Találatok a következő kifejezésre: Miért alakultak a német (2 db)

Miért alakultak ki a német nyelvben a der, die, das névelők?

Beszélek németül, így már megtanultam , hogy ez a lényege mindenféle raguzásnak, és hogy meg kell tanulni.

Legjobb válasz: Igazad van, de én arra vagyok kiváncsi, hogy miért alakult ki. miért van a tárgyaknak nemük. a nyelvtani részt értem.

Úgy érzem kissé erõltetett - és fölösleges - a biológiai nemmel magyarázni a das Maedchen szó semleges voltát, hiszen: a)normális esetben már hónapokkal születésünk elõtt világos a gyerek biológiai neme, tehát a gyerek neme nem "semleges". b) németben egy 16-17 éves lányt is inkább csak símán "Maedchen"-nek mondanék "die Frau" helyett, pedig õk már minden szempontból "nõk"-nek tekinthetõk( szerintem ). Még mindig kitartok: a Maedchen semleges voltánál kizárólag a nyelvtani szabály a lényeg ( és semmi köze a biológia nemhez )- a régebbi die Madame-ból das Maedchen, azaz -chen kicsinyítõ képzõvel ellátva, ami dönt a szó nemével kapcsolatban, ugyanis minden kicsinyítõ képzõvel (-chen, -lein) ellátott fõnév németül semleges NYELVTANI NEMÛ lesz. A biológia nemekkel történõ magyarázat a nyelvek esetében rendkívül félrevezetõ, mert ezzel az erõvel a "das Auto" "kis autó"-t jelölne, a "nagy autó" meg a "der Wagen" lenne és a "die Autofabrik" azért nõnemû, mert az autógyár "szüli" az autókat?
A biológia nemre való utalásnál azért pontosítanék, mert a Das Maedchen teljesen jogosan das, mint a Kind is, mert mivel még kicsi, nem alakultak ki azok a nem jellegek, ami nõvé, vagy férfivá változtatná. Ugyanakkor ott van a das Weib, azaz az asszony, de miért is das? Ezt a magyar is hordozza az (és elnézést a feminim olvasókért) "asszonyállat" kifejezésben, és ha tudjuk, hogy az állat németül das Tier, meg is van, miért das Weib - sajnos anno nem sokkal tartották többre a nõket az állatoknál...
Az összes eddig válasz: epic fail. A kérdésedre nincs válasz; pontosabban van, de soha nem fogjuk megtudni. Az összes indoeurópai nyelvben megvan vagy megvolt a nemek szerinti ragozás. Az a válaszoló, aki az A, B, C kategóriákat javasolja nemek helyett, elfelejti, hogy a nyelvnek a valóság leírása lenne a feladata. A protindoeurópai õsei(n)k pedig, olybá tûnik, felruháztak vagy azonosítottak minden dolgot bizonyos maszkulin, feminin, vagy neuter jelleggel. Ennyi. Ez nem a latinból jön, hanem minden egyes indoeurópai nyelvben megvolt, vagy van. Nem kategorizálási vagy rendszerezési okokból jöttek létre. Ez ezeknek a nyelveknek éppen olyan absztrakt tulajdonsága, mint a kínainak az ideogrammák, vagy egy-két észak-amerikai indián nyelvnek a végtelen hosszú szavak használata. Ezt magyar fejjel nem lehet megérteni. Talán mostmár indoeurópaival sem. Ha érdekel, küldj e-mailt.
A kérdező hozzászólása: Igazad van, de én arra vagyok kiváncsi, hogy miért alakult ki. miért van a tárgyaknak nemük. a nyelvtani részt értem.
Egyszerûen kategorizálási okai vannak, a hagyományos latin grammatikai alapra épül. A fõnevek egy nagy halmaz elemei, és ezeket kategóriákba osztották, rendszerezés végett, a jobb átláthatóság érdekében. A német nyelvben megkülönböztetünk természetes nemet (amikor egyértelûen el lehet dönteni, hogy hím, nõ, vagy semleges nemû e egy fõnév)- ill. grammatikai nemet, amikor vagy formai vagy tartalmi kritériumok alapján kapja a fõnév a névelõt. De (sajnos) rengeteg kivétel van, amikor nincs más hátra meg kell tanulni a fõnévhez tartozó névelõt. Lényegében a der, die, das egyfelõl a fõnév neme, illetve a névelõje is. Hogy miért pontosan der, die, das-ként jelölik ezt a hármas kategóriát, bonyolult nyelvtörténeti vonatkozása van, de a lényege a rendszerezés, mint ahogy fentebb írtam.
A nyelvi nemesítés nem német sajátosság. Az angolban is megjelenik, de a francia is használja, ezzel együtt az orosz nyelvben is erre épül sok minden. A kérdés, hogy az adott nyelv milyen szisztéma szerint nemesít. Van nyelv, ahol a nyelvi nem és a társadalmi nem összefüggésben áll. Azaz az adott szó "férfiakra jellemzõ", "nõkre jellemzõ" vagy pedig általános tartalmú. Ha jól tudom, a német nyelv is ilyen. Azonban igencsak nehéz ma eldönteni, hogy az adott szó miért hímnemû, hiszen évszázadokkal ezelõtt, amikor a szónemek kialakultak, egész más életvitel volt, amely "ráragasztotta" a szóra a nemét. Van nyelv, pl. az orosz, ahol nyelvtani szabályok alapján kategorizálja a fõneveket. (a-ra végzõdõ fõnevek nõnemû, o-ra végzõdõek semleges nemû, egyéb szavak hímnemûek. Kivétel az egyértelmûen más nemû szavak, pl. papa)
Ha jól tudom, a "nem" kifejezést a latin nyelvtanból vették át a többi nyelv leírásához. Igazából sokkal szerencsésebb lenne hímnem, nõnem és semlegesnem helyett 1-es 2-es és hármas, vagy A, B és C ragozási csoportokról beszélni. Igaz, hogy a németben a legtöbb férfit jelölõ fõnév "hímnemû" és a legtöbb nõt jelölõ fõnév "nõnemû", de erre a legérdekesebb kivétel a das Mädchen, ami semleges nemû, és lányt jelent. Hogy miért alakult ki ez a három nem, azt nehéz megmondani. Kicsit hasonlít a kérdés a magyar alanyi és tárgyas ragozásra. Az is olyan dolog, aminek látszólag semmi "haszna", teljesen felesleges dolognak tûnik. De a nyelvek ilyenek. Valószínûleg ezek az értelmetlennek tûnõ dolgok egyfajta ellenõrzõ funkciót töltenek be a nyelvben. Elég jó eséllyel leplezik le a félrehallásokat. Például ha az ige személyragja nem egyezik az alannyal, akkor ott az agyunk rájön, hogy esetleg félrehallottunk valamit.
bocsi javitom magam az IL, LO es LA nevelok vannak
Szia! Nalunk Olaszorszagban is erre epul a nyelvtan, az IL, LI, LA nevelokra....pl. la ragazza ("lany" a-ra vegzodik tehat nonemu) il ragazzo ("fiu" o-ra vegzodik himnemu) lo stipendio ( "fizetes" lo nevelo semleges nem) vannak itt is kivetelek pl. la voce, ("hang")...amikor la nevelo utan a fonev nem a-ra vegzodik...vagy la foto ....amugy ugyanez van a szlovak nylevben is. nevelo van a TEN ( himnemu) TA (nonemu) TO (semleges) Ten ucitel (a tanar) TA vcielka ( a mehecske) To dievcatko (a kislany)...minden nyelvnek megvan a sajat nyelvatni szabalyzata mire epit....szerintem meg mindig konnyebb egy olyan nyelvet megtanulni, ahol vannak nevelok, mint ahol nincs...pl a magyar nyelv....szerintem egyike a nehezen tanulhato nyelveknek...
A kérdező hozzászólása: A német valami más módon alakulhatott ki, mert a szoknya férfi, a nadrág nöi nem. a legjobb pedig a bikini szó ami annyira régi nem lehet, és az is férfinemü. az angolban csak a személyesnévmásokban van külön nemek. szóval egyéb ötlet?
Elõzõ voltam. Azt felejtettem ki, hogy a napok nevei valszeg ezért hímnemûek pl.

A nemi szervek miért alakultak ki az evolucio soràn?

Addig értem, hogy az evolucio szerint volt egy sejt, ami osztodni kezdett, aztàn megjelentek a halak, majd egyik fajbol kialakult a màsik. De miért alakultak ki a nemi szervek, melynek segitségével tudunk szaporodni? Ha egy sejtböl indult ki az egész, simàn kialakulhattak volna olyan élölények is, amik nem alkalmasak a szaporodàsra nem? Akkor miért is jelentek meg a nemi szervek? (Bizonyos helyesiràsi hibàk azért vannak, mert nem magyar nyelvü billentyüzetröl irok...) Elöre is köszi a vàlaszokat

Legjobb válasz: "Ha egy sejtböl indult ki az egész, simàn kialakulhattak volna olyan élölények is, amik nem alkalmasak a szaporodàsra nem?" Igen, de azok nem szaporodnak, pikk-pakk kihalnak. Ha arra gondolsz, hogy miért nem osztódással szaporodunk, mint pl a szivacsok (ott a sejtek osztódnak), akkor arra az a válasz, hogy genetikailag változatosabbak, alkalmazkodóbbak leszünk, lesznek az élõlények, és logikus, h azok népesítik be a bolygót, amik a legalkalmazkodóbbak, legsikeresebbek.

Akkor jöjjön a szex kérdése. A szexuális szaporodás azért "éri meg", mert nagyobb változatosság jöhet létre általa (meiózis - ezt is tanuljátok/tanultátok, ha ismerõs, az jó, ha nem, akkor majd az lesz), lásd rekombináció. Ez a szülõi gének újrakombinálódása, azaz az utódok nem csak egy szülõ azonos genetikai jellemzõit öröklik, hanem egyrészrõl két szülõ adja a genetikai változatosságot, és a szülõi jellegek még új kombinációkban is elõfordulhatnak. Ez hatalmas ugrás. A káros jellegek gyorsabban szelektálódnak a populációban, a hasznosak gyorsabban terjednek el. Ez a szex haszna. (Meg a többi, de az nem ide tartozik. Mindenki nyugodtan átismételheti azt a részt otthon.) A szex ára pedig a kisebb produktivitás. Aszexuális szaporodásnál egy sejtbõl lesz kettõ. A kettõ megint kétfelé osztódik, kétszer kettõ, azaz négy. Ez a négy is kétfelé osztódik... Tiszta sor. A szexuális szaporodás során két egyedbõl lesz egy (ha egy-egy ivarsejtet nézünk, ahogy az elõbb egy sejtet vizsgáltunk). Két szülõ - egy utód (mivel össze kell olvadnia két sejtnek). És aztán a második nemzedékben ez újra. Exponenciális növekedés helyett sokkal lassabb, több energiát kell befektetni. Ez a szex ára. Viszonylag nagy ár, de a változatosság megéri, ezért maradhatott fenn ez a fajta szaporodási mód, és nem mentünk vissza aszexuálisba. Ha a nyerhetõ változatosság nem lenne annyira hasznos, nem maradt volna fenn (kiszorítja a többi aszexuális faj, túlszaporodják - de egy szexuális faj a nagyobb változatosság miatt olyan helyeket is "könnyedén", egyik generációról a másikra meghódított, amit egy aszexuális csak nagy nehézséggel képes). Ez pedig a szexuális szaporodás kialakulására volt a válasz. Azaz azt hiszem, sikerült fordítva válaszolnom... ez az elsõ ok (szexuális szaporodás), aztán jön az elsõ válaszom, azaz ha már szexuális szaporodás, belsõ, vagy külsõ megtermékenyítés. Bocsi. Így már tiszta?
Utolsó: igazad van, de az ilyen partenogenetikus állatokat (van egy hibrid tejufaj is, vagy a levéltetvek) nem akartam belekeverni, mert képes leszek összezavarni a saját mondandómat. :) Köszönöm a kiegészítést, így sokkal teljesebb a kép.
"Ha egy sejtböl indult ki az egész, simàn kialakulhattak volna olyan élölények is, amik nem alkalmasak a szaporodàsra nem?" Igen, de azok nem szaporodnak, pikk-pakk kihalnak. Ha arra gondolsz, hogy miért nem osztódással szaporodunk, mint pl a szivacsok (ott a sejtek osztódnak), akkor arra az a válasz, hogy genetikailag változatosabbak, alkalmazkodóbbak leszünk, lesznek az élõlények, és logikus, h azok népesítik be a bolygót, amik a legalkalmazkodóbbak, legsikeresebbek.
Nagyon jó válasz volt, gondolom (biológus) kolléga a válaszoló. Egyébként mellékesen jegyzem meg, hogy nagyon ritkán elõfordulnak olyan élõlények, amik elvesztik az ivaros szaporodásukat, és önmegtermékenyítõvé válnak. A fûrészeslábú szöcske egy imsert példa erre, ennek csak nõstényeit ismerik, amik önmagukat termékenyítik meg. Ez az állat bizonyára egy olyan környezetben jelent meg, amikor a szex ára (lasssú szaporodás) nagyobb volt, mint a szex haszna (rekombináció). Jelenléte két dolgot is bizonyít: 1) Az aszexuális szaporodás bizonyos környezetekben lehet olyan jó, mint az aszexuális, vagy legalábbis alkalmas lehet a fennmaradásra. 2) Még magasabb rendû csoportokban is elõfordulhat visszatérés az aszexualitáshoz, ha a körülmények úgy hozzák. Viszont illetve az a tény hogy ilyen fajok nincsenek azért olyan sokan, és ez a faj is kihalóban van, azt bizonyítja, hogy annyira azért nem éri meg aszexuálisnak lenni.
Nem értem a kérdést. A halak is szaporodnak... (Bár szegény egysejtûek és halak között kihagytál egynehány lépést.) Kezdjük azzal, miért tudunk szaporodni. Ez az élet definíciójához tartozik, kérlek. Onnantól tekintünk egy modellt élõnek, hogy már képes önreplikációra, addig szóba sem állunk vele. Ez alapvetõ kérdés. Az elsõ egysejtû meg bizonyos fizikai-kémiai feltételek miatt volt képes osztódni, amit leegyszerûsíthetünk úgy, hogy mert minden alkotórésze már azelõtt is képes volt önreprodukcióra, mielõtt "egysejtûvé csomagolódott". Vagyis képzelj el egy csapat önmagát másoló RNS-molekulát (vagy DNS-t, ha az könnyebb), amik becsomagolódnak valamibe (mondjuk egy lipidbuborékba). Nem fogod tudni megakadályozni, hogy ez a sejt osztódjon, hiszen belül minden osztódik, a külsõ felszín meg szétszakad ettõl, majd újra buborékká áll össze körülöttük. Ez a szaporodás. Önreprodukció. Ezért nem alakulhat ki olyan élõlény, ami nem képes a szaporodásra. Amire te gondoltál szaporodás címszó alatt, az a szexuális szaporodás. (Az osztódás az aszexuális, de még a baktériumok is képesek a szexre. Ez kissé bonyolult, de elmesélhetem.) Tehát onnantól, hogy egy élõlény nem aszexuálisan szaporodik, szexuálisan kell neki. (Különben nem élõlény.) A halak is szexuálisan szaporodnak, nekik is vannak nemi szerveik. Amit te akarhattál kérdezni, azok a külsõ nemi szervek és a belsõ megtermékenyítés kialakulása. (Különben súlyosan értelmetlen a kérdés.) Erre azért volt szükség, mert kiléptünk a szárazföldre, eltûnt a vizes közeg. Nézd meg a békákat: õk még a vízben szaporodnak, de kint élnek a szárazföldön, amennyit tudnak. A hüllõk szaporodása már nem vízhez kötött. Náluk már egyértelmûen belsõ a megtermékenyítés (elõtte még külsõ). Ez a kapcsolat. Az ivarsejtek sejtek, ha nem jutnak vizes közegbe, kiszáradnak, elvesztik életképességüket. Petesejtet még nem reanimáltak, tehát kijelenthetjük, hogy a halott ivarsejtek találkozásából nem lesz semmi, nemhogy új egyed. Vagyis vagy a vízben élsz és szaporodsz - mint pl. a halak -, és akkor lehet külsõ a megtermékenyítésed. Azaz a két egyed kiengedi az ivarsejtjeit, aztán lesz ami lesz, találkozzanak. (A szivacsoknál ez pl. szó szerint így van. A halak azért elõtte megkeresik a másikat, hogy nagyobb esély legyen a megtermékenyülésre. Az óceán nagy, ugyanis.) Ha kiléptél a szárazföldre - a neve is mutatja, az száraz -, akkor választhatsz. Vagy keresel egy pocsolyát a szporodáshoz, vagy nem bízod magad az esõkre, hanem belsõleg termékenyítesz meg. Bent jó az idõ, van nedvesség, az ivarsejtek is ott keletkeznek, biztos, hogy életben maradnak, hogy találkozzanak. Ezért kellett a belsõ megtermékenyítésre váltani. Aztán az élõlények "kitalálták" a megtermékenyítés és az utód védelme érdekében azt a rengeteg stratégiát, amit most is alkalmaznak (a tojástól kezdve az elevenszülésig). A külsõ nemi szervek azért kellenek, hogy az ivarsejtek találkozhassanak. Ha megnézed, a víztõl független szaporodású rovaroknál is vannak külsõ ivarszervek, ott is belsõ a megtermékenyítés. A másik kérdés, miért van szexuális szaporodás? Ez az ún. szex ára vs. haszna kérdés. Következõ válaszban leírom, egyelõre magam sem látom már át ezt itt.
Hát hogy tudjanak szaporodni.
A kérdező hozzászólása: igen, köszönöm szépen a vàlaszt :-) nagyon sokat tanultam töled a témàrol ^^
A kérdező hozzászólása: Kedves utolso, köszönöm vàlaszod én ugye tudom hogy a halak és szàrazföldi àllatok közt a Tikkalikot tartjàk àtmenetnek. Tehàt alkalmazkodhattak volna-e ugy a fajok ugy, jelen esetben a Tikkalik hogy olyan fajok jönnek létre amik nem tudnak szaporodni? Illetve mihez alkalmazkodtak? Tovàbbra sem értem, hogy ennek mi köze a nemi szervek kialakulàsàhoz. Amint megjelent a Tikkalik elkezdödott valami a szervezetben? Illetve: Minek a hatàsàra kezdett el osztodni az a sejt, amiböl kialakult az evolucio szerint az élövilàg? Bocsànat hogy ennyi a kérdésem, de az iskolàban nem magyaràznak el semmit, de bizonyos tanàrok csak leadaràljàk az anyagot hogy ez igy, és igy volt aztàn megyünk tovàbb
A kérdező hozzászólása: Kedves elsö vàlaszolo Bocsàss meg, de a természet nem egy tudatos valami, amely eldönti hogy most kialakitom a nemi szerveket, hogy legyenek az élölényeknek utodai :-) Tovàbbra is nyitott a kérdés, vàrom a vàlaszokat. Lehetöleg tudomànyos szempontbol megközelitve
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a kiegészitéseket. Kb ilyen vàlaszokat vàrtam, igy elégedett vagyok ^^


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!