb 7cm. Láttad azokat a pici lábakat azon a felvételen? Na, az kb. ekkora, bizony! Mini, de szinte kész ember! Van olyan ország, ahol nagyobb magzstot is elvesznek, ezek közül is van a felvételen, ez tény. De pl. az elején az a pici láb kb. egy 12 hetes babáé. Sajnos.
Szia elõttem hozzászóló! Igen ez valóban sokkoló, fõleg az, hogy ez valami elmebeteg aberrációja, hogy ilyen képekkel sokkolja a látogatókat. Egészséges magzatot max a 12 hétig lehet elvetetni. Utánanéztetek, hogy az milyen picike??Ezeken a képeken nem ezt látjuk. Nekem 3 gyermekem van, 1 fiam, illetve a második kislányom útban.Soha nem volt abortuszom, és nem is szeretném hogy legyen.Mind tervezett baba.Én is gyilkosságnak tartom az abortuszt, és azt hiszem nem lennék képes én magam erre. De meg tudom érteni azokat a nõket, akik valamilyen okból nem tudják vállalni a babájukat.Sõt, meg tudom érteni a másik oldalt is, akiknek soha nem lehet gyereke, és az örökbefogadás lenne az egyetlen lehetõségük. Arra viszont, nem tudok biztos választ adni, hogy mit csinálnék egy nem kívánt babával.Abban azonban biztos vagyok, hogy nem adnám senkinek soha, de soha a gyerekem. Erre nem lenne olyan ok, hogy rákényszerüljek.Ha már megszülném, akkor az enyém maradna az biztos. Szerintem az is kegyetlenség, ha egy megszületett gyerek nem az anyja mellett nõhet fel.Szeretni lehet, hogy más is tudná, de egy édesanyát soha senki nem tud pótolni az biztos.
ISTENEM!!!!rákattintottam a linkre amit az elsõ válaszadó tedd be.még soha nem bõgtem ennyire.én nem írok véleményt.csak annyit aki nem ért egyet a kérdezõvel, az kattintson rá!!!Megrázó lesz!!!!!remélem véleményt változtat.én 5 éve próbálkozok babával, sikertelenül.NE TEGYE EZT MEG SENKI!!!!Biztos van rá más mód!!!!De kérek mindenkit inkább védekezzen!Ez borzasztó és számomra sokkoló volt!
A kérdező hozzászólása: örülök, hogy vannak akik egyetértenek velem és azt hiszem, a kérdésemre is választ kaptam.
Azert szerintem hallgasd meg a masik oldalt is mert altalanositassal nem ismerve a korulmenyeket konnyu elitelni vkit de megelni annak a vkinek a helyzetet es vegiggondolni h valojaban miert is dontott ugy azt mar nehezebb. es nem beszlve arrol h az illeto viseli az esetleges kockazatot ill kovetkezmenyeket egy eletre at. Itelkezni mindig konnyu de veghez vinni mar nem mindig az. Miert felelotlenek a fiatalok??? Mert talan nem kapjak meg kozvetlen kornyezetuktol a megfeleo felvilagositast vagy tamogatast. ES az abortusz nem feltetlenul csak fiatal korban eshet meg, es nem feltetlen csak felelotlensegbol. Akkor most hallgasd meg a masik oldalt is: sosem eltem felelotlen sexualis eletet es nem is volt sok baratom nem halmoztam a gyonyort e teren, mindig szorgalmasan tanultam, jo tanulo voltam, egy masik nyelven anyanyelvi szinten beszelek, magas egzisztenciaval rendelkezem tehat sem felelotlennek sem hulyenek nem vagyok nevezheto. Jo par eve annak h nagyon szerelmes lettem egy olyan alakba akibe nem kellett volna az lennem. Persze kornyezetem figyelmeztett a veszleyekre kis into jelekkel de amikor vki nagyon szerelmes akkor se hall se lat neha. Szedtem tabit es e mellett lettem terhes. Raadasul egy idegen orszagban tortent ahova eppen a letelepedesi kerelmem volt fuggoben a bevandorlasi hivatalnal. Mikor kiderult h babas vagyok az ex mefenyegetett mindennel h kirugja a babat belolem h agyon ver meg etc h ne tegyem mar tonkre az eletet. Egy olyan orszagban ahol a rendszert nem ismered ahol a nyelvet nem beszeled meg tokeletesen, ahol idegen vagy nem kapsz allami vedelmet (vagy nem tudsz rola h ez szamodra elerheto) egy zsarnoktol mert megis o a hazai es en az idegen. Akkoriban egy magyar lannyal laktam alberletben aki attol rettegett ha megtartom a babat akkor az o nyakan fogunk maradni, es tarthat el bennunket. Egy olyan kornyzetben ahol neked az un. Baratok akik nem igaz baratok mint utolag kitalalod azt tanacsoljak egyszerubb ha elveteted mert nekik ez szolgalja az o erdekuket. Amikor tul naiv vagy es nem tudsz donteni. Amikor nem tudsz elmenekulni mert a vizum feltetelek meg a hazamenetelt sem engedik, mert nem tudsz visszaterni. Amikor meg friss bevandorlo vagy es az anyagid sem olyanok orulsz ha naprol napra megelsz. Akkor mit csinalnal?????? Te h dontenel????? Megszulned egy olyan zsarnoknak aki allandoan utne a gyereket, meg teged terhesen mig el nem vetelnel. Mert ismerek ilyen tortenetet is, ahol pontosan ez tortent a baratnommel. Ez az alak olyan agressziv volt ha elborult a feje volt olyan eset mikor osszetorte a mobilom mert hivott es nem vettem fel idoben pedig csak WC-re mentem, amikor beutotte a falat egy olyan helyen ami nem is az en lakasom volt, volt olyan h majdnem a redorseget hivtam. Te h dontenel esszeruen???? Amit en hianyoltam szemely szerint az a megfelelo tanacsadas, ha mar megtortent akkor hogyan tovabb, ahol felhivjak a figyelmedet az esetleges kovetkezmenyekre, ahol elmondhatod h te mitol felsz es adnak allami vedelmet vagy felvilagositanak h hova fordulj ilyen esetben. En nem tudom h ilyen van Mo-n de itt ahol lakom nincs vagyis legalabbis akkor nem volt. Lehet akkor maskeppen dontottem volna. Es hidd el nehez volt megtennem es nem a magam erdekeit neztem hanem a gyereket. H jol dontottem e nem tudom valamilyen szinten igen de valamilyen szinten NEM. De felvallalom a dontes kovetkezmenyet es hidd el nem lesz meg egy ilyen alkalom az eletemben. Szerencsere ebbol a zsarnoki kapcsolatbol a bevandorlasi kerelem utan ki tudtam lepni, elkoltoztem olyan keruletbe ahol tudom h nem fordul meg, sokaig rettegtem estenkent mi van akkor ha felbukkan hordoztam magammal a telefont mindenhova ha netan felbukkana akkor a rendorseget tudom hivni. A telefonszamom maganszam h ne legyek benne a telefonkonyvben. Szerencsere sosem bukkant fel. De ekkora mar jogaim voltak ebben az orszagban es tudtam h soha de soha nem tud artani nekem. Tehat nalam nem a felelotlenseg volt az ok vagy az anyagi egyszeruen nem tudtam h hogyan tovabb es masok tanacsaira hallgattam. Lehet h hiba volt en ezt elismerem de azert irtam le ezt a tortenetet h vannak bizonyos korulmenyek amikor vki nem esik bele abba a korbe amit te feljebb felvazoltal. Mindig erdemes a masik oldalt is meghallgatni mielott itelkezunk altalanositva…. Az h Mo-n ki marad ha nem szuletik eleg gyerek? Kerdesre a valaszom h ez nem csak az abortusz fuggvenye illetve a szuletesek csokkenese hanem ez egy kicsit tul kompex dolog. Itt kihagytad a kepbol azokat mint jo magam akik egy jobb elet remenyeben elvandoroltak egy masik orszagba ahol megkapjak a megfelelo tiszteletet es megbecsulest ahol emberi meltosagban elhetnek. Mi mar gyermekeinket ebben az uj orszgaban hozzuk fel, ide szuletnek es barmennyire is tudjak h az anyjuk vagy az apjuk vagy netan mindket szulo Mo-rol szarmazik nekik mar az uj haza lesz az igazi haza ok mar elso generaciosok lesznek. Tehat a reprodukciobol vegulis az idegen orszag fog profitalni. Az h ez ne legyen ahhoz Mo-nak sokat kell valtoznia de amiota en kulfoldon elek es egy parszor voltam otthon sajnos azt mondhatni h nem jo iranyba valtozott az elet a mentalitas az emberek felfogasa. Es h visszamennek e lakni? Sajnos nem hiszem ahhoz egy csodanak kene tortennie, ill itt a helyzetnek nagyon rossz iranyba kene valtoznia. Mielott meg kritika erne engem h ekezet nelkul irok, angol nyelvi billentyum van amit igaz h at lehet kapcsolni magyar ekezeture de mivel mar nagyon regen nem hasznaltam ezert e valasz meggepelese tobb idot vett volna igenybe. Igy elnezest kerek mindenkitol!!!! udv
Egyetértek, ezen már én is sokat gondolkodtam. Alapvetõen abortuszellenes vagyok, de elfogadom, hogy van olyan helyzet, mikor szükséges. Pl én sem szeretném kihordani egy nemi erõszakbol fogant babát, vagy bizonyítottan olyan beteg babát, vagy ha már van 4 és védekeztem, de mégis teherbe estem... De hogy sokan felelõtlenek, fõleg a fiatalok, és azért esnek teherbe, az én sem fogadom el. Én is azt mondtam magamnak, hogy az ilyet béranyának adnám, és minden évben kéne egyet szülnie egy olyan párnak, akinek nem lehet gyereke. Személy szerint ismerek legalább 10 párt, akinek évek óta-van akinek 15 éve - nem sikerül a baba és ez rettentõen szomorú... Más 16 éves meg már 4X van abortuszon... Ha arra elég érett, hogy szexeljen felelõtelenül, akkor vállalja a következményeit. Ismétlem, van kivétel, aki védekezett, odafigyelt és mégis..De õk is sokszor megtartják, ha már van. Engem is felháborított, mikor két pozitív teszt után elmentem orvoshoz , és az elsõ kérdés volt, hogy "Megtarja?" És majdnem meglepõdtek, hogy igen...Vajon hányan mondanak nemet?..Egy statisztika szerint minden második terhesség abortusz... :-((((((
Hát erre a "miért szexelnek akkor"kérdésre szerinted milyen választ lehetne adni??Inkább miért nem számolnak a következményekkel, az lenne a helyes kérdés nem?Felelõsebben kellene gondolkozni, de még így is elõfordulhat ám nem tervezett csemete.Tehát akkor sem lehet egyértelmûen elítélni ezért mindenkit.Azt mondom, akivel sokszor fordult elõ, azon el lehet gondolkodni milyen ember. Egyébként, megmondom õszintén, hogy mi sem vettük figyelembe családtervezés szempontjából az ország helyzetét, és gondolom nem is volt ez komoly kérdés:-)) Sajnos van bõven, aki tesz ezért, csak sajna nem úgy, ahogy kellene.Én úgy gondolom, mindenki annyi gyereket vállaljon, amennyit a saját erejébõl, munkájából tud tisztességesen eltartani, na de errõl inkább nem írok többet, sziasztok(az elõzõ hozzászóló)
Sziasztok! Hát igen, vannak happyenddel végzõdõ történetek is, de ez nincs mindig így.Én is leszögezném, hogy gyilkosságnak tartom az abortuszt, mint ahogy azokat a fogamzásgátló szereket tablettákat is, amelyek abortálják a már megfogant babát, akirõl az anyja sem tudja, hogy létezik, mert a tabletta elintézi.Nah, ez is gyilkosság akkor neem?Egy megfogant, csak nagyon fiatal életrõl van szó, mind így kezdõdik.A lényeg, hogy mások felett pálcát törni, ítélkezni nagyon könnyû, fõleg ha nem is ismerjük a sorsukar, történetüket.Sõt, tegyük fel, mert legtöbb esetben így van, hogy felelõtlenség következménye egy kis élet, de arról nem õ tehet, és annak aki nem gondolkodott idõben, annak az anyának is túl nagy ár ez.Fõleg akkor túl nagy büntetés, ha meg kell válnia tõle. Én most is csak azt tudom mondani, nagyon nehéz téma ez, és minden eset más és más.Tényleg nem lehet általánosítani.Ráadásul mindenki arról az oldalról nézi, ahol maga áll.Akinek nem lehet soha gyereke, az máshogy ítéli meg ezeket a dolgokat, mint mondjuk én, aki a harmadikat várja a legnagyobb boldogságban, mert nekem ez volt életem álma, így anyaként érzem teljes értékû nõnek magam, és biztos, hogy nagyon nehezen vettem volna tudomásul, ha nem sikerül.Ezért nagyon hálás is vagyok annak a jó istennek.De gondoljunk csak bele, van annál nagyobb fájdalom egy gyereknek, ha nem az anyja mellett tud felnõni?Én elhiszem, hogy valaki más is tudná nagyon szeretni, de akkor is azt mondom, egy anyát nem pótolhat senki sem.Gondoljunk csak a saját helyzetünkbe, akiknek megadatott, hogy õ nevelt fel bennünket, és biztos ismer mindenki olyan embert, akinek ez nem adatott meg.Egy életen át nem lehet ezt feldolgozni. Üdv:a harmadik hozzászóló.
jah annyit akartam még mondani, hogy a baátom imádja a babát, és az esküvöt tervezzük.szóval apuka is megbékélt.(elözõ válaszadó)
elmesélem én a történetemet. tavaly április végén megismertem egy srácot akibe azonnal beleszerettem. másnap nála aludtam, és nem tudtam eldönteni, hogy mi a jobb ha lefekszem vele, vagy ha nem, de féltem hogy ha nem fekszem le vele akkor nem fogok vele találkozni legközelebb(késöbb megkérdeztem párom, hogy ez igy lett volna e, azt mondta nem), na mindegy, és az utána levõt eltudjátok képzelni.nem is ez a lényeg.augusztusba nem jött meg a menstruáciom és ezért elmentem dokihoz, hogy nem jött meg, erre megvizsgált és közölte, hogy ez a terhesség egy öreg terhesség az abortuszhoz, mert mondtam neki hogy mindketten a párommal amellett döntünk, bár én egy kicsit kényszer 6ására. szerelmes voltam, és nem akartam elveszteni a barátom, ezért ugy döntöttem inkább a babát veszítem el. a sors "furcsa fintora", hogy elmentem uh-ra és a doki közölte, hogy 17 hetes és 4 napos a baba, elvetethetetlen állapotba(nem lehetet elvetetni).párom mondta, hogy adjam örökbe, erre az volt a válaszom, nemes egyszerûségge, hogy:NEM, ha már megszülöm, felnevelem.a párom velem maradt ugyan de nagyon sokat veszekedtünk, mindennaposak voltak a viták, a sírások. január 25én megszületett a pici baba, és kiderült, hogy olyan fertõzést kaptam a terhesség alatt, hogy ha nem lesz rendesen kikezelve, akkor meddõséghez vezet.ebból a történetbõl, csak annyit akartam kihozni, hogy ha elvetetem a babát akkor is megkapom ezt a fertõzést, és azon kell elgondolkodni hogy mikor viseli jobban az ember azt a tényt, hogy meddõvé válht?! ha már van egy baba, vagy ha nincs?nem tudom lehet velem van a baj, de nekem könnyebben megy hogy itt van mellettem a baba, mert má van és ha nem lesz tesoja az nem olyan nagy tragésia, mintha egy gyerekem sem lenne. nekem ez a véleményem. jah én amikor másnap együtt voltam a barátommal akkor estem teherbe:S szerintem annak aki abortuszt választja, elkéne gondolkonia, hogy mi van ha azt mondják, többet nem lehet gyereke.és ráadásul abortusz után nagy az esély hogy többet nem lehet. mielött valaki azt hinné könnyû körülményeim vannak, elmondom, h nem: - a fõiskolát hagytam abba - munkaviszony nélkül, bár sikerült munkába állnom, késöbb, de az se olyan hogy hu, de jol fizet, szóval pénz és minden nélkül vágtam bele, és a sors segített, mert valahogy mégis sikerült mindent megvenni, anélkül hogy nélkülözni kellett volna. szóval nincs probléma mit megoldani lehetetlen, csak ember aki tehetetlen.
A kérdező hozzászólása: Miért szexelnek ilyen körülmények közt? Senki nem halt még bele az önmegtartóztatásba. Bár amit írtál, még valóban az elfogadható okok közt van. Csak hát õk vannak kisebbségben... Amúgy az ország szempontjából sem túl jó ez az abortálás, családonként három gyereknek kéne lennie, hogy növekedjen a népesség, így lassan kihal Mo.
Szögezzük le, hogy tisztelem az életet, az én babám sem tervezett gyerek volt, mégis megtartottam, és nem bántam meg, még így egyedül sem. De van, aki ezt nem teheti meg, hiszen mondjuk olyan családban él, ahol nemhogy felnevelni nincs módja a babát, de kihordani sem. NE ÁLTALÁNOSÍTS!!! Ismerek olyan lányt, akit pl. az apja agyonverne, ha kiderülne, hogy már nem szûz, és amíg férje nincs, addig nem szexelhet. Szerinted mi történne vele, ha véletlenül teherbe esne? És mondjuk nem tudna elmenni anyaotthonba, vagy ilyen helyre, mert mit mondana egy olyan családban, ahol minden lépésést ellenõrzik? Néha gondolj bele mások helyzetébe, mielõtt ismeretlen embereket elítélsz, akiknek a helyzetérõl fogalmad sincs. Mégegyszer mondom, szerintem is gyilkosság az abortusz, de itt ne felnõtt és független nõkre gondolj, hanem olyan fiatal lányokra, akik esetleg hátrányos helyzetûek, félnek a családjuktól, és az ilyen helyeken az erõsebbnek van igaza. Én megtartottam a babámat, mert a mi családunk nem ilyen, egyedülállóként vállaltam, mert nem akartam megölni, de ezt nem mindenki tudja/meri megtenni, és hidd el, ilyenkor nem a lánykori alakját félti.
Sziasztok! Hát ezzel a témával szerintem is nagy lavinát indítasz. Ez nagyon, de nyagyon nehéz kérdés.Én most várom a 3-ik babámat, tervezett volt mind, és a gondolattól is elborzadok, hogy oda kéne adjam valakinek , hogy más nevelje:((Nem volt ugyan egy abortuszom sem, de így látatlanban is azt mondom, nem is lessz.Nem tervezünk több gyereket, de ha mégis úgy esne, megtartanám.Na igenám, de itt jön a sok-sok de.Nem vagyunk gazdagok, de nem is panaszkodhatunk, tehát megtartanék egy következõ gyermeket is.Mondhatom, hogy megvan minden háttér, ami kell a nevelésükhöz.Na de ez nincs mindenkinél így, és aki nem tudja vállalni, annak is biztos pont úgy fájna odaadnia a gyerekét, mint nekem.Persze, vannak nagyon lelkiismeretlen nõk is, akik bármire képesek, mit mondjak, én nem szeretek ítélgetni senkit, de õket mélyen elítélem.Ismerõsöm, falumbeli csaj is van ilyen szült vagy 5-6-ot, már nem tudom, de egyet sem nevel õ.Vagy nézzük a gyerek szemszögébõl.Már eleve hátránnyal indul az életben, mert lelkileg biztos, hogy mindenképp megviselné a helyzete.Az pedig közel sem biztos, hogy szeretõ emberek közt nõne fel.És ugye hát, ez az örökbefogadás is egy eléggé vitatott téma. Én megmondom õszintén, hogy erre nem tudok választ adni, hogy egy abortuszt vállalnék inkább, vagy hogy megváljak a saját gyerekemtõl.Azt sem lehet egyértelmûen eldönteni, hogy mi önzõség.Elvetetni, vagy bizonytalan háttérre megszülni.Mert akkor az is önzõ, aki nem tud abba belenyugodni, hogy nem lehet gyereke, és mindenáron szerezni akar magának.A gyerek nem egy tárgy, akinek a sorsáról felelõtlenül lehet dönteni.Mindenképp a megelõzés lenne a fontos, hogy egyetlen gyereknek se kelljen úgy élnie, hogy õt nem akarták, senkinek sem kellett, lemondott róla az anyja, mert ez feldolgozhatatlan egy életen át.És persze egy édesanyát senki, de senki nem pótolhat, semmilyen nevelõszülõ sem, legyen bármilyen jó szándékú ember is.
Mélyen egyetértek veletek. Én is mindig mindenkinek a védekezést papolom, hülyének is néznek miatta. Pedig az lenne a járható út. Ha pedig mégis beüt a baleset, akkor igen is jobb szülni és örökbeadni. Fõleg most, mikor kérhetsz nyitott örökbeadást. Szóval már azzal se lehet védekezni, hogy nem tudom, hol és hogyan él, mi lett vele. A nyitott örökbeadásnál kikötheti anyuka, hogy tartani szeretné a családdal a kapcsolatot. Lehet pl. az örökbefogadó anyuka barátnõja, vagy egy távoli rokon. És közben a gyereknek nem kell meghalnia. Persze ez ugye lemondásokkal jár. majd 1 évet adsz az életedbõl azért a gyerekért. Na de ha abortusz, akkor lehet, az anyává válást adod oda árként. Na meg ne mondja nekem senki, hogy egy abortusz testileg és lelkileg is kisebb fájdalom, mint a szülés. Bár nekem könnyû volt mindkét szülésem, abortuszom meg sos evolt. Így csak esmeretlenül találgatok. De szerintem az is nagy lelki teher lehet. Emlékszem én olyan ismerõsre, aki egy összel váratlanul beszólt: most menne a gyerek iskolaba, ha megtartottam volna.
Én 17 éves vagyok. Most épp rettegek, hogy esetleg terhes lehetek, bár elvileg nem szabadna, mert védekeztünk. Nem jók az itthoni körülményeim, nem jövök ki a szüleimmel, pénzünk sincs, a ház is csak úgy, ha tudjuk rá fizetni a kölcsönt. apámnak épp megszûnõfélben van a munkahelye, anyám tanító, tényleg nincs túl sok pénzünk, de most az utóbbi egy 7ben volt idõm mindent végiggondolni, hogy mi van, ha mégis, és semmiképp nem vetetném el a babát. és inkább nem mennék egyetemre, sõt ha kell, még az érettségit is elhalasztom 1-2 évvel, de nem adnám oda senkinek, és fõleg nem ölném meg, és el sem tudom képzelni, hogy kinek van lelke ilyet csinálni.

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!