Találatok a következő kifejezésre: Lakást szeretnénk Szeretnék negyedik emeletit, (1 db)

Lakást szeretnénk venni. Szeretnék negyedik emeletit, mert az anyósom egy lusta 140 kilós szörnyeteg és ha a negyediken lakunk remélhetőleg nem gyakran fog feljönni hozzánk! Mit tegyek?

Szerintetek mennyire kellemetlen a negyediken lakni? Eddig csak családi házban és emelt földszinten laktunk. Megéri?

Legjobb válasz: Nagyon tetszik ez a kérdés. :D leleményes vagy. Amúgy ha nincs felttetek senki az nagyon jó, nem kell éjszakai kopogós cip´öt hallgatni. De azért az anyósod az a férjed édesanyja, még ha utálod is az marad. ezt ne felejtsd mikor megalázóan beszélsz róla. Ha a te anyukád lenne, nem túl megnyer´ö akit, még lehet te is szégyelsz , elég szarul esne, ha férjed kétpofával szidná azért, nem?

Ez már egy 3 éves kérdés.Még nem oldódott meg a probléma?
de hát akkor miert lett kiemelve? ez furcsa
Egy gyereknek 10 kiló koszt meg kell ennie ahhoz, hoyg egészséges immunrendszere alakuljon ki. Te ne haragudj, de te nem vagy normális, ha anyósod szerint választassz lakást! Olyat vegyél, ami nektek jó! Amikor lakást választassz, magatokra gondoljatok!Te pedig nõjj fel, tanulj meg udvariasan, de hatékonyan kommunikálni - az anyósoddal is. De ne várd, hoyg mindenki mindig mindent úgy fog tenni, ahogy te elképzelted! Menekülsz? Vag ymi bajod? A problémáid elõl nem tudsz elfutni. Tanulj meg együtt élni az anyósoddal, és nyugodtan vegyél kertes házat, vagy földszinti lakást. Vagy menekülj Új-Zélandra!
Az én anyósom is messze van. kb.: 50 km. Az a legjobb. Lakj tõle minél távolabb.
Én csak azt tudom tanácsolni, hogy költözz minnél messzebbre tõle, a 4. emelet sem megoldás! Majd a piciknek sem lesz valami jó!
Gondlom, hallja amit mondassz, csak rá szeretne vezetni, hogy az unokáit ne tartsd ennyire steril környezetben. Nem beteg a gyerek, látod, túléli, ha néha hozzáér a nagyanyja.Nézd meg Thomas Balmes Babák címû filmjét! Ha már magyarázni kell!! A gyermekeinknek nincs szükségük rá, hoyg FOLYAMATOS erõs kontroll alatt legyenek. És ha bajod van, akkor azt kell megoldani, fel kell vállalni a konfliktust. Ezekkel a kerülõ manipulációs utakkal csak magaddal tolsz ki. Egyébként lehet élni a negyediken is.
A kérdező hozzászólása: Tudod, ha már mászni tud az más. Addigra már van valamennyi immunrendszere, de hogy valaki egy 2-3 hetes babát úgy akarjon felvenni, hogy nem hajlandó kezet mosni, az már szerintem nagy ostobaságra vall. Ráadásképp úgy jött be a kórházba, mikor megszültem, hogy napok óta hasmenése volt. És persze akkor sem értette meg, hogy a baba-mama szobába nem jöhet be SENKI, ha a baba az anyával van. Pedig szerintem pont az ilyenek miatt írják ezt ki minden kórterem ajtajára. És persze akkor is nyúkált a gyerekhez, és megsértõdött, hogy elhúztam elõle. Könyörgöm! Normális az aki folyamatos hasmenéssel bemegy az újszülött osztályra, ahol állandóan hozzák-viszik a pici babákat. A folyosóra se szabadott volna bejönnie, ugyanis ott hozták el mellette a szülészetrõl az éppen megszületett piciket is. Ennyi fogalma van a higiéniáról...
"De én az itteni életemet nem adom fel, a barátokat, a munkahelyet. Nem olyan egyszerû az, hogy összepakol az ember és elköltözik pár száz kilóméterrre" Hát tudod, én bizony feladnék mindent, és hanyatt-homlok menekülnék egy másik bolygóra, vagy szíven szúrnám magam, ha olyan fiút neveltem volna, aki egy ilyen szörnyeteget vett feleségül.
Nagyon tetszik ez a kérdés. :D leleményes vagy. Amúgy ha nincs felttetek senki az nagyon jó, nem kell éjszakai kopogós cip´öt hallgatni. De azért az anyósod az a férjed édesanyja, még ha utálod is az marad. ezt ne felejtsd mikor megalázóan beszélsz róla. Ha a te anyukád lenne, nem túl megnyer´ö akit, még lehet te is szégyelsz , elég szarul esne, ha férjed kétpofával szidná azért, nem?
lifttel fel tud menni a malac anyós is nem? vagy nincs lift a házban? Én tuti megmondanam neki hogy ne jöjjön ha nem tud emberi modon elni viselkedni
FIGYELEM! ez a kérdés 2008. januárjában hangzott el! szerintem azóta nem aktuális már, a gyerekek felnöttek, talán már anyós sincs!!!!!!
csak arra vigyázz hogy ne legyen lift, mert majd aval fog sokat hozzátok járni...
jaaaajj de meg tudlak érteni!!!:) )) rokon lelkek vagyunk. Hála istennek, nekem nem kell elköltöznöm, mert 3 hónapja vérig sértettem anyósomat és soha többet nem hajlandó szóbaállni sem velem, sem a férjemmel. Pedig nekem volt igazam mindenki szerint, de nem hajlandó beismerni. Egy végtelenül buta és bunkó nöszemély, a lányom a káromkodáson kívül mást nem tanult volna töle... de ez a probléma is megoldódott. Szerintem jó ötlet, ha a negyedikre költözöl, így sértödés sincs és mégsem fogod gyakran látni.:) 22/L
Kedves 17.52! Légyszives adjál nekem is tippet hogy mivel bántottad meg az anyósodat. Sajnos az én anyósom is egy nagy bunkó a kézmosás neki sem az erõssége sõt még a ruháját sem szereti mosni és folyton fokhagymát zabál.Nagyon bírnám ha lepattana rólunk. Sajnos elég vastag bõr van a képén ezért lepereg róla minden.
Írd meg az elérhetõségét privátban, majd én móresre tanítom a vén szípírtyót!
Gondolj arra is, hogy ha nagyobbak lesznek a gyerekek és a ti munkaidõtök tovább tart, mint a bölcsi-ovi-iskola nyitvatartása, akkor majd milyen nagy szükségetek lesz az anyós segítségére...Ha nem tud hozzátok feljutni, akkor majd a saját lakásába viszi, ami ezek szerint rosszabb opció... Amúgy nem gáz a negyedik emelet. Nálunk a negyediken is nyugdíjasok laknak. Igaz, fiatalosak, de simán naponta többször fel és lemásznak...
Azt mondják, hogy olyan helyen kell laknia a fiataloknak, ahová az anyós pongyolában nem tud átmenni.
Szia! Mi a negyediken lakunk és szerintem egyáltalán nem kellemet. Én szeretek itt lakni, szerintem jobb mint a földszint, nem másznak be az ablakon :) és mire ide felér valaki már lepotyog a sár a cipõjérõl így takarítani sem kell annyit :) . Mondjuk nekünk van lent tárolónk, ott sokminden elfér, a babókat meg nem kell elkényeztetni, ha már nagyobbak nyugodtan lépcsõzzenek õk is. Az anyósoddal kapcsolatban pedig szt tudnám javasolni, hogy meg kéne ezt a kézmosást stb beszélni vele nyugodtan, hogy ez nem a te flancolásod, hanem a gyerek miatt van és elvégre az õ unokája, érte megtehetné, csak nyugodtan és tárgyilagosan beszéld meg vala, ha ez sem segít kérd meg a párod, hogy próbálja meg õ, talán rá hallgat.
A kérdező hozzászólása: A harmadik válaszolónak: Próbáltam már megbeszélni a kézmosás témát, magyaráztam bacikrók, ki nem épült immunrendszerrõl, arról, hogy nekem mindennél fontosabb a gyermekem egészsége. Annyit értem el, hogy pár hónapig nem beszéltünk, és elpanaszolta a fél világnak, milyen megalázó dolog történt, kezet kellett mosnia. Sajnos a fiára sem hallgat, mert semmibe vesz és hülyének néz mindenkit. :-(
Mi harmadikon lakunk.Kicsit zavaró, amikor a felsószomszéd cicája elkezd játszani egy ping-pong labdával a laminált padlón, de kibírható.Meg sokat fúrnak az emberek a lakásukban, és ez néha már-már idegesító. De pl egy utcával arrébb vannak 4 emeletes panelek, és ott lift sincs.Annyi, h akkor olyan babakocsit kell venni, ami könnyû. Amúgy a gyereket meg nem kell félteni mindentõl, emrt csak allergiás lesz.Sokkal erõsebb lesz az immunrendszere, ha találkozik a bacikkal, bár tény, h én sem örülnék, ha valaki kutyaszaros cipõvel bemászna.De a kutyaszõr szerintem nem téma.Én is állandóan cicáztam baba koromban is:) Ippeg, h mászni tudtam, máris spuri a cica után.
Elsosorban ne mondj roszzad az anyosodra mert nem tudhatod te milyen lesz es szerintem jobb lenne vele mindenkeppoen megertetni ahogyan ezt ide leirtad ugy neki is elmondhatnad ha pedig nem erti meg akkor ne koltozz fel a negyedikre hanem egyenes koltozz meszebb es ha feljon hozzatok akkor mond meg neki ha nem teszi ezt es ezt akkor hagyon titeket beken mert a gyereked egeszsege forog kockan ha o a kutyaszoros ruhajaval es cipojevel fogja a babat es jarkal a hazba a baba beleleghezti a kutyaszort es abbol asztan nagy baj lesz ugyhogy mindenfelekeppen cselekedj mert a gyereked egeszsege forog kokan amugy drukkolok es udvozollek teged is es a babat is
A kérdező hozzászólása: Hát csajok! Én is szeretném, hogy messze legyen tõlünk, mondjuk egy másik bolygón.. Istenem, de szép lenne. De én az itteni életemet nem adom fel, a barátokat, a munkahelyet. Nem olyan egyszerû az, hogy összepakol az ember és elköltözik pár száz kilóméterrre.
Én több helyen is a legfelsõbb szinten laktam, és ez jó amiatt, hogy 1. feletted nem zajonganak 2. kevesebb a fûtésszámla. A lépcsõzést meg lehet szokni (80 kg alatt, persze..) Egyébként miért jár hozzátok az anyós, ha hülyének néz titeket? Milyen emberek vannak..
Van egy olyan közmondás, hogy az anyóstól legalább 1 falu válasszon el:) Szerintem hosszútávon ez lenne a legjobb:) Azért hozzáteszem, õszinte részvétem a primitív némber miatt:)
Most miért is emelted ki a kérdést???
Mi a negyediken lakunk anyóssal. De jól kijövök vele, viszont anyám, hát öhm.... eléggé anyós jellegû... Tõle nagyon jól véd a negyedik. Nálunk van pincerekesz a babakoocsinak és edzésnek sem utolsó. a terhességem végéig tudtam hordani a farmerjaimat...
Mi a harmadikon lakunk, van egy 23 hónapos gyermekem és januárban születik a kistesó. Kétszer is meggondolom, hányszor lépcsõzünk egy nap...Az anyós pedig ha nagyon fel akar menni, akkor fel is megy, vagy ami rosszabb, elvárja, hogy hozzá vidd a gyerkõcöket! Párod nincs hatással a kedves mamára? A higiénia nagyon fontos dolog, ebben teljesen igazad van.
A két kisgyerek miatt biztos, hogy nyûgös lesz a negyedik emelet. De ha van lenn tároló a babakocsinak, stb., akkor szerintem még az sem vészes. Más szempontból én nem látom, hogy miért lenne nagy gond. Az a 4 emeletnyi lépcsõzés még a feneked is formálni fogja. :) ) Az meg, hogy az anyósod távol tarthatod, lehet, mindent megér neked. :) ) Kérdés, hogy a férjed hogy látja a dolgot.
4-re költözni, mert eleged van anyósból? Teljesen végig gondoltad ezt, mondjuk klassz lehet, hullafáradt gyerekekkel, felcuccolni a 4-re. Vagy mondjuk fent marad vmi fontos kellék (egy cumi, egy papír) és járhatjátok meg újra és újra...

Hasonló válaszok

A kérdés szövege Válaszok száma

Elmondjam a páromnak a gyanúmat? Engem szörnyen zavar.

Két éve vagyok a párommal, egy éve együtt élünk. Neki régen volt egy nagyon hosszú kapcsolata egy lánnyal. Igazából kb. 4-5 évig voltak együtt zavartalanul úgy igazán, mint egy pár, utána kb. ugyanennyi ideig a lány hol lelépett, hol visszajött hozzá.
Kb. 4 éve már végleg vége ennek az egésznek, a párom túl is van rajta. A csaj külföldön él a pasijával, aki körülbelül az apjával egyidős, de eltartja. Van egy fiuk is. Pontosabban a csajnak... És itt jön a gondolatom, ami csúnyán furkálja az oldalamat, és nem hagy nyugodni:
A kisfiú kb. 4 éves. Utoljára a csaj úgy érintkezett a párommal, hogy egy pár hónapot kavargattak, egy időre megint eltűnt a hölgyemény, aztán utoljára egy kéréssel fordult a páromhoz: terhes, el akarja vetetni, de nincs pénze abortuszra, és a párom adjon neki kölcsön. Megadni nem tudja, mert munkanélküli, de majd ledolgozza takarítással (a párom amúgyis bejárónőt keresett) meg egyéb házkörüli munkával. Itt már kapcsolatról meg szexről nem volt szó. A párom odaadta neki az abortusz árát, de a végén mégsem vették el a csajtól a gyereket, mert kifutott az időből jócskán, 18 hetes volt már. Így a pénz visszakerült páromhoz, és a csaj is eltűnt - végleg.
Ekkor viszont már elvileg megvolt neki ez az apjakorú pasija, elvileg ő csinálta neki a gyereket is. Elvileg.
Gyakorlatilag viszont, mivel a párommal is volt együtt akkor, simán lehet akár az övé is.
A páromat nem érdekli, a csaj nem keresi, nem kér számon rajta semmit, sosem mondta, hogy az övé lenne a kisfiú.
Soha nem akar és nem is akart a párom gyereket, és én sem. Egyszerűen nem szeretjük őket, nem lennénk jó szülők, és kész.
Szóval a lényeg, hogy felötlött bennem, hogy nem-e az övé az a gyerek, meg is kérdeztem, ő röhincsélt egyet, hogy dehogyis, legalábbis reméli, de esélytelen (tudni kell, hogy a párom már igen régóta úgy "védekezik", hogy kiveszi, szóval megszakítással, és csuda büszke magára, hogy sosem volt baj még, velem sem - naná, hiszen én gyógyszert szedek... a többiekkel meg maximum szerencséje lehetett), mert ő "vigyázott" mindig.
Õ ennyivel lerendezte, nem is érdekli tovább, de engem nem hagyott nyugodni, és összehasonlítgattam a csaj által a kisfiúról Facebook-ra feltöltött képeket a párommal, és hát eléggé kezd hasonlítani... Sokat mondjuk nem látok anyuka profiljából se, mert nem az ismerősöm, de az a 3-4 kép nekem elég gyanús...
Egyszerűen gyűlölöm a csajt is, amiért anno a párommal viselkedett (a fél város igazolja, még a valamikori barátai is a lánynak, nem csak a párom egyoldalú állításai alapján ítélkezek), és egyszerűen nem tudnám elviselni a gondolatot, hogy gyereke van tőle.
Elmondjam a páromnak, hogy én nagy hasonlóságot látok? Vagy hagyjam inkább, mert csak önzőség lenne? Végülis őt nem is érdekli, csak az én gondolataimat nem hagyja nyugodni a téma...

19

Ti mit tennétek ebben az esetben?

A nagybátyám 4 éve eljegyezte a barátnőjét, és abban állapodtak meg, hogy akkor házasodnak majd össze, mikor a lány terhes lesz, megünnepelni a babát.
A nagybátyám nagyon szeretett volna gyereket, mikor már 1 éve sem jött össze elment mindenféle kivizsgálásra, és minden oké volt nála.
Ezután a barátnője következett, aki azt mondta, hogy nála is minden oké.
Próbálkoztak folyamatosan, majd 3 hónapja a nagybátyám talált egy fogamzásgátló gyógyszert a barátnőjénél (együtt laktak). Rákérdezett, és a lány elmondta, hogy végig szedte, mert ő igazából nem akar gyereket.
erre a nagybátyám úgy kiakadt, hogy rögtön szakított vele, és kidobta a lakásból (a nagybátyám lakása volt, a lány csak odaköltözött).
Szerintem ez nagyon hirtelen és meggondolatlan döntés volt, és szerintem a nagybátyám túlreagálta, ha 4 éve jegyesek, és gyereket terveztek, akkor szeretnie kellene annyira, hogy ezt megbocsássa, nem?
Azóta eltelt 3 hónap, és nem is beszéltek. A Lány próbálta hívni,keresni ezért számot változtatott, és facebookról is letörölte magát.

26

Nekem kellett volna elszegyenli magam vagy a faternak?

Igaz hogy ez tavaj volt de mikor oda adtam a faternak a szallagavatora a meghívot megkerdezte tőlem: melyik iskolába jársz édes fiam

Pedik SZKT-s voltam

4

Miért akadt ki az unokahuggom hogy nem pakoltam vissza aerobik órán a step padot meg a sulyomat? Amilyen árak vannak hát pakoljanak vissza ha akarnak én nem fogok. És ezért bedurcizik normális ez?

41

Titeket férfiakat, mennyiben befolyásolna egy ilyen helyzet? Többi lent!

Csupán érdeklődőm! Adott egy hölgy fiatal húszon éves, nagyon csinos, szép és okos, rendezett háttérrel, van három gyermeke. Ti meghátrálnátok a gyermekek miatt egy komoly kapcsolattól, vagy nem zavarnának a gyermekek? Köszönöm előre is!

14

Miért tojja le itthon mindenki, hogy súlyos beteg vagyok?

HIV-pozitívként a betegségemnek abban a fázisában vagyok, amikor még nem kell ugyan gyógyszert szednem, de mindenféle fertőzést elkapok könnyen, mert gyenge az immunrendszerem.

Már 4. hete tart a hőemelkedés/láz a szervezetemben, illetve állandóan herpeszes a szám és náthás vagyok. Gyötör a depresszió is.

Csak anyukám tudja az igazságot, a testvéreimnek és a család többi tagjának azt találtuk ki, hogy egy ritka immunbetegségben szenvedek.

Mindenki látja, hogy nem bírom a fizikai munkát, ennek ellenére elvárják, hogy bepakoljam a szenet egy délután alatt és felvágjam, bepakoljam a fát nagyanyámnál, vagy hogy ásózzak a kertben.

Éjszaka kiver a hideg veríték és arra kelek, hogy hőemelkedésem van. Anyám veszekszik, ha nem bírok felkelni és bemenni a melóba időben. A munkahelyemen a könnyített, "ritka immunbeteg"-verziót adtam elő. A főnököm megértő velem, nem várja el, hogy bejárjak 8-ra, viszont a kollégáim irigyek és mindent rám passzolnak, amit csak lehet. Ráadásul anyám azzal zsarol, hogy ha elmegyek táppénzre, mert akkor kirak, illetve, ha nem dolgozom rendesen, akkor elmondja a családomnak az igazságot. A többiek is magasról lekakálják, hogy mi van velem, meg sem kérdeznék, hogy mi újság van, csak minden megy a szokásos mederben.

(Ha elmennék táppénzre, akkor ugyan szűkösen, de meg tudnék élni a bérem feléből, 90 ezerből, persze nem albérletben, hanem az itthoni körülmények közt.)

Én ezt a HIV-betegséget nem kértem senkitől, csak hülye voltam, mert beleegyeztem egy akkor még megbízhatónak tűnő személlyel, tartós kapcsolatban a nem biztonságos szexbe, amikor még külföldön dolgoztam. Ha ősz végén megkapom a gyógyszert, akkor sokkal könnyebb lesz, mert visszaáll az immunrendszerem az egyensúlyba, de addig még másfél hónapot várnom kell.

Kérlek Titeket, azt ne firtassátok, hogy miért nem léptem már le itthonról albérletbe vagy saját lakásba, mert megvannak annak a nyomós okai, amiről nem én tehetek és nem szeretném itt közölni, mert eléggé terjedelmes lenne.

44

Mit tegyek? Feleség, gyerekek és én.

Van egy 12 évvel idősebb -mondjuk úgy- párom, akivel nagy a szerelem mindkettőnk részéről. Azonban van egy feleség és 3 gyerek az ő oldaláról. Nem vagyok már tipikus szeretői státuszban, de azért mégis. Nagyjából 1 éve együtt élünk, hétvégente jár haza elintézni az "otthoni" dolgokat, rendbe rakja a kertet, a házat a mindent. A bajom az, hogy nem tudom meddig lehet ezt a helyzetet fenntartani. mert végülis akárhonnan is nézzük én vagyok a harmadik fél. Mondta már korábban, hogy ő elválik akármi történik is velünk (együtt maradunk vagy sem), most pedig azt hajtja, hogy nem látja értelmét a válásnak, nem akarja, hogy neki törvény szabja meg, hogy mikor láthatja a gyerekeit és egyébként is úgy érzi, hogy a gyerekeinek az anyagi biztonságát veszélyezteti ezzel. Ha itt van a gyerekek hiányoznak neki, ha ott van, akkor meg én. A felesége elég bolond, ki is nézném belőle, hogy eltiltja a gyerekeket. Mi a csudát tegyek? Várjak ki míg elhatározza magát vagy hagyjam a fenébe az egészet? Amikor rossz passzban van azt mondja, hogy ő már úgyse lehet igazán boldog, így inkább otthon kerülgeti a feleségét, de nem akarja elrontani az én életem is, máskor meg együtt tervezgetjük a jövőt. Tanácsot kér, de semmi sem jó neki. Voltunk már ügyvédnél is, a félelmeivel kapcsolatos kérdéseket feltettük, de azóta sem történt semmi. Várjak? De mire? Tudom, hogy nehéz az ő helyzete is, de akkor hogyan lehet ezt megoldani? lehet egyáltalán?

köszi szépen a válaszokat

10

A feleségnek joga van kidobni a közös tulajdonú házból a férj barátnőjét?

55

Mit csináljak? Hazudik?

Van egy unokatestvérem, akivel kicsi korom óta nem túl jó a kapcsolatunk... Egy idősek vagyunk, így általános iskola alsójában egy osztályban voltunk, majd szerencsémre el tudtam menni 8 osztályos gimibe. Ez a fiú nagyon undok volt mindig és rosszindulatú. Engem mindig versenytársának érzett és ezáltal mindig minden áron túl akart rajtam tenni.
Most 14 éves vagyok és 11-12 éves koromban jöttem rá, hogy mennyire vonzódok a művészetekhez. Imádok festeni, rajzolni, írni is szoktam. Amikor bekerültem a gimibe, arra gondoltam, hogy akár komolyabban is foglalkozhatnék a rajzzal, hisz szeretem és ezt nem egóból mondom, de van is hozzá érzékem... Így hát Heti 10 órát tanultam rajzot... Ez nem állt a tanulás útjába, szóval örültem a lehetőségnek. A rajztanárom 3 éve foglalkozik velem és úgy gondolom, jelentős fejlődésen mentem keresztül, de nem is ez a lényeg.
Ez az unokatesóm mindig is utált rajzolni, nem is volt hozzá érzéke, ami nem baj, mert mindenki másban jó... Neki is megvan a tehetsége. A lényeg, hogy 2 hete elkezdett rajzolgatni és olyan képeket mutatott fel, amik az én képeim minőségét nagyban felérik... Sokkal jobbak és ez kétségbe ejtett.
Szerintem nem ő rajzolta a képeket... Nem rosszindulatból mondom, csak nem áll össze a kép...
A rajz volt az egyetlen dolog, amiben tényleg jó voltam... ahhoz tényleg értettem és szerettem is, ezért szerettem volna, ha fejlődök, magasabb szintre emelem a tudásom, mert a tehetség nem minden... És a 3 évnyi tanulás akkor feleannyit sem ért, mint egy srác 2 hetes firkálgatása, aki eddig kb. pálcika ember szinten volt???
Annyira bánt ez az egész... Mert most azt érzem, hogy semmire nem vagyok jó, ebben is kudarcot vallottam és egy csődtömeg vagyok... Ez az egész elvette a kedvem a rajzolástól... Tudom, hogy ez nem erről szól, nem a versengésről, de most nagyot csalódtam magamban és nem tudom, mit csináljak!
Hallottam anyu és a húgom beszélgetését és ők úgy gondolják, hogy talán nem is ő rajzolta... Kitelik tőle, az elmúlt években sok dolgot csinált. Eléggé megbízhatatlan, ritkán őszinte.
De ha tényleg ő rajzolta, akkor persze gratulálok neki, nagyon ügyes rajzok... Csak... akkor ezek szerint nekem nem éri meg komolyabban ezzel foglalkozni és a beleölt rengeteg idő felesleges volt és ez az, ami bánt... :'(((
Valaki nem tudna segíteni? Mit csináljak? Ti hogy látjátok ezt? Valami jó tanács? :S
Előre is köszi.
14/L

7

Hogyan tovább? Kiderült, hogy rákos a feleségem. Nem bírom ezt ki még egyszer.

Egyszer már voltam házas és elveszítettem hirtelen a feleségemet. Sok év volt mire nagynehezen felálltam és ebben a mostani feleségem segített a legtöbbet. Erre jön ezzel a hírrel és újra padlóra küld. Erős leszek és támogatom, amit csak tudok mindent megteszek, hogy meggyógyuljon. Nem fogom kimutatni az érzéseimet de előtörtek az emlékek és rohadtul félek. Nem tudom mit teszek ha ő is meghal, a gyereket fel kell nevelni! Mihez kezdjünk most?

13

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!