Találatok a következő kifejezésre: Levágatnád egyik ha így védettséget nyerhetnél (1 db)

simán
soha
És 100százalékig az 5.válasszal értek egyet
Sajnos van olyan betegség ami miatt lekéne vágatni az ujjad.CUKORBETEGSÉG. Érszükületnek hívják.Ezzel meglehetne állítani a z érszükületet.
Igen, akár többet is
Nem, mert nincs olyan súlyos betegség ami igy védettséget nyújt, ha levágatom az egyik ujjam. Teljesen logikus nem?
jajj... de ott van az hogy HA.. szoval én igen.. de nem vágatom le, mert iylen nem létezik :D
nem:) szeretem mindegyik ujjam:)
Én is gondolkodtam már hasonlón. Amikor allergiás vagyok, szívesen elveszteném a szaglásomat cserébe, hogy ne tüsszögjek, meg könnyezzek. Cukorbeteg is vagyok. Ezért nem tudom mit adhatnék cserébe így, 32 évesen, de egy ujjamat a hüvelykujjaim kivételével bármikor...
Én tuti, hogy nem vágatnám le, mivel gitáros vagyok és minden ujjamra szükségem van, gitározás nélkül meg az élet úgy is csak kellemetlen lehet....a lábujjaimat meg szeretem...úgyhogy maradnának az ujjaim, inkáb halok meg ujjakkal mint egy ujj híján!
Én minden további nélkül levágatnám, hiszen ujj nélkül még tovább élhetek, de ha "olyan" virust kapok el, akár megis halhatok.
5. válaszadó a mérvadó szerintem is!
Jó lenne, ha ezen múlna a dolog.De sajnos ez így mûködik.
Mert vagatnam le?Tiz ujjal is ugyanolyam eselyem van?Mi van akkor ha nem is kapnek el súlyosabb betegseget.
egy súlyosabb betegség bármikor bekövetkezhet, ha van ujjam , ha nincs!! Nem vágatnám le!!
nem vágatnám le mert, valamikor és valamiben úgyis meg kell halni, ha nem 1 vírus okozza akkor 1 autóbaleset
Szükségem van mindegyikre, vágassa le az, aki száz évig akar élni
az attol fugg hogy mennyire sulyos betegsegrol lenne szo, ha valami eletveszelyestol akkor igen
Egy ujj kevés ár ilyen védelemhez, tehát igen.


Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Mit csináljak? Megfogok őrülni, félek, hogy bekattanok és megteszem. Lent írom.

Régen nagyszerű életem volt. Jó suli, barátok, gyönyörű barátnő fülig szerelmesen 3 évig minden ami egy jó élethez kell. Ott hagytam a sulit... Szakított velem a barátnőm. Elmentem melózni mellette elkezdtem edzeni is és vettem egy kutyust ami mindennél fontosabb lett. Ott hagytam a munkát fél év után (fogalmam sincs, hogy miért, mert hülye vagyok....) másfél éve se munkám se barátnőm.. csak edzek mikor megtehetem és a kutyámmal vagyok. Elvállalok alkalmi munkákat. Azóta folyamatosan morzsolom a lelkemet amiért hülye voltam. Apám iszákos részegen mondja, hogy csak magamra gondolok és a kutyámra, nem érdekel semmi stb. Elzárkóztam a világ elől, mindent szürkén és negatívan látok, sokszor az öngyilkosságra gondolok és egyre jobban hajlok felé.. A kutyám tart vissza, hogy ne tegyem meg mert nem tudom mi lenne vele nélkülem.... Mi a francot csináljak?

12

Neked milyen olyan személyes tárgyad van, ami látszólag értéktelen, de belőled mély érzéseket vált ki?

Vagy nem kell,hogy feltétlenül értéktelen legyen..
De a lényeg,hogy milyen olyan személyes holmid van,amire ha csak ránézel milliónyi érzés tör fel belőled?:)
Vagy csak egy emlék akár,de az mélyen megmaradt benned.
Nem csak a tárgyak "nevére" lennék kíváncsi,hanem a hozzájuk fűződő emlékekre/történetekre is.

Ez csak onnan jutott szembe,hogy válogattam itthon a plüssfiguráimat,éppen dobáltam ki belőle ezt-azt és az egyik macit meglátta Anyu és elég erős érzelmeket váltott ki belőle az a kis maci.Elkezdett sírni és elmesélte,hogy azt még az ő nagymamájával vették meg együtt és ,hogy milyen sokba került az akkor és,hogy ő mennyire örült neki.Volt rajta egy "lyuk" is (szivacsból van a plüss)és mikor azt meglátta akkor még jobban elkezdett sírni.Elmesélte,hogy 10 éves volt mikor az a "szemét láány" kicsípett egy darabot az ő macijából.Fura volt látni,hogy egy 30+ éves nő így emlékszik egy ilyen régi eseményre és mindezt egy régi plüssfigura váltotta ki belőle.

Szóval esetleg ehhez hasonló kérdésekre lennék kíváncsi.:)
(persze nem csak szomorú,akár vidám is lehet)

2

Miért nem bírom magam túltenni ezen?

A barátommal 4 évig jártunk. Én 14, ő 16 éves volt mikor összejöttünk. Nem volt tökéletes kapcsolat, nem fogom szépíteni, mégis nagyon szerettük egymást. Április végén nagyon furán viselkedett, majd bejelentette, hogy van egy másik "barátnője" már november óta. A lány elég messze lakik tőlünk, és ott április végén találkoztak először. Kértem, hogy hagyja ott a lányt, és megpróbálom jobbá tenni a kapcsolatunkat. Belement, és tényleg úgy tűnt, hogy minden szebb lett, mint a 4 év alatt bármikor is. Minden nap találkoztunk, bókolgatott, virágot hozott (ezeket a 4 év alatt sosem). Egyik nap aztán jött a hidegzuhany, bejelentette, hogy vége, ő a lánnyal akarja folytatni. Tudta, hogy ez a legfájóbb pont nekem, mert tök véletlenül, de többször hangoztattam, hogy utálom az olyan embereket, akik így lecserélik a barátnőjüket egy másik lányért. Mondtam neki, hogy ne csinálja már ezt. Nem érdekelte, azóta szóba állni sem hajlandó velem, vagy ha esetleg igen, akkor lehord a világon mindennek, hogy én vagyok az egészért a hibás, ne siránkozzak, mert ő nem sajnál, hanem jókat nevet rajtam. Nagyon szarul esik, 14 kilót fogytam miatta, és ezt mind az érettségim kellős közepette, de sosem volt benne semmi kedvesség ez idő alatt, hogy na esetleg kicsit segített volna felejteni, inkább még egyet belém rúgott. Együtt van a csajjal most is, ezt direkt bejelenti nekem mindig, hogy tudjam, és szenvedjek. Nekem is volt egy barátom utána, de azt éreztem, hogy inkább mintha csak féltékennyé akarnám őt tenni, hogy visszajöjjön hozzám, így aztán szakítottunk a sráccal. Volt egy időszak, mikor már elfelejtettem őt, de mostanában meg minden kis hülye emlék eszembe jut. Gyűlölöm őt, amiért ezt csinálta, de mégis szeretem, mert a 4 év nálam nem múlik el olyan hamar. Félreértések elkerülése végett mondom, hogy nem az zavar engem, hogy kiszeretett belőlem, és elhagyott, hanem az a mód zavar, ahogyan ezt az egészet csinálta, de mégsem volt elég kiábrándító így, hogy még mindig ő jár napi szinten az eszemben, pedig mostmár látom, hogy kihasznált csak, és azt érzem a másik lánynál is, hogy kihasználja, mert érdekes mód fél évig nem volt neki annyira fontos, hogy szakítson velem, és együtt lehessenek többet, csak akkor, mikor éppen abba a városba költözik ő is, ahol a lány lakik. Na meg aztán külsőre nem egy álom pasi, a 4 év alatt sosem érdeklődött iránta egy csaj sem, de most az első szembejövőbe „szerelmes” lett. Ismerem őt eléggé, ez rajongás nála, nem szerelem, mégis eldob egy kapcsolatot inkább. Azon sem tudom túltenni magam, hogy ezek szerint nem tudtam neki megadni mindazt, amire vágyott, ezért kellett egy másik lányt keresnie?! Meddig húzódik még ez bennem? Már lassan 2 hónapja történt..

11

Más is érzi magát nagyon balszerencsésnek?

Olyan mintha átok ülne rajtam. Már születésemtől kezdve így van. Vajon mi rosszat követtem el előző életembe?

3

Mennyire érzed rossznak az életet?

Szubjektív véleményekre lennék kíváncsi, pontosabban egy 1-10-ig terjedő skálán.

1=legrosszabb
10=legjobb

21

Mi volt életetek eddigi legjobb élménye, legboldogabb pillanata?

16

Ez normalis hogy 16 evesen 175cm vagyok 60 kg es csak 16 cm a farkam allva?

8

Hol vannak neten jó önismereti tesztek?

1

Vélemény? (Kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú. Blablabla. )

Ott kezdeném, hogy csodát ne várjatok! Csupán csak egy lélektépő film és két sör után ez jött ki belőlem(nem kaki azért..). Miközben ezt írtam, egy depresszív(legalábbis nekem az) zenét hallgattam, szóval, hogy jobban bele tudjátok képzelni magatokat, nektek is kéne eme rövid szöveg olvasása közben hallgatni. Másfél percet kibírtok, nem muszáj üvöltetni, nehogy anyu, apu, szomszéd, kutya vagy anyós meghallja, aztán rikácsoljon..

A zene:
Ha nincs kedvetek hozzá, most kattintsatok el. Nyugodtan mondhatjátok, hogy ez szar, mert igazából nekem sem tetszik, de annyira nem tudom már elmondani senkinek az egész mindent magamban, hogy ide folyamodok..bocsánat!

Az értelmetlen szöveg pedig:

Hogy mit akarok az élettől? Jó kérdés.. Mondanám, hogy megtalálni önmagam, de miért csak egy legyek? Miért fogadjak el egy valamit és miért nem változtassak rajta? Rajtam, a világon vagy csak a világomon. Felszállnék, érezném, ahogy a magasba repülök, a levegő átjárja midnenem, kitisztít, majd mikor már nagyon-nagyon magasan vagyok egyszer csak megállnék és letekintenék. Aprócska porszemnek látnám a világot, majd eszembe jutna, hogy ott élek, azon a porszemen. Ott vannak a barátaim, ismerőseim, az otthonom és a családom. Ott tanultam meg mindent az életről, ott kerestem a helyem hol egyedül, hogy mással, és ott lettem az, aki most vagyok. Abban a pillanatban elkezdenék zuhanni, csak zuhannék és zuhannék majd mikor a földre érnék semmi bajom sem lenne. Mert igazából nem én repültem csak a képzeletem.És habár csak a képzeletem szárnyalt mégis egy újabb élménnyel lettem gazdagabb. Ismét tanultam valamit, ismét egy fokkal másképp tekintek a világra, a világomra. Ismét egy lépéssel közelebb érzem magamat magamhoz. Hosszú még az út, tudom, de nem baj, én ráérek...

6

Szerintetek ez baj?

Az a lényeg hogy sok barátom van.Tényleg.De nem szoktam meghivni őket magamhoz. Anyukám meg itt rágja a fülem h itt a nyár , a barátaimat nem is láttam. Am minden nap beszélek velük skypon . Szerintetek baj h nem szoktam hívogatni embereket? Tényleg magamnakvaló vagyok?(köszi) ja és 16/f

6

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!