Találatok a következő kifejezésre: Le lehet gyözni (25 db)

Valahol hallottam hogy a félelmeket gyakorlással le lehet győzni. Valaki tapasztalat?

Szóval biztos sokan vannak így vele hogy félnek dolgoktól. Én konkrétan más emberekt?l, minden cselekedetem mögött azt látom hogy ezért még valaki meg fog verni.

Legjobb válasz: igazából megértéssel lehet legyõzni a félelmedet, de ha elindulsz ezen az úton, akkor legyõzöd konkrétan önmagadat, azt az önmagadat, aki fél, idegeskedik és sorolhatnám. azt pedig hogy mit kell beláss...nos elég komoly dologról van azért szó, de kezdetnek legyen annyi elég, hogy játszd le magadba, hogy nincsen egyáltalán okod félni, mivel avval nem változik meg semmi, jobb nem lesz a helyzet, csak rosszabb, magadat emésztve, nem jutva elõrébb, meg kell értsed azt, hogy a félelem igazából egy felesleges pótcselekvés. de ez az elme "harca", külsõ segítség nincsen, csak önmagadon tudsz segíteni például az elõbb leírt módon. egyébként ennél van tovább, hogy még biztosabb légy magadban, de ha most így felhoznám akkor lehet egybõl elítélnél. :) üdv 25/F LastOne.Left

igazából megértéssel lehet legyõzni a félelmedet, de ha elindulsz ezen az úton, akkor legyõzöd konkrétan önmagadat, azt az önmagadat, aki fél, idegeskedik és sorolhatnám. azt pedig hogy mit kell beláss...nos elég komoly dologról van azért szó, de kezdetnek legyen annyi elég, hogy játszd le magadba, hogy nincsen egyáltalán okod félni, mivel avval nem változik meg semmi, jobb nem lesz a helyzet, csak rosszabb, magadat emésztve, nem jutva elõrébb, meg kell értsed azt, hogy a félelem igazából egy felesleges pótcselekvés. de ez az elme "harca", külsõ segítség nincsen, csak önmagadon tudsz segíteni például az elõbb leírt módon. egyébként ennél van tovább, hogy még biztosabb légy magadban, de ha most így felhoznám akkor lehet egybõl elítélnél. :) üdv 25/F LastOne.Left
a kérdés, hogy tudod e miért van az emberben alapban ott a félelem? ugye mert azt hiszi baja eshet. de a kérdésem hozzád hogy - de most gondold végig szépen nyugodtan - neked mi bajod eshet? árthat e neked valaki? nem a fizikumodnak, hanem annak a tudatnak, hogy "Én"? üdv 25/F LastOne.Left
A kérdező hozzászólása: A másik kérdésre, hogy ha van barátnõm, és az attól való félelem hogy elvesztem. Nos, pár éve csak kudarcok értek ilyen téren, így ahoz teljesen hozzászoktam, és számítok automatikusan rá. Már alig van rám hatással egy pofáraesés:)
Ez fejben dõl el. Hinni és akarni kell, hogy le tudod gyõzni a félelem érzését. És reménykedni.
LastOne.Left, nagyon érdekeseket írsz. Egyszer még felveszem veled e-mailben a kapcsolatot :D Annyit kérdeznék, hogy szerinted ezt a "megvilágosodást" valamilyen szinten át tudod adni, például a kérdezõnek? Szóban rá lehet vezetni az embert a felismerésre, hogy a lélek és a test diszjunkt? Továbbá egyik bejegyzésedben (itt a kérdés alatt) írod, hogy az elme és a test kapcsolata csak _hit_ kérdése. Késõbb meg írod, hogy _tudod_ az élet igazságát és _érted_ mi miért történik. Itt arra kérdeznék rá, hogy honnan tudod, hogy amit tudsz, az tényleg úgy van, illetve hogy mi alapján tudod kizárni a tévedési lehetõséget? Vagy itt csak kiforgatom a szavaid, és valójában egyet értesz abban, hogy "csak" hiszed hogy tudod mi a mozgatórugó fizikai látszat mögött?
A kérdező hozzászólása: Biztos vagyok benne hogy nem ítélnélek el, nagyon kíváncsi lennék rá! ez az érzés annyira elnyomja az egyéniségemet és önmagamat hogy bármire képes lennék hogy ez megszûnjön, szóval kérlek mondd el :)
A kérdező hozzászólása: Igazából ez jogos feltevés...mint személyiségnek, nem árthat senki. De belegondolva ha elképzelek egy olyan szitut hogy állok 5ember elõtt, és mind nekem akar esni, az elég nagy pánik. Lelki bajt okozna szerintem. még régebben egy cigány le akart késelni a semmiért kb, párszor meg is ütött(nem arcon) és az elég mély nyomot hagyott. Lehet ezmiatt van a félelem. De fizikálisan sajnos elég sebezhetõ az ember, és ottvan még a fájdalomtól való félelem is.
A kérdező hozzászólása: Igazad van, valóban egybekötöm az elmémet a fizikummal. Talán mert ha a test elpusztul vele együtt az elme is. És bizonyos testi sérülések esetén sérül az elme is. De talán valóban most hogy szóbakerült a fájdalomtól félhetek? Egyébként az a durva, hogy kondizok, és nemvagyok nádszál. Kigyúrt sem, úgy kb 1év kondi. És mégis féltem maagam, nemértem miért, tudatos válaszom nincs rá. Ez valami belsõ tudatalatti dolog, amit nemlátok, csak jön belülrõl. Egyébként egy kérdés, Agykontrollos vagy? :)
A kérdező hozzászólása: És te hogy érted el azt hogy ne félj semmitõl, mindig is ígygondolkoztál, vagy valami "megvilágosított?" ha igen, érdekelne a személyes tapasztalat :)

Itt olvasom, hogy az EDA mennyit segít, de én nem mertem kérni, félek tőle. Le lehet győzni ezt a félelmet? Tényleg ennyivel könnyebb vele?

én az első babával 24 órát vajúdtam, ebből kb. 10 órát perces fájásokkal itthon, mert 2x hazaküldtek a kórházból és nem mertem bemenni még 1x feleslegesen, aztán mikor elfolyt a magzatvíz mentem. De amikor érzéstelenítőt kértem csak 1 szurit kaptam a combomba, ami nem igazán segített... 18hkm

Legjobb válasz: Tényleg sokat segít és nem kell tõle félni! Nem is érezni, amikor beadják. Én nagyon nagyon féltem tõle, jobban, mint a szüléstõl. Aztán, mikor már nem bírtam a fájásokat (4 percesekkel kezdtem, amikbõl gyorsan 1 percesek lettek, de nem tágultam), könyörögtem, hogy nyomják belém az EDA-t. Iszonyatosan fáradt voltam már. Az volt a legrosszabb, hogy nem lehetett megmozdulni, amíg berakták és ez 1 perces fájásoknál nem könnyû. De a beadás után pár perccel már vidám voltam és iszonyatosan megkönnyebbültem! És megindult szépen a tágulás is, így megúsztam a császárt!!!!! Szuper volt! Most a második babámat várom, tuti, hogy újra kérni fogom!

Tényleg sokat segít és nem kell tõle félni! Nem is érezni, amikor beadják. Én nagyon nagyon féltem tõle, jobban, mint a szüléstõl. Aztán, mikor már nem bírtam a fájásokat (4 percesekkel kezdtem, amikbõl gyorsan 1 percesek lettek, de nem tágultam), könyörögtem, hogy nyomják belém az EDA-t. Iszonyatosan fáradt voltam már. Az volt a legrosszabb, hogy nem lehetett megmozdulni, amíg berakták és ez 1 perces fájásoknál nem könnyû. De a beadás után pár perccel már vidám voltam és iszonyatosan megkönnyebbültem! És megindult szépen a tágulás is, így megúsztam a császárt!!!!! Szuper volt! Most a második babámat várom, tuti, hogy újra kérni fogom!
Szia! Nekem volt már spinálisom( elsõ baba császár) és a másodiknál Edám is. Annyira nagy fájásaim voltak már hogy nagyon nagy megkönnyebülés volt, hogy beadták!! Nem volt fájdalmas inkább csak kellemetlen. Nekem is voltak alatta nagy fájásaim, olyankor szóltam, vártunk aztán folytatta.Megdicsértek, hogy fegyelmezetten tûrtem :-) Az eda után jó lett és ráadásul nekem segitett a tágulásban is.Ne félj tõlle, segit :-)
Én rettegtem az EDA-tól. Olyan könnyen és gyorsan megszültem, hogy már nem is kaphattam volna. A természet elintézett mindent:) .
Én az elsõ szülésnél kértem, akkor nagyon hosszan vajúdtam. Annyira fájt már (2 perces fájások) és még se nyílt a méhszáj, hogy kértem valami fájdalomcsillapítást, és azt adták. Szuper volt, tudtam végre pihenni, bekötöttek infúzióban oxitocynt így végre a méhszáj is nyílt, de nem fájt. Kitolásra pont kiment (1, 5-2 óráig hat egy adag), azt már éreztem. Nekem annyira fájt már a vajúdás (10 óra) hogy arra nem is emlékszem, hogy fáj e az EDA bekötése, de szerintem nem :) Viszont a 2. 3. szülésem már nem volt ennyire hosszú, ott nem is kértem fájdalomcsillapítást, szerintem te is számíthatsz arra, hogy a többedik szülés gyorsabb lesz.
A kérdező hozzászólása: Nagyon köszönöm a válaszokat és a bíztatást. Remélem gyorsabban jön a világra a kislegény... :) Most van fogadott dokim, a kicsi lányomnál nem volt, remélem ezzel is könnyebb lesz, talán nem fognak hazaküldeni...

Le lehet győzni a tériszonyt? Lépcsőzős munkám van, és l-2 éve észrevettem, hogy 4. emelet után nem merek kimenni a körfolyosóra. Nagyon kellemetlen, félek a munkámban is akadály lesz. Még titkolom.

Legjobb válasz: szia! Én nagyon tériszonyos vagyok kicsi korom óta. Tesiórán is mindig sírtam a gerendán :((. De most voltam októberben a Less Nándor túrán a barátommal, és felmentem vele a Suba-lyukhoz. Pedig az elég meredek! (nekem) Szerintem valamennyire le lehet gyõzni. Pl. lovaglás közben soha nem féltem, pedig egy paci elég magas tud lenni :)) Úgyhogy csak hajrá!

szia! Én nagyon tériszonyos vagyok kicsi korom óta. Tesiórán is mindig sírtam a gerendán :((. De most voltam októberben a Less Nándor túrán a barátommal, és felmentem vele a Suba-lyukhoz. Pedig az elég meredek! (nekem) Szerintem valamennyire le lehet gyõzni. Pl. lovaglás közben soha nem féltem, pedig egy paci elég magas tud lenni :) ) Úgyhogy csak hajrá!
Nekem teljesen nem sikerült legyõzni, de a megszokás hozzásegített ahhoz, hogy enyhüljön a tériszony. Én pl. már a második emeleti körfolyosókon féltem. Ma már lazán megyek-és nem a fal mellett:) ))
Akarat kérdése!
Az ilyen iszonyokat valami korábbi trauma váltja ki. Amire már nem is emlékszünk, de a tudatalattinkban benne. Ha sikerül rájönnöd, hogy mi okozhatta ezt, akkor már fel tudod dolgozni az akkor ért eseményeket és elmúlhat a tériszonyt. Én is tériszonyos voltam. Amikor elsõ emeleti lakást, negyedik emeletire cseréltem el, nem mertem az erkélyre kimenni. Majd lassan megszoktam. De új helyeken féltem, szédültem és rosszul voltam. Attól is rosszul voltam, ha mást láttam a magasban. Sõt álmaimban is idõnként megjelentek ilyen képek és érzések. Lehet, hogy egy kisgyerekkori ijedtség az oka. Nekem az volt.
A kérdező hozzászólása: Köszönöm. Te hány éves vagy?
45
A kérdező hozzászólása: Én 50 vagyok. Egyszer fiatal -kb 20 éves koromban láttam amint egy 2 év körüli kisgyerek kiesik a lakótelepi lakás 4. emeletének erkélyérõl. Azonnal meghalt. Szörnyû volt, a fejére esett, és összecsúszott a gerince. Az orvos mesélte, aki megállapitotta a halált. Én azt hittem játék baba röpül ki az erkélyrõl. Borzasztó élmény, de nem hiszem, hogy ez okozná a tériszonyt, mert csak l-2 éve kezdõdött.
Egy két évvel korábban is szükséges volt körfolyósora kimenned? De azért érdemes volna egy rutin orvosi vizsgálatot, vérkép és vérnyomás ellenõrzést tartani, hátha annak is köze van a tériszonyhoz.
Sikerült-e lelkileg feldolgozni azt a traumát, ami akkor ért? Mert lehet, hogy valami más ok miatt, most fejti ki a hatását. Remélem, hamarosan sikerül ettõl a kellemetlen állapottól megszabadulnod.


A tüdőrákot le lehet győzni?

Legjobb válasz: Tulajdonképpen le., de sok mindentõl függ.

Tulajdonképpen le., de sok mindentõl függ.
Attól függ milyen stádiumban van.... Ha még idõben diagnosztizálják jók a esélyek...
Az egyik legszemetebb rákfajta, ha original onnan indul, de le lehet gyõzni.
A legtöbb tüdõrákos sz.arik rá. A tüdõrák az nem ugy jön, mint az influenza. Hosszú kemény évek munkája, és sok egyéb kell hozzá. Elnézést kérek, aki örökölte, elkapta, vagy nagyon rossz körülményei miatt esett bele. A bagóstól nem sajnálom.
Úgy tudom, többféle fajtája van, és van, amelyiknek jobbak a túlélési esélyei.
A kérdező hozzászólása: "bagóstól nem sajnálom" Arra viszont nehéz belegondolnod, hogy régen nem tudták, hogy olyan káros, hogy tüdõrákot okozhat mi? Gratulálok a megfontolt válaszodnak! Kicsit sem sértõ.
Öszintén elmondom nektek hogy a ciginek tulajdonkép nem sok köze van a rákhoz.!!! A rák egy gombás fertõzés.. Nem 1 embert ismerek aki már vagy 40-50 éve cigizik..semmi baja..és most az egyik hozzá tartozóm rossz indulatú tüdõrákos..Pedig õ nem cigizett SOHA!!! és nem is volt olyan helyen ahol cigiznének..kerülte a füstös helyeket.

A rákot tényleg le lehet győzni "öngyógyítással"?

Olvastam, hogy le lehet győzni kemoterápia nélkül is, sőt úgy több esélye van az embernek. Ez igaz? <http://www.infoajka.hu/hir_olvas/permalink:lenyugozo-felfede..

Legjobb válasz: 3. válaszolónak teljesen igaza van, de tegyük hozzá, hogy ehhez szükséges az orvosi kezelés is. Senki nem vitatja a pozitív gondolkodás hatásait, de önmagában nem lehet így legyõzni sem a rákot, sem másmilyen súlyos betegséget.

3. válaszolónak teljesen igaza van, de tegyük hozzá, hogy ehhez szükséges az orvosi kezelés is. Senki nem vitatja a pozitív gondolkodás hatásait, de önmagában nem lehet így legyõzni sem a rákot, sem másmilyen súlyos betegséget.
Ahogy a #4-es mondja. Egy depressziós ember jobban legyengül, kevésbé tartja be az elõírásokat, kevesebbet mozog és ezek mind a gyógyulás ellen hatnak. Viszont önmagában a pozitív hozzáállás édeskevés. Például Afrikában sok helyen azt se tudják, hogy mi az a rák (a páncélos, ollós állaton kívül), mégis lazán belehalnak és jóval rövidebb idõ alatt, mint itt a sokat szidott kemoterápiával (abba nem is megyek bele, hogy Mo-n jellemzõen túl késõn mennek orvoshoz, amikor a kuratív mûtét eleve kizárt, így csak a kemó marad, ami maximum pár hónapot tud adni, de ugyebár mellékhatásokkal).
Megint fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a daganatos betegségben szenvedõk nagyon sok hazugságnak vannak kitéve. Mivel a legtöbb daganatos beteg és hozzátartozóik kétségbe esettek, össze vannak zavarodva, ezért nagyon sok olyan dolgot elhisznek, kipróbálnak, megvesznek drága pénzért, amit "normális" tudatállapotban nem tennének meg. És ezt nagyon sokan undorító módon ki is használják, ebbõl próbálnak haszonra szert tenni. Bár ez a cikk nem erre vonatkozik, de ezt mindig érdemes kihangsúlyozni. A pozitív gondolkozás, hozzáállás nagyon fontos a betegség kezelésében, enélkül nem lehet elég hatékonyan gyógyítani. De! Nem helyettesítheti az orvosi kezelést, a kettõt együtt kell alkalmazni. Nagyon sokan támadják a kemoterápiát és a sugárkezelést, és a rengeteg káros mellékhatás ellenére el kell fogadni, hogy jelenleg ez a gyógymód szerepel a kezelések protokolljában. Ismétlem, emellett nagyon jótékony hatásúak lehetnek a különbözõ alternatív kezelési technikák, de ezek csak kiegészítõi lehetnek az orvosi kezelésnek. Egy ex-rákos orvostanhallgató
Teljesen igaznak érzem, amit itt írtak. Eü-ben dolgozom és azt tapasztaltam, h azok a daganatos betegek, akiknek minimális volt a betegségtudata nagyobb arányban élték túl a tumort. És ez mindkét irányba igaz. Ezt úgy értem, h aki szinte csak a betegségével foglalkozott(tragédiaként élte meg, kétségbe esett, de az is aki nagyon nagy változtatásokat hajtott végre az életében a tumorhoz igazodva)sokkal-sokkal nagyobb arányban haltak meg, mint akik szinte "tudomást"sem vettek betegségükrõl, illetve nem az töltötte ki elsõsorban a napjaikat, h ezzel foglalkoztak. Ezért van az, h egyes rákbetegek meggyógyulnak, míg ugyanolyan stádiumú társuk meghal. Az agy mindenre képes!
kemoterápia nélkül több esélyed van. keress rá pl arra h: rick simpson oil http://www.zoldhaz.info/paleolit-ketog%C3%A9n-fogy%C3%A1s-gy.. - étrendnek meg c, d-vitamin pl
Természetesen le. Nem csak a rákot, minden betegséget.
A pozitív gondolkodás tényleg rengeteget számít! Le lehet gyõzni vele a rákot, mert az agy nagyon sokra képes... Viszont nem sok ember van aki erre képes. A kemoterápiát még csak véletlenül se válassza senki!!!!!! A rákot csak erõs immunrendszerrel lehet legyõzni. A kemoterápia viszont legyengíti az immunrendszert!!! Olyannal próbálnak gyógyítani amivel könnyedén ölni is lehet... Egyébként már 5-6 éve MO-ra is piacra került az a szer amivel ténylegesen is gyógyítani lehet. Nem csak a rákot, de a leukémiát és még rengeteg mást is... Még csak nem is drága...

Nálatok volt olyan, hogy nagyon megkívántatok valami és szó szerint már rosszul voltatok ha nem esztek/isztok belőle? Mennyire kellene az ilyen érzést figyelmen kivül hagyni vagy le lehet győzni?

Nekem nem megy. Muszáj ennem/innom ilyenkor. Van olyan ,hogy felébredek és már arra gondolok:ezt akarok enni. Vagy hirtelen rám jön és addig furcsán érzem magam míg meg nem kapom. Ez általában gyümölcs,édesség vagy üdít?.

Legjobb válasz: Rám is rámjön a kívánósság,de szerencsére nem ilyen szinten.Ha 2 nap múlva van lehetõségem olyat enni,akkor sincs nagy gond.Akarat kérdése szerintem.Eleinte nehéz volt legyûrnöm,de olyankor elkezdek mással foglalkozni és nem gondolni rá.Vagy megeszek egy almát.Nekem nagyon bevált.Volt olyan nap,hogy óránként rágtam el egy almát,de elmúlt az az iránti vágyam amit éppen megkívántam. Szerintem nem szabad engedni mindennek,fõleg ha olyan dolgokat kíván meg az ember,ami nem egészséges. 25hkm

Rám is rámjön a kívánósság, de szerencsére nem ilyen szinten.Ha 2 nap múlva van lehetõségem olyat enni, akkor sincs nagy gond.Akarat kérdése szerintem.Eleinte nehéz volt legyûrnöm, de olyankor elkezdek mással foglalkozni és nem gondolni rá.Vagy megeszek egy almát.Nekem nagyon bevált.Volt olyan nap, hogy óránként rágtam el egy almát, de elmúlt az az iránti vágyam amit éppen megkívántam. Szerintem nem szabad engedni mindennek, fõleg ha olyan dolgokat kíván meg az ember, ami nem egészséges. 25hkm
Szia! 2 napja este 10 körül azt mondtam, ha nem ihatok egy nagy pohár pinja colladat rosszul leszek. A vicc az, hogy sosem iszom alkoholt, koktélt is csak nagyon ritkán. A férjem fogta magát és elment, szerzett nekem alkoholmentes pinja colladat. Olyan jól még semmi nem esett! Egyébként a 3. gyerkõcöt várjuk. :)
Nekem az elején kegyetlen rossz volt mert sokszor megkívántam az energiaitalt, de csak magát az ízét... Persze nem ittam hiszen nem a legegészségesebb dolog. De "szerencsére" alacsony volt a vérnyomásom így a védõnõ kifejezetten ajánlotta a koffeines dolgokat. Így vettem egy fél literest ami visszazárható és néha ittam pár kortyot. Azóta a vérnyomásom is helyrejött és az energiaitalt se kívánom :-D

Egyedül le lehet győzni a súlyos depressziót? Milyen természetes szerekkel lehet enyhíteni a tüneteket?

Omega3-at szedek, nyugtató teát iszok orbáncf?vel, valeriánával.

Legjobb válasz: Olvass alaposan utána a témának. Persze hiteles könyvekbõl, szaklapokból, ne ilyen mindenféle ellenõrzetlen internetes portálokról szedd össze az információkat. Már maga az, ha tudod, mivel állsz szemben, sokat segíthet. Nézz utána, mit tettek azok, akik leküzdötték. Biztosan erõt fog adni a folytatáshoz! Sok sikert!

Olvass alaposan utána a témának. Persze hiteles könyvekbõl, szaklapokból, ne ilyen mindenféle ellenõrzetlen internetes portálokról szedd össze az információkat. Már maga az, ha tudod, mivel állsz szemben, sokat segíthet. Nézz utána, mit tettek azok, akik leküzdötték. Biztosan erõt fog adni a folytatáshoz! Sok sikert!
Ki állapította meg a depressziót? A súlyos depresszió egy nagyon komoly betegség! Nagyon komoly tünetekkel. És csak gyógyszerrel kezelhetõ! Sajnálom, nem mondhatok mást. Mindenféle mentális probléma kezelésére a pszichiáter és a pszichológus hivatott. Meg kell találni azt, aki szimpatikus, akiben lehet bizalmad. Egyedül nem küzdhetõ le! Omega, valeriana nagyon kevés ehhez. Az orvosi értelemben vett súlyos depressziónál nem tudnád a napi feladataidat sem elvégezni.
A kérdező hozzászólása: Nem vagyok szellemi visszamaradott, én is el tudom olvasni, mi a súlyos depresszió tünete. Pl. egész napos fáradtság, aluszékonyság, 40 kg-t híztam, de nem bírom abbahagyni az evést, mint pótcselekvést. Hol kedvetlen vagyok, hol szinte agresszív. Semmi nem okoz örömet, semmire nem tudom magam rávenni, mindennapos feladatok ellátása gondot okoz. Pl. fél órát fogdosom a mobilt, mire elintézek egy telefont, nem hiszitek el, milyen önuralom kell, hogy bárkit felhívjak. Az is tény, hogy az utóbbi idõben véget akarok vetni mindennek, ki akarok szállni. Két dolog tart vissza, ... még. A pszichológusokban, pszichiáterekben semmilyen bizalmam sincs, látva, mit mûvelnek a gyerek körül. Gyakorlatilag vagy semmit, vagy csak rontanak a helyzeten, és jó magasról le..ják, mekkora szüksége lenne az egész családnak az AZONNALI segítségre. Ugyanez felnõtt rendelésen úgy zajlik, hogy kapok egy adag antidepresszánst, és kézcsókom, szedjem. Aminek elsõ hatása, hogy erõsíti a depressziót, és az öngyilkosságra való hajlamot. Utóbbiról egészen biztosan tudom, hogy végzetes lenne. Magánrendelésre meg egyszerûen nincs pénzem. Amúgy lehetetlen is lenne, két "rosszgyerekkel" a rendelõben, akiktõl szót se lehet váltani. Mivel senkire nem lehet õket bízni, így kb. 8-10 évig ez a verzió kilõve. Vagy kimászok egyedül, önerõbõl (a férjem segítségével), vagy ... nem tudom, nincs vagy.
Szia! Én is egyedül gyõztem le, ha szeretnéd szívesen beszélgetek Veled errõl, megpróbálok segíteni. [email protected]
Milyen módszerekkel segítesz egy súlyos depressziósnak?
A kérdező hozzászólása: Itt van egy erõs tévedés rögtön az elején. A gyerek nem "tünethordozó", veleszületett, mentális problémái vannak, ami gyógyíthatatlan, és nem jól reagált az eddigi kezelésekre se. A depressziót nálam többek közt ez okozza, hogy nagyon nehéz vele élni, 24 órában összezárva, de nem tudom senkire rábízni, nem lehet egyedülhagyni, a második gyerek pedig kicsi, hogy ezt megtegyem. Mindenhová velük járok, vagy sehogy. Háziorvostól kezdve fogorvosig, kénytelen vagyok elhozni. Nem bízhatom senkire, mert megint drasztikusan visszaesik. Dolgozni azt se tudom, fogok-e még az életben, miközben anyagi gondjaink vannak. Azt se engedhetnénk meg magunknak, hogy beutazgassak pszichológushoz hetente, magánrendelés kizárva. Attól a körülmények nem fognak változni, mert a p. se varázsló. Alapból nem szeretem a gyógyszereket, de arra nem vágyok, hogy folyamatosan "dilibogyón" éljek. Hajlamos vagyok különféle függésre (nyugtató, egy hét után el is dobtam, kávé, koffein, stb.), így borítékolható, hogy az lenne a vége, hogy rászokok az antidepresszánsra, és a következõ éveim arra mennek rá, hogy lejöjjek róla. Ismerek olyat, akinek erre ment rá az élete, kösz kihagyom a gyógyszereket. Viszont a sima pszichológus le fogja... ni, hogy mi van velem, és csak felír egy marék gyógyszert, aztán lehet ballagni. A magyar egészségügyet gondolom nem kell bemutatni: amelyik orvosnak van magánrendelése, az oda akar átvinni, ha nem sikerül, nem tud megfejni, akkor inkább szivat, ha emberségesebb fajta, akkor nem érdekli. Mondom, nagyot csalódtam az agykurkászokban, nem fogom magam kitenni ennek.
Akkor ezek szerint már döntöttél a sorsod felõl és nem engedsz meg magadnak más lehetõséget sem. Így nem lehet segíteni. Nagyon sajnálom!
Véleményem szerint egyedül nem tudod legyõzni, de más sem tudja helyetted. Segítségre van szükséged, de te is kellesz hozzá csak úgy megy. Menj el és kérj segítséget! És a legkevésbé sem ajánlom a fizetõs dokikat, lehet hogy kevesebb idõ jut rád, vagy sorba kell állnod, de az ingyenes helyek sokkal elhivatottabbak. Amikor depressziós vagy nagyon torzan látod a dolgokat, kár hülyeséget csinálni, mert tisztán látva meg minden egész más...és sokkal szebb hidd el:) Hajrá, megtudsz te gyógyulni!

Le lehet győzni a kommunikációs nehézségeket, gátlásokat?

19 éves vagyok. Amióta az eszemet tudom, visszahúzódó is. Nagyon nehezen ismerkedem meg másokkal, viszont akivel régóta ismerjük egymást,velük el tudom engedni magam. Ezen felül nagyon vicces természetem van, szeretek hülyéskedni. Talán ebből ered a probléma de soha nem voltam megelégedve magammal, mármint az arcommal. Van barátom, már régóta , vele persze simán megy minden de pl ha az ő rokonaihoz megyünk, (már jópárszor voltunk, és a szüleivel is sokat találkoztam) egyszerüen nem tudok megszólalni. Mindig mondom magamban, hogy meg kéne szólalnom, elhatározom, hogy akkor ezt vagy azt megkérdezek, de nem tudom kinyögni. És akkor az még nehezebbé teszi az egészet, mikor megkérdezik: Te mindig ilyen szótlan vagy? Nem kell ám szégyenlősnek lenni, stb... Ilyenek miatt már utálok akárhova is menni ahol nem érezném jól magam, mert így nyilván nem érzem jól magam. Próbálom nagyon sok helyzetben rávenni magam, hogy megszólaljak, spontán mondjak valamit ha mondjuk mindenki csöndben van, de valami nagyon gátol. Az első nyilván, hogy mit gondolnak rólam, lehet hogy nekik nem fog tetszeni aki vagyok (a vicces, humoros lány, persze a magam módján). Ha pedig beszélgetésbe is keveredek, rövid válaszokat adok, meg néha rosszul mondok ki egy szót, mert annyira zavarban vagyok. Lehetetlennek érzem ezt legyőzni. A másik, hogy hogy nézek ki. Nem vagyok csúnya, de amikor ilyen helyzetbe kerülök, arra gondolok, hogy ebben a társaságban is mennyi szép lány van, ki vagyok én hozzájuk képest. És mostanában nem is megyek el ezekre a "rokoni találkozókra". A barátom tudja hogy ilyen vagyok, de szeretné ha ott lennék. Tisztában vagyok vele, hogy ez nagy probléma, sokat gondolkodok rajta , hogyan változtathatnék rajta, eszembe jutott az is, hogy pszichológushoz kéne fordulnom. Ez a tulajdonságom miatt nem lehetek teljesen boldog... Kilátástalan az egész. Ha nem is tud senki segíteni, azért jó érzés, hogy leírhattam!

Legjobb válasz: Írni könnyebb, mint beszélni :) Köszönöm a válaszod!!!

A kérdező hozzászólása: Írni könnyebb, mint beszélni :) Köszönöm a válaszod!!!

Agykontrollal le lehet győzni a pánikbetegséget, állandósult szorongást?

Jártam már pszichiáternél, aki gyógyszerrel próbált kezelni, de nagyon sok mellékhatása volt, így nem szedtem tovább. Ezután következett a pszichológus, de a mély beszélgetések sem segítettek, csak ideig-óráig. Kineziológiai oldáson is voltam, de annak a hatása is csak fél évig tartott, utána visszajöttek a problémák. Már végső elkeseredésemben nem tudom hová/kihez/mihez forduljak. Szerintetek az agykontrollal ez legyőzhető lenne? Ha igen, akkor milyen irányba induljak el? Tudnátok ajánlani konkrét könyveket, internetes cikkeket, videókat, hanganyagot vagy bármit?

Legjobb válasz: Agykontrollal csak a tüneteket tudod kezelni. Sokkal jobb megoldás ha tudatosságot viszel az életedbe. Egy tudatos ember számára nem léteznek semmilyen negatív érzelmek. Ajánlom Eckhart Tolle tanításait.

Agykontrollal csak a tüneteket tudod kezelni. Sokkal jobb megoldás ha tudatosságot viszel az életedbe. Egy tudatos ember számára nem léteznek semmilyen negatív érzelmek. Ajánlom Eckhart Tolle tanításait.
Nem sõt csak ártasz magadnak. A legjobb, amit tehetsz, hogy keresel egy másik pszichiátert, és addig mégy, amíg nem találsz olyat, aki pszichoanalízissel gyógyít. Ha kezelhetõ vagy ezzel a módszerrel, alább ne add. Semmi más nem fog segíteni rajtad, csak ideg-óráig.
én simán rákerestem a neten, rengeteg videót kiadott, és szerintem az agykontroll nagyon jó megoldás rá
EFT (Emotional Freedom Technique) - magyar nyelvû ingyenes útmutató fenn van neten. Agykontroll is nagyon király. Meg agykontrollos termékek, ahogy fenn is írta valaki Echart Tolle nagyon jó!
Egyetértek utolsó, mentális tréning nagyon jó, de egy orbáncfû tea a megivása után azonnnal hat kb 5 perc. Egyébként nem árt egyszerre kombinálni a dolgokat, ahogy írták, mentális tréning, plusz tea.
Pánikrohamra nagyon jó az autogén tréning-keress rá a neten! Anyának ez segített. Õ beteg volt, és idõnként fulladt. Mikor fulladni kezdett, bepánikolt, h megfullad. Én meg ezt találtam a neten, neki bevált! :-) Az orbáncfû is nagyon jó, viszont kis idõ kell, mire hat. Állítólag 2 hét, én legalábbis ezt olvastam. Viszont ne generálj magadnak pánikrohamot a pulzusfigyeléssel! :-)
Én egyszerûbb gyógymódot alkalmazok rá, orbáncfû nevû gyógytea (tilos ízesíteni) jó rá, kellemes mélyalvást is ad , lefekvés elõtt, ha iszod.Kizárólag Herbáriában vedd!
"minden este, miután lefeküdtem, elkezdem túlzottan figyelni magam, hogy hogyan ver a szívem és egy idõ után beparázok, ha túl lassú akkor azért, ha túl gyors akkor pedig azért" Ezek kimondottan olyan dolgok, amiket te csinálsz, szándékosan. A "pánikbetegség" nálad szerencsére annyi, hogy nem ismered el, hogy te csinálod magadnak a parát. Talán a megszokás miatt tûnik külsõ, tõled független valaminek. Valahogy meg kell látnod az igazat: valamit nem cselekedni könnyebb, mint bajlódni vele. Fõleg amikor arra fordítasz energiát, hogy olyan dolgokon tépelõdj, amik egész egyszerûen nem léteznek. Nem hiszem, hogy hosszas pszichoanalízis közelebb vinne az igazsághoz, mint maga az igazság. Nem kell szivatnod magad.
A kérdező hozzászólása: #3, köszönöm neked is, utánanézek majd! :)
Az Agykontroll pontosan a Te esetedben lenne tökéletes választás, mivel lefekvés után tudnád alkalmazni, pl. az Alapgyakorlatot: http://www.youtube.com/watch?v=c9JtaSCIdLs Segítene a lelazításban és pulzusod helyett a relaxációra figyelnél :) , ami sokkal hasznosabb. :) Ne higgy annak, aki azt írta, hogy az Agykontrollal még árthatsz is, ez nem igaz. Az Agykontroll sosem káros, hiszen mi káros lehet abban, hogy az ember egy relaxációs gyakorlat után nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik? Sok sikert kívánok!

Az agykontroll segítségével le lehet győzni a kényszerbetegséget?

Évek óta foglalkozom az agykontrollal, szívesen beszélgetek róla, bővítem a tudásomat és segítek vele másoknak is. Viszont sajnos hosszú évek óta küzdök kényszerbetegséggel, amit eddig nem tudtam hogyan kezelni. Minden másban remekül tudom alkalmazni a vonzást,főleg a család és a munka területén. A két dolog talán fura lehet,hiszen tudnom kellene hogyan gyógyítani önmagam... tegnap jártam pszichiáternél, türelmetlen volt,nem hallgatta végig a problémáimat, kiragadott két dolgot a mondandómból (álmatlanság és kényszeres rituálék),majd felírt nekem egy gyógyszert (Rexetin). És ezzel el is intézte a dolgot,én meg elég nagy reményekkel fordultam hozzá. Túlságosan régóta küzdök ezzel a dologgal ahhoz,hogy ezzel együtt tudjak élni,elegem van ebből, viszont kizárt,hogy a gyógyszert beszedjem,ezért azt gondoltam, megtanulom átverni az agyamat. Tudni kell rólam,hogy nagyon sokat szorongok, aggódom, ezeket igyekeztem idáig csillapítani a rituálékkal. Viszont az jutott eszembe,hogy ha egy rituálé során mondjuk megtanulom emberi számúra csillapítani a kényszeres sorozatot (pl. 35ször mosom meg a kezem,de ezt lecsökkentem pl. 2-re),miközben valami jó megtörténésére gondolok,át tudom vágni az agyam? Vagy ha pl. tényleg kétszer mosok kezet a 35 helyett, és miközben már mást csinálok,gondolatban még mindig a csapnál vagyok és csinálom a mozdulatsort,akkor az agyam elhiszi? Tudom,hogy a kérdésem furán hangozhat, és számítok egy-két rosszindulatú megjegyzésre is,de az,akinek ezzel bármilyen tapasztalata van,tudna segíteni? Előre is köszönöm!

Legjobb válasz: Biztosan tudsz agykontrollal segíteni. De a kiváltó okot (is) kellene szerintem kezelni, tehát a szorongást. Reggel egy mélyebb tudatállapotban képzeld el a napodat, hogy minden jól fog alakulni, stb... Ha kényszeredetten sokszor mosol kezet naponta, akkor teheted azt is, hogy elõsször lecseréled valami másra ezt a szokásod. Például, hogy összeteszed a kezed és ezzel a mozdulattal azt kötött össze agykontrollal, hogy megtisztítod a kezed. Persze a legjobb lenne elhagyni, csak most nekem sem jut eszembe különösebben semmi...

Biztosan tudsz agykontrollal segíteni. De a kiváltó okot (is) kellene szerintem kezelni, tehát a szorongást. Reggel egy mélyebb tudatállapotban képzeld el a napodat, hogy minden jól fog alakulni, stb... Ha kényszeredetten sokszor mosol kezet naponta, akkor teheted azt is, hogy elõsször lecseréled valami másra ezt a szokásod. Például, hogy összeteszed a kezed és ezzel a mozdulattal azt kötött össze agykontrollal, hogy megtisztítod a kezed. Persze a legjobb lenne elhagyni, csak most nekem sem jut eszembe különösebben semmi...
Én is kényszerbeteg vagyok, majdnem, amióta élek. Agykontrollal egy bizonyos szintig biztosan tudsz segíteni ezen a problémán, de teljesen ez sem oldja meg. Anélkül, magadon kell változtatnod. Elsõnek az is jó, ha elfoglalod magad valamivel, és egy bizonyos, más mozdulatsort vezetsz be, ha rádjön a kényszer.
Elõször a gondolkodásodon kell változtatni ami nem megy egyik napról a másikra, de egyébként agykontrollal le tudod gyõzni ezt a betegséget is mint mindent. Ha gondolod tudok neked hanganyagot küldeni ami segít máshogy látni a dolgokat mert az nem egy olyan dolog, hogy átvered az agyad teljesen a gondolkodásodat kell megváltoztatnod elõszõr és utánna minden könnyen fog menni. :)
Feszültséget le tudod vezetni agykontrollal, emiatt biztos csökkenni fognak a tünetek. Hipnózissal ki lehet deríteni az okát és akkor nem csak tüneti kezelést kapsz hanem gyökerénél kezeled a problémát.
Én a helyedben keresnék egy kineziológust.Hátha segít, és egycsapásra legyõzöd:) Gyógyszert dobd ki a kukába.Ha pszichiáterhez mész, ne várj mást gyógyszeren kívül sajna:(
Hát agykontrollban nem vagyok jártas, de kényszerbeteg vagyok gyerekkorom óta. Én mindent milliószor leellenõrzök pl kikapcsoltam-e a sütõt. Ha épen próbálom elterelni a figyelmem akkor az agyam úgy gondolja nem végeztem el a feladatot így visszaküld még egyszer meg még egyszer... megnézni. Szóval szerintem ne átverni próbáld az agyad, az úgysem megy, hisze az is Te vagy, inkább gyõzd meg, hogy ezekre nincs szüksége. A pszichiáterek nagy része meg hülye. Semmit sem tud, csak gyógyszert felírni, oszt szedjem életem végéi, Persze. Nálam amúgy az jön be ha megakadályozom magam vagy éppen valami más a cselekvésben. Kezdetben piszok szar szorongás tör rám, de elég gyorsan elmúlik, mert az agyamnak sem jó, ha egyfolytában ingerli saját magát és abbahagyja.
Szia, én is tisztaságmániás voltam, ez is mint a többi függõség is olyan, hogy mindig több és több kell belõle. Valamilyen függõséget, mindig keres az ember, hogy a feszültséget oldja. Lehet, hogy valamibe nem akarsz belegondolni, és ha ezt a cselekvést megcsinálod, akkor megnyugszol. Én is féltem a kosztól, de most már nem vagyok olyan kényes. Rossz nevelésbõl is jöhet ez a kényszer, nekem is anyám és nagymamám is túl tiszta volt, már mániákusan, most meg már a kosz se zavarja. Az agykontrollt nem ismerem.
A kérdező hozzászólása: Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Én is kényszerbeteg vagyok, 15 éves lány, és agykontrollban is értem el szép számmal sikereket-ha tudnád, hányszor volt azonban közben "rituálém"... Keress egy másik pszichiátert, mert az agykontrollban a nevében is benne van, hogy AGY, és addig nem tudod az agykontrollt 100%osan használni, amíg a betegséged nincs kezelve- én tudom, mirõl beszélek, mert egyedül nem fogod tudni meggyógyítani magad, az agyadat pedig nem tudod így kontrollálni, mert csúnyán fogalmazva ott van a "baj, és szeretnél egészséges lenni, hogy szépen tudd használni. Stimmt? Gyógyulást, majd írd meg mi van veled!:)


Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!