Találatok a következő kifejezésre: Megvetendő, hogy vagyok a (1 db)

Megvetendő, hogy irigy vagyok a sógornőm terhességére?

Lelkiismeretfurdalásom van emiatt, illetve azért, mert nem örülök neki kell?képpen. B?nösnek érzem magam, mert egy pici elment neki, és én akkor talán gondoltam is arra, hogy ne legyen neki. Egyébként ? az anyukájának és a férjének szül, egyáltalán nem anyatípus. Minden az ölébe pottyan, semmit nem becsül meg, flegma, nemtör?dön, és ilyennek jön össze els?re, aki még az orvoshoz sem volt képes a teherbe esés el?tt elmenni, mert az pénzbe kerül (az egészség az mindegy is). Én mindent megadnék azért, hogy picim legyen, de nekünk várni kell, mert most kezdtem dolgozni, jöv?re lesz esküv?, gy?jteni kell stb. Félek, hogy amiért ilyenekre gondolok, visszakapom egyszer és megver érte az Isten. Hülye vagyok vagy ez normális olyannál, akinek mindene egy pici, igazi anyatípus?

Legjobb válasz: Tervezhetsz te ah akarsz,de hidd el Isten végez. Én is tervezgettem,h lediplomázom,kertesházba költözünk,bedolgozom magam egy munkahelyre,szülök legalább 2 gyereket,és minden szép és jó lesz.Nagyon szerettünk volna a párommal babát,de tudtuk,h még a fõsuli miatt nem lehet,mert van még 2évem.Erre mi történik?Szeptemberben nem jön meg,pedig tabit szedtem,és se hányás,se hasmenés,se semmi,ami gyengítette volna a hatást.Egyszerûen most kell jönnie,õ úgy döntött. Nyugodj meg,és nem kell betegre aggódnod magad csak mert egyszer majd babát szeretnél!Persze lelkiekben készülni kell rá,de nem szabad kétségbe esni ha nem jön össze az elsõ két három hónapban,és semmiképpen sem valami isteni bünti az irigység miatt! Megvetni meg semmiképp sem lehet,mert én is irigykedtem,amikor láttam a kismamákat,és tudtam,h nekik lehet babájuk,de nekem még nem,és átkoztam érte a szociális rendet..

Tervezhetsz te ah akarsz, de hidd el Isten végez. Én is tervezgettem, h lediplomázom, kertesházba költözünk, bedolgozom magam egy munkahelyre, szülök legalább 2 gyereket, és minden szép és jó lesz.Nagyon szerettünk volna a párommal babát, de tudtuk, h még a fõsuli miatt nem lehet, mert van még 2évem.Erre mi történik?Szeptemberben nem jön meg, pedig tabit szedtem, és se hányás, se hasmenés, se semmi, ami gyengítette volna a hatást.Egyszerûen most kell jönnie, õ úgy döntött. Nyugodj meg, és nem kell betegre aggódnod magad csak mert egyszer majd babát szeretnél!Persze lelkiekben készülni kell rá, de nem szabad kétségbe esni ha nem jön össze az elsõ két három hónapban, és semmiképpen sem valami isteni bünti az irigység miatt! Megvetni meg semmiképp sem lehet, mert én is irigykedtem, amikor láttam a kismamákat, és tudtam, h nekik lehet babájuk, de nekem még nem, és átkoztam érte a szociális rendet..
Hú.Nehéz sorokat írtál ki magadból.Akár hogyan is van, vagy milyen, babát vár.amíg nem sikerült a baba, én is irigykedve néztem ma´sok pocakját.Ne gondolj rossz dolgokra, mert ha a baba megszületik, mindenképpen egy még összetartóbb család lesznek.Inkább próbálj velük örülni, és majd tanulj töle, hogy mire te odaérsz, már legye´l tiszta´ban a dolgokkal. 33hetes kismama.
Nyugodj meg és inkább örülj, hogy így ki tudod fejezni az érzéseidet, nem folytod magadba vagy nem szemtõl szembe ugrassz neki! Teljesen temészetes az érzés, mélyebb nõi féltékenység is van mögötte (én is figyelgetem és kritizálom magamban a sógornõmet). Meg fogod érdemelni a babádat és ne gondolj büntetésre. Inkább tiszteld magadat a megfontolt tervezésért és teremtsd meg az otthont a leendõ picinek. Olvass utána, készülj a terhességre és okosabb leszel a sógornõdnél, még észt is oszthatsz neki finom módszerekkel! Sok sikert!
Én is majdnem sírva fakadtam ha kismamát vagy babát láttam. Sõt , még a csókolózó párokat is utáltam, mert boldogok, de nekem nem volt párom. Utáltam a világot, mert mindenki boldog volt, házasodott, szült, csak engem nem szeretett senki. Úgyhogy szerintem semmi gond az érzéseiddel, normális:-) Próbáld meg nem kimutatni mit érzel sógorod felé, talán az érzéseid meg is változnak majd. Neked is lesz babád, ne félj, de megvárod vele a megfelelõ idõt, és lehet még több szeretetet is adsz neki, mint sógorod az õ babájának. Gondolj erre, és tanulj , gyakorolj a picivel. És éltessen, hogy van párod, már tervezitek az esküvõt és a babát. És e nagyon jó:-) Szeressétek egymást!!
Én vagyok a kérdezõ. Nagyon szépen köszönöm a támogató és megértõ szavakat. Azt elfelejtettem leírni, hogy rengeteget olvasok, tudatosan készülök a picire, elmentem orvoshoz, vitamint szedek, próbálok egészségesen táplálkozni, tehát minden megteszek azért, hogy babánk legyen, azt hiszem felkészülten várom, ellentétben a sógornõmmel. Nem értem õt, hogyan viselkedhet így! Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat, jól estek a segítõ szavak!
Ha ilyen tudatosan tervezed, jó esélyed lesz rá hogy egészséges babád lesz. Az meg hogy a sógornõd nem gondol a gyerekére, az a sógornõd baja. No meg szegény gyereké lesz majd.
szia ne érezd magad bûnösnek, attól csak rosszabb kedved lesz, megint hibáztatni fogod magad, és megint arra fogsz koncentrálni, mi hiányzik az életedbõl..nem vagy hülye, szerintem teljesen érthetõek az érzéseid, én ugyanígy reagálnék. azért próbálj meg a saját jókedvedre koncentrálni, az életedre, a párodra, a ti közös világotokra, a saját boldogságodra, amihez semmi köze a ténynek, hogy ki terhes és ki nem..egyszer te is az leszel, és addigra talán már még inkább kész leszel. addig lelkiekben készülj rá még jobban, próbáld meg nem fájdalmas gondolatokkal gyötörni magad..meg hát, valószínûleg a sógornõd életében egy kisbaba nem játszik akkra és olyan szerepet, mint a tiedben fog, nem fogja annyira élvezni az anyaságot, mint te fogod.
igen, mert az irigység belülrõl fakad, elfogadásról hallottál-e már? miért mindig a másikkal törödünk, ahelyett hogy magunkkal törödnénk, nincs elég problémád ami lekötné az energiáidat? téged nem pátyolgatnak kellõ képpen? van is félni valód, mert ilyeneket gondolsz, olyat kivánj másnak amit magadnak is szeretnél....

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

A keresztszüleim külföldre költöznek és nem tudom én mit ajak nekik bucsuajándékul?

valami olyan dolog kellene amiből érzik,hogy mit jelentenek nekem

9

Ti melyik megoldást választanátok, albérletbe mennétek a párotokkal vagy vállalnátok hogy a következő fél-1 évben heti 2 rövid estét töltötök együtt?

9

Hogy vegyem rá a férjemet, hogy magával is foglalkozzon egy kicsit?

Tudom, itt az szokott lenni az általános probléma, hogy a férj elhanyagolja a családját, de nekem inkább az a gondom, hogy az én férjem saját magát hanyagolja el. Munka után első kérdése, hogy mit tehetne itthon, játszik a gyerekekkel, velem is annyit foglalkozik, amennyit lehet, rengetegszer lep meg, valami apró figyelmességgel és ha bárki segítséget kér tőle, szó nélkül megy és segít. Hálát adok Istennek, hogy ilyen remek ember a férjem, de féltem is, nehogy a nagy hajtás az egészségére menjen.

4

Jogos a féltékenység ha a párod egy baráti társaságban többet ölelget egy embert a kelleténél?

7

Ti mit tennétek a helyemben, kit válasszak?

Egy év összejöttem A-val (vagy valami kamu nevet képzeljetek el). Együtt éltünk szinte a kezdetektől. Külföldön élünk, ő vízummal van az országban, ami pár hónap múlva lejár. Tudtuk ezt pár hónapja, így a kapcsolatunk inkább barátias lett. Támogatta, hogy kezdjek randizni mással is. Így találkoztam B-vel. B-be beleszerettem, 2 hónapja bensőséges a viszonyunk. Jövő hónapra tervezzük az összeköltözést. A-val, nem kell elítélni, de néha még van szex (heti egy alkalom). Egyik ilyen alkalommal baleset történt, az óvszer lecsúszott. Ezt a végén vettük észre, nem is voltam benne biztos, hogy nem aközben történt, hogy húzta ki a legvégén. Hülye voltam, de nem gondoltam volna, hogy...
Jelenleg ebből kifolyólag 6 hetes terhes vagyok. 2 hete fussuk a köröket abortusz ügyileg, holnapra van időpontom.
A szeretné, ha megtartanám (ő 15 évvel idősebb nálam, így már bőven benne van a korban, hogy gyereket szeretne). B-nek is elmondtam, mellettem van ő is, de ő minden áron azt szeretné, ha elvetetném. Érthető, hisz ha együtt élnénk, neki kellene felnevelni egy másik férfi gyerekét. Plusz B nem úgy áll anyagilag, és itt ne a márkás gyerekholmikra gondoljatok, hanem az ételre és ruhászkodásra még saját részre is.
Egyedül semmiképp nem tudnám felnevelni. Jelenleg tanulok, ami munkám van mellette, az kajára és utazásra elég. Jelenleg egy hete már suliba sem tudtam menni, mert elájulok, hányok, görcsöl a hasam. A doki megnyugtatott, hogy ez ugye ilyenkor normális és még több mint egy hónapig így lenne. Tehát jelenleg a 4 órás munkámat sem tudom csinálni.
Mint írtam, holnapra kell menni abortuszra. Ma viszont A kitalálta, hogy maradna a gyerekért. Õ jobban áll anyagilag, mondta, hogy tudnánk egyszobás lakást is bérelni.
Nem tudok dönteni. A-t már csak barátilag szeretem, kb. ő is így engem, de így megtarthatnám a babát.
B-t szeretem, vele szeretnék élni, de beárnyékolja, hogy miatta kéne elvetetni.
Nem tudom mit tegyek, az elmúlt 2 hétben próbáltam lezárni magamban a dolgot, megbékélni az abortusszal, de most megint felkavarogtak a dolgok.

20

Tudnátok nekem segíteni? Nagyon megköszönném.

Szóval az a helyzet, hogy apám felszedett a facebookon egy k*rvát, szó szerint, és az van hogy már 1,5 éve csak hitegeti, hogy kórházban van Hajdúszoboszlón. Abba a másfél évben minden hónapban elcsalt tőle egy csomó pénzt. Havonta kb 50 ezer forintot. ( apám 93 000Ftot keres.) Apám pedig mindig elhiszi neki amit hazudik, és én meg jól tudom hogy ugyan ebbe a városba lakik a nő. Alig van pénzünk, hó végére már egyeltalán nincs. Szóval tudna nekem vaki segíteni? Esetleg telefonszám lenyomozás, hogy be tudjam bizonyítani az igazságot? ???

6

Jövő héten temetik aput, és beleegyeztem abba, hogy majd éln azonositom a holttested, de rájöttem, hogy nem biztos h bevállalom, elég rosszul érzem magam igy is, nem akarom őt holtan látni, még meg lehet ezt változtatni?

21

Hogyan legyek boldog?

KÉt éve elváltam,megismerkedtem egy sráccal,aki nagyon szereti a kislányomat és engem is. A gond csak az,hogy 100 km van közöttünk. Igyekszünk minden szabadidőt együtt tölteni. Már az összeköltözésről beszélgetünk,tervezgetünk. Õ falusi ember lévén nem tud városon élni. Ezért szerintem nekünk kellene költözni. Munkát kell keresnem,és a LÉNYEG: A lányom jövőre kezdi a sulit. Ez okozza a legnagyobb fejtörést. Hova írassam be? Ha addig nem találok munkát(áprilisban van a beiratkozás)....Ti mit tennétek? MIt tanácsoltok? Köszi a segítséget !

12

Ti mit szólnátok, ha a párotok megosztana veled egy szörnyűséget a múltjából, ami a ti jövőtöke is hatással lehet?

Egész pontosan az a helyzet, hogy 14 évesen megerőszakoltak és egy törött sörösüveggel többször megvágtak, ami sajnos elég mélyre sikerült, így a teherbeesésem is kétségessé vált. Ezt több orvos is megerősítette, persze tudom, hogy amíg minden a helyén van addig lehetséges. A párommal ezt már az elején közöltem, nem takargatom a múltam és értelme sem lenne, az első együttlét előtt feltűnik a rengeteg vágás... Rengeteg orvosnál jártam az elmúlt 12 évben és mindegyik azzal nyugtatott, hogy örüljek, hogy nem kellett mindent kioperálni belőlem és nem sok reményt fűznek a teherbeesésemben.

2 éve élünk együtt a párommal és eddig sosem hozta fel a témát, viszont mióta a bátyjának megszületett a kisfia, egyre többször hozza fel a különböző alternatív teherbeesési folyamatokat. Igazából persze jól esik, hogy mellettem van és azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne közös családunk.
Viszont tudom, hogy neki mennyire egy nagy család az álma, legalább 3 gyerekkel és ezt nem valószínű, hogy én meg tudom adni neki és tényleg félek attól, hogy ha esetlen így alakulna akkor elhagyna (örökbefogadásról hallani sem akar).

Tehát az első pillanattól tisztában a helyzetemmel és az összeköltözésbe is úgy mentem bele, hogy gondolkodjon rajta, hogy tudná-e vállalni azt hogy nem lehet gyerekünk és ha csak egy halvány kétsége is van akkor fejezzük be az egészet.

Ti mit tennétek ha a párotok pont az egyik legnagyobb dolgot nem tudná megadni nektek? Még ha szeretnétek és rendben is lenne minden a kapcsolatban, elhagynátok a párotokat ha kiderülne 100%-osan, hogy nem lehet saját gyereket?

11

A keresztanyám meglátott minket. Most mit csináljunk?

A keresztanyám és a lánya (csak mostoha) nálunk laknak most átmenetileg és túl jól kijövök a lánnyal. Nagyon vonzó és ez kölcsönös. Ma nem voltunk suliban hanem ketten maradtunk itthon és egymáshoz nyúltunk, közben haza jött a keresztanyám és elkezdett veszekedni velünk, vagyis inkább csak velem mert én vagyok a fiú meg az idősebb. Szerintem nem baj ha nem vagyunk rokonok de a szüleim is meg mindenki komolyan veszi az ilyeneket, mondjuk eddig nem tudtak rólunk. Most hogy menjek/menjünk elé? Amilyen pletykás 1 héten belül tudni fogja az egész rokonság. Mondjunk valamit? Vagy csináljunk úgy mintha semmi sem történt volna?
16/L, 18/F

12

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!