Találatok a következő kifejezésre: Melyik utat Maradjak a férjemmel sínylődve, (1 db)

Melyik utat válasszam? Maradjak a férjemmel sínylődve, vagy kezdjek egy új bizonytalanabb életet? Vajon csak a szeretet, figyelem, a biztos férfikar ölelésének, hiánya játszik velem ily rútul?

Férjemmel ikerlányaink születése óta nagyon elhidegültünk egymástól. Szinte nem is beszélünk, állandó a veszekedés, és megcsalással vádol, amib?l azt gondolhatom, ? teszi meg. Udvarol most nekem egy férfi, aki elfogadna gyerekest?l, mindenest?l, úgy ahogy vagyok. Soha nem tapasztalt érzések gyúltak lángra bennem a csókjaitól. 8 hónapja ismerem, és ez alatt az id? alatt többet beszélgettünk, mint a férjemmel 10 év alatt. Két hete megcsókolt, azóta kavarognak bennem az érzések. Mi volna a helyes út?! A megszokott rossz, vagy a jóval kecsegtet? bizonytalanság?? Nagyon nagy szükségem volna pár jó tanácsra, sosem voltam még ilyen helyzetben, most kétségbe estem!!

Legjobb válasz: Szerintem elõször üljetek le szépen nyugodtan, normál hangnemben és beszéljétek meg, miért alakult így a kettõtök dolga. Lehet-e még ezen változtatni, egyáltalán akartok-e még változtatni? Mondjátok el egymásnak õszintén a vágyaitokat, és hogy mi nem stimmel most, mi kellene ahhoz, hogy boldogok legyetek! Azt írod, hogy most egy kicsit megszédített az udvarlód, és nem tudod, mi a helyes... Ezt csak te döntheted el, de ehhez tiszta fej kell! Én azt mondom, hogy ott, ahol a házastársak között már nincs meg az összhang, ahol majdnem minden beszélgetés veszekedésbe fullad, és a felek még gyanúsítgatják is egymást (mint a férjed téged), az már nem párkapcsolat, nem is együttélés, hanem "egymás mellett létezés". Csernus doki írta le ezt nagyon jól a "Nõ" címû könyvében. Ajánlom neked is elolvasásra! :)

Szerintem elõször üljetek le szépen nyugodtan, normál hangnemben és beszéljétek meg, miért alakult így a kettõtök dolga. Lehet-e még ezen változtatni, egyáltalán akartok-e még változtatni? Mondjátok el egymásnak õszintén a vágyaitokat, és hogy mi nem stimmel most, mi kellene ahhoz, hogy boldogok legyetek! Azt írod, hogy most egy kicsit megszédített az udvarlód, és nem tudod, mi a helyes... Ezt csak te döntheted el, de ehhez tiszta fej kell! Én azt mondom, hogy ott, ahol a házastársak között már nincs meg az összhang, ahol majdnem minden beszélgetés veszekedésbe fullad, és a felek még gyanúsítgatják is egymást (mint a férjed téged), az már nem párkapcsolat, nem is együttélés, hanem "egymás mellett létezés". Csernus doki írta le ezt nagyon jól a "Nõ" címû könyvében. Ajánlom neked is elolvasásra! :)
A gyerekeknek sem tesz jót az ilyen környezet. Jobban érzékelik, ha valami nincs rendben a szülõk között, mint gondolnánk. Szerintem kezdj új életet! Ismeretlenül is szurkolok neked!!!
igaz, még csak 20 éves vagyok, de már rájöttem: minden pasi ugyanolyan. az eleje szép meg fasza, meg habostorta, a vége meg az a nagy rakás híg szar... má bocs. nekem is volt ilyen lehetõségem. otthagyhattam volna 1, 5 évet, egy nálam kicsivel fiatalabb és jóval tapasztalatlanabb pasiért, aki édes volt és imádott, szerettem én is, de inkább az eszemmel döntöttem mint a szívemmel, mert tudom, annak a nagy szerelemnek is vége lett volna egyszer... utána megbeszéltem a pasimmal a problémát, és azóta minden rendezõdött, és remélem hamarosan összeköltözünk. lehet, hogy pár év múlva amúgy is elváltok. még akkor is kezdhetsz új életet. nyugi.
Írtad, hogy a férjed megcsalással vádol. Azt is írtad, hogy egy férfi udvarol neked, akivel csókolóztatok is. Innen látszik, hogy a férjed nem alaptalanul vádol téged, mikor más férfiak udvarlását fogadod. Hogy igazold a saját hûtlenségedet, azzal mentegeted magad, hogy biztosan megcsal, pedig valószínûleg csak arról van szó, hogy fülébe jutott amit tettél. A férjed mellett a helyed, küldd el a búsba az udvarlódat, elvégre nem vagy kurva. Minden kapcsolatban vannak elhidegülések, üljetek le, beszéljétek meg egymással a problémákat. A gyerekeknek is így lesz jobb. Vagy gondolod, jobb nekik úgy felnõni, hogy néha egyikõtöknél alszanak, néha a másiknál, két "anyjuk" és két "apjuk" van? Ha a házassági esküdet már lelkiismeret-furdalás nélkül megszegnéd, és az sem izgat, hogy a lányaid milyen körülmények között nõnek fel, akkor jusson eszedbe, hogy a férjeddel annak idején így indult a kapcsolatod, most mégsem zökkenõmentes, tehát az hogy jól érzed magad vele, az nem jelent semmit. +1 érv.: A helyedben nem kezdenék olyan erkölcstelen emberrel, aki házas asszonynak teszi a szépet. Nem értem hogy tudsz megbízni ilyen emberben.
A kérdező hozzászólása: Köszi. A 3. válaszolónak. Azt írtam, megcsókolt. És igazad van, visszacsókoltam. Ez nálunk nem számít megcsalásnak, de vegyük annak. Tudod, körülbelül 1, 5 éve nem csókolóztam. ÉS TUDOD MIT? JÓL ESETT!!!
Csók is hûtlenségnek számít, direkt nem írtam megcsalást. Ha csókról tud a férjed, akkor joggal sejtheti, hogy több is történt, ezért okkal vádol téged megcsalással. Remélem abban a tudatban is jól esett a csók, hogy ezzel lehet, hogy a gyermekeid jövõjét teszed romhalmazzá, de úgy látszik ez neked nem számít, a lényeg, hogy neked jól essen.
Kérdésed részletezésében azt kérded, "mi volna a helyes út?" Ezért én erre szeretnék válaszolni. "Melyik utat válasszam? Maradjak a férjemmel sínylõdve, vagy kezdjek egy új bizonytalanabb életet?" Azért hamis ez a dilemma, mert nemcsak ez a két eshetõség van, hanem több is. Például a szerintem legjobb: kezdj egy új, izgalmas életet a férjeddel. Elhiszem, hogy örültél az udvarlásnak és a csóknak, de én nem tartom helyesnek, sem amit tettél (=a csók), sem amit teszel (=fogadod annak a férfinek az udvarlását), sem amit tenni készülsz (=válás). Úgy gondolom, hogy mindez bûn. Még hála Istennek nem jutottak olyan messzire a dolgok, hogy helyrehozhatatlan történt volna. Szerintem szakíts meg minden kapcsolatot azzal az idegen férfivel, és koncentrálj a férjedre. Én is szeretnélek arra az ígéretre emlékeztetni, amit akkor egymásnak tettetek vele. Most dõl el, hogy meg akarod-e tartani? Nem ítéllek el, és együttérzek veled és a férjeddel a nehéz helyzetetekben. Imádkozni fogok azért, hogy megjavuljon a házasságod, és szívembõl kívánom, hogy legyen erre elég szándékod, elég terved, elég erõd és elég kitartásod. üdv: Gyuri

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Miért nem képes jobban alkalmazkodni? Kevésbé szeret, vagy azt hiszi, papucs, ha többet igazodik hozzám?

Hetente 2-szer találkozunk átlagban, mivel nem egy helyen lakunk. Előfordul, hogy nekem át kell tennem a randit másik napra, mert alkalmazkodnom kell a munkámhoz, családomhoz. De mindig megteszem a tőlem telhetőt. Ilyenkor szinte mindig összeveszünk, mert neki is változtatni kell a napján. Én azt gondolom, egy kapcsolat a kölcsönös alkalmazkodáson is nagyban múlik. Ilyenkor azt hiszi, nem férfias, "kemény"? Az én szememben inkább pont ez lenne a férfias érett hozzáállás. Ha igazodik a másikhoz.

3

Simán bunkó vagy féltékennyé akar tenni?

Exem írt, hogy elhozná nekem a cuccaim, mert úgy is jönnek be a városban az új barátnőjével..
Ha annyira ide akarnà adni már rég megtehette volna, meg amúgy sem értem miért kell hozni a csajt is.

6

Terhes lettem, a párom szakított velem. Vajon fogok olyan társat találni aki a babával együtt szeret engem? 5 hetes kismama.17/L

60

Miért mondják, hogy nem szabad sms-t küldeni, vagy irni annak a pasinak, aki szakitani próbál?

Miért tanácsolják, mindenütt, hogy ne keresd, ne írj neki, ne telefonálj!! Stb..?
De én nagyon várok valamilyen válaszra,
Én amit korábban irtam neki, az egy picit talán félreérthető volt, igy majd meg bolondulok, várom, hogy visszairjon. Ha nem ír, az is egy válasz,
Én most fontolgatom, hogy megkérem:
Irjon valamiiit .
Meddig várjak ezzel? Egy hét? Vagy annyit se?

7

Ti mit gondoltok erről?

A párommal tegnap beszéltük, hogy megint nagyon hullik a hajam, és minden tele van vele, még a borostájára is folyton ráragad. Mire szedegetni kezdtem róla, egyet megnéztem, mire mondta, hogy az az én hajam, pedig alapból én sem feltételeztem mást. Mire montam, hogy ha a gatyájában is találok, az biztos nem az enyém. Mire ő, hogy meg is vakulnék akkor, mire mondtam neki, hogy akkor ő vakulna meg (kikaparnám a szemét) de csak úgy félig-meddig poénból mondtam, de ő teljesen komoly volt. Mire elkezd lobogtatni pár perc múlva egy fekete hajszálat, (világosbarna vagyok, ő sötétszőke) hogy a gyerek ruháján találta, és hogy biztos a szeretőmé, de nem, és itthon nem is fekete senki, esküdni mernék, hogy róla ragadt rá, de mégis mi értelme lenne meggyanusítanom, úgysem mennék vele semmire, szimplán azt mondaná, hogy hülye vagyok, pedig full fekete hajszál, tuti nem az enyém!

11

Az is lehet a srácnál jele annak hogy tetszem neki, hogy kerüli a pillantásom és soha nem szól hozzám?

Hogyha felé nézek elkapja a tekintetét, és alig szól hozzám. Például az osztályteremben én ülök közelebb hozzá, és ha kérdése van mégis átkiabál a felem fölött a mellettem ülőknek.
Azért kérdezem ezt, mert lányként én is hajlamos vagyok ilyesmit csinálni, sőt akár teljes közönyt is tudok mutatni, de ez a fiúknál is lehet esetleg így?

5

Vajon igazam lehet, vagy csak beképzelt dolog ez?

2 éve vagyok együtt a párommal, 1 éve élünk együtt. Most terhes vagyok, aminek mindenki örül, a párom is.
Az az igazság hogy sokat dolgozik, mert mint tudjuk ez az Élet gondolom mindenki így van ezzel.
Eddigi munka beosztása (Szakácsként dolgozott egy hotelben) délután 2-től este 10-ig volt. At én munkabeosztásom, reggel 7-től délután 3-ig. Tehát gyakorlatilag mindig elkerültük egymást.
Úgy érzem hogy ezáltal kihűlt a kapcsolatunk.
Mindig időben ment, és mindig időben jött haza soha nem késett egy percet sem, sokat beszélgettünk munka közben is viberen akkor is amikor ő dolgozott.
Mindig mondja h szeret, hiányzom, és amikor otthon van igyekszik mindent megtenni hogy nekem jó legyen.
Például szombat reggel úgy keltem fel terhességem révén hogy kívántam egy friss kenyeret, azonnal kikelt és kiment a boltba nekem.
És mondtam neki hogy alig bírok felkelni a rosszulléttől, de mégis kéne ennem valamit, mert az se jó ha üres a hasam,és behozta nekem ágyba a hamit.
Tegnap hosszú idő után belenéztem a telójába, és volt 3 szám, ami hivogatta őt, az a baj hogy elég felületesen néztem meg hiszen dátumot, és időt annyira nem néztem.
Félek attól, hogy esetleg van valakije?
És érdekes modon ezek a hívások mindig akkor voltak, mikor dolgozott....
Azért is gondolok erre mert ugye lassan másfél hónapja nincs szex a terhesség mkatt...
Vagy csak hülyeség az egész????
Szerintetek?
Köszönöm, hogy elolvastátok, és köszönöm az esetleges válaszokat.
Szép napot nektek.

8

Szerteintetek 1 szer lesz igazán szerelmes az ember vagy tanul a más példájából?

3

4 hónap után már teljesen úgy érzem, hogy nem is foglalkoztatom a barátomat, mit tegyek?

Hála Istennek van arra lehetőségünk, hogy szinte minden nap együtt legyünk, kivéve azon a héten, amikor délutános.

Sokat együtt vagyunk, az időt töltő beszélgetés sosem volt nálunk a topon, de szerencsére ha gond van, vagy valami komoly dolog, azt meg tudjuk beszélni, ebben jók vagyunk.

Nem az a fajta, aki annyit csacsog, és talán ő nem is változott meg, csak engem zavar ez most jobban, hogy alig oszt meg velem magáról bármit is, de azért szinte minden "komolyabb ügyéről" tudok, tehát nem utólag tudom meg, vagy hasonlók ... csak sokszor ki kell belőle húzni.

Az én ügyeimről sem szoktunk annyit beszélgetni, a fontosabbakat tudja, de ha nem árulnék el neki semmit, akkor is le tudná élni az életét, úgy érzem. :D És őszintén ez zavar egy kicsit, mert szeret, de ilyen szempontból nem igazán érdeklem őt.

Hétvégente azért mindig elmegyünk valahová kikapcsolódni, egy mozi, egy üdítő vagy hasonlók, szóval nem panaszkodhatom. A programjai mindig velem szervezi, haveri találkozókkor én is ott vagyok (csak úgy, mint a többiek barátnői is) - max ők félrevonulnak egy kicsit, vagy 1 órára "ellógnak", de azért nem hagy ki belőlük engem sem soha.

Talán ezek az unalmas hétköznapok ütöttek be?
Mert nyáron, mikor összejöttünk, teljesen más volt ... sokkal jobb ... mondjuk akkor mindig úton voltunk, strandoltunk a tóban, sétáltunk, fényképezgetni kijártunk, meccsekre vagy olyanok ... szóval mozgalmasabb volt ez egész.

Most meg sokszor tudom, hogy ő is fáradt, és jól esik neki a semmittevés, vagy a "teljes kikapcsolás", de mikor az megy minden hétköznap, hogy csak vagyunk egymás mellett a szobában, az kicsit rosszul esik :/ Más társaságában meg sokszor felvidul ...

Említettem neki, azt mondta, hogy ez nincs így, és hogy még mindig szeret, csak jól esik neki a semmittevés, és hogy csak fekszünk egymás mellett... nem is ezzel van bajom, hanem hogy úgy érzem, hogy nem érdeklem már ... :S

Tudnátok valamit tanácsolni? Hogy esetleg nálatok mi vált be? Mit lenne érdemes tennem?
Próbáltam őt sokszor felpezsdíteni, több-kevesebb sikerrel

Előre is köszi :)

17/L
(25/F)

3

Tudnátok olyan emberrel lenni, aki eljátszotta a bizalmatokat, de még szeretitek?

5

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!