Találatok a következő kifejezésre: Mennyi az és (8865 db)

Azt szeretne'm megtudni h mi a ve'leme'nyetek arro'l, hogy ha kilyukadt a gumio'vszer azuta'n miuta'n a pa'rom elment akkor mennyi az ese'llye, hogy teherbe essek?

Az o'vszer ege'szen felu:l lyukadt ki teha't csak amikor kivette azuta'n fojt ki belo"le a me'hsza'jamhoz. Ez okaozhat terhesse'get? A he'tve'ge'n kell megjo:jjo:n a mensesem taha't ma'r nem to:rte'nhet petee're's. Vagy me'gis?

Legjobb válasz: elvileg nincsen peteérésed már,de lehetsz terhes!!! ha kilukadt lehetsz.mindegy hol van a luk,ne kockáztass,ha nem akartok picit...

elvileg nincsen peteérésed már, de lehetsz terhes!!! ha kilukadt lehetsz.mindegy hol van a luk, ne kockáztass, ha nem akartok picit...
Én azt szeretném megtudni, mi ez a ' jel, minden szóban? Lejárt a "w" korszaka? Az a baj, hogy közvetlen mensi elõtt lehetséges a megtermékenyülés. (menstruáció utáni 10 nap az, amikor kicsi az esély, de ekkor sem 0-a) 10 nap múlva azért nézzetek egy tesztet.
A nõ bármelyik napon teherbe eshet!!!! Mikor tanuljátok már meg? Én a helyedbe nem várnék 10 napot meg mittom én. Mennék a tiniambulanciára 72 órás fogamzásgátlót felíratni. Ha kicsúszol az idõbõl akkor mehetsz abortuszra...De te tudod....
Ne keverjük az abortusz 12-ig hétig lehet elvégezni, szóval abból még nem csúszik ki...az esemény utáni tabletta az amit szigorúan 72 órával a szex után kell bevenni. Bár tény, hogy jobban jártok ha a biztonság kedvéért vesztek egy esemény utánit. Jobb mint egy esetleges terhességmegszakítás.
Szerintem félreértelmezted a válaszom. Nem azt írtam, hogy kicsúszik az abortuszból. De ha vár 10 napot akkor kicsúszik a 72 órás tabletta lehetõségébõl, és utána már csak az abortusz segít a nem kívánt terhességen...
A kérdező hozzászólása: a Postinor tabletta megfelelo" lenne?
11:44 Nincs ékezete te agyoniskolázott, Egyébként pedig zerintem kicsi az esélye a terhességnek
Postinor? Ilyet találtál otthon? Van már modernebb is, ha jól tudom. Menj, és írass fel egyet, az orvos nem fog leb*szni, ha ettõl félsz. Csak menj el! Ja, és inkább hagyd ezeket az ékezeteket, inkább ne legyen semmi, csak ezt ne csináld, mert nem lehet olvasni a szöveget tõle. Bocs.

Hogy állítják elő a leghidegebb hőmérsékletet? É mennyi az? És miért nem lehet hidegebbet csinálni?

Legjobb válasz: fel lehetne használni stabilabb molekulaszerkezet kialakítására am a gyakorlatban a jobb energiavezetésen kívül nem tom miben lehet jó fizika kötelezõ felvételitárgy fizika tanárnak, fizikusnak XD fizika választható felvételitárgy orvosnak, különféle mérnököknek meg gondolom egy csomó másnak

fel lehetne használni stabilabb molekulaszerkezet kialakítására am a gyakorlatban a jobb energiavezetésen kívül nem tom miben lehet jó fizika kötelezõ felvételitárgy fizika tanárnak, fizikusnak XD fizika választható felvételitárgy orvosnak, különféle mérnököknek meg gondolom egy csomó másnak
Elvileg azért nem lehet elérni, mert létezik az úgynevezett nullponti rezgés(amit magyarázni lehet például a határozatlansági elvvel miszerint egy részecske helyzete nem határozható meg pontosan, vagy a nullponti energiával ami nem függ a hõmérséklettõl(nem hõmérsékleti sugárzás), viszont mivel rezgeti a részecskéket ezért közvetve hõt is termel), ezért van mindig némi hõ. Aki jobban tudja kijavíthat:)
nem "állítják elõ" mert az fizikailag lehetetlen -273 C (a Kelvin-skála 0 értéke) azt se tom ezt miért nem lehet elérni (vmi azzal h megállnak a részecskék meg iesmi) 10-ben volt fizikán kérd kölcsön vmelyik tizedikes könyvét ha érdekel a téma
A leghidegebb hõmérsékletet több fokozatú hûtéssel állítják elõ (amúgy -273, 25 fok körül van). Az utolsó fokozat több lézer, egymás felé irányítva, beállítva az adott anyagra, amit hûteni akarnak. Amelyik molekula felé mozog, azzal rezonál, azt lassítja - amelyik áll, azt pedig nem gyorsítja. Ilyen kis hõmérsékleten az a gond, hogy ha már ránézel (fotonok röpködnek) - az is fûti. Nagyon könnyû fölmelegíteni. Ezért nem lehet elérni ezt a hõmérsékletet, csak megközelíteni.
Nem ezért, hanem mert fizikai HATÁRérték. Nem lehetséges elérni, viszont tetszõlegesen meg lehet közelíteni. Egyszóval mindig lehet hidegebbet csinálni, de az abszolút 0-nál sosem lesz hidegebb, de azt a 0-t sem fogják soha elérni. Olyan nincs, hogy a részecskék ne mozogjanak, ha más nem a gravitációs erõ miatt.
http://www.universetoday.com/2003/09/15/coldest-temperature-.. nem érték még el az abszolút nulla fokot (-273 celsiusfok), csak félmilliárdod fokkal fölötte megközelítették.:D vagymi. abszolút nullánál nem lehetséges alacsonyabb fok.
pl. lézer segítségével.
A lényeget nagyjából megválaszolták a kérdéseidre. De itt van egy adalék, miért nem valósulhat meg alacsonyabb hõmérséklet az abszolút nullafoknál. (Egy régi vicc, de tekintsd úgy mintha az energiáról beszélnénk) Tizen vannak a buszon. Tizenketten leszállnak. Akkor, ugye kettõnek fel kell szállnia, hogy ne legyen senki a buszon...
Egyszerû a válasz. A hûtés ugye energiaelvételt jelent. Namármost egy atomnak szüksége van energiára, ami fenntartja a szerkezetét. Ha minden energiát elvonnál tõle, akkor az atommag összeroskadna. Ezért nincs hidegebb...
A kérdező hozzászólása: deh köszi a választ!
A kérdező hozzászólása: tizedikes vagyok, van könyvem is, csak már nem volt idõm megkérdezni a tanárt, a könyvben meg ma nemtudom megnézni Xd de érdekel , esetleg tudtok olyan állásokat mondani ahol kell a fizika?
A kérdező hozzászólása: plussz ha mégis elõállítanák, mihez lehetne ezt felhasználni?e
A kérdező hozzászólása: =D köszi, örülök hogy ennyien válaszoltatok!

Hogyan és hol lehet kiadatni könyvet? Mennyibe kerül? Mennyit lehet egyszerre? Mennyi a bevétel? Mennyit keres egy író? Hogy lehet valaki az, és nem csak amatőr?

Írok könyveket (történeteket), ifjúsági kategóriába sorolható. Nagyon szeretném kiadatni, de nem tudom hogy kell, és mit kell olyankor csinálni, mit kell elintézni... meg nem tudom azt sem, hogy mennyire lenne költséges, ugyanis nincs pénzem, csak amit néha összegy?jtögetek, de azonkívül nincs saját pénzem :(

Legjobb válasz: A kiadásról érdeklõdj egy kiadónál. Sok kiadóhoz lehet beküldeni könyveket, és ha (a több ezerbõl) bekerülsz, akkor kiadják neked. Egyébként pedig beírod google-ba hogy könyv kiadás, ki fog adni csomó mindent, konkrét árajálatokat, oldal/méret arányban. A bevétel attól függ, hogy mennyit vesznek belõle. Ha sikerül megkeresned a kiadásra költött pénzt, már az jó. Egyébként meg a bukástól a milliókig terjed.

A kiadásról érdeklõdj egy kiadónál. Sok kiadóhoz lehet beküldeni könyveket, és ha (a több ezerbõl) bekerülsz, akkor kiadják neked. Egyébként pedig beírod google-ba hogy könyv kiadás, ki fog adni csomó mindent, konkrét árajálatokat, oldal/méret arányban. A bevétel attól függ, hogy mennyit vesznek belõle. Ha sikerül megkeresned a kiadásra költött pénzt, már az jó. Egyébként meg a bukástól a milliókig terjed.
A kérdező hozzászólása: köszönöm a választ! neten már én is sok oldalt néztem, és szoktak is küldeni nekem a könyvmûhely.hu-ról hírlevelet, de még így sem tudok sok mindent. :(

Vettem egy Pöttyös túrórudit és nyertem vele még egyet, és azzal is még egyet. Mennyi az esélye, hogy a kövivel is nyerek? És hogyha most kitöltök egy lottót mennyi az esélye, hogy azzal is nyerek?

Legjobb válasz: Ha tudod hogy mennyit gyártanak és abból mennyi nyer, akkor ki lehet számolni. Ötöslottó esetén 1 a 43 millióhoz az esélye, hogy 1 szelvénnyel nyerhetsz. Olyan, mintha egy medencébe beletennének 43 millió golyót, amibõl 1 piros. Megkeverik, és ha az elsõ húzásra pirosat veszel ki, tiéd a fõdíj.

Ha tudod hogy mennyit gyártanak és abból mennyi nyer, akkor ki lehet számolni. Ötöslottó esetén 1 a 43 millióhoz az esélye, hogy 1 szelvénnyel nyerhetsz. Olyan, mintha egy medencébe beletennének 43 millió golyót, amibõl 1 piros. Megkeverik, és ha az elsõ húzásra pirosat veszel ki, tiéd a fõdíj.

Diákhitel törlesztés? Kinek mennyi van és mennyit törleszt? Ha valaki például 90 ezer Ft-ot keres, és és 500 ezret vett fel, az mire számítson, mennyit kell majd törleszteni várhatóan?

Legjobb válasz: Elõször a minimálbér 6%-a, ez kb. 4 ezer Ft. Utána az elõzõ évi bruttó bér 6%-a. 90 nettónál a bruttó kb. 130 ezer, tehát a törlesztõ kb. 8 ezer lesz havonta. Fontos, hogy minden adózott jövedelmet számolnak, tehát ha kaptál év végi jutalmat vagy 13. havi bért, vagy bármi egyebet, az mind növelni fogja az átlagkereseted, tehát a törlesztõd is. Innen informálódhatsz: http://diakhitel.hu/mennyit-kell-torleszteni.php

Elõször a minimálbér 6%-a, ez kb. 4 ezer Ft. Utána az elõzõ évi bruttó bér 6%-a. 90 nettónál a bruttó kb. 130 ezer, tehát a törlesztõ kb. 8 ezer lesz havonta. Fontos, hogy minden adózott jövedelmet számolnak, tehát ha kaptál év végi jutalmat vagy 13. havi bért, vagy bármi egyebet, az mind növelni fogja az átlagkereseted, tehát a törlesztõd is. Innen informálódhatsz: http://diakhitel.hu/mennyit-kell-torleszteni.php
Visszafizettem egyben az egeszet...nem birtam idegileg, hogy havi 25-30eFt-ot kidobok az ablakon, es meg csak igyis nö a hitelem. :S
A kérdező hozzászólása: Köszönöm szépen a válaszokat.

Mennyit fejsz le egyes szoptatások után? És mivel fejsz? Mennyi az a mennyiség, amire azt lehet mondani, hogy jó? És ebből következtethetünk arra, hogy sok a tejünk?

Legjobb válasz: 1-2 decit mellszívóval és/vagy kézzel Mennyi az a mennyiség ami már soknak számít? Az függ attól is mennyit szopik a babád. De igazából a lényeg az hogy a picinek elég legyen

1-2 decit mellszívóval és/vagy kézzel Mennyi az a mennyiség ami már soknak számít? Az függ attól is mennyit szopik a babád. De igazából a lényeg az hogy a picinek elég legyen
Èn sosem fejtem szoptatás után.Annyi legyen amennyi a babámnak elég.Minek több??Ha nem elég neki abból tudod, hogy sír, keveset alszik, gyakran kér enni. a lányomat 14 hónapig szoptattam, a fiamat majd meglátjuk, de kb.10 hónapig szeretném.
Én sem fejek minden szopi után. A babámnak elég amennyi van. Néha szoktam "fejõs napot" tartani, mikor úgy érzem, hogy több tejcsi van, mint szokott. Ilyenkor is igazából csak azért fejek, hogy legyen egy kis vésztartalék a fagyasztóban. Pl. ha olyan helyre megyünk, ahol tudom, hogy nem fogom tudni megszoptatni, de valószínûleg meg fog éhezni, akkor kimelegítek neki egy adagot, és már mehetünk is. Vagy ha csak én megyek valahova, és apa marad itthon a kicsivel. Most kb 6-7 deci van a fagyasztóban. Egyébként mellszívóval fejek. Arra szerintem nincs egyértelmû válasz, hogy mi a megfelelõ mennyiség, hisz ez csak attól függ, hogy a babád mennyit eszik. Ha kényelmesen jól lakik, és még akár plusz egy adagot le tudsz fejni, az nagyon is megfelelõ. És biztos elég a tejcsid.

Kinéztem egy Jumbo (4, 4kg) tömegnövelõt és meg tudnátok mondani, hogy mennyit kéne szednem, hányszor, mikor, milyen gyorsan fogyna el és mi lenne akkor ha többet szednék az ajánlottnál, mennyit és mit edzek hozzá és mennyit kéne és mit enni hozzá?

16 éves 180+ cm és 50-55kg. Elég szar ilyen soványnak lenni, fõleg tavasszal, nyáron. Edzés terv csak annyi amit tesin csinálnánk + kötelezõ tesi (kosár) ami hétfõ suliba 8-9. órában van + itthon 3szor egy héten edzenék. Cél, hogy áprilisra 70kg + legyek és azért szeretném ha látszódna egy kis izom is. Enni reggelire egy szendvicset szoktam suliba 3-4 szenyát vacsorára tojás rántotta (3-4 tojás + szalonna) ebédre attól függ mi itthon a kaja mert ha szeretem akkor azt ha nem akkor melegszendvicset szoktam.

Legjobb válasz:
Te nem leszel áprilisig 70kg, vagy ha igen az mind csak zsír lesz! Ahhoz viszont nem kell edzeni, csak zabálni, mint egy disznó! A tesi órákat hagyjuk, meg a kosárt is. Azok semmit sem érnek tömegnövelés szempontjából. Sõt az ilyen kis gilisztákat még kifejezetten hátráltatja is a tömegnövelésben! Jó ötlet, hogy hetente háromszor otthon edzel, bár konditeremben még jobb volna! A jumbot csakis közvetlenül edzés után idd, semmikor máskor. Vagyis hetente háromszor iszol egy adagaot (220 grammot), akkor az húsz edzés utáni alkalom, tehát több mint másfél hónapig fog kitartani! A kajád úgy szar, ahogy van. Borzalmas! Ne szendvicseket egyél, meg melegszendvicseket, hanem csirkemellet, rizst és zöldségeket! Neked kell naponta 2g/testsúlykilogramm fehérje, és vagy 7g/testsúlykilogramm szénhidrát. Fehérjeforrások: Sovány húsok (Csirkemell, pulykamell, sovány marha, nyúlhús), halak, tojás, sovány sajtok és túró. Szénhidrátforrások: legjobb a rizs és a zab (de mert ilyen vézna vagy ehetsz burgonyát és tésztát is) Zöldség bármennyi mehet. Gyümölcs módjával. Két és fél - három óránként egyél!

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Te nem leszel áprilisig 70kg, vagy ha igen az mind csak zsír lesz! Ahhoz viszont nem kell edzeni, csak zabálni, mint egy disznó! A tesi órákat hagyjuk, meg a kosárt is. Azok semmit sem érnek tömegnövelés szempontjából. Sõt az ilyen kis gilisztákat még kifejezetten hátráltatja is a tömegnövelésben! Jó ötlet, hogy hetente háromszor otthon edzel, bár konditeremben még jobb volna! A jumbot csakis közvetlenül edzés után idd, semmikor máskor. Vagyis hetente háromszor iszol egy adagaot (220 grammot), akkor az húsz edzés utáni alkalom, tehát több mint másfél hónapig fog kitartani! A kajád úgy szar, ahogy van. Borzalmas! Ne szendvicseket egyél, meg melegszendvicseket, hanem csirkemellet, rizst és zöldségeket! Neked kell naponta 2g/testsúlykilogramm fehérje, és vagy 7g/testsúlykilogramm szénhidrát. Fehérjeforrások: Sovány húsok (Csirkemell, pulykamell, sovány marha, nyúlhús), halak, tojás, sovány sajtok és túró. Szénhidrátforrások: legjobb a rizs és a zab (de mert ilyen vézna vagy ehetsz burgonyát és tésztát is) Zöldség bármennyi mehet. Gyümölcs módjával. Két és fél - három óránként egyél!
A kérdező hozzászólása: Suliba is rizst vigyek?
Persze! Fogsz egy vagy két ételtartós dobozt, bele a rizs, a csirkemell felaprítva, zöldségek (paprika, paradicsom, kígyóuborka) felaprítva. Beledobsz még egy villát, és szünetekben azt zabálod!
A kérdező hozzászólása: Oks. Köszi a gyúnyos és segítõkész választ.

Milyen igeszakaszok támasztják alá azt, hogy egy keresztény miután meghalt a Mennybe kerülhet? És milyen igeszakaszok támasztják alá azt, hogy amikor az elragadtatás lesz, akkor a keresztények (Jézusban hívõk) a Mennybe fognak vitetni?

Gondolkodtam Jehova tanúi elméletén és kétségbe vonnám azt, hogy az elragadtatáskor már csak pár "égi reménységû" fog a Mennybe vitetni... Ugyanis a Biblia szerint leginkább a szegényeké és a gyermekeké a Mennyek Országa. Szegényekbõl és gyerekekbõl pedig jó sok van a földön.

Legjobb válasz: (Zsoltárok 37:9-11) . . .Mert a gonosztevõk kivágatnak, De akik Jehovában reménykednek, öröklik a földet. ו [váv] 10 Egy kis idõ még, és nincs többé gonosz, Nézed a helyét, és nincsen sehol. 11 A szelídek pedig öröklik a földet, És gyönyörködnek majd a béke bõségében.. . . (János 6:40) 40 Mert az az én Atyám akarata, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút, és hitet gyakorol benne, örök élete legyen, és én feltámasztom õt az utolsó napon.” Vagyis az utólsó napig halottak lesznek, és akkor majd feltámadnak! (János 11:25) . . .Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hitet gyakorol bennem, még ha meghal is, életre fog kelni; Ez azt jelenti, hogy nem a mennybe kerül, aki meghal, hanem majd életre fog kelni!

(Zsoltárok 37:9-11) . . .Mert a gonosztevõk kivágatnak, De akik Jehovában reménykednek, öröklik a földet. ו [váv] 10 Egy kis idõ még, és nincs többé gonosz, Nézed a helyét, és nincsen sehol. 11 A szelídek pedig öröklik a földet, És gyönyörködnek majd a béke bõségében.. . . (János 6:40) 40 Mert az az én Atyám akarata, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút, és hitet gyakorol benne, örök élete legyen, és én feltámasztom õt az utolsó napon.” Vagyis az utólsó napig halottak lesznek, és akkor majd feltámadnak! (János 11:25) . . .Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hitet gyakorol bennem, még ha meghal is, életre fog kelni; Ez azt jelenti, hogy nem a mennybe kerül, aki meghal, hanem majd életre fog kelni!
Szervusz Bár messze élhetünk egymástól, de én is igy tanultam a Bibliából, mint a válaszolók írták. Te, kedves kérdezõ, naponta olvasod a Bibliát? Erre vagyunk buzdítva a Zsoltárok 1:1-3-ban Üdvözöllek.
Ez valahogy másképp mûködik.
T. Kerdezo! Ha meghalunk, nem megyunk sem a mennybe, sem a pokolba. Mindenki egy helyre megy, a sirba. A Janos 3:13 verse ezt irja: "Es senki nem ment fel a mennybe, hanemha az, aki a mennybol szallott ala, az embernek fia a Krisztus." /Karoli Biblia/ Aki meghalt, egyszeruen megszunt letezni. De valoban ir a Biblia egyenekrol, akiket Isten kivalasztott, ezek az egyenek egeszen halalukig husegesen szolgaltak Istent. Ezek az egyenek halaluk utan elragadtatnak, es felmenve a mennybe /nem testben, hanem szellemkent/ Jezussal fognak uralkodni a fold felett, mint tarskiralyok. Ezeknek a szama meghatarozott, 144.000. Izrael "jelkepes torzseibol" 12.000-12.000 minden torzsbol. Azert "jelkepes", mivel Isten a zsido neptol megvonta a kegyet. Ezt a zsido nep elveszitette, miutan Jezust halalra adtak. Ezert Isten ezek utan egy "jelkepes, szellemi Izraelt" hozott letre. Az apostolok voltak az elsok akik a 144000-hez tartozok voltak. Eloszor ezek gyujtettek be. Miutan ez a szam betelt, akkor kezdodott a "mas juhok" begyujtese. Ezeknek a szama nem meghatarozott, barmennyi lehet. Minden nepbol, torzsbol es nyelvbol levo egyenek, akik csatlakoznak a 144.000-felkenthez az egyseges imadatban. Minderrol a Jelenesek konyveben olvashatsz. A "mas juhok" minden vallasbol is kijonnek. Hiszen az egesz vilagon valoban minden nepbol, es vallasbol valok vannak a tanuk kozott. Azt irja a Biblia: "egybegyujtetnek, es lesz egy akol, es egy pasztor". Az egy "akol" azt jelenti, hogy a felkentekkel egyutt imadjak Istent, egysegben. Az egy "pasztor" pedig Jezus Krisztus, aki a gyulekezetek feje. Ezek az egyenek itt fognak elni a foldon. Hiszen Isten helyreallitja mindazt, ami elromlott. A foldet az embernek adta orok lakhelyul. Az Esaias konyveben lehet olvasni arrol, hogy milyen lesz a "megtisztitott fold", ahol nem lesz tobbe szenvedes, oldokles, bunozes, ehinseg, betegseg es halal sem. Ha kerdesed lenne, nagyon szivesen valaszolok. Udv: Judit!
A menyország az a hely ahol Jézus Krisztus jelen van. Új ég és új föld lesz teremtve, amiben igazság lakozik , az új földön Jézus lesz a Király.A menyország tehát itt lesz az új földön , és akik elfogadták Jézus megváltójuknak , azok fognak rajta élni örökkön .örökké.(és nem a jehova tanúi, mert átkozott aki más evangéliumot hirdet.)
Kedves 8-as! Nem veszed eszre hogy mit irtal? Ugyan azt allitod, amit mi tanuk. Hogy itt a foldon fognak elni azok, akik elfogadjak Jezust, es kovetik az utjat. Mi is ezt tanitjuk, ha tehat egyforman gondolkodunk, akkor miert vadolsz minket hamis tanitassal? Udv: Judit!
Én vagyok a "8"as. Juditnak üzenem. Judit , a Jehova Tanúi, azt tanítják , hogy ismeret által, jó cselekedet által, kerülhet valaki a Királyságba.Majd Jehova eldönti, kit fog "feltámasztani"újra teremteni. Evvel szemben a Biblia azt tanítja , hogy egyedül a Jézus Krisztusba vetett hitáltal juthatunk a Királyságba, és Jézus dönti el , Õ támasztja fel a halottakat.Õ a bûneinkra a meg oldás , és nem""" Az ismeret amely örök életre vezet""". Sok könyveteket olvastam , és ha a Bibliát mellérakjuk és nagyon siralmas magyarázatok vannak. Egyszóval, ti más evangéliumot hírdettek , mint például amit az Apostolok cselekedetében lehet olvasni, figyeld meg figyelmesen Pál apostol mit hírdetett, és miröl ír majd késõbb a leveleiben.De ne úgy figyeld meg ahogy szoktátok, hogy csak egy egy verset, hanem olvasd végig az egész részt vagy levelet, hogy meglásd a tiszta képet. Végül is leírnád pár mondatban hogy milyen evangéliumot hírdettek??Hátha én nem jól tudom. Elõre is köszönöm! üdv:Gábris
Kedves utolsó Jézus Krisztus azt mondta, hogy senki sem mehet az Atyához, csak én általam. Te hogy hiszed? Ki az Atya? Ki a Fiú? Miért mondta Jézus, hogy az én Atyám nagyobb nálamnál? Miért mondta, hogy arról a napról és óráról senki sem tud csak az Atya? Ki ez az Atya? Halála elött miért kérte az Atyát, ha lehetséges távozzon el tölem ez a pohár, de ne az én akaratom legyen, hanem a Tied? --Kinek címezte ezt az imát? Tudnál kérlek erre felelni videó és egyébb nélkül, csak a Bibliából? De ha kérhetlek, ne hagyd ki a magyarázatodból ezeket a verseket :-)
Judit! még mindíg "8"as vagyok. Megnéznéd ezt a kis filmet, és véleményt írnál róla? http://www.youtube.com/watch?v=dWjTdOXJsew

Jancsikanak S penzosszege van. Elso nap elkoltot az S osszeg 30% at es meg 10 forintot. Masodik nap elkolti a megmaradt osszeg 30% at es meg 20 forintot. Ha 22 forintja maradt mennyi az S penzosszeg?

Legjobb válasz: Egyenlettel is lehet, meg lebontogatással is. A lebontogatás mókás, van aki szereti, rajzzal lehet megoldani. () --[* 7/10]--> () --[- 10]--> (?) --[* 7/10]--> () --[- 20]--> () Tudom, a rajz nem néz ki túl jól itt ilyen betûkbõl kirakott rajzzal, de lényegében egyszerûen csak lerajzoltam a feladat lépéseit. Van valamennyi pénzem, ezt nem tudom még mennyi, egyelõre lerajzolok üres kört (ezt jelöltem () jellel a rajz elején). Innen kiindul egy nyíl, amely egy másik karika felé mutat. A nyíl azt jelképezi, hogy ,,elköltjük a pénz 30%-át''. Ezt a nyilat jelöltem úgy, hogy --[* 7/10]--> A nyíl egy másik kör felé mutat, ide kéne írnom a maradék pénzt, de persze ezt sem tudjuk még, ezért egyelõre ezt a karikát is üresen hagyjuk. Ebbõl a második karikából ismét egy nyíl indul ki, --[- 10]--> a nyíl azt jelzi, hogy elköltöttünk 10 forintot. Most már érthetõ, hogyan folytatódik az ábra. Ismét elköltöttünk a maradék pénz 30%-át, ezt a mûveletet ismét a --[* 7/10]--> nyíl jelzi. Aztán költünk 20 forintot: ezt jelképezi a --[- 20]--> nyíl rajza. A legutolsó karikába kerül az a pénzösszeg, ami a legeslegvégén megmarad. Ezt tudjuk, hiszen a feladat megadta: 22 forint. Ezért a legutolsó karikát nem hagyom üresen, hanem beírom a 22-est. () --[* 7/10]--> () --[- 10]--> (?) --[* 7/10]--> () --[- 20]--> (22) Most jön a lényeg. ,,Fordítsuk meg'' az ábrát, és ,,következtessünk visszafelé''. () <--[: 7/10]-- () <--[+ 10]-- () <--[: 7/10]-- () <--[+ 20]-- (22) Ha a legutolsó nap 22 forintom maradt, és közvetlenül elõtte azt tettem, hogy elköltöttem 20 forintot, akkor vissza lehet következtetni, mennyi pénzem is volt a legutolsó költekezés elõtt: képzeletben ,,visszateszem' a 20 forintot a végsõ megmaradt pénzhez, így visszakövetkeztetem, hogy közvetlen elõtte nyilván 42 forintom volt, hiszen csak így jöhet ki az, hogy ebbõl elköltve 20 forintot épp 22 forint maradjon. Rajzban: . . . () --[- 20]--> (22) visszafelé nézve . . (42) <--[+ 20]-- (22) Szóval hátulról elõrefelé, visszafelé haladunk az ábrán. Ahol pénzköltés volt, ott képzeletben ,,visszateszzük'' a pénzt: A --[- 20]--> nyíl megfordítva <--[+ 20]-- lesz. Még az lehet zavaró, hogy hogyan is lehet megfogalmazni, mit is jelent az, amikor a pénz 30%-át költöttük el. Ezt úgy kell érteni,, mintha azt mondanám, hogy ,,meghagytam a pénz 70%-át'', vagyis 70 századát. De ez ugyanaz, mintha azt mondanám, hogy meghagytam a pénz 7 tizedét (a 70/100 ugyanaz mint a 7/10). Szóval azoknál a lépéseknél, ahol a pénz 30%-át költöttük el, azt úgy is lehet érteni, hogy a pénzt megszoroztuk 7/10-del. Ezeket a lépéseket is ,,vissza lehet csinálni'': a 7/10-del való szorzást a 7/10-del való osztással lehet ,,visszacsinálni'': () <--[: 7/10]-- () <--[+ 10]-- () <--[: 7/10]-- (42) <--[+ 20]-- (22) A 7/10-del való osztást meg úgy is el lehet végezni, mintha 10/7-del szoroznék: () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- () <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- () <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- (70) <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) (100) <--[* 10/7]-- (70) <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) Tehát eredetileg 100 Forinttal indultunk, elköltöttük 30%-át (vagyis meghagytuk 70%-át), tehát maradt 70 Ft-unk. Ebbõl elköltöttünk 10 forintot, maradt 60. Ennek megint elköltöttük a 30%-át (vagyis meghagytuk 70%-át), 60 * 70/100 = 60 * 7/10 = 6*7 = 42 forint maradt. Ebbõl még elköltöttünk utoljára 20 forintot, és tényleg 22 forint maradt legeslegvégül, stimmel a dolog. Tehát eredetileg 100 forinttal indultunk.

Egyenlettel is lehet, meg lebontogatással is. A lebontogatás mókás, van aki szereti, rajzzal lehet megoldani. () --[* 7/10]--> () --[- 10]--> (?) --[* 7/10]--> () --[- 20]--> () Tudom, a rajz nem néz ki túl jól itt ilyen betûkbõl kirakott rajzzal, de lényegében egyszerûen csak lerajzoltam a feladat lépéseit. Van valamennyi pénzem, ezt nem tudom még mennyi, egyelõre lerajzolok üres kört (ezt jelöltem () jellel a rajz elején). Innen kiindul egy nyíl, amely egy másik karika felé mutat. A nyíl azt jelképezi, hogy , , elköltjük a pénz 30%-át''. Ezt a nyilat jelöltem úgy, hogy --[* 7/10]--> A nyíl egy másik kör felé mutat, ide kéne írnom a maradék pénzt, de persze ezt sem tudjuk még, ezért egyelõre ezt a karikát is üresen hagyjuk. Ebbõl a második karikából ismét egy nyíl indul ki, --[- 10]--> a nyíl azt jelzi, hogy elköltöttünk 10 forintot. Most már érthetõ, hogyan folytatódik az ábra. Ismét elköltöttünk a maradék pénz 30%-át, ezt a mûveletet ismét a --[* 7/10]--> nyíl jelzi. Aztán költünk 20 forintot: ezt jelképezi a --[- 20]--> nyíl rajza. A legutolsó karikába kerül az a pénzösszeg, ami a legeslegvégén megmarad. Ezt tudjuk, hiszen a feladat megadta: 22 forint. Ezért a legutolsó karikát nem hagyom üresen, hanem beírom a 22-est. () --[* 7/10]--> () --[- 10]--> (?) --[* 7/10]--> () --[- 20]--> (22) Most jön a lényeg. , , Fordítsuk meg'' az ábrát, és , , következtessünk visszafelé''. () <--[: 7/10]-- () <--[+ 10]-- () <--[: 7/10]-- () <--[+ 20]-- (22) Ha a legutolsó nap 22 forintom maradt, és közvetlenül elõtte azt tettem, hogy elköltöttem 20 forintot, akkor vissza lehet következtetni, mennyi pénzem is volt a legutolsó költekezés elõtt: képzeletben , , visszateszem' a 20 forintot a végsõ megmaradt pénzhez, így visszakövetkeztetem, hogy közvetlen elõtte nyilván 42 forintom volt, hiszen csak így jöhet ki az, hogy ebbõl elköltve 20 forintot épp 22 forint maradjon. Rajzban: . . . () --[- 20]--> (22) visszafelé nézve . . (42) <--[+ 20]-- (22) Szóval hátulról elõrefelé, visszafelé haladunk az ábrán. Ahol pénzköltés volt, ott képzeletben , , visszateszzük'' a pénzt: A --[- 20]--> nyíl megfordítva <--[+ 20]-- lesz. Még az lehet zavaró, hogy hogyan is lehet megfogalmazni, mit is jelent az, amikor a pénz 30%-át költöttük el. Ezt úgy kell érteni, , mintha azt mondanám, hogy , , meghagytam a pénz 70%-át'', vagyis 70 századát. De ez ugyanaz, mintha azt mondanám, hogy meghagytam a pénz 7 tizedét (a 70/100 ugyanaz mint a 7/10). Szóval azoknál a lépéseknél, ahol a pénz 30%-át költöttük el, azt úgy is lehet érteni, hogy a pénzt megszoroztuk 7/10-del. Ezeket a lépéseket is , , vissza lehet csinálni'': a 7/10-del való szorzást a 7/10-del való osztással lehet , , visszacsinálni'': () <--[: 7/10]-- () <--[+ 10]-- () <--[: 7/10]-- (42) <--[+ 20]-- (22) A 7/10-del való osztást meg úgy is el lehet végezni, mintha 10/7-del szoroznék: () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- () <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- () <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- () <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) () <--[* 10/7]-- (70) <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) (100) <--[* 10/7]-- (70) <--[+ 10]-- (60) <--[* 10/7]-- (42) <--[+ 20]-- (22) Tehát eredetileg 100 Forinttal indultunk, elköltöttük 30%-át (vagyis meghagytuk 70%-át), tehát maradt 70 Ft-unk. Ebbõl elköltöttünk 10 forintot, maradt 60. Ennek megint elköltöttük a 30%-át (vagyis meghagytuk 70%-át), 60 * 70/100 = 60 * 7/10 = 6*7 = 42 forint maradt. Ebbõl még elköltöttünk utoljára 20 forintot, és tényleg 22 forint maradt legeslegvégül, stimmel a dolog. Tehát eredetileg 100 forinttal indultunk.
Az egyenlet: (S-0, 3S-10)*0, 7-20=22

A jelenlegi "nehézkes" magyar gazdasági helyzetért mennyiben felelős a jelenlegi kormány, mennyiben az előző kormány (ok), és mennyiben a nemzetközi gazdasági helyzet?

De még arra is kíváncsi lennék, hogy gazdaságilag mennyire vagyunk "önállóak", és mennyire függünk a külföldi eseményekt?l?

Legjobb válasz: Látom, sokan bedõlnek itt még annak a számomra átlátszó kormánypropagandának, hogy hát Európa, meg a válság, meg az elmúltnyolcév. Két éve tart ez a kormányzás. Megoldottak ez alatt valamit? Elindultunk egyáltalán elõre? Nem, hanem nõtt az infláció, mélyponton a forint árfolyama, kirívóan és finanszírozhatatlanul magas az államadósság kamata, nõnek az adók, csökkennek a reálbérek, felélték a tartalékokat (magánnyugdíjvagyon), de ennek ellenére nem csökkent az államadósság, Magyarországot a 60-as évek óta nem látott bizalmatlanság övezi, megszûnt a jogbiztonság, nincs növekedés, sõt recesszióba fordult a gazdaság, nincsenek beruházások és hitelezés sem, ami évtizedekre elvágja a növekedés lehetõségét, és végül nem javult a foglalkoztatás, pedig 1 millió új munkahelyet ígértek. Igaz, 10 év alatt, de akkor hol az idõarányos 200 ezer új munkahely? Szóval én azt hiszem, hogy ezekbõl a tényszámokból kiolvasható, hogy ki és a mi a fõ felelõs. Németország és a környezõ országok is növekednek, akkor mi miért nem? Biztos, hogy az õ válságuk a felelõs a mi nyomorunkért? És az igaz, hogy a szocialista kormányok is felelõtlen gazdaságpolitikát folytattak sokáig, csak nem ennyire katasztrofálisat, és ha folytatódott volna a Bajnai-vonal, lett volna esélyünk a korrekcióra. Így meg megállíthatatlanul csúszunk le.

Látom, sokan bedõlnek itt még annak a számomra átlátszó kormánypropagandának, hogy hát Európa, meg a válság, meg az elmúltnyolcév. Két éve tart ez a kormányzás. Megoldottak ez alatt valamit? Elindultunk egyáltalán elõre? Nem, hanem nõtt az infláció, mélyponton a forint árfolyama, kirívóan és finanszírozhatatlanul magas az államadósság kamata, nõnek az adók, csökkennek a reálbérek, felélték a tartalékokat (magánnyugdíjvagyon), de ennek ellenére nem csökkent az államadósság, Magyarországot a 60-as évek óta nem látott bizalmatlanság övezi, megszûnt a jogbiztonság, nincs növekedés, sõt recesszióba fordult a gazdaság, nincsenek beruházások és hitelezés sem, ami évtizedekre elvágja a növekedés lehetõségét, és végül nem javult a foglalkoztatás, pedig 1 millió új munkahelyet ígértek. Igaz, 10 év alatt, de akkor hol az idõarányos 200 ezer új munkahely? Szóval én azt hiszem, hogy ezekbõl a tényszámokból kiolvasható, hogy ki és a mi a fõ felelõs. Németország és a környezõ országok is növekednek, akkor mi miért nem? Biztos, hogy az õ válságuk a felelõs a mi nyomorunkért? És az igaz, hogy a szocialista kormányok is felelõtlen gazdaságpolitikát folytattak sokáig, csak nem ennyire katasztrofálisat, és ha folytatódott volna a Bajnai-vonal, lett volna esélyünk a korrekcióra. Így meg megállíthatatlanul csúszunk le.
Az elsõnek nincs igaza. A Fidesz legalább 60 %-ban hibás.az elõzõ 20 év kormányai (nem csak az elmúlt 8 év) pedig a többiben. A nemzetközi gazdasági helyzet kevésbbé.
2010-re az ország elvesztette teljes gazdasági önállóságát, hogy ezért ki felelõs, döntse el ki-ki maga. Véleményem szerint a politika kb 2008 óta kényszerpályán mozog, szinte teljes tehetetlenségben. Az önállósági próbálkozásokat pedig a nemzetközi pénzvilág megtorolja. Így 2008 óta a magyar gazdasági helyzetet a nemzetközi gazdasági folyamatok határozzák meg. A Fidesz egy szerencsétlen idealista, de esélyük sincs, és nem is volt bármit is tenni.
A nemzetközi helyzet a leginkább. Kb ahogy az elsõ írta. Kényszerpályán vagyunk, Orbánéknak 10%a sincs talán...
Nem akarok hosszas okfejtésbe kezdeni, ezért százalékban írom le a véleményemet: kormány 10% volt kormány 20% nemzetközi pénzügyi maffia: 70% Asszem ezzel megválaszoltam azt a kérdést is, hogy mennyire vagyunk önállóak. A fidesz nem azért kapott 10%-ot, mert nagy rajongójuk lennék, nagyképû, álszent gyülekezetnek tartom õket.
Egy kis adalék az elõzõ bejegyzéshez... "Nem csodálkozhatunk tehát, ha a magyar városokat, s ben-nük a polgári osztályt a nyugati államokhoz képest elmaradt helyzetben találjuk. Magyarország lakossága, Erdéllyel együtt, 1840-ben 12, 880.000 fre rúgott, ebbl az erdélyi másfél milliót leszámítva marad Magyarországra 11, 367.000. Nemes volt ugyan-ebbl 544.372 lélek, városi lakos több: 575.518 lélek. Ez utóbbi szám azonban csak külsleg kedvez. A valóságban ezen városi lakosság nagy részét nem számíthatjuk a szó nyugati értelmében polgári elemnek, még kevésbé olyannak, mely a nemzeti élet átalakításánál szerepet játszhatott. Levonandók itt elsõsorban azon városi lakosok, kik idegen anyanyelvek lévén, idegen kultúr-körbe tartoztak. Ilyen volt pl. Pozsonyban szinte az egész, 30.000 lakosból álló polgárság, melyrõl egykorú statisztikus jegyzi meg: , Nyelvekre nagyobb részint németek, de rendesen tudnak vala-mit mag>'arul és tótul is, minthogy gyermekeiket magyar vagy tót faluba szokták adni cserében." A majdnem hatszázezernyi városi lakosságnak tehát éppen vagyonosabb, mûveltebb felét nem tekinthetjük nemzeti osztálynak, melybl egy nemzeti regeneráció kiindulhatna: a felvidéki, bánsági, bácskai és nyugatmagyarországi városokat elíkor még többnyire német nyelv polgárság lakta, mely éppen az új nemzeti mozgalom során volt megmagyaroso-dandó. Maradna tehát a Duna-Tisza-vidék és a Dunántúl szín-magyar városi eleme, amennyiben ez is nem most lépett csak a magyarosodás útjára, mint pl. Székesfejérvárnak eredetileg német és szerb lakossága. De a nagy magyar síkság és a dunai dombos vidék városai inkább õstermeléssel, semmint speciálisan polgári : ipari, kereskedelmi és szabad kereseti ágakkal foglalkoztak. Magyar városaink akkor még inkább, mint ma, paraszt városok voltak, lakosaik földmûvelõ, állattenyésztõ, szõlõmûvelõ õstermelõk, kikre tehát a tiers état fogalma nem alkalmazható. A 32.000 lakossal bíró, 160.000 holdnyi határra kiterjedt Szeged városa szinte teljesen õstermelésbõl él, s ami kereskedése van, gabona, dohány, gyapjú, szappan elszállítására és a Törökország és Ausztria közti tranzito-kereskedelemre szorítkozik, mely utóbbi, mint tudjuk, idegenek : rácok, macedónok és törökök kezén volt. „Lakosai sok és szép szarvasmarhát, jeles lovakat, igen sok juhot és sertést tartanak, szõlõskerteket mûveinek, a dohánytermesztést nagyban ûzik és fuvaroznak. Továbbá számos és mindenféle kézmûves találtatik itt, így szinte egy szódagyár, könyvnyomtatómûhely, s mintegy 80 malom a Tiszán \ — tehát ez egykorú leírás is mutatja, hogy az ú. n. városi lakosság nagy többsége õstermelõ, s aki nem az, az pedig az õstermelõ parasztság ipari igényeit kielégít kézmûves és iparos. Ahol magyar városokban kereskedelem van, az szinte kizárólag zsidó. Így Nagyváradon, hol a „lakosok nagyobb része kézmûvességbõl és kereskedésbõl él, mely utolsó nem felette élénk ugyan, de a várad-velencei zsidók mégis szilvával és gabonapálinkával, gubaccsal, nyers-bõrökkel, borral, gabonával nem megvetendõ kereskedést folytatnak''. Mindebbõl kétséget nem tûrõen kiderül, hogy alföldi és dunántúli városaink lakossága bár anyagi tekintetben megütötte a tiers état-hoz szükséges mértéket, de nem szellemi mûveltség, független gondolkodásmód dolgában. A nagy parasztvárosok lakói konzervatív tömeget alkottak, mely magára hagyva terméketlen sziklaként zárkózott volna el a liberalizmus idesodort magjai elõl. Városokban nem találván középrendet, kénytelenek vagyunk, az egyes foglalkozási ágakat sorra venni. Elõször a kereskedõ- és iparos-osztályt. Az elsõrõl köztudomású, hogy a rendi Magyar-országon magyar ember nem foglalkozott kereskedéssel. Átengedte azt idegeneknek : zsidóknak, cincároknak, görögöknek, örményeknek, rácoknak. A legjövedelmezõbb ágak: gabona-, gyapjú- és bõrkereskedés teljesen a zsidóság kezén volt, mely nemcsak az alkotmány sáncain, de a magyar nemzetiség keretein is kívül állván, az új irány hordozójává nem válhatott. Viszont az ipar-z lakosság száma 1805-ben 88.000, 1840-ben 125.000 fõ volt, amit összevetve az egész népességgel, nálunk csak minden 89 egyénre esett egy iparos, míg Ausztria német tartományaiban minden 13—15 személyre, Lombardiában nyolcra, sõt még az elmaradt Galíciában is minden 80-ra? Nálunk tehát Oroszországot és a Balkánt leszámítva, európai országok közt a legcsekélyebb számú iparos élt. Ha még tekintetbe vesszük a céhrend-szer uralmát is, úgy az iparos-osztályt bátran kizárhatjuk a magyar tiers état körébõl. Maradnak most már csak az ú. n. értelmiségi osztályok. Az állami — magyar királyi — kormányhivatalokban, hozzájuk számítva az állami iskolákat, 1840-ben összesen 4300 hivatalnokot és szolgát találunk, kik közül rögtön le kell számítanunk körül-belül 1700-at, mint akik Bécsben, vagy a tengerparton, vagy az udvari kamarának alárendelt bánya-, só- és harmincad-igazgatásban szolgálván, német anyanyelvek voltak, vagy ha magyarok is, a nemzeti élettel nem állottak kapcsolatban. A megmaradt 2600-nak is fele szolga, más része, mint hivatalnok, annyira függ az abszolutizmusra hajló kormánytól, hogy az új ideák terjesztésére semmiképen nem alkalmas. Vármegyei hivatalnok volt ugyanekkor 2458 — a hajdúkat és szolgákat már leszámítva, — ügyvéd és urasági fiskális körülbelül 5000, orvos, sebész, gyógyszerész 2500. Gazdatiszt megint nem jön számba, mivel a kenyéradók, egyházi és világi fõurak nem tûrték volna, hogy kasznárjaik és ispánjaik az új ideák szerin az ö adómentességük és elõjogaik ellen izgassanak. Mindent összevéve, még a katholikus és protestáns oktató és egyházi személyzetet is, széles Magyarországon 10.000-nél több független anyagi és szellemi viszonyokban élõ embert nem találunk a harmadik rendbe sorozható osztályok között, pedig még ezeknek tekintélyes része is : ügyvédek, vármegyei és állami hivatalnokok, a második rendbõl, az elõjogos nemességbõl származik. És ami fontos: ez a 10.000 ember többnyire szûk anyagi viszonyokban él értelmiség, melynek sem a politikai életre, sem a nép tömegeire nincs nagyobb befolyása. És ezek alapján ki is mondhatjuk, hogy nálunk még a tizenkilencedik század negyvenes éveiben sem létezett olyan polgári osztály, mely anyagi és szellemi jólét birtokában vállalkozhatott volna az országnak nyugati mintára átalakítására.^ A nemzeti feladat ilyen körülmények között azon osztály vállaira hárult, mely az si magyar térségeken az adott idpontban egyedül rendelkezett vagyoni jólléttel, anyagi és szellemi függetlenséggel, egységes és egyenletes mveltséggel. És ez az osztály a köznemesi rend. Magyar nemes családfõ volt 1840 körül 136.000, a nemesség teljes lélekszáma öt és félszázezer (550.000). Összevetve az ország tizenegy-milliónyi népességével, minden húsz "NEMNEMES" jut egy nemes. Ilyen nagy arányszám pedig Európa egyetlen országában sem található. A szintén hatalmas múlttal bíró cseh nemesség száma csak 2252, Csehországban eszerint minden 828 egyénre esik egy nemes, Ausztria német tartományaiban minden 350-re, Lombardiában és Velencében 300-ra. Legtöbb nemes van Magyarországon kívül lengyel területen, de itt sem érik el hazánkat, pld. Galíciá-ban csak minden hatvannyolcadik ember volt nemes. Ezen kis összeállítást tudomásul véve, óvakodni fogunk a magyar nemességrõl modern demokrata frazeológiával mint törpe minoritásról, oligarchikus töredékrõl, feudális rablólovagokról beszélni. A rendi alkotmánynak élvezi már saját érdekükben is kénytelenek voltak századok folyamán nyitva tartani a kaput mindenki számára, ki az országban munka, szerencse, tehetség által pozícióra, befolyásra tett szert. Innen a nemesítések folyton növekvõ száma, majd a tömeges nemesítések, melyek, mint valami primitív szelekció által az ország mozgékony és tehetséges elemei, mind bejutottak a kiváltságos rendbe. A magyar nemesség ilyen évszázados szelekció terméke, melyet csak az nézhet le joggal, ki a szelekció kérdését jobban tudná a gyakorlatban megoldani. Ez a kiváltságos rend, vér a magyarság vérébõl, a tizenkilencedik század elején már politikai jogok dolgában is inkább tarthatá magát az egész népesség törvényes képviseljének, mint a nyugati demokráciák nem egy képviseltestülete. A magyar alsóház tagjait a rendi alkotmány értelmében a tizenegy milliónyi lakos nevében 136.000 nemes választá, míg a liberális Franciaország demokrata kamarájába 1830 eltt a 30 milliónyi lakos közül csak 94.000-nek, 1-31 után, a júliusi forradalom vívmányaként pedig 188.000-nek volt joga képviselt küldeni. A francia demokrácia tehát sokkal kevesebb ember kezébe tette le a politikai jogokat, mint a magyar rendi alkotmány. Ez a nemesség szinte egészében magyar eredetû és anyanyelvû volt. Az ötödfélszázezer nemesbõl összesen csak 58.000 volt német, 21.666 oláh, a többi 464.000 magyar. A nemzeti származás tehát a nemességet egészében képesíti a nemzeti átalakulás munkájára. Nem így a tiers état-ra jellemzõ többi ismertetõ jel, melyeknek kutatásánál különbséget kell tennünk a köznemesség vagyonosabb és szegényebb rétegei közt. Ez utóbbiakhoz tartoznak az egytelkes vagy szûkebb értelemben vett bocskoros nemesek, kiknek, mint tudjuk, csak egy jobbágytelkük volt, melyet maguk, saját kezük munkájával mûveltek, s ennélfogva életmódjukban nem különböztek a parasztoktól. Kölcsey Ferenc nyilatkozata szerint a „nemesi sok ezer háznépek hasonlatlanul nagyobb része szegénysége s mveletlensége miatt a jobbágy néphez igen közel áll, s igen nagy szám jobbágytelkekre szorulván, s az újonalkotott törvény által adózásra köteleztetvén, a néppel éppen összevegyült." A nemzeti regeneráció mûvében ezekre tehát nem számíthatunk. De az ú. n. bocskoros nemesség szélesebb rétegeire sem, melyek ugyan a vagyonosságnak nagyobb mértékével dicsekedhettek, de mégsem annyival, hogy a földtõl szabadon, a parasztétól eltérõ életmódot folytathattak volna. Mint a köztörténetbõl tudjuk, a falusi kisbirtokosok, a bocskoros nemesség éhes és szomjas tömegei, sõt még a komposszeszorok egy része is a Nem adózunk jelige alatt hû támogatói valának a bécsi kormánytörekvéseknek. Á nemesi rendet ezek szerint két részre kell bontanunk : kis- és középnemességre, s az elb-bit a polgári osztályhoz hasonlóan jelen érdeklõdésünk körébõl kizárni."
A kérdező hozzászólása: hûûûûûûha:-)

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!