Találatok a következő kifejezésre: Lehetséges, hogy időjárás ennyire (2 db)

5 hetes kisfiam, aki eddig jól elvolt a kiságyabn, most nem akar megmaradni benne, napközben ha belerakom egyből sír! Lehetséges hogy a nagyszülők elkapatták és ezért van? Vagy a frontokat, mostani időjárást érezheti ennyire?

3 napja ez megy!Babakocsiban, autóban, bébihordóban jól elvan! !

Legjobb válasz: Egy újdonsült kismamának a szopizás mellett valószínûleg az alvás kérdésköre az, ami a legtöbb problémát okozza. Mennyit kellene aludnia a babának, mikor fogja végre átaludni az éjszakát, mikor, hol és hogyan altassuk el a babát – legalább annyi téves és romboló hatású hiedelem kapcsolódik ezekhez a kérdésekhez, mint a tápláláshoz. A rokonok, ismerõsök, szakemberek egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó tanácsaitól elbizonytalanított anyukák sokszor sajnos örömmel üdvözlik az olyan, minden bajra megoldást kínáló csodamódszereket, mint amilyennel pl. az „Aludj jól, gyermekem!” c. könyv kecsegtet. Eleve gyanút keltõ a módszerben az, hogy minden gyermeket egy kalap alá vesz. Gyakorló anyukák nap mint nap tapasztalhatják, hogy nincs két egyforma gyerkõc még egyazon családban sem. Hogyan is mûködhetne egyformán ugyanaz a gyakorlat különbözõ egyéniségû, hátterû babáknál? A könyv ahelyett, hogy magyarázatot kínálna a nehezebb elalvásra és az éjszakai felébredésekre, egy bizonyos kor (3 hónap) után egyértelmûen meg nem engedhetõnek tartja, és alvászavarként címkézi azokat. Holott, ha körülnézünk a gyermekek között, láthatjuk, hogy a 3 hónapnál idõsebb babák elsöprõ többsége fölkel éjszaka – sokuk többször is. Vajon tényleg elképzelhetõ, hogy a babák többsége alvászavaros, és csak egy kisebb részük „mûködik” jól? Vagy inkább az a valószínû, hogy a gyerekek többségének szüksége van az éjszakai szopizásokra, ezért kelnek föl? A szerzõk módszere szerint úgy lehet aludni tanítani a babákat, ha elmagyarázzuk nekik, hogy mit várunk el, mi fog történni, majd betesszük az ágyukba, és határozottan ott hagyjuk. Ezután elõre meghatározott, egyre növekvõ idõközönként bemegyünk a síró babához, de nem vesszük föl, csak beszélünk hozzá. Külön hangsúlyozza, hogy ezt a baba nem fogja magára hagyásként megélni, hiszen bemegyünk, és beszélünk hozzá. Mekkora tévedés! Hiszen a baba azért sír, mert nem jól érzi magát a helyzetben, azt kommunikálja, hogy szeretné, ha változtatnánk rajta. Ehhez képest azt kapja, hogy a szülei nem segítenek rajta. Így megrendül a szüleibe és a világba vetett bizalma is, ami nagyon mélyreható károkat okozhat a fejlõdõ személyiségben. A könyv szerint súlyos hiba együtt aludni a gyermekkel, illetve 3 hónap után megetetni õt éjszaka, mert így sosem lesz képes helyes alvási szokások kialakítására. Ezzel szemben nézzük meg egy kicsit az alvási szokásokat a baba szemszögébõl! A babák természetes igénye a testkontaktus. Magzati létükben sosem kellett elválniuk édesanyjuktól. A születés után is megnyugszanak, ha érezhetik a testmeleget, hallhatják a szívdobogást, lélegzést. A közös családi ágy használata mindezt biztosítani tudja úgy, hogy közben a szülõknek is alkalmuk van kipihenni magukat, és a baba is jobban alszik. Az együttalvás szerepe a bölcsõhalál megelõzésében is jelentõs, egyrészt azért, mert a mamák könnyebben észreveszik, ha baj van, másrészt mert a baba és a mama légzése ösztönösen szinkronizálódik az együttalvási helyzetben, így a mama mintegy helyesen lélegezni is „tanítja” a babát. Az éjszakai szopizásoknak is megvan a maguk élettani szerepe az újszülöttkoron túl is. Egyrészt ezek a fölébredések szintén védenek a hirtelen csecsemõhalál ellen, mivel tagolják az éjszakai alvást. Ezen kívül 3 hónapos kor után gyakran elõfordul, hogy a babák számára nappal túl érdekes a külvilág, elvonja a figyelmüket a szopizásról. Viszont éjjel, az ingerszegény környezetben csak a szopizásra tudnak koncentrálni. A külvilág ingerözöne által keltett feszültségre is jó gyógyír idõrõl idõre meggyõzõdni róla, hogy anya megnyugtató közelsége mindig rendelkezésre áll. Nem is beszélve olyan fájdalmas állapotokról, mint pl. a fogzás idõszaka vagy betegség, amikor a szopizás és az anyatej fájdalomcsillapító hatása segít az alvásban. Az anyuka oldaláról pedig a tejtermelés fönntartásában, fejlõdési ugrások idején a több tej termelésére való átállásban segít az éjszakai szoptatás. Lényeges még szólnunk a szoptatással való elaltatásról. Az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, melyek a babát ellazítják, elálmosítják, illetve a szopizás során a baba szervezetében is szabadulnak föl ilyen anyagok. Vagyis maga a természet rendezte úgy, hogy az anyatej, a szoptatás mintegy természetes altatóként szolgál. Nagyszerû eszköz arra, hogy nyûgös, álmos kisbabánkat bárhol megnyugtassuk, elaltassuk. Ráadásként az anyuka szervezetében is képzõdnek a szoptatás alatt ilyen anyagok, ezáltal pl. az éjszakai etetések után könnyebben, gyorsabban álomba merülhetünk békésen szuszogó kisbabánk mellett. Véleményem szerint fontos lenne, hogy az édesanyák megértsék babáik motivációit. Könnyebb elfogadni egy adott viselkedésformát jogosnak, ha tisztában vagyunk a hátterével. Természetesen az is lényeges, hogy a mama igényei is figyelembe legyenek véve, de hiszem, hogy meg lehet találni azokat a módokat, ahol a mama és a baba szükségletei is kielégülnek, de nem egymás rovására.

Egy újdonsült kismamának a szopizás mellett valószínûleg az alvás kérdésköre az, ami a legtöbb problémát okozza. Mennyit kellene aludnia a babának, mikor fogja végre átaludni az éjszakát, mikor, hol és hogyan altassuk el a babát – legalább annyi téves és romboló hatású hiedelem kapcsolódik ezekhez a kérdésekhez, mint a tápláláshoz. A rokonok, ismerõsök, szakemberek egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó tanácsaitól elbizonytalanított anyukák sokszor sajnos örömmel üdvözlik az olyan, minden bajra megoldást kínáló csodamódszereket, mint amilyennel pl. az „Aludj jól, gyermekem!” c. könyv kecsegtet. Eleve gyanút keltõ a módszerben az, hogy minden gyermeket egy kalap alá vesz. Gyakorló anyukák nap mint nap tapasztalhatják, hogy nincs két egyforma gyerkõc még egyazon családban sem. Hogyan is mûködhetne egyformán ugyanaz a gyakorlat különbözõ egyéniségû, hátterû babáknál? A könyv ahelyett, hogy magyarázatot kínálna a nehezebb elalvásra és az éjszakai felébredésekre, egy bizonyos kor (3 hónap) után egyértelmûen meg nem engedhetõnek tartja, és alvászavarként címkézi azokat. Holott, ha körülnézünk a gyermekek között, láthatjuk, hogy a 3 hónapnál idõsebb babák elsöprõ többsége fölkel éjszaka – sokuk többször is. Vajon tényleg elképzelhetõ, hogy a babák többsége alvászavaros, és csak egy kisebb részük „mûködik” jól? Vagy inkább az a valószínû, hogy a gyerekek többségének szüksége van az éjszakai szopizásokra, ezért kelnek föl? A szerzõk módszere szerint úgy lehet aludni tanítani a babákat, ha elmagyarázzuk nekik, hogy mit várunk el, mi fog történni, majd betesszük az ágyukba, és határozottan ott hagyjuk. Ezután elõre meghatározott, egyre növekvõ idõközönként bemegyünk a síró babához, de nem vesszük föl, csak beszélünk hozzá. Külön hangsúlyozza, hogy ezt a baba nem fogja magára hagyásként megélni, hiszen bemegyünk, és beszélünk hozzá. Mekkora tévedés! Hiszen a baba azért sír, mert nem jól érzi magát a helyzetben, azt kommunikálja, hogy szeretné, ha változtatnánk rajta. Ehhez képest azt kapja, hogy a szülei nem segítenek rajta. Így megrendül a szüleibe és a világba vetett bizalma is, ami nagyon mélyreható károkat okozhat a fejlõdõ személyiségben. A könyv szerint súlyos hiba együtt aludni a gyermekkel, illetve 3 hónap után megetetni õt éjszaka, mert így sosem lesz képes helyes alvási szokások kialakítására. Ezzel szemben nézzük meg egy kicsit az alvási szokásokat a baba szemszögébõl! A babák természetes igénye a testkontaktus. Magzati létükben sosem kellett elválniuk édesanyjuktól. A születés után is megnyugszanak, ha érezhetik a testmeleget, hallhatják a szívdobogást, lélegzést. A közös családi ágy használata mindezt biztosítani tudja úgy, hogy közben a szülõknek is alkalmuk van kipihenni magukat, és a baba is jobban alszik. Az együttalvás szerepe a bölcsõhalál megelõzésében is jelentõs, egyrészt azért, mert a mamák könnyebben észreveszik, ha baj van, másrészt mert a baba és a mama légzése ösztönösen szinkronizálódik az együttalvási helyzetben, így a mama mintegy helyesen lélegezni is „tanítja” a babát. Az éjszakai szopizásoknak is megvan a maguk élettani szerepe az újszülöttkoron túl is. Egyrészt ezek a fölébredések szintén védenek a hirtelen csecsemõhalál ellen, mivel tagolják az éjszakai alvást. Ezen kívül 3 hónapos kor után gyakran elõfordul, hogy a babák számára nappal túl érdekes a külvilág, elvonja a figyelmüket a szopizásról. Viszont éjjel, az ingerszegény környezetben csak a szopizásra tudnak koncentrálni. A külvilág ingerözöne által keltett feszültségre is jó gyógyír idõrõl idõre meggyõzõdni róla, hogy anya megnyugtató közelsége mindig rendelkezésre áll. Nem is beszélve olyan fájdalmas állapotokról, mint pl. a fogzás idõszaka vagy betegség, amikor a szopizás és az anyatej fájdalomcsillapító hatása segít az alvásban. Az anyuka oldaláról pedig a tejtermelés fönntartásában, fejlõdési ugrások idején a több tej termelésére való átállásban segít az éjszakai szoptatás. Lényeges még szólnunk a szoptatással való elaltatásról. Az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, melyek a babát ellazítják, elálmosítják, illetve a szopizás során a baba szervezetében is szabadulnak föl ilyen anyagok. Vagyis maga a természet rendezte úgy, hogy az anyatej, a szoptatás mintegy természetes altatóként szolgál. Nagyszerû eszköz arra, hogy nyûgös, álmos kisbabánkat bárhol megnyugtassuk, elaltassuk. Ráadásként az anyuka szervezetében is képzõdnek a szoptatás alatt ilyen anyagok, ezáltal pl. az éjszakai etetések után könnyebben, gyorsabban álomba merülhetünk békésen szuszogó kisbabánk mellett. Véleményem szerint fontos lenne, hogy az édesanyák megértsék babáik motivációit. Könnyebb elfogadni egy adott viselkedésformát jogosnak, ha tisztában vagyunk a hátterével. Természetesen az is lényeges, hogy a mama igényei is figyelembe legyenek véve, de hiszem, hogy meg lehet találni azokat a módokat, ahol a mama és a baba szükségletei is kielégülnek, de nem egymás rovására.
Hát ha sokat van a nagyszülõkkel és õk sokszor kiveszik a kiságyból, akkor lehet, hogy ezt szokta meg. De szerintem csak az idõjárás miatt van, a babák még nagyon érzékenyek az ilyesmire.
Szerintem kezd kinyílni az értelme, és észleli, hogy ti esetleg máshol vagytok, és vágyódik oda, ahol ti is vagytok. Én keresnék számára olyan helyet, ahol biztonságban lehet ott, ahol vagy: nappali, konyha stb. vannak ilyen pihenõszékek is, azt hurcolhatod akárhová, közben tudsz hozzá beszélgetni, énekelni stb. õ pedig lát téged. Változnak a babák szokásai, lehet, hogy egy darabig ez fog beválni, aztán kb 3 hónaposan megint változtatni kell, én 2-3 hósan letettem a szõnyegre egy vastag plédet, és amikor csak elhetett, arra fektettem a kislányomat, tettem köré mindenfélét, hadd ügyesedjen. Próbálj rugalmasan reagálni az új helyzetekre ;)
Egyetértek az elõzõ válaszolóval. Változik a kicsid igénye. HA ébren van, unatkozik a kiságyban, vágyik más testtartásra, a közeledbe, ingerekre. Ha alszik? Az én kislányom (1, 5 éves)minden éjjel szépen a kiságyában alszik, de kb 2 hós korától nappal csak a babakocsiban hajlandó elaludni (és nem a ringatás miatt). Amúgyis jön már a tavasz, a jó idõ, akkor meg kiteheted nappal a friss levegõre is aludni, akkor úgysem a kiságyban lesz. Neki is megvannak a maga igényei, így nem ragaszkodhatunk a saját elképzeléseinkhez. Sok sikert.
A kérdező hozzászólása: Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Lehetséges, hogy az időjárás ennyire befolyásolja a hangulatomat? Egész nap kedvetlen, nyűgös és fáradt vagyok, normális ez?

Legjobb válasz: Nem tudom, de én ma egész nap bõgtem.Pedig azért annyira nincs okom rá. Te hány hetes vagy?

Nem tudom, de én ma egész nap bõgtem.Pedig azért annyira nincs okom rá. Te hány hetes vagy?
De még mennyire!Ezektõl a frontoktól majd megbolondulok.Ma pl. hozzám se lehet szólni, mert gyilkos kedvem van.21 hetes kismami
Én tegnap egész nap aludtam, de szó szerint. Csak pisilni keltem fel és ahogy az ágy közelébe értem, már aludtam is. Mint a medve! Ma viszont tök jó mert fáj a fogam és majd el pusztulok. Hozzám se szóljon ma senki!
A kérdező hozzászólása: akkor nem vagyok egyedül, ez iszonyú és nem tudom magam rábírni semmire, csak bambulok 28 hetes vagyok
Én ugyanígy vagyok. Csak nekem még hányingerem is van. Egész nap fekszek. Biztos hogy közrejátszik az idõjárás.
én 6 hetes vagyok. és én is ugyanígy vagyok ezzel Egész nap feküdtem és aludtam is sokat. És rémesen depressziósnak érzem magam


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!