Találatok a következő kifejezésre: Melyik a szobai növény (3 db)

Létezik falra futó beltéri borostyán, olyat keress.
Milyenek a fényviszonyok a faladnál? Mert ha sötétebb, akkor jó a borostyán, de ha világos, akkor a szobai futóka is nagyon szép.:)
Illetve a szobai futókának támasztékra van szüksége.
nekem a fikusz plumóza befutotta az egész plafonomat. Mindenki a csodájára jár. magától kapaszkodik, nem kell neki támaszték. Viszont a fényt szereti.

Melyik a legjobb szobai növény?

Lány létemre nem vagyok virágmániás, allergiás is vagyok rájuk. Ebb?l adódóan egy növényt szeretnék a szobámban tartani. Van különbség növény-növény között? Mármint, hogy mennyi Oxigént bocsájtanak ki? Van amelyik többet vagy egyformán? Ha van toplistás Oxigénben akkor olyat szeretnék:)

Legjobb válasz: Vegyél kaktuszokat, nagyon szépek vannak, és ha elfelejted meglocsolni, akkor sem döglik ki.Én ezért kezdtem venni õket,most már köze l50félém van.

Vegyél kaktuszokat, nagyon szépek vannak, és ha elfelejted meglocsolni, akkor sem döglik ki.Én ezért kezdtem venni õket, most már köze l50félém van.
Sansaveria, vitorlavirág. Ezek a legjobb levegõszûrõk, ráadásul a sansaveriát ( más néven anyósnyelv) agyon se lehet ütni, max túllocsolni lehet és akkor kirohad. Ebbõl rakhatsz sokat a szobába.

Teleltetni szükséges növényeket mindenképpen teleltetni kell? Melyek azok, amik a fûtött szobában is elvannak avagy jobb ha ott vannak?

Én azt nem értem,hogy elsõdleges szempontnak a teleltetni való növényeknél miért nem az optimális hõmérsékletre törekszik a szakirodalmi utalás? Hiszen ezek a növények származási helyükön nincsenek teleltetve! Nem erre kéne elsõsorban törekednünk? Hogy folyamatosan fenntartsuk azt a klímát,amihez az élõhelyén szokott? Aztán értem persze,hogy akiknek nincs erre lehetõségük,azok teleltessenek és akkor jöhet a sötét hely és hideg helyiség.De jól gondolom,hogy ez csak másodlagosnak kéne legyen? Köszönöm!

Legjobb válasz: Sõt ahogy a kulcsszavakat írtam,eszembe jutott egy másik visszatérõ gondolatom,de ez az egynyári növényekkel kapcsolatos. Hogy ezek javarészt ugyebár attól egynyáriak,mert fagyérzékenyek. Na de ha ezeket is bevisszük a fagyok közeledtével ezek is gyönyörûen áttelelnek nem? Ha mondjuk nem gyönyörûen,mert mondjuk felnyurgulnak,hát visszavágjuk...stb. Nem? Szívesen fogadok "egynyári" növények teleltetésével kapcsolatban is tapasztalatokat. Köszi!

A kérdező hozzászólása: Sõt ahogy a kulcsszavakat írtam, eszembe jutott egy másik visszatérõ gondolatom, de ez az egynyári növényekkel kapcsolatos. Hogy ezek javarészt ugyebár attól egynyáriak, mert fagyérzékenyek. Na de ha ezeket is bevisszük a fagyok közeledtével ezek is gyönyörûen áttelelnek nem? Ha mondjuk nem gyönyörûen, mert mondjuk felnyurgulnak, hát visszavágjuk...stb. Nem? Szívesen fogadok "egynyári" növények teleltetésével kapcsolatban is tapasztalatokat. Köszi!
Oszinte leszek en ugy vettem eszre h ez a "szarmazasi hely" csak nalunk fontos a novenyek tesznek ra. Ugyanis nekunk van narancsfank es amikor behoztuk a futott lakasba h jelszo "teleltetjuk" lehullott az osszes levele. Ezutan kivittuk a futetlen hideg garazsba es ujra levelbe borult.
1-esnek is szól: A teleltetés nem azt jelenti, hogy télen bevisszük a melegbe a melegrõl a fagyok beállta elõtt, hanem az, hogy biztosítjuk neki a mediterrán tél normál hõmérsékletét a 2-10 fokot, optimálisan 5 fokot. Persze hogy lehullik egy sokkal kevesebb fényben, ámde 20-22 fokban a levele a cirtomnak, narancsnak. Akár még ragacsos is lehet. A leánder kevésbé kényes a kényszermelegre, elvan a +15-18 fokos télikertben is ugyanúgy mint a 2 fokos pincében vagy garázsban. Teleltetéskor kevesebbet is kell öntözni.
Nem, az egynyáriak is két csoportba oszthatók. Pl. a paradicsom elélne 10 évig is ha a trópusokon élne, nálunk egynyári, illetve azért, mert a terméscsúcsa az elsõ évében van, nem kínlódnak vele hogy újra formába hozzák. De pl. a borsikafû, hajnalka tavasszal kihajt magról, õszre elszárad és elpusztul. Magját vagy elszórja és kikel amikor neki jó, vagy be lehet gyûjteni és tavasszal elvetni.
Erdekes. Nekem a leander kint volt anno a -25be es semmi baja nem lett
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Kissé összezagyválódnak a dolgok. Bárhonnan is származnak a növények, minden klíma alatt vannak melegebb és hûvösebb idõszakok, ráadásul ezekhez bizonyos fény- és csapadék-viszonyok is társulnak. A növények a maguk szaporodását is ezekhez a viszonyokhoz igazították pár millió év alatt. Nálunk nem lehet egyszerû eszközökkel fenntartani az eredeti élõhelyen uralkodó klímaviszonyokat, legfeljebb igen költséges fitotronokban. A késõ õszi fagyok egyes növényekben kárt tesznek, tehát fagymentes helyiségbe kell vinni õket. Ott viszont lényegesen kevesebb fényhez jutnak, mint a szabadban. Ahhoz tehát, hogy eredeti habitusukat megtartsák (ne nyurguljanak fel, ne etiolálódjanak), csökkenteni kell anyagcseréjük intenzitását, azaz viszonylag hûvösben kell tartani õket és óvatosan kell adagolni a vizet is. Sötétben nem kell tartani semelyik növényt sem, csak éppen egy kisebb lakásban nincsen hely és ehetõség arra, hogy ott hónapokig tároljanak növényeket és a családtagok meg télikabátban dideregjenek, hogy a növények "ne menjenek ki a formájukból". Ha jól körülnéz az ember, azt azért láthatja, hogy a nagy üvegezett lépcsõházi ablakokkal rendelkezõ házakban az ott elhelyezett növények, amelyek megfelelõ fényt kapnak (és az a lényeg!!), azok csodálatosan élnek egész télen (a muskátlik virágzanak) és a hõmérséklet is 10-15 fok között van, meg idõnként vizet is kapnak. A kaktuszok és hasonló pozsgások locsolása azonban alacsonyabb hõmérsékleten meggondolandó, holott nyáron akár vízkultúrában is tarthatók !! Ebben a tekintetben azért jelentõs különbség van északi és déli tájolású ablakok tekintetében. Sajnos arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a napfény iránya télen megváltozik, az alacsonyabban vonuló Nap oldalról világítja meg a növényeket, ami napégést okozhat, vagy pedig oldalra görbülnek meg.
Vannak olyan mediterrán növények, amelyek jól bírják a fagyokat, õket nem kell teleltetni ha szabadba vannak ültetve, legfeljebb takarni az északi széltõl. Nem a fagy szimpla feszítõereje a legveszélyesebb, hanem a szél által keltett mozgás nyíró hatása. A medvetalp, fügekaktusz, rozmaring elvan a -15 fokban is rövidebb ideig, hosszabb távon a -10 semmilyen kárt nem tesz bennük. A citrusok és a banán például 0 fok alatt pár nap alatt súlyos károkat szenved a fiatalabb hajtásoknál, hosszabb távon meg átfagy és kifagy. Van kint teleltethetõ banán is, de levelei annak is lefagynak és csak a takart törzs csonja éled újra tavasszal, de így nullázódik az életkora és kezdõdhet elõlrõl a 3 éves termésrevárás.
A kérdező hozzászólása: (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nagyon, nagyon köszönöm a válaszokat, nem is gondoltam volna, hogy ennyien leszünk!:) Annak pedig, hogy egy szakértõt is köszönthetünk 6-os személyében, külön örülök.De mindenkinek is!:) Igazából az egyik dolog, ami miatt tényleg gondolkodóba estem, az a muskátlijaim teleltetése.Idén szinte minden színbõl beszereztem, szaporítási céllal is.És tudom, hogy az 1db tavalyi piros anyatövem, a meleg radiátoron, ablak elõtt "telelt" és úgy ahogy 6-os írja, még télen is virágzott.Ráadásul gigantikus méretû lett, szerette. Még amikkel idén bõvítettem a repertoárt (egyenlõre), azok pedig pálmafák és leanderek, melyek kapcsán szintén már most, gondolkodom a téli elhelyezésükrõl. Várok további bármilyen hozzászólásokat a témával kapcsolatban. Köszönöm!


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!