Találatok a következő kifejezésre: Lehetséges, hogy tudomány (2 db)

Lehetséges hogy a Gizai piramisok építéséhez igavonó állatokat használtak? A történelem tudomány ma még nincs azon a szinten hogy válaszoljon arra kérdésre?

Nagyon tisztelem az egyiptológusokat, de még sok a homályos folt ó-egyiptom történetében.

Legjobb válasz: Miért ne használtak volna? Mi ebben a különleges, amúgy? :) Igavonó állatokat az emberiség eléggé sok helyen használt. Amúgy még a második világháború történetében is vannak homályos foltok, holott alig 60 éve volt, és pár évig tartott csak. Az ó-egyiptomi birodalom baromi hosszú ideig fenn állt, és baromi régen.

Miért ne használtak volna? Mi ebben a különleges, amúgy? :) Igavonó állatokat az emberiség eléggé sok helyen használt. Amúgy még a második világháború történetében is vannak homályos foltok, holott alig 60 éve volt, és pár évig tartott csak. Az ó-egyiptomi birodalom baromi hosszú ideig fenn állt, és baromi régen.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Hírbõl sem a "legkeményebb gránít" - az egyiptomiaknak hatalmas tapasztalatuk volt a kõfaragásban, lévén az országban a sáron kívül nem volt más építõanyag. 20 év alatt több tapasztalt munkásbrigád ennél lényegesen több anyagot is ki tud ám termelni (gondolj csak a bányákra, milyen anyagot mozgattak meg ma is, és régen is). Hírbõl sem tizedmilliméter pontossággal. A piramis belseje közel sincs ennyire jól összeillesztve, csak a folyosók körüli kõzet illetve a külsõ réteg. Belül a faragás lényegesen rosszabb. És az egyiptomiak hírbõl sem voltak õsemberek. Százezer ember pedig eléggé sok anyagot meg tud mozgatni ám. Egy ilyen kõtömböt hat ember gond nélkül elmozgat (gondolj arra, hogy egy 3, 5 tonnás kisteherautót kerekeken egy-két ember el tud tolni - a kõtömb sem sokkal nehezebb, elegyengetett, és ledöngölt talajon úgy gurul a simára csiszolt fa, mint az autókerék a betonon. Rögzített kerék nélkül több futkosás a gerendákkal elõrerohangálni, de nem egy vészes probléma, kivitelezhetõ gond nélkül). És lehetõleg ne nézd le a kõkoriakat sem. Attól még, hogy nem volt számítógépük, nem voltak hülyék. Az egyiptomiak pláne nem, rendkívül cseles megoldásaik, nagyon fejlett matematikájuk, eszközkészítésük volt. Az, hogy te nem tanulsz, és nem nézel utána, nem teszi hülyévé õket :)
Azt mondjátok meg nagy okosok, hogy 20 év alatt hogyan faragtak meg 2.000.000 db tömböt a legkeményebb gránitból és mindezt ugy, hogy tized miliméter pontosságal egy papir lap becsúsztatása nélkül illesztették össze õket? Ezt mind kövekkel fadarabokkal és kötelekkel úgy hogy a világ legnagyobb részén ekkor mág szinte õsemberek éltek... gondolkodjatok már.
A kérdező hozzászólása: Szerintem ökrök igavonó energiájával!
Hát, figy, azt mondják, ma nem áll rendelkezésre olyan technológia, amivel ilyen pontossággal tudták volna azokat a köveket pakolni, a tudósok is próbáltak már hasonló módszert, de állítólag még nem lett olyan jó, én valami olyat hallottam, hogy gondolati energiákkal mozgatták meg azokat a köveket.
A kérdező hozzászólása: A Mark Lehner NOVA-projekt nevû piramisépítési KÍSÉRLETE, olyan viccesmint az az elmélet hogy ladikkal, vagy ufókkal építették a piramist. Persze csúcs az az elképzelés hogy belül folyosókon tologatták a köveket ami már a Monthy Payton filmbe illõ. Mark Lehner NOVA-projekt nevû piramisépítési KÍSÉRLETE szerint hatezer ember öt hat év alatt felépítene egy több mint száz méteres piramist, sõt még szépen le is smirgliznék az oldalát! Le merném fogadni hogy egy háromhónapos kétszáz emberes kisérlettel, belátnák hogy nagyon elbízták magukat!
Minek? Mi értelme lenne egy valag pénzt elverni arra, hogy megnézzük azt, amire az ember többször is képes, hogy képes-e még többször? Nem egy darab követ faragtak ki, és cipeltek el, hanem többet, így egyértelmû, hogy a technika mûködik. Innentõl kezdve csak idõ és munkáskéz-számról van szó. Az meg régen volt. Te komolyan azt akarod, hogy kb 4000-6000 embert fizessenek vagy 6-10 éven át, mert máskülönben "nem túl hihetõ a kísérlet"? Szerintem te egyszerûen kitaláltad, hogy te mégpedig nem hiszed el, és pont :)
A kérdező hozzászólása: Pontosssan értettem, azért írzam le kételyeimet. Hogy valaki pár tucat emberrel ügyetlenkedik néhány hetet, az még messze van a kisérlettõl. Komolyabb lenne ha más építkezések alapján számítanák ki, de még így is csak találgatás. Ez olyan horderejû kérdés hogy érdemes lene néhány évet, egy komolyabb gárdával rá szánni.
A szövegértés nem az erõsséged, ügye? :) De nem gond, kiemelem külön a "kísérlet" szavakat, így láthatod, hogy ki is próbálták, nem csak papíron tippelgettek :) "Mark Lehner NOVA-projekt nevû piramisépítési KÍSÉRLETE alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2, 5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget. Mark Lehner számításainak és KÍSÉRLETÉNEK eredménye az volt, hogy 1212 kõfejtõ, 1360 kõszállító és 680 kõrakó ember (összesen 3252 fõ) elegendõ ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. "
A kérdező hozzászólása: azegész számítás ott hibádzik hogy nem mondtak igazat: senki sem ellenõrizte le hogy egy 12 tagú munkacsoport képes e napi 8 köbméter követ kitermelni napról napra, és egy másik hasonló nagyságú csoport képes e napi 5-6 követ elvonsolni emelkedõn fél kilóméter távolságra.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); De, rengeteg elméletet kipróbáltak, és a jelenleg legelfogadottabb támasztja alá legjobban. Idézet, wikipédiáról: A Hufu-piramis kivitelezésének idõtartama Ma a legelterjedtebb nézet szerint a piramis 20 év alatt épült fel. Azonban ezt az idõtartamot egyetlen ókori forrásból merítik, Hérodotosztól. Csakhogy Hérodotosz sem volt egykorú, sõt idõben közelebb van a jelenkorhoz, mint a piramisépítõ királyokhoz. Ez az adat mindenképpen csak feltételezés részérõl vagy azok részérõl, akiktõl hallotta. Emellett semmi sem indokolja azt, hogy az uralkodó teljes uralkodási idejébõl kellene kiindulni. Az egyetlen egykorú ismert adat egy tényleges építés valódi idõtartamáról egészen más képet mutat. Bizonyosan tudjuk, hogy Sznofru tört falú piramisának alsó egyötöde, vagy húszméteres csonkja két év alatt készült el. Ez a piramis teljes térfogatának több mint 2/3 része, következéskép minimum három, maximum öt éves teljes építési idõtartammal számolhatunk ennél a piramisnál. Mark Lehner NOVA-projekt nevû piramisépítési kísérlete alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2, 5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget. Mark Lehner számításainak és kísérleteinek eredménye az volt, hogy 1212 kõfejtõ, 1360 kõszállító és 680 kõrakó ember (összesen 3252 fõ) elegendõ ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. A munkásváros befogadóképessége alapján ez egy jó számnak tûnik. A négyezerhez közeli érték azért is megfelelõ, mert valószínûsíthetõen a munkáscsapatok legnagyobb egysége 2000 fõ volt, ennek pedig csak akkor van értelme, ha legalább kettõ volt belõlük.[36] Ebbõl már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kõanyagot kellett beépíteni, ha csak az évenkénti száz munkanapot vesszük figyelembe. (Illetve a közmunkás kõfejtõk és szállítómunkások évente valójában kilencven napot dolgoztak itt, hiszen le kell számítani a dekádonkénti pihenõnapot.) A szakmunkások, akik a csiszolást, a belsõ helyiségek készítését végezték, az év 324 napját töltötték itt munkával (dekádonkénti egy munkaszünet, valamint az év végi öt isteni születésnap vonódik le). Már csak az a kérdés marad fenn, hogy hány fõnyi közmunkással kell számolni: ezen adatnak birtokában megmondható lesz, pontosan mennyi egy munkás napi teljesítménye. Mai ismereteink szerint mintegy 2-3 ezer fõnyi közmunkás elképzelhetõ (az építõmunkások feltárt települése alapján, amelynek mintegy 8000 fõs összkapacitása ennyit enged meg), azaz napi 2-2, 5 köbméter körüli egyéni teljesítmény mutatható ki - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen durva átlagban egy köbméteres kvádereket használtak, azaz egy munkásra 2 kváder jut naponta, vagy egy tízfõs munkacsoportra 20, óránként kettõ. Mindebbõl az is következik, hogy Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bõven maradt idõ és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhetõ, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek. A fenti elméleti számításokra bizonyítékot is találhatunk a Reisner-papiruszon, melynek alapján feltehetõ, hogy egy munkás napi normája mintegy tíz köbkönyöknyi kõ volt. Ez a mennyiség valamivel nagyobb mint 2, 5 köbméter, vagyis kicsit több, mint amennyit a fentiekben egy munkásnak számoltunk. Ez azt jelenti, hogy a nagy piramis felépítéséhez (nem számítva a szakmunkákat) szinte pontosan egymillió munkanap kellett, azaz 11 111 munkaév. A fent említett munkásfalu befogadóképessége mintegy 8000 fõ lehetett - szállítók és kõfejtõk, valamint minden kisegítõ személyzet és családtagjaik együtt -, napi 6-6500 köbméter, évente több mint félmillió köbméter követ építhettek be, azaz maximum öt év kellett a szerkezetkészséghez. Ez a számítás még kisebb teljesítményt követel meg, mint amit Sznofru munkásai a tört falú piramisnál bizonyosan elértek. A burkolat finoman megmunkált lapjainak felrakása és a belsõ helyiségek végleges megmunkálása már csak a végsõ simításokat jelentették; ez elvben független attól, hogy a burkolatot az építéssel egyidejûleg, vagy utólag rakták fel."
szerintem van most Egyiptomnak elég baja, nem akar még piramist is építeni :) amúgy nem lehetetlen, de biztos, hogy nagyon nagy számban használtak emberi munkaerõt.
A kérdező hozzászólása: Még mindig nem tudjuk hogyan építették a piramisokat. Elmélet van kazal szám. De egy olyan se amit kipróbáltak volna a gyakorlatba. Az igavonó állatok is csak egy lehetõség, de miért ne? Mindenesetre borzasztó lehurrognak ha fölvetem ezt az ötletet.
"20 év alatt hogyan faragtak meg 2.000.000 db tömböt a legkeményebb gránitból" Sehogy. Ha a Nagy-piramisra gondolsz (legalábbis a 2 millió kõrõl erre következtetek), annak elenyészõ része gránit. Zömében helyben bányászott mészkõbõl készült. A belsõ kamrák egy része gránit, de az közel sem 2 millió elem. Másrészt ez a 20 év egyetlen komoly történelmi témájú könyvben sincs tényként közölve, csak mint Hérodotosz információja. "és mindezt ugy, hogy tized miliméter pontosságal egy papir lap becsúsztatása nélkül illesztették össze õket?" Az illesztésekre csak a burkoló, és külsõ köveknél ügyeltek nagyon. Szépen össze lettek csiszolva. A Mükerinosz piramison most is láthatók a befejezetlen, összecsiszolatlan elemek. De van az az embermennyiség, amely erre képes. Kép: [link] A Nagy-piramisban belül több helyen hézagos az illesztés, akár több 10 cm-es részekkel, melyek közét törmelékkel töltötték ki. "Ezt mind kövekkel fadarabokkal és kötelekkel" Igen, kövekkel, kötelekkel, fadarabokkal, és némi kezdetleges fémeszközzel dolgoztak, ahogy utána még évezredekig. Legfeljebb finomodtak az eszközök, de egy pontos piramis felépítéséhez már akkor is megvoltak a szerszámok és a technológia. Onnan meg csak szervezés, idõ és munkaerõ kérdése. "...úgy hogy a világ legnagyobb részén ekkor mág szinte õsemberek éltek... gondolkodjatok már." És? Mit bizonyít az, hogy a világ más részein kik éltek? A világ egy részén most is szinte õsemberek élnek, mi meg itt internetezünk. ------ Az eredeti kérdésre válaszolva: Igen, lehetséges. '...a szárazföldön szánokat és talán görgõket is használtak...a szánok húzását emberek vagy szarvasmarhák végezték' Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (89. old) [link]

Lehetséges, hogy a tudomány egyszer leküzdi a halált is?

hogy örökké fogunk élni? vagy ez mondjuk már lehetséges, hogy valakit életben tartsanak gépeken örökké vagy nagyon hosszú ideig, még ha öntudatlan állapotban is? vagy a hibernálás?

Legjobb válasz: Hõsökben van ilyen :D

Hõsökben van ilyen :D
Jelenleg is van egy bizonyos szintû örök élet: a tumoros sejek gyakorlatilag bármeddig képesek reprodukálni magukat, tehát maga a tumor örökéletû. Persze ez a rendszer szintjén vett örök élet, de elõfordulhat, hogy a sejt szintû örökélet is megvalósítható. Ezen dolgok ismerete azonban még nem elég ahhoz, hogy örökéletûvé tegyünk dolgokat, de szerintem egyszer biztos menni fog. Más kérdés, hogy örökéletû dolgok is meghalhatnak, pl a tumor elpusztul a sejtmérgek (kemoterápia) vagy EM sugárzás (radio terápia, pl gamma sugárzás) hatására.
A daganatok "örökké" élnek? Valamit ebbõl is biztos már tanultak a tudósok... Perceken belül elpusztulnak ahogy az ember meghal? Tehát ha elhitetjük velük, hogy elpusztult a gazda akkor azoknak vége? Ilyen jellegû rák ellenes kutatásról tud valaki?! bocs hogy itt kérdezek de nagyon izgatja a fantáziámat!
Sztem semmi képp sem élhet örökké egy ember.... már csak azért sem mert az emberi agy nem tudja felfogni a "végtelen"t. Meg pl ha levágják vki fejét.. akk utána már nem élhet.. és a Föld sem "marad így" örökké .. akármi lehet vele..
Az lehtt, hogy lehetséges lesz egyszer, de szükség lesz-e rá? A ez bolygó túlnépesedett, és hamarosan az ember felhasznál mindent, amit feltud. Akkor meg nem lesz mit csinálnia és mindenki szépen éhenhal.
Azóta valahogyan errõl elterelõdött a figyelem, mert a mostani igazán forró téma az õssejtek. Manapság az örök élet kútfejének az õssejteket tartják, amiben annyi lehet is, hogy a szervezet elhasználódásakor az õssejtek pótolják a kiesõ sejteket, de nehéz téma és olyan igazi átütõ sikert még senkinek sem sikerült elérni benne, legalábbis tudomásom szerint.
Köszi a részletes segítséget. A telomérákról már én is hallottam, de ha jól emlékszem ezek felfedezése már nem friss, talán a 90-es évek elejére tehetõ, vagy még korábbra -nem tudom Azóta milyen erõrelépések történtek, vagy megrekedtek valami miatt?
Igen, hallottam, és egyet értek. Sok jel mutat arra, hogy az embernek nem ennyi az életideje.
Ha egyszer valaki vagy valami le fogja küzdeni a halált, az biztos, hogy nem a tudomány lesz.Hallottál már Jézus feltámadásáról?
Nos, ez a furcsa. Vannak akik kapásból elutasítják az örök élet gondolatát, mint valami vallásos baromságot, pedig létezik ez a mechanizmus, igaz pont önpusztító módon, de létezik. Másrészrõl meg az az érdekes, hogy az emberi öregedési folyamat úgy tûnik kódolva van, vagy programozott. Most itt eszembe jut a Biblia beszámolója az öregedésrõl és a halál okáról. Esetleg úgy tûnik, hogy valaki belepiszkált ebbe a programba, ami kezdetben az emberi testnek más lehetõségeket nyújtott? Tényleg érdekes, hogy huszonegynéhány éves korunkig a testünk fejlõdik, majd egyszer csak fogja magát és öregszik. Aki ebben a témában járatosabb, írhatna errõl részleteket. Az örök élet megfelelõ körülmények között nem lenne azért rossz. Sokan unalmasnak tartanák, de szerintem ez nagyfokú lebecsülése a földi tudományoknak, a naprendszernek, a galaxisunknak, a világyegyetemnek! Ma is csak annak unalmas az élet, aki nem dolgozik. Persze az élet minõsége függ sok mindentõl, de ez meg már OFF lenne.
A daganatsejtek valóban örökké képesek osztódni, ám korlátozza õket, hogy amikor meghal a gazdatest, õk is perceken belül elpusztulnak. Ha a sejttenyészetekre gondolsz, azok pedig akkor is meghalnak, ha másodpercekre leemeled az üvegük fedelét, ugyanis gyakorlatilag képtelenek védekezni a mikróbák ellen, így egyetlen baktérium vagy gombasejt is befertõzi az egész szövettenyészetet. A halhatatlanság legfõbb gátja egyébként érdekes módon saját testünk: Az ember testének elválaszthatatlan része az öregedési program, amelyet külsõ tényezõk hiányában is végrehajt. Lehetséges, hogy valahogyan késleltetjük ezt a programot, de akkor sem menekülünk meg azoktól a veszélyektõl, amelyek sajnos kikerülhetetlenül lesújtanak minél tovább élsz: Rák, autoimmun betegségek.
nem hiszem h.ez lehetséges, a biológia az biológia.egyébként sztem sincs olyan aki örökké akarna élni...
Ki akarna örökké élni? Még ha gazdag is.
" A daganatok "örökké" élnek? Valamit ebbõl is biztos már tanultak a tudósok..." Igen - nem is keveset. Az öregedésrõl, a rákról, stb. "Perceken belül elpusztulnak ahogy az ember meghal? Tehát ha elhitetjük velük, hogy elpusztult a gazda akkor azoknak vége?" Ne misztifikáld túl a dolgot. Akkor pusztulnak el, ha megváltoznak a körülményeik. Folyamatosan táplálékra és oxigénre (vagyis friss vérre) és megfelelõ hõmérsékletre van szükségük.


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!