Találatok a következő kifejezésre: Még nagyon terhesség (225 db)

jó vadbarom volt aki ezt mondta ne aggódj nekem is volt, terhesség után elmúlik, szépen lassan ! ne görcsölj rajta
Nem használsz véletlen parfümöt azon a területen? Terhesség is lehet, bár arra inkább az orca, homlok jellemzõ.

Van aki a terhessége elején még nagyon szerette volna a babát, pár hónap múlva meg elkezdett kattogni azon, hogy lehet nem is jó embernek fog szülni?

Én most hasonlót érzek. Pár hónapja élünk együtt a párommal viszont már 4 éve együtt vagyunk úgyhogy nem mondhatni, hogy kezdetleges lenne a kapcsolatunk. Én 29 vagyok, õ 31 éves. Szerettünk volna babát, viszont elõtte ki akartuk próbálni az együttélést. Mikor elköltöztünk kiderült, hogy terhes vagyok. Akkor nagyon el voltam bizonytalanodva, párom azt mondta mindenképp szeretné a babát, de tiszteletben tartja természetesen a döntésemet. Úgy döntöttem/döntöttünk, hogy megtartjuk a babát. Most 25 hetes terhes vagyok és folyamatosan azon kattogok, hogy lehet nem is párom a megfelelõ és, hogy nem feltétlen szeretném ezt az életet amit pár hónapja élünk mióta összeköltöztünk. Jól megvagyunk, nincs vele semmi baj, de szörnyen unalmasak vele a mindennapok sajnos. A másik ami zavar úgy érzem teljesen lapos lett a kapcsolatunk és szerintem õ más felé is kacsingat és sajnos kapcsolatunk elején volt hogy megcsalt és lazán a szemembe hazudott, szóval hiába mondja most hogy nincs senkije, nem tudom elhinni neki:( Ennek a félrelépésének már 4 éve, akkor megbocsájtottam, azóta nem is témáztam ezen de most ha visszagondolok hogy milyen sumákolásokat csinált és hogy mennyire átvert akkor szó szerint hányinger jön rám és meg tudnám verni. Biztos a hormonok is játszanak velem most, mert azt hittem ezt a témát már akkor ott lezártam, de nem...:(és nem azt érzem amit normál esetben kellene, hogy de jó életünk van, jön a babánk nemsokára stb...hanem idegeskedek azon, hogy na most épp kivel flörtölget vagy mit hazudozik. Volt valaki hasonló helyzetben? Mit lehet ilyenkor tenni? Azt érzem, hogy nem õ az ideális apa a gyermekemnek. És légyszi ne gyertek azzal, hogy ezt hamarabb kellett volna stb..., mert tudom sok itt a rosszindulatú nõ, de légyszi azok most ide ne kommenteljenek. Értelmes választ várnék, hogy mit lehet ilyenkor tenni? Vagy esetleg ha valaki volt ilyen helyzetben leírhatná, hogy vele mi történt hogy vannak azóta?

Legjobb válasz: Hát elég érdekes szitu és meglehet, hogy az egészet a hormonok okozzák, mivel terhesség alatt elég sok tombol az emberben és megkavarhatja az érzéseket. Teljességgel csak a gyermek születése után derül ki, hogy vajon a hormonoknak tudható ez be, vagy tényleg így érzel. Hogy mit lehet ilyenkor tenni? Leülsz és elmondod neki, hogy mit érzel. Az, hogy féltékenykedsz, még kicsit bele is fér, sokszor hallom, hogy terhes nõk aggódnak, hogy párjaik megcsalják õket, amiért nagy lett a hasuk, esetleg elhíztak, megváltoztak, kicsit több törõdést igényelnek, stb. És legtöbbször semmi alapja. Szóval lehet, nálad is alapból meglenne ez, csak hát van az a régi sztori. Beszélned kell vele, mert ha magadban tartod, a végén bombaként fog a fejére hullani és nem érti majd, hogy miért kapja mindezt:D

Hát elég érdekes szitu és meglehet, hogy az egészet a hormonok okozzák, mivel terhesség alatt elég sok tombol az emberben és megkavarhatja az érzéseket. Teljességgel csak a gyermek születése után derül ki, hogy vajon a hormonoknak tudható ez be, vagy tényleg így érzel. Hogy mit lehet ilyenkor tenni? Leülsz és elmondod neki, hogy mit érzel. Az, hogy féltékenykedsz, még kicsit bele is fér, sokszor hallom, hogy terhes nõk aggódnak, hogy párjaik megcsalják õket, amiért nagy lett a hasuk, esetleg elhíztak, megváltoztak, kicsit több törõdést igényelnek, stb. És legtöbbször semmi alapja. Szóval lehet, nálad is alapból meglenne ez, csak hát van az a régi sztori. Beszélned kell vele, mert ha magadban tartod, a végén bombaként fog a fejére hullani és nem érti majd, hogy miért kapja mindezt:D
én is hormonokra tippelek, el sem olvasom, ilyenkor egy nõ nem tud hiteles lenni a saját érzéseit illetõen sem :)
Én a megcsalásig olvastam.... Ne várj sok jót!
Nézd, az ember lánya nem a párjának szüli a babát. Egy gyerek önálló lény, nem az apja klónja. Egy gyerek nem arra van, hogy megerõsítsen egy kapcsolatot, hatalmas teher számára, ha erre használják fel. Hogy mi lesz ennek a vége? Ki tudja? Az tuti, hogy lesz egy édes is kölyköd, akit egészen biztosan imádni fogsz. Aztán hogy az életedet az apjával együtt élitek le vagy sem, majd kiderül. Legfeljebb elváltok, aztán találsz olyat, akivel öröm megélni a mindennapokat. Sok nõ talált az ismerõseim, barátaim között párt úgy, hogy már volt 1-2 gyereke. A gyerek még nem jelenti azt, hogy egy életre a párodhoz vagy kötve.
Írok egy könyvcímet, segít tisztázni magadban, hogy következõ alkalommal milyen párt szeretnél és a következõ választás olyan férfi legyen, aki valóban illik hozzád. Arianna Geee és Mary Gregory-Tanácsok a szerelmi élethez A címe egyszerû, de komoly könyv, segít nagyobb önismeretre szert tenni, tele van feladatokkal. A leírásod alapjám nem hiszem, hogy a mostani pároddal fogsz maradni, de a babának örülhetsz így is, majd valamennyire kárpótol.
Ez nagyon kényes helyzet.Én semmit nem fognék a hormonokra, ha egy NÕ ilyet érez annak mindig van alapja, fõleg az elõzményeket tekintve. Voltam hasonló helyzetben, de mi csak próbálkoztunk a babával (1évig) de utólag azt mondom, hogy szerencsére nem sikerült. Viszont ha nem így lett volna és hasonló helyzetbe kerülök akkor valószínû pár év múlva nevelhettem volna 1edül a babát. az ilyen helyzeteknek -körülöttem van egy pár hasonló- általában a baba érkezésével nagyobb lesz a távolság köztetek, ha van valakije, akkor hozzá fog közelebb kerülni és már csak az a kérdés, hogy ezt Te meddig fogod bírni..mikor érzed úgy, hogy elég..Mert tapasztalatom szerint a férfiak nem fognak otthagyni egy kisbabával egy nõt sem.. csupán iszonyat boldogtalanok lesztek mindketten és ez sajnos kihatással lesz a kis csemetétekre is.. Kívánom, hogy ne így legyen..
a hormonokat nem kell alábecsülni. én már kergettem magam ideigileg a sírba, katasztrófaként ítélve és élve meg helyzeteket amin harmadnap totál nem tudtam eligazodni, hogy hogy lehetséges hogy már meg semmit nem is jelent ugyanaz? és olyan önbecsapó az agyrendszer olyankor, hogy egy adott esemény pozitív ill totál ellentétesen negatív hatásaihoz képes a legmaximálisabb erejû érveket felsorakoztatni, csak más idõpontban.

Hogyan kell elképzelni h a mellbimbón fehér pötyök vannak? Az mennyi időután jelenik+? Az már a terhesség egy biztos jele? Nagyon szeretnék babát és úgy nézki öszejön de még nagyon korai. és jó lenne mimnél több biztosat tudni. Teszt még nem mutatja

Legjobb válasz: Nekem mindig is voltak, most járok a 22.hétben és annyit tudok ezekrõl mondani, hogy több van..nem hiszem, hogy ez jel lehet, de idõvel több ön ki, ahogy változik a mellem a terhesség alatt.

Nekem mindig is voltak, most járok a 22.hétben és annyit tudok ezekrõl mondani, hogy több van..nem hiszem, hogy ez jel lehet, de idõvel több ön ki, ahogy változik a mellem a terhesség alatt.
Nekem is mindíg volt és nem lett több eddig. Nincs olyan tünet ami tuti lenne a menzi elmaradása elõtt, mert a hasfájás, fáradtság vagy idegesség lehet menzi és baba miatt is és most még a hülye idõ miatt is. A folyás sem mérvadó mert nem vagyunk egyformák. Pár nap (gondolom) és tesztelhetsz. 27 hetes kismama


Nagyon nagy súlyú kismamákat keresek, 130 kiló fölöttieket, hogyan "élték" meg a terhességet, milyen volt a szülés? Bármilyen tapasztalat érdekelne! Kérlek, írjatok e témában érintettek!

Köszönöm el?re is.

Legjobb válasz: Én 122kg-al mentem szülni, 92kg-ról indultam. Februárban született a kisfiam, de én egy szál kigombolt vékonyabb kabátban és alatta trikóban közlekedtem, mert egyáltalán nem fáztam. Kb 4 hónaposan már csak Scholl klumpában jártam végig, mert más nem jött fel a lábamra. Természetes úton szültem a kisfiamat, elég rövid idõ alatt. 10körül megindultak a fájásaim, 12:30-ra értünk be a kórházba és 16:15-kor megszületett a fiatal úr. Mire kértem volna fájdalomcsillapítót, azt mondta az orvosom: Minek? Hiszen mindjárt kint a feje. :) Viszont egész terhességem alatt állandó hányingerem volt. Várandós vagyok a tesóval, remélem ennyit nem fogok felszedni, mert amúgy sem vagyok vékonyka.

Én 122kg-al mentem szülni, 92kg-ról indultam. Februárban született a kisfiam, de én egy szál kigombolt vékonyabb kabátban és alatta trikóban közlekedtem, mert egyáltalán nem fáztam. Kb 4 hónaposan már csak Scholl klumpában jártam végig, mert más nem jött fel a lábamra. Természetes úton szültem a kisfiamat, elég rövid idõ alatt. 10körül megindultak a fájásaim, 12:30-ra értünk be a kórházba és 16:15-kor megszületett a fiatal úr. Mire kértem volna fájdalomcsillapítót, azt mondta az orvosom: Minek? Hiszen mindjárt kint a feje. :) Viszont egész terhességem alatt állandó hányingerem volt. Várandós vagyok a tesóval, remélem ennyit nem fogok felszedni, mert amúgy sem vagyok vékonyka.
Szia! Az elsõvel 102 kg-al kezdtem a terhességet, 115-el mentem szülni.Császáros voltam.Téli kismama voltam Vele, így melegem nem volt, nem fulladtam, vizesedni azt viszont vizesedtem.A másodikkal 115kg-val kezdtem, és 120-al mentem szülni, szintén császár lett.Augusztus közepén szültem, nagyon szenvedtem a hõségben, alig éltem, nehezen mozogtam, totál kész voltam.Nehezebb volt mint az elsõvel, bár már a súly is több volt.Most a harmadikkal vagyok terhes, május végi baba lesz.most 116 kiló vagyok, és 3 hónapos.Még nem híztam, ez volt a kezdõ súlyom is.Remélem megúszom a nagy melegeket.Már most vizesedek esténként.Ez is császár lesz.
ÉN az elsõ terhességemet 105 kilóval kezdtem, 120 voltam mikor szülni mentem (programozott császár volt), de nagyon sok víz volt rajtam. 105-tel jöttem ki a kórházból, az utolsó pár hét vizesedésén kívül semmi bajom nem volt. Most 118-cal estem teherbe, rettenetesen fáj a lábam, alig birok menni, ezért kerestem egy jó dokit/diétás tanácsadást, hogy ne szedjek fel túl nagy súlyt még. Cukor diétán vagyok, 9 hetes és most 115 kiló. Remélem tudom tartani a végéig és nem megy feljebb a súlyom.
Most látom, hogy ez egy több éves topik:-))) Na mindegy, jó volt olvasni, hogy nem vagyok egyedül:-)

Első terhesség alatt mikortól érdemes vagy célszerű melltartót hordani, hogy a melleim ne nagyon ereszkedjenek meg, és terhesség után is szépek maradjanak?

Mivel nem vagyok egy er?s alkatú, így eddig nemigen viseltem az elmúlt évek alatt melltartót (most 27 vagyok).

Legjobb válasz: Szerintem akkor, amikor már úgy érzed, hogy nagyobbak, nehezebbek lettek. Én pl. csak most, a szoptatás alatt kezdtem el rendszeresen viselni. Korábban nekem sem voltak nagy melleim, nem is viseltem gyakran, de most jól jön, hogy valami tartja, mert bizony elég nehezek lettek.

Szerintem akkor, amikor már úgy érzed, hogy nagyobbak, nehezebbek lettek. Én pl. csak most, a szoptatás alatt kezdtem el rendszeresen viselni. Korábban nekem sem voltak nagy melleim, nem is viseltem gyakran, de most jól jön, hogy valami tartja, mert bizony elég nehezek lettek.
Én sosem szerettem a melltartót, ahol tudom, kerülöm. Most is csak inkább topokat hordok, mert nekem nem kicsik a melleim, és meg is nõttek. Szerintem amíg nem okoz fájdalat nagysága vagy súlya, addig nem kell hordani. Ezen amúgy is megoszlik a vélemény, de én inkább azon a párton állok, hogy ha természetesen mozognak, erõsödnek az izmok, míg a melltatóban "elpüttyednek" a tartóizmok. Kinek a pap-kinek a papné.. 11 hetes kismama
Szia.Èn kinem bírnám melltartó nélkül.(Mikor mész, eggyik jobbra lifeg, a ma´sik le meg fel.)De kinek hogyan.Ha eddíg nem hordta´l kezd el, mert ahogyan megnönek, nem bírja majd böröd, és az izmok, és attól fog lógni. Csak merevítö nélkülit vegyél fel, ne hogy elzáródjanak a tejcsatorna´k. 30 hetes kismama.
Sajnos a mell megereszkedése alkati kérdés is, mindegy, hogy elõtte kisebb vagy nagyobb volt. Ha már kényelmetlen a teher, vegyél pamut sport-topot, mert az jól szellõzik és nagyon jól tart is. Ha sokáig szoptatsz, akkor valószínû hogy jobban megnyúlik, megereszkedik a bõr, és már nem nyeri vissza az eredeti formáját. De szerintem ez egy elviselhetõ "áldozat" a gyermekért cserébe.
Szerintem alkati kérdés is, hogy kinek mennyire ereszkedik meg amelle. Eredetileg nekem is kis mellem van, a terhesség és a szoptatás alatt persze megnõtt. Végig hordtam melltartót, a mellizmaim alapból elég erõsek, mégis lóg egy kicsit, most, hogy kezd újra "összemenni".

Az orvos petezsákot látott. De mondta hogy még nagyon korai a terhesség. A labor vizelet negatív. Lehet hogy még nincs annyi hcg-m? Vki volt hasonló helyzetben?

Legjobb válasz: Ha az uhun látszik a petezsák akkor hcg-nek már 1200 felett kell lennie amit rég kimutatott a vérteszt és a terhességi teszt.

Ha az uhun látszik a petezsák akkor hcg-nek már 1200 felett kell lennie amit rég kimutatott a vérteszt és a terhességi teszt.
Mi lett a vege kerdezo?
A kérdező hozzászólása: A háziorvos nem kérheti a hcg vizsgálatot nõgyógyászat csak szerdán lesz
Vérbõl nézesd, az a biztos. A vizelet nem mindig jó.
A kérdező hozzászólása: Verbol nem nézték. De kérek rá beutalót. Mert ott hcg szintet néznek és nem csak az lesz rajta hogy pozitív vagy negatív
Nekem is a petezsák látszott, de már elõtte jóval kimutatta a pozit a teszt. A vérben kell lennie hcg-nek, az a legpontosabb. Az, hogy ellenanyagot termel, nem tudom hogy hogyan lehetséges. Minden esetre nem hallottam még ilyenrõl:) 26hkm Sok sikert
Én autoimmunos pmes vagyok mégis pozi a teszt. Hát ilyenról még nem hallottam
Hát nem tudom, ha petezsák látszik, akkor már pozinak kéne lenni. Vérbõl nem nézték a hcg-t?
A kérdező hozzászólása: Azt mondta az orvos hogy a pajusmirigyem termelhet ellenanyagot ami miatt negatív. Meg még nagyon korai
Mi lett belõle?

Titeket nem ijeszt meg a terhesség, a szülés? Én nagyon viszolygok minden velejárójától

25 vagyok, de nem akarok, mert olyan furcsa érzést kelt az a gondolat, hogy fejl?dik bennem valami..

Legjobb válasz: Én a fájdalomtól félek, meg attól, hogy a kórházban majd úgy fognak kezelni, mint egy darab húst és magastól tojnak majd rám. Magától a terhességtõl nem, csak legfeljebb a betegségektõl, nehogy nekem vagy a majdani gyerekemnek baja legyen. 24/l

Én a fájdalomtól félek, meg attól, hogy a kórházban majd úgy fognak kezelni, mint egy darab húst és magastól tojnak majd rám. Magától a terhességtõl nem, csak legfeljebb a betegségektõl, nehogy nekem vagy a majdani gyerekemnek baja legyen. 24/l
Nyugodj meg, csak az elsõ 18 év lesz nehéz.
ma 00:46 Dettó Egy véleményen vagyok veled.
Ugyanez van velem is, még sosem találkoztam mással, akinek ez lenne a gondja. 31/l
Én is így vagyok vele. A fájdalomtól, és attól félek, hogy valami bajjal születne... Unokatestvéremnek fogyatékos fia született (bár ott állítólag az orvosok hibáztak el valamit, szülés közben...) de azóta fõleg bennem van a félsz. Õ öngyilkos lett azért, mert nem tudta elviselni, hogy örökké fogyatékos lesz a fia. Én sem tudnám elviselni. Inkább nem is vállalok gyereket. Plusz sajnos be kell vallanom, de világ életemben idegesítettek a kisgyerekek, türelmem nem lenne, idegzetem sem. Ez van, nem születhet mindenki anyának. 23/L
Nekem inkább morbid hogy növekedjen bennem valami, úgyhogy nem is akarok gyereket.31/N
Én fiú vagyok 26, de ú hát, ha lány lennék sosem szülnék. :DFjdalom meg testi változások stb. Egyébként sem szeretem a gyerekeket, de szerencsére a párom sem :D nekem nem is kell kölök, nem azért, mert nem lehet, hanem mert rühellem õket, idegesít a nyekergésük, a hülye ordibálásuk, minden ami velük kapcsolatos. soha nem bírtam õket. soha nem láttam egy kölköt sem aranyosnak.
Én 100%, hogy nem fogok szülni, mert: 1. mozgásszervi problémáim vannak. 2. nagyon rossz a szemem 3. ezek miatt eleve császározni kéne, meg lehet, hogy ki sem tudnám hordani, féltem a saját és a gyerek egészségét is. 4. anyagiak. 5. amúgy sem vagyok családanya típus. Ha egészséges lennék, akkor is lenne bennem félsz a szülés és a terhesség miatt. Mindenki döntse el maga, vállal-e gyereket vagy sem, maximális felelõsséggel. Ja, meg lelki felkészültséggel. Ha valaki mégis szeretne gyereket, de szülni nem, még mindig ott van számára az örökbefogadás, mint alternatíva.
Én ilyen voltam éveken át, én is féltem, undorodtam is az egésztõl. Amióta beindultak a hormonok, egyszerûen megszûnt ez a problémám. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz velem, ha tényleg összejön egy baba.
Nekem egyáltalán nem volt furcsa, természetesnek hatott az egész folyamat. Egyedül az idegesített, hogy mindenki a pocakomat simogatta, az nagyon bunkó dolog volt az emberektõl. A szülés fájdalmas, de nagyon szép élmény maradt bennem. A játszótéren más gyerekek engem is idegesítenek, de a sajátod az egészen más tészta, belõled jött létre, benned növekedett, te tápláltad, te tanítod meg minden fontos dologra, te védelmezed, te vagy a felelõs érte. Õ pedig meghálálja. Nem kell tõle félni. Gondolj csak bele: ha mindenki így gondolkozna, kihalt volna az emberiség. Teljesen normális dolog és szerintem idõvel, ha már olyan kapcsolatod van és megfogalmazódik benned a vágy, hogy igenis jó lenne egy kisbaba, akkor mindennél fontosabb lesz, hogy ezt megvalósítsd. És persze kockázatos, a mi családunkban is volt vetélés (anyukám elveszített 2 babát), szülés közbeni mûhiba (6 hetesen meghalt az unokatestvérem vákuumozás miatt, sérült az agya), bölcsõhalál (nagymamám bátyja). Egy picit emiatt úgy éreztem 18 éves korom körül, hogy nem bírnék ki egy ilyen csapást. Anyaként is nagyon aggódó vagyok, de gondolom, kedves kérdezõ, a te anyukád is aggódik még érted és aggódni is fog, amíg csak él.
Szia! Bár férfi vagyok nem bírom ki, hogy ne válaszoljak! Ezt az egyet mindig irigyeltem a nõktõl!Szerintem ennél közelebb ember nem kerülhet a természethez vagy ha úgy tetszik Istenhez!Gondolj bele, bár a férfi is részesül a teremtésbõl, mégis a nõ az aki a saját testével táplálja gyermekét! És sokan azt mondják, hogy nincsenek csodák!Szerintem ez a teremtés mirákuluma! Legyetek boldogok!
Én valahogy sose féltem a szüléstõl, bár az tényleg kicsit bizarr elsõre, hogy egy ember fejlõdik egy másik ember testén belül, de hát amióta világ a világ, azóta ez történik :) A fájdalomtól sem féltem sosem, pedig lehet, hogy egy kicsit nem ártott volna, mert amikor már tényleg ott voltam, hogy megszületik a babám, akkor igencsak elcsodálkoztam, hogy azért ez tényleg fáj :) De azért szó sincs kibírhatatlan fájdalomról, ha az lenne, nem születne sok nõnek második, harmadik gyereke. A másik, hogy talán én vagyok túl optimista, de nekem az egész terhességem alatt (elõtte meg pláne nem) meg sem fordult a fejemben, hogy betegen születhet a gyerekem, egyszerûen eszembe sem jutott ilyen, és nem is lett semmi baja, szép, okos, egészséges. Pedig gyerekkorom óta sokszor látok fogyatékos gyerekeket, anyukám, apukám, nagynéném gyógypedagógus, szóval nálunk ez nem újdonság. Szerintem sok nõnek pont az a baja, hogy túlparázza ezt az egészet, pedig azért a terhesség, szülés egy tök természetes dolog. Egyébként meg én hiszek valahol abban, hogy ha valaki állandóan azon aggódik, hogy nehogy ez meg az történjen, akkor bevonzza a bajt, ezért is nem szabad túlaggódni ezeket a dolgokat. 25/N
Én nem a testi fájdalomtól / változástól félek Viktor országba nem szülök még 1 éhezõt
A kérdező hozzászólása: Utolsóval nagyon egyetértek:)
A kérdező hozzászólása: Én szeretem a gyerekeket nagyon nem arról van szó...de sokkal inkább a kisfiúkat, nem tudom de mikor eszembe jut hogy egyszer lesz gyerekem akkor mindenféleképp fiúkat akarok. Lelkileg meg egyáltalán nem vagyok felkészülve rá, karrier, utazások, sok személy még megfordul az életemben akikkel összeismerkedhetek és nem tudnék leragadni egy ember mellett, pedig már 25 vagyok:/
Utolsó, de, tehet boldoggá nõt csak a karrier. Az, hogy te nem tudod elképzelni, még létezik ilyen, ismerek is. Persze ettõl függetlenül én majd szeretnék gyereket, de nagyon félek tõle. Szerintem a terhesség horror. Ott van, hogy mivan ha beteg lesz a baba, ronda leszel, kövér, deformált, fáj, hisztizel, hormonok, szülsz, ami pokoli, és undorító, teljesen mindegy, hogy kozmetikázzák a család propaganda szövegek, a terhesség és a szülés szerintem baromira bizarr és undorító. Tök rondák a terhes nõk, fogalmam sincs, hogy képes ezt bárki szépnek látni - bár irigylem érte - és azt is erõsen kéltem, hogy van olyan pasi, aki majd õszintén kitart mellettem, és nem akar félredugni ebben a hosszú periódusban. Ami elég lehangoló és jah, ijesztõ is. Sokkal egyszerûbb lenne ha a gólya hozná... -.- Csak úgy készen egy gyerek és kész. :D
Ijesztõ látni, hogy mennyi máshogy gondolkodó 20-30 körüli ember van, nekem meg már vagy 5 éve ketyeg a biológiai órám, hogy gyereket szeretnék, pedig 16-18 évesen még váltig állítottam, hogy én bizony soha, még férjhez menni sem. Aztán felnõttem. De sajnos az élet úgy alakult, hogy azóta sem adatott meg, hogy tervezgethessek ilyesmit. Szerintem nincs ennél csodálatosabb dolog a világon. Persze, fájdalommal meg kockázatokkal jár, de csak így van értelme az életnek. Egy nõt nem tehet teljessé csak a munka meg az éjjel-nappali hajsza a szépségért, anyaként helyt állni is egy kihívás. Azoknak, akik váltig állítják, hogy nem szeretik a gyerekeket, ajánlom azt a gyakran hangoztatott mondást, hogy "Kétféle gyerek van: az enyém meg a másé." 24/N
A kérdező hozzászólása: Én is igy gondolom..és persze azt is hogy nem lesz olyan párom akinél azt érzem hogy tényleg ok minden...és tényleg akarok gyereket..de taszit a gondolat a testi dolgoktól is vagyis a szülés stb
Engem az ijeszt meg, hogy nem találok olyat akivel ennyire komolyan gondolnám, hogy ilyet bevállaljak... 21/N
A kérdező hozzászólása: Én attól is félek hogy ideges természet vagyok..stb..és nem akarom hogy a gyerekem örökölje...de én is a fájdalomtól..tuti hogy császárral akarok, ha egyszer lesz..
A terhesség nem, de a szülést nem bírom nézni. Rossz hallgatni, ahogy órákon keresztül szenvednek, és van olyan, hogy semmiféle fájdalomcsillapítást nem kap az ember.

10 hetes terhesség esetében 4, 5 mm crl, nagyon kicsi? Lehet ebből még egészséges terhesség?

Lányok nagyon aggódom, az orvos semmit nem mondott, csak,hogy két hét múlva menjek vissza. 24 éves vagyok, az első babámmal vagyok várandós, nem tudom hogy vannak ezek a dolgok, de az interneten a 10 hetes embriók már sokkal nagyobbak! Nektek mik a tapasztalataitok?

Legjobb válasz: Hát nekem 6 hetesen volt 4mm. Nem írta el? Nem 45 mm?

Hát nekem 6 hetesen volt 4mm. Nem írta el? Nem 45 mm?
A kérdező hozzászólása: Felhívtam, azt mondta, hogy kicsi és azért nem mondott semmit, mert még bármi lehet ebbõl, baba is, vetélés is, várjak türelemmel és idézem "ne agyaljak".
15 ös vagyok, akkor ezekszerint mégiscsak jó volt a 4.5mm?? Akkor viszont nem 10 hetes csak 6-7 körül...szívhang volt amúgy?
aha, szerintem most jött el az ideje az orvos váltásnak, kedves kérdezõ, legalább is elmennék egy másikhoz.
15 vagyok igen mondjuk az se mindegy mi az elõzmény (amire nem válaszoltál kérdezõ még hogy voltál e korábban is már uh-n akkor még stimmelt e a mérete a babának , van e szívhang mikor volt utolsó mensi stb.) Mert ha voltál korábban akkor még oké volt a mérete stb. és azóta nem fejlõdött akkor azért 2 hetet várni egy nem fejlõdõ babával magadban, az még veszélyes is lehet. Szóval akkor valóban sürgõsen mennék más orvoshoz. Ha mindezek nem állnak fent akkor elég lehet a türelem amire a doki intett hiszen el van számolva a terhesség jópár héttel valószínû. Mibõl gondolod amúgy hogy 10 hetes vagy?
Mi van veled Kedves KÉrdezõ? Nemmlehet, hogy fiatalabb a terhességed mint a menszi szerinti korod? Mert nekem is egy héttel kisebb a terhességem.
Mondjuk ha valóban annyi amennyit írtak méretre akkor az nem lehet 1 hét legalább 4 kell legyen ilyenkor rohamosan nõnek.
sziasztok!én most vagyok 7 hetes terhes hétfõn voltunk uh és a baba 4.87mm!akkor ez jónak számít?hétfõn még csak 6 hetes voltam.
nekem pont 7 hetesen volt 8, 36 mm . a ultrahang gép is pont 7 hetesre kalkulált
akkor túl kicsi?
A kérdező hozzászólása: nekem be kellett fejezni a terhességet, de köszönöm a válaszokat.
Nagyon sajnálom :-( mi történt?
A kérdező hozzászólása: egyszerûen nem fejlõdött tovább és elhalt...
Nagyon sajnálom, ami veled történt! De ne ess kétségbe! Tudom, hogy most nagyon fáj. Sírd ki magad alaposan, beszéld ki magadból, és gondolj arra, hogy pár hónap múlva jobban alakulnak majd a dolgok! Nagyon fiatal vagy, még sok gyereket szülhetsz :-) Pontosan úgy jártunk, mint te, és nagyon fájdalmas élmény volt lelkileg :-s Én is egy februári missed ab után várom a szeptembert, hogy ismét próbálkozhassunk, úgyhogy együttérzek veled!!!
?
elõzõ oldalon írtam (hogy 45 mm lesz az) de ha csak petezsákot meg vmi kis fehér foltot láttál az nem túl jó egy 10 hetes baba már baba alakú http://kepfeltoltes.hu/view/130508/10-week-ultrasound-1050_w.. Mint ez. Biztos hogy 10 hetes vagy? Mikor volt a terhességi teszt pozitív? Korábban voltál uh-n ott milyen eredményt kaptál?
de az orvos azt mondta, hogy kicsi? nem elírás? egyébként igen, nagyon kicsi, ha valóban így van.
Nem 4.5 cm az a 4.5 mm? Mert akkor tökéletesen stimmelne a mérete. Ha gond lenne, nem két hét múlvára hív vissza és megmondja. SZerintem félreírta vagy olvastad... http://www.pocaklako.hu/terhessegi-ultrahang/uh-tablazatok/m..
elõtte mekkora volt ? vagy ez az elsõ orvosi vizsgálat ?? 4.5 mm egy 10 hetes terhességnek nagyon kicsike...tényleg nem elírás ???
45 mm lesz az. És azért hívott 2 hét múlvára mert akkor lesz a szokásos 12 hetes genetikai uh:) Ha valóban 4.5 mm lenne akkor már mondta volna hogy vmi nagyon nem oké, visszahívott volna pár nap múlvára és befejezik a terhességet.
kaptál pl. fotót? láttad rendes UH-on? mert ha 4, 5 mm, kb. semmit nem látni még, ha kivehetõ volt, akkor aztán tuti elírás!
A kérdező hozzászólása: köszönöm, akkor remélem elírás... Lehet, hogy túlpörgöm, csak nagyon megijedtem.
A kérdező hozzászólása: hát a fotónk jóformán csak a petezsák látszik, egy nagyon pici fehér folt belül talán talán kivehetõ
UH-on mit láttál? doki mit mond?
hát akkor nem tudom:( hüvelyi volt, vagy hasi is?
A kérdező hozzászólása: Hasi volt.
és a doki mondta, hogy kicsi? szerintem még mindig esélyes az elírás, ha baj van, nem várnak vele 2 hetet! én is elsõ babás vagyok, és azt javaslom, hívd fel az orvost, nekem is volt már kérdésem, ami elmaradt akkor, készségesen válaszoltak rá! inkább, minthogy 2 hétig gyomorideged legyen!!
fel teszed a képet esetleg ???? SZÍVHANG VOLT ???? mert nekem 6 hét leges legelején volt 3 mm a baba és volt szívhangja, viszont 10 hetesen már tök más formája volt....látszódott a fej, gerinc...stb
szívhang volt? Mi van még a leleten? 45 mm vagy 4, 5 cm megfelelõ 10 hetesen, de 4, 5 mm az nagyon kicsi. Nem mondott az orvos semmit?
Ó kérdezõ nagyon sajnálom sok erõt neked és mihamarabb egészséges babát!!!!

Többször írtam tegnap itt veletek. Voltam ma dokinál és megállapította a terhességet csak még nagyon pici visszarendelt január első hetére. írt fel utrogestan gyógyszert de nem merem beszedni. Szerintetek?

Legjobb válasz: Miért nem mered beszedni?? Nyilván azért írta fel, mert úgy látja, szükséges kicsit megtámogatni a terhességet. Ha nem szeded be azzal a baba elvesztését kockáztatod!!!!

Miért nem mered beszedni?? Nyilván azért írta fel, mert úgy látja, szükséges kicsit megtámogatni a terhességet. Ha nem szeded be azzal a baba elvesztését kockáztatod!!!!
Mi bajod lehet, ha beszeded? Van valami durva mellékhatása? Szerintem bízz az orvosban, azért jársz hozzá nem?
utrogestan, vagy duphastron, azoknak írják fel, akiknél kevés a sárgatest hormon. A terhesség elején szokták szedni a nõk orvosi utasításra, általában a 3. hónapig, és azért szükséges, mert ha kevés a sárgatested, akkor leválik a babó és kipottyanhat. A 3. hónaptól a méhlepény már termel önállóan sárgatesthormont és elhagyhatóvá válik -orvosi megerõsítéssel- a gyógyszer.
szia! nekem is tegnap allapitottak meg a terhesseget es nekem is utrot irt fel a doki de huvelytablettat!:-) sztem szedd be illetve hasznald. a dokinak biztos nem te vagy az elso esete. mikor volt az utolso mensid?
A kérdező hozzászólása: október 31-én volt meg utoljára de a baba késõbb fogant mint félidõ.
Én is kaptam az elején tabiba utrot de elcseréltem hüvely tabira mert az jobban felszívódik árban ugyan annyi... Semmi bajom nem lett tõle sõt elmúlt a mellfájásom teljesen csak híztam tõle 5 kilót és ott meg is álltam bár rám fért:D Semmi mellékhatása nem volt nekem ha meg tapasztalsz akkor felhívod az orvost... Én véreztem mellette és görcsöltem de mára már az is elmúlt tuti hogy a gyógyszer segített mert elment volna megint a baba ha nem szedem...

Szoptatás terhesség alatt? Hogy oldottátok meg nagy pocakkal az esti, elalvást segítő szopit?

Legjobb válasz: Szia! Nekem mindig fekve szopott a nagylányom,így elis fértünk a második terhesség alatt is!:)Feküdtünkkényelmesen az ágyban!

Szia! Nekem mindig fekve szopott a nagylányom, így elis fértünk a második terhesség alatt is!:) Feküdtünkkényelmesen az ágyban!
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszod!! Én ülve szoptatom, a karomban a nagyobbat. Fekve nem tudtam egyiket sem... Hogy bírta a nagyod, amíg Te kórházban voltál a tesóval-az esti szopik hiányára gondolok. Nem volt nyûgös az elalvásnál?
A kérdező hozzászólása: Köszönöm a válaszod!! Nálunk igen kicsi korkülönbség lesz, nem egészen 1, 5 év. 12-én lesz 11 hónapos. Elég anyás még most, és nem tudom, hogy ez alatt a pár hónap alatt lesz e cici elhagyás, hogy lesz az elalvás. Köszönöm még egyszer a válaszod!! :-) Legyen szép napod!! :-)
Próbáld fekve, és ha nem okoz problémát/görcs, keményedés/akár szülésig is szoptathatod.A kórházi idõszak apának kicsit nehezebb, de megoldható egy napközbeni szopival, ha be tudja vinni a nagyot.Nálunk bevált, otthon folytattuk tandemben.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm Neked is a választ!! Már nem aktuális, mert már pár napja csak egy cumisüvegnyi vízzel leteszem a lányomat a kiságyba, és nem sokkal rá már húzza is a lóbõrt. Ennek részben örülök, mert így nem kell félnem a kórházi napoktól. Amúgy viszont hiányzik az az intim pillanat, a kapocs, ami csak minket kötött össze így... De nehéz is néha anyának lenni! A pontozónak üzenem -bár nem igen néz vissza, de hátha mégis- hogy attól, hogy nem értesz egyet a terhesség alatti szoptatással, még nem kell mást még a pontozgatással sem szekálni! Ha nincs gond a terhességgel, akkor semmi akadálya annak, hogy valaki pocakosan is szoptasson!! Ekkora bunkót??
10 hetes terhes vagyok, de én is hasonló cipõben járok. A "nagy" 21 hónapos, és esze ágában sincs leszokni, én pedig hiszek a tandemben, vagyis elválasztani nem fogom. Természetesen, ha magától hagyná el, nem erõltetném, de én is nagyon félek a kórházi idõszaktól....pont így képzelem el, hogy Apa behozza napközben és akkor szopizhat. Ne idegeskedjünk a lepontozókon, lényeg, hogy hallgassunk a szívünkre, ha pedig gond lenne, azt úgy is éreznénk, de megjegyzem: amelyik bébi meg akar maradni, az meg is fog, nem a szopin múlik ez!!!! Esetleg Mg-ot lehet szedni az összehúzódások ellen, de ez csak egy mítosz, hogy árt a pocaklakónak a szoptatás... Sok boldogságot! :)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!