Találatok a következő kifejezésre: Melyik különleges választanád: repülés vagy gondolatolvasás (1 db)

A kérdező hozzászólása: akkor azt választom köszie
gondolatolvasást az hasznosabb és érdekesebb is repülésre meg repülõ, ejtõernyõ stb.
A gondolta olvasás hasznosabb, mert ha a valakinek problémája van te szó nélkül tudni fogod és segíthetsze neki.....bár a dolgozat íráskor is jól jön, de nem szabad rosszra használni:DxDxD
A gondolatolvasás érdekes, egy darabig jó s hasznos. De ha belegondolok, hogy én mit szólnék, ha valaki beleturkálna a gondolataimba, amik csak az enyémek, nagyon haragudnék rá. És pont ezért nem választanám, mert tudhatnék meg olyat, amihez tényleg semmi közöm. Persze feleléskor, dogánál jó, de szerientem más esetekben sem bírná ki senki, hogy ne éljen vissza vele, hatalmas kísértés. Repülni meg jóóó. Nincs annál jobb álom, mint amikor repülök, és az a végtelen szabadságérzet. Azt választanám.
Mindkettõ, ha lehet. De mivel nem lehet, ezért a gondolatolvasását.
nagyon jó mind a kettõ, de egy idõ után terhes lenne mind2! Am. ez mihez kell? :)
Szivem szerint repülés, de ésszerûen gondolatolvasás-t :D
Ismerek olyan embert, aki valamilyen szinten tud gondolatolvasni, és nagyon tulterheli az agyat. Sokszor sokkal jobb lenne, hogy ne tudja, mire gondolnak az emberek. Elvesz egy ido utan az életnek a soja valamulyen szinten. Természetesen hasznos nagyon, de hatalmas felelosseggel jar. Õ pédául gyogyit. Én repulést valasztanam. Sokkal olcsobb lenne eljutni A-bol B-be, gyakorlatilag ingyen, és még milyen kiraly lenne! De szerintem raunnék a repulesre, s elveszetene a varazsat. Vagy mégis gondolatolvasas?:-? Ó most osszezavartatok!
repülés
A gondolatolvasást, mert sok a kétszinû ember, igy legalább tisztába lennék vele, mit gondolnak rólam az embertársaim. Tudnám hogy kivel barátkozhatok. Megérteném azokat akiket eddig nem értettem meg furcsa viselkedéseik miatt!!
Gondolatolvasás.
A kérdező hozzászólása: jó hogy még nem választottam, mert 1etértek! tényleg a repülés a legjobb...csak kíváncsi voltam, mások mit gondolnak, csak az elsõ válaszadók elbizonytalanítottak:)
Repülést választanám. Álmomban már éreztem milyen érzés... csodálatos!
Simán a repülés!! A gondolatolvasással csak folyton bosszantanám magam, hogy ki mire gondol.
Mivel nõ vagyok, értek a gondolatolvasáshoz, ezért a repülés... :)
gondolatolvasás.
Gondolat olvasás
Ezen pont ma gondolkoztam, hogy milyen jó lenne ha tudnék gondolatolvasni...
Egyiket sem.Tériszonyom van.A gondolatolvasás meg sztem egy idõ után teher.Nem biztos hogy jó ha tudod mit gondol a másik.
repcsi


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Hogyan küzdhetném le a negatív gondolataimat, szorongásaimat az életemmel kapcsolatban? 18 éves lány vagyok, a kérdés nem egyszerű.

Elégedett vagyok az életemmel, hiszen tudom, megkaptam és megszereztem mindent, amit ezidáig vágytam:az iskolai eredményeim kiválóak (egyetemre elég lesz). Fantasztikus, megértő barátaim vannak. Családom túlzottan féltő, de szerető és teljes. Barátom van és nagyon szeretjük egymást, a kapcsolat minden téren tökéletes és kielégítő. Járok szórakozni, bulizni.A probléma ott gyökerezik,hogy megőrülök a félelemtől,hogy mindezek elvesztem,ha legapróbb jelét is látom ezek a kapcsolatok halványulását,mélységes apátiába süllyedek,hiszen a szeretteim jelentik nekem a világot.Ha barátaim veszekednek,én mindezt átérzem és magamat büntetem inkább,hogy kevésbé fájjon...ha a barátom lemond egy találkozót,máris továbbgondolom,és azt mondom magamban,biztosan megunt és szakítani fog...hab a tortán,hogy magamat is utálom,kinézetem,mozdulataim,gyűlölök tükörbe nézni,a sírás és a dühroham kerülget gyakran ha magamat látom.Nem bízom magamban,önbizalmam nulla,önbecsülésem nincs.Úgy érzem,tehetetlen vagyok magammal kapcsolatban,negatívabbnál negatívabb gondolatok üldöznek,elvesztem az embereket,egyedül maradok...Az rendben van,hogy mielőtt megismertem a szerelmem,úgy éreztem,egyedül halok majd meg.De most is ezt érzem.Mindenkit el fogok veszíteni,a régi emlékek nem jönnek vissza,a barátok elszakadnak :'( Depresszióra hajlamos egyéniség vagyok,nem hiszek a boldog folytatásban,még ha nincs is rá okom,akkor is rettegek.Ez már túlmegy az egészséges aggódáson.Próbáltam már változtatni,de a személyiségembe van kódolva és pesszimista vagyok...És mindenért magamat okolom,aggodalmamban érthetetlen és meggondolatlan cselekedeteket követek el(mielőtt bárki félreértene,nem gondolok öngyilkosságra,nincs rá okom!),pl. cigaretta,alkohol,magány,eltűnés órákra úgy,hogy a barátaim se találnak meg,miközben szorongok,rámtör az érzés,hgy nem kellek senkinek...Összefoglalva túlságosan is aggódom a szeretteim,és a jövőm,kapcsolataim miatt,már-már betegesen,depresszióba hajlóan.Mit tehetnék ezellen? Nem vagyok az a probléma-leszaró típus.Mielőtt pedig bárki előítéleteket gyártana,nem unalmamban írtam ki ezt,és nem,nem vagyok elkényeztetett.Megoldást keresek a problémámra.Köszönöm a válaszokat.

3

Én nem értem, hol szúrtam el, szerintetek? Többi lent

Hát van 1 barátom a suliba.
A többiek nem nagyon szeretnek (nem tudom miért)
Az összes osztálytársam szellemileg lemaradott
Szóval szar osztályba csöppentem..
Másnap minden rosszúl alakult.
A barátom bunkón viselkedik velem.
Kizárnak az tornetermi öltözőböl.
És ha berugom és valaki karjára ment az ajtó.
Akkor elkezdtek veszekedni hogy milyen vagyok stb..
Megkarmoltam véletlenül a "barátomat"
Menekül előlem és lehülyéznek stb..
Minden rosszul alakult
SZAR AZ ÉLETEM

2

Visszatekintve az elmúlt pár évet tapasztalsz magadon jellemfejlődést?

És ha igen, milyen téren? Pozitív, vagy negatív? Mennyire tartod hasznosnak/károsnak?
Sztorik jöhetnek, szeretek olvasni. :)

3

Jobb lett volna csendben maradni, vagy inkább jobb az őszinteség?

Nem teljesen családi kapcsolatok a téma, de vannak olyan vonatkozásai is, azért tettem ide.
Kisebbfajta családi vitába torkollott egy döntésem, és őszintén szólva én sem tudom kinek van igaza.

Lényeg a lényeg, dolgozom egy diákmunkába, ahol mindenféle számtógépes dolgot kell csinálni. Adatrögzítés, javítgatások, megnézni hogy működnek-e bizonyos dolgok stb.

Egész jó fizetést adnak, csak az a gond, hogy kevés a munka. Szóval 6 óra a munkaidő, és körülbelül jó, ha 3 órányi munka van. Maradék 3 órában meg nem tudok mit csinálni, max. netezni vagy facebookozni.

És nekem ez tisztára lelkiismeretfurdalást okozott, hogy tulajdonképp a semmiért kapok a pénzt. Így megkérdeztem a főnöknek, hogy oké ha végeztem ezzel a 3 órányi feladattal, akkor utána mit csináljak a maradék 3 órában, mert nincs mit csinálni.

Így most aztán lehet a 6 órás diákmunkámból 3 órás diákmunka lesz, így értelemszerűen fele annyi pénzem lesz. Szerencsére jól élünk, és nem olyan fontos ez a pénz, csak most meg amiatt van rossz érzésem, hogy ezzel így tulajdonképp jól kiszúrtam magammal.

Csak őszintén megvallva, jobban szeretem a tiszta helyzeteket, amikor meg van mondva, hogy ezt kell csinálni, és ezért fizetnek, és ne kelljen már sunyiban neteznem meg facebookoznom.

Családom szerint meg maradtam volna inkább csöndben, ezzel most a fele fizetésemnek oda.

22

Egyik napról a másikra eltűntek az érzéseim. Lehet hogy furcsán hangzik, de nem érzek semmit senki és semmi iránt, nem tudom ki válthatta ezt ki. Mit tegyek hogy újra visszanyerjem a régi önmagam?

9

Az túl nagy mázli lett volna, hogy ha középiskola után mehettem volna dolgozni egy évre?

0

Mit kezdjek magammal?

kövér vagyok(170cm 54kg),csúnya,buta meg minden amit eltudtok képzelni..utálom magam úgy ahogy vagyok..mit kezdjek magammal?
15/L

4

Kiskoromban fityma szűkületem volt és megműtöttek az miért van hogy most 17 évesen kisebb mint 10cm amikor merev? Ez nőni fog vagy nem?

6

Mi változhatott meg bennem?

Sziasztok.
mindig is életvidám ember voltam, nagy álmokkal, tervekkel. Nagyon jó tanuló voltam, jó eszű gyerek. Most megváltozott minden, szeptember óta egyszerűen minden bajom van: nem tudom elviselni az iskolát, nem tudok tanulni, nem tudok koncentrálni, mindent lesz*rok, egész nap szenvedek és nem tudok mit kezdeni magammal. Teljesen más lett az életfelfogásom.
Tisztában vagyok vele, hogy ez nem jó, de nem tudok mit csinálni. Az életet jelenleg szenvedésnek tartom.
Közrejátszhat esetleg az a dologban, hogy mondhatni szerelmes vagyok?
17/F

1

Boldog ember vagy? Ha igen, mi tesz boldoggá?

Arra lennék kíváncsi, vannak-e olyan konkrét dolgok az életetekben (pl. szépség, család, pénz, siker, lelki béke/életfilozófia és még sorolhatnám), amelyek boldoggá és elégedetté tesznek. És ha vannak, kellett-e értük küzdenetek, vagy csak úgy "kaptátok" őket a sorstól? Történeteket is szívesen olvasnék, ha megosztanátok velem.

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!