Találatok a következő kifejezésre: Létezik olyan, több (104 db)

Létezik olyan interneten végezhető munka ami havi 1-2 USD-nél illetve EURO-nál többet fizet?

Legjobb válasz: Webcamos erotikus munka gondolom kizárva. Azon kívül ami otthoni és jól fizet, nem nagyon van szerintem. úgy 99%-ban mind átverés, vagy lehúzás. Az egyik barátom talált egy olyan munkát, ami napi pár órát igényelt a munkaadó szerint, valójában ráment több 8 órás mûszak. Egybõl nem volt olyan jó a pénz. Olyat nem ismerek akinek bejött hosszútávon.

Webcamos erotikus munka gondolom kizárva. Azon kívül ami otthoni és jól fizet, nem nagyon van szerintem. úgy 99%-ban mind átverés, vagy lehúzás. Az egyik barátom talált egy olyan munkát, ami napi pár órát igényelt a munkaadó szerint, valójában ráment több 8 órás mûszak. Egybõl nem volt olyan jó a pénz. Olyat nem ismerek akinek bejött hosszútávon.
van
A kérdező hozzászólása: És pedig? Mi lenne az? A webcam-os meló kizárva:-)
csinálsz egy weboldalt, teszel rá egyedi tartalmat, behirdeted és hozz a a pénzt

Miért nem foglalkozik a közvélemény többet, Tóth Gyula "A kitalált középkoron túl" elméletével többet? Illetve, léteznek olyan csoportok akiket zavarna, ha a magyarság több lenne, mint azt egyre sikertelenül próbálnak tálalni?

http://www.youtube.com/watch? V=zjtM46W4jag Kérem,hogy a standard,elcsépelt elméleteket hápogok ne válaszoljanak,mert annyira befogom a fülem,ahogy õk fogják be bármi új hallatán.

Legjobb válasz: Össze-vissza használja a különbözõ idõszámítási rendszereket (mindig azt, ami éppen megfelel az éppen bebizonyítani kívánt elméletének) Köztük olyat is ("Nagy Sándor féle" idõszámítás, "Fillipposz-éra"), ami egy uralkodó _halálával_kezdõdik_ szerinte. Kár, hogy más még nem találkozott ezzel az idõszámítással, leszámítva Illig-et: "A Filipposz-éra Kr.e. 324. november 12-i kezdõpontjával Filipposz Arrhidaioszról kapta nevét. Korszakként azonban elõdjének, Nagy Sándornak a halála napja számít, mely számunkra - az alexandriai tudósok átszámítása nélkül - Kr.e. 323. június 10-re esik. Ezt az idõszámítást az akkor szokásos nyelvhasználatban az Alexandrosz halála utáni korszaknak is hívták.” - Van egy könyv, amit Hahn István írt, T.GY. sok dolgot át is vesz belõle, de "Filipposz-éra" nincs benne: http://mek.niif.hu/04700/04744/html/naptarirendszerek0004.html T.GY.: Az európai fõnemesi családok a szétszakadó hun birodalom kapitányai... - És mindegyikük hamis családfát alakított ki magának, és teljesen magyartalan neveket vett fel... T.GY.: Hispánia onnan kapta a nevét, hogy magyarok harcoltak ott és a magyar ispán szóból lett Hispánia. - Miért csak ott alakult ki ilyesmi? Miért nem hívják Hollandiát Zoltániának vagy Albániát Gyulamentének? - i.e. 200-ban írta le elõször Quintus Ennius római költõ Hispania nevét. - A magyar ispán szó a szláv pan, span, zsupan szócsoportból származik, amit a korábban itt élõ szlávoktól vettünk át. (aztán futottunk vele egészen Hispániáig...) T.GY.: "A nicea-i zsinat a kulcs": 450 körül eltûnik az arianizmus, mely szerint Krisztus csak próféta, de nem isten, majd iszlám néven jelent meg (7. század eleje). Arius = Mohamed - a nicea-i zsinat 325-ban volt, Arius 336-ban Konstantinápolyban egy körmenet során halt meg (jól el kellett menekülnie) - Mohamed futása 622. július 6., Mohamed 632-ben halt meg Medinában. - Nem kellett volna 450 helyett már 320-330 körül eltûnnie az arianizmusnak? T.GY.: Maximianus és Diocletianus megfelelnek Macrinusnak és Detrének, akik 305-ben részt vettek a a zeiselmauer-i (Cesunmaur) ütközetben (Macrinus meghalt, Detre súlyos sebet kapott ugyanitt) - A csata, melyben Detre sebet kapott a hunoktól, 381-ben volt valószínûleg. (Itt nem stimmel a dátum) - Maximianus 310-ben öngyilkosságot követ el vagy megölik Nagy Konstantin parancsára Massilia-ban (Marseille, Franciaország). Diocletianus 311-ben halt meg Spalatoban (Split, Horvátország) (Érdekes módon itt T.GY. szerint nem kell különösebben korrigálni az évszámokat, itt nem csaltak sokat a korabeli történetírók.) T.GY.: 1:56:00 körül: "Két különbözõ koordináta-rendszerrel állunk szemben. Az egyik a 300-as évek elején veszi a kezdetét, a másik pedig a 700-as évek elején" - Miért is lett hirtelen 400 év? De ami a kedvencem: T.GY.: Aladár = Childerick (437-[457]*-481) = Nagy Károly (742-[768]-814) T.GY.: Csaba = Szent Cirill (827-869) T.GY.: Aladár + Csaba = Nagy Konstantin (272-[306]-337) - Itt már 555 (827-272) éves eltérést is sikerül összehozni. Ahogy elnézem a dátumokból, nem is 300, hanem inkább 600 (272-tõl 869-ig) év lett össze-vissza kavarva... ______ [xxx]* a trónra kerülés idejét jeleztem így

Össze-vissza használja a különbözõ idõszámítási rendszereket (mindig azt, ami éppen megfelel az éppen bebizonyítani kívánt elméletének) Köztük olyat is ("Nagy Sándor féle" idõszámítás, "Fillipposz-éra"), ami egy uralkodó _halálával_kezdõdik_ szerinte. Kár, hogy más még nem találkozott ezzel az idõszámítással, leszámítva Illig-et: "A Filipposz-éra Kr.e. 324. november 12-i kezdõpontjával Filipposz Arrhidaioszról kapta nevét. Korszakként azonban elõdjének, Nagy Sándornak a halála napja számít, mely számunkra - az alexandriai tudósok átszámítása nélkül - Kr.e. 323. június 10-re esik. Ezt az idõszámítást az akkor szokásos nyelvhasználatban az Alexandrosz halála utáni korszaknak is hívták.” - Van egy könyv, amit Hahn István írt, T.GY. sok dolgot át is vesz belõle, de "Filipposz-éra" nincs benne: http://mek.niif.hu/04700/04744/html/naptarirendszerek0004.html T.GY.: Az európai fõnemesi családok a szétszakadó hun birodalom kapitányai... - És mindegyikük hamis családfát alakított ki magának, és teljesen magyartalan neveket vett fel... T.GY.: Hispánia onnan kapta a nevét, hogy magyarok harcoltak ott és a magyar ispán szóból lett Hispánia. - Miért csak ott alakult ki ilyesmi? Miért nem hívják Hollandiát Zoltániának vagy Albániát Gyulamentének? - i.e. 200-ban írta le elõször Quintus Ennius római költõ Hispania nevét. - A magyar ispán szó a szláv pan, span, zsupan szócsoportból származik, amit a korábban itt élõ szlávoktól vettünk át. (aztán futottunk vele egészen Hispániáig...) T.GY.: "A nicea-i zsinat a kulcs": 450 körül eltûnik az arianizmus, mely szerint Krisztus csak próféta, de nem isten, majd iszlám néven jelent meg (7. század eleje). Arius = Mohamed - a nicea-i zsinat 325-ban volt, Arius 336-ban Konstantinápolyban egy körmenet során halt meg (jól el kellett menekülnie) - Mohamed futása 622. július 6., Mohamed 632-ben halt meg Medinában. - Nem kellett volna 450 helyett már 320-330 körül eltûnnie az arianizmusnak? T.GY.: Maximianus és Diocletianus megfelelnek Macrinusnak és Detrének, akik 305-ben részt vettek a a zeiselmauer-i (Cesunmaur) ütközetben (Macrinus meghalt, Detre súlyos sebet kapott ugyanitt) - A csata, melyben Detre sebet kapott a hunoktól, 381-ben volt valószínûleg. (Itt nem stimmel a dátum) - Maximianus 310-ben öngyilkosságot követ el vagy megölik Nagy Konstantin parancsára Massilia-ban (Marseille, Franciaország). Diocletianus 311-ben halt meg Spalatoban (Split, Horvátország) (Érdekes módon itt T.GY. szerint nem kell különösebben korrigálni az évszámokat, itt nem csaltak sokat a korabeli történetírók.) T.GY.: 1:56:00 körül: "Két különbözõ koordináta-rendszerrel állunk szemben. Az egyik a 300-as évek elején veszi a kezdetét, a másik pedig a 700-as évek elején" - Miért is lett hirtelen 400 év? De ami a kedvencem: T.GY.: Aladár = Childerick (437-[457]*-481) = Nagy Károly (742-[768]-814) T.GY.: Csaba = Szent Cirill (827-869) T.GY.: Aladár + Csaba = Nagy Konstantin (272-[306]-337) - Itt már 555 (827-272) éves eltérést is sikerül összehozni. Ahogy elnézem a dátumokból, nem is 300, hanem inkább 600 (272-tõl 869-ig) év lett össze-vissza kavarva... ______ [xxx]* a trónra kerülés idejét jeleztem így
A történelemszakon a rendszer érdekeinek megfelelõ régészeti és írásos anyagokat tanítják. Ebbe a körbe a rendszer által kívánt történelemképnek (halszagú civilizálatlan rokonok - Simon András képviselõ) nem megfelelõ elemek nem kerülnek bele, és nem kerülnek megfontolásra sem. Az elmélet fix, szilárd, egészen a Habsburgok általi kitalációja óta. Az a vélekedésünk, hogy valóban, a Heribert Illig meg a Klaus W. és a Tóth Gyula elmélei nem egy helyen sántítanak, még nem jelenti azt, hogy a hivatalos történelemtudomány által hirdetett ige közelebb áll a valósághoz. Minden vonal, minden feltételezés, irány, rokonságelmélet, bizonyíték, lelet, freskó, mûvészettörténelmi motívum, népmese, bizonyított hamisítványok, hiányzó bizonyítékok stb ott kell hogy legyenek az igazságkutató történelemkutató eszköztárában, akár van róla diplomája, akár nincs. Képzeld, egy biomérnök, hiába hogy állatbarát, nagy eséllyel kell hogy egereken végezzen kísérleteket, hiába ódzkodik tõle. Ez az elvárás, a tudományos bizonyítás alappillére a kísérlet élõ szervezeten. De a fizetését a cégtõl kapja, mely a megbízásai befolyásos nagyvállalatoktól kapja, akiknek a témával kapcsolatban érdekeik vannak. Olyasvalamit már hogyan is pénzelnének, amely az érdekeiket keresztülhúzó eredményeket közölnének le? Itt van pl a Monsanto aki a Caeni Egyetem kutatási eredményeit vonatta vissza, és most a rágalmazásokra fölösleges ráfókuszálni, hisz hivatalosan elfogadott publikációk tömege tartalmaz alaptalanul mefogalmazott tényeket, megismételhetetlen kísérleti bizonyítékokat. De ez volt megrendelve és ez lett leszállítva, tényként. Ezért fizetik a céget, aki foglalkoztatja a biomérnököt. De mint ahogy most is bebizonyosodott, nem minden cég van pénzügyileg behálózva, bár a hatalmuk a nagy cégekhez mérten eltörpül. Az Elsevier leszedte az oldaláról ezt a cikket. Nem is fog bekerülni a hivatalos vélemények közé, se a tankönyvekbe, hogy a Caeni egyetemen milyen rossz dolgokat bizonyítottak a vizsgált GMO-kukoricafajtával kapcsolatban. De egy kertészmérnök, vagy egy a biológiához értõ de matematikus diplomával rendelkezõ embernek is lehetnek jó meglátásai, bizonyításai, melyek abban az esetben, ha az elmélet a rendszer számára kényelmes, valami neves ember által felkarolásra kerül, ha pedig nem, akkor az ilyen tudóst a legegyszerûbb pellengérre állítani, kinevetni, kiközösíteni a tudomány hiteles világából. De akár diplomával rendelkezõ és független gondolkodású, nem éppen rendszerszolga lelkületû, hanem az igazság és az igaz tudományban hívõ tudós (akit nem támogatnak sok pénzzel, hisz nem az érdekeiket szolgálja) is egyszerûen kiközösíthetõ, csak kell pár diplomás, aki eltérõ megközelítésbõl fogalmaz meg mindenhol megjelenõ kritikákat, melyek egyoldalúan ledózerolják a tájékozatlan nagyközönség elõtt ismeretlen tudósembert. A régészettel, történelemmel, nyelvészettel, mûvészettörténelemmel is ez a helyzet. Az akadémiákba kizárólag olyan embereket választanak be, aki a rendszer és az õ pozíciójukat és a képviselt elméleteiket nem veszélyezteti. A legnagyobb eséllyel diplomások kerülnek be ide, hiszen aki már annyi éven át megküzdött a sok tananyaggal és a kutatómunkáit (szakdolgozat, diplomamunka) is a területen végezte, és már szeretne fizetést kapni, mert a szüleitõl már szeretne függetlenedni és családot alapítani, nem merne megkockáztatni egy felvállalt ellenszegülést a hivatalos nézetekkel. Annál jobb vagy, minél több alapot adsz a hivatalosan elfogadott nézeteknek. Ahogy Pap Gábor is mondta, elég egy ásatási területre csak egy kistáskányi cuccot vinni, és több nagy szemeteszsákot, hogy aztán a feltárt tárgyak összeállításakor az a terület elfoglalhassa a helyét a jelenleg elfogadott történelem egy epizódjának leleteként. Ezért fizetik õket. Tapsitapsi, professzor úr. Nem csak okleveleket meg beszámolókat lehet hamisítani. Ezért van szükség teljesen 'avatatlan' elmékre, eltérõ nézõpontokra, eltérõ területen végzett okos emberekre. Nem számít, hogy ezek az õ életükben bekerülnek-e a történelemkönyvekbe, a lényeg, hogy a kedves befogadó állapotban lévõ hallgatóság továbbgondolja a nézeteiket. Ezek az erõfeszítések generációról generációra adódnak át, egyre több és többminden van benne a pakliban, jönnek az új elméletek megállíthatatlanul (új kirakásból született szubjektív történelemszemléletû puzzle-k). Az elkerülhetetlen eltévelyedések ellenére a dinamikus történelemszemléletek elvezetnek majd a 'big picture'-höz, ami majd egy kritkus tömeghez eljutva spontán, vagy egy kis harccal de megváltoztatja a történelem kizárólagos és a különbözõ rokon tudományágakkal körbebetonozott szemléletét. Ezek az emberek kövezik az ebbe az irányba épített utakat, amely utaknak tanúi vagyunk, és egyelõre még ezek ritkán fedik egymás útjait, elméleteit, ritkán építkeznek egymás mûveire. Kicsit változtatva a metaforán; az alapozás után egyszer csak felépül végül az az épület. Lehet közben meglazulnak téglák, falak le is dõlnek, de az épület elkészül egyszer és szilárdan állni fog. (hivatalossá válik egy történelemverzió). És az emberek egy idõ után elfogadják majd. Ahogy elfogadták a kultúránkban bizonyítékra sehol nem lelõ finnugrisztika nézeteit. Ha egy hazugságot elég sokáig fenntart a rendszer, kihalnak azok, akik még máshogy tanulták és egy egész nép lelke megváltozik. Az az ötödikes, aki az törikönyv utolsó 15 oldalán találkozik a dicsõ magyar múlttal, hogy kazár alattvalóktól besenyõk által üldözve betolakodtunk a Kárpát-medencébe és aztán a kalandozások barbár szokásán, több nagy vereség után - mert a vereségek azok ki vannak emelve - jött a jó Szent István (nincs bizonyíték, hogy még akár csak boldoggá is avatták volna) és erõszakkal kiírtota azokat, akik az addigi õsi vallást követték. Pogány...lol. Szégyen, hogy így hívjuk. A kereszténység a niceai zsinat után saját õskeresztény tanait is megtagadta és alkalmazkodott az uralkodói réteg igényeihez, annak hatalmának elõsegítéséhez, cserébe a kapott hatalomért, befolyásért. Szégyen, hogy egy ilyen vallásra kényszerítette rá a magyar népet ez a jóságos szentistván. Az addig uralkodó nézõpontból trónbitorló volt, és megszegte az isten tudja mikorra visszanyúló õsi törvényeinket, szokásainkat. Az ellenállók vezetõit meg jól megvakíttatta és füleiket beólmoztatta. De szent! Túlságosan sok minden hibádzik ebben a hivatalos történelemszemléletben ahhoz, hogy elfogadjuk. Szükség van a friss ötletekre, még ha nem is annyira megalapozottak. Fel lehet fogni brainstormingként, csak generációkon át tart, és random emberek vesznek benne részt, akiknek nincs felügyelõjük, fõnökük, nem kapnak fizetést munkájukért és csak a szenvedélyüknek élnek. Vagy fölszállsz erre a vonatra, vagy nézed, vagy indíts egy másik vágányon egy sajátot, de útjába ne állj. Balázs (elõzõ dec 1-ei kommentelõ is én vagyok)
"Illetve, léteznek olyan csoportok akiket zavarna, ha a magyarság több lenne, mint azt egyre sikertelenül próbálnak tálalni?" Ne pazarold a karaktereket, zsidózz nyíltan, nem szégyen az! A linket meg légy szíves, úgy illeszd be, hogy megtekinthetõ legyen, mert úgy többen fognak véleményt alkotni.
Nekem is megvannak a saját elképzeléseim, köszönöm. Ebben az esetben csak azt pedzegettem, hogy amíg az "amatõr" (a szó eredeti, "mûkedvelõ" értelmében) vélemények képviselõi nem tudják a véleményüket a tudományos diskurzusban megszokott érvrendszerben elõadni, addig nem fogják komolyan venni õket. Vitatkozni meg senkinek nincs sem kedve, sem ideje olyanokkal, akik elõbb vagy utóbb úgyis az "azért nincs rá bizonyíték, mert különbözõ érdekek miatt titkos" menekülõútra lépnek. Aki tudományos munkával foglalkozik, az inkább szeretne nagy felfedezést tenni és azt bizonyítva hírnevet szerezni, mint egy nagy felfedezést elhallgatni. És õk is folyamatosan azt keresik, hol tudnának újat mondani ahhoz képest, amit már az elõdeik is tudtak. Kinek lenne arra szüksége, hogy azt bizonyítsák, amit már eddig is tudtunk?
Igen, addig nem fogják õket komolyan venni. Valóban, általában olyanok közül kerülnek ki ezek az egyének, akikrõl beszélünk, akik nem diplomások a területen, illetve végzettséget sem szereztek belõle. Más a megközelítésük, illetve nincsen möggöttük intézmény és tudományos közösség, melyek elvárást tanúsítanak az elõadás és bizonyítás formalitásai iránt. Ilyet még az egyetemen se tanul az ember. Veled külön foglalkozó tanárok (akik maguk is kutatók) kellenek hozzá, hogy ezt megtanuld. Õk segítenek, igazgatnak tudományos diákköri konferencián való részételedig, szakdolgozatod megvédésén át doktori védésedig. Az ilyen emberek tanulják csak meg a szóban forgó elvárt formalitásokat. Egy kívülállótól ezt nem igazán lehet elvárni, de talán még eszükbe sem jut, hogy a tudósok, kutatók saját területén 'harcoljanak', hisz az ilyen emberek szándéka csupán az, hogy meghallgassák õket, hogy nekik eddig hogyan állt össze a kép. Plusz emberek szemének felnyitása más nézõpontokra. Nem pedig hívõ gyülekezet alakítása. De vannak olyanok is biztosan. Bizonyítékok pedig sok esetben azért vannak. Legtöbb esetben viszont csak gyanúk gyûlnek össze. Motivációk, cselekedetek, elszólások, bizonyítékok, következtetések, személyes információ-összefûzések alapozzák az összeesküvés elméleteket. Nincs is értelme a tudósok, kutatók saját csataterükön háborúba indulni ilyen felhozatal mellett. Plusz az is benne van, hogy azért egy részük nem teljesen normális (a szó szoros értelmében), de ez nem az intelligencia hiányát, hanem a motiváció tárgyának és forrásának szokatlan voltát bizonyítja. Olyan területekre merészkednek, ami nem biztonságos (nemzetbiztonsági veszélyek pl), olykor családjukat és önmagukat se féltve. Ez valóban nem teljesen normális. De ha mindenki teljesen normális lenne, a társadalom elvárásainak maximálisan megfelelne, semmi nem derülne ki, mindenki elfogadná azt, amit a meglévõ, elfogadott médiumok közvetítenek. De amíg a tudományos munkák azon területei, ahol a pénzelés közvetett módon érdekszervezetektõl függõ szervezetektõl érkezik, a média, az oktatás és az orvoslás számomra érdekérvényesítési médiummá válik, mely természetesen alsó szinten jóhiszemû, a feladat ellátására képzett, és talán motivált emberek által van végrehajtatva. A konsp. teoristák (vagy nevezhetnénk pontosabb fogalommal: unorthodox nézeteket valló emberek) jó részét nem fizeti senki, így a szolgáltatott információik érdekektõl mentesek. De biztosan vannak kivételek is. Erre az ember 'útközben' rájön (vagy nem). Alapja a hit, de a tudomány alapja is az. Persze mivel a feltételek nem egyenlõk, mint ahogy azt fentebb már leírtam, így nem is képesek, nem is várható el tõlük, hogy ugyanazon a mezõn küzdjenek a diplomás tudósokkal, ahol õk a képzettek. Ha ezt állítjuk be alapkövetelményként, nincs sok esély arra, hogy ezek az alter nézeteket valló emberek meghallgatást nyerjenek, hisz van egy követelmény, amit nekik nem tanított meg senki, hogy hogyan kell azt csinálni, illetve bizonyítékok, korábbi tanulmányok, validált laborban történõ mérési eredmények csak ritka esetben állnak rendelkezésükre. Ráadásul jórészt hétköznapi emberekrõl van szó. Nem tehetem meg, hogy olyan feltételek elé állítok mindenkit, amely feltételeket a rendszer önmaga védelmére alakított ki, amely körbe csak azok kerülnek be, illetve maradhatnak benne, akik támogatást kapnak, ergo valakinek érdeke fûzõdik az adott kutatáshoz és publikáláshoz ahhoz, hogy a befektetése egy következõ cselekvéssorozat útján megtérülhessen. Ergo a tudomány sok esetben kiszolgál fensõbb érdekeket, de tudatában sincs a benne szorgosan dolgozó, hiszen azt végzi, amit szeret, úgy, amire és ahogyan kiképezték.
Magam is voltak OTDK-n, kétszer is. Tévedsz, ha azt gondolod, hogy a tanárok megtanítják, hogy kell elõadást tartani. Az ember azért (is) jár tudományos elõadásokra, hogy ezeket ellesse azoktól, akik már gyakorlottak ebben. Akiben van némi józan ítélõképesség, az a látott példák és a kezdeti szárnypróbálgatásokra kapott reakciók alapján maga is rájön, milyen közönség elõtt hogy kell elõadást tartani. Azzal nem értek egyet, hogy az "amatõr" kutatók érdekektõl mentesek lennének, mivel õk gyakran a vágyálmaikat szeretnék igazolva látni, és egy prekoncepció mentén folytatják a "kutatásaikat", ami tudományos szempontból alapvetõ metodológiai hiba.
Gratulálok az OTDK-khoz. Pali, te vagy az? :D Én csak készültem TDK-ra, és elõadásokon vettem részt, de végül letettem arról, hogy magam kiálljak. A kvantumkémia túl nagy falatnak bizonyult a tanulmányaim mellett ahhoz, hogy egyáltalán motivált maradjak ahhoz, hogy folytassam. Pedig érdekes volt az elején és még dolgoztam is benne egy darabig. Azután viszont már nem kerestem új témát, mert már jön a szakdoga. Nálunk úgy ment, hogy bizonyos témákról elõadásokat készítettünk, miután lefuttattunk 1-1 rakat számítást és elemeztük õket. Ezen elõadások után beszéltük meg, hogy mit hogy kellett volna elõadás és gondolatmenet téren ügyesebben megoldani. A TDK után is megbeszéltük, hogy ki miért volt jó vagy rossz. Szóval akkor mi is így tanultunk elõadni. De ez a metodológiával való védekezés általánosságban hátrány szerintem. A maga korában a paradigmaváltásokban segítõ feltalálók többségét mélyen elutasította az adott kor vezetõ értelmisége/tudóstársadalma. Ma miért nem érvényes ez az analógia? Csak azért, mert akkor még nem volt metodológia és most van? Szerintem az akkori ember úgy gondolhatta, hogy volt metodológia, mégpedig a vallás, és az arra épülõ teológia, mint ellenõrzõ rendszer. Majd a következõ századokban uralkodó nézetek vették át a szerepet. Ez minden korra érvényes korlátozó tényezõ véleményem szerint, az adott korban élõ tudósréteg az adott kor tudományos szellemisége által megszabott metodológiát alkalmazza ellenõrzõ közegként, ergo ezen keresztül szûri elõ az információt. Ez káros mértékben szortírozó elõítéletnek is betudható, de pazarló szemetelésnek is. Nem tekintheti az adott kor tudósa, hogy szabályai örökérvényûek. Viszont amikor pénz általi befolyásról beszélek, szerintem nem általánosíthatnék. Ezt elfelejtettem közölni. De kizárni se zárhatom ki, hiszen az érdekek rengeteg közvetítõ közegen, intézményen át sokszorosan indirekt módon is érvényesülhetnek. Ezt bizonyítsa valaki..Viszont amíg nincs rá bizonyíték, sokak szerint hanyagolni kéne a témával való foglalkozást, és hagyni, hogy minden menjen a jól megszokott kényelmes rendje és módja szerint. Különben örülök ennek a konstruktív vitának, van értelme választ írni. Álláspontjaink lehet, hogy nem közelednek, de a tisztánlátása valamelyest mindkettõnknek növekedhet a másik látásmódjának megismerése következtében. Ez a késõbbiekben lehet hasznos, ugyan most még látni az értelmét. http://www.reformy.cz/wp-content/uploads/2012/07/bilderbergx.. http://i.huffpost.com/gen/585370/original.jpg
*nem látni az értelmét. + illetve ha más is olvassa ezt, számára is érdekes lehet e két nézõpont 'összetûzése', mivel nyílt vitáról van szó. Bár lehet, hogy csak én gondolom, hogy ennek van értelme.
Nem, Pali nem vagyok. Szerintem is jó dolog, ha az ember nyitott az új véleményekre és elképzelésre, de szelektálni kell valami alapján, nem lehet mindent ugyanolyan értékûként kezelni. Mivel az utóbbi idõben különösen sok marhaságot hallok a magyarok õstörténetérõl, erre hoznék példát: ha minden népben vannak olyanok, akik szeretnék azt mondani, hogy övék az "õsnép" Európában, mert "õk voltak itt elõször", és ezt mindegyiknek elhisszük - mert miért hinnénk jobban az egyiknek, mint a másiknak -, akkor egy többszörös paradoxon lesz a végeredmény. Aki nem rendszerben gondolkodik, vagy egyszerûen csak a saját vágyálmait kergeti, abban ezek a problémák vélhetõen nem merülnek fel. Szerintem minden kérdésben csak úgy lehet állást foglalni, ha megfelelõen ismerjük az érveket és az ellenérveket. Ezeket nem lehet egyszerûen félresöpörni azzal, hogy "hát azok nem hitelesek, mert akiktõl származnak, azokat ilyen és ilyen érdekek mozgatták". A forráskritika pontosan arra szolgál, hogy a szövegértelmezésre kiképzett szakemberek - filológusok - megállapítsák, melyik része megbízható, melyikben lehet csúsztatás. Egy eredmény nyilván nem lesz sosem 100%-ig végleges, de nem mindegy, hogy 10%-on vagy 90%-on állunk. Summa summarum: a tudományt nem viszi elõrébb, ha azt mondjuk, hogy "amit eddig mondtak, az az érdekek hatása miatt bizonytalan, kezdjük elölrõl". Ne felejtsd el, hogy a tudósok is nagyon sokszor intézményi háttér nélkül dolgoznak, mert kevesebb a kutatóhely, mint a szakember. Ennek ellenére is sokan dolgoznak, remélve egy nagyobb felfedezést, és hogy az ezzel szerzett elismeréssel talán pályázhatnak egy kutatóhelyre valamikor. Az érdekekrõl pedig csak annyit, hogy az én területemen a 40'-es, 50'-es évek fordulóján egymástól függetlenül ugyanazt a munkát végezte el egy holland és egy csehszlovák professzor, és majdnem mindenben ugyanarra a következtetésre jutottak, annak ellenére is, hogy utóbbi esetében ez eléggé ellentétes volt azzal, amit a kor politikai szelleme szerint elvárhatnánk.
A tudományba vetett meggyõzõdéses hit is hasonlóan hitre épül, hiszen rábízod magad, hogy azok a szponzorált kutatólaboratóriumok tudják a dolgukat, jobban, mint én, ennek következtében szentírás, amit mondanak. De az összeesküvés-elméletesdi is természetesen úgy van, ahogy mondod. Alapja a hit, meggyõzõdés, hogy nem minden úgy van, ahogy állítják. Velem lehet vitatkozni szerintem. Egyszer se ordítottam le a fejed. Vagy talán számodra a vitatkozás annyit tesz, hogy pár szóváltás végén elismerem, hogy igazad van? Én nem azt mondom - senkinek se, ha már itt tartunk -, hogy nekem kell hinni. Meg hogy akárkinek, aki az alter ige egy szubjektív verzióját hirdeti. Én igyekszem, legalábbis próbálkozom, hogy ne tûnjön úgy, mintha csak az én véleményem lenne igaz. Az indíttatásom csupán az, hogy aki olvassa, gondoljon bele abba, amit mondok. Nem muszáj egybõl elfogadni, nem minden mûködik igen-vagy-nem alapon. Vannak dolgok, amikre késõbb jön rá a korábban elutasító hozzáállású olvasó, vagy magától ébred benne valami gyanú valamilyen ügy iránt, és talán nem is emlékszik már arra, hogy anno itt mit olvasott. Bejutott egy alter verzió a tudatalattijába (oda mindenképpen), és késõbb ezt saját gondolataként használja majd fel, ha önállóan ráakad valami turpisságra a világban. Ez már valami. Különben rengeteg egyéb, nem tanulás által befogadott információ ugyanígy rögzítõdik. A média ezt szépen kihasználja. Hónapokkal késõbb már saját véleményedként fognak ezek megjelenni. A média pont azt teszi, hogy megmondja, mit kell tudnod errõl, arról. És hogy dolgod sincs vele, mert már 'uralják a helyzetet'. Max nézd meg a Mariska nénit a fókuszplusz videotárjában, de ez is már többlettudás az ügyrõl...következõ nap meg már elmélkedsz a munkatársaiddal, a hallott infót sajátodként kezelve. Ha valaki pedig megtámadja ezt a véleményt, sajátodként véded. Az átlagember legalábbis valahogy így teszi. Én ezért kutatok fel alá a neten, befogadva minden infót, mert nem hagyom, hogy 1-1 forrás, amit leginkább nekem szánnak (iskola, média, doktorbácsi) megmondja, hogy ez vagy az csak úgy van és kész. Inkább feldolgozom magamnak a rengeteg információt, viszont dinamikusan változtatom, minden újabb adag infó után. A statikus tudás naívvá tesz, de attól még minõsülhetsz nagyon is okosnak és intelligensnek, mely viszont növeli az egót és csökkenti a toleranciát az alternatív véleményekkel szemben. A megérzés világkép-összerakás viszont nem egzakt, ezért valóban nevezhetõ hitnek. Annyira nem zavar. A vallások dogmatikusak. Ez pont nem az, állandóan változik. Én így érzem jónak és ezt osztom meg másokkal, de sosem erõltetem, mert ilyenkor az emberek zöme visszavonulót fúj, de még így is csak kevesen fontolják meg egyáltalán ezeket bullshit-ezés nélkül. De ez valójában már nem zavar. Én így értékelem az embereket ezzel kapcsolatban: Megfontolja-utánajár-megbeszéljük, és a végén elhiszi, vagy sem, elmondja miért >>> Vitatkozunk rajta, de nem jutunk sehova >>> Kopjak le, nincs kedve ilyenekrõl beszélni. :D Persze ez eléggé sarkított, de kb ezek a fõ állomások, ahogy elnézem. Az elsõ kettõ még élvezetes is, de az utolsó az ... hát aki nem kiváncsi a körülötte lévõ dolgokra, azzal szerintem valami gond van.
A tudomány a vitára épül, az összeesküvés-elméletek hívõivel pedig nem lehet vitatkozni, mert elõbb vagy utóbb ott lyukad ki a dolog, hogy "pedig hát ez így van, csak nem lehet bizonyítani, mert nem engedik nyilvánosságra hozni azok, akiknek ez nem érdekük". Innentõl kezdve ez már hit, meggyõzõdés kérdése. Akkor a tudományosság köntöse helyett inkább egyházat kellene alapítani...
Nagyon kényelmes, amikor bemutatják a vaknak, hogy milyen a világ. Ilyen, kész. Vége, ennyi. Ezt kell tudni. Kényelmes. Elhiszed, de ha mégsem, nagyon nehéz valósabb képet alkotni a világról. De ha többen vagyunk ehhez, mi vakok, hosszú idõ múltán, akár generációnként pár ilyen, mégis elszánt embernek összeáll egy nagy kép, mely valamilyen szinten a korábbira, de nagy mértékben új elképzelésekre épül. Ez anélkül is megtörténik, hogy bárki vezetné, támogatná, fizetné ezeket a vakokat (minket), és eképp fejlõdik az alternatív storyline. A látók pedig vagy kiröhögnek, vagy ignorálnak, vagy hõzöngenek, hogy mit képzelünk. De valóban, a legkönnyebb hinni annak, aki 'tudja', és megmondja. Neked csak el kell hinni. El lehet fogadni, ami már kész és tálalva van. Kérdéseket se kell feltenni. Tehát a látók azt mondják, hogy kész a töri, valóban. Semmi mást nem igen tesznek, minthogy önmagukat igazoló felfedezéseket tesznek. De semelyiknek nincs semmilyen köze a krónikáinkhoz, az õsi történelmünket hordozó népi mondáinkhoz, sem pedig a hagyományainkhoz, és még genetikailag se stimmel a dolog, de mindennek ellenére akkor is kész a történelem!!! Nehogy már zavarba hozzák õket holmi diploma nélküli vakok. Aki lediplomázott, az azt a tananyagot szolgáltató rendszer szolgálatáért várja a fizetését. Nem fizetnek önkritikusokat. Más az 'agenda'. Itt meg is mondja a csávó, hogy mi miért ilyen. Pörzse Sándor vs L. Simon László (2012-09-24) http://www.youtube.com/watch?v=WWaPOq45RXw
Látom, az összeesküvés-elméletek nagyon mennek. Ezzel csak az a probléma, hogy ennyi erõvel semmit sem lehet biztosnak elfogadni, mert hát "ezek a dolgok nem a szemünk láttára történtek, ergo bizonytalanok". A bizonytalan elképzelések közül melyiket fogadjuk el? Hát persze, hogy azt, amelyik nekünk tetszik! Lehet ugyan, hogy kevésbé valószínû, mint a "hivatalos" álláspont, de hát egyrészt az sem "biztos", másrészt ez jobban megfelel a mi céljainknak. Történelem kipipálva.
javítás: *"De ez volt megrendelve és ez lett leszállítva, tényként." ------> Ezt a mondatot nem az elõzõ mondathoz kellett volna kapcsolnom. Ellentmondok saját magamnak így. A Monsanto-s mondat csak példa, ettõl a mondattól kezdve pedig megint általánosítok, tehát nem a Caeni Egyetemre vagy a kutatóik megbízóira célzok.
"Aki statikus tudást erõltet, annak hátsó szándéka a valamiféle status quo fenntartása. Aki igazán az igazságot kutatja, annak folyamatosan növekszik a tudástára és az ezek alapján összeállt képe is állandóan változik." Valóban így van. A történészek is folyamatosan pontosítják az újabb adataik alapján a "hivatalos történelmet". Folyamatosan növekszik a tudástáruk, ahogy egyre több adat kerül elõ, egyre pontosabb mérések érhetõek el. De amennyiben valakinek az összeállt képe állandóan változik, még nem jelenti azt, hogy folyamatosan növekszik a tudástára. Lehet, hogy csak a meglévõ ismereteit keveri egyre jobban össze, esetleg rossz adatokkal bõvítette ismereteit. Lelkes amatõrként kicsi az esély arra, hogy valóban nagy felfedezést tegyen az ember, teljesen szembemenve az addig tapasztaltakkal. Fõleg úgy, hogy több tudományágba belekap, valós ismeretek nélkül. Azt, amit "nyelvészeti" témában mond, annak köze nincs a tudományhoz. Csak azért, mert két nyelv két szava emlékeztet egymásra, koránt sem biztos, hogy közük is van egymáshoz. (ispán-Hispánia, tetrarchia-Detre, stb.)
Tóth Gyulától többször hallottam már, hogy azt mondta, hogy 'régebben ezt gondoltam, de mostmár ennek meg annak az ismeretében már erre a megállapításra jutottam', valahogy így. Tehát õ csupán az aktuális összképet mutatja be, ami az õ fejében állt össze. A nemrég kiadott új könyve tehát még nem méltó arra, hogy kész történelemként kezeljük. Ezek az érdekességek arra is jók, hogy az emberek érdeklõdését felkeltsék az iránt, hogy saját maguk is kutassanak és kérdõjelezzenek meg fixnek hitt (tanult) elméleteket, történelmi bizonyítékokat. Én nagyon szeretem Tóth Gyulát hallgatni, a könyve ott lesz a fa alatt, de nem hiszem vagy vélem, hogy minden szava igaz. Akinek a videóit megmutatom, mindig nyomatékosítom, hogy a nézetei képlékenyek, idõben változóak, és az adott videókban az õ aktuális történelemverzióját lehet megismerni. Egy ismerõsöm kiemelte, hogy hééékás! az egyik videóban ellentmond egy másik videóban elhangzott dologgal kapcsolatban, és nem is egy ilyen fordul elõ. A fentebb írtak alapján rá lehet jönni, hogy mit válaszoltam neki. Csak rá kell nézni a dátumra, hogy mikor készült a videó. Tehát a kiadott könyve is már elavult, hisz azóta is biztosan rájött már 1-2 dologra. Aki statikus tudást erõltet, annak hátsó szándéka a valamiféle status quo fenntartása. Aki igazán az igazságot kutatja, annak folyamatosan növekszik a tudástára és az ezek alapján összeállt képe is állandóan változik. Nekünk is tehát toleránsnak kell lenni, és soha nem szabad azt mondani, hogy valamilyen szelet a történelembõl kész van, és úgy volt, punktum. A tudásnak dinamikusan változónak kell lennie. Az újonnan talált, befogadott információkat mindig össze kell vetni a jelenleg ismertekkel szemben és az új puzzle darabkákat vagy még betöltetlen helyre, vagy egy korábbi darabka lecserélésére kell használni, de a lecseréltet se szabad eldobni, mindig fejben kell tartani, mint lehetõség, hisz semmi sem biztos egy olyan világban, ahol a gyõztesek és az uralkodó elit írja a történelmet saját dinasztikus, gazdasági és geopolitikai igényei szerint.
A kérdező hozzászólása: http://www.youtube.com/watch?v=y00uSA7hizY
A kérdező hozzászólása: Te ezt a zsidózást komolyan mondtad?Meg hülyültél? Ha valaki szeret magyar lenni az zsidózik? Te zsidó vagy?(ez csak kíváncsiság)
A történelmet jó lenne "érdekek" mentén vizsgálni. Mely népcsoportnak mi volt az érdeke, mi mozgatta igazán évszázadokon, ezredeken keresztül? Mi fakadt a lelkébõl s azt hogy, miként képviselte azt a világban? Pénzszerzés, kapzsiság, hataloméhség, telhetetlen uralomvágy? Gyûlölet a másképp érzõkkel szemben? Vagy egy világegyetemet átszövõ rend, harmónia földi vetületének beteljesítése, a minden egy (Egy az Isten) fogalma? A földi síkon egyszerre sok-sok irányultságú nép létezik, más-más célokkal. Az érdekeik ütközése a "történelem", hisz valami ilyenkor történik. Tóth Gyula egy azok közül, akik nekünk, magyaroknak kezdik értelmezni a "történelmet". Nem könnyû út, de sokan mellé állhatnak, sõt az utat, mindenkinek, belül, magának kell járnia. Tóth Gyula is csak mankó. De egy biztos: aki nem hagyja járni az utat, aki métellyel támad az ébredõkre, az máris az érdekei mentén cselekszik, önmaga javát keresi, ellenében a másikkal.

Létezik olyan program ami képes 100 (vagy legalább 50) vagy akár annál is több számjegyu számmal muveleteket végezni?

Legjobb válasz: A kérdés olyan szinten pontatlan hogy ha gonosz lennék, akkor csak annyit válaszolnék rá hogy 'igen'. Mivel nem vagyok gonosz (legfeljebb cinikus) ezért megpróbálom bõvebben: A winfos beépített számológépe kiválóan kezeli a normálalakot, így akár több ezer számjeggyel is dolgozhatsz feltéve hogy megelégszel 32 értékes számjeggyel, csupán tudományos (scientific) nézetre kell benne váltani és az 'Exp' illetve az 'F-E' gombokat használni. Amennyiben ennél nagyobb pontosságra törekszel akár konkrétan a '100 digit calculator' keresõszavakra is van találat a gúglin igaz az meg csak a négy alapmûveletet tudja. Mivel nem tudom pontosan mire kell, ennél többet nem nagyon tudok segíteni, de ajánlott keresõkifejezések még: 'long number calculator' vagy 'bignum calculator'

A kérdés olyan szinten pontatlan hogy ha gonosz lennék, akkor csak annyit válaszolnék rá hogy 'igen'. Mivel nem vagyok gonosz (legfeljebb cinikus) ezért megpróbálom bõvebben: A winfos beépített számológépe kiválóan kezeli a normálalakot, így akár több ezer számjeggyel is dolgozhatsz feltéve hogy megelégszel 32 értékes számjeggyel, csupán tudományos (scientific) nézetre kell benne váltani és az 'Exp' illetve az 'F-E' gombokat használni. Amennyiben ennél nagyobb pontosságra törekszel akár konkrétan a '100 digit calculator' keresõszavakra is van találat a gúglin igaz az meg csak a négy alapmûveletet tudja. Mivel nem tudom pontosan mire kell, ennél többet nem nagyon tudok segíteni, de ajánlott keresõkifejezések még: 'long number calculator' vagy 'bignum calculator'
Hogy az elõzõ válaszadót ismételjem :AZ MEG MINEK NEKED ?

Létezik olyan program, aminek ha bedúdolom a dallamot, kitalálja, hogy mi a szám címe? Esetleg kiír több lehetõséget is, amelyik dalban megtalálható az a dallam?

Legjobb válasz: Igen létezik,határozottan emlékszem rá,hogy láttam már ilyet,találkoztam vele a neten!(Kiakadtam,mikor megláttam,de határozottan tetszik!)De hogy hol,ne kérdezd,sajnos nem tudok segíteni.Sajnos abban se tudok segíteni:Hogy keress rá a neten?

Igen létezik, határozottan emlékszem rá, hogy láttam már ilyet, találkoztam vele a neten!(Kiakadtam, mikor megláttam, de határozottan tetszik!)De hogy hol, ne kérdezd, sajnos nem tudok segíteni.Sajnos abban se tudok segíteni:Hogy keress rá a neten?
Nekem van is ilyen appom a mobilomon . Az a neve hogy sound hound. :) mindenféle telefonra le lehet tölteni , és felismeri amit ráénekelsz

Létezik olyan nő aki egyszerre 2 v több fiurol fantáziál?

olyan barátnöt keresek..

Legjobb válasz: Létezik, csak sajnos a nevük nem szalonképes :(

Létezik, csak sajnos a nevük nem szalonképes :(
Én ilyen vagyok. De nem rólad hanem két konkrét személyrõl.
Én is fantáziálok milyen lehet 2 pasival, de foglalt vagyok.
Szinte az összes csaj ilyen. Nyugi van választék.
A kérdező hozzászólása: ha van ilyen nö az irhatna mert ilyen barátnöt keresek
Ha szereti a yaoit akkor akár egymáson is.

Létezik olyan, hogy egy 14 hetes magzat felszívódik nyom nélkül? Csak egy icipici vérzés, semmi több.

Legjobb válasz: Én úgy tudom az csak az elsõ 6-7. héten lehet, 12. hétre alakul ki mindene, így emiatt szerintem nem létezik. Ismerõsöm 16. hetesen 'szülte' meg a babát... :( de szó szerint!

Én úgy tudom az csak az elsõ 6-7. héten lehet, 12. hétre alakul ki mindene, így emiatt szerintem nem létezik. Ismerõsöm 16. hetesen 'szülte' meg a babát... :( de szó szerint!
Nem. Én is úgy tudom, hogy onnantól, hogy csontosodnak a csontok ez már nem lehetséges. 14 hetesen ráadásul már közel 10 centis, annak nyoma van.
Nem nem létezik.
Kizártnak tartom, pedig nem vagyok orvos.
Ilyen nincs. Majdnem 10 cm.
Nem, teljesen kizárt. Vagy fiatalabb terhességrõl van szó, vagy nagyobb vérzéssel jár, vagy elõfordul, hogy nem vérzik, nem lökõdik ki, de mûteni kell.
Ilyen nincsen! Az lehet hogy kis vérzés volt, mert nem lokodott ki, de abból meg súlyos probléma lehet mûtét nélkül. Én tudok.olyanról hogy a 10 hetes babát megszülte, mert kilokte a szervezet.
Létezik.
létezik
Létezik! Nálunk már 20 éve tart! :)
Nekem volt ilyen :) ) Csak sajna vége lett a középsulinak, jött az egyetem, mindketten máshova mentünk, így szépen vége lett :S
12 éve fõként lánybarátaim vannak. Ebbõl 1be voltam hihetetlenül szerelmes és vagyok évek óta. Rajta kívül még 1 iránt éreztem enyhe vonzalmat de semmi több. Kicsit csajos vagyok nem tagadom, de én sose éreztem azt, hogy bárki is vonzódna hozzám a barátaim közül szóval, szerintem igen is van és a legjobb :)
Létezik, 10 éve vagyunk nagyon jó barátok, két srác, meg én.
Igen, ha van párod közben akkor kialakulhat úgy, hogy az elejétõl kezdve semmit nem éreznek egymás iránt, csak barátságot.
5-ös vagyok és a 8-ashoz csak annyit, hogy nem egy lánybarátomat láttam átöltözni és nem fogott el semmien érzés még soha. Tehát sztem ettõl még lehet, mert mindenkinél más
Létezik, de nem lehet igazi barátság ( itt úgy értem, mint srác és srác között), nekem van egy nagyon jó lány barátom, akit kisgyerek korom óta ismerek, együtt játszottunk, együtt cseperedtünk fel, mikor beteg voltam mellettem volt stb. De aztán kialakultak a nõies vonásai, persze addig a pontig figyelmen kívül tudtam hagyni, amíg meg nem láttam véletlen félmeztelenül, elfogott az a "férfias" érzés. És azóta folyamatosan kísért, persze a barátság miatt leküzdöm, de akkor is ott van.
én nem hiszek benne, eddig valamelyikõnk mindig többet akart.
Igazából igen. Nekem az egyik legjobb barátom egy fiú, de nemrég szerelmet vallott. Így hát õ szerelmes, én meg csak a legjobb barátomnak tartom.
több mint 6 éve tart a miénk :) és eltekintve attól hogy sokan kérdezik hogy járunk-e és hogy tuti tetszik nekem ettõl eltekintve mi tudjuk mi van köztünk és ennyi nagyon jól elvagyunk egymás magánéletérõl is tudunk ennyi :)
Persze, hogy létezik! Miért ne létezne? Az én legjobb barátom is fiú és nem érez senki többet! Lehet, hogy közrejátszik az is, hogy õ meleg, de akkor is õ fiú én meg lány! :)
Szerintem van! Nekem is van olyan. Persze van olyan barátságis, ahol a másik fél többet gondol, mint barátság, de az figyelembe sem veszem, csak barátként tekintek rá! :)
Igen. Egy gimis volt osztálytársammal nagyon egymásra találtunk, mint barátok. Már 8 éve tart ez, és soha egyikünk fejében sem fordult meg más. Az övében sem, ezt biztosra állíthatom, tekintve, hogy tudtam mindent a magánéletérõl. Mindketten boldog párkapcsolatban élünk, és hálisten a párjaink is elfogadják a barátságunkat. Nagyon kedves, arnayos barátnõje van, õ pedig jóban van az én barátommal. Na persze nem alszunk együtt, nem vetkõzünk egymás elõtt, és egyebek, de ez nem azért van, mert jajj majd valami történik, hanem mert ilyet egyszerûen nem csinálok más fiú elõtt, csak a párommal, és õ is pont így van vele. Mi egyébként nem is barátként tekintünk egymásra, hanem sokkal inkább testvérként. :)
hiszek is benne meg nem is...mindkét táborra tudnék példát mondani a saját életembõl is..
Igen. Nekem eddig pl inkább csak fiú barátaim voltak és maradt is egy.:)
Én mindig is azt hottem, hogy létezik igazi 'fiú-lány barátság', de sajnos eddig akárhány fiút is engedtem közelebb magamhoz, mint barát, mindegyik egy idõ után(?) többet akart, így volt amelyikre rá is ment a barátságunk.
létezik, de ez át is tud alakulni szerelemmé, a saját példámból kiindulva. Egy olyan lányba lettem szerelmes, akit 5 éves korom óta ismerek, most 26 évesek vagyunk. Néhány hónapja nagyon beleszerettem, õ viszont kapcsolatban, ezért nem mertem rámozdulni eddig, de akarok vele beszélni errõl, ha nem jön össze, akkor lehet lõttek a barátságnak is. De nem bírom már magamban tartani az érzéseket.
szerintem nem létezik.tapasztalatból mondom. 16F #16 ha figyelembe se veszed hogy õ szerelmes beléd és ugyanúgy beszélgettek és találkoztok ezzel nagyon nagy fájdalmat okozol neki.hogyha tényleg szereted akkor nem beszéltek pár hónapig és így nem szenved. #17 szerintem csak ilyen esetben létezik fiú lány barátság, de eleve nem érezhet többet irántad mert meleg. #19 neked is azt mondom, amit a #17esnek. nem akartam senkibe belekötni, ez csak az én véleményem :)

Létezik olyan szexpartner kereső oldal ahol csajok is hírdetnek és nem kamu profilok vannak és nem kell nekik fízetni? Nem prostikra gondoltam! Többi lent!

Tudnátok olyan oldalt linkelni ahol csajok is keresnek szexpartnert de nem fízet?st keresek!Olyan oldal létezik ahol a csajok is csak egy jó kis szex miatt hírdetnek?Ha tudtok akkor linkeljétek be légyszi!Köszi!

Legjobb válasz: Már beírtam hogy szexpartner keresõ,de mindehol ilyen fízetõs csajokat dob ki.Pedig létezik ilyen szexpartner hírdetõ is,de nem találom.Melyik oldal az?

A kérdező hozzászólása: Már beírtam hogy szexpartner keresõ, de mindehol ilyen fízetõs csajokat dob ki.Pedig létezik ilyen szexpartner hírdetõ is, de nem találom.Melyik oldal az?
Hogy lehet valaki ennyire életképtelen? http://szexmost.try.hu/
A kérdező hozzászólása: Köszi!:D Hát beírtam a googleba de ezt pont nem találtam...
A kérdező hozzászólása: Amúgy te vagy az életképtelen...ezek a csajok fízetõsek!!Én mondtam hogy nekem nem fízetõs kell!!
Keress inkább barátnõt mert a többiek csak pénzért viselnek el ismeretlent :)
eropolisz.hu
*eropolis.hu
A kérdező hozzászólása: ma 15:55 Köszi!Igen ez már kicsit valóság hûbnek tûnik, a képek alapján is.Annyira nem kamu szagú a dolog.

Létezik olyan program, aminek segítségével (többi lent)?

Létezik olyan program, aminek segítségével fel lehet "venni" billenty?leütéseket, és a program megjegyzi, hogy milyen billenty?ket ütötték le és milyen id?eltolódással, és kés?bb ezt vissza lehet játszani pl egy böngész?ben? Mintha magától gépelné be a gép, amit el?tte én begépeltem... szóval értitek XD kicsit hülyén fogalmaztam, de remélem érthet?. A hasznos válaszokat el?re is köszönöm!

Legjobb válasz: Igen létezik. Egyrészt billentyû leütés figyelésre ott vannak a keyloggerek. A visszajátszás is megoldható talán. (Annó pont írtam is egy ilyen programot de fene tudja már hol van.)

Igen létezik. Egyrészt billentyû leütés figyelésre ott vannak a keyloggerek. A visszajátszás is megoldható talán. (Annó pont írtam is egy ilyen programot de fene tudja már hol van.)
A kérdező hozzászólása: És tudsz mondani ilyen programot? Köszi:D

Ha éttermek, kávézók, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, kattintson ide!