Találatok a következő kifejezésre: Miért ítélik az (148 db)

Miért ítélnek az emberek?

Miért mondják sokakra, hogy depressziós meg beteg meg stb., amikor esetleg nincs is senki aki szeretné őket és senki nem is figyel rájuk, helyette inkább olyan dolgokra pazarolják az emberek az energiáikat mint pl. való világ meg ilyesmi... Ha valaki teljesen magára marad, mivel az ember társas lény, ezért egy idő után már nem bírja tovább... Ez mindenkivel így van, csak van aki nem kerül bele...

Legjobb válasz: *Miért ítélnek el?

A kérdező hozzászólása: *Miért ítélnek el?
Kérlek leirnád a kérdésed más szavakkal?
A kérdező hozzászólása: Miért nem értik meg mások, ha az ember szomorú? Nem is feltételezik, hogy oka van? Miért mindig az egyént hibáztatják mindenért? Hogyha rossz élete van, csak is õ tehet róla... (?) Arról soha nem esik szó, hogy milyen világban élünk... A közösség persze semmiben nem hibás... És egyébként sem lehet az embert kiragadni csakúgy, hanem azt a környezetet is vizsgálni kell, amiben él. Sok embernek pedig bemagyarázzák, hogy te mondjuk depressziós vagy, el kell menned pszichológushoz, de ezzel csak rontanak a helyzeten, mert olyanért akarják "felelõsségre vonni" õket, amirõl talán nem is tehetnek. Nem?
Mert tudják, hogy GYENKÉK, és ettõl ERÕSEBBNEK tûnhetnek mások, és önmaguk elõtt. Tudod, a gyávák is a kisebbeket verik.
"Miért ítélnek az emberek?" Mert úgy gondolják, hogy õk attól erõsek és gyõztesek, ha másokról ki tudják mutatni, hogy azok gyengék és vesztesek. "senki nem is figyel rájuk, helyette inkább olyan dolgokra pazarolják az emberek az energiáikat mint pl. való világ meg ilyesmi." Mint te most.
A kérdező hozzászólása: Nos, úgy vettem ki a válaszokból, hogy részben vagy akár egészben ti is így gondoljátok, ami kissé meglepett, mert eddig ilyen még nem volt. Én személy szerint csak azt szeretném, hogy lássa már be mindenki, hogy milyen világban élünk és hogy mennyi szenvedést okozunk azzal egy csomó embernek, hogy nem értékeljük õket, nem értékeljük az igazi értékeket, hogy nem figyelünk oda egymásra, mert valahogy kihalt az emberekbõl valamiféle közösségtudat, amivel még úgy éreztük, hogy felelõsséggel vagyunk egymásért, hogy pl. nem hagyom a másikat elveszni... stb. Szóval röviden megfogalmazva mindenki boldoguljon valahogy egyedül, amihez sokszor önzõnek kell(ene) lenni, sokan egyedül maradnak és nem bírják, és ha szólna az ember, hogy figyelj már ami a tv-be megy meg a mai fiatalok életstílusa stb. az mind csak álca, elhitetik veled, hogy boldog vagy pedig nem, de erre csak akkor fogsz rájönni, ha 70 évesen visszaemlékszel... De együtt, ha összefognánk, akkor még lehetne építeni valami újat, valami jobbat, de az emberek nem szeretnek tükörbe nézni, nem szeretik az igazságot max. csak a másik kárára, fel kéne ébredni!
"lássa már be mindenki, hogy milyen világban élünk" Hát pont olyan világban élünk, amilyenben élünk. Ezt mindenki belátja fél perc alatt. És aztán? Mire megyünk ezzel a belátással? Semmire. "De együtt, ha összefognánk, akkor még lehetne építeni valami újat, valami jobbat" Szerezz barátokat vagy feleséget/férjet, vagy mittudomén, aztán alkoss valamit. A legtöbb embernél ez a családalapítás, gyerekszülés, házépítés szentháromságát jelenti.

Magyarországon miért ítélnek ennyire külső alapján az emberek? Miért ennyire idióták.

Megfigyeltem hogy itt mindenki leszól mindenkit.Akinek különleges egyedi stílusa van az leszólja az egyformákat.Az egyformák meg leszólják a különleges egyedi stílusúakat.Szóval az is rossz ha valaki úgy néz ki mint a többiek mivel akkor egyen rib_nc ha egyedi stílusa van akkor meg "hogy néz ki". Jártam több külföldi országban , ott nem állnak negatívan egy extrém kinézetű emberhez és nem nézik hülyének hogyha valaki rocker vagy goth ,még az sem furcsa ha talpig neon színben mész az utcán vagy ha fürdő köntösben.Magyarország mikor jut végre magasabb szintre?

Legjobb válasz: Ez nem magyar találmány. Ne aggódj, máshol is külsõ alapján ítélnek. Ahol meg megszokott az emberek sokszínûsége (sokféle ember van sok féle kultúrából együtt kis helyen), ott ez megszokott, ezért inkább származás szerint ítélnek.

Ez nem magyar találmány. Ne aggódj, máshol is külsõ alapján ítélnek. Ahol meg megszokott az emberek sokszínûsége (sokféle ember van sok féle kultúrából együtt kis helyen), ott ez megszokott, ezért inkább származás szerint ítélnek.
Kicsit off, de tudjátok, hogy én mit vettem észre? Hogy aki dolgozik, turkálóban meg kínaiban vásárol, aki segélyen él, márkás cuccot vesz, és hiába kap, teszem azt, a Vöröskereszttõl ruhaadományokat, nem veszi föl. Soha. Ennyire fontos lenne a márka? Más. Mondjuk azt, hogy én azok közé tartozom, akit egy átlagos városban - szóval nem bölcsészhallgatók között - akár ki is nézhetnek az öltözete, szokásai miatt. De én magasról teszek rájuk, hótt nem érdekel a véleményük. Fõleg, mert azért veszek fel barna szoknyához fehér cipõt, mert csak barna szoknyám és fehér cipõm van. Aki beszólna ezen, én kereken megmondanám neki, hogy akkor vegyen nekem barna cipõt, és a dolog meg van oldva. Ennyi. Magyarországon valami miatt az emberek rá vannak cuppanva a bajokra. Ha a sajátjuk nem elég nekik, keresik másét, de nem segíteni akarnak, csak nézõként élvezni. Ezért bámulják néha a szomszédok egymást.
Maga a minõsítgetés mintha tényleg népbetegség lenne. Nem tudom máshol mennyire ítélgetõsek az emberek. Tény, hogy semmi se hiányozna, ha soha senki nem kezdene kéretlenül is jelzõket gyártani, ha észrevesz valami számára érdekfeszítõt... Na de azért a trottyos gatya... :D
Az usa dologhoz, csak annyit írnék: Ha napi szinten gázolnék bokáig a szarban, nekem sem lenne büdös. Ha nem értenéd a metaforát, elmagyarázom. Azért nem ítélik meg annyira külsõ alapján az embert, mert ott megszokottabb, hogy a hülyéje fürdõköpenyben megy le a boltba. Meg minden féle szakadt, rikító göncben járkál az emberek egy része. De ott is vannak olyan helyek, ahol kinéznek emiatt. Sõt, nem csak emiatt, hanem mert fekete vagy/fehér vagy/sárga vagy. Minden csak megszokás kérdése. Nálunk is a mindenféle stílusok közül ami megér 10-20 évet anélkül, hogy eltûnne a süllyesztõben, az valamilyen szinten elfogadottá válik.
"Magyarországon miért ítélnek ennyire külsõ alapján az emberek?" Valószínûleg pont azért, amiért Norvégiában és Nigériában. "Megfigyeltem hogy itt mindenki leszól mindenkit." Bezzeg a 20-30 másik országban, ahol már éltél egyenként 2-3 évet, hogy beilleszkedve, helyiként megismerd az ottani életet, mást tapasztaltál nyilván. "Jártam több külföldi országban" Egyhetes vakáción? Kétnapos bevásárlóúton? Háromhónapos ösztöndíjjal?
De utálom az ilyen Magyarország-fújoló kis trillákat. Gazdasági szempontból a béka segge alatt van, de más hibája nincs. Költöznél mondjuk Svájcba (én itt élek pár éve) itt mindenki visszafogottan elegáns, konkrétan olcsó kis hülyének néznének téged a rocker vagy goth cuccaidban. Mellesleg 10-15 év múlva, ha az akkori barátaiddal visszanézitek a mostani fotóidat, hát igen nagyot röhögtök majd az általad -jelenleg- egyedinek hitt rongyaidon, miközben öltönyben-kosztümben borozgattok... jó esetben.
Bécsben dolgozom. Ott az az érzésem, ha wc ajtóval a hátamon bumliznék végig a városon az se tûnne fel senkinek. De egy kis osztrák falucskában már csak azért is megnéznek mert megyek az utcán. Hát még ha punk-nak öltöznék? ;) Szóval nem csak az van itt hogy "oh, külföld ott mennyire toleráns mindenki" hanem inkább az, hogy a fõvárosokban elnézõbbek a csodabogarakkal szemben, a kisebb településen könnyen kinézik még az egész normális arcokat is.
A kérdező hozzászólása: A kereszt szüleim kisvárosban laknak , tehát nem olyan híres Los Angeles szintûben , de itt is van mindenféle emberke és nagyon toleránsak az emberek , láttam embert aki pizsamában ment reggel , vagy láttam embert aki bõrnadrágban , teljes bõrszerkóban , cowboy kalapban jött a boltba de ugyanúgy kezelték õket mint a többieket semmi megrökönyödés vagy hasonló nem volt.
És szerinted normális, hogy valaki pizsamában meg le a boltba? :D
nem csak magyarországon...
Ez azért van, mert az amerikaiak, kanadaiak így nõttek fel, hogy körülöttük mindig is voltak furcsaságok. Ezért ez nekik nem olyan újdonság, és megbámulni, megjegyzéseket tenni sem illik. Mo.-on azért sokkal egyöntetûbb az öltözködési stílus.
"Megfigyeltem hogy itt mindenki leszól mindenkit.Akinek különleges egyedi stílusa van az leszólja az egyformákat.Az egyformák meg leszólják a különleges egyedi stílusúakat." Én nem tudom hol élek, de ilyet (18 év felett) egyáltalán nem tapasztaltam, és azelõtt is csak a középiskolám falai között a bezárt és unatkozó osztálytársaimtól. (De ott ugye bármibe belekötöttek, hogy lehessen valamin csámcsogni.) Itt gyik-en vannak néha viták, hogy "ha õsrokker vagyok miért nem fogad el a társadalom?" Amúgy fõiskolán/egyetemen is leszarják, ha valaki átlagosan öltözik illetve ha hihetetlenül egyedinek érzi magát. Munkahelyen meg nem is látok ilyen nagyon extrém emberkéket. Lehet, hogy csak én vagyok nagyon elvarázsolt, de engem nem érdekel ki hogy néz ki, és azt se látom, hogy mások ezért egymás torkának ugranának.
Nem pártolom a tipikusan magyar magyar mentalitást, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy: AZ ELSÕ BENYOMÁST EMBERTÁRSAINKRA IGENIS A KÜLSÕNKKEL TESSZÜK! Más kérdés persze, hogy a toleranciafaktor országonként (és társadalmi osztályonként is) más és más. Nem értek egyet a svájciak magasan hordott orrúságával sem éppúgy, mint azokkal, akik patkányt viselnek magukon tele vannak pirszingekkel, narancssárga kakastaréjt hordanak, de mindeközben elvárják, hogy komolyan vegyék õket.
Bocsi ha rosszul fogalmaztam szóval így akartam: mindenki egyedinek hiszi magát és úgy érzi, hogy a tömeggel szembe megy.
Szerintem meg az a baj h mindenki egyedinek hiszi magát aki a tömeggel szembe megy. Ennek hatására gyakorlatilag összefogásképtelenek vagyunk, mert mindenki okosabb / szebb / stílusosabb / kreatívabb / hozzáértõbb mint "az átlag" :)
A kérdező hozzászólása: Oregon államban.
A kérdező hozzászólása: Az USA-ban többször jártam , mivel ott élnek a kereszt szüleim és nem egy nyarat töltöttem náluk.Nekem is elõször furcsa volt hogy micsoda színes egyéniségek vannak ott és képesek egymás mellett normálisan élni.De való igaz hogy ott inkább származás , akcentus alapján ítélik meg az embert.
"Jártam az USA-ban" Melyik részén?
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok sem rocker , sem goth és semmi sötét hangulatú.Magyarországgal a gazdasági gondokon kívül is vannak gondok. Jártam az USA-ban és Kanadában is ott egész másképp viselkednek az emberek , nincsen ez "odanézz az fürdõköntösbe ment boltba" meg "odanézz az a szoknyához nem illõ cipõt vett fel".
"Mo.-on azért sokkal egyöntetûbb az öltözködési stílus." Ez az igazi tragédia. :(

Szülők! Kamaszok! Miért ítélitek el az olyan embereket, akik az átlagnál előbb kezdenek mondjuk inni cigizni és szexelni, vagy éppen extrém stílusuk van akár fiatalon is?

Én pl mindent korán kezdtem, viszonylag extrém stílusom van, nálam legalább 4-5 évvel idősebbekkel lógok és sokan ki nem állhatnak, hülyének néznek, pedig nem is ismernek. És amikor beszélek egyszer velük rájönnek, hogy érzelmileg például sokkal érettebb vagyok náluk. A felnőttek rájönnek, hogy lehet velem beszélgetni és segítőkész vagyok. A hosszú hajú rocker fiúk is el vannak ítélve meg a punkok is, pedig akiket én ismerek mind illedelmes, tisztelettudó, persze ők is isznak, cigiznek, akár csak én, de mindenki tisztában van vele, hogy nem menő. Senki se csinálja azért. Miért ítéli el a szülők és a kamaszok jelentős része a számukra furcsa embereket, ha nem ismeri őket? Miért gondolják, hogy érzelmileg nyomorékok, ha közben nagyon sok mindent éltek meg?

Legjobb válasz: Nem ítélek el senkit ismeretlenül, én is rockerekkel lógtam, sõt még most is gyerekes szülõként. Csak mosolyogni szoktam azon, hogy a mai 12-1x éveseknek mennyire számítanak a külsõségek. Lányok különleges cuccokban, persze mindegyiken egyforma (pl fûzõ, koporsó alakú táska), srácok kifestve, emós hajjal, egymás mellett tömörülnek, kívülállók számára tök egyformák, de nekik fontos hogy pont úgy álljon a hajuk ahogy õk szeretnék. Na õszintén okos punkkal még nem találkoztam. Sokukkal beszélgettem, jártam fesztiválokra. Náluk divat a nem tanulás, sikk kéregetni. Ebbõl persze az következik hogy lecsúszott munkanélküliek vagy minimálbéres alakok lesznek (már ha iskolázatlanul lesz egyáltalán munkájuk), és járnak segélyért,és akkor már nem sikkbõl kéregetnek hanem mert szükségük lesz rá. Volt a sulinkban néhány punk, semmi kilátásuk normális életre, a létminimumon tengõdnek, pedig jó iskolába jártunk! És ezt ott és akkor cseszték el! Ja engem anno szívattak mert jó tanuló voltam. Most jól élek, boldog vagyok. Te miért cigizel? Hanem azért mert menõ a haverok körében akkor miért?

Semmi értelme hogy itt beszéljelek le a cigirõl :) (én írtam a litániát, talán a 2. voltam). Tesóm rászokott fiatalon, nem volt gond. Most szarul keres, és vinnyogva fizeti ki a havi 20 ezret a cigire mert semmi másra nem marad pénze a kaja mellett!! De kifizeti, mert nem tud leszokni. És mindenki ezzel b..szogatja, mert szokott tõlünk is pénzt kölcsönkérni. Nem érdemes rászokni hidd el, büdös lesz a szád, sárgák a fogaid. Havi 20e alatt nem úszod meg (pedig az 1 év alatt 240e) Koraszülött lesz a gyereked, nem tudsz majd rendesen sportolni és elhízol. De majd rájössz erre magadtól is úgy 10 év múlva.
Nem ítélek el senkit ismeretlenül, én is rockerekkel lógtam, sõt még most is gyerekes szülõként. Csak mosolyogni szoktam azon, hogy a mai 12-1x éveseknek mennyire számítanak a külsõségek. Lányok különleges cuccokban, persze mindegyiken egyforma (pl fûzõ, koporsó alakú táska), srácok kifestve, emós hajjal, egymás mellett tömörülnek, kívülállók számára tök egyformák, de nekik fontos hogy pont úgy álljon a hajuk ahogy õk szeretnék. Na õszintén okos punkkal még nem találkoztam. Sokukkal beszélgettem, jártam fesztiválokra. Náluk divat a nem tanulás, sikk kéregetni. Ebbõl persze az következik hogy lecsúszott munkanélküliek vagy minimálbéres alakok lesznek (már ha iskolázatlanul lesz egyáltalán munkájuk), és járnak segélyért, és akkor már nem sikkbõl kéregetnek hanem mert szükségük lesz rá. Volt a sulinkban néhány punk, semmi kilátásuk normális életre, a létminimumon tengõdnek, pedig jó iskolába jártunk! És ezt ott és akkor cseszték el! Ja engem anno szívattak mert jó tanuló voltam. Most jól élek, boldog vagyok. Te miért cigizel? Hanem azért mert menõ a haverok körében akkor miért?
Én is csodálom, hogy nem. Egy érzelmileg érett ember a másik nézõpontjába is bele tudja képzelni magát. Én amúgy nem ítélem el ezeket az embereket. Nyilván te is tudod, hogy a cigizés, mértéktelen piálás nem egészséges. Azt nem tudom felfogni, hogy ha te nagyon is tisztában vagy a cigizés árnyoldalaival, és nem menõzésbõl teszed, akkor mégis miért?
Csodálom, hogy érzelmileg fejlettebb vagy náluk, és mégsem érted.
A kérdező hozzászólása: Utolsó, kb ez van velem is:) Van egy barátnõm, nagyon nem voltam neki szimpi. Az utóbbi idõben rengeteget beszélgettünk én adok neki szerelmi tanácsot, meg úgy minden féle dologban, mondta, hogy valami ülye csitrinek hitt elõször és én is õt :)
Kedves kérdezõ! Én teljes mértékben megértelek. 15 évesen bekerültem egy rocker társaságba, ittam, cigiztem, és buliztam féktelenül. Sokan ítéltek el, buta, világtalan csitrinek gondoltak, aztán mikor elbeszélgettem velük, döbbenten konstatálták, milyen hasznos tanácsokkal látom el õket, és hogy logikus rálátásom van igen sok dologra. Sajnos vagy nem sajnos, az elsõ benyomás az emberek nagy részénél mérvadó. Én sosem éreztem magam sértve, hogy butának gondolnak, ha meglátnak teszem azt egy üveg kannással a kezemben az utcán. Megpróbáltam inkább bizonyítani, hogy ez nem minden, és sikerült is az esetek túlnyomó részében, és sokszor olyanok kedveltek meg, és tartottak "koraérettnek", akik amikor elõször megláttak, legszívesebben leköptek volna, hogy milyen szánalmas vagyok. Ez egy ilyen dolog :) )
Hát látod, tessék, nemrég írtam a kommentet, és le is lettem pontozva jól :D Pedig valójában egy 20 éves, tanulás mellett dolgozó, önmagát fenttartó lány vagyok :D Csak hát sosem volt unalmas életem, és szórakozni vágytam :) )
A kérdező hozzászólása: Mert nem ez a társadalmilag elfogadott :) Viszont én úgy állok hozzá, hogy inkább tartalmas életet élek, amit élvezek és boldog vagyok, minthogy elfogadjanak, de halálra unjam magam. CSak érdekelt, hogy miért ilyen elõítéletesek az emberek, de jól megkaptam, hogy ha nem érem akkor hülye vagyok és bizonygatom itt össze-vissza mindent.
Tartalmasan élnii, az a cigizés és ivás??? :-) :-) :-) Egy picike kislány vagy még, világmegváltó gondolatokkal, vélt de valótlan extrémitással!A lázadó kamasz vagy, semmi több, és ez a korod miatt teljesen rendben is volna, 10 év múlva körbe röhögöd magad! :-) :-) most még csak az ismeretlen "lenézõk" röhögnek körbe!Majd felnõsz te is egyszer, és 'lenézed" de leginkább körbe röhögöd, a hasonló gyerekeket!
A kérdező hozzászólása: Tudtam, hogy félre fogtok értelmezni. Nem emiatt tartalmas. Csak nem vonom meg magamtól, mivel nem féltem az életem. Nem lázadozok. Vagyis nálam a lázadás azt jelenti, hogy valamit csak azért is megtenni. Akkor teszek meg valamit, ha nekem szükséges, én érzem jól magam tõle, nem azért, hogy csak azért is megtegyem. Értelmetlen. Nem fogom körberöhögni magam. Ennyi erõvel kiröhöghetném a 9 éves önmagamat mert akkor sok b aromságot elkövettem. De nem teszem, mert emlékszem, hogy akkor mit éreztem, mit miért tettem, hol hibáztam. Nem szégyenlem magam, nem is érdemes. Nem szokásom a múltamon gondolkozni.
"mondta, hogy valami ülye csitrinek hitt elõször és én is õt :) te kerdezed miert ilyen eloiteletesek az emberek? te se vagy kulonb naluk olvasd el mit irtal hulye csitrinek nezett EN IS OT
A kérdező hozzászólása: Ötödik osztályban :) Vagy azóta nem változik az ember személyisége? Ráadásul saját elmondása szerint az is volt. Ne keressétek már mindig a hibát a mondandómban.
# 28 "Ne keressétek már mindig a hibát a mondandómban." Üdv a Zinterneten kislány, nemtudom észrevetted, de itt ha egy hangyakukinyit más vagy mint a többiek, akkor ellenség vagy, és mindenki együtt van ellened, amíg nem válsz olyanná mint a többiek. Rossz helyen vagy, itt keresni fogják benned a hibát. De amúgy is keresik az emberek a hibát másokban, hogy bizonyítsák maguknak, hogy õk jobbak.(Nemtudom hogy ez ér is valamit.)
Bírom, amikor a hozzád hasonló emberek azt hiszik, hogy õk mások mint a többiek. Pont, hogy nem vagy más.. Nézz körbe a világba, manapság azokra néznek furán akik nem cigiznek vagy tesznek valamilyen káros dolgot, hiszen már a 12-16 évesek körébe ez (sajnos) teljesen normálisnak számít (szerintem ez siralmas..). Tudod kik számítanak különcnek? Pont azok, akik nem tesznek ilyen dolgokat és vannak céljaik az életben, õket sokkal többen elitélék és kinevetik, hogy "szürke kisegerek", miközben általában õk gondolkoznak érettebben a koruknál, és nem azok akik úgy állnak hozzá mindenhez, hogy YOLO van aztán csókolom (ahogy te is említetted egyik válaszodba.) De mindegy, ebbe a témába most nem szeretnék bõvebben belemenni, mert nekem ugrik a fél fórum (nem mintha érdekelne hiszen úgy is ritkán jövök fel, csak nem akarok a kérdésedbõl vitát csinálni.) Egyébként mielõtt félre értenéd, én nem ítéllek el.. :) Csupán miközben a válaszaidat olvastam úgy éreztem muszáj lesz leírnom a nézõpontomat, mert kissé már kezdem unni, hogy a teljesen átlagos tinilányok marha egyedinek és érettnek képzelik magukat, miközben szinte ugyan olyanok és ugyan azokat teszik mint a többiek. 14/L
A kérdező hozzászólása: Hol ugranak neki a "szürke gyerekeknek"? Mert hogy itt nem, az biztos, maximum nincs sok ismerõsük, barátjuk, de azért el vannak, és ahogy észreveszem õk nem is igénylik, mivel úgy állnak hozzá a dologhoz, hogy legyen inkább néhány igaz barátjuk. Nem mondom, hogy hú de más vagyok. Azt mondtam, hogy az átlag normáktól eltérõ viselkedésem és cselekedeteim miatt nekem ugranak az emberek, miközben valójában semmit sem tudnak rólam, nem ismernek, így elõítéletes, negatív véleményt formálnak rólam, viszont, ha megismernek valamennyire nagyon gyakran változik a véleményük, mert például szoktam az embereknek segíteni, szerelmi tanácsokat is adok (és mivel koromhoz képest hosszú és boldog kapcsolataim vannak és tudom hogyan kell nyitni egy fiú felé a tanácsaimat sokan igénybe is veszik), vagy van olyan, akit már hetek óta nyaggatok, mert azt hiszi, hogy csúnya és a csalódásai miatt nincs önbizalma, stb. Szóval errõl az oldalról, ahol nagyrészt vitatkozunk nem fogtok tudni normális véleményt alkotni rólam.
Húú, de jókat röhögtem a kommentjeiden kérdezõ. :D Leírtad, hogy mennyire más vagy, mennyivel vagy éretebb nálunk, aztán közbe kiderült, hogy hoppá mégsem vagy az. :D Szerinted az a viselkedés érettségre utal, hogy azért iszol, meg cigizel, mert szorongsz, nyûgös vagy? Szerinted ez arra utal? Szerintem nem. Én is sokszor szorongok, nehezen barátkozok, de nem a májam, tüdõm árán akarok "jó arc" lenni. Szerintem sokkal nagyobb érettségre utal az, ha szembe nézel a problémáiddal, elviseled, hogy most piros betûs napjaid vannak.
Véletlen küldtem el, ezért itt folytatom: YOLO, punk ri banac- komolyan? Szerinted ezek után még komolyan fognak venni itt GyK-n? Leoltottad azokat az embereket itt, pár hsz-el elöbb, hogy kukacoskodnak és te nem vagy elõítéletes. De ha vissza olvasod a kommented, azt gondoltad valamiért a barátnõdrõl, hogy hü lye stb.. Ugyan így gondolkodik a többi ember is. Valamit lát egy emberbe és úgy gondolja, hogy õ ilyen, olyan, szimpi, nem szimpi stb. Én pont azt látom, hogy az általad említet csoportok nézik le az átlagos embereket, mert " nem élvezik az életet" , "nem elég érettek" hozzájuk képest stb. Az ember mondjuk probálna velük barátkozni, de olyan elutasítóak, olyan mértékbe néznek le mindenki mást, hogy az hihetetlen (nem azt mondom, hogy mindenki, csak én úgy vettem észre, hogy elég sokan közülük így állnak hozzá a dologhoz), ami miatt az ember egy idõ után eleve elítéli õket. Egyébként attól még, hogy te tanácsokat adsz az emebrekbek nem vagy jobb vagy több , szinte minden második ember ezt csinálja. Én nem ítéltelek el elsõre, amikor olvastam a kérdést de, ahogy egyre több hsz-ed született egyre kevésbé voltál szimpatikus. Én tudok kiket ítélek el élbõl? Azokat, akik többnek gondolják magukat másoknál. 14L-nek pedig igaza van, mindenben. A szürke kisegereket is kinézik a tömegbõl, b***ogatják, hogy miért nem csinálják azt, amit mindenki más (cigi, pia, szex stb.), miért nem a forever élet stilusban gondolkodnak, miért néznek elõre a jõvõbe, ami így is úgy is eljön. 15L (bocsi a helyesírásért
A kérdező hozzászólása: Egyáltalán nem piszkálják õket. Legalább is errefelé. A zöbbihez inkább nem szólok semmit. Nem igaz, hogy mindig valami kivetnivelót kerestek az emberben. Pl nagy a pofám mert szóba hoztam, hogy a korosztályomhoz képest magasabb érzelmi intelligenciám van, ami lehet, hogy nem mutatkozik meg, de van, nem kell érte leoltani. De mindegy is iitt senki se fog egymás véleményén változtatni.
15 éves vagyok, néha dohányzok, szoktam társasággal inni, bulizok, és "ismerkedek" lányokkal. Egyszerûen nem érdekel mások véleménye, van elõttem pozitív példa, nem is egy. Õk is fiatalon kezdték el ezeket, van köztük üzletvezetõ, igazgató, sõt, tanár is. A korombelieket csak kiröhögöm, ha beszólnak. Lehülyéznek, elhordanak minden idióta vadállatnak, pedig valószínûleg több könyvet olvastam, mint ahányat õk összesen fogtak. Én nem követek semmilyen divatot, a legtöbb zenei stílusra nyitott vagyok, átlagosan öltözködöm, talán egy kicsit többet adok magamra, mint a többi kortársam. 4-es tanuló vagyok, erõs iskolába járok, 3 idegennyelvet beszélek. Ezek miatt senki meg nem mondaná rólam, hogy züllök. Mégis, ahogy kiderül, elítélnek. Ez van. :)
A kérdező hozzászólása: You Only Live Once :) Kihasználok minden lehetõséget, hogy élvezzem az életemet, amíg tudom. Nem fogok a jövõmre koncentrálni, ha nem tudom, hogy mikor halok meg. Élvezem, amíg tudom, persze figyelek pl a tanulásra, de nem tartom annyira fontosnak. De kinek mi, nem vagyunk egyformák, ahogy a nézeteink sem. Talán azért is figyelek így a jelenemre, mert nincs semmi tervem a jövõt illetõen. Nincs semmilyen célom, se munkát illetõen se semmi. Illetve van. Szeretném, hogy elengedjenek Hegyaljára majd 1-2 év múlva és szeretném rátetoválni ez egyik tetkó ötletemet a legjobb barátnõm kezére (õ választotta). De ezek nem nagy célok.
A kérdező hozzászólása: Azért nem értem, mert én sosem voltam elõítéletes, ezért nem tudom, hogy mi visz rá egy embert arra, hogy mindig a rosszat keresse másban, hogy negatív szemmel nézze, Ahogy most te is csinálod, kedves elsõ válaszoló. Elkezded a hibákat keresni bennem, közben nem is ismersz. Neked ez jó? Másnak az miért jó, hogy egy ismeretlent bélyegez meg valaminek, miközben nem ismeri az életét, nem járta végig azt az utat, amit õ tett meg?
A kérdező hozzászólása: Bele tudom képzelni magam más ember nézõpontjába, de nem ilyen esetekben. Talán nem is szeretném beleképzelni magam egy ilyen ember helyzetébe. Mondom, nem menõzésbõl kezdtem el cigizni. Utáltam. Volt egy barátom, le szerettem volna szoktatni, így kitaláltam, hogy ahányszor õ elszív egy cigit nekem is adnia kell egy szálat. Ez egy ideig mûködött nem gyújtott rá, de utána nem érdekelte, viszont én makacs vagyok, tartottam a szavam én is cigiztem vele, azt hiszem az elsõ pár szál után nagyon meg is szerettem. Imádom még mindig, ahogy feloldja a zárkózottságomat, ahogy átjárja a füst a tüdõmet és ahogy kifújom a füstöt, mintha vele együtt távoznának a félelmeim is. Könnyebben barátkozom, ha cigizek vagy iszok. Meg akkor szoktam még inni, amikor megvan és nyûgös vagyok, mert nem szeretek nyûgös lenni de akármilyen optimista szemmel nézem a világot nyûgös leszek, ráadásul nagyon nagy hangulatingadozásaim is vannak olyankor, szóval jobb, ha kicsit becsípek. Nem tartom menõnek a cigit, sokan mondták nekem, hogy ilyen fiatalon fõleg lányként nem kéne, igazuk is van, de nem féltem az életem, nem is szívok nagy mennyiséget. Éppen amennyihez hozzájutok (van amikor egy nap 10 szál, van amikor 0). Szerintem le tudnék vele állni, de nem szeretnék, mert megnyílok másoknak. Én ismerek rendes punkokat. Általában nem a legjobb tanulók, de attól függetlenül rendes emberek, kedvesek, barátságosak.
De nem a cigitõl, meg a piától kéne jobban megnyílnod... Értem én, hogy feloldja mind a kettõ a gátlásokat, de szerintem egy 14-15 éves lánynak(annyinak tippelek), nem ezektõl kéne jobban éreznie magát , vagy elûznie a nyûgûségét. Egyébként ne haragudj, de számomra nem éppen tûnsz érettnek.
nyûgösségét*
A kérdező hozzászólása: Tisztában vagyok a következményekkel. Mondjuk van egy olyan félelmem, hogy mi van, ha büdös a szám, ezért állandóan rágózok, így erre nincs panasz. Annyit meg nem szívok, hogy olyan szagom legyen max közvetlenül utána. Szeretem a hatását is.
A kérdező hozzászólása: Nem is kell hogy számotoknak tûnjek annak. Nem ismertek annyira és egy ilyen beszélgetésbõl nem válik ki, hogy milyen érett vagyok. Meg még jön az, hogy általában, ha egy fiatalabb nem ért egyet a nála idõsebbel, azt alapból éretlennek tartják. Mindegy. Nekem pszichológus mondta, hogy nagyon érett vagyok mind testileg mind lelkileg.
Szerintem ez elég gáz. Mármint próbálod itt bizonygatni, hogy mennyire érett vagy, de hülyeségeket csinálsz. Iszol, cigizel. Most gondolj már bele, hogy kb még 40 évig fogsz menstruálni. Ilyen hülyeségekre fogod a piálásod és cigizésed okát? Hát, nem lennék a májad és a tüdõd helyében... Abból, amit itt írtál te is csak egy buta kamaszkislány vagy, aki próbálja bizonygatni, hogy õ aztán mennyire érett.
Nem olvastam végig az eddigieket, úgyhogy bocs, ha ismétlek. A nem átlagos hajviselettel, ruhával nyilván nem kell törõdni, majd kinövik, más kérdés, hogy sokszor ez az esztétikum és ápoltság rovására megy. De az, hogy egy fiatal rendszeresen alkoholt iszik és dohányzik az elítélendõ, akár 12 akár 18 éves, és azt jelzi, hogy felelõtlen a saját egészségét illetõen.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm annak/azoknak, aki(k) a kérdésre válaszolt(ak). Nem bizonygatom az érettségemet. Csak ki nem állhatom, hogy így azonnal ennyire negatív véleménnyel jöttök rólam. Persze úgy hangzik az egész, de ha alapból ilyen szemmel olvassa az az ember nem is fog mást látni. Ez olyan, mint a biblia. Úgy értelmezed, vagy olyan dologgal hasonlítod össze, amivel szeretnéd, mert könnyû ezt megcsinálni. (itt a bibliai történetekre gondolok most)
Én nem azt ítélem el, aki korán kezd, hanem aki egyáltalán lekezd. (Fõleg cigire gondolok.) Ebbõl kifolyólag magamat is tudom utálni, ha rávesznek egy társaságba egy szálra, persze fekete marbi, amitõl egy koca simán rosszul lesz. Nos ez segített megállni, mert a második alkalommal szarul lettem, úgyhogy ez a projekt leállt. (Köszönöm is a fentieknek.) Amúgy a Te kérdésed az elõítéletességre irányul, és arról annyit, hogy sokkal könnyebb ráaggatni címkéket, azaz megbélyegezni másokat, mint kiismerni. kamasz vótam.
Az extrém stílus, egészen más dolog, mint korán elkezdeni inni, cigizni, szexelni!!!(te jó ég) Kamaszként és felnõttként(anyaként)is kedvelem a formabontó, egyedi stílusú, még akár polgár-pukkasztó embereket, (véleményem szerint sem a punkok, sem a rokkerek nem azok, már bocs)ésszerû határokon belül, úgy gondolom a saját gyerekem is támogatnám ebben. Szülõként pedig igenis elítélem a 17-18 év alatti szexet, ivást, cigizést, mert gyerekfejjel eszetlenül és igénytelenül, felelõtlenül mûveli ezt a többségük.Nem ítélem el a srácokat, sokkal inkább a szüleiket!
A kérdező hozzászólása: Nem vettem egybe az extrém stílust az ivással és a többivel. Én a rockereket nem tartom extrémnek, de van néhány extrém punk, és a cybergoth-ok is eléggé extrémek. Van egy lány a suliban, aki saját magának csinálja a ruháit, raszta haja van (nekem is amúgy) és a ruhái meg a kinézete miatt rengetegen elítélik, mert nem értik meg. Engem is feltûnõsködõnek ítélnek meg (megjegyzem, egyáltalán nem öltözködöm extrémen, mert bakancs vagy hoszzúszárú csizma, fekete nadrág és valamilyen póló, sok karkötõ, nyáron rövidnadrág de a bakancs vagy hosszúszárú csizma marad, kb úgy nézek ki, mint valami punk ri banc, de én sem tartom extrémnek, viszont ezek eltérnek, viszonylag kis városban lakom, itt akár már én is extrém vagyok, Budapesten az ilyeneket észre sem veszik, mivel ott normális) Szóval nem nagyzolok itt, hogy extrém vagyok, mert nem, és nem is füg össze a cigivel, piával csak ezeket is megemlítik, mert így veszem észre, hogy aki egy kicsit is más az átlagnál vagy az elfogadottnál, azt nagyon elítélik, anélkül, hogy ismernék.
Nem volt veled különösebb bajom, ahogy ovlasgattam amiket írtál, de ezzel :"kb úgy nézek ki, mint valami punk ri banc" teljesen elment tõled a kedvem. Én senkit sem szoktam lenézni, de rühellem azokat az embereket, akik másnak tartják magukat a többi embernél, akár a külseje-akár a belsõjük miatt.
Lehet a pszichológus szerint tetstileg meg lelkileg érett vagy, de hogy agyilag érett/felnõtt lennél, biztos nem. Akkor rájönnél, hogy egyrészt baromságokat irogatsz össze-vissza, másrészt meg hülyeségeket csinálsz, amikor csak egy életed van, és nem biztos, hogy majd a felnõtt kereseted cigire kéne költeni, vagy rákban kellene idejekorán meghalni. Egy felelõsségteljes érett ember felismeri, ha hülyeséget csinál (legkésõbb miután megtette) és igyekszik nem elkövetni többet. Ettõl még természetesen lehetsz kedves és tisztelettudó is, de azért én a helyedben elgondolkodnék, hogy valami nagyon nem stimmel velem...
mert a szülök sokszor se.ggfejek :D:D

Az emberek miért ítélik el a leszbikusokat? Érdekel a véleményetek.

Ha vonzódom a saját nememhez, akkor mostmár attól féljek hogy elítélnek az emberek? miért van ez?

Legjobb válasz: Általában a lányokat nem ítélik el, inkább a fiúkat ... Én egyiket se ítélem el addig amíg nem elõttem nyalják- falják egymást ,de ezt heteroktól is alig viselem el ...

Fiúknál a melegeket 100x jobban elítélik, hidd el
Általában a lányokat nem ítélik el, inkább a fiúkat ... Én egyiket se ítélem el addig amíg nem elõttem nyalják- falják egymást , de ezt heteroktól is alig viselem el ...
Kinek ez- kinek az, bár az ókorban ez teljesen elfogadott volt ...
Mert egy leszbikus lányból pont a lényeg hiányzik: Nem tud kedves lenni a férfihez, és vetélkedni akar velünk.
Eléggé buta látásmód elítélni valakit mert a saját neméhez vonzódik. Mindenkinek a magánügye , hogy mit csinál otthon az ágyban.:)
Mert a legtöbb ember szerint ez nem fér bele a "normális", az "átlagos" és a "hétköznapi" kategóriába. Az emberek többsége természetellenesnek és gusztustalannak tartja a saját nemhez való vonzódást. Többnyire azok miatta a divatp*csák miatt gondolhatják, akik csakúgy tapasztalatszerzés miatt, viccbõl próbálják ki a legjobb barátnõjükkel a szexet, ez szerintem is undorító, mert ebben semmi érzelem, amikor viszont valaki tényleg a saját neméhez vonzódik és nemcsak tapasztalatszerzés meg a hecc kedvéért csinálja, azt elfogadom, nincs vele semmi baj
Ha már a nem normális dolgoknál tartunk .... Fogadjunk , hogy azt bezzeg nem ítélitek el , akinek a fülébe bazinagynagy lyuk van , vagy a haja eltakarja még az állát is.... Kérdezem én: KI HATÁROZZA MEG , HOGY MI A NORMÁLIS?????? VAN egy könyv , amibe le van írva??? Már bocsánat h felháborodtam , de nagyon el tudnak emberek- embereket ítélni ... Egy kicsit mindenki nézzen magába.... Más szemében a szálkát , sajátodban a gerendát.... Ezért tart ott a világ , ahol, mert nincs összefogás ....!!!!!
én a divatp!csák miatt undorodtam meg tõle. Azok tukmálják lépten nyomon a képedbe, hogy õk leszbik és itt most õk nyalják falják egymást... Köszönd a szex divatnak ezt az átkot!
Mi az a refis suli? Amúgy meg ha a vallást nézzük, a Bibliában tiltják, nem? De Isten elvileg minden teremtményét szereti. Semmi baj azzal, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Miért? Mert minden egyes ember számára mást jelent a normális, mások a határok. És különben is, ez nem egy olyan dolog, amirõl te tudsz dönteni. Nem kérhetsz egy leszbikus lányt, hogy feküdjön le férfiakkal, ahogy egy heterót sem lehet rávenni, hogy hirtelen a saját neméhez vonzódjon.
Én nem ítélem el a leszbikusokat, inkább irigylem, mert eddig akiket megismertem azok mind dögösek és nem az az orosz díjbirkózó vagy az oregoni favágó alkat. Kicsit felidegesít, hogy milyen szép és jó lenne vele, de tabu. A tiltott gyümölcs édesebb ugye. 21/F
sokan azért ítélik el, mert nem ez a "normális" és évezredekig tabu volt személy szerint azokat vetem csak meg, akik divatot csinálnak a homoszexualitásból (pl. szivárványos zászló alatt masírozgatnak bugyiban) 17/L
mert genetika mirõl szól? láttál már b u z i madarakat tojáson ülni? ugyan az mintha 2 meleg gyereket nevelni... a fajfennmaradás nem arról szól hogy kinek a seggét túrja vagy nyalva, tehát világos hogy aki elítéli miért teszi? és nem is szép látvány
Ne félj az emberektõl, bár sokan elítélnek majd emiatt, de azért ne is hangoztasd úton-útfélen, mert az emberek többsége szûk látókörû, és hajlamosak megbélyegezni emiatt
A leszbiket pont nem ítélem el. Sõt, tök szívesen végignézném egyszer(sokszor XD), ahogy két nõ egymással játszadozik :D
A kérdező hozzászólása: én nem divatból gondolom.. mert nem kényelem hogy vonzódom a lányokhoz.. akkor most rettegjek? refis iskolába járok.. szóval ez is elég rossz.. de azt mondják Isten csak olyat teremtett ami neki tetszik..és ami jó. akkor ?
Amúgy 8-as válaszoló, minden tiszteletem
Basszus, ennél nagyobb hülyeséget!! Egy leszbikus lány azért nem jó, mert vetélkedik a férfiakkal, és nem kedves velük -.- Egy leszbikus lány nem is veletek akar kedves lenni, idióta férfiak, épp ez a lényeg, mert a saját neméhez vonzódik
11 -es , köszönöm (8-as)!!! Csak tudod bánt ez az egész dolog... Van egy sztorim ezzel kapcsolatban....: Volt egy srác (én lány vagyok) és munkatársam volt. Jókat hülyültünk , majd ez a kapcsolat elkezdett mélyülni (nem szerelemrõl van szó!!!!), megbíztunk egymásban/bizalmi kapcsolat alakult ki kettõnk között. A többi ott dolgozó lenézte ... Mert furcsa... Késõbb elmesélte nekem ez a srác, hogy Édesapjával nõtt fel és érzelmileg tönkretette, egoja nulla ... Nem részletezem az érzelmes részeket, a lényeg, hogy kiderült transzsexuális...:(. Tudni kell , hogy próbált küzdeni ellene , járt agyturkászhoz meg minden ... Végül feladta és mondta, hogy neki elege van , õ így érzi jól magát, ha nõként tud viselkedni , öltözködni ... Azt mondta , ha ezentúl másképp viszonyulok hozzá , megérti... De attól , hogy transzsexuális számomra ugyanaz az ember ...:) ennyi
KEDVES 10 -es !!! Refis suli = református iskola !!!!

Miért divat ez? Miért tartják ezt normálisnak az emberek, és miért itélik el azt, aki nem olyan? (lent)

Szóval, gondolom ti is láttatok már részeg tiniket, embereket. És nekem az lenne a problémám (én nem iszom), hogy miért itélnek el engem emiatt. Volt egy fiú, akivel randizgattam, de amint megtudta, hogy nem vagyok olyan, mint a többi lány/csaj (iszákos,bulizós, meg ilyenek), utána már nem is kellettem neki. De én ezt nem értem, feltétlenül innom kell, hogy szeressenek és hogy befogadjanak? Barátom nem sok van, az iskolában szinte mindenki utál,cikiz (meg máshol is).

Legjobb válasz: Úgy gondolom hogy ha valakik emiatt ítélnek el és nem foglalkoznak veled azok éretlen hü.lye kis senkik. Keress olyan társaságot akiknek nem ez számít.

Úgy gondolom hogy ha valakik emiatt ítélnek el és nem foglalkoznak veled azok éretlen hü.lye kis senkik. Keress olyan társaságot akiknek nem ez számít.
Hidd el, nem mindenki tartja ezt a fajta életmódot normálisnak. Amúgy se kell mindig más emberek után menni, így nem lesz egyéniséged. Ha te így érzed magad jól és ezt nem tudják a többiek elfogadni, szerintem nem benned van a hiba.

Miért ítélik el azokat a nőket, akik nem akarnak gyermeket szülni?

ehhez senkinek semmi köze, az én szívem joga, hogy akarok-e vagy sem.

Legjobb válasz: Ki itéli el? Elég sûrûn van ilyen kérdés,és a válaszolók 95%ban nem itélik el.Ez már más témákban is feltünt,hogy túl sok itt az üldözési mániás fórumozó:)

Én sem találkoztam még olyannal, aki elítélt volna ezért egy nõt. Inkább mondja azt, hogy nem akar gyereket, minthogy szüljön egyet, mert elvárja a társadalom és utána szenvedjen a gyerek is és az anya is. Ennek semmi értelme. Mondom én, aki világ életében gyerekre vágyott.:) Én úgy gondolom, hogy egy gyerekkel lesz teljes az életem és ha senki sem szülne az országban engem az sem érdekelne, nekem kell és kész.:)
Ki itéli el? Elég sûrûn van ilyen kérdés, és a válaszolók 95%ban nem itélik el.Ez már más témákban is feltünt, hogy túl sok itt az üldözési mániás fórumozó:)
Azért, amiért azokat a nõket, akik több gyermeket szeretnének-vagy már több gyermeket szültek is elítélik! (pl. engem) Ilyen társadalomba élünk! Ha valaki nem akar gyereket, az a baj, ha valaki akar meg az! Szomorú! Ha Te nem akarsz szülni, akkor ne tedd! De ha nem akarod, hogy ezért megszóljanak a "kedves" emberek, akkor ne is beszélj arról, hogy Te nem szeretnél, mert csak piszkálni fognak, és ettõl csak ideges leszel! Látod, vannak normális emberek is a földön! 3. babánkat várom, és nem szekállak! :-D Szép estét!
Egy idõ után a szülõk elhalnak, a barátok lekopnak, fõleg, ha gyerekük is van. Ha megfelelõ társ sincs, akivel meg lehet öregedni együtt, akkor jön a magány érzése. Egy idõ után mindenki kicsit elgyengül lelkileg, amit szeretett fiatalon, az unalmassá válik. Hiányzik vmi majd az életbõl. Sokan a szülési fájdalomtól félnek, ezeknek a nõknek drága magánkórházat profi orvost ajánlok. Én özvegy lettem fiatalon, ha gyerekem sem lenne, teljesen egyedül lennék.
Inkább sajnálják, hogy annyira értetlen, hogy nem fogja fel, hogy egy idõ és kor után minden unalmas lesz. Mindenkinek egy gyomra van csak és egy idõ után az önmagával való foglalkozás és utazás stb. hobby is unalmassá ruitnszerûvé válik. Az öregedés nem kerül el senkit, és ekkor jön a felismerés, hogy üres gyerek nélkül az élet. Ez a felismerés 50-60-70 évesen jön, hormonális és egyéb változások miatt, senkit nem kerül el, de akkor már késõ.
Csak. Mert az a szokás, az az élet rendje, hogy a nõ, a nõstény utódot hoz a világra. Ennyi a magyarázat szerintem :) De én azt mondom, hogy mindenkinek szíve joga eldönteni, ha nem akar, jobb is, ha nem szül egy nõ :)
Nem ítélem el, csak furcsállom. Nyilván jó oka van rá, hogy nem akar babázni, de nekem akkor is érdekes, hogy a "természettel" szembeszáll. Amúgy pedig való igaz, aki nem akar gyereket, még véletlenül se szüljön, mert az sem az anyának, sem a gyereknek nem lenne jó!
Hát biztos azért, ha õk szenvednek a porontyaikkal, akkor más is szenvedjen :) Nem túl toleránsak ám az emberek, azt hiszik, mindenkit az tesz boldoggá, ami õket, pl. gyerek. Aztán biztos van benne irigység is, hogy akinek nincs gyereke, annak megmarad csomó pénze meg szabadideje és karrierje is van. Mert persze minden kellene, a fentiek+gyerek is.
Mert "ez az élet rendje" hogy a nõ gyereket szül...de legalább is asszonyállat pl. ez apósom meglátása is többek között...volt is ebbõl konfliktus mivel én is sokáig úgy gondoltam nekem a világ minden kincséért sem kell gyerek! 17 évig éltünk a férjemmel házasságban mire nálam is "bekattant" valami és 36 évesen szültem! Eddigre már a család beletörõdött, hogy nálunk nem lesz utód, mivel én ezt hangoztattam folyton és ha valaki szóbahozta már annyira ideges voltam, hogy sokszor nem szépen vágtam vissza! Így a közvetlen család már szóba sem hozta.
Én sem tudom, miért ítélik el. Én sosem itéltem el, és én is jóval 30 fölött szültem amúgy. 5-en vagyunk barátnõk, ebbõl 3-nak van gyereke, 2-nek nincs, és nem is lesz. Mégis a legjobb barátnõk vagyunk mindjárt 20 éve :) Ja, és engem meg idegenek azért 'ítélnek' el, mert csak egy gyereket vállaltunk. Hát magasról szoktam tenni minden ilyen okoskodóra. :) Tedd azt te is! :)
2.valaszoloval szorol szora egyetertek.
Én nem ítélem el.Valahol inkább sajnálom õket.Õk nem tudják milyen érzés mikor egy kis élet mozog a hasukban, meg mikor szülés után elõször a kezükbe vehetik a babát.Milyen hihetetlen érzés hogy az a pici baba az övé.De az ilyen nõkbe valószínûleg nincs meg az anyai ösztön, és a babának is csak jobb ha nem szülnek. A 20.52-nek! Elõször is én nem mondanám se az én kislányomra se más gyerekére hogy poronty!Én nem érzem kínlódásnak, nem irigykedek másra hogy mennyi pénze van.Engem nem zavar hogy nem tudok havonta 20ezer Ft-ot magamra költeni, szívesebben költöm a gyerekemre.Karrier ugyan.Szabadidõ-gyerek mellett is bármit meglehet csinálni.De neked ezekrõl fogalmad sincs mert nincs gyereked.Ilyen felfogással ne is szülj.
Ki ítéli el? Szerintem senki. Érdekes, hogy ezt mindig azok a nõk gondolják, akik nem akarnak gyereket. Ez valami kárpótlás, hogy azt gondoljátok, foglalkozik veletek valaki, akárcsak annyi ideig is, hogy elítéljen? Hát, ki kell ábrándítsalak, szerintem senki. Magánügyed, ha akarsz gyereket, szülsz, ha nem akarsz, nem szülsz. Az élet ilyen egyszerû. Te életed, te döntésed.
Elisabeth Badinter: A szeretõ anya Ha "mélyebben" érdekel: ez a könyv kultúrtörténeti szempontból vizsgálja a kérdést.

Miért ítélik el azt aki 20 évesen vállal gyereket?

Legjobb válasz: Miért ítélnék el õket? Ez mindenkinek a saját döntése. Így legalább fiatal anyuka leszel :) Hajrá!

Miért ítélnék el õket? Ez mindenkinek a saját döntése. Így legalább fiatal anyuka leszel :) Hajrá!
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Azért mert sajnos a mai magyar ember ilyen. Régen nem volt baj ha valaki az elsõ második vagy akár már a harmadik gyerekét várta. Soha nem fogom megérteni, hogy miért nem tud mindenki a saját életével foglalkozni, s mint hogy a másikéval, hogy mikor lett terhes stb... Szerintem mindenkire rátartozik, hogy mikor mit csinál, mibe kezd bele és mit vállal. Nem fejezte be valaki az iskolát és még nincs semmi a háta mögött? És? Utána is tud magával mit kezdeni ha igenis akarja. Egyébként pedig rá van kattanva mindenki a felsõoktatásra... nem szeretném kifejteni a véleményem, de SOHA az életben nem mennék se egyetemre se fõiskolára, mert a tudás számomra nem ott kezdõdik... Egyébként 20 éves vagyok. Fiatal anyuka szerettem volna lenni világ életemben. Kijártam az iskolát, külföldön dolgozta mielõtt terhes lettem. Egyáltalán nem bántuk meg, hogy összejött a baba. Jövõre lesz az esküvõnk megvan minden anyagi háttér mind a két részrõl. Leendõ anyósom is 17 évesen szült, azóta is boldogan élnek vagyis már élünk :) Tehát nem azon múlik, hogy ki mennyi idõs. 20 hkm
Imadom a provokalo kerdeseket, ami csak arra jo, hogy barki barmit ir elkezdodjon egy lepontozasi hullam. Ekozben meg a kerdezo jot rohog. Mert, hogy azt meg nem olvastuk, hogy ot most ez a tema mennyire erinti.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Mert ma Magyarország tele van beképzelt, rosszindulatú és irigy nõszemélyekkel, a legtöbbnek össze sem jön a gyerek, vagy pedig közel 40 évesen szül aztán sajnálkozik, és meglátja, hogy ott egy fiatal anyuka egybõl ítélkezik, azért is mert általánosít és azért is mert bánja, hogy neki csak akkor lett.Az nem igaz, hogy egy 20 éves nem érett, sõt sok 30 éves néha éretlenebb, mint a 20on évesek, lassan már legyerekezik a 20 éveseket, de hát magukból indulnak ki.21 .évesen szültem nem így terveztük, így jött össze, másodikos voltam a fõiskolán, amit be is fejeztem, együtt vagyok a párommal együtt élünk 3an, nincs anyagi problémánk sem, ér jelentem a gyerek mellett értünk meg szülõvé, a 30 éves sem lesz hamarabb anya, Õ is ugyanúgy a gyereke mellett érik meg rá.Rugalmasak vagyunk, lazák, türelmesek nem kezdünk el jajveszékelni ha a gyerek egyedül felmegy a csúszdára még a játszótéren látnotok kéne hogy hisztizik egy-két anyuka mikor a 3-4 éves egyedül akar lecsúszni.Manapság divat lett lenézni a fiatal anyukákat, ami ostobaságra és éretlenségre vall.Nem a kor határozza meg ki milyen anya lesz, és mennyire érett, és, hogy mennyire viszi anno fiam bölcsis társainak a szülei mind idõsebbek voltak és egy-két kivétel bolti eladók, sori munkások voltak a szülõk, a legtöbb se szakmája se diplomája nem volt, ez egy városi bölcsi volt.Ennyit errõl.
Nem ertem ezt, hogy miert kell allandoan mas helyett itelkezni...Ez a mai magyar tarsadalom betegsege.Mindenki azt hiszi, hogy csak es kizarolag az a jo, ahogy o gondolkodik es ahogy o eli az eletet.Van aki 20 evesen erett az anyasagra, van aki meg 30 evesen sem. Nem allandoan a masikkal kellene foglalkozni.Raadasul nem vagyunk egyformak, mindenkinek onmaganak kell eldontenie, hogy mikor vallal gyereket. Egy a lenyeg, hogy akkor dontson igy, amikor kesz felelosseget vallalni egy masik szemelyert es olyanok a korulmenyei, hogy tud rola gondoskodni.Az, hogy ez mikor jon el nem kotheto egy bizonyos eletkorhoz, egyenenkent valtozo, hogy valaki mikor erik meg a feladatra. En 23 evesen szultem, fel evet halasztottam ez igaz, de utana nappalin befejeztem az egyetemet. Ugy gondolom, hogy semmivel sem vagyok rosszabb anya, mint azok az ismeroseim, akik 30 folott szultek. A parommal dolgozunk, eltartjuk a fiunkat, nem az allamon eleskodunk. En ki merem jelenteni, hogy 23 evesen teljesen erett voltam arra, hogy gyereket vallaljak. De ismerek olyat, aki 19 evesen szult es odaado, felelossegteljes szulo, barmilyen hihetetlen is. Viszont a sajat nagynenem, aki egyebkent egy intelligens, diplomas no, 33 evesen szulte unokahugom es haaat mindennel foglalkozott, csak epp a gyerekevel nem.Pwrsze ezzel nem akarom azt mondani, hogy mindenki ilyen, aki 30 felett szul. Nem kell altalanositani es kell, hogy szoruljon mindenkibe annyi minimalis intelligencia, hogy kepes legyen felfogni azt, hogy nem mindenkinek az az elfogadott, ami neki es attol mert en X evesen vallaltam gyereket, nem biztos, hogy mindenkinek akkor kellene. Az egesz tarsadalom mas lehetne, ha az emberek kicsit magukba neznenek es valtoztatnanak a hozzaallasukon. Egyebkent masok megszolasa nem a kiegyensulyozott es ertelmes emberek szokasa, de ezt csak zarojelben jegyzem meg...Nekem egyebkent semmi indittatasom, belso kesztetesem nincs arra, hogy azzal foglalkozzak, hogy ki hany evesen szul. Hogy egy mondatban is valaszoljak a kerdesre: azert szoljak meg, mert ma, Magyarorszagon sokan gondoljak ugy, hogy csak es kizarolag az a helyes, amit ok tesznek. Es vegul egy jo tanacs: az ilyen velemenyekkel nem kell foglalkozni, ugy elj, ahogy Neked jo, addig amig senkinek nem artasz, addig semmi gond nincs. 27/L
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Szia, Én most vagyok 20 éves és 28hkm, szóval én nem itélem el azt aki fiatalon szûl gyereket, és hozzáteszem tervezett baba, még az sincs, hogy becsuszott volna, párommal 6 hónapig probálkoztunk és a 7.lett a sikeres hónap mikor végre összejött a törpénk.Párom is csak 23 éves, de belemertünk vágni, nekem éretségim van és majd szeretnék mellé még valami szakmát is lerakni, páromnak szakmája van amiben el is tudott helyezkedni és így anyagilag is megtudjuk teremteni a picinek is ami kell.5 és fél éve vagyunk együtt, amibõl 2 és fél éve együtt is lakunk, hálistennek jól megvagyunk, bár most, hogy babát várok, elég hisztis lettem, pedig elötte soha nem voltam az, de párom jól kezeli ezt a helyzetet is.És nem bántuk meg, hogy beválaltuk a babát, úgy vagyunk vele, hogy jobb fiatalon beválalni, mert ilyenkor még tele vagyunk energiával.Persze nem itélem el azt sem aki késöbb válal gyereket, mert ez mindenkinek a saját döntése, és mindenki maga tudja eldönteni, mikor érzi magát készen rá.Pedig mi is tudjuk, hogy nem csak a babázásròl van szó és a szép pillanatokròl, hanem lesznek nagyon nehéz pillanatok is, és sok felelõséggel is jár.üdv:N
én 18 évesen szültem.elõtte nem voltak céljaim, álmaim.de mikor valamiért felelõsséggel tartozik az ember, rájön hogy menni kell és csinálni kell.ha nem szülök fiatalom valószínüleg most dolgozhatnék táncosnõként vagy valami alja munkát mert nem csináltam semmit.én csak bíztatni tudom az embereket, ha módjuk van rá és meg engedhetik, szüljenek fiatalon(persze nem annyira fiatalon). És végére csak annyi, hogy lehet valaki felelõtlen meg buta stb.de egy gyerek sok mindenen változtat, felelõssé teszi az embert és 180 fokot tud rajtuk fordítani
ja igaz.
#7-s: Gondolom hatosztályos középiskolába jár.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nálam hasonló volt a helyzet, mint az 5. válaszolónál: 20 évesen szültem, és sokáig egyedül is neveltem a fiam. Õszintén szólva, ha akkor nem vállaltam volna õt be, akkor nem hiszem, hogy most tartanék valahol. Nekem 19 évesen még hiányzott két évem az érettségihez, mert a sulival anno nem foglalkoztam, inkább elmentem dolgozni. GYED alatt befejeztem a középiskolát, szereztem egy nyelvvizsgát, utána pedig elmentem egyetemre. Nyáron fogok diplomázni, plusz most már fõállásban dolgozom. Szóval nekem kimondottan jót tett, hogy gyerekem született, akkor már muszáj volt felnõnöm, még ha elõtte ez nem is történt meg tejleskörûen. A környezetem szerint jó szülõ vagyok, a kisfiam egy teljesen normális, értelmes hat éves gyerek, nem hinném, hogy neki bármi hátránya származott volna abból, hogy húsz évesen szültem, vagy hogy öt éves koráig egyedül neveltem.
Szerintem nem mindenki éretlen 20 évesen, biztosan van olyan, aki ennyi idõsen is maximálisan helyt tud állni anyaként, és tényleg sokan dolgoznak 18 éves koruktól, akik mondjuk szakközépben szakmát tanultak, nekik akár a háttér is adott lehet. Szerintem nem feltétlenül kell ezt elítélni, mert nagyon mások lehetnek a körülmények egyes esetekben. Lehet 20 évesen éretlenül, felelõtlenül a semmire szülni, és lehet felelõsen, éretten, biztos anyagi és érzelmi háttérrel is. Ennek ellenére 20 évesen nekem még nagyon korai lett volna, egyszerûen nem voltam elég érett rá, nem hiszem, hogy tudtam volna ekkora felelõsséget vállalni. Az meg a másik fele, hogy fõsulira jártam, nem is nagyon lett volna mire. Most, 25 évesen, házasságban várom az elsõ babánkat, 26 leszek mire megszületik. Csak 5-6 év a különbség, de érettségben, háttér szempontjából ég és föld.
hogy jár a 12 éves kisfiad gimibe?
Az se jó, ha valaki szingli anya lesz 20 éves korára - a gyerek szempontjából legalábbis nem jó. De te szépen csináltad utolsó válaszoló! :) Kevesen csinálják ilyen jól.
Én 20 évesen szültem a gyerekemet, 2. évfolyamos voltam akkor. Nekem rengeteg erõt adott az, h szingli anya lettem. Most csinálom a 3. diplomámat, 2 nyelven beszélek folyékonyan, a falu szegregált részébõl tudtam önálló egzisztenciát teremteni és segítség nélkül lett 26 éves koromra tehermentes lakásom. A fiam pedig jelenleg az ország egyik legjobb gimijébe jár. Tudom, nem ez az általános, de van ilyen is. Aki akar, annak nem akadály az utód... Jelenleg 32 éves vagyok és épp babát várok. Sokkal rosszabbul viselem mind pszichésen, mind fizikálisan a várandósságomat, mint 20 évesen. Elhagytam már a középidõt, egy héten 4 napot tutira vízszintben kell legyek görcsölés miatt.
2. vagyok. Egyetértek veled 3. Tényleg sokan nem járnak egyetemre/fõiskolára (én is pld. csak 27 évesen keztem el a fõiskolát, és 30 lettem mire befejeztem), de 18 éves korom után dolgozni kezdtem, és dolgoztam pár évet, mire gyereket mertünk vállalni, mind anyagilag, mind érzelmileg, - amire te utaltál. Én is 20 évesen még "gyenge" lettem volna szülõnek, mint támasz, stb. :)
Egyeni velemenyem, hogy hogy 20 evesen lettem volna anya, nem ugy eltem volna meg, mint ahogy most. Hiaba felnott mar a 20 eves, meg nem erett. Gyereket nevelni nem annyi, hogy valaki megszuli, es "jaj, olyan cuki" babazzunk vele. A gyerek meg csak no, mint a gaz. Szerintem kesobb, ahogy neked is tobb tapasztalatod lesz az elettel kapcsolatban, ugy tudsz tobbet is tovabb adni a gyermekednek. Szerintem ez nincs osszefuggesben a tanulassal, hisz nem mindenki jar egyetemre/foiskolara. Van aki mar 18 eves koratol dolgozik. Nem mondom, hogy idealis felallas. En tuti nem is vallalnam be, de mint mar irtam nem emiatt.
Mert feltételezik, hogy nem tanul, vagy abbahagyja a tanulást, és a gyerek után talán már "nem lesz belõle" semmi... (bár sokan tanulnak a szülés után tovább, de az átlag - valljuk be, nem ilyen). A mai társadalomban az az elfogadott(abb) a fehér kultúrában, hogy tanulsz, befejezed a fõiskolát, egyetemet, és dolgozol egy-két-öt évet, alakítasz ki egy egzisztenciát, és utána szülsz gyereket... és a gyes után visszatérsz a társadalom hasznos tagjaként a munkahelyedre dolgozni. (Röviden).
A hozzaszolasod utolso reszeben van a lenyeg (na jo, az ide vago lenyeg, mert a tobbi is tanulsagos). Hogy mindig is fiatal anyuka szerettel volna lenni. En meg ezt nem ereztem 20 evesen. Nem is olyan eletem volt, ami egy gyereknek "idealis" lett volna. Minden evben mas orszag. Na meg olyan ferfi sem volt az eletemben, akinek szultem volna ;) Es szerintem ez a lenyeg. Ha van egy olyan tars melletted, akinek TUDOD, hogy szulni szeretnel, es ezt mar 20 evesen megtalalod (vagy hamarabb) akkor hajra. Tudod irigyellek ;) A nagymama majdnem egyidos lesz velem. Ez tok jo, ra lehet bizni majd a kicsit, aktiv stb. Az en gyerkemnek velem mar nem lesz ekkora "szerencseje" :D De ez az en dontesem volt, es visszenezve az elmult 10-12 evre, nem bantam meg. Nekem igy volt megirva.

Miért ítélik el az emberek és a társadalom ennyire egyből az egyedülálló Anyákat? Pláne a kisgyerekeseket?

Szomorúan tapasztalom hogy ebben az országban az emberek nagy része elítéli,felelőtlennek,rossz anyának,anyának nem valónak,lenézni valónak tartja az egyedülálló kismamákat édesanyákat.Pedig sok esetben nem tehetnek róla, vagy ők sem így képzelték el és éppen elég sok a gondjuk bajuk,vagy épp így a jobb nekik a körülmények között.Sokszor olyat is tapasztalok hogy csak az anyagiak miatt mondják az egyedülálló anyára hogy rossz anya,pedig meglehet nézni jó néhány pénzes anyukát,vagy azzal nem számolva mondanak ítéletet hogy ő tudta milyen nehéz lesz neki így mégis vállalta,és lentről is lehet magasba jutni,mint ahogy fordítva és a ma még jól álló férjes ítélkező nők is juthatnak ide.Sőt találkoztam már olyan anyával is aki úgy vetett követ a másikra hogy előtte ő is átélhette évekig milyen egyedülállónak lenni.Egy egyedülálló édesanyát ma Magyarországon rengeteg előítélet,ítélet,sértés,megvetés éri a mindennapokban,az orvosnál,a védőnőnél,a hivatalokban,a családban illetve baráti ismerős körben,az utcán,ahelyett és anélkül hogy megkérdeznék tőle,miért is van ebben a helyzetben,miért is vállalta a gyermekét,milyenek is a mindennapjai,miben segíthetnének neki,megpróbálnák megérteni!Van aki egy éjszakás kalandból lett édesanya,van aki a rossz minőségű fogamzásgátlók áldozata,van aki tervezte, van aki nem, van akit terhesen,vagy szülés után hagytak el,van aki menekült a párjától,van akinek már nem él a párja,sok sok különböző sors és mégis egy a közös bennük,hogy nap mint nap megalázzák lenézik őket!Pedig ők is éppen ugyan úgy édesanyák!Nevelik,szeretik gyermeküket még így is ,és nem mondanának le róluk semmi pénzért anyagi nehézségek,lelki gondok,magány,szeretet hiány és megalázottság mellett egy szerető támogató férj társ apa nélkül sem!

Legjobb válasz: Nem tudom, én még nem hallottam, hogy bárki szidta volna az egyedülálló anyukákat. Milyen atrocitások értek téged? Beszólt valaki? Ilyen alapon bárkit lehet szidni bármi miatt. Szerintem senkinek semmi köze hozzá, hogy ki hogyan neveli a gyerekét, de ilyen alapon bárkin lehet fogást találni ami miatt szidni lehet. Én spéci elismeréssel gondolok rájuk, mert tudom, hogy nem könnyû, hiszen sokszor családban sem az. Néha gondolkodom ilyeneken, hogy hogyan oldják meg a mindennapi feladatokat, pl. munka mellett a gyereket elhozni az oviból, ilyesmik. Szóval nem tudom, hogy miért ítélik el õket, bár én még tényleg nem hallottam.

Nem tudom, én még nem hallottam, hogy bárki szidta volna az egyedülálló anyukákat. Milyen atrocitások értek téged? Beszólt valaki? Ilyen alapon bárkit lehet szidni bármi miatt. Szerintem senkinek semmi köze hozzá, hogy ki hogyan neveli a gyerekét, de ilyen alapon bárkin lehet fogást találni ami miatt szidni lehet. Én spéci elismeréssel gondolok rájuk, mert tudom, hogy nem könnyû, hiszen sokszor családban sem az. Néha gondolkodom ilyeneken, hogy hogyan oldják meg a mindennapi feladatokat, pl. munka mellett a gyereket elhozni az oviból, ilyesmik. Szóval nem tudom, hogy miért ítélik el õket, bár én még tényleg nem hallottam.
Sose tapasztaltam még, hogy bárki is elítélne amiért egyedül nevelem a lányom.
Én még ilyet soha nem tapasztaltam. Én nem vagyok egyedülálló, de ismerek többeket, soha senki nem szól rájuk egy rossz szót sem.
Honnan szedted ezt ahülyeséget? De komolyan. Mert érdekelne a magyarázatod.

Miért ítélitek el azt, aki "beleül a készbe"?

Legjobb válasz: Én nem ítélem el, mert miért is lenne bûn, ha már adottak a dolgok? Azt viszont elítélem, mikor valaki henceg vele, holott nem tett érte semmit.

Én nem ítélem el, mert miért is lenne bûn, ha már adottak a dolgok? Azt viszont elítélem, mikor valaki henceg vele, holott nem tett érte semmit.
Általában nem azt ítélik el aki beleül a készbe, hanem azt, aki ezt teszi, és utána elõadja milyen könnyû boldogulniaz életben, vagy pedig akkor, amikor aztán így is úgy gondolja pl váláskor, hogy neki jár a fele a mindennek, úgy, hogy semmiért nem dolgozott meg...
Én nem Itélem el, ha normális marad azután is. A sógórnõm beleült a készbe, szinte tényleg csak a ruháit vitte, szült 3 gyereket. Megállás nélkül szidja azokat, akik hitelt vettek fel, akik kevésbé jó anyagiak közé gyereket szültek, akik nem a legdrágább mosóporral mosnak és még sorolhatnám. Néha elmondanám neki, hogy ha nem a bátyámmal jön össze, akkor lehet még mindig a szüleinél lakik, a kis pincérnõi fizetésébõl pedig gazdálkodhatná ki a dolgokat.
Az a baj, hogy közülük sokan nem tudják értékelni, hogy mit is kaptak.
Én is megkaptam már, hogy a párom lakásába költöztem, micsoda számító liba vagyok, ráadásul õ duplaannyit keres, mint én. Mondjuk ebben az is benne van, hogy az a lakás sem az õ érdeme volt, a szülei vették neki a 18. szülinapjára. Szóval a szülei szenvedtek érte, a fiukat is megszólták már, hogy neki milyen jó, hogy a s*gge alá kapta a lakást, kocsit. Õ nem dolgozott meg érte, én korábban a kollégiumi szobámért is dolgoztam. Akkor most mit kéne csinálnunk? Amikor megismertem nem tudtam, hogy van lakása, akkor még a szüleinél lakott és vonattal járt. Mindig lesznek olyanok, akik azzal jönnek, hogy aha, a párod lakása te meg csak úgy idejöttél.
Én nem ítélem el, csak utána ne háborogjon, hogy válás után neki mennyi jár máséból.
Igen, szerintem is az irigység az oka. Meg amúgy vannak olyan emberek, akik szeretnek megdolgozni azért, amijük van.
Te mire tippelsz?
Általában aki "beleül a készbe", az még soha életében nem dolgozott meg semmiért. Így nem is tudja igazán értékelni.
Szerintem mert irigyek . Nekik szenvedni kell azért amibe te( vagy én) csak beleülünk.
Én nem ítélem el, csak többre becsülöm azt, aki megdolgozott azért, amije van. Ha odaköltöznék egy férfihoz, sosem érezném a magaménak a lakását. Meg rizikós, mert esetleges válás után mehet az utcára a csaj.
De a "gesztenye" miért csak a lakás, az ingatlan lehet? Elvégeztem az egyetemet, több nyelvvizsgám van, embereket gyógyítok, korábban a kollégiumért is melóztam, semmi szabadidõm nem volt. Nem azért jöttem össze a párommal, hogy neki van lakása és beköltözhetek hozzá, elõször nem is nagyon akartam mert kisvárosban lakik, de aztán kaptam itt munkát, így jöttem. Azokat, akik 70 éves bácsikkal jönnek össze, hogy beköltözhessenek a házukba, kaphassanak tõlük BMW-t, azokat el lehet ítélni. Õk így kaparják a gesztenyéjüket, csak ugye a társadalom elítéli õket. De pl. egy volt évfolyamtársam összejött egy vállalkozóval, elkezdett nála dolgozni, beköltözött hozzá, az egyetemet is otthagyta. Õ elítélendõ? "Beült" a kész házba, vállalkozásba, viszont megdolgozik érte.
#13: Ne az en szememben, hanem a sajatodeban. Nekem sikerult kikaparnom nem nagy, de kozepes gesztenyet. Es sokat is meloztam/melozom erte. Nem mindenki tudna utanam csinalni. Es az onbecsulesemet is erositette.
Nem ítél el; sok barátom van, akik "beleültek a készbe", és látom, mennyire nem látják a dolgok értékét, és nem érzik a súlyát sem. Majd megtanulják egyszer talán, hogy olyan is van, amit maguknak kell megszerezni, mert más helyettük nem fogja.
Szerintem azzal semmi gond nincs, ha valaki beleül a készbe, csak ne szaladjon el vele a ló. Tudni kell értékelni a megdolgozott pénzt. Pl., ha egy nõnek sikerül kifogni egy egy módosabb férfit, akkor szerencséje van. Nekem azzal semmi bajom nincs, ha egy nõ a (kifizethetõ) hobbijának él, vezeti a háztartást, nagy törõdéssel felneveli a gyerekeket, mert lássuk be, az utóbbi kettõ is komoly munka. Én ezt csak férfiként tudom mondani, nekem sértené az önbecsülésemet, ha egy nõ tartana el úgymond, mert nem véletlenül alakultak ki a szerepek. Csak a baj az, hogy sokszor a könnyen jött pénz könnyen is megy el.
Sok ilyen készbe beleültem lányt ismerek, nem olyanokat, mint az egyik válaszoló, azt még nem tartom annak. Hanem mindent a pasi áll, kocsi, ház, havi kiadások. Irigyelni keveset lehet, mert kevés helyen van annyira intelligens pasi, hogy ezzel ne éljen vissza.
Hidd el, nem ítélik el csak irigyek.
Szóval utolsó, akkor hagyjam ott a párom mert neki van lakása, költözzek albérletbe és gyûjtögessek, kaparjam ki a gesztenyét, vegyek magamnak lakást, csak hogy értékes lehessek a szemedben?
En nem itelem el. Csak nem ertekes a szememben. Talan a sajatjaban sem. Azert ul bele a keszbe, mert nem hisz abban, hogy maganak is ki tudna kaparni ekkora gesztenyet.
Vannak olyan esetek, amikor elítélem. Pl. amikor utána a szegényebbeket cikizi, meg hogy milyen gáz, hogy vkinek csak albérletre futja. Akkor is, ha azt gondolja, hogy õ ezt megérdemli, mert szép/tökéletes. Ha utána azt a sajátjaként kezeli, és simán kisemmizné a párját abból, amibe csak a pici fenekét rakta bele, és nem dolgozott érte egy percet sem. Minden a hozzáállástól függ. Ha vkinek nincs más életcélja, csak beleülni a készbe, és élni a pompás életet, azt elítélem. Ha vkinek más életcélja is van mellette, rendesen neveli a gyerekeit, harmonikus kapcsolatban él, és nem egy anyagias, felszínes vki, akkor semmi bajom nincs vele.
Azzal tényleg így vagyok, hogy nem érzem magaménak, õ (vagy inkább az anyja) rendezte be, a legtöbb bútor az övé, sokáig egyáltalán nem éreztem otthon magam. Még anyósom is mondta, hogy nyugodtan rendezkedjek, lakjam be én is. Na de sose lesz az én lakásom - egyébként van nekem is csak más városban, abban most tesóm lakik, hamarosan el is akar menni, szóval tudnék hová menni - egyébként is nekem eszem ágában sem lett volna itt ilyen lakást venni.

Miért ítélik el sokan az együtt alvást?

Én 20 hónapos gyermekemmel még mindig együtt alszom és én sem tartom helyesnek, hogy 9 hónap pocak lét után átpasszolom egy távoli szobába a gyermeket, de próbálok nem ítélkezni és pláne nem olyanokat írni, hogy "remélem aki együtt alszik a gyermekével, annak nincs nete"

Legjobb válasz: Szerintem nem az együttalvást ítélik el az emberek, az idegesítõ, mikor egy nõ veri a mellét, hogy ilyen meg olyan jó az együttalvás a babával, aztán meg nem tudja átrakni a saját ágyába a gyereket. Írd be a keresõbe, millió meg egy olyan kérdés van, h "hogyan szoktathatnám át X hónapos gyerekem..." Ilyenkor szerintem a nemegyüttalvós anyukák azért írják, hogy már az elején külön kellett volna altatni, mert egyék meg, amit fõztek. Egyébként meg miért jobb a férjnek, hogy néhány évig harmadmagával alszik a hitvesi ágyban annál, hogy pár hónapig a neje bealszik a gyerekszobában szoptatás közben?

Mi hárman együtt alszunk és nagyon jó érzés így elaludni és ébredni.Nálunk 2 szoba+nappali van és az imént egy nagyon durva jót szeretkeztünk a férjemmel.Természetesen egy másik szobában.Ennyit az alacsony libidóról. Mindenki maga dönti el, hogy hogy él és mit jelent a család fogalma.Nekünk így természetes.Szép babázást!
Szerintem nem az együttalvást ítélik el az emberek, az idegesítõ, mikor egy nõ veri a mellét, hogy ilyen meg olyan jó az együttalvás a babával, aztán meg nem tudja átrakni a saját ágyába a gyereket. Írd be a keresõbe, millió meg egy olyan kérdés van, h "hogyan szoktathatnám át X hónapos gyerekem..." Ilyenkor szerintem a nemegyüttalvós anyukák azért írják, hogy már az elején külön kellett volna altatni, mert egyék meg, amit fõztek. Egyébként meg miért jobb a férjnek, hogy néhány évig harmadmagával alszik a hitvesi ágyban annál, hogy pár hónapig a neje bealszik a gyerekszobában szoptatás közben?
Én nem itélem el az eggyütt alvást, csak én nem tudok vele aludni, próbáltam már többször, de nem megy.Ha mellettem van akkor én nem tudok aludni, félek, hogy ráfekszem.A mútkor pl.elszunnyadtam kb.1órára és úgy elzsibbadt mindenem, mert nem mertem megmozdulni.
Nekünk még nincs meg a pici, de igazság szerint, én az arany középutat fogom választani.A baba a hálóban lesz velünk, de a saját ágyában.igy nem kell messzire menni, de viszont, nem is 3an alszunk.És ne gondoljátok, hogy ez gáz, ha nektek és a babának igy a jo akkor csináljátok igy.De mondok egy durva példát.Öcsém most 9 éves és anyámmal alszik, még mindig, ketten, apám meg születése ota külön szobában alszik...Na ez az ami durva.Igaz én 4 éve elköltöztem, de még igy is zavar, a másik dolog meg amin kiakadok, hogy nem tudja egyedül kitörölni a se..ét..és ez sajnos nem vicc:(Pedig nem béna, nem fogyatékos, kituno tanulo!!! Szoval mig pici a baba, ne foglalkozzatok mások hülyeségével, de azért ilyen hibát se kövessetek el. Kellemes babázást mindenkinek!:)
én gyerek vagyok de emlékszem hogy csak úgy tudtam aludni amikor ott voltam anyuékkal:) a kiságyban folyton üvöltöttem:S de a bátyáimmal is együtt aludt. és mindegyikünk épeszû:) 13 lány
én is pont így gondolom, mint te, de megértem azokat is, akik inkább külön teszik a babát. mi ilyenek vagyunk, de ne felejtsd el, hogy nem mindenki egy vérmérsékletû, én sosem hagyom a babámat egyedül sírni, 14 hónapig szopott, most a másodikat várom és azt tervezem ugyanígy fogom nevelni, de ez nagyon fárasztó. van aki azt mondja pár nap "kínzás" inkább, de legyen egy olyan rendszer, ami a szülõnek kevésbé fárasztó. ezt is meg lehet érteni. a lényeg, hogy nem szabad ítélkezni mások módszerén. én is a kicsi majomszeretét részesítem elõnybe, de sokféleképpen lehet jól nevelni, és ha valaki külön szobába teszi a babát az sem biztos, hogy árt vele
Én szeretném külön tenni, de sohasem jön össze. Valahogy nem tudom àttenni màsik szobàba.Igy velem alszik, most 6 honapos.Aki külön altatja, nem itélem el, söt nagyon irigylem, hogy sikerült külön altatnia.Szerintem az enm 2 éves koràig tuti velem marad, valahogy szeretem haott van velem, hallom szuszogni, érzem az ilatàt.És reggel ugy kelünk hogy egymàsra mosolygunk:)
Én is sokáig együtt aludtam a fiammal, és szinte szégyenkeznem kellett miatta, sokszor inkább letagadtam a dolgot, mert tényleg elítélik az embert emiatt. Mostanában is reggel felé áthozom az ágyunkba, 8 hónapos, de már nagyrészt a saját kis ágyikójában alszik, mert annyit mocorog éjszaka, hogy nem tudtam aludni tõle. Amúgy is rossz alvó vagyok. De én is nagyon szerettem magam mellett tudni éjszaka. :)
Én nem értek veled egyet, de ez nem azt jelenti, hogy elítélem ezt a "módszert". Csak arra vagyok kíváncsi, hogy hogy és mikor tervezed a különalvást? Az én lányom mindig külön ágyban és 4 hónapos korától külön szobában aludt. Eddig egyszer aludt a mi ágyunkban, nyaraláskor. Úgy összebújva tényleg jó lett volna aludni, de õ keresztbe fordult és a férjem fején volt a lába, a feje meg a karomon.
"átpasszolom egy távoli szobába a gyermeket, de próbálok nem ítélkezni " Máris ítélkeztél. Az én gyerekem mellettem alszik a kiságyban és nem passzoltam sehová. Mint ahogy te is magad mellett altatod a gyereket és odab.sztad magad mellé az ágyba, kedves nem ítélkezõ csodaanya.
Szia! Pont egy olyan kérdést tettél fel, amire nem lehet egyértelmûen azt mondani, hogy csak így, vagy csak úgy jó. Az én kisfiam 3 éves lesz, tegnap velem aludt a nagy ágyon, de most éppen a szobájában és a saját ágyában alszik. Az is lehet, hogy holnap megint velem alszik :) Én nem csinálok belõle problémát. Mivel apukája elég sokat van távol, így õ sem nehezményezi. De, ha apa itthon van, akkor szigorúan a saját ágyában alszik el. Az más kérdés, hogy hajnalban átjön hozzánk a kis macijával és befekszik közénk. Aztán még pár órát együtt durmolunk tovább. Aztán felébrednek apával és hozzák nekem a kávét ágyba :) Hogy most hogy lesz ezek után nem tudom, mert novemberben érkezik a kistesó..... :) Amúgy kisfiam igény szerint szopizott 2 éves koráig, de semmi probléma nem volt altatásnál, együttalvásnál, leszoktatásnál. Kiegyensúlyozott, vagány gyerkõc....
Az én kisfiam most 1, 5-éves és igen velünk alszik kb.2-hónapja.Nem akartam közénk szoktatni, de így sikerült.Felsírt minden éjszaka amíg a járókában aludt a kiságyat lecseréltük mert állandóan keresztbe fordul a nagy ágyban is és a járókában meg nagyobb a hely. Én egyébként is úgy altatom, h oda fekszem mellé és énekelek neki amíg el nem alszik.Van úgy hogy én is elalszok mellette és ott marad, de nyugodtan átalussza az éjszakát.Most akarunk neki egy normális ágyat venni mert szeretném ha ott szokná meg.Természetesen a mi szobánkban maradna az õ ágya is mert nyugodtabb vagyok ha ott van a közelemben és bármikor rá tudok nézni. De le a kalappal azok az anyukák elõtt akik külön szobában és altatás nélkül le tudják rakni a gyerekeiket. Mi így csináljuk, nekünk ez a jó!!
Az én lányom 9 hónapos koráig csodálatosan elaludt egyedül a kiságyban, ami a mi szobánkban volt. Egyszer kelt fel szopni, és már aludt is tovább. Aztán egyik napról a másikra orditott a kiságyban, és csak magam mellett tudtam elaltatni, és hiába raktam a kiságyba, ha elaludt, a szeme kipattant, és orditott és orditott. Ezért, hogy ne sírásból álljon az esténk, szépen magam mellé vettem. És azóta nincs baj. Ha pedig szexre vágyunk, átmegyünk a másik szobába. Nekünk igy jó. Pár hónap mulva átviszem a gyerekszobába, és ott próbálom elaltatni majd. De addig, amig nem alussza át az éjszakát, nem fogok rohangálni ájszaka mint egy hóltkóros. Mert az sem nekem nem jó, sem pedig a gyereknek.
Mi is együtt alszunk hárman (a kisfiunk, a férjem és én). Csodálatos érzés együtt aludni és együtt ébredni. De ennél még fontosabb az, hogy látjuk a gyerekünkön, milyen biztonságérzetet és boldogságot ad ez neki. Bármerre járunk, rohanunk egész nap, estére mindig összebújik a kis család. Ha visszagondolok rá, gyerekkorom legszebb emlékei közt az az egyik, amikor még együtt aludtunk, ugyanígy!
Elõzõvel teljesen egyetértek. Egyébként ez az együtt alvás arra is jó, hogy ne kelljen nõnek lenni otthon, ne kelljen apukával összebújni, remélem érthetõ. Baromi könnyû a szoptatás, együttalvás mögé bebújva hárítani azt az egyébként nagyon nehéz dolgot, hogy bizony egy idõ után már feleségnek és nõnek is kel lenni. Az összes alacsony libidójú ismerõsöm együtt alszik a gyerekével, talán nem véletlen :)
Szerintem meg mindenkinek legyen saját ágya, fõleg egy 20 hónaposank már jó lenne. És én sem szeretem, hogy ti veritek a melleteket, hogy milyen jó anyák vagytok és igény szerint szoptattok. Most biztos azt hiszed, hogy én tápszereztem a gyerekem azért mondom. Hát nem én is 6 hónapos koráig szoptattam és utána is még 1 éves koráig, de mégis mindig a saját ágyába aludt le. És ez a legjobb neki is és nekem is. Én úgy nem tudod aludni, hogy a gyerekem dobálja magát jobbra ballra, mert az enyém így alszik, meg zserintem a legtöbb gyerek. De ha neked jó, akkor legyen, csak nem kell hangoztatni, hogy így meg úgy... Remélem érted!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a választ! Próbálok mindenre reagálni. "Próbálok nem minõsíteni" ez azt jelenti, hogy sajnos még nem megy, hisz egy babának semmi másra nincs szüksége, mint az anyja közelségére. Mikor még nem volt gyermekem, én is megfogadtam sok mindent, de hidd el, el fogsz aludni, mert a szoptatástól el lehet:) A férjemnek jobb a családjával, mint egyedül, ez nem kérdés.. Utolsóként a házasélet...3 szobánk van, egy fürdõnk, konyhánk...:)
Bár én még csak kismama vagyok, úgy tervezem, hogy kb 4-5 hónaposan "kipasszolom" a saját szobájába. Addig is mindenképp külön ágyikóba fog aludni, csak mellettünk. És ha éjszaka át kell mennem hozzá szoptatni, akkor nem fogok ott aludni a gyerekkel, hanem visszamegyek a férjem mellé, mert nekem ott a helyem, hogy ne "kerüljön hátrányba". Amúgy akik sokáig együtt alszanak, azok hogy szeretkeznek a férjükkel? Én elég furcsán érezném magam.... Meg különben is, az a mi kis "szentéjünk".:)
A kérdező hozzászólása: Igen, az igény szerinti szoptatás és a nem hagyom soha sírni dolog, nagyon nagyon fárasztó...:)
En egyaltalan nem tartom egeszsegesnek, ha egy gyerek a szulei agyaban alszik!Nem kenyelmes senkinek sem szerintem, mert en nem hiszem, hogy az az anyuka kitudja pihenni magat, aki mellett ott fekszik a gyermeke!Gondolom egyedul, ha csak a ferje lenne ott, sokkal melyebben tudna aludni!A masik velemenyem meg, hogy semmi keresni valoja snincs egy gyereknek az en agyamban ejszaka, az a felnottek helye!AZ en kis fiam 1eves, es amig nagyon pici volt, es szopizott, addig a kis agya a mi szobankban volt, igy nem kellett atmennem, csak kivennem, majd visszatennem!Ez 9honapog tartott, majd azutan attettuk az agyat a szobajaba, es 3ejszaka utan szepen megis szokta, es tokeletesen alszik egyedul!De ez csak az en modszerem, es az en velemenyem, es senkit sem szeretnek megbantani, mert mindenki ugy neveli a gyermeket ahogy neki az a legjobb:) Nekem igy volt a legjobb, azert tettem, es teszem igy:) )

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!