Találatok a következő kifejezésre: Mennyit várhatok a férjemtől (2 db)

Mennyit várhatok el a férjemtől otthon? 5 hetes a baba.

Igazából küls? segítségre nem számíthatok, csak rá. Nem kellett kérni, hogy segítsen az elején, segített, a fürdetésnél, vigyázott rá, ha fejnem kellett...(ez most is így van, illetve lenne, ha nem jönne megint egyre kés?bb haza.) Házimunkában nem nagyon segített, pedig az lenne az igazi segítség. Mert hiába kapja fel a kiságyból a babót, nem csinál vele semmit, csak csitítgatja, hogy ne sírjon. Ez meg nekem nem segítség. Bátorkodtam megjegyezni neki, hogy a házimunkában tudna segíteni. Az eredmény, hogy már a baba körül is csak akkor segít, ha kérem. Amit ? csinál: vásárlás (ezt régen is együtt tettük csak most én kiestem, az öccse megy vele, mert velünk lakik)+ f?z hetente kb.3x (ezt szintén megtette a baba el?tt is, igaz nem 3x..)Már megkaptam, hogy milyen jó dolgom is van nekem ez miatt.

Legjobb válasz: Szia.Szerintem se "szúrd" le inkább köszönd meg,ezt v. azt a segítséget,de ha úgy érzed,hogy hasznosabb lenne mondjuk a baba csititgatása helyett egy laza porszívózás,akkor mond meg neki.Ha pl.szívessebben fõznél néha te,akkor kössetek üzletet,mond meg neki,hogy még nem érzed magad olyan erõsnek(v. fáradt vagy az állandó fejéstõl stb.),inkább fõznél most te,de kérd meg,hogy most csináljon más házimunkát helyette stb.,ha nem is olyan jól csinálja mint te,legalább megcsinálta. Mindenképpen meg kell beszélni a dolgokat,mert bele fogsz fásulni! Hál' istennek nálunk nincs ilyen gond,én pl. sosem törlök port,mert utálok,viszont a párom meg sosem mosogatna.A porszívózást megosztjuk,hol én ,hol õ.A mosásba nincs beleszólás azt nem engedem.Nálunk ez már akkor is így volt,amikor még nem volt a pocakomban a pindúr.36 hetes pocis

Szia.Szerintem se "szúrd" le inkább köszönd meg, ezt v. azt a segítséget, de ha úgy érzed, hogy hasznosabb lenne mondjuk a baba csititgatása helyett egy laza porszívózás, akkor mond meg neki.Ha pl.szívessebben fõznél néha te, akkor kössetek üzletet, mond meg neki, hogy még nem érzed magad olyan erõsnek(v. fáradt vagy az állandó fejéstõl stb.), inkább fõznél most te, de kérd meg, hogy most csináljon más házimunkát helyette stb., ha nem is olyan jól csinálja mint te, legalább megcsinálta. Mindenképpen meg kell beszélni a dolgokat, mert bele fogsz fásulni! Hál' istennek nálunk nincs ilyen gond, én pl. sosem törlök port, mert utálok, viszont a párom meg sosem mosogatna.A porszívózást megosztjuk, hol én , hol õ.A mosásba nincs beleszólás azt nem engedem.Nálunk ez már akkor is így volt, amikor még nem volt a pocakomban a pindúr.36 hetes pocis
Igaza van az elõttem szólónak, én még hozzáennék annyit, hogy legyen rendszer a napjaidban. Tudni kell beosztani a napot úgy, hogy legyen mindenre idõd! A házimunka megvár, ha nincs segítség akkor is. Sok férfi még ennyit sem segít, mint a te férjed. Igazítsd a babához a teendõket! Mikor alszik, pihenj te is egy kicsit! Egy fél óra pihenés is sokat ér ilyenkor! Ha jól elvan, akkor bármilyen házimunkát megcsinálhatsz. Egy tipp: az ablakpucoláskor öltöztesd fel a babát, ezzel a napi levegõzés már meg is volt neki. A lényeg, hogy szokjon meg a baba egy napirendet, sokkal könnyebb lesz neked is végezni otthon a dolgod! Ha pedig nem megy, akkor szólj a párodnak és biztosan segít!
Én még ennyi segítséget sem kapok, mint te. Az én férjem akkor vigyáz a kisbabámra, ha este 8-9 között már letettem aludni. Szerencsére reggelig alszik és én este 10 körül megyek hetente 2szer nagybevásárolni. Én most felveszek egy bejárónõt, azzal fenyegetõzök a férjemnek, ezt betudom úgy, hogy akkor pihenhet itthon, de fizesse meg. És az ebédet rendelem minden napra! Nagyon nehéz egyedül, tudom, várom én is a tanácsokat, hátha jórabírjuk a férfiakat. Persze, ha nagyobbak lesznek, már könnyebb lesz! Egyelõre kitartást neked is!
Én õszintén szólva abból amit leirtál úgy érzem hogy a párod elég sok mindent megtett volna, és megtenne, csak õt zavarja az hogy úgy érzi nem jó és nem elég amit megtesz és csinál, mert mindig éppen mást kéne csinálnia szerinted ahelyett amit csinál. Én azt tanácsolom, hogy légy türelmesebb, neki ez még egy teljesen új és fura helyzet, hadd szokja meg õ is. Ha éppen valamit megtesz, azt köszönd meg és ne azt mondd hogy jobb lenne ha inkább elmosogatnál pl. Össze kell még rázódnotok ilyen téren. Hidd el másnak a férje még ennyit sem tesz meg amiket a tiéd. Szerintem nagyon is sokat segít neked, már amennyire egy férfi tud segiteni a házimunkában. Õ dolgozik , pénzt keres, és még segit is. Szerintem csak te vagy most egy kicsit ingerültebb. :(
Szia.A "szúrdat" idézõjelbe tettem :-) természetesen nem köszöni meg, de van olyan férfi, aki nem látja a , hogy vica-versa mûködnek a dolgok és természetes számára (sajnos), hogy az "asszony" megcsinál mindent, mert mondjuk olyan családból jött , ahol ez a szokás.Férfi válogatja...Amúgy ha ettünk, azt mindig megköszöni magától, meg ha veszek neki valamit, amit én nem eszem v. nem használom azt is. Nekem szerencsém van, tudom.Az én párom 10 éves kora óta az apjával élt, úgyhogy neki muszáj volt önállónak lenni ebben is.Beszéljétek meg, kössetek kompromisszumot, biztos megérti a problémát és segít többet.A napapirenddel is nagyon egyetértek és akkor a párod is tud alkalmazkodni.Drukkolok.:-)
Nekem is az a véleményem amit az utolsó válaszoló írt.Sajnos nekem is az a tapasztalatom ha nem noszogatom a férjem egy idõ után elkényelmesedik.Engem császároztak, hát az elsõ 1.5hónapban bizony alig tudtam össze szedni magamat.Én is gyenge voltam, meg türelmem sem volt ennyi..itt voltak a szülõk segíteni egy pár hétig , utána a férjem nyakába szakadtak a dolgok...de ekkor már én is kezdtem össze szedni magamat...most meg azzal védekezik õ keresi a pénzt, holott én is kapok, meg mikor dolgoztam többet hoztam haza mint õ, de többet is dolgoztam, volt, h.napi 12-14órát, mert olyan a szakmám...most erre nincs lehetõség de megmondtam neki, ha még egyszer ezt mondja beadom bölcsibe egyévesen a babát visszamegyek dolgozni, össze szedem magam és elhúzunk..ha ezt akarja elérni..sztem is egy nõ többet vállal mindig..sajnos.
A kérdező hozzászólása: Nem szúrtam le, hogy házimunkát végezzen, egyszerûen mondtam neki, megkértem. A baj az, hogy ahhoz nem fûlik a foga, inkább megsértõdik. Értem én, hogy segít, de ha megkérem, pl. hogy pórszívózzon vagy mosson egy adagot, akkor a "mindjárt" jó válasz, amit kapok, de csak nem végzõdik el... így meg azért elég nehéz. (azért azt nem értem, hogy miért kell vlakit megkérni, hogy csináljon meg dolgokat, mikor õ is ott lakik, én meg nem cselédnek vagyok otthon.. Azért valljuk be õszintén, hogy mi nõk rontjuk el a férfiakat, mert megcsinálunk helyettük mindent. Amikor meg végeznek egy kis házimunkát, akkor meg kell köszönni. Nekem sem köszöni meg senki, hogy hetente kimosom az ingét, meg tiszta ágynemûben allhat, stb.) Nálatok minden héten elhangzik, hogy "köszönöm, hogy kimostad a gatyám."? Azt is megértem, hogy más a prioritás férfiaknál és nõknél, de ez mögé most sztem nem lehet bújni, mert akkor nekem meg a takarítás az elsõdleges és nem az, hogy kimossak bármit is. Nekem fontos, hogy ne szutykos járólapon kelljen végig sasszézni a folyosón. pl. Jól van, tudom, kompromisszum, majd kitalálok valamit. Köszi a válaszokat
A kérdező hozzászólása: Az utolsó válaszolónak: köszönöm. Már azt hittem, hogy csak én vagyok "másként gondolkodó". Persze, az elõtted hozzászólóknak is van igazságuk, de engem az egyenlõségre neveltek. Ha társat választok, az legyen mindenben társ. Még az otthoni munkában is. Sztem. Egyébként emberi hangon kértem, hogy hogyan tudna hasznosabban segíteni, csak ez neki nem tetszett. Persze, a fõztömet nekem is megköszöni. De ezzel nincs egál, mert nem csak fõzök... Az nem kibúvó, hogy dolgozik és õ hozza haza a pénzt. Én a baba elõtt dolgoztam és utána itthon elvégeztem a teendõket. Most meg tényleg 24 órázok. Nem rossz ember csak lusta házimunkát végezni. (Azért is jön megint késõbb haza, hátha addigra megcsinálom.) De nekem most kevés a 24 óra per pillanat az 5 hetes tündér mellett hisz még nincs is rendszer, amihez tudnék igazodni. Ha fent van, vele foglakozok, ha alszik, akkor fejek, aztán elmosogatok, rendet teszek, próbálok enni, mosok, teregetek stb., még pihenjek is. Persze, meg lehet csinálni, de milyen minõségben. Nem utolsó sorban ugye, mennyit alszik és mennyit van fenn babó. Minden baba más, nem lehet általánosítani. Kitartó vagyok, ezzel nincs gond csak kiváncsi voltam mások véleményére. Na mindegy. Köszi mindenkinek
Legelsõ hozzászoló vagyok és, nekem annyi a véleményem az utolsó hozzászóloknak, hogy igen van abban igazság, hogy egyenlõség és társ a férfi is. De nem feltétlenül feladata. Nem azt mondom hogy csak nõ végezzen házimunkát. De igenis vannak dolgok amiket egy nõ jobban csinál és egy férfi sosem fogja tudni úgy megcsinálni mert alapjáraton más a természete, és nem a középkor miatt, hanem mert szerintem egy férfinek alapból olyan a természete hogy jobban ért máshoz mint a házimunkához. Egy nagy igazságot hallottam egyszer ugye azokra a dolgokra hogy pl egy férfi nem pakolja el maga után a dolgait, pl a zokniját ledobálja. A mi szemünket zavarja nem az övékét, akkor mi tegyük el onnan. Jó persze az ilyen alapvetõ dolgokért én is szólok, de azért nem érzem úgy hogy egy férfiból nõt kéne nevelni, amikor alapvetõen nem természetes inger nála a házimunka. Van akinél igen , azért hála az égnek, de nem minden férfiban van ez meg. És ezért nem hibáztathatóak szerintem.
Utolsó két válaszolónak: igen!!! Ez az!!! Errõl van szó!

Mennyit várhatok el a férjemtől otthon szülés után, miben segítsen? Úgy érzem, teljesen egyedül vagyok és kezdek nagyon fáradni.

Szüleim 300km-re laknak, az els? két hétben anyukám segített,anyósom is segít, ha eljön, hetente, kéthetente, de a férjem, aki nap mint nap velünk van nem hajlandó sokmindenben részt venni. Azt mondja, ezért kapom a tgyást... 5hetes a babám, az els? perct?l én vásárolok be, f?zni nem f?zök, mert rendelem az ebédem, de sokszor megenni sincs id?m, van úgy, hogy alig tudok enni, ezáltal a tejem is apad.. 1szer2szer már elvitte a kislányunkat a férjem sétálni, és a fürdetésnél segít, és ezzel ennyi. Kértem, hogy terítsen ki, vagy seperjen össze, porszívózzon fel, mosson fel, de semmi. Egyre kés?bb is jön haza, és kezdem azt hinni, ezért, h ne is kelljen itthon lenni. Rendszeret?ek vagyunk, de ez mostanában nekem egyedül a kicsilány mellett nem megy. Most ? mindennél fontosabb nekem. Kiváncsi lennék, nektek mennyit segítenek, segítettek! Írjatok, hátha nyerek valami ötletet, vagy kis bizalmat önmagam felé, mert kezdek elveszni.. Köszönöm

Legjobb válasz: Nekem a párom mindenben segít.Nah jó,a szoptatás az én dolgom. De a baba megfoganása elõtt is sokat segített itthon.Igaz én azzal kezdtem az összeköltözésünkkor,hogy az ebéden én is meg tudom enni,meg élvezni a tisztságot,de egyedül nem mindig van rá idõm.Megértette,ha azt szeretné,hogy minden rendben menjen neki is be kell segítenie a házimunkába,hiszen én is dolgozok.De azt ne várd el,hogy egyik pillanatról a másikra forduljon az élete. Próbálj meg a kétségeidrõl vele is beszélni.Mert mi itt mondhatjuk,hogy mi a helyzet,de az rajtatok nem segít.

Nekem a párom mindenben segít.Nah jó, a szoptatás az én dolgom. De a baba megfoganása elõtt is sokat segített itthon.Igaz én azzal kezdtem az összeköltözésünkkor, hogy az ebéden én is meg tudom enni, meg élvezni a tisztságot, de egyedül nem mindig van rá idõm.Megértette, ha azt szeretné, hogy minden rendben menjen neki is be kell segítenie a házimunkába, hiszen én is dolgozok.De azt ne várd el, hogy egyik pillanatról a másikra forduljon az élete. Próbálj meg a kétségeidrõl vele is beszélni.Mert mi itt mondhatjuk, hogy mi a helyzet, de az rajtatok nem segít.
Szia, az én párom is mondott hasonlót, de elmagyaráztam neki, hogy egy pici mellett, az az elsõ hogy a babót ellátom, a háztartásból annyit, amennyit tudok, ha nagyobb rendet akar segítsen, ez mûködik is. A következõket tudom javasolni, csak annyit csinálj ami nem fárasztó, ne törõdj azzal ha egyszer-egyszer szalad a konyha, amikor a szüleid vagy az anyósod nálatok van egy órácskára menjetek el a férjeddel kettesben valahova(étterem, kávézó) és beszélj vele kérdezd meg zavarja e valami(az enyémet zavarta hogy szopinál nem tud segíteni ezért akkor mindig magamra hagyott, fürdetésnél úgyszintén, a fürdetésbe szép fokozatosan bevontam, a szopinál meg beszélgetést kezdeményezek és elmondhatja a napi nyûgeit), találjatok ki egy napirendet, amibe belefér egy kis idõ arra, hogy egyél, elovass egy magazint, vagy megnézd a kedvenc mûsorod, én kerek-perec megmondtam neki, hogy a tényeket szeretném megnézni, meg utána lefürödni, most már könnyebb mert a picur hat hós és szépen eljátszik egyedül is. Elárulom az én párom azt is el akarta várni, hogy az egész napos babázás házimunka után még fitten teljesítsek az ágyban is, ezt úgy oldottuk meg hogy ha reggel, hajnalban a baba felkel és szopizott, de nem alszik vissza, egyik nap én másik nap a párom marad fenn vele, nagyon jól tud esni plusz egy-két óra alvás. És ne aggódj, két, három hónap múlva biztos bátrabban babusgatja a picit(lehet nem meri megfogni?, vagy ahogy a párom mondta anno, nem tud mit kezdeni vele?).
Nehéz dolog ez, egyrészt a férjeknek nehezebb feldolgozni, hogy már nem csak rájuk jut a figyelem, sõt! A kisbabával is sokuk csak akkor találja meg a hangot, ha már nagyobbak. Ezek miatt nem erõltetném a dolgot, viszont próbálnék a férjemre is külön figyelmet szentelni, hogy jól érezze magát otthon. Nyilván, ha egy zsörtölõdõ, fáradt nõ várja otthon, nem szívesen tölti az idejét ilyen hangulatban. Másrészt, neked is van jogod pihenni, új erõre kapni. Sztem sok újdonsült apa nem tudja, mennyi idõt jelent egy pár hetes kisbabával foglalkozni, és mennyi erõt! A szoptatás maga felér egy fizikai munkavégzéssel, hiszen többletkalóriát jelent az elõállítása! Csúnya mondat, hogy ezért kapod a tgyást... ha ez munka, akkor jár munkaszünet is, nem? Ha megkapja a párod a neki járó figylmet, vajon õ is megadja neked, a mire szükséged van? És nem feltétlen a házimunkára gondolok, az megvár, egyszer csak utoléred magad. Menj el fodrászhoz, vagy venni magadnak új ruhát, vagy ami jólesik, két szopi közt, addig legyen õ otthon, hátha ez idõ alatt jobban megismerkednek egymással ;)
Egy jópofa írás, hátha erõt merítesz belõle :) http://www.babanet.hu/publ/laura/teraersz.htm (Én írtam ez elõzõ hszt-is)
Szia!Nagyon sajnálak, de a férjedet le kellene ültetni és megbeszélni a problémát.Ha igazán szeret megérti és lehet , hogy többet kellene foglalkoznod veleis mert azt hiszi, hogy ki van rekesztve.Én mindent a férjemmel csináltam mikor elmentek a látogatók, vendégek mig fürdettem a nagyobbik gyermekemet õ addig pl:elmosogatott.Probáld meg figyelj a férjedre megéri egy család vagytok!Sok sikert!
Hát ez kész röhej! Mért tesznek úgy a pasik, minhta õk fizetnék a táppénzt, gyest, gyedet stb-t? Ezek majd mind azért "járnak" nekünk, m elõtte dolgoztunk es fizettük a járulékot és nem azért mert õk fizették helyettünk. Az meg aztán végképp fals, h azért ad az állam pénzt, h apucinak ne kelljen otthon semmit csinalni mikor hazamegy a munkájából amiért fizut kap. Utolsó beírónál pld a férj addig gondolom egy szót se szólt, amíg hoztad haza a több fizut mint õ...es gondolom te se mondtad neki akkoriban h õ csak egy eltartott melletted mert kevesebb a jövedelme....ezek az anyucika kedvencei pasik elég gyermetekeg...
Tudjátok mi a kész röhej? Hogy egyes nõk szerint még a pasikat is pátyolgatni kellene egy frissen szült anyukának, hogy nehogy kirekesztve érezze magát a szerencsétlen.Könyörgöm gyerek szegényke?Vagy netán gyengeelmélyû??? Vagy van tényleg valós ok arra, hogy gyagyásként kell kezelni?Ugráljon õ az elõtt a nõ elõtt, aki gyereket szült neki, a gatyáját mossa, eteti, stb...lesse õ a kívánságait. Én megmondom õszintén, hogy szerencsémre intelligens éppeszû emberhez mentem feleségül, (másodjára, és tudom, hogy milyen egy dilis, egoista emberrel élni)és ilyen gondjaink nem voltak, mert leültünk mindent megbeszélni.Vegye ki a részét a munkából otthon is, meg a gyerek körüli teendõkbõl is, és akkor majd nem ér rá unatkozni, nem érzi magányosnak magát szegényke.Az meg, hogy válaszul hisztibõl késõn jár haza, hát hozzám a második alkalom után nem kéne egyáltalán hazajönnie.
Ez nem így van!!!!A szakemberek is foglalkonak ílyen problémákkal.Nem tudok eggyett érteni olyan hölgyekkel akik ilyen könnyedén veszik fel az egészet.Igenis le kell ülni és meg kell beszélni a problémát.Nem lehet úgy felfogni, hogy Ó nem baj lesz másik férj hátha az jobb lesz.Igenis eggyütt lehet mindent elérni!!!A gyermeke apja és a férje!
Hát errõl beszélek én is.A gyereke apja, a férje egy felnõtt ép eszû emberrõl van szó nem?Miért kell gyerekként kezelni?Vagy hülyeként?Jó hogy nem szenved szegényke. Találja meg a dolgát, ne a nemrég szült feleségétõl várjon el mindent, aztán akkor majd nem ér rá unatkozni magát sajnálgatni. A psichológusok meg nagyon eltúlozzák ezt is mostanában, mint még sokmindent.De érthetõ, élniük kell valamibõl nekik is.Persze, hogy meg kell beszélni mindent, ezt is írtam, mi is így csináljuk.Csak egyes férfiak nem szeretnek arról beszélni ami õket nem érinti jól, vagy arról, hogy esetleg a nyavajgás helyett tehetnének is valamit.És ha a felesége azt szeretné, hogy besegítsen a háztartásba, az miért okoz nála lelki sérülést? Majd, ha annyit kéne kibírniuk mint sok nõnek, akkor lenne okuk nyavajogni.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!