Találatok a következő kifejezésre: Mely az anyag (120 db)

Mitől függ hogy melyik anyag melyik foton nyeli el? A fotonok mit csinálnak azok az anyagok esetében amik átlátszók?

Legjobb válasz: Akkor nyeli el, ha egy elektront pont úgy tud gerjeszteni, hogy az átkerül egy másik pályára. Ha a foton energiája ennél több, vagy kevesebb, akkor az anyag nem nyeli el. Az már az anyagtól függ, hogy néhány ilyen energiaszint van, sok, rengeteg, vagy gyakorlatilag folytonos (akkor egy széles tartományban elnyeli a fényt, vagyis fekete lesz).

Akkor nyeli el, ha egy elektront pont úgy tud gerjeszteni, hogy az átkerül egy másik pályára. Ha a foton energiája ennél több, vagy kevesebb, akkor az anyag nem nyeli el. Az már az anyagtól függ, hogy néhány ilyen energiaszint van, sok, rengeteg, vagy gyakorlatilag folytonos (akkor egy széles tartományban elnyeli a fényt, vagyis fekete lesz).
A fotonoknak is meg van a saját energiájuk, ezt a hullámhoszuk "fémjelzi".Színnek is nevezhetnénk, de ez a definíció túl emberi. Minden anyagnak megvan az a spektruma, amit elnyel, vagy visszaver, ezért látjuk fehérnek, színesnek vagy feketének a tárgyakat. Ez akkor is mûködik, ha mi nem érzékeljük. Fontos a beesési szög is.Ha kicsi a beesési szög akár a totális reflexió is létrejöhet, ez történik pl. a délibáb vagy az üvegszáloptika belsejében is. A teljes elektromágneses színkép esetében az számít tükörnek, ahol a felületi egyenetlenség kisebb a hullámhossznál.Tehát egyméteres hullámhosszt könnyû tükrözni ötven centi kioszttású ráccsal.Ez igaz a "hétköznapi" fényre is.

Melyik ez az anyag? A víz keménységét okozó oldott anyagok eltávolítása: Kőolajszármazék, melynek legalacsonyabb a forráspontja:

Legjobb válasz: A legrövidebb szénláncú szénhidrogéneket tartalmazó kõolajszármazék forr a legalacsonyabb hõfokon. A víz lágyítására szolgáló anyagot ioncserélõ gyantának nevezik.

A legrövidebb szénláncú szénhidrogéneket tartalmazó kõolajszármazék forr a legalacsonyabb hõfokon. A víz lágyítására szolgáló anyagot ioncserélõ gyantának nevezik.
1. vízlágyító :) amúgy ha karbonátot képezünk a vízben lévõ fémionokból, eltávolítódnak... hogy mikkel képezhetünk karbonátot belõlük, most nem rémlik 2. talán a heptán

A felsorolásban szereplő anyagok közül melyek kétatomos molekulákból felépülő anyagok, melyik vegyületmolekula, és melyek azok, amik mindkét csoportba beletartoznak?

Az anyagok:

Legjobb válasz: neon - egyatomos elem nitrogén, klór, hidrogén - kétatomos elemmolekula hidrogén-klorid - kétatomos vegyületmolekula szén-dioxid, víz - háromatomos vegyületmolekula. Bár azt remélem tudod mikor hány atomos egy molekula, és mi a különbség elem és vegyület között.

neon - egyatomos elem nitrogén, klór, hidrogén - kétatomos elemmolekula hidrogén-klorid - kétatomos vegyületmolekula szén-dioxid, víz - háromatomos vegyületmolekula. Bár azt remélem tudod mikor hány atomos egy molekula, és mi a különbség elem és vegyület között.
A neon ugyan egyatomos, mint a többi nemesgáz is, de molekulának tekinthetjük, mert a neonatomok között diszperziós kölcsönhatás alakulhat ki, úgy mint az apoláris molekulák között.
Igaz, de ez nem változtat a megoldáson, mert nem kétatomos, és nem is vegyületmolekula. Nem akartam ennyire cifrán megfogalmazni, mivel aligha hiszem hogy a kérdezõ ilyen szinten tartana.


Melyek azok az anyagok amikre nem ragad rá úgy a kutyaszőr?

Legjobb válasz: Bõrrõl simán lejön, meg a viaszos, mûanyag, lakkozott felületekrõl. Ha ruhára gondolsz, ott tényleg csak a bõr/mûbõr az amibe nem megy bele, amúgy minden szövött anyagban be tud ékelõdni a szálak közé. Amúgy vannak ilyen ragadós papírral ellátott hengerek amikkel jól le lehet szedni ruháról/kanapéról a szõrt+ ruhakefe.

Bõrrõl simán lejön, meg a viaszos, mûanyag, lakkozott felületekrõl. Ha ruhára gondolsz, ott tényleg csak a bõr/mûbõr az amibe nem megy bele, amúgy minden szövött anyagban be tud ékelõdni a szálak közé. Amúgy vannak ilyen ragadós papírral ellátott hengerek amikkel jól le lehet szedni ruháról/kanapéról a szõrt+ ruhakefe.

A saválló anyag hány Celsius fokon olvad? Illetve, melyik az az anyag amely 1400 Celsius fok felett olvad?

Olyan anyagra lenne szükségem, amely 1300 Celsius fok körül még szilárd és nem gyengülnek a részecskéi. Nagyon megköszönném a segítséget! :)

Legjobb válasz: Ez nem ilyen egyszerû. Mire kell? Mi a feladata az adott anyagnak?

Ez nem ilyen egyszerû. Mire kell? Mi a feladata az adott anyagnak?
1300c°-on sok fém megolvad. Amik szóba jöhetnek: -Platina -Titán -Nikkel -Króm -Vanádium -Vas http://www.muszeroldal.hu/assistance/olvadaspont.html Egyébként hova kell ilyen magas hõálló anyag?
Írd le, hogy mit szeretnél csinálni... Anyagtechnológiát tanulok, szóval ez nem ilyen egyszerû, hogy 1300°C-on ne olvadjon...
Legcélszerûbb kerámiák felé nézegetni.
volfram a te anyagod! Üdv!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszokat! Más anyagot szeretnék olvasztani benne(tartály), bár 1150 C° lenne a legmagasabb olvadás pontú, anyag(réz)(de számolom azt is, hogy a tartály falát kivülrõl és belülrõl is hõ fogja érni, így ezért kell magasabb hõtürõ anyag). Nagyon köszönöm a segítséget
Ha fémet olvasztasz magas hõmérsékleten, fém tégely, tartály szóba sem jöhet, ötvözõdni fognak egy mással. Az egész kísérlet elcsöppen. Neked grafit, vagy valami tûzálló kerámia kell.
A volframmal hegeszteni szoktak, így annak magasabb az olvadáspontja mint a réznek!

Melyek azok az anyagok amik nem nyúlnak ki?

Mosásnál,viselésnél stb.....

Legjobb válasz: A jó márkájú sztreccses anyagok eleve rugalmasak,így nehezebben nyúlnak ki. például a lycra,elasztán,spandex anyagok.

A jó márkájú sztreccses anyagok eleve rugalmasak, így nehezebben nyúlnak ki. például a lycra, elasztán, spandex anyagok.

Vélemény? Melyik érné meg jobban, és melyik a jobb, és mi a különbség az anyagon kívül?

http://www.greenaqua.hu/tmc-aquagro-co2-hobby-szett.html

Legjobb válasz: Az anyagon kívül az ég-világon semmi különbség nincs köztük. Az meg látszik a nagyobb képen, hogy néz ki, igazából szerintem neked kell eldönteni, megér e neked +5000-t a látvány. Ha azt nézem, hogy nagynyomású cuccot eleve csak igazán profi növényes akváriumba éri meg megvenni, akkor nem is kérdés. Ilyen helyre üveg való, ha már lúd, legyen kövér.

Az anyagon kívül az ég-világon semmi különbség nincs köztük. Az meg látszik a nagyobb képen, hogy néz ki, igazából szerintem neked kell eldönteni, megér e neked +5000-t a látvány. Ha azt nézem, hogy nagynyomású cuccot eleve csak igazán profi növényes akváriumba éri meg megvenni, akkor nem is kérdés. Ilyen helyre üveg való, ha már lúd, legyen kövér.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm! Én is erre gondoltam.

Létezhet-e olyan anyag mely a hőt és a nyomást energiává átalakíthatja mely tovább erősíti az anyagot (és az energiatöbblet elektromos formában megjelenik)?

Minél nagyobb h? és/vagy nyomás éri annál nagyobb a szilárdsága (mert az energia er?síti)? - Minden beavatkozás nélkül, a szerkezetéb?l adódóan (molekuláris módosítások lehetségesek csak ne kelljen utána semmivel az embernek hozzájárulnia, elektromos árammal el?segíteni)?

Legjobb válasz: Szimplán megkérdezhetted volna, hogy van-e ingyenenergia... Nincs.

Szimplán megkérdezhetted volna, hogy van-e ingyenenergia... Nincs.
Nem egészen értem amit kérdezel, de megpróbálok rá válaszolni. Olyan eljárás van, amely során hõenergia segítségével az anyagot erõsítjük. Ilyen eljárás többek között a fémek hõkezelése. Az energiát az anyag szerkezete tárolja. Egy edzett acél eltöréséhez például nagyobb energia kell, mint egy nem hõkezelt acéléhoz. Ebbõl elektromos áramot nyerni nem igen lehet. Ha esetleg lenne rá valami csúcstechnika, akkor is egyszerûbb ezt a hõt bevinni egy erõmûbe és ott termelni az áramot. Olyan anyag van ami a hõenergiát közvetlenül árammá alakítja, ha ezekre vagy kíváncsi a termoelemeknek nézz utána. Ez az eljárás a gyakorlatban arra jó, hogy hõmérsékletet mérjünk vele, áram termelésre nem igen alkalmas, bár tudtommal folynak ilyen kutatások. Nyomást is lehet közvetlenül árammá alakítani. Egész pontosan a nyomás változás hatására jön létre áram. Ezek az anyagok a piezokristályok, vagy piezo elemek. Áram termelésre ez sem igazán jó, ezt is inkább erõmérésre használják. Remélem a kérdésedre válaszoltam.
Megnézted A mag c. filmet? :)
A kvarckristályt ha összenyomod, elektromos feszültség keletkezik rajta.
Magára hagyott rendszerekben a rendezettlenség nõ (mint mikor nem takarítod a szobád :D). Amirõl te beszélsz az a pont a fordítottja lenne.
A kérdező hozzászólása: Igen..jelen pillanatban 'A Mag' c. filmben említett anyagra gondoltam mely a hajó burkát képezi..mert azt nagyon sok mindenre lehetne használni..és logikailag nem tiltja egy elmélet sem..csak vmi struktúrára való következtetésre gondoltam..
A hõt és a nyomást úgy, ahogy te gondolod, nem lehet energiává alakítani. Ha érdekel a téma, nézz utána a Maxwell-démon témakörnek. A lényeg az, hogy ezek eléggé rendezetlen dolgok, és rendezetlenbõl magától nem lesz rendezett. Tiltja az entrópiatörvény.
Utolsó válaszolónál a pont. Egyszerûbben mondva, energiabefektetés nélkül olyan folyamatok tudnak csak spontán lejátszódni, ahol a rendezetlenség növekszik. Egyébként a termodinamika már nem tudom, hányadik törvénye kimondja, hogy az energia átalakulhat pl. hõenergiává, de a hõt nem lehet teljes egészében energiává visszaalakítani (a hatásfok 100%-nál kisebb). Kati

Melyik az az azonos kémiai részecskékből felépülő összetett anyag, amit a gyógyszerek gyártására esetenként a háztartásban is használunk?

Legjobb válasz: Azonos kémiai részecskékbõl felépülõ anyag: Bármelyik tiszta, szennyezésmentes vegyület. Gyógyszerek gyártására és esetenként a háztartásban is használunk: Gyakorlatilag minden egyes háztartásban használt anyag valamilyen gyógyszer alapanyaga is: Cukor, citromsav, laktóz, fruktóz, keményítõ.

Azonos kémiai részecskékbõl felépülõ anyag: Bármelyik tiszta, szennyezésmentes vegyület. Gyógyszerek gyártására és esetenként a háztartásban is használunk: Gyakorlatilag minden egyes háztartásban használt anyag valamilyen gyógyszer alapanyaga is: Cukor, citromsav, laktóz, fruktóz, keményítõ.

Melyik az az anyag amelynek 1 izotópja van?

De csak egy.! Fontos lenne.

Legjobb válasz: Szerintem nincs ilyen anyag. A hidrogén lenne a legesélyesebb, mivel az áll a legkevesebb protonból, de annak is 2 természetes, és még vagy 5 mesterségesen elõállított izotópja van. Minél nehezebb elemeket veszünk górcsõ alá, annál több protonból áll, így általánosságban annál több a magjába passzírozható neutronok száma is.

Szerintem nincs ilyen anyag. A hidrogén lenne a legesélyesebb, mivel az áll a legkevesebb protonból, de annak is 2 természetes, és még vagy 5 mesterségesen elõállított izotópja van. Minél nehezebb elemeket veszünk górcsõ alá, annál több protonból áll, így általánosságban annál több a magjába passzírozható neutronok száma is.
Asztácium
Az asztáciumnak is van egy rakás izotópja. http://en.wikipedia.org/wiki/Isotopes_of_astatine
Van néhány elem aminek csak egy stabil izotópja ún. monoizotópos elem: http://en.wikipedia.org/wiki/Monoisotopic_element http://en.wikipedia.org/wiki/Mononuclidic_element Sõt van amelyiknek egy sincs: http://en.wikipedia.org/wiki/Technetium
Nézegesd elmélyülten az alábbi ábrát. Minden pixel egy izotópnak felel meg. Az egy oszlopban levõk az azonos rendszámúak, a feketék pedig a stabilak. (Ezen kívül Z a rendszám, N a magban levõ neutronok száma) Nincs olyan elem, amelynek csak 1 izotópja lenne. Olyan van, amelynek egy stabil izotópja van, de ezt fentebb már leírták. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/80/Isotopes_..


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!