Találatok a következő kifejezésre: Megvetendő, hogy vagyok a sógornőm terhességére (1 db)

Megvetendő, hogy irigy vagyok a sógornőm terhességére?

Lelkiismeretfurdalásom van emiatt, illetve azért, mert nem örülök neki kell?képpen. B?nösnek érzem magam, mert egy pici elment neki, és én akkor talán gondoltam is arra, hogy ne legyen neki. Egyébként ? az anyukájának és a férjének szül, egyáltalán nem anyatípus. Minden az ölébe pottyan, semmit nem becsül meg, flegma, nemtör?dön, és ilyennek jön össze els?re, aki még az orvoshoz sem volt képes a teherbe esés el?tt elmenni, mert az pénzbe kerül (az egészség az mindegy is). Én mindent megadnék azért, hogy picim legyen, de nekünk várni kell, mert most kezdtem dolgozni, jöv?re lesz esküv?, gy?jteni kell stb. Félek, hogy amiért ilyenekre gondolok, visszakapom egyszer és megver érte az Isten. Hülye vagyok vagy ez normális olyannál, akinek mindene egy pici, igazi anyatípus?

Legjobb válasz: Tervezhetsz te ah akarsz,de hidd el Isten végez. Én is tervezgettem,h lediplomázom,kertesházba költözünk,bedolgozom magam egy munkahelyre,szülök legalább 2 gyereket,és minden szép és jó lesz.Nagyon szerettünk volna a párommal babát,de tudtuk,h még a fõsuli miatt nem lehet,mert van még 2évem.Erre mi történik?Szeptemberben nem jön meg,pedig tabit szedtem,és se hányás,se hasmenés,se semmi,ami gyengítette volna a hatást.Egyszerûen most kell jönnie,õ úgy döntött. Nyugodj meg,és nem kell betegre aggódnod magad csak mert egyszer majd babát szeretnél!Persze lelkiekben készülni kell rá,de nem szabad kétségbe esni ha nem jön össze az elsõ két három hónapban,és semmiképpen sem valami isteni bünti az irigység miatt! Megvetni meg semmiképp sem lehet,mert én is irigykedtem,amikor láttam a kismamákat,és tudtam,h nekik lehet babájuk,de nekem még nem,és átkoztam érte a szociális rendet..

Tervezhetsz te ah akarsz, de hidd el Isten végez. Én is tervezgettem, h lediplomázom, kertesházba költözünk, bedolgozom magam egy munkahelyre, szülök legalább 2 gyereket, és minden szép és jó lesz.Nagyon szerettünk volna a párommal babát, de tudtuk, h még a fõsuli miatt nem lehet, mert van még 2évem.Erre mi történik?Szeptemberben nem jön meg, pedig tabit szedtem, és se hányás, se hasmenés, se semmi, ami gyengítette volna a hatást.Egyszerûen most kell jönnie, õ úgy döntött. Nyugodj meg, és nem kell betegre aggódnod magad csak mert egyszer majd babát szeretnél!Persze lelkiekben készülni kell rá, de nem szabad kétségbe esni ha nem jön össze az elsõ két három hónapban, és semmiképpen sem valami isteni bünti az irigység miatt! Megvetni meg semmiképp sem lehet, mert én is irigykedtem, amikor láttam a kismamákat, és tudtam, h nekik lehet babájuk, de nekem még nem, és átkoztam érte a szociális rendet..
Hú.Nehéz sorokat írtál ki magadból.Akár hogyan is van, vagy milyen, babát vár.amíg nem sikerült a baba, én is irigykedve néztem ma´sok pocakját.Ne gondolj rossz dolgokra, mert ha a baba megszületik, mindenképpen egy még összetartóbb család lesznek.Inkább próbálj velük örülni, és majd tanulj töle, hogy mire te odaérsz, már legye´l tiszta´ban a dolgokkal. 33hetes kismama.
Nyugodj meg és inkább örülj, hogy így ki tudod fejezni az érzéseidet, nem folytod magadba vagy nem szemtõl szembe ugrassz neki! Teljesen temészetes az érzés, mélyebb nõi féltékenység is van mögötte (én is figyelgetem és kritizálom magamban a sógornõmet). Meg fogod érdemelni a babádat és ne gondolj büntetésre. Inkább tiszteld magadat a megfontolt tervezésért és teremtsd meg az otthont a leendõ picinek. Olvass utána, készülj a terhességre és okosabb leszel a sógornõdnél, még észt is oszthatsz neki finom módszerekkel! Sok sikert!
Én is majdnem sírva fakadtam ha kismamát vagy babát láttam. Sõt , még a csókolózó párokat is utáltam, mert boldogok, de nekem nem volt párom. Utáltam a világot, mert mindenki boldog volt, házasodott, szült, csak engem nem szeretett senki. Úgyhogy szerintem semmi gond az érzéseiddel, normális:-) Próbáld meg nem kimutatni mit érzel sógorod felé, talán az érzéseid meg is változnak majd. Neked is lesz babád, ne félj, de megvárod vele a megfelelõ idõt, és lehet még több szeretetet is adsz neki, mint sógorod az õ babájának. Gondolj erre, és tanulj , gyakorolj a picivel. És éltessen, hogy van párod, már tervezitek az esküvõt és a babát. És e nagyon jó:-) Szeressétek egymást!!
Én vagyok a kérdezõ. Nagyon szépen köszönöm a támogató és megértõ szavakat. Azt elfelejtettem leírni, hogy rengeteget olvasok, tudatosan készülök a picire, elmentem orvoshoz, vitamint szedek, próbálok egészségesen táplálkozni, tehát minden megteszek azért, hogy babánk legyen, azt hiszem felkészülten várom, ellentétben a sógornõmmel. Nem értem õt, hogyan viselkedhet így! Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat, jól estek a segítõ szavak!
Ha ilyen tudatosan tervezed, jó esélyed lesz rá hogy egészséges babád lesz. Az meg hogy a sógornõd nem gondol a gyerekére, az a sógornõd baja. No meg szegény gyereké lesz majd.
szia ne érezd magad bûnösnek, attól csak rosszabb kedved lesz, megint hibáztatni fogod magad, és megint arra fogsz koncentrálni, mi hiányzik az életedbõl..nem vagy hülye, szerintem teljesen érthetõek az érzéseid, én ugyanígy reagálnék. azért próbálj meg a saját jókedvedre koncentrálni, az életedre, a párodra, a ti közös világotokra, a saját boldogságodra, amihez semmi köze a ténynek, hogy ki terhes és ki nem..egyszer te is az leszel, és addigra talán már még inkább kész leszel. addig lelkiekben készülj rá még jobban, próbáld meg nem fájdalmas gondolatokkal gyötörni magad..meg hát, valószínûleg a sógornõd életében egy kisbaba nem játszik akkra és olyan szerepet, mint a tiedben fog, nem fogja annyira élvezni az anyaságot, mint te fogod.
igen, mert az irigység belülrõl fakad, elfogadásról hallottál-e már? miért mindig a másikkal törödünk, ahelyett hogy magunkkal törödnénk, nincs elég problémád ami lekötné az energiáidat? téged nem pátyolgatnak kellõ képpen? van is félni valód, mert ilyeneket gondolsz, olyat kivánj másnak amit magadnak is szeretnél....


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Barátommal össze akartunk költözni, de túl messzire kerülök úgy a sulitól, mit tegyek?

Kinéztem a közelében egy iskolát, de kiderült hogy nem indul az a képzés, a B terves iskolába pedig lehetetlen lenne bejárni tőle, max ha hajnal 3kor kelek. Mehetnék másik képzésre a közelében lévő suliba de az nem tetszik és nem is érdekel. Nagyon nagy bunkóság ha még 2 évig húzom az összeköltözés dolgot, és most azt mondom neki hogy ne haragudj de most még nem tudunk összeköltözni?

2

Válásszerű komplexus szülő és gyerek között?

Anyám miután elvált apámtól, (apa jól elbarikádozta magát és minden kapcsolatot megszakított vele, később velem is) engem kezdett el támadni. 2 éve folynak a dolgai, folyamatosan rendőrt hív rám, stb, tetemes összegű tartozásai vannak és valahányszor megpróbál megverni vagy valami, lefogom, ilyenkor rendőrt hív, és a fogásnyomokra hivatkozva mondja a rendőröknek, hogy megvertem. Jó ideje, fokozatosan ment ez a huzavona, olyan szinten, hogy észre se vettem mibe kerültem bele. Pont ma túrtunk ki a barátnőmmel a szekrényéből vagy 20 oldalnyi ügyiratot amivel hamisan, de mivel az összesen pecsét meg minden van, bizonyítani tudja a saját hazugságát.

Jelenleg ott tartok, hogy büncselekményekkel gyanúsítanak amit ellene követtem el. Nincs munkám, és lelkileg annyira kikészített ez az egész, hogy szinte mint a mágnes visszahúz ebbe a beteg otthonomba, semmi más nem kell csak az ágyam.

Most ott tartunk, hogy eladta az értékeimet, (biciklik) a barátnőmét is, a barátnőmnek többször nekiment, stb, és a rendőrökkel és a hamis ügyiratottak védi magát, de ami a legjobb, hogy a rendőrség és a bíróság szarik bele, és kisujjból lefolytatnak eljárásokat minden vélt hazugság alapján amikbe belekezd, én már rá se látok erre az egészre, ráadásul egyértelmű, hogy anyám elmebeteg.

Nem tudom mit kezdjek vele, az a baj, hogy annyi szál köt az otthonomhoz, hogy nehéz innen elköltözni, ráadásul úgy meg főleg, hogy max albérletbe mehetek, amit vagy évekig fizetek, vagy idővel tovább kell állni.

5

Tényleg semmit nem érek, ha nem szülök gyereket?

A minap anyáméknál jártam, és véletlenül fültanúja voltam a beszélgetésüknek. Idén töltöttem be a 30-at.
Anyám ezt mondta apámnak " ennek úgy sem lesz gyereke, minek segítsek neki bármiben is, én ennek nem adok semmit".
Az egészet nem tudom hova tenni...én soha nem kértem tőle semmit, egy petákot sem, sőt mindig én mondtam nekik, hogy miért nem mennek el nyaralni a félretett pénzükből, élvezzék egy kicsit az életet. De anyám egy basavanyodott, megkeseredett, irigy ember.
Nem tudják, hogy véletlenül hallottam a beszélgetésüket..így nem mondtam nekik semmit, de bánt, hogy ezt mondta.

10

Hogy tetszik a Derékréti vezetéknév? (névváltoztatás miatt kérdem)

15

Mennyi pénzből tudtok megélni?

Mennyit keresel te, mennyit a párod? Melyik megyében? Mi a munkátok?

10

Hogyan gondolhatta ezt a volt férjem? Tőle kellett volna engedélyt kérnem, hogy újból megházasodhassak és gyereket szülhessek?

4 éve váltuk el, 2 gyermekünk van. Én 2,5 éve megismertem a páromat, akivel 1 hónapja össze is házasodtunk. 18 hetes vagyok a közös babánkkal.
Az apjuk a gyerekekkel havonta egyszer találkozik, de csak így nyaranta viszi el őket 1-2 hétre a szüleihez nyaralni. Most is nála vannak. Tegnap este üvöltve hívott fel, hogy milyen nő és milyen anya vagyok, hogy ilyen könnyen túlléptem az eddigi életemen, nekem nem a gyerekszülés és az enyelgés lenne a feladatom, hanem a már meglévő gyermekeim felnevelése és külön kikérte magának, hogy vele nem beszéltem meg a távlati terveimet.
Nagyon ledöbbentem. Még akkor sem beszélt így velem, mikor a válás miatt amúgy is puskaporos volt közöttünk a hangulat. Mi a fene lelte?

4

Nagyon megbántottam a páromat, hogy tudnám jóvá tenni?

A lényeg annyi, hogy meggyanúsítottam, hogy megcsal, de tényleg minden arra utalt, és miután nagyon elzárkózott, támadós volt és nem volt hajlandó megbeszélni a dolgokat, még inkább azt hittem, hogy megtette és össze-vissza nyomozgattam. Eltelt pár rémes nap és egy összeveszésnél elmondta, hogy végülis mi hogy volt, és így viszont tök hihető a sztori, hogy végre tisztáztuk. Most nagyon meg van bántva, csúnyán viselkedtem vele és csúnyákat mondtam. Pár napja megbeszéltük, hogy szakítunk, mert szerinte ha nem bízom benne, akkor nincs értelme az egésznek. Aztán persze mégis maradtam, megbeszéltük, hogy próbálunk változtatni mindketten a problémáinkon. Azóta egy hangos szó nem volt, most tökjól megvagyunk, és meg is teszi minden nap amire megkértem, de hiába próbálok mindennel a kedvében járni, olyan kis szomorúnak látom, hogy megszakad a szívem. (mondjuk most speciel beteg is) Nagyon szeretjük egymást és nem szeretném elveszíteni! Kérlek segítsetek, hogy mivel tudnám felvidítani és meggyőzni arról, hogy tudok még bízni benne, akármennyire is szerencsétlenül jött ki a dolog!

12

Miért panaszkodnak annyian? Nők és férfiak

Ahogy így olvasgatom a kérdéseket sokszor elhangzik h nincs normális pasi vagy ellenkező esetben nő. Bármennyire is nem akarok általánosítani de van benne vmi. Persze kivételek vannak csak őket nehéz megtalálni. Vmi pedig változott de nagyon és nem jó irányba. sokaktól hallani h h már régóta 1ül vannak több randin is túl vannak de nem sikerül,pedig semmi gond nincs velük. Most tényleg ekkora lenne az elvárás vagy ilyen magyar hozzállás? Én is már egy ideje singli vok pedig nincsenek is túl nagy elvrásaim, a pénz például egyáltalán nem foglalkoztat mégis azt látom h a férfiak nagy része nem veszi ezt komolyan a nőknek kell nagyobbat lépnie és többet kell ezen dolgozni. Sokszór más esélyt sem látok egy komoly kapcsolatra. Pedig tudom ez nem igaz de elszomorító ahelyzet. Gondolom sokan átélik ezt.

7

Miért változott meg ennyire a gyereknevelés?

Manapság azt látom, hogy a gyerekek többsége nincs rendesen megnevelve. Mindent ráhagynak a szülei, elkényeztetik őket, nem foglalkoznak velük eleget.
Az őseim azt mondták, hogy a szocializmus idején jól működött a nevelés. Én is abban az időben születtem, és úgy lettem felnevelve, hogy ismertem az élet szabályait. Az iskolatársaim is ilyen nevelésben részesültek.

Ma már nem így van. Vajon miért változott meg? Mert a rendszerváltás után hirtelen szabadnak kezdték érezni magukat és úgy gondolják, hogy úgy nevelik fel a gyereküket, ahogy ők akarják? Ha sok a munkájuk vagy nincs türelmük hozzá, akkor minek vállaltak gyereket? És egyesek miért hiszik azt, hogy amíg kicsi a gyerek, neki mindent szabad?

Volt iskolatársaim közül 14-nek van már gyereke. Köztük a barátnőmnek is. Ugyanolyan nevelésben részesültek, mint annak idején az ő szülei. Sőt, a volt iskolatársaim az osztálytalálkozón megemlítették, hogy manapság nagyon sok a neveletlen gyerek. Egyikük mesélte, hogy az egyik oviba íratta a lányát, de ott a gyerekek többsége fegyelmezetlen volt, a lánya ezért nem akarta oviba menni. Úgyhogy másik oviba vitte, ahol jól érezte magát, mert rendesen és békében játszhatott a társaival.
A barátnőm mesélte, hogy a férjével a buszmegállóban várakozott, a kisfiuk a babakocsiban üldögélt. A várakozók közül volt egy kisgyerekes anyuka is. A gyerek nagyon unatkozhatott, mert a busz nem jött. Elkezdett futkározni, majd szórakozásból belerúgott az fiú hátitáskájába, aki "Hé!" felkiáltással állt fel és vette fel a táskáját a földről. A gyerek odaszaladt a babakocsihoz és abba is belerúgott (a kerekébe). A barátnőm férje rászólt, hogy ezt nem szabad. A gyerek meg úgy bámult rá, mint aki nem érti, mit mond. A barátnőm elmondta neki, hogy nem szabad rugdosni, mert az nem szép dolog. Kérjen bocsánatot, de a hátitáskás fiútól is. De a gyerek továbbra is úgy bámult rájuk, mintha UFO-k lennének. És megint belerúgott a babakocsi kerekébe, a barátnőm nagyon mérges lett, és rászólt, hogy ezt hagyja abba! A gyerek megijedt és az anyjához rohant; az meg a barátnőmnek esett, hogy mit képzel magáról?! Az ő gyereke és azt csinál, amit akar! Nem korlátozza semmiben, amíg gyerek, mert a gyerekeknek ez a dolguk, és, hogy majd kinövi. Erre a férj megkérdezte a gyereket, hogy szeret rugdosni, igaz? Õ meg bólintott. "Akkor miért nem az anyukád bevásárlószatyrát rugdosod?" :D
A gyerek bele is rúgott abba, az meg pipa lett rá "vigyázz, tojás van benne!"
A férj kérdezte, hogy most miért korlátozza? Nem ezt akarta elérni? :D
Az anyuka meg is sértődött, és végre leállította a gyereket. De előtte a hátitáskás fiú megkérdezte tőle, hogy a kedves nő megengedi, hogy a táskájával fejbe vágja a gyereket, mert őt sem korlátozták?
És pont akkor jött meg a busz, ők meg a busz utolsó ajtajánál szálltak fel. A fiú felajánlotta a barátnőméknek, hogy hálából hadd segítsen a babakocsit a buszra tenni :)

11

Bevállalnátok így egy babát? Hogy döntenétek a helyemben?

Sziasztok!

A párommal 2 éve vagyunk együtt, ebből 1 éve együtt is élünk. Én 23 éves vagyok, ő 30. Nagyon jól megvagyunk, eljegyzést és esküvőt is tervezzük, valamint beszélgettünk már a gyermekvállalásról is. Az eredeti terv az volt, hogy jövőre eljegyzés, rá 1 évre esküvő, rá 1 évre baba, de a baba úgy döntött, előbb jönne. :) Terhes vagyok, bár még a korai szakaszban járok.
Örülünk neki, de nagyon elgondolkodtam, hogy meg tudnánk-e adni neki mindent, ugyanis pár hónapja kezdtem el dolgozni, az egyetemet pedig most fogom befejezni. A munkában töltött évek miatt, ha jól tudom a minimális támogatást kapnám, ugynis nincs meg az átlag 2 évem. A párom viszonylag jól keres (150 000 ft-ot), félretett pénzünk is van, a lakás is a páromé, hitel, minden nélkül, autó is van, így azért mégsem a "semmire" szülnék. De azért mégis aggaszt, hogy így szinte csak a párom fizetése lenne, plusz a tizen-huszon ezer forint amit én kapnék. A félretett pénzünk szerintem elmenne a gyerekszoba berendezésére, babaholmikra. A párom nagyon jó apa lenne, látom ahogyan a terhes ismerőseinktől érdeklődik a várandósságról (mielőtt még terhes lettem volna, előtte is), a babákról, a baba ellátásáról, és a nevelésről is. Õ azt mondta, hogy vállaljuk be, ha kell túlórázik, hogy mindenünk meglegyen.
Engem mégis aggaszt, hogy nem minden támogatást kapnék meg (anyagilag), a munkában eltöltött éveim hiányában.
Ti mit gondoltok? Szerintetek nyugodt szívvel "belevághatunk"? Érdekelne, hogy akiknek van már gyermeke, milyen körülmények között vállaltatok babát, milyen lehetőségeitek voltak?

Köszönöm, hogy végigolvastátok, és leírjátok a véleményeteket!

34

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!