Találatok a következő kifejezésre: Levágatnád egyik ha így védettséget nyerhetnél (1 db)

simán
soha
És 100százalékig az 5.válasszal értek egyet
Sajnos van olyan betegség ami miatt lekéne vágatni az ujjad.CUKORBETEGSÉG. Érszükületnek hívják.Ezzel meglehetne állítani a z érszükületet.
Igen, akár többet is
Nem, mert nincs olyan súlyos betegség ami igy védettséget nyújt, ha levágatom az egyik ujjam. Teljesen logikus nem?
jajj... de ott van az hogy HA.. szoval én igen.. de nem vágatom le, mert iylen nem létezik :D
nem:) szeretem mindegyik ujjam:)
Én is gondolkodtam már hasonlón. Amikor allergiás vagyok, szívesen elveszteném a szaglásomat cserébe, hogy ne tüsszögjek, meg könnyezzek. Cukorbeteg is vagyok. Ezért nem tudom mit adhatnék cserébe így, 32 évesen, de egy ujjamat a hüvelykujjaim kivételével bármikor...
Én tuti, hogy nem vágatnám le, mivel gitáros vagyok és minden ujjamra szükségem van, gitározás nélkül meg az élet úgy is csak kellemetlen lehet....a lábujjaimat meg szeretem...úgyhogy maradnának az ujjaim, inkáb halok meg ujjakkal mint egy ujj híján!
Én minden további nélkül levágatnám, hiszen ujj nélkül még tovább élhetek, de ha "olyan" virust kapok el, akár megis halhatok.
5. válaszadó a mérvadó szerintem is!
Jó lenne, ha ezen múlna a dolog.De sajnos ez így mûködik.
Mert vagatnam le?Tiz ujjal is ugyanolyam eselyem van?Mi van akkor ha nem is kapnek el súlyosabb betegseget.
egy súlyosabb betegség bármikor bekövetkezhet, ha van ujjam , ha nincs!! Nem vágatnám le!!
nem vágatnám le mert, valamikor és valamiben úgyis meg kell halni, ha nem 1 vírus okozza akkor 1 autóbaleset
Szükségem van mindegyikre, vágassa le az, aki száz évig akar élni
az attol fugg hogy mennyire sulyos betegsegrol lenne szo, ha valami eletveszelyestol akkor igen
Egy ujj kevés ár ilyen védelemhez, tehát igen.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit tegyek ha skizofrén vagyok és hasonlitok bellára a twilightból?

4

183-5 cm-rel nem érzem magam magasnak miért?

182-3 cm voltam tavaly novemberben,most lassan megálltam a növésben max. 185 vagyok,14 és fél évesen,de azt veszem észre hogy így is szinte minden ember fejének tetejét látom az utcán,de akkor is alacsonynak érzem magam,pedig sokkal magasabb vagyok náluk,meg buszon is ha állok 20 cm-re van a fejem a tetőtől..
Önbizalmam nincs,lehet ez a gond?Szélles vállaim is vannak,szóval úgy elég "nagy darabnak" nézek ki a korosztályomhoz képest,pedig nem vagyok kövér,normális súlyom van.Meg sosem húzom ki magam,és már ropog a gerincem is ha kihúzom magam,de most próbálok minél többször kiegyenesedni..
Egyik barátom 182 cm és mégis magasabbnak látom,pedig elvileg nem az,meg nagyobb vagyok nála úgy "alkaltilag"
Meg ha idősebb férfit látok e magassággal,akkor magasnak látom..magamet meg nem.

3

Voltatok már úgy, hogy nem ismeritek a saját határaitokat?

Úgy érzem magam, hogy mindenre képes vagyok. Megtudok tanulni bármit. Bármilyen izmos testet kitudok építeni magamon. Bármilyen jó nőt feltudok szedni, bármennyi pénzt összetudok kaparni. Mi ez az érzés? Miért nincs mindig ez?

1-2 havonta előjön. aztán lusta leszek. Miért van ez? Ja és nem szívok semmit. :) 23/f

2

Hogyan növeljem meg a fájdalomtűrő képességemet? Azt szeretném ha mindenféle fájdalmat jobban tudnék tŰrni! Főleg a testi fájdalomra gondolok.

6

Ha lehet hol lehet sebhelyeket csinálni?

Mármint hol lehet sebeket csinálni?
pl: zuko sebhelye meg ilyesmi

(lehet hogy most idiótának néztek de én szeretnék ilyeneket)

1

Miért hiszem vakon, hogy úgy fog kinézni a jövőm, ahogy gondolom, mégsem teszek érte minden tőlem telhetőt?

Már 1-2 éve van egy rálátásom a jövőmre, és csak azt tudom elképzelni, semmi mást, akkor is, ha nem teszek meg érte minden tőlem telhetőt. Úgy gondolom, hogy programozó leszek, és hiszem, hogy az leszek, mégsem teszek meg érte mindent. Most is matekozhatnék, ennek a kiírása helyett, de úgy érzem, hogy mindenképp az lesz, van mikor tanulás helyett is inkább leülök gépezni, mert nem motivál semmi, mert tudom, hogy csak egy út van a előttem.
Ti, hogyan láttátok a jövőtöket, és mennyit tettetek annak érdekében, hogy megvalósuljon? Mondjuk általában így vagyok mindennel, dogák, tz-k, stb, hogy majd úgyis sikerül, és mindent a legvégére hagyok. Nincs ami igazán inspiráljon.. Ti hogyan éritek/értétek el ezt? Hogyan lehetnék motiváltabb? Mert lehet, hogy ennyi nem lesz elég a céljaimhoz..

3

Miért van az néha hogyha felállok akkor szédülök?

Néha mikor felállok elkezdek szédülni, nem látok semmit csak zöld fényt és valamiben meg kell hogy kapaszkodjak mert másképp nem tudok megállni a lábamon. 13/L

7

Miért "félek" egyedül, sötétben, még 17 évesen is?

Azért írom ilyen későn a kérdést, mert nem tudok aludni, olyan szinten meleg van a szobámban, ha kinyitom az ablakomat, akkor kinyílik az ajtó, és nem tudom úgy kitámasztani, hogy ne lássak ki a sötétbe a folyosóra, ami feldúl, még a szememet sem tudom becsukni. Úgy érzem, mintha valaki/valami figyelne, és nagyon régóta ez van. A házban, ha tesóm, vagy anya nincs itthon, még mászkálni sem merek este, mert egyedül érzem magam. 3 Évvel fiatalabb lány testvérem képes éjjel is úgy ülni a szobájában, hogy tárva, nyitva, 3 helyről is belátni a rá, mégis elvan nyitott ajtóval is. Engem ez már nagyon zavar, hogy minden este zárt ajtó mellett, felkapcsolt kislámpával kell aludnom, hogy ne érezzem magam kellemetlenül.. Sőt még fiú is vagyok. Hogyan tehetnék ez ellen?

19

Létezik valami ingyenes önsajnáló kör, ahol a társadalom legszánalmasabb tagjai élőben is találkozhatnának?

TB támogatottban csak kiégett pszichológusok és pszichiáterek vannak, akik a szokásos rizsát mondják el, van még addiktológia is az alkoholistáknak és a drogosoknak, az állami kórházak pszichiátriáin pedig főként teljesen normális emberek vannak, akiknek valami pszichiátriai betegségük, kórképük van. Ezeken túl vannak még fizetős terápiák, azok is korlátozott létszámmal.

Úgy érzem, hogy a pénztelen, begubózott, maguknak való embereken senki nem akar segíteni. Még a szociális fóbia sem megfelelő klisé, mert ők félnek mindenféle társas interakciótól, fóbiájuk van, pedig sokuk teljesen normális. De vannak, akik nem félnek, egyszerűen balfékként, lúzerként tengetik nyomorúságos életüket magukba zárkózva, sokukat az állam tart el segélyekkel és senki nem ad nekik esélyt semmire.

Pedig majdnem mindenkit segít valamilyen civil szervezet vagy az állam. A hajléktalanokat, az alkoholistákat, a drogosokat, a fogyatékkal élőket, a börtönből szabaduló bűnözőket, a hátrányos helyzetű etnikai kisebbségeket, mindenkit felkarol valaki vagy többen is.

1

Csak én nem bírom kezelni a rossz szavakat?

Sok barátom van, minden hétvégén eljárok bulizni.. Nyáron hétköznaponként is akár, és ilyenkor rengetek emberbe "belebotlok".. Tudjátok van ez az ask.fm oldal. Barátnőm askján írták, hogy milyen csúnya vagyok.. volt egy ember akivel a minap találkoztam és bár tudom, hogy nem vagyok szimpatikus neki.. de konkrétan a szemembe mondta, hogy milyen ronda vagyok. Igazából ez a gyerek csak szidni tud mindenkit, de mégis rosszul esett.. Nagyon szomorú vagyok, mert teszek magamra és tényleg kedves vagyok az emberekkel- vagyis próbálkozok-
Ennek ellenére sokkal többen mondták, hogy milyen gyönyörú vagyok és nagyon szép meg hogy tök jó csaj, de ezeket rögtön elfelejtem. A szidás pedig nagyon mélyen megmarad bennem, akár napokig is elmegy az életkedvem..
Más tudja az ilyeneket kezelni, hogy nem foglalkozik vele? Vagy ők se mutatják ki? 16L

2

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!